Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-24 / 77. szám

4 SZABAD AÖGRAD 1952 szeptember 24. A madarat a tolláról, az endrefalvi plébánost a barátjairól lehet megismerni A szovjet filmek nemcsak szórakoztatnak, hanem nevelnek is — Levél a szerkesztőséghez — Jekkel József a 63/2 sz. Építő­ipari VálfaJat dolgozója, endre­falvi .lakcfc megfogadta Horváth elvtárs útmutatását, aki azí mondta: „nem szabad meg­engedni, hogy elhalványuljon az az éles fény, melyet Grosz és cinkosainak leleplezése a kleri­kális reakció földalatti sötét tevékenységére vetett..." A szerkesztőséghez írt levélben rá­mutat arra, hogyan szövetkez­nek a falu ellenségei. Kiik a legjobb barátai Kanyó István esperes plébánosnak, akik min­denütt ott vannak, ahol népünk fejlődését gátolni lehet. * Községünkben sok becsü­letes dolgozó van, akik úgy az ipar, mint a mezőgazdaság te­rületén kitűntek jó munkájuk­kal. A nagyüzemi gazdálkodás iránt egyre jobban nő az ér­deklődés, de egy kéz mindig visszatartja őket, felemelt ujjal inti a becsületes dolgozókat: „vigyázzatok rossz útra tértek, elkárhoz'tok”. De nemcsak a nagyüzemi gazdálkodásnál van így, hanem minden kérdésben ami a fejlődést viszi előre. Az iskolák államosítását is pró­bálta gátolni, de ő maga a hát­térbe maradt, sokszor az egyéb­ként becsületes, de még öntu­datlan dolgozókat vezeti félre, bérei: fel arra, hogy tiltakoz­zanak olyan ellen, ami az ö ja­vukat szolgálja. Ez az ellenség munkáját irányító kéz Kanyó István esperes plébánosé, aki 10 évvel ezelőtt jött községünkbe, 1942-ben a nagy világégésben. Kanyó István teljes mértékben helyeselte azt. hogy a német fasizmus parancsára a férfi nép színe virágát vágóhídra hurcol­ják. Köztük az én 22 éves fia­mat is, aiki ebben a háborúban meghalt az urak érdekeiért. Akkor bíztatta az anyákat, fele­ségeket, hogy „ez Isten akarata, és ha valaki a fronton a ha­záért meghal, annak a bűne meg van bocsátva, azonnal a mennyországba jut." Hogyne biztatta volna őket, hisz neki valóban hazája voit a tőkés világ, melynek érdekeiért akkor a katonák harcöftak, véd­ték az ő további kizsákmányo­lási lehetőségét is. Ezt azonban egyszer és mindenkorra lehetetlenné tette a Szovjet Hadsereg győzelme. Endrefalva 1944 végén fel­szabadult. Kanyó István és egy gyékényen áruló társai kezdetben megbújtak, mint tetű a var alatt, de aztán egyre hangosabbak lettek. Gondolták, nem történt itt semmi különö­sebb, meghalt 20 millió ember és minden megy tovább ott, ahol 1944-ben abbamaradt. A kulákok maguk mellé állították az öntudatlan középparasztok és kisparasztok egyrészét is, akik megint csak azt tették, amit őt akartak. A baráti segít­ségéve! Kanyó István esperes úr lett először a nemzeti bi­zottság elnöke községünkben. Hűen kezdte a szószékről fel­olvasgatni azon pásztorlevele- ket. amelyeket Mindszentv Jó­zsef bocsátott ki a Szovjetunió és a népi demokráciák gyalázá- sára. Nagyon sokszor még meg is 'toldotta, megfűszerezte, hogy még jobban gyalázhassa azt a nemzetet, aki a dolgozó népünk szabadságát elhozta. Kanyó István hirdeti a fele- baráti szereidet, de ö maga nem tartja be. 1948 decemberé­ben meghalt a községünkben Oláh Jónás 8 gyermekes család­apa. A legidősebb gyerek 14 éves, a legfiatalabb pedig 3 he­tes volt akkor. A csatád bizony elég nehéz körülmények között élt az apa beteg volt már elő­zőleg is és akkor született a 8-ik gyermek- Az özvegy, el­ment megkérni az esperes- plébános „urat”, hogy nincsen pénze, temesse el ingyen a fér­jét. Kanyó István ezt a legeré- lyetsebben visszautasnotta, hi­vatkozott megélhetési, nehéz háztartási gondokra és kijelen­tette, addig nem megy eltemet­ni a férjét, míg a költséget előre kj nem fizeti. Oláh Géza az elhunyt apja kérte kölcsön a rokonoktól a plébános úr szá­mára'a temetési költséget. Az iskolák államosításánál ..vezérkarából'’ a kulákokból és tutákasszonyokbó! olyan eso- l*>rtot szervezett, akik a gyűlé­sen majdnem verekedést provo­káltak és tiltakoztak az államo­sítás ellen. Mindszenty letartóz tatása uán 1 hónappal, mikor gyűlésen ismertettél: azt az összeesküvést, amely népi de­mokráciánk megsemmisítésére irányult, ez a szervezett csoport, azt kiabálta, hogy éljen Mind­szenty! Ilyen az endrefalvai es­peres plébános magatartása népi demokráciánkkal szemben. Van egy régi közmondás, mely azt tartja: ,,a madarat tol­láról, az embert a barátjáról ismerjük meg”. Ez ráülik Kanyó Istvánra i-s. Kanyó István leg­jobb barátja Serfőző Ferenc kulák, akinek Endrefalván és Szalmatercsen több mint 100 hold földje volt és ezt a földet szegény napszámos asszonyok dolgozták meg harmadába, sőt negyedébe. Állandó éves cselé­deket tartott, de őt még az sem elégítette ka, kupeckedeít, sze­gények bőrére spekulált, hogy a vagyonát növelje. Összeszedte a község szegényeitől a szálas­takarmányokat és ő szállította a salgótarjáni üveggyárnak, ezen is nagy összeget keresett. Soha templomba nem járt, ha egy párszor e! is ment egy év­ben, csak a templom mellett szívta a szivarját, pöffe-szkedve mutogatta a méltóságát. Most állandóan templomban van. gondolva, hogy Kanyóvat, össze­fogva, vissza bírják állítani a kizsákmányolás lehetőségét. Tervüket soha nem érik ej, reményükkel fognak elpusz­tulni. Kanyó másik kebelbarátja Józsa Albert, aki 1945-től ál­landóan népi demokráciánk megszűnését jósolgatja. 1945 április végén a Deák Pál kocsmájában kijelentette: „en­nek a rendszernek nem vet 6 hó­napot és vége lesz”. Amikor a 6 hónap leteli és nem lett vége, akkor újra kiszabott 4 hónapot és azóta állandóan ezt csinálja, nem rajta és a hozzá hasonló­kon múlik, hogy népi demokrá­ciánk minden általa kiszabott dátum leteltével, erősebb, mint előzőleg volt. A harmadik leg­jobb barátja Kányának, Serfőző Mikáy, akivel minden vasárnap a templom előtt megtárgyalja a heti eseményeket és a további feladatokat. Jellemző Serfőző MiháJy becsületességére, hogy 1944 augusztus 20-án két pilóta a községünk határában ejtő­ernyővel szállt le. Mikor földet értek, már sok ember állt a le­szállás helyén, akik a pilótákat nrndjárt közrekapták. Serfőző Mihálynak akkor az volt az első dolga, hogy a pilóta uj.járót le­húzza az aranygyűrűt ós zsebre- .vágja. Serfőző Mihály ebben az évben is arról beszélt Szabjon Károly borbélyműhelyében, hogy július 1-től jegyrendszer lesz a kenyérre Ilyen és ehhez hasonló ele­mek uszítanak még községünk­ben a nép: demokráciánk eilen, ezért megy községünkben olyan vontatottan a termejőszövetkéze- ti csoport fejlődése is, pedig a hagyüzemi gazdálkodás, a me­zőgazdaság fejlődésének alap- feltétele. A dolgozó parasztság­nak látni kell azt, — kormá­nyunk már többször bebizonyí­totta, hogy ez így van —, hogy kormányunk minden egyes in­tézkedése a dolgozók érdekében történt. Csak ezen keresztül lesz a mezőgazdasági dotgozók, a parasztság élete szebb, gaz­dasági és kulturális téren, ha­sonló a városéhoz, ha megvaló­sítják a nagyüzemi gazdálko­dást • Jekkel elvtárs igazat írt. A falu plébánosa a kutákokkal szövetkezve, valóban m inden tehetségét, álszenteskedéséi lat­ba vet^ hogy a fejlődést aka­dályozza Endrefalván. Egye« szülők, akik .nem ismerik eléggé eddigi ténykedését — valóság­gal kényszerítik gyerekeiket a hittanra. Az iskola igazgatója szerint, különösen a felső tago­zatba járó gyermekek már nem akarnak hittanra járni, nrkor esak tehetik, elszöknek, vitáz­nak, szembesz állnak a szüleik­kel, akik makacsul ragaszkod­nak a régihez, ahhoz, amit a kizsákmányoló osztály hirdetett, uralma fenntartásának az érde­kében, Ezek a gyermekek már szélesebb látókörűek,. v'tágosan látják azt. hogy nem lehet az jó a becsületes dolgozóknak, ami jó a kulákoknak és a kulák- ivadék Kanyó István esperes­nek. Kanyó Istvánnak nemcsak a kebelbarátjai kulákok, hanem a bátyja is az. Ha erre gondol­nak. a becsületes dolgozó pa­rasztok, akkor örülni fognak annak, hogy Jekkel elvtárs fel­nyitotta a szemüket, megmu­tatta, kik a falu ellenségei, <i fejlődés akadályozói. Dolgozóinkban állandóan nö az érdeklődés a fiúm iránt. A könyv mellett, a fáim az, amit a dolgozók évről évre jobban megszeretnek, magukénak érez­nek, mert sok probléma megol­dásához segíti hozzá a dolgozó­kat, A film azért is örvend kü­lönöst:«! nagy népszerűségnek, mert amellett, hogy tanít, szóra­koztat is. A szocialista filmek az ember legjobb tulajdonságait hozzák felszínre, a minden ál­dozatra kész haza6zeretetet, be­csületes, bátor helytállást a munkában, segítenek elmélyíteni az emberekben a kollektív szellemet, az egymáson való segíteni akarást. Erről tanús­kodnak azok a levelek is, ame­lyeket a dolgozók írnak egy- egy élményt jelentő fiim megte­kintése utiáln. Farkas Fkiremcné, egy pásztói dolgozó paraszfasszony, amikor megnézte a „Szovjet Öimény- ország” című filmet, igen nagy hatással volt rá. „Láttuk a bol­dog kolhozéletet — írja — és a nagyszerű eredményeiket, ame­lyeket eddig elértek. Gyönyör­ködtünk Örményország csodás tájaiban, láttuk azt a hatalmas építkezést, a tudomány fejlődé­A pásztói Járási labdarúgó békekupa végeredménye; 1. Tari Sportkör 22; 6 16 2. Szurdokpüsp. SK 2 J; 5 14 3. Jobbágyi Va?as II. 30:15 13 4. Ká’lói Sportkör 22:15 13 5. Egyházaidéiig. SK 23;12 10 6. Sziráki SK 10:15 9 7. Jobbágyi Bástya 14:19 7 8. Palotás II. 16:21 6 9. Erdőtarcsa SK 2-29 2 10.­Kisbágyoni SK 2:29 0 Az 1952. évi Béke-kupa védője A Tari Sportkör lett; A sport kör elnöksége és a sportolók igen sportszerűen viselkedtek az egész idény alatt. Ennek a szor­galmas és becsületes munkának lett az eredménye, hogy elnyer­ték a Béke-kupát. A SzurdokDüspöki Sportkör a Klsbágvon elleni mérkőzéstől el­tekintve végig szépen játszott, de hogy mégsem ök nyerték el a kupát, annak elsősorban az az oka, hogy sporto'ói igen sok esetben sportszerűtlen magatar­tást tanúsítottak. A többi sportköröket. kivéve az erdőtarcsai és a ki.sbágvoni sportköröket, végig igen sport­szerűen küzdöttek. A kisbágyoni és az erdőtarcsai labdarúgók sok esetben nem jelentek meg a kitűzött mérkőzésekre és akadá­lyozták a Békekupa zavartalan lebonyolítását. Az MHR-munka terén a Palo­táéi Sportkör végezte a legjobb munkát, a Járás sportkörei kö­zül. de igen jól dolgoznak a tari. jobbágyi és a sziráki sport­köröknél is. Ezek a sportkörök a. próbák leteltével is jól áll­nak. lemaradtak az MHK-ban a káliót; az egyházasdengelegi, er- dőiarcsai. kisbágvoni és a szur­dokpüspöki sportkörök. Ezeknek a sportköröknek a legdöntőbb feladatuk, hogy most a Béke­kupa befejezése után haladékta­lanul lássanak hnzzá a lemara­dás felszámolásához, hogy az MHK-tervet. és a fejlesztési ter­vet határidőre tebesiteni tudlak, mert csak ígv tudiák biztosítani a snort minden irányú tovább­fejlesztését. LÖVÉSZET Budaörsien öt nagyüzem 10 főből álló lövészcsapata mérkő­zött meg a Béke-vándordíjért. Ez a verseny a Ganz Vlllamosművek rendezésében folyt le. A Salgó­tarjáni Acélárugyár cél’övö csa­pata kitűnően szerepe't a vér- senvben. Az eredmények a kö­vetkezők: 1. Ganz Villamosművek 2511 körrel. (Uj országos csúcsered­mény.) 2. Salgótarjáni Acélárugyár 2481 körrel. Á salgótarjáni csa­pat csak 5 körrel maradt el az országos csúcsot elért Ganz eredményétől. 3. Diósgyőr. 2349 körrel. 4. Gamma 2215 körrel. 5. Ózd 2068 körre!. A salgótarjáni csapat eredmé- nvéri meglátszik a jó kollektív munka. s ha ez még tovább fo­kozódik, a jövőben sok jó ered­ményei gazdagodhat az acél­gyári céllövő csapat ió hírneve. A csapat tagjai igen jól segí­tik egymást, közösen igyekeznek hibáikat kijavítani, hogy ne csak egyénileg érjenek el jó eredmé­nyeket-. Jó példával iár e’ől eb­ben a női csanat, melv alig egy éve működik és az 1952. évi or­szágos céllövő versenyen a 3. helyen végzett. Ezt a szép ered­ményt a fővárosi és 19 megye bajnokcsapata között érte el. A női. csanat még eredménye­sebb, munkájához az szükséges, hogy szervezzenek be még több dolgozó nőt a soraikba é.s nevel­jék szeretettel a közös cél érde­kében kitűnő lövészekké A Nógrádmeqvei TSB mellett működő fegyelmi bizottság kö­vetkező ítéletet hozott a máfrra- nováki mérkőzésen történt já­tékvezető tettleges bántalmazása ügyében: a fegyelmi envesbíró a Mjátran.O'/áki B4,nv*«z labdarú­gó csanatát 4 mérkőzésre eltiltja a hazai pályán való mérkőzés­sé, amelyek mind az emberek életét teszik boldogabbá. Me­seszépek voltak azok a boszor­kányosán ügyes nemzeti láncok, amit a filmen láttunk. Ennek a sok szépségnek láttán arra gondoltam mindjárt, hogy a nd hazánk is milyen óriási fejlő­désen' ment keresztül a felsza­badulás óta- és ezt mind a fel" szabadító szovjet hadseregnek köszönthetjük. Elhatároztam, hogy még jobb munkával mutat­ják meg az ellenségnek: ezt a gyönyörű építőmunkát nem tud­ják meggátolni. Mi békét aka­runk.’' Nagyon szépen írja meg Tari Ferencné, hogy milyen é'ményt jlekntett számára a „Holt ös­vény’ című film megnézése. Azt írja. hogy szinte sajnálja azokat a dolgozókat, afeiik nem nézték meg a filmet, mert egy nagy­szerű élményt mulasztottak el. Külön kihangsúlyozta, hogy ő egy úttörő édesanyja és az a szülő, akti becsületes, bátor em bért. igaz hazafit akar nevelni a- fiából, az minél gyakrabban küldje gvermekeit a moziba. ,„A szovjet filmek láttán, szinte önkénytelenül nagyobb szeretettel gondol az ember a hazájára, megérti, hogy aki tői. Iqy a Mátranováki Sptvt- kör, a 4 otthon játszandó mér­kőzését Kisterenyén köteles meg­rendezni. Nógrádmegye lövész Békekupa csapatversenye Az Országos Sport Lövész Szövetség rendezésiében a lövész sport fejlesztése érdekében ki­írta a megyék területén a Béke- kupa iövészversenyeket. A Nógrádmegyej TSB a versenyek megrendezésével az Acélgyári Vasas MSZHSZ lövész kört bízta meg. A lövészkörök örömmel vették tudomásul a verseny megrendezését és még nagyobb örömmel vettek részt rajta, mert tudták, hogy ez a verseny a fej­lődésüket szolgálja és még több dolgozó kapcsolódhat ígv be a lövészsportba, hogy edzettebbé váljon a béke megvédésére való felkészülésben. A Salgótarjáni Gépgyár távol maradt ettől az igen fontos ver­senytől, pedig tudjuk, hogy a gépgyár oéllövői is igen szeretik ezt a sportágat és sokat foglal­koznak ezzel a nemes sporttal. A versenyek lebonyolítása érde­kében a Nógrádmegyej MSZHSZ és az MTSB mindent meg­tett és mindenben támogatta a résztvevő csapatokat. Ennek volt köszönhető, hogy a versenyek zökkenésmentesen folytak le­A megyei Békekupa végéted- ménye a következő: 1. Acélgyár A-csapata 7344 körrel. 2. Acélgyár B-csapata 6G92 körrel. 3. Acélgyár női csapata 6314 körrel. 4. Zagvvapálfalvai Üveggyár 6025 körrel. 5. St. Dózsa férfi csapata 5815 körrel. 6. St. Üveggyár férfi csapata 4530 körrel. 7. Jobbágyi 3301 körrel. Labdarúgás Salq. Vasas—Debreceni Honvéd 2;1 (0; 1) Salgótarjánban lsen nagy har­cot vívott a két NB Il-es csapat a mérkőzés folyamán. A debre­cenieknek iskolázottabb játékuk dacára a Vasasok lelkesedése és hatalmas akarata előtt meg kel­lett hajolniok. Az első félidőben a Vasas-fiúknak nem sikerűit semmi, a debreceniek ellenben minden megmozdulásuk alkal­mával igen veszélyesek tudtak lenni. Az első 5 percben egy váratlan támadásból meg is sze­rezték a vezetést. Ezt az előnyt a Vasasok, csak a második fél­idő közepén tudták kiegyenlí­teni, majd a 30. percben meg is tudták fordítani a mérkőzés eredményét. A debreceni fiúk igen szép és jó játékkal vonták magukra a figyelmet, Sokszor csapódtak tapsra a tenyerek, az elismerés jutalmául, amikor egy-egy deb­receni támadás futott végig a pályán. A Vasasok kissé Idegesen és tú'.kombinálva játszottak meg majdnem minden labdát. Bíró, Nagy és Cladni rövid és pontat­lan leadásokkal akarták bevenni legtöbb esetben az ellenfél ka­puját, s így ezeket a támadáso­kat menteni tudták a debrece­niek. Egyedül Ruzsinszkl és néha Csete indított el hoszű lőtt leadásokkal támadást. A Vasasok győzelme még így Is megérdemelt volt. mert a má­sodik félidőben sokkal többet voltak támadásban és ki Is tudták két Ízben használni ezt a fölényt. igazán szereti a hazáját, és bol­dogan akar benne élni, annak becsületesen helyt kell állni a békéért vívott harcban. Ez a film egy nagyszerű bolsevik édesapáról szól, akit a nép el­lenségei megölnék. Megdöbben­tő, szívbemarkoló az a néma fájdalom, amellyel a kis „GaJ■ esi” az apjától búcsúzik és megfogadja, hogy a haza ellen­ségein megbosszulja az édes­apja halálát. Az édesapa és a haza iránti szeréfete, olyan hősi elszántságot ad neki, hogy ezer íuríanggal, bátorsággal végbe­vigye, amit megfogadott. A szovjet emberre olyan jellemző halált megvető bátorsággal el­kerül az ef lensóget m hatóság kezére juttatni és boldogan je­lenti ki a helyi tanács vezetői­nek, hogy az úttörőkre mindig számíthat. £’• akkor mindjárt arra gondoltam, hogy a mi út­törőink is képesek lennének a legnagyobb áldozatra is, ha a hazánkat kellene megvédeni az ellenséggel szemben." így ír Tari Ferencné, de így gondol­koznak, éreznek mindazok, alak az új, szocialista filmeket, .a Szovjetunió, a népi demokrá­ciák, s az új. magyar filmgyár- tás filmjeit megnézik. >1 RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ÁLLANDÓ HÉTKÖZNAPI MÜ50R5ZÁMOK; Kossuth-rádió: 5.00: Hangle­mezek. — 5.20: Hírek, lapsze-m'e. — 5.40: Hanglemezek. — 6.00: Falurádió. — 6.30: Hanglemezek. -- 6.45: Hírek. — 7.45; Lapszem­le. — 7.55; Műsorismertetés. — 8.05: Hanglemezek. — 12.00: Hí­rek. Hangos Újság. — 14.00: Időjárás, — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.00: Hírek. — 20.00: Hangos Újság. — 22.00: Hírek, sport. — 24.00; Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hangleme­zek. — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: Jóreggelt, gyerekek! —7.30; Hanglemezek. — 10.00: Hírek. ^ — Szeptember 24, szerda Kossuth-rádió: 11.30: Francia költők forradalmi versei. — 12.30: Ifj. Veres Károly és ze­nekara játszik. — 16.20; A gyer­mekrádió műsora. — 17.30: A dollár álarc nélkül. — 18.15; Szív küldi. . . — ^0.50: Lillafüredi munkásrtirdő. — 22.25: Operett - részletek. — 23.22; Beethoven vonósnégyesei. Petőfi-rádió; 7.35: Operettrész­letek. — 10.10: Filmzene, — 15.30; Szovjet és népi demo­kratikus híradó. * 17.10: JusztV néni utazik. — 17.40; Állami gazdaságok híradója. — 19.10: Szovjet népek dalai. — 20.10; A politikai irodalom új könyvei­ről. — 22.00: Hanglemezek. Szeptember 25, csütörtök Kossuth-rádió; 12.30; Hangle­mezek. — 14.15: A rádió gyer­mekű,j ság műsora. — 15.30: Mó­ricz Zsigmond élete és művei. — 16.30; A magyar nép történe­téből. — 17.15; Ifjúság hangja. — 18.00: A néphadsereg híradó­ja. — 19.00; Egy falu — egy nóta. — 20.40; A begyűjtési ver­seny hírei. Petőfi-rádió: 8.40; Operett­zene. — 10.50: Verbunkosok, népdalok, csárdások. — 15.40; A magyar rádió; a-jándékmüsora. — 17.00: Szórakoztató muzsika. — 17.55; Zenekari muzsika. — 18.40; Szív küldi. — 19.00; Az ötéves terv nyomában. —. 19.35: Tánczene. — 20.00; Kórushang­verseny. Szeptember 26, péntek. Kossuth rádió; 11.30; Elbeszé­lés. — 15.00: Úttörő híradó. — 16.40; Orosz nyelvlecke. —• 18.10; Magyar dalok. — 20.40; A begyűjtési verseny hírei. — 22.25: A rádió népi zenekara játszik. — 23.10; Hanglemezek. Petőfi-rádió; 9.45; Pionír da­lok. — 10.10: Fúvós indulók, — 11.00; Óvodások műsora. — 11.20; A gyermekrádió műsora. — 16.29; Rész’et Kacsóh: János vitéz c. daljátékából. — 17.00: Szív küldi. — 17.40: Ifjúsági rádió műsora. — 18.40: Bartók művei. — 19.35; Jó munkáért szép muzsikát. — 20.00; Tánc­zene. — 22.00: Vidám zenés tar­ka-est. HÁLÓK, KONYHÁK, HSIETI BÚTOROK NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK botorért ékesítő VÁLLALAT Salgótarján, Rákóczi-út 53, OTP. BEVÁLTÓHELY SZABAD NÓGRAD Az MDP Nógrádmegyej Párt- bizoítsáqának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: éítv hóra 3.50 Ft, negyedévre 10. oO Ft, félévre 21.— Ff. egy évre 42 — forint. Szikra Lapnyomda Budapest, József körút S Felelős vezetöj Kulcsár Mihály Hollókő váránál forgatták a „Föltámadott a tenger" című filmet A nógrádi hegyek között fekvő Hollókő község fölé emelkedő meredek hegy tetején épült várnak ma csak romjai vannak meg. Szép hazánk egy kevésbbé ismert festői környékét uralják ezek a romok, maga a vár hétszáz éves múltra tekint vissza. Királyi adományként nemesi családok birtokában volt, majd hosszú év­tizedeken át a törökök tartották megszállva, később a szatmári békekötés után lerombolták. Es 250 évvel később 1952 augusztus 30-án ismét nagy a mozgás a hollókői vár sok vihart látott rom­jai körül. Pillanatok alatt élettel telik meg ez a vidék... Ä Ma­gyar Filmgyártó V. „Föltámadott a tenger" c. filmjének forgató csoportja dolgozik itt Nádasdy Kálmán Kossuth-dijas főrendező, kiváló művész irányításával, Ranódu László rendező közreműkö­désével. „Égő” faluból menekülő nép tömegeit látjuk, s életteli háttérként, díszletként szolgáinak az ég felé meredő várromok. Lent a faluban — az országban úgyszólván egyetlen épségben maradt székely stílusú kis íatornyos templom előtti téren nagy tömeg, a község apraja, nagyja. A 726 lakosú falu egyhatoda. 120 férfi, nő, gyermek szerepel a felvett jeleneteken korabeli 1848-as színes öltözetben. Már befejeződtek a felvételek, amikor délután megérkezett az egyik salgótarjáni üzem kultúrautóján, a lelkes fiatal mijnkás- színjátszó-gárda. Mindjárt zeneszóval szállltak le az autóról a község főterén. Este ök adtak műsort a hol’ókőieknek. Közelebb hozzák a várost a faluhoz, erősítik a munkás-parasztszövetséget, elősegítik a falu kulturális , .melkedését. Ács Károly filmgyár! sajtóelöadó SPORT SOROKBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom