Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-10 / 73. szám

2 1952 szeptember 10. SZABAD X O GRÁD Útban a kommunizmus bősége felé Csökkenteni kell „ . . . a köz­szükségleti cikkek kiskereske­delmi árait, minthogy az árak csökkentése a munkások és al kalmazottak reálbére és a pa raszíok jövedelme emelésének legfőbb eszköze ...” (A Szov­jetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955, évi ötödik ötéves terv irányelveinek tervezeté­ből.) A kapitalista országokban nap mint nap sokmiilió háziasz- szony teszi fel a kővetkező kér­dést: „vájjon mennyit emelked­tek ismét az árak?" Ehhez kap­csolódik egy másik szivet re- megtető kérdés: „Mi lesz, ha a férjemet élbocsájtják, ha mun­kanélkülivé válik?" Ezek a kérdések teljesen is­meretlenek a szovjet országban. A szovjet embert nem fe­nyegeti munkanélküliség. A szovjet asszonyokat nem ag­gasztja ez a gondolat, hogy az élelmiszerek és más szükségleti cikkek ára emelkedhet. Ellenke­zőleg: meg vannak győződve ar­ról, hogy az árak mint ed­dig, továbbra is csökkenni fognak. Ezt a meggyőző­dést táplálja a kommunis­ta pártnak az árak fokoza­tos csökkentésére irányuló politikája, amely a második világháború befejezése óta ötizben eredményezte a köz­szükségleti cikkek kiskeres­kedelmi árának leszállítá­sát. Azért a pénzért, amelyért 1947 végén egy kg. kaviárt le­hetett kapni, ma — az ötödik ár­leszállítás után egy kilo­gramm kaviárt, négy kilogramm vajat, három kilogramm kiváló- minőségű sajtot s egy kilo­gramm csemegekolbászt vásá­rolhat a szovjet dolgozó. Azért a pénzért, amelyért 1947 végén férfikerékpárt lehetett vásárolni, ma a kerékpáron kívül még egy pár gyermekcipőt, valamint kislányának selyemruhát, és ha­risnyát is kap a szovjet vásárló. Női karóra., ötiámpás rádió­vevő-készüléket, kislányának való télikabátot és két pár ha­risnyát lehet venni azért a pén­zért, amelyet 1947-ben egy női karóráért Kellett fizetni. A munkásak és alkalmazottak reálbérének és a kolhozparasz­tok jövedelmének állandó növe­kedése. az ötszöri árleszállítás eredményeképpen a Szovjetunió lakosságának hatalmas mérték­ben megnövekedett. A szovjet emberek jelen­tősen több cukrot, zsírt, cu­korkát és halterméket fo­gyasztanak, mint háború előtt. Az órák és varrógépek forgal­ma három és félszeresére növe­kedett a háború előttihez ké­pest. 1951-ben ötször annyi ke­rékpárt és hét és félszer any- -n-yi rádióvevő-készüléket vásá­roltak a Szovjetunióban, mint 1940-ben. Még nagyobb mértékben nőtt meg a fogyasztás a folyó évben. 1952 első negyedévében selyem- szövetekből 28 százalékkal, fényképezőgépekből 30 százalék­kal, a rádió-vevő készülékekből 32 százalékkal, kerékpárokból pedig több mint 100 százalékkal vásároltak többet mint a meg­előző év első negyedében. Jellemző, hogy az élelmisze­rek és az ipari cikkek forgalma együtt növekszik. Ez azt jelenti, hogy a szovjet népnek nemcsak bőséges táplálkozásra van elég pénze, hanem arra is, hogy év­ről évre több ruhát, cipőt, bútort, hangszert fényképezőgépet, tá­volbalátó készüléket, autót és egyéb árut vásároljon. Hogyan vált lehetségessé a Szovjetunióban az ötszöri árle­szállítás? — kérdezik a tőkés országok szovjet élet világában járatlan polgárai; Erre a kér­désre a válasz a következő: Szovjetunióban Lenin és Sztálin pártja vezetésével nemcsak helyrea.iitották a háborúban le­rombolt gyárakat, üzemeket, szovhozoka-t, kolhozokat és gép- ál'omások 4, hanem tovább növelték a Szovjetunió termelő­erőit. A Szovjetunióban szakadatla­nul nő az anyagi javak ter­melése. és ezek a javak nem a kapitalisták, és spe­kulánsok profitját növelik, — ilyenek a Szovjetunióban nincsenek —, hanem teljes egészükben a szovjet társa­dalom szükségleteinek ki­elégítésére szolgálnak. Míg a kapitalista országokban a fegyverkezési hajsza a polgári célokra termő ipar összezsu­gorodásához vezet, addig a Szovjetunió nem csökkenti, ha­nem ellenkezőleg fejleszti a bé­kés ipart és folytatja az árcsök­kentés poétikáját. A termelés növekedését az ön­költség csökkentése kíséri. A kettő együtt teszi lehetővé a kiskereskedelmi árak fokozatos csökkentését. Az árcsökkenés a dolgozók anyagi jólétének emel­kedése, a fogyasztás és a munka termelékenységének nö­vekedéséhez, s a termelés to­vábbi kiszélesítéséhez vezet. A szocializmus nem gondol­ható el az államnak a nép jó­létéről való gondoskodása nél­kül. Ez a szocialista társada­lom fejlődésének legfőbb törvé­nye. Nyolc éve virágzik a szocializmust építő Bolgár Népköztársaság Szeptember 9-én ünnepel- te nyolcadszor a bolgár nép felszabadulásának nagy ün­nepét, azt a napot, amelyen a hazafias arcvonal zászlaja , alá tömörülve, megkezdte a bolgár munkásosztály élcsapatának, a Bolgár Kommunista Párt veze­tése mellett boldog; szép jövő­jük építését. A bolgár nép 1944 szeptember 9-i győzelmét a szovjet felszabadító hadsereg értékes támogatásával harcolta ki. Az elmúlt nyolc esztendő alatt a hazafias arcvonal népi kormánya hatalmas reformokat valósított meg és az állami, politikai, gazdaság: és kulturá­lis élet területein nagyszabású intézkedéseket hozott. 1946-ban az általános össznépi választás­sal a nép elsöpörte az áikos cárirendszert és Bulgáriái nép­köztársasággá kiáltották ki. A Bolgár Népköztársaság alkot­mánya, a bolgár nép felejthetet len vezérének és tanítóiának Georg! Dimitrov vezetésével és irányításával született meg. Ennek az alkotmánynak az alapján teljes mérlékben átala­kult Bulgária egész állami gé­pezete. s ma már határtalan lehetőség áll a dolgozó nép előtt, hogy legtevékenyebben és legközvetlenebbül vegyenek részt az államigazgatásban. A haeafias arcvonal kormá­nya Bulgária külpolitikájában is döntő változást hozott. Örök­időre k:szabadította Bulgáriát az imperializmus kannáiból és rávezette az összes szabadság­szerető demokratikus népekkel való, testvéri együttműködés útjára, am: egyértelmű a har­cos béke óljával. A Bolgár Népköztársaság külpolitikájá­nak sarokköve, a nagy Szovjet­unióval, a bolgár nép kétszeri felszabadítójával és támogatójá­val való árok és szétbonthatod- lan barátság lelt. Bulgária ma már nem e’szigetelf ország, kü­lönösen azóta néni, amióta barátsági és együttműködési szerződést kötött a Szovjetunió­val és az összes népi demokra­tikus országokkal. Ezek a szer­ződések Bulgária területi épsé­gének és nemzeti függetlenségé­nek legfőbb biztosítékai, ame­lyek biztosítják azt a gazdasági segítséget és támogatást is amely a bolgár népgazdaság szocialista alapokra való helye­zéséhez szükséges. A bolgár néphatalom az elmúlt nyolc esztendő alatt a népgazdaság vonalán a reformok egész sorát valósítot- ,a meg. Felszámolták a kapita (izmus gazdaság: vonalát és az ország fejlődése óriási léptek­kel halad előre a szoc'aüzmus útjain. Államosították a külkeres­kedelem, a belkereskedelem egé>z gépezetét. Hasonlóképpen az ipart, a bányákat, a' nagy városi magántulajdonokat 1947 decemberében. Megváló-ltot- fáik az agráirnsformot, s mind­ezek óriási jelentőségű lépéssel vitték előre a földek tömeges szövetkezeti módszerekkel való megművelését, a szövetkezesek­be való tömörülést. Ma, Bul­gária egész iparának, kereske­delmének — beleértve a keres­kedelmet is — 98.4 százaléka a nép állama, a nép kezébe ke­rült. A bolgár népgazdaság a Szovjetunió állandó segítségé­vel hatalmas méretekben fej­lődik. A kétéves újjáépítési terv végrehajtásával 1949-ben az első ötéves terv meg­valósításához fogott a bol­gár nép. A bolgár ipar terme­lése a múlt esztendőben négy­szerié nagyobb volt, mint 1939-ben, ebben az esztendő­ben pedig az ipar dolgozói azért harcolnak, hogy termelésüket 16.4 százalékkal növeljék az 1953 évre tervezett termeléssel szemben. Ez a túlteljesítés leg­inkább a bányászat, a gép­gyártás és az érctermelés vo­nalára vonatkozik. A bolgár dolgozók erejük és tudásuk tel­les latbavetésével arra töreksze­nek. az erőiket arra mozgósítják, hogy az első ötéves tervet 1952. év végére, négy év alatt teljesít­sék. Az ipar számtalan új ág­gal gazdagodott, mint az elektro­mos- és vegyiipar, és közöttük találjuk az építőanyagipart is. Újabb és újabb ipari vállalatok kapcsolódnak be a termelésbe. 1951-ben több, mint 800 új loari vállalatot létesítettek, 92 mi Járd líra beruházással, ebben az esz­tendőben pedig 100 milliárd régi líra értékű beruházással felállí­tott sok-sok új ipari vállalat kapcsolódik be a termelés me­netébe. 4 mezőgazdaság ges eredményt hét el. Addig, amig 550 Szovjetunió által kombájn dolgozott a ■ földeken, ez évben I 775-re emelkedett. A is bősö­kön y vei - 1951-ben szállított bolgár számuk bolgár parasztság at múltban soha nem tudott olyan terméshozamot el­érni, mint amilyent most ór el Ez évben dekádonként a búza átlaghozama meghaladta a 200 kilogrammot, de voltak olyan területek is, ahol 600 kilogrammos volt az átlagho­zam. Ma már Bulgáriában négyszerié nagyobb területet öntöznek mesterségesen. mint 1944 szeptember 9-e előtt. A bolgár parasztság az ötéves .tervben előírt mezőgazdasági termelést négy éven belül tel­jesítette. sőt ebben az évben már túl is haladta az ötéves terv által tervezett szintet. Egyre jobban növekszik a szö­vetkezeti gazdaságok száma is Bulgáriában. A népművelés útján is hatal­mas lépésekkel halad előre a Botgár Népköztársaság. 1944- ben Bulgáriában mindössze 6130 iskola működött, ez évben már 7291-re emelkedett az isko­lák száma. A felszabad: lás előtt mindössze öt főiskola volt, ma már ezek száma is 15-re emelkedett. Két év alatt több. mint 80.000 analfabéta tanulta meg az írás. olvasás tudományát. Ez a lendületes feitődés annvit ielent. hogv 1953. év vécére Bulgáriában egyetlen analfabéta sem lesz. Hasonló jelentős eredménvek vannak a< közegészség terüle­tén, napközi otthonok, óvódák és bölcsődék száma: nvolc év alatt mepbúszszorozódott. A bolgár néo e nagyszerű sikereit elsősorban 1944 szeptember 9-i győzelmének, lelkes munkáiénak, a Bolgár Kommunistái Párt és a népi kormányzat helves és céltuda­tos vezetésének, de különösen a na'-v Szovjetunió sokoldalú, crazdag támogatásának köszön­heti. Georgi Dimitrov e'vtérs, a bolgár néo felei+heteílen nagy vezére azt hagyta meg népének, ho<zv 10—15 esztendő alatt érié el mindazt, amit a többi nének századok alatt ér­tek el. Az eddig elért nagysze­rű eredmények legjobb bizo- nvPékal és legnagyobb bizto­sítékai annak. ho^v a bolgár nép. a hazafias arcvonat zást- tnia alá tömörölve, a Bolaár Kommunista Pirt vezetése me'leif Vlko Cservenkov elv­társsal. Dhnilrov elvtárs ütmé­nek hű folutatóiával az élen he.rsü\ettel teljesíti halhatatlan I vérérének, tanítójának útmuta­tását. Sztahanovistáink jelentősége a terv és vállalások teljesítésében A lig néhány napja múlt e! augusztus 30-a, á Sztaha- nov-mozgalom születésének év­fordulója. A Donyec-medencé" ben 17 évvel ezelőtt Alexej Sz.a- lianov egy műszakon 102 tonna szenet fejtett te, s napi előirány­zatát tizennégyszeresére leljesí- tep.e. Ilyen hala'más eredményt csak a szabad, öntudatos dol­gozó érhet el. Országunkban ebben az idő­pontban még a Horthy-rendszer uralkodott. Dolgozóink nagy el­nyomatásban. nyomorban szen­vedtek, üldözték a becsületes dolgozókat. A tőkéseknek egyet­len céljuk az volt. hogv minél nagyobb profitra tegyenek szert, kizsákmányolják a dolgozókat. Tudták azt a dolgozók, lmgv munkájuk fokozásával csak a tőkések zsebeit duzzasztjá'k. s egyre több munkatársuk válik munkanélkülivé. A felszabadulás után hazánk­ban is megváltozott a dolgozók élete. Szabad emberek lettek, s a haza építését legelső feladat­nak tekintették. Rövid időn be­lül a munka hőseivé váltak. A Szlahancv-mozgalomnak az elő­feltételei a Szov'efunin sem’bié- gével hazánkban is biztosítva: let­tek. Hároméves tervünk utolsó szakaszában már ná'unk is nagy segítsége: adott a fervteljesités- ben a Sz'ohanov-mozgalom. Előttünk álló feladat volt a iw— galrrat kiszélesíteni, egyre, több sztahanovistát nevelni, akik él­harcosaivá válnak a szocializ­mus építésének. Bányáinkban is egvre na- gvoM) eredményeket értek el sztahanovistáink, nrn* például Jancsi András, aki 1950 január­iában lett csapatvezető. Szep­temberben már csapatából öten nyerték el a sztahanovista okle­velet. Egy év múlva pedig a ter­melésben e'ért eredményért el­nyerte a sztahanovista ielvénvt. Az ilyen eredményt ccak elvan sztahanovisták tudnak elérni, akik bővítik politikai, szakmai (tu­dásukat. Megyénkben az elmúlt okta'ási évben egyes sztahano­vistáink kivonták magukat az ok­tatásból. Nem igyekezett politi­ka fag ég szakmailag tovább Eei- U'zteni tudását..A-7 ilven szta­hanovista- előbb-utóbb a terme­lésben lemarad a többektől, nem tudják a mind nagyobb fel­adatokat megoldani Sztahanovisták feladata, hogy munkamódszerüket, tudásukat adják át munkatársaiknak. Szia- hanov is iáink felelősséggel tar­toznak azért, hogy munkatársuk a tervét nem tudja teljesíteni. Nagyobb segítséget kel! adni az ilyen dolgozóknak. A zagyvái szénbányák üzemelnél tapasztal­ható volt: a sztahanovisták nem segítik elő a tervét nem teljesítő dolgozókat, de az üzemvezetőség sem adta meg erre a módot. Ahelyett, hegy a sztahanovista dolgozókat, a gyengén termelő csapátokhoz osztották volna be, ellenkezőjét végezték. Egy mun­kahelyre telepítették a sztahano­vistákat, ezáltal elérték, hogy ez a csapat kimagasló eredmé­nyeket ért el. a többi csapat vi­szont messze lemaradt tőlük. Az egyhelyre csoportosított sztaha­novisták módszerüket nem tud­ták átadni, nem segítette a töb­bi dolgozót eredményeik foko­zásában. TWTegyénkben az ilyen hiá- nyos-ságok már részben kiküszöbölődtek. Ennek követ­keztében sztahanovistáink száma mind nagyobb mértékben szapo­rodik. Szeptember 7-én a bá­nyásznap alkalmával a terme­lésben legkiválóbb eredményt elért 26 dolgozó sztahanovista jelvényt és 51 dolgozó pedig a sztahanovista oklevelet érde­melte ki. A sztahanovisták száma a szénbányászatban 441-re emel­kedett. De ezen eredménvek mel­1951 augusztus 5 én a III. Vüágifjúsázi Találkozó megnyi­tásán a berlini Walter Ulbricht stadionban milliónyi fiatal kü­lönböző nyelven, de egv szívvel kiáltotta „Békét akarunk". Békét akarnak a Turkmen fő­csatorna fiatal szovjet építői, Di- mitrovgrád nagyszerű fiataljai, a VIT-mozdony magyar ifjúmun­kásai. Békéért harcolnak a ko­reai ifjak és lányok, s ugyan­ezért a lelkesítő célért küzdenek Anglia, Franciaország és a többi kapitalista országok lfjal is. 104 nemzet ifjú békeharcosai gyűltek össze, hogy történelmi seregszemléjükön hitet tegyenek az ifjúság egysége, a szabadság és a bSike meVett. A hatalmas találkozót örökíti meg a „Békét akarunk" c. színes magyarul be­szélő filnát*-^- - a t • I á#**. A gyönyörű feladat le Rés munkára mozgósította a világ haladó filmművészeit Iván Pir- jov Sztálin díj-as szovjet rendező és Joris Ivens, haladó holland rendező irányítása alatt 100 ope­ratőr készített© a filmet. Sok megható jelenete van a lett sem szabad elbizakodnunk. Sztahanovistáinknak arra kell törekedni továbbra is, hogy a helyes munkamódszert, melyet alkalmaznak, egvre több dolgozó vegye át tőlük. Ezen a téren kö­vetendő a zagyvái szénbányák vállalatai, ahol a hibákat felis­merve, a sztahanovistákat szét­osztották a gyengébben- teljesítők mellé. így ifj. Kovács József sztahanov’sta váiár 100 száza­lékon alul teljesítő Csirke La jos és Berzák Imre vájárokat szta­hanovistává nevelte. Az ilyen módszerek alkalmazásával, érte el a zagyvái szénbányák válla­lata, hogy üzemében több mint 33 sztahanovista dolgoz'k. Me­gyénkben dolgozó sztahanovis­tákra nagy felelősség hárul a harmadik negyedévi tervünk teljesítésében. Felelősséggel tar­toznak azért, hogy a vállalá­sunkat, amit a nógrádi szén­medence dolgozói tettek, meny­nyiben valósítjuk meg. hogyan teljesítjük Rákosi elvtársnak adott szavunkat. E feladatok elvégzését úgy tudjuk elérni, ha minden sztahanovista vájár élenjár, példát mutat a terv és a váfl- la'ások teljesítésében, de péída- mutatónaik kell lenniük a poli­tikai fejlődésben, ezért elenged­hetetlenül szükséges, hogy a jövő oktatási évben minden sztahanovista részesüljön szak­mai és politikai oktatásban. filmnek, de a legnagyobb hatású talán mégis az. amikor az angol és a koreai küldöttség találkozó­jának vagyunk tanúi. A „Békét akarunk" c, színes film nemcsak a dicső napok hangulatát, az ifjú békeharcosok alakját hozza elénk, hanem meg­ismerjük belője a különböző kül­döttségek változatos kultúrműso­rát a XI. Főiskolai Világbajnok­ság izgalmas mérkőzéseit is. 14 boldog nap felemelő képei tárulnak elénk, e film megtekin­tése során. S amikor a záróün- nertólyen egymillió fiatal szájá­ból halljuk száznál több nvelven felhangzani emlékezetes esküjük szavát, mi is velük együtt mondjuk: „Esküszünk, hogy megszilár- .dítiuk. a jvi-Utg,. uéppinek és ifjü- sAhftfak - BaP5«J8át-"'iés békés egvüttmunkálkodását.. . Esküszünk, hogy hűek mara­dunk a béke ügyéhez!" A „Békét akarunk" című film a sa’gótariáni „November 7" filmszínházban í 1—14-ig lesz műsoron. BÉKÉT AKARUNK * Átvették a dicsérő oklevelet és a vele járó 30 ezer forint jutalmat a 63/1 vállalat dolgozói A 63/1 Építőipari Vállalat dolgozói az 1952. évi terv első félévében s az alkotmány tisz­teletére indított szocialista ver­senyben jó munkájukkal az építőipar területén a második helyezést érték el, újabb dicső­séget szerezve ezáltal a nóg- rá dm egyel dolgozóknak. Szep­tember 5-én ünnepelte a válla­lat dolgozói által a szocia­lista: mu.rikaversenyben elért eredményt. Az ünnepélyt Szol­noki László, az. Építőipari Vál­lalat . párttitkára nyitotta meg. utána az ünnepi beszédet Bru- tyó János miniszterhelyettes elvtárs tartotta meg. Elmon­dotta:, hogy dolgozó népünk nagy csatát viv a:z ötéves ter­vünk végrehajtásáért. Ennek a csatának döntő ütközete a terv harmadik esztendejében folyik. Tervünk végrehajtásának egyik legfontosabb, de egyik legnehezebb szakasza az 1952. esztendő, s ezért eb­ben az évben különösen nagy dicsőség a szocialista munkaversenyben élenjárók között lenni, kiemelkedő eredményt elérni. Ma dolgozó népünk örömmel és büszkeséggel tekint azokra az üzemekre, vállalatokra;, ame­lyek a szívós küzdelemben el­nyerték a minisz-tertarnács és a SZOT vándorzáiS'zlaiát. vagy a versenyben második helyezést értek el. ötéves tervünk nagy távla­tainak felismerése nagy mozgó­sító erő, ezért teljesítettük si­kerrel az ötéves terv harmadik évének első félévi tervét. Nagy mértékben növekedett a terme­lés, munkásosztályunk 70—80 százaléka kapcsolódott be az egyéni és brigádversenybe. A dolgozók áldozatos munkája megmu+atkc-zik az építőiparban Í6. Az építésügyi minisztérium­hoz tartozó trösztök az első fél­évi tervüket 103.4 százalékra teljesítették. A termelési érték csaknem ötszöröse az 1949 első félévihez viszonyítva Eredmé­nyeink eléréséhez nagy •«egítsé- get nyújtott a salgótarjáni vál­lalat becsületes dolgozóinak harca. A vállalat első félévi ter­melési tervét 99 százalékos munkaerő-felhasználás mel­lett 110.8 százalékra telje­sítette, egy főre eső terme­lési érték teljesítésénél pe­dig 112 százalékot ért el. Jelentős eredményt ért el a vállalat az anyagtakarékossági mozgalom terén is. melynek következtében 100.000 forint ér­tékű anyagot takarítottaik meg a vállalat dolgozói. Eredményeink eléréséhez nagy segítséget nyúj­tott az új módszerek alkalma­zása. A vakolási munkákat 32 százalékban a vékonyvakolási módszerrel, a falazást munkákat 62.5 százalékban sztahanovista módszerrel, a zsahizási munkák 65 százalékát táblás zsaluzással végezték a dolgozók. A salgótarjáni vállalat ezzel a második negyedévben éiüzem lett és a lakásépítő iparág első helyére került a legutóbbi ki­értékelésnél. A vállalat eredmé­nyének elérésében nagy mérték­ben segítették az olyan dolgo­zók, mint Botos Rudolf segéd­munkás brigádja, mely az elő­irányzatát 221 százalékra telje­sítette. Végh Imre kubikos bri­gádja 207, Pribizon Pál kőmű­ves brigádja 148 százalékos te!- jesítménvével. Az építés vezeíői közül Misztrik Imre, Berényi János. Mátravölgyi Sándor épí­tésvezetők. valamint Patai Ár­pád. a vállalat főmérrök«- és Kovács László, a termelési cso­port vezetője végeztek jó mun­kát. Nem utoisó sorban Dancsó Gyula, a tröszt diszpécserének is köszönhető, hogy a vállalat jó eredménnyel végezte munká­ját. Az elkövetkező időben az eddiginél nagyobb feladatok állnak a vállalat dolgozói előtt, melyek sikeres vég­rehajtása csak úgy lehetsé­ges. ha szorosan együttmű­ködnek a vál ala-t dolgozói a pártszervezettel, s a műsza­ki vezetőkkel. A vállalat dolgozói törekedje­nek arra, hogy a következő ki­értékelésnél az első helyre ke­rülve nyerjék el a miniszter- tanács és a SZOT ván-dorzászia- ját — fejezte be beszédét Brutyó elvtáns. A szakszervezetek elnöksége nevében Garami Gyula kikül­dött üdvözölte a 63/1 Építőipari Vállalat dolgozóit, s beszédében felhívta a dolgozók figyelmét, hogy az elért eredmények lát­tán vigyázni kell a dolgozók­nak, nehogy elégedettekké vál­janak. A fennálló hiányosságo­kat igyekezzenek kiküszöbölni. Igyekezzenek továbbszilárdítani a mun-kaíegyelmet s teremtsenek olyan légkört maguk között amelyben a munkafegyelem larítói, no­tórius h'ányzók kellemetle­nül érzik magukat. Az eredmények tovabbfokozásá- val törekedjenek elnyerni a jö­vőben a szocialista mun-kaver- senyben az első helyet. Ezután Brutyó elvtárs, Dunai elvitársn.ak. a 63/1. számú Épí­tőipari Vállalat vezetőjének át­nyújtotta a dicsérő oklevelet és a velejáró 30 ezer formtet. Az átvételkor Dunai elvtárs a dol­gozók nevében ígéretet Kút arra, hogy a harmadik és ne­gyedik negyedévi tervet túltel­jesítik. Az ünnepség végén a termelésben élenjárókat jutal­mazták -meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom