Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)
1952-09-24 / 77. szám
2 SZARADAOGRAD 1952 szeptember 24. Jugoszlávia mun Tito fasiszta rendszerének bilintseiben A felszabadulás adott igazi értelmet a Sipos-család életének Több mint négy év múlt el ■aóta, hogy az imperializmus belgrádi bérencei fasiszta rendszert teremtettek Jugoszláviában. Titóék évről-évre azt ígérgetik a dolgozóknak, hogy javítanak életfeltételeiken, arról próbálják meggyőzni őket, hogy már nincs messze a „boldogság" és a „jólét" korszaka. De múlnak az évek, s a megígért „boldogság” és „jólét1' helyett tovább romlik a jugoszláv nép helyzete — fokozódik a nyomor, az éhínség és a széles néptömegek elnyomása, fokozódik a dolgozók gyarmati kizsákmányolása, megsemmisülnek legelemibb jogai, erősödik a véres fasiszta terror. A fasiszta főkolomposok a legutóbbi évek során a legtöbb ígérettel a jugoszláv ifjúságot, elsősorban a munkásifj.úságot halmozták el. Ki ne emlékezne Titóéknak azokra az ígéreteire, hogy a sokat emlegetett „ötéves terv" teljesítése után meg. szűnik Jugoszláviában a munkanélküliség és a kizsákmányolás, hogy a jugoszláv munkás- ifjúságnak lesznek a legkedvezőbb feltételei a munkához és művelődéshez. Az ígéretek teljesítésének összes határideje lejárt, s a dolgozó ifjúság hely zete nemcsak, hogy nem javult, hanem lényegesen romlott es naprói-napra tovább romlik. A legszörnyűbb kizsákmányolásban a műnk ásif jóságnak van része. A fasiszták arra kényszerítik a fiatal munkásokat, hogy nyomorúságos bérért dolgozzanak. A fiatal munkások átlagos bérc az ipari tanulók bérezésére vonatkozó legutóbbi titóista rendelet értelmében alig egyhar- mada a felnőtt munkás átlagos keresetének. A fiatal munkások kénytelenek elfogadni a megalázó feltételeket, hogy ne ha! janak éhen és ne maradjanak munka nélkül. Még a „Borba” című fasiszta lap is kénytelen volt folyó év július 22-i számában beismerni, hogy a vállalkozók túlórázásra és éjszakai munkák elvégzésére kényszerítik a fiatal munkásokat. Ütik, elbocsátással, munkabérleszállítással fenyegetik őket, sok fia tál munkásnak pedig hónapokon keresztül nem fizetik ki a bérét. Makedóniában pl. a túlórázásra és éjszakai munkára kényszerített ipari tanulók közül 650 semmiféle bért nem kap ezért a munkáért. Az ipari tanulók munka- és lakásviszonyainak következményei nemcsak a tömeges megbetegedések, hanem a gyakori halálesetek is. Az ipari üzemekben, a bányákban, és az úgynevezett „kulcsobjektumok“ építésénél, ahol főképp az ifjúmunkásokat zsák mányolják ki, nincs semmiféle munkabiztonsági berendezés. A „Gyurgyevac” faipari vállalat telepein folyó év április folyamán több mint 300 baleset történt, vagyis naponta átlag tíz munkás halt meg vagy vált rokkanttá. Nem jobb a helyzet a lakás- viszonyok terén sem. Azok az épületek, ahol az ipari tanulók laknak, nem felelnek meg a leg elemibb egészségügyi követelményeknek sem. Még Titóék úgynevezett „egészségügyi fel- ügyeleté“, is beismeri, hogy' az ipari tanulók volt magtárakban, raktárakban stb. elhelyezett „munkásszállásai" teljesen alkalmatlanok lakásra. Zágráb ban pl. 255 ipari tanuló lakik hat eíkorhadt, félig összedőlt barakban. A tanulók közül soknak egyáltalán nincs lakása és kénytelenek az éjszakát parkok és terek padjain, a legkülönbözőbb épületek lépcsöházaiban tölteni. A kapitalista Jugoszláviában széleskörűen kizsákmányolják a gyermekmunkát. Az állami és magánkézben lévő Ipari és egyéb vállalatok gyakran vesznek fel munkára serdülőket, gyermekeket és jónéhány éven keresztül felhasználják őket, mint szakképzetlen munkaerőt. Amikor viszont letelik az úgynevezett „oktatás" ideje és a fiúnak vagy leánynak le kellene tenni a vizsgát, hogy a tör vények alapján elnyerje