Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)
1952-09-24 / 77. szám
1952 szeptember 24. SZABAD XOíürXd 3 Szénbányászatunk ragyogó jövőjét mutatja a Szovjetunió ötéves tervezete A Szabad Nép augusztus M 21 -i száma közölte, bogy a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt Köz,pont> Bizottsága október ötödikére összehívta a XIX. pártkongresszust. Ettől az időtől kezdve a világ dolgozói, a népi demokratikus országok sajtója, de még az imperialista sajtó is a közeljövő' legnagyobb jelentőségű eseménynek jelöli mega kongresszust. Tudjuk, hogy a pártszervezet fejlesztésére irányuló tervezet mellett, az ötödik ötéves terv keretében fontos irányelveket tartalmaz a Szovjetunió gazdasági megerősítésére is, melyben a bánya- ipar, illetve a bányászok elsősorban érdekeltek. Ez az ötéves terv teremti meg a szocializmusból a kommunizmusba való átmenetet- Megteremti a kommunista társadalmi rendet, formálja a kommunista embert és biztosítja a további fejlődés lehetőségét- A Szovjetuniónak- öt ötéves tervre volt szüksége, hogy a kommunizmusba való átmenet előfeltételeit megteremtsék- Fejlődésüket nagy mértékben akadályozta a belső ellenség, akadályozták az imperialista országok, amelyek körülvették. A. fasizmus eilen vívott háború akadályozta a szocializmus építésének gyorsabb ütemét. A néni demokratikus országok helyzete már sokkal könnyebb, építésünkhöz nagy segítséget nyuit a Szovjetunió ezer és ezer tapasztalata. Mi sokkal rövidebb idő alatt építjük fel a szocialista társadalmat, mert békésen és szabadon építhetjük országunkat. A Szovjetunió 34 éves tapasztalata állandó segít séget biztosit számunkra ötéves tervünk megvalósításához. A Szovjetunió fejlesztésére irányufó 195t—55. évi ötödik ötéves terv irányelvének tervezete jelentős mértékben foglalkozik a bánvászat fejlesztésével. Célul tűzték ki a bányászati munkák további gépesítését Aáég nagyobb mértékben a!ka;- mazzák a szénipar komplex- génesítését. Fejleszteni kell a széntermelés legnehezebb testi munkát kívánó folyamatait. Mindenek előtt a szénpadokon a jövesztés. az előkészítő vága1- mélyítésnél a szén- és kőzetrakodás gépesítését nagyobb mértékben végzik a biztosítás gépesítését. S zovjetunió bányászata 1952-ben befejezte a munkahelyi szállítás, rakodás munkáinak teljes gépesítését és a legnehezebb folyamatokat már gének végzik az összes bányákban. Több olyan bánya van a Szovjetunióban, ahol minden munkafolyamatot gépekkel végeznek- A szénfaltól egészen a vagonokig- Gépek végz:k a fúrást, robbantást, jövesztést, rakodást biztosítást, szállítást. Egész földalatti gyárakat létesítettek. amely automatizálva van és fizikai erőfeszítés nélkül végzik a termelést. A Szovjetunió bányászati technikája már eddig is igen sok segítséget nvujtott a magvar bányászatnak. Ez tette lehetővé, ho<rv bánvászatunk jelenleg többszörösét termeli az 1958-as szénmennviségnek. A Szovjetunió bányászatának tapasztalatai nyomán valósítiuk meg a ciklusos munkaszervezést, amely lehetődé- teszi a széntermelés fokozását, a termelés egyenletességét Biztosítja a gének ál’andó és tökéletes kihasználását, mentesíti a fizikai dolgozókat a műszakvégi rohammunkától. A szovjet sztahanovisták kö7,"t sokan átadták munkamódszerüket bányászainknak. Podzsarov elvtárs a fúrási technikát tanította. Kucser elvtárs a Dombassz-kam-bájn kezelésére oktatta ki a magyar frontmestereket. A szovjet nén nagyszerű alkotásai, bányagépek százai_segítenek tervünk megvalósításé ban. Nagymértékben megköny- nyítette a bányászok munká’át a szovjet Dombassz-kombájn. KPM-1 tínusú réselőgép. melv a mizserfai hármas telepen dolgozik. Az ország többi bányáiban összesen 20 drb SZ— 153 típusú rakodóo-épek. sok kétláncos nagvMiesítménvíi ka parószalag. több°zer méter gumiszalag. ezer és ezer kézi iö- vesztő szerszámok, fúrógépek, feitőkalanácsok segítenek bányászainknak a termelésbenA magyar bányászat fizikai M és műszaki dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták a Szovjetunió ötéves tervének tervezetét, mert tudjuk, hogy nem csak a Szovjetunió bányászainak hanem, “mint eddig is tapasztaltuk, nagy segítséget nyújt a magyar bányászoknak is- Tudjuk, hogy az ötéves terv során létrehozott fejlettebb munka- módszereket az újtipusú gépeket a szovjet nép hozzánk is eljuttatja, amely lehetővé teszi, hogy ötéves tervünket maradéktalanul tudjuk végrehajtani- A magyar bányászok is az új munkamódszerekkel, új típusú gépekkel könnyebben, eredményesebben tudják végezni munkájukat. A szovjet emberek segítségével hazánkban is rövid időn belül alkalmazhatjuk a szénipar komplex gépesítését és a szovjet bányákhoz hasonlóan földalatti gyárak létesítésépei emeljük a széntermelésünket. Az újtípusú gépek mintájára foly. tathatja a gépgyártást » Zagyvapálíalvi Bányagépgyár. A Szovjetunió ötödik ötéves tervének megvalósítása nagy segítséget jelent a magyar bányászatnak. Elősegíti bányászainknak. a széntermelés fokozását, elősegíti népünk fölemelkedését és erősíti népi demokráciánkat s ezáltal lehetővé teszi a béke megvédését. Kreffly Iván mizserfai üzemvezető főmérnök A jó pártmunkát mutatják, a kimagasló termelési eredmények Megyénk dolgozóinak legnagyobb része már tisztán látja pártunk és kormányunk politikáját és becsülettel végre is hajtják a párt és a kormány- határozatokat. Természetes, hogy •minél magasabb a tömegek öntudatának színvonala, annál jobban, világosabban megértik pártunk és kormányunk határozatait, és annál sikeresebben oldják meg az előttünk álló politikai és gazdasági feladatokat. Szocialista építésünk folyamán igen tekintélyes szerepet játszik az agitációs tömegmunka, melyet agitátoraink nap-nap után végeznek a munkások és értelmiségiek körében, Egy-egy jó agitátor eredményes mimikája után dolgozóink készségesen sorakoznak fei a feladatok megvalósítására. Ilyen munkát végez a Mátranováki Szénbányák Déli- bánya üzemében Forgó Imre sztahanovista vájár. Forgó elvtársat harcos, kommunista magatartása tette az üzemi pártszervezet agitátorává. Nem tűrte, és ma sem tűri a megalkuvást, őszintén és nyíltan tárja fel a nehézségeket és kommunista módra neveli, segíti munkatársait pártunk és kormányunk helyes politikájának értelmezésében, ö maga példamutatóan jár az élen Forgó elvtárs Délibánya hármas ereszkéjének második osztóján dolgozik. Minden időt felhasznál arra, hogy nevelje, oktassa munkatársait. Érdeklődik munkatársaitól az ügyes-bajos dolgaikról., meghallgatja a panaszokat és azokat a legrövidebb időn belül továbbítja a pártszervezet vagy az üzem vezetői felé. A jogtalan követelésekkel szemben azonban keményen fellép. Figyelemmel kíséri munkatársainak termelésben elért eredményeit, fejlődését. Közvetlen munkatársa. Ivádi Ferenc az elmúlt oktatási évadban mindössze egyszer-kétszer vett részt a szemináriumon. Forgó elvtárs most az oktatási év beindulása előtt felhívta Ivádi Ferenc figyelmét a tanulás fontosságára. Megérhette munkatársával, hogy a tanulás milyen mértékben függ össze a termeléssel., hogy minden dolgozónak tudnia kell, milyen feladat áll előtte, és miért szükséges a termelés fokozása. Ivádi Ferenc megértette a felvilágosító szavakat és megfogadta, hogy ezentúl rendszeresen és pontosan felkészül a szemináriumra. Forgó elvfárs türelmesen meghallgatja a hozzá intézett kérdéseket, s azokra pontosan válaszol. A dolgozók bizalommal fordulnak hozzája, mert tudják, hogy Forgó elvtárs segít az ő bajaikon. A második bányásznap előtt a külszíni dolgozók közül többen érdeklődtek, hogy részesülnek-e ők hűségjutalomban. így Kollár Pál tolópadkezelő is főle kérdezte, hogy kap-e ő hűség- jutalmat. A választ meg sem várva felelőtlenül kijelentette, hogy ha hűségjutalmat nem kap, akkor a munkáját nem végzi olyan becsületesen, mint eddig végezte. Forgó elvtárs az elelnségre gondolt, amikor ezeket hallotta, hogv annak is az a célja, hogy a dolgozókat saját érdekükkel szembeállítsa, hogy a termelést akadályozni tudja. Az agitátor nem idegeskedett, nyugodtan tudtára adta Kol 1 áf Pálnak, pártunk és kormányunk csak a közvetlenül széntermelésben részvevőket részesíti hűségjutalomban. Nem feledkezett meg egy percre sem Kollár Pálról. Figvelemmel kísérte munkáját s többször elbeszélgetett vele, aki végül is belátta, hogy az agitátornak van igazai, mert a jutalmat a hős bányászok érdemlik, akik napnap után egyre fokozódó harcot folytatnak a többtermelésért. Nekik, külszíni dolgozóknak pedig kötelességük támogatni ezt a harcot. A fölvilágosító szavak hatására Kollár továbbra, is becsületesen munkáját. Forgó elvtárs figyelemmel kíséri munkatársainak a termelésben elért eredményeit. így vette észre, hogy Szoó János vájár annak ellenére, hogy szerelne többet termelni, mégsem tudja teljesíteni napi előirányzatát. A népnevelő érdeklődött tőle, hogy a pihenőidejét mire használja. Beszélgetés közben. Szoó János vájár elmondotta, hogy a bányai munka mellett még földet is művel. A következő alkalommal Forgó elv- íárs beszélt a két!aki dolgozóval és megértette vele, hogy semmi értelme és haszna nincs a kétlakiságbói, mert* hosszú ideig nem tudja végezni a földön és a bányában a munkát. De ha egy élethivatást választ és csak a bányában végzi munkáját; tervét minden nap teljesíti 'keresetéből gondtalanul meg tud élni a családjával. A gyakori beszélgetés, s a példák felsorolása után Szoó János már megértette, hogy szakítania kell a kétlakisággal. Elhatározta, hogy földjét fel ajánlja. Az eredmény munkájában rövid időn belül megmutatkozott. Atár nem 100 százalékra, hanem az előirányzatot minden esetben túlteljesíti. Forgó Imre elvtárshoz hasonlóan a Délibánya töb-bl népnevelői is becsű élesen, példamutatóan veszik ki részüket a termelésből és végzik a népnevelőmurrkát. Az üzem népnevelőinek jó munkája elősegítette, hogy Délibánva-üzem 1951 augusztus 20-án sztahanovista jelvényt kapott. A jó népnevelő- munkával érték el, hogy tervüket már egy éve túlteljesítik, s az üzem dolgozói egyetlen igazolatlan mulasztás nélkül harcolnak a több szénért. A szeptember havi előirányzatot is 110 százalékra teljesítették 18-ig. A mátranováki szénbányák üzemei közül a Délibánya dolgozói veszik ki legjobban részüket a békéért folyó harcból. Pál végzi TELITALÁLAT! Dubai sötétség lepi meg a dombokat, a har talmas felhők alacsonyan úsznak egymás után. Csend van a lüzelőállásban. Az egyik löveg mellett azonban izgatottság vett erőt a tüzéreken. A rafagitátor buzdító szavai egyre lelkesítik az embereket. — Egyetlen alkalom, ilyet otthon a gyakorlótéren is csináltunk, de most élessel lövünk, fiúk! — mondja a rajagitátor. — Nem szabad, hogy megmeneküljön előlünk a harckocsi. Önkénytelenül mindenki a sötét célterületre figyel, ahová mint előrenvúitott öklök nyúltak ki ai lövegek csövei. — Harchoz! — harsan Aíaróti tiszthelyettes elvtárs vezényszava. Öröm volt nézni, hogv a kezelők miiven fegyelmezetten haitiá-k végre a parancsot. Pár másodperc és mindenki a helyén. Kovács tiszthelyettes' elvtárs irányzó körülnéz, megnézi a. világító berendezést, hogv mindenki a, maga helyén van-e? Mint diák a> vizsga előtt, olvan izgatott érzéssel várta a tíízparancsot. — Félfobbra harckocsiI — csattan a tűzpar rancs. — No. legények! — mondja valaki. A sötétben nem lehetett tudni. M mondia. Megszokott ez a kurta biztatás. Bár nélküle is. szinte gombnyomásra dolgoznak a kezelők. Megmutatkozik az. hogv itt serény, feladatot pontosan isimerő, gyorskezű harcosok dolgoznak. A félszakasz akarata fut most össze az irányzó ügyes kezében. Szemöldökét a távcső gumi- párnájához szorítja, keze pedig az imbolygó. világító harckocsira irányítja ezt ai félelmetes öklöt, a lövegcsövet. öt-hat másodperc és a távcső tüskéje a célon. — Már-már az plsütőkarhoz nyúlna, de az „ellenséges" harckocsi elmozdul a tüskéről. Nem sokáig. Hideg esőcseppek keverednek össze a szél által felkavart porral. Kovács eivtárs izzadt homlokára tolja sapkáját. Nyugodt tekintettel figyelte, amíg a harckocsi ismét eléri a távcsőben az. előretartás távolságát. Most! .. A löveg. mint sötét paripa, megugrik. Torkából hatalmas lángnyelv tör elő. A dörrenés után minden tekintet a célterületre szegezödik. A harckocsi tüzes szilánkokra szétreccsen, s újra sötét lesz a célterület. — Telitalálat! — kiáltja a lövegparancs-nok. icsoda öröm! A harcosok egymást ölelgetik. A közelben állók a-z irányzó kezét szorongatják. Rövidesen új harckocsi jelenik meg, maid egv harmadik is. Nemsokáig mutatkozhatnak. Elérte őket is előbbi harckocsi sorsa. — Tűzszünet! — hangzott a parancs. A kezelők felsorakoznak, a löveg mögött. Dőri tiszt eivtárs elismerését kifejezve köszönti a: löveg kezelőit. Olyan sötét volt, hogy az arcokat nem lehetett tisztán látni, de hogy mi ment végbe a kezelők szívében, azt megmutatja az a büszke és erőteljes válasz, amit a parancsnok elvtárs dicséretére adtak: — dolgozó népet szolgáljuk. — Szórádi Zsjgmond Ötéves tervünk: a béke terve A kút túrotthonok az üzemekben és falvakban egyaránt mindinkább a társadalmi élet központjává válnak. 1951-ben megyénkben 41 falusi és 23 üzemi kultúrotthon volt ez évben a falusi kuli úr otthonok száma 57-re, 1953-ban pedig 88-ra fog emelkedni. Ötéves tervünk során minden faluban lesz kultúrotthon. A képen látható mátranováki kultúrotthon 500 ezer forintos költséggel épült. Üvegajtós főbejárat vezet a tágas előcsarnokba és onnan nyílik az ajtó a 250—300 személy befogadásiára alkalmas nagyterembe. Kultúrotthonok mellett kultúrpaloták is épülnek az ötéves terv során, így megyénk székhelyén, Salgótarjánban is. Ötéves tervben összesen 190 millió forintot fordítunk kui- túrottho-nok fejlesztésére és külön 80 millió forintot üzemi kul- túrotthonok létesítésére. A sok és jól dolgozó kultúrotthon a művelődés és a falusi osztályharc bástyája. Ez a fogazó marógép egyike azoknak a korszerű gépeknek, amelyek a Zagyvapálfalvai Bányagépgyár dolgozóinak munkáját segítik elő. A képen látható fogazó maró 4 óra alatt végzi el azt á munkáit, amelyet a bányagépgyár előző marógépe csak 24 órai munkaidő alatt volt képes elvégezni. Az ötéves terv adta Pozsonyi István bányagépgyár marósának ezt a gépet. A gép működtetése távvezérléssel van megoldva, A szán gyors állítás céljából külön gyorsállí'ó váltószek- rénnyel van felszerelve. A gép kenése mindenütt önműködően történik. Pozsonyi István 131 százalékot ér el ezen a gépen Törvényerejű rendelet írja elő, hogy Magyarországon mindenki köteles 6—14 éves koráig iskolába járni. Már maga ez a törvény óriási fejlődést jelent a Horthy időkhöz képest, amikor a kötelező oktatás nem 8, hanem 6 esztendő volt — éz is csak papíron. A valóságban százezrek számára elérhetetlen fényűzés volt gyermekeiket iskolába küldeni. 1938-ban pl összesen 33 ezer 900 fiatal végezte el a mai általános iskola 8 osztályának megfelelő iskolát, 1950—51-ben 1,230.000 gyermek járt általános iskolába. Ötéves tervünk az általános iskolai oktatás fejlesztésére 340 millió forintot fordít. Megyénkben 1945-től 6 új iskolát építettünk, köztük a zagyvapálfalvi képen látható 8 tantermeset is, közel 500 ezer forintos költséggel. 1951-ben a közoktatás fejlesztésére 1 millió, ez évben pedig 1,330.000 forintot fordítottunk megyénk területén Amíg a múltban alig 5—6 fiatal mehetett egyetemre, főiskolákra, azok is tőkések, nagybirtokosok gyermekei voltak, ez évben már 113-an mentek, köztük 59 munkásszármazású fiatal.
