Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)
1952-09-26 / különkiadás
Világ proletárjai egyesüljetek SZABAD NÓGPAD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1952 SZEPTEMBER 26. KIHÖIV KIADÁS A haza javára, a magad hasznára: jegyezz békekölcsönt Népköztársaságunk kormánya felhívást intézett a magyar néphez, azokhoz, akik boldogan és szabadon építik saját országukat, a magyar gyárak, bányák, mezőgazdaság, kereskedelem dolgozóihoz. Ma már szép és gazdag ennek a népnek az élete. Saját erejűkből küzdötték fel magukat a nyomorból, a nincsle- lenségből, mert hűen, becsületesen köveitek pártunk és kormányunk útmutatásait. Most, amikor a harmadik békekölcsön jegy zésre hivta fel kormányunk a magyar népet, a mi megyénk dolgozói is tele reménnyel és bizalommal tekintenek a jövőbe. Egységesen és lelkesedéssel fogadták a harmadik békeköíosönjegyzésre való felhívást, mert mindannyian tudják, hogy ez a békés holnap, a boldog és szabad jövő biztosítéka. Megyénk dolgozó népe ezelőtt nem ismerte a vidám, boldog és kulturált életet. Még csak nyolc éve annak, hogy megismerkedhettek a szabadsággal, a békés építő munkával, a megbecsüléssel és ez alatt az idő alatí mindjobban megerősödött bennük az a hit és akaraterő, hogy többé nem akarnak a kényurak, bankárok és földesurak hatalma alá tartozni. Egy népet, amely belekóstolt a szabad, boldog életbe, nem tehet többé igába hajtani. Felszabadulásunk első nehéz hónapjaiban, amikor valóban nehéz gazdasági körülmények között éltünk, az amerikai banktőke Marsha1'!-tervvel akart „segítségünkre” sietni. A magyar nép és kiváló vezetői azonban már nagyon jól ismerték az ilyen „segítséget”. Tudták, hogy a tőkések és a bankárok kölcsöne nem a nép iránti szereiéiből, hanem a kizsákmányolásra való törekvésből , fakad. Dolgozó parasztjaink tapasztalták a hosszú évtizedek példájából, hogy a bank adott kölcsönt, de rendszerint elárverezte a védtelen kisember feje fölül a házat, a feje alól az utolsó párnáját is. Ezért verték vissza már a felszabadulás első hónapjaiban az amerikai banktőke próbálkozását, miszerint kölcsönt ad a magyar dolgozó népnek. Nem kellett az idegen tőke, ezért élhet az ország s köztük megyénk dolgozó népe ma boldogan és szabadon, azért tudtuk felszámolni a munkanélküliséget, mert nem engedtünk beleszólni senkinek saját magunk, a nép ügyeibe. Dolgozó népünk öntudatosan és becsülettel állta meg helyét a tervkö c-=ön. első és második békeköicsönjegyzés alkalmával. hazafias kötelességnek, becsületbeli ügynek tartották az államkölcsönjegyzésben való részvételt. Már meggyőződtek róla, hogy amikor a hazáért, ugyanakkor a saját házuk, családjuk, gyermekeik békéjéért és boldog jövőjükért adják a kölcsönt. A második békekölcsönjegyzés óta még csak egy év múlt el, s ma már megyénk bányaüzemeiben két darab szénkombájn, három darab rakodógép, réselőgép, fejtőkalapácsok, 100 és 100 méter hosszú kaparó- és gumiszalagok működnek. Gyárainkba tömegével érkeztek korszerű gépek, egymásután emelkednek ki * földből a modern családi otthonok, kultúrházak. A felszabadulás óta eltelt időt nem mondhatjuk történelmi időszaknak, mégis gyökeresen megváltoztatta Salgótarján képét. Nagybátonyban egy nemrégen még sík területen egyre jobban domborodik ki a bányászváros arculata. A salgótarjáni tűzhelygyár egészségtelen öntödéje helyett korszerű, modern öntöde épült, a vasötvözetgyár új olvasztókemencét kapott, az acélárugyár széntárolót, új elektromos kemencéket, új irodákat, tanműhelyeket kapott. Mellette azonban nemcsak, hogy megmaradt megyénk dolgozóinak szabadsága, ele életük is egyre szebb és boldogabb lett. Népköztársaságunk kormányának a harmadik békekölcsönjegyzésre való, felhívása ünneppé tette szeptember 25-ét. Dolgozóink ki díszítették a gyárakat, munkahelyeket, öntudatosan, áldozatkészen teljesítik hazafias kötelezettségüket. Deák István, a firlbesakna sztahanovista vájára a második békekőicsönjegyzés alkalmával ezerszáz forintot jegyzett, most kétezer forinttal járult hozzá a jegyzés sikeréhez. Elmondotta, kogy örömmel jegyez, mert látja a bányaipar hatalmas fejlődését. A múltban csákánnyal kellett fejteni a kemény szenet, ma már fejtőkalapácsok és réselőgépek segítik a bányászok nehéz munkáját. Elmúlt az az idő is, amikor ba-rakokban lakott a munkásság. Ma már korszerű, egészséges munkSsIakások épülnek. Megnyíltak az egyetemek és . főiskolák kapui is a dolgozó nép gyermekei előtt'. Az ő fia is Balassagyarmaton járja a negyedik gimnáziumot. Ingyen tanítja őt az állami. Zátnbó Vilmos, Éles község tanácselnöke is 2000 forintot jegyez. Zátnbó elvtárs is, mint megyénk legtöbb dolgozója, a múltban munkanélküliséggel, a nincstelenséggel küszködött, s ma nyilatkozik: „Érdemes élni ebben az országban, ahol a dolgozók vannak hatalmon, örömmel látom azt a hatalmas fejlődési és azokat a korlátlan lehetőségeket, amelyek dolgozó népünk előtt ál.anak. Dolgozó népünk tehát tisztán látja, mi lett a sorsa annak » pénznek, amelyet az államnak kölcsönadott, azért fogadta olyan határtalan lelkesedéssel a harmadik békekölcsönjegyzést. A jegyzésgyüjtöknek, párt- és állami funkcionáriusoknak példamutatóan keli járniok az élen. Nem szabad beleesni abba a hibába, hogy rohammunka jellemezze a jegyzési. Alapos, meggyőző munkát kell végezni a jegyzésgyüjtőknek. Magyarázzák el minden munkásnak, minden dolgozó parasztnak és értelmiségnek: a'meltftl, hogy békénk megvédését ék, a szocializmus felépítését segítik elő jegyzett forintjaikkal, közvetlen személyes haszonnal is jár .a kölcsönjegyzés. A legbiztosabb takarékosság, boldog jövőnk, békés életünk biztosítéka’, ha minél több korszerű, modern gép kerül a munkahelyekre, ha minél több gyárat, munkáslakást, kultúrotthon* tudunk felépíteni. A békeköicsönjegyzés szavazást jelent a békére, gyermekeink boldog jövőjére, kifejezi megyénk dolgozóinak hazaszeretetét és a béke ügye iránt érzett felelősségét. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása a Harmadik Békekölcsön jegyzésére MAGYARORSZÁG DOLGOZÓ NÉPÉHEZ! Népünk sikeresen valósítja meg ötéves tervünket. A szocializmus építésének minden területén elért eredményeink mutatják, milyen kimeríthetetlen teremtő erő van felszabadult dolgozóink munkájában. Elmaradott agrár-ipari országból fejlett ipari országgá váltunk, a magyar kulidra s a tudomány felvirágzott, emelkedett népünk életszínvonala. A szocializmus építésének eddigi eredményeiből kibontakozik népünk ragyogó jövője, amely felé a Szovjetunió példája mutatja az utat. Ötéves tervünk eredményeiből is kimagaslanak azok a sikerek, amelyeket a Sztálin Vasmű, a budapesti földalatti gyorsvasút. Komló bányaváros, az inotai November 7 Erőmű, a tisztalöki vízmű,a néhány hónap alatt hősies munkával elkészült diósgyőri nagykohó építésében elértünk. Ezek a nagy alkotások nemzetünk büszkeségei, amelyek újabb munkahös- tettekre ösztönzik dolgozóinkat. Gyorsan fejlődnek állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink, új üzemek, gyárak, iskolák, napköziotthonok kezdik meg munkájukat. Egyre több gép könnyíti a munkát mezőgazdaságunkban is. mindjobban meghonosodnak a nagyobb termést biztosító fejlett agrotechnikai eljárások. Megindult az aszály elleni' küzdelem. Dolgozó népünk lelkes, szorgalmas munkájának eredményei mutatják, hogy független, szabad hazánk felemelkedéséért érdeme« dolgozni és ha kell, áldozni is. Népgazdaságunk nagy feladatainak megoldását népünk nemcsak a munka frontján vitie győzelemre, de egyéni megtakarításaival, államkölcsön jegyzésével és túljegyzésével is. Dolgozóink saját tapasztalataikból tudják, hogy a kölcsönjegyzés gyümölcsöző befektetés, melynek minden fillérje viszszatérüi és bőségesen kamatozik az ország és az egyes dolgozók javára. Az a lelkesedés, amellyel dolgozóink túljegyezték a kibocsátott kölcsönöket, bizonyítja, hogy népünk hazafias kötelességének tartja a szocializmus építésének meggyorsítását, hazánk erejének növelését. Az ötéves terv megvalósítására kölcsönzött milliárdok népünk egységes fellépését fejezik ki a béke ügyének megvédése mellett. A békekölcsön a békés építést: a béke ügyét szolgálja. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elhatározta a Harmadik Békekölcsön ^kibocsátását 1952. október 1-én 1300 millió forint összegben, nyereménykötvények formájában. A kölcsönt minden kötvényjegyző 15 év alatt maradéktalanul visszakapja. A nyereményeket félévenként sorsolják. Minden alkalommal kisorsolnak 1 darab 100.000 forintos főnyereményt, ezenkívül jelentékeny számú 50.000 forintos, 25.000 forintos és számos kisebb-nagyobb nyereményt. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Harmadik Békekölcsön kibocsátása alkalmából felhívja dogozó népünket, hogy hazánk minden becsületes, hű fia, városban és falun, erejéhez képest vegye ki részét a jegyzésből. A nép államának kölcsönzött minden forint egy-egy tégla a szocializmus építéséhez. Magyar dolgozók! Építsétek a nép országát! Védjétek a magyar függetlenséget, oltalmazzátok a békét: jegyezzetek békekölcsönt! Budapest, 1952. szeptember 25-én. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. A HAZA JÁVÁVÁ MAGAD HASZSÄßA J EGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! A Harmadik Békekölcsön kibocsátási feltételei A III. Békekölcsön 1300 millió forint össze,giberi. 100 millió forintos osztályokban kerül ki bocsátásra. Túljegyzés esetén további osztályok bocsáthatók ki. Egy-egy osztály 20000 sorozatból s minden sorozat 50 kötvényből áll. A kötvények 100 forintos névértékű nyereménykötvények. Kibocsátásra kerülnek fél kötvények is 50 forint névértékben, továbbá 200 és 500 forintos összevont kötvények. Ez utóbbiak 2, illetve 5 Kötvénynek felelnek meg és 2, illetve 5 nyereményre jogosítanak. A készpénzre jegyezhető legkisebb ösz- szeg 100 forint. A III. Békekölcsön 15 év alatt kerül visszafizetésre. A nyereményeket 1953 decemberétől kezdve félévenként, minden -év június és december havában sorsolják ki. Minden 100 milliós osztályra félévenként 2 darab 50.000 forintos. 4 db 25.000 forintos. 10 db 10 000 forintos, 30 db 5000 forintos és 11.004 db 1000, 500 és 200 forintos nyeremény esik. Ezenkívül minden sorsolás alkalmával az egész kölesönősz- szeg után egy 100.000 forintos főnyereményt is sorsolnak. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények visszafizetése 1958-tól 1968-ig félévenként tartandó sorsolások útján történik. Ezen idő alatt minden kötvénytulajdonos maradéktalanul visszakapja az államnak kölcsönadóit pénzt. A nyeremény formájában kifizetésre kerülő összeg a 20 százalékos nyereményilleték levonása titán évi 5 százalékos kamatnak felei meg. A munkavállalói viszonybatj álló dolgozók, a nyugdíjasok, valamint a kisipari szövetkezetek tagjai, az általuk jegvzett III. Békekölcsönt 10 hónap alatt, részletekben fizethetik be. Más kötvénvjegyzők készpénzben. legkésőbb 1952 november 15-ig fizethetik be a jegyzett összeget. A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagiai részére a befizetési határidő 1952 december 31- A kötvényeket a kölcsön jegyzők a jegyzett összeg befizetése után kapják meg. Csirke Lajos sztahanovista vájár 2500 forintot jegyzett Csirke Lajos, a Zagyvái Szénbányák Forgácsle jtős-bányaüze- mének sztahanovista vájára és munkatársai, Brunda József és Tari Ferenc vájárok felhívással fordultak a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányaüzemek dolgozóihoz. Felhívásukban a alábbiakat írják: „Kedves Elvtársak! A m'nisztertanács, élén a mi drága Rákosi Mátyás elvtársikkal, felhívással fordult minden becsü'etes dolgozóhoz, hogy jegyezzünk békekölcsönt a tartós béke biztosi ásáért. drága hazánkért, jövőnkért. fiainkért! Én 2500 forintot jegyeztem. 1300 forintos fizetésem mellett.! Társaim: Brunda József és Tari1 Ferenc vájárok kettőezer forintot jegyeztek. Kérünk minden becsületes bányászt, kövessék példánkat, igaz hazafi módra. Legyünk, mint mindig, most is az orsziág példaképei. Mi a termelésben is élenjárunk és a kölcsönjegyzés- ben is példát mutatunk. Éljen a mi nagy pártunk és a mi drága vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs. Forgácslejtős. 1952 szept. 25. CSIRKE LAJOS sztahanovista vájár BRUNDA JÓZSEF vájár TARI FERENC vájár” Bányászsportolók példamutatása A Salgótarjáni Bányász Sportkör az alábbi táviratot küldte a salgótarjáni városi pártbizottság titkárságának: tó „Elvtársi üdvözlettel jelentjük, hogy a Salgótarjáni Bányász Sportkör labdarúgó játékosai, átérezve a harmadik békekölcsönjegyzés jelentőségét. összesen 35.900 forintot jegyeztek. Példamutatással élenjárt Hegyi Ferenc 2000 forint, Bablena László 1500 forint, Gaái Ferenc 1500 forint és Para Zoltán 1300 forint jegyzéssel. Bányász Sportkör” Longauer József boldogan jegyzett 5400 forint békekölcsönt Longauer József, mint a gazdasági szerszámgyár lakatosa, többszörös újításával, jó szaktudásával kitűnt a többi dolgozó közül. Jó munkájáért 1947-ben megkapta az élmunkás ki. tüntetést és többször lett jutalmazva. 1952 április l.-ÍŐJt pedig a gyár termelési főfelügyelője lett. Mint munkáskáder; tisztában van azzal, hogy mindezt népi demokráciánknak köszönheti. Megszépült életéért, boldogabb, jövőjéért,, a szocializmus minél előbbi megvalósításáért 5400 forintot, havi fizetésének dupláját jegyezte.
