Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)
1952-09-24 / 77. szám
4 SZABAD AÖGRAD 1952 szeptember 24. A madarat a tolláról, az endrefalvi plébánost a barátjairól lehet megismerni A szovjet filmek nemcsak szórakoztatnak, hanem nevelnek is — Levél a szerkesztőséghez — Jekkel József a 63/2 sz. Építőipari VálfaJat dolgozója, endrefalvi .lakcfc megfogadta Horváth elvtárs útmutatását, aki azí mondta: „nem szabad megengedni, hogy elhalványuljon az az éles fény, melyet Grosz és cinkosainak leleplezése a klerikális reakció földalatti sötét tevékenységére vetett..." A szerkesztőséghez írt levélben rámutat arra, hogyan szövetkeznek a falu ellenségei. Kiik a legjobb barátai Kanyó István esperes plébánosnak, akik mindenütt ott vannak, ahol népünk fejlődését gátolni lehet. * Községünkben sok becsületes dolgozó van, akik úgy az ipar, mint a mezőgazdaság területén kitűntek jó munkájukkal. A nagyüzemi gazdálkodás iránt egyre jobban nő az érdeklődés, de egy kéz mindig visszatartja őket, felemelt ujjal inti a becsületes dolgozókat: „vigyázzatok rossz útra tértek, elkárhoz'tok”. De nemcsak a nagyüzemi gazdálkodásnál van így, hanem minden kérdésben ami a fejlődést viszi előre. Az iskolák államosítását is próbálta gátolni, de ő maga a háttérbe maradt, sokszor az egyébként becsületes, de még öntudatlan dolgozókat vezeti félre, bérei: fel arra, hogy tiltakozzanak olyan ellen, ami az ö javukat szolgálja. Ez az ellenség munkáját irányító kéz Kanyó István esperes plébánosé, aki 10 évvel ezelőtt jött községünkbe, 1942-ben a nagy világégésben. Kanyó István teljes mértékben helyeselte azt. hogy a német fasizmus parancsára a férfi nép színe virágát vágóhídra hurcolják. Köztük az én 22 éves fiamat is, aiki ebben a háborúban meghalt az urak érdekeiért. Akkor bíztatta az anyákat, feleségeket, hogy „ez Isten akarata, és ha valaki a fronton a hazáért meghal, annak a bűne meg van bocsátva, azonnal a mennyországba jut." Hogyne biztatta volna őket, hisz neki valóban hazája voit a tőkés világ, melynek érdekeiért akkor a katonák harcöftak, védték az ő további kizsákmányolási lehetőségét is. Ezt azonban egyszer és mindenkorra lehetetlenné tette a Szovjet Hadsereg győzelme. Endrefalva 1944 végén felszabadult. Kanyó István és egy gyékényen áruló társai kezdetben megbújtak, mint tetű a var alatt, de aztán egyre hangosabbak lettek. Gondolták, nem történt itt semmi különösebb, meghalt 20 millió ember és minden megy tovább ott, ahol 1944-ben abbamaradt. A kulákok maguk mellé állították az öntudatlan középparasztok és kisparasztok egyrészét is, akik megint csak azt tették, amit őt akartak. A baráti segítségéve! Kanyó István esperes úr lett először a nemzeti bizottság elnöke községünkben. Hűen kezdte a szószékről felolvasgatni azon pásztorlevele- ket. amelyeket Mindszentv József bocsátott ki a Szovjetunió és a népi demokráciák gyalázá- sára. Nagyon sokszor még meg is 'toldotta, megfűszerezte, hogy még jobban gyalázhassa azt a nemzetet, aki a dolgozó népünk szabadságát elhozta. Kanyó István hirdeti a fele- baráti szereidet, de ö maga nem tartja be. 1948 decemberében meghalt a községünkben Oláh Jónás 8 gyermekes családapa. A legidősebb gyerek 14 éves, a legfiatalabb pedig 3 hetes volt akkor. A csatád bizony elég nehéz körülmények között élt az apa beteg volt már előzőleg is és akkor született a 8-ik gyermek- Az özvegy, elment megkérni az esperes- plébános „urat”, hogy nincsen pénze, temesse el ingyen a férjét. Kanyó István ezt a legeré- lyetsebben visszautasnotta, hivatkozott megélhetési, nehéz háztartási gondokra és kijelentette, addig nem megy eltemetni a férjét, míg a költséget előre kj nem fizeti. Oláh Géza az elhunyt apja kérte kölcsön a rokonoktól a plébános úr számára'a temetési költséget. Az iskolák államosításánál ..vezérkarából'’ a kulákokból és tutákasszonyokbó! olyan eso- l*>rtot szervezett, akik a gyűlésen majdnem verekedést provokáltak és tiltakoztak az államosítás ellen. Mindszenty letartóz tatása uán 1 hónappal, mikor gyűlésen ismertettél: azt az összeesküvést, amely népi demokráciánk megsemmisítésére irányult, ez a szervezett csoport, azt kiabálta, hogy éljen Mindszenty! Ilyen az endrefalvai esperes plébános magatartása népi demokráciánkkal szemben. Van egy régi közmondás, mely azt tartja: ,,a madarat tolláról, az embert a barátjáról ismerjük meg”. Ez ráülik Kanyó Istvánra i-s. Kanyó István legjobb barátja Serfőző Ferenc kulák, akinek Endrefalván és Szalmatercsen több mint 100 hold földje volt és ezt a földet szegény napszámos asszonyok dolgozták meg harmadába, sőt negyedébe. Állandó éves cselédeket tartott, de őt még az sem elégítette ka, kupeckedeít, szegények bőrére spekulált, hogy a vagyonát növelje. Összeszedte a község szegényeitől a szálastakarmányokat és ő szállította a salgótarjáni üveggyárnak, ezen is nagy összeget keresett. Soha templomba nem járt, ha egy párszor e! is ment egy évben, csak a templom mellett szívta a szivarját, pöffe-szkedve mutogatta a méltóságát. Most állandóan templomban van. gondolva, hogy Kanyóvat, összefogva, vissza bírják állítani a kizsákmányolás lehetőségét. Tervüket soha nem érik ej, reményükkel fognak elpusztulni. Kanyó másik kebelbarátja Józsa Albert, aki 1945-től állandóan népi demokráciánk megszűnését jósolgatja. 1945 április végén a Deák Pál kocsmájában kijelentette: „ennek a rendszernek nem vet 6 hónapot és vége lesz”. Amikor a 6 hónap leteli és nem lett vége, akkor újra kiszabott 4 hónapot és azóta állandóan ezt csinálja, nem rajta és a hozzá hasonlókon múlik, hogy népi demokráciánk minden általa kiszabott dátum leteltével, erősebb, mint előzőleg volt. A harmadik legjobb barátja Kányának, Serfőző Mikáy, akivel minden vasárnap a templom előtt megtárgyalja a heti eseményeket és a további feladatokat. Jellemző Serfőző MiháJy becsületességére, hogy 1944 augusztus 20-án két pilóta a községünk határában ejtőernyővel szállt le. Mikor földet értek, már sok ember állt a leszállás helyén, akik a pilótákat nrndjárt közrekapták. Serfőző Mihálynak akkor az volt az első dolga, hogy a pilóta uj.járót lehúzza az aranygyűrűt ós zsebre- .vágja. Serfőző Mihály ebben az évben is arról beszélt Szabjon Károly borbélyműhelyében, hogy július 1-től jegyrendszer lesz a kenyérre Ilyen és ehhez hasonló elemek uszítanak még községünkben a nép: demokráciánk eilen, ezért megy községünkben olyan vontatottan a termejőszövetkéze- ti csoport fejlődése is, pedig a hagyüzemi gazdálkodás, a mezőgazdaság fejlődésének alap- feltétele. A dolgozó parasztságnak látni kell azt, — kormányunk már többször bebizonyította, hogy ez így van —, hogy kormányunk minden egyes intézkedése a dolgozók érdekében történt. Csak ezen keresztül lesz a mezőgazdasági dotgozók, a parasztság élete szebb, gazdasági és kulturális téren, hasonló a városéhoz, ha megvalósítják a nagyüzemi gazdálkodást • Jekkel elvtárs igazat írt. A falu plébánosa a kutákokkal szövetkezve, valóban m inden tehetségét, álszenteskedéséi latba vet^ hogy a fejlődést akadályozza Endrefalván. Egye« szülők, akik .nem ismerik eléggé eddigi ténykedését — valósággal kényszerítik gyerekeiket a hittanra. Az iskola igazgatója szerint, különösen a felső tagozatba járó gyermekek már nem akarnak hittanra járni, nrkor esak tehetik, elszöknek, vitáznak, szembesz állnak a szüleikkel, akik makacsul ragaszkodnak a régihez, ahhoz, amit a kizsákmányoló osztály hirdetett, uralma fenntartásának az érdekében, Ezek a gyermekek már szélesebb látókörűek,. v'tágosan látják azt. hogy nem lehet az jó a becsületes dolgozóknak, ami jó a kulákoknak és a kulák- ivadék Kanyó István esperesnek. Kanyó Istvánnak nemcsak a kebelbarátjai kulákok, hanem a bátyja is az. Ha erre gondolnak. a becsületes dolgozó parasztok, akkor örülni fognak annak, hogy Jekkel elvtárs felnyitotta a szemüket, megmutatta, kik a falu ellenségei, <i fejlődés akadályozói. Dolgozóinkban állandóan nö az érdeklődés a fiúm iránt. A könyv mellett, a fáim az, amit a dolgozók évről évre jobban megszeretnek, magukénak éreznek, mert sok probléma megoldásához segíti hozzá a dolgozókat, A film azért is örvend különöst:«! nagy népszerűségnek, mert amellett, hogy tanít, szórakoztat is. A szocialista filmek az ember legjobb tulajdonságait hozzák felszínre, a minden áldozatra kész haza6zeretetet, becsületes, bátor helytállást a munkában, segítenek elmélyíteni az emberekben a kollektív szellemet, az egymáson való segíteni akarást. Erről tanúskodnak azok a levelek is, amelyeket a dolgozók írnak egy- egy élményt jelentő fiim megtekintése utiáln. Farkas Fkiremcné, egy pásztói dolgozó paraszfasszony, amikor megnézte a „Szovjet Öimény- ország” című filmet, igen nagy hatással volt rá. „Láttuk a boldog kolhozéletet — írja — és a nagyszerű eredményeiket, amelyeket eddig elértek. Gyönyörködtünk Örményország csodás tájaiban, láttuk azt a hatalmas építkezést, a tudomány fejlődéA pásztói Járási labdarúgó békekupa végeredménye; 1. Tari Sportkör 22; 6 16 2. Szurdokpüsp. SK 2 J; 5 14 3. Jobbágyi Va?as II. 30:15 13 4. Ká’lói Sportkör 22:15 13 5. Egyházaidéiig. SK 23;12 10 6. Sziráki SK 10:15 9 7. Jobbágyi Bástya 14:19 7 8. Palotás II. 16:21 6 9. Erdőtarcsa SK 2-29 2 10.Kisbágyoni SK 2:29 0 Az 1952. évi Béke-kupa védője A Tari Sportkör lett; A sport kör elnöksége és a sportolók igen sportszerűen viselkedtek az egész idény alatt. Ennek a szorgalmas és becsületes munkának lett az eredménye, hogy elnyerték a Béke-kupát. A SzurdokDüspöki Sportkör a Klsbágvon elleni mérkőzéstől eltekintve végig szépen játszott, de hogy mégsem ök nyerték el a kupát, annak elsősorban az az oka, hogy sporto'ói igen sok esetben sportszerűtlen magatartást tanúsítottak. A többi sportköröket. kivéve az erdőtarcsai és a ki.sbágvoni sportköröket, végig igen sportszerűen küzdöttek. A kisbágyoni és az erdőtarcsai labdarúgók sok esetben nem jelentek meg a kitűzött mérkőzésekre és akadályozták a Békekupa zavartalan lebonyolítását. Az MHR-munka terén a Palotáéi Sportkör végezte a legjobb munkát, a Járás sportkörei közül. de igen jól dolgoznak a tari. jobbágyi és a sziráki sportköröknél is. Ezek a sportkörök a. próbák leteltével is jól állnak. lemaradtak az MHK-ban a káliót; az egyházasdengelegi, er- dőiarcsai. kisbágvoni és a szurdokpüspöki sportkörök. Ezeknek a sportköröknek a legdöntőbb feladatuk, hogy most a Békekupa befejezése után haladéktalanul lássanak hnzzá a lemaradás felszámolásához, hogy az MHK-tervet. és a fejlesztési tervet határidőre tebesiteni tudlak, mert csak ígv tudiák biztosítani a snort minden irányú továbbfejlesztését. LÖVÉSZET Budaörsien öt nagyüzem 10 főből álló lövészcsapata mérkőzött meg a Béke-vándordíjért. Ez a verseny a Ganz Vlllamosművek rendezésében folyt le. A Salgótarjáni Acélárugyár cél’övö csapata kitűnően szerepe't a vér- senvben. Az eredmények a következők: 1. Ganz Villamosművek 2511 körrel. (Uj országos csúcseredmény.) 2. Salgótarjáni Acélárugyár 2481 körrel. Á salgótarjáni csapat csak 5 körrel maradt el az országos csúcsot elért Ganz eredményétől. 3. Diósgyőr. 2349 körrel. 4. Gamma 2215 körrel. 5. Ózd 2068 körre!. A salgótarjáni csapat eredmé- nvéri meglátszik a jó kollektív munka. s ha ez még tovább fokozódik, a jövőben sok jó eredményei gazdagodhat az acélgyári céllövő csapat ió hírneve. A csapat tagjai igen jól segítik egymást, közösen igyekeznek hibáikat kijavítani, hogy ne csak egyénileg érjenek el jó eredményeket-. Jó példával iár e’ől ebben a női csanat, melv alig egy éve működik és az 1952. évi országos céllövő versenyen a 3. helyen végzett. Ezt a szép eredményt a fővárosi és 19 megye bajnokcsapata között érte el. A női. csanat még eredményesebb, munkájához az szükséges, hogy szervezzenek be még több dolgozó nőt a soraikba é.s neveljék szeretettel a közös cél érdekében kitűnő lövészekké A Nógrádmeqvei TSB mellett működő fegyelmi bizottság következő ítéletet hozott a máfrra- nováki mérkőzésen történt játékvezető tettleges bántalmazása ügyében: a fegyelmi envesbíró a Mjátran.O'/áki B4,nv*«z labdarúgó csanatát 4 mérkőzésre eltiltja a hazai pályán való mérkőzéssé, amelyek mind az emberek életét teszik boldogabbá. Meseszépek voltak azok a boszorkányosán ügyes nemzeti láncok, amit a filmen láttunk. Ennek a sok szépségnek láttán arra gondoltam mindjárt, hogy a nd hazánk is milyen óriási fejlődésen' ment keresztül a felszabadulás óta- és ezt mind a fel" szabadító szovjet hadseregnek köszönthetjük. Elhatároztam, hogy még jobb munkával mutatják meg az ellenségnek: ezt a gyönyörű építőmunkát nem tudják meggátolni. Mi békét akarunk.’' Nagyon szépen írja meg Tari Ferencné, hogy milyen é'ményt jlekntett számára a „Holt ösvény’ című film megnézése. Azt írja. hogy szinte sajnálja azokat a dolgozókat, afeiik nem nézték meg a filmet, mert egy nagyszerű élményt mulasztottak el. Külön kihangsúlyozta, hogy ő egy úttörő édesanyja és az a szülő, akti becsületes, bátor em bért. igaz hazafit akar nevelni a- fiából, az minél gyakrabban küldje gvermekeit a moziba. ,„A szovjet filmek láttán, szinte önkénytelenül nagyobb szeretettel gondol az ember a hazájára, megérti, hogy aki tői. Iqy a Mátranováki Sptvt- kör, a 4 otthon játszandó mérkőzését Kisterenyén köteles megrendezni. Nógrádmegye lövész Békekupa csapatversenye Az Országos Sport Lövész Szövetség rendezésiében a lövész sport fejlesztése érdekében kiírta a megyék területén a Béke- kupa iövészversenyeket. A Nógrádmegyej TSB a versenyek megrendezésével az Acélgyári Vasas MSZHSZ lövész kört bízta meg. A lövészkörök örömmel vették tudomásul a verseny megrendezését és még nagyobb örömmel vettek részt rajta, mert tudták, hogy ez a verseny a fejlődésüket szolgálja és még több dolgozó kapcsolódhat ígv be a lövészsportba, hogy edzettebbé váljon a béke megvédésére való felkészülésben. A Salgótarjáni Gépgyár távol maradt ettől az igen fontos versenytől, pedig tudjuk, hogy a gépgyár oéllövői is igen szeretik ezt a sportágat és sokat foglalkoznak ezzel a nemes sporttal. A versenyek lebonyolítása érdekében a Nógrádmegyej MSZHSZ és az MTSB mindent megtett és mindenben támogatta a résztvevő csapatokat. Ennek volt köszönhető, hogy a versenyek zökkenésmentesen folytak leA megyei Békekupa végéted- ménye a következő: 1. Acélgyár A-csapata 7344 körrel. 2. Acélgyár B-csapata 6G92 körrel. 3. Acélgyár női csapata 6314 körrel. 4. Zagvvapálfalvai Üveggyár 6025 körrel. 5. St. Dózsa férfi csapata 5815 körrel. 6. St. Üveggyár férfi csapata 4530 körrel. 7. Jobbágyi 3301 körrel. Labdarúgás Salq. Vasas—Debreceni Honvéd 2;1 (0; 1) Salgótarjánban lsen nagy harcot vívott a két NB Il-es csapat a mérkőzés folyamán. A debrecenieknek iskolázottabb játékuk dacára a Vasasok lelkesedése és hatalmas akarata előtt meg kellett hajolniok. Az első félidőben a Vasas-fiúknak nem sikerűit semmi, a debreceniek ellenben minden megmozdulásuk alkalmával igen veszélyesek tudtak lenni. Az első 5 percben egy váratlan támadásból meg is szerezték a vezetést. Ezt az előnyt a Vasasok, csak a második félidő közepén tudták kiegyenlíteni, majd a 30. percben meg is tudták fordítani a mérkőzés eredményét. A debreceni fiúk igen szép és jó játékkal vonták magukra a figyelmet, Sokszor csapódtak tapsra a tenyerek, az elismerés jutalmául, amikor egy-egy debreceni támadás futott végig a pályán. A Vasasok kissé Idegesen és tú'.kombinálva játszottak meg majdnem minden labdát. Bíró, Nagy és Cladni rövid és pontatlan leadásokkal akarták bevenni legtöbb esetben az ellenfél kapuját, s így ezeket a támadásokat menteni tudták a debreceniek. Egyedül Ruzsinszkl és néha Csete indított el hoszű lőtt leadásokkal támadást. A Vasasok győzelme még így Is megérdemelt volt. mert a második félidőben sokkal többet voltak támadásban és ki Is tudták két Ízben használni ezt a fölényt. igazán szereti a hazáját, és boldogan akar benne élni, annak becsületesen helyt kell állni a békéért vívott harcban. Ez a film egy nagyszerű bolsevik édesapáról szól, akit a nép ellenségei megölnék. Megdöbbentő, szívbemarkoló az a néma fájdalom, amellyel a kis „GaJ■ esi” az apjától búcsúzik és megfogadja, hogy a haza ellenségein megbosszulja az édesapja halálát. Az édesapa és a haza iránti szeréfete, olyan hősi elszántságot ad neki, hogy ezer íuríanggal, bátorsággal végbevigye, amit megfogadott. A szovjet emberre olyan jellemző halált megvető bátorsággal elkerül az ef lensóget m hatóság kezére juttatni és boldogan jelenti ki a helyi tanács vezetőinek, hogy az úttörőkre mindig számíthat. £’• akkor mindjárt arra gondoltam, hogy a mi úttörőink is képesek lennének a legnagyobb áldozatra is, ha a hazánkat kellene megvédeni az ellenséggel szemben." így ír Tari Ferencné, de így gondolkoznak, éreznek mindazok, alak az új, szocialista filmeket, .a Szovjetunió, a népi demokráciák, s az új. magyar filmgyár- tás filmjeit megnézik. >1 RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ÁLLANDÓ HÉTKÖZNAPI MÜ50R5ZÁMOK; Kossuth-rádió: 5.00: Hanglemezek. — 5.20: Hírek, lapsze-m'e. — 5.40: Hanglemezek. — 6.00: Falurádió. — 6.30: Hanglemezek. -- 6.45: Hírek. — 7.45; Lapszemle. — 7.55; Műsorismertetés. — 8.05: Hanglemezek. — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 14.00: Időjárás, — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.00: Hírek. — 20.00: Hangos Újság. — 22.00: Hírek, sport. — 24.00; Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek. — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: Jóreggelt, gyerekek! —7.30; Hanglemezek. — 10.00: Hírek. ^ — Szeptember 24, szerda Kossuth-rádió: 11.30: Francia költők forradalmi versei. — 12.30: Ifj. Veres Károly és zenekara játszik. — 16.20; A gyermekrádió műsora. — 17.30: A dollár álarc nélkül. — 18.15; Szív küldi. . . — ^0.50: Lillafüredi munkásrtirdő. — 22.25: Operett - részletek. — 23.22; Beethoven vonósnégyesei. Petőfi-rádió; 7.35: Operettrészletek. — 10.10: Filmzene, — 15.30; Szovjet és népi demokratikus híradó. * 17.10: JusztV néni utazik. — 17.40; Állami gazdaságok híradója. — 19.10: Szovjet népek dalai. — 20.10; A politikai irodalom új könyveiről. — 22.00: Hanglemezek. Szeptember 25, csütörtök Kossuth-rádió; 12.30; Hanglemezek. — 14.15: A rádió gyermekű,j ság műsora. — 15.30: Móricz Zsigmond élete és művei. — 16.30; A magyar nép történetéből. — 17.15; Ifjúság hangja. — 18.00: A néphadsereg híradója. — 19.00; Egy falu — egy nóta. — 20.40; A begyűjtési verseny hírei. Petőfi-rádió: 8.40; Operettzene. — 10.50: Verbunkosok, népdalok, csárdások. — 15.40; A magyar rádió; a-jándékmüsora. — 17.00: Szórakoztató muzsika. — 17.55; Zenekari muzsika. — 18.40; Szív küldi. — 19.00; Az ötéves terv nyomában. —. 19.35: Tánczene. — 20.00; Kórushangverseny. Szeptember 26, péntek. Kossuth rádió; 11.30; Elbeszélés. — 15.00: Úttörő híradó. — 16.40; Orosz nyelvlecke. —• 18.10; Magyar dalok. — 20.40; A begyűjtési verseny hírei. — 22.25: A rádió népi zenekara játszik. — 23.10; Hanglemezek. Petőfi-rádió; 9.45; Pionír dalok. — 10.10: Fúvós indulók, — 11.00; Óvodások műsora. — 11.20; A gyermekrádió műsora. — 16.29; Rész’et Kacsóh: János vitéz c. daljátékából. — 17.00: Szív küldi. — 17.40: Ifjúsági rádió műsora. — 18.40: Bartók művei. — 19.35; Jó munkáért szép muzsikát. — 20.00; Tánczene. — 22.00: Vidám zenés tarka-est. HÁLÓK, KONYHÁK, HSIETI BÚTOROK NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK botorért ékesítő VÁLLALAT Salgótarján, Rákóczi-út 53, OTP. BEVÁLTÓHELY SZABAD NÓGRAD Az MDP Nógrádmegyej Párt- bizoítsáqának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: éítv hóra 3.50 Ft, negyedévre 10. oO Ft, félévre 21.— Ff. egy évre 42 — forint. Szikra Lapnyomda Budapest, József körút S Felelős vezetöj Kulcsár Mihály Hollókő váránál forgatták a „Föltámadott a tenger" című filmet A nógrádi hegyek között fekvő Hollókő község fölé emelkedő meredek hegy tetején épült várnak ma csak romjai vannak meg. Szép hazánk egy kevésbbé ismert festői környékét uralják ezek a romok, maga a vár hétszáz éves múltra tekint vissza. Királyi adományként nemesi családok birtokában volt, majd hosszú évtizedeken át a törökök tartották megszállva, később a szatmári békekötés után lerombolták. Es 250 évvel később 1952 augusztus 30-án ismét nagy a mozgás a hollókői vár sok vihart látott romjai körül. Pillanatok alatt élettel telik meg ez a vidék... Ä Magyar Filmgyártó V. „Föltámadott a tenger" c. filmjének forgató csoportja dolgozik itt Nádasdy Kálmán Kossuth-dijas főrendező, kiváló művész irányításával, Ranódu László rendező közreműködésével. „Égő” faluból menekülő nép tömegeit látjuk, s életteli háttérként, díszletként szolgáinak az ég felé meredő várromok. Lent a faluban — az országban úgyszólván egyetlen épségben maradt székely stílusú kis íatornyos templom előtti téren nagy tömeg, a község apraja, nagyja. A 726 lakosú falu egyhatoda. 120 férfi, nő, gyermek szerepel a felvett jeleneteken korabeli 1848-as színes öltözetben. Már befejeződtek a felvételek, amikor délután megérkezett az egyik salgótarjáni üzem kultúrautóján, a lelkes fiatal mijnkás- színjátszó-gárda. Mindjárt zeneszóval szállltak le az autóról a község főterén. Este ök adtak műsort a hol’ókőieknek. Közelebb hozzák a várost a faluhoz, erősítik a munkás-parasztszövetséget, elősegítik a falu kulturális , .melkedését. Ács Károly filmgyár! sajtóelöadó SPORT SOROKBAN