Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-24 / 77. szám

1952 szeptember 24. SZABAD XOíürXd 3 Szénbányászatunk ragyogó jövőjét mutatja a Szovjetunió ötéves tervezete A Szabad Nép augusztus M 21 -i száma közölte, bogy a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Párt Köz,pont> Bizottsága október ötödikére összehívta a XIX. pártkon­gresszust. Ettől az időtől kezd­ve a világ dolgozói, a népi de­mokratikus országok sajtója, de még az imperialista sajtó is a közeljövő' legnagyobb jelen­tőségű eseménynek jelöli mega kongresszust. Tudjuk, hogy a pártszervezet fejlesztésére irá­nyuló tervezet mellett, az ötö­dik ötéves terv keretében fon­tos irányelveket tartalmaz a Szovjetunió gazdasági megerő­sítésére is, melyben a bánya- ipar, illetve a bányászok első­sorban érdekeltek. Ez az ötéves terv teremti meg a szocializmusból a kom­munizmusba való átmenetet- Megteremti a kommunista tár­sadalmi rendet, formálja a kom­munista embert és biztosítja a további fejlődés lehetőségét- A Szovjetuniónak- öt ötéves tervre volt szüksége, hogy a kommu­nizmusba való átmenet előfel­tételeit megteremtsék- Fejlődé­süket nagy mértékben akadá­lyozta a belső ellenség, akadá­lyozták az imperialista orszá­gok, amelyek körülvették. A. fasizmus eilen vívott háború akadályozta a szocializmus épí­tésének gyorsabb ütemét. A néni demokratikus országok helyzete már sokkal könnyebb, építé­sünkhöz nagy segítséget nyuit a Szovjetunió ezer és ezer ta­pasztalata. Mi sokkal rövidebb idő alatt építjük fel a szo­cialista társadalmat, mert béké­sen és szabadon építhetjük or­szágunkat. A Szovjetunió 34 éves tapasztalata állandó segít séget biztosit számunkra öt­éves tervünk megvalósításához. A Szovjetunió fejlesztésére irányufó 195t—55. évi ötödik ötéves terv irányelvének terve­zete jelentős mértékben foglal­kozik a bánvászat fejlesztésével. Célul tűzték ki a bányászati munkák további gépesítését Aáég nagyobb mértékben a!ka;- mazzák a szénipar komplex- génesítését. Fejleszteni kell a széntermelés legnehezebb testi munkát kívánó folyamatait. Mindenek előtt a szénpadokon a jövesztés. az előkészítő vága1- mélyítésnél a szén- és kőzet­rakodás gépesítését nagyobb mértékben végzik a biztosítás gépesítését. S zovjetunió bányászata 1952-ben befejezte a munkahelyi szállítás, rakodás munkáinak teljes gépesítését és a legnehezebb folyamatokat már gének végzik az összes bá­nyákban. Több olyan bánya van a Szovjetunióban, ahol min­den munkafolyamatot gépekkel végeznek- A szénfaltól egészen a vagonokig- Gépek végz:k a fúrást, robbantást, jövesztést, rakodást biztosítást, szállítást. Egész földalatti gyárakat léte­sítettek. amely automatizálva van és fizikai erőfeszítés nélkül végzik a termelést. A Szovjetunió bányászati technikája már eddig is igen sok segítséget nvujtott a ma­gvar bányászatnak. Ez tette le­hetővé, ho<rv bánvászatunk je­lenleg többszörösét termeli az 1958-as szénmennviségnek. A Szovjetunió bányászatának tapasztalatai nyomán valósítiuk meg a ciklusos munkaszerve­zést, amely lehetődé- teszi a széntermelés fokozását, a ter­melés egyenletességét Biztosítja a gének ál’andó és tökéletes ki­használását, mentesíti a fizikai dolgozókat a műszakvégi ro­hammunkától. A szovjet szta­hanovisták kö7,"t sokan átadták munkamódszerüket bányásza­inknak. Podzsarov elvtárs a fúrási technikát tanította. Kucser elv­társ a Dombassz-kam-bájn keze­lésére oktatta ki a magyar frontmestereket. A szovjet nén nagyszerű al­kotásai, bányagépek százai_se­gítenek tervünk megvalósításé ban. Nagymértékben megköny- nyítette a bányászok munká’át a szovjet Dombassz-kombájn. KPM-1 tínusú réselőgép. melv a mizserfai hármas telepen dolgozik. Az ország többi bá­nyáiban összesen 20 drb SZ— 153 típusú rakodóo-épek. sok kétláncos nagvMiesítménvíi ka parószalag. több°zer méter gu­miszalag. ezer és ezer kézi iö- vesztő szerszámok, fúrógépek, feitőkalanácsok segítenek bá­nyászainknak a termelésben­A magyar bányászat fizikai M és műszaki dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták a Szov­jetunió ötéves tervének terveze­tét, mert tudjuk, hogy nem csak a Szovjetunió bányászainak hanem, “mint eddig is tapasztal­tuk, nagy segítséget nyújt a magyar bányászoknak is- Tud­juk, hogy az ötéves terv során létrehozott fejlettebb munka- módszereket az újtipusú gépe­ket a szovjet nép hozzánk is eljuttatja, amely lehetővé teszi, hogy ötéves tervünket maradék­talanul tudjuk végrehajtani- A magyar bányászok is az új munkamódszerekkel, új típusú gépekkel könnyebben, eredmé­nyesebben tudják végezni mun­kájukat. A szovjet emberek se­gítségével hazánkban is rövid időn belül alkalmazhatjuk a szénipar komplex gépesítését és a szovjet bányákhoz hasonlóan földalatti gyárak létesítésépei emeljük a széntermelésünket. Az újtípusú gépek mintájára foly. tathatja a gépgyártást » Zagy­vapálíalvi Bányagépgyár. A Szovjetunió ötödik ötéves tervének megvalósítása nagy segítséget jelent a magyar bá­nyászatnak. Elősegíti bányá­szainknak. a széntermelés foko­zását, elősegíti népünk fölemel­kedését és erősíti népi demokrá­ciánkat s ezáltal lehetővé teszi a béke megvédését. Kreffly Iván mizserfai üzemvezető főmérnök A jó pártmunkát mutatják, a kimagasló termelési eredmények Megyénk dolgozóinak leg­nagyobb része már tisztán lát­ja pártunk és kormányunk po­litikáját és becsülettel végre is hajtják a párt és a kormány- határozatokat. Természetes, hogy •minél magasabb a tömegek öntudatának színvonala, an­nál jobban, világosabban megértik pártunk és kormá­nyunk határozatait, és annál sikeresebben oldják meg az előttünk álló politikai és gazdasági feladatokat. Szocialista építésünk folya­mán igen tekintélyes szerepet játszik az agitációs tömeg­munka, melyet agitátoraink nap-nap után végeznek a mun­kások és értelmiségiek köré­ben, Egy-egy jó agitátor ered­ményes mimikája után dolgo­zóink készségesen sorakoznak fei a feladatok megvalósítá­sára. Ilyen munkát végez a Mátranováki Szénbányák Déli- bánya üzemében Forgó Imre sztahanovista vájár. Forgó elvtársat harcos, kommunista magatartása tet­te az üzemi pártszervezet agitátorává. Nem tűrte, és ma sem tűri a megalkuvást, őszintén és nyíl­tan tárja fel a nehézségeket és kommunista módra neveli, se­gíti munkatársait pártunk és kormányunk helyes politikájá­nak értelmezésében, ö maga példamutatóan jár az élen Forgó elvtárs Délibánya hár­mas ereszkéjének második osz­tóján dolgozik. Minden időt fel­használ arra, hogy nevelje, ok­tassa munkatársait. Érdeklődik munkatársaitól az ügyes-bajos dolgaikról., meghallgatja a panaszokat és azokat a legrö­videbb időn belül továbbítja a pártszervezet vagy az üzem ve­zetői felé. A jogtalan követelé­sekkel szemben azonban kemé­nyen fellép. Figyelemmel kíséri munka­társainak termelésben elért eredményeit, fejlődését. Köz­vetlen munkatársa. Ivádi Fe­renc az elmúlt oktatási évad­ban mindössze egyszer-kétszer vett részt a szemináriumon. Forgó elvtárs most az oktatási év beindulása előtt felhívta Ivádi Ferenc figyelmét a tanu­lás fontosságára. Megérhette munkatársával, hogy a tanulás milyen mértékben függ össze a termeléssel., hogy minden dol­gozónak tudnia kell, milyen fel­adat áll előtte, és miért szük­séges a termelés fokozása. Ivádi Ferenc megértette a felvi­lágosító szavakat és megfo­gadta, hogy ezentúl rendszere­sen és pontosan felkészül a szemináriumra. Forgó elvfárs türelmesen meghallgatja a hozzá intézett kérdéseket, s azokra pontosan válaszol. A dolgozók bizalommal for­dulnak hozzája, mert tud­ják, hogy Forgó elvtárs se­gít az ő bajaikon. A második bányásznap előtt a külszíni dolgozók közül többen érdeklődtek, hogy részesülnek-e ők hűségjutalomban. így Kol­lár Pál tolópadkezelő is főle kérdezte, hogy kap-e ő hűség- jutalmat. A választ meg sem várva felelőtlenül kijelentette, hogy ha hűségjutalmat nem kap, akkor a munkáját nem végzi olyan becsületesen, mint eddig végezte. Forgó elvtárs az elelnségre gondolt, amikor eze­ket hallotta, hogv annak is az a célja, hogy a dolgozókat sa­ját érdekükkel szembeállítsa, hogy a termelést akadályozni tudja. Az agitátor nem ideges­kedett, nyugodtan tudtára adta Kol 1 áf Pálnak, pártunk és kor­mányunk csak a közvetlenül széntermelésben részvevőket részesíti hűségjutalomban. Nem feledkezett meg egy percre sem Kollár Pálról. Figvelemmel kí­sérte munkáját s többször elbe­szélgetett vele, aki végül is be­látta, hogy az agitátornak van igazai, mert a jutalmat a hős bányászok érdemlik, akik nap­nap után egyre fokozódó har­cot folytatnak a többterme­lésért. Nekik, külszíni dolgo­zóknak pedig kötelességük tá­mogatni ezt a harcot. A fölvilá­gosító szavak hatására Kollár továbbra, is becsületesen munkáját. Forgó elvtárs figyelemmel kí­séri munkatársainak a terme­lésben elért eredményeit. így vette észre, hogy Szoó János vájár annak ellenére, hogy sze­relne többet termelni, mégsem tudja teljesíteni napi előirány­zatát. A népnevelő érdeklődött tőle, hogy a pihenőidejét mire használja. Beszélgetés közben. Szoó János vájár elmondotta, hogy a bányai munka mellett még földet is művel. A követ­kező alkalommal Forgó elv- íárs beszélt a két!aki dolgozó­val és megértette vele, hogy semmi értelme és haszna nincs a kétlakiságbói, mert* hosszú ideig nem tudja végezni a föl­dön és a bányában a munkát. De ha egy élethivatást választ és csak a bányában végzi mun­káját; tervét minden nap telje­síti 'keresetéből gondtalanul meg tud élni a családjával. A gyakori beszélgetés, s a pél­dák felsorolása után Szoó Já­nos már megértette, hogy sza­kítania kell a kétlakisággal. Elhatározta, hogy földjét fel ajánlja. Az eredmény munkájá­ban rövid időn belül megmu­tatkozott. Atár nem 100 száza­lékra, hanem az előirányzatot minden esetben túlteljesíti. Forgó Imre elvtárshoz ha­sonlóan a Délibánya töb-bl népnevelői is becsű élesen, példamutatóan veszik ki ré­szüket a termelésből és végzik a népnevelőmurrkát. Az üzem népnevelőinek jó munkája elősegítette, hogy Délibánva-üzem 1951 augusz­tus 20-án sztahanovista jel­vényt kapott. A jó népnevelő- munkával érték el, hogy tervü­ket már egy éve túlteljesítik, s az üzem dolgozói egyetlen iga­zolatlan mulasztás nélkül har­colnak a több szénért. A szep­tember havi előirányzatot is 110 százalékra teljesítették 18-ig. A mátranováki szénbá­nyák üzemei közül a Délibánya dolgozói veszik ki legjobban részüket a békéért folyó harc­ból. Pál végzi TELITALÁLAT! Dubai sötétség lepi meg a dombokat, a ha­r talmas felhők alacsonyan úsznak egymás után. Csend van a lüzelőállásban. Az egyik löveg mellett azonban izgatottság vett erőt a tüzéreken. A rafagitátor buzdító szavai egyre lelkesítik az embereket. — Egyetlen alkalom, ilyet otthon a gyakorló­téren is csináltunk, de most élessel lövünk, fiúk! — mondja a rajagitátor. — Nem szabad, hogy megmeneküljön előlünk a harckocsi. Önkénytelenül mindenki a sötét célterületre figyel, ahová mint előrenvúitott öklök nyúltak ki ai lövegek csövei. — Harchoz! — harsan Aíaróti tiszthelyettes elvtárs vezényszava. Öröm volt nézni, hogv a kezelők miiven fe­gyelmezetten haitiá-k végre a parancsot. Pár másodperc és mindenki a helyén. Kovács tiszthelyettes' elvtárs irányzó körül­néz, megnézi a. világító berendezést, hogv min­denki a, maga helyén van-e? Mint diák a> vizsga előtt, olvan izgatott ér­zéssel várta a tíízparancsot. — Félfobbra harckocsiI — csattan a tűzpar rancs. — No. legények! — mondja valaki. A sötét­ben nem lehetett tudni. M mondia. Megszokott ez a kurta biztatás. Bár nélküle is. szinte gombnyomásra dolgoznak a kezelők. Megmutatkozik az. hogv itt serény, feladatot pontosan isimerő, gyorskezű harcosok dolgoznak. A félszakasz akarata fut most össze az irány­zó ügyes kezében. Szemöldökét a távcső gumi- párnájához szorítja, keze pedig az imbolygó. világító harckocsira irányítja ezt ai félelmetes öklöt, a lövegcsövet. öt-hat másodperc és a távcső tüskéje a cé­lon. — Már-már az plsütőkarhoz nyúlna, de az „ellenséges" harckocsi elmozdul a tüskéről. Nem sokáig. Hideg esőcseppek keverednek össze a szél ál­tal felkavart porral. Kovács eivtárs izzadt homlokára tolja sapká­ját. Nyugodt tekintettel figyelte, amíg a harc­kocsi ismét eléri a távcsőben az. előretartás tá­volságát. Most! .. A löveg. mint sötét paripa, megugrik. Tor­kából hatalmas lángnyelv tör elő. A dörrenés után minden tekintet a célterületre szegezödik. A harckocsi tüzes szilánkokra szétreccsen, s újra sötét lesz a célterület. — Telitalálat! — kiáltja a lövegparancs-nok. icsoda öröm! A harcosok egymást ölelgetik. A közelben állók a-z irányzó kezét szoron­gatják. Rövidesen új harckocsi jelenik meg, maid egv harmadik is. Nemsokáig mutatkozhatnak. El­érte őket is előbbi harckocsi sorsa. — Tűzszünet! — hangzott a parancs. A kezelők felsorakoznak, a löveg mögött. Dőri tiszt eivtárs elismerését kifejezve köszönti a: löveg kezelőit. Olyan sötét volt, hogy az ar­cokat nem lehetett tisztán látni, de hogy mi ment végbe a kezelők szívében, azt megmutatja az a büszke és erőteljes válasz, amit a parancs­nok elvtárs dicséretére adtak: — dolgozó népet szolgáljuk. — Szórádi Zsjgmond Ötéves tervünk: a béke terve A kút túrotthonok az üzemekben és falvakban egyaránt mindinkább a társadalmi élet központjává válnak. 1951-ben me­gyénkben 41 falusi és 23 üzemi kultúrotthon volt ez évben a fa­lusi kuli úr otthonok száma 57-re, 1953-ban pedig 88-ra fog emel­kedni. Ötéves tervünk során minden faluban lesz kultúrotthon. A képen látható mátranováki kultúrotthon 500 ezer forintos költséggel épült. Üvegajtós főbejárat vezet a tágas előcsarnokba és onnan nyílik az ajtó a 250—300 személy befogadásiára alkal­mas nagyterembe. Kultúrotthonok mellett kultúrpaloták is épül­nek az ötéves terv során, így megyénk székhelyén, Salgótarján­ban is. Ötéves tervben összesen 190 millió forintot fordítunk kui- túrottho-nok fejlesztésére és külön 80 millió forintot üzemi kul- túrotthonok létesítésére. A sok és jól dolgozó kultúrotthon a művelődés és a falusi osztályharc bástyája. Ez a fogazó marógép egyike azoknak a korszerű gépeknek, amelyek a Zagyvapálfalvai Bányagépgyár dolgozóinak munkáját segítik elő. A képen látható fogazó maró 4 óra alatt végzi el azt á munkáit, amelyet a bányagépgyár előző marógépe csak 24 órai munkaidő alatt volt képes elvégezni. Az ötéves terv adta Pozsonyi István bányagépgyár marósá­nak ezt a gépet. A gép működtetése távvezérléssel van meg­oldva, A szán gyors állítás céljából külön gyorsállí'ó váltószek- rénnyel van felszerelve. A gép kenése mindenütt önműködően történik. Pozsonyi István 131 százalékot ér el ezen a gépen Törvényerejű rendelet írja elő, hogy Magyarországon mindenki köteles 6—14 éves koráig iskolába járni. Már maga ez a tör­vény óriási fejlődést jelent a Horthy időkhöz képest, amikor a kötelező oktatás nem 8, hanem 6 esztendő volt — éz is csak papíron. A valóságban százezrek számára elérhetetlen fényűzés volt gyermekeiket iskolába küldeni. 1938-ban pl összesen 33 ezer 900 fiatal végezte el a mai általános iskola 8 osztályának meg­felelő iskolát, 1950—51-ben 1,230.000 gyermek járt általános is­kolába. Ötéves tervünk az általános iskolai oktatás fejlesztésére 340 millió forintot fordít. Megyénkben 1945-től 6 új iskolát építet­tünk, köztük a zagyvapálfalvi képen látható 8 tantermeset is, közel 500 ezer forintos költséggel. 1951-ben a közoktatás fej­lesztésére 1 millió, ez évben pedig 1,330.000 forintot fordítottunk megyénk területén Amíg a múltban alig 5—6 fiatal mehetett egyetemre, főiskolákra, azok is tőkések, nagybirtokosok gyerme­kei voltak, ez évben már 113-an mentek, köztük 59 munkás­származású fiatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom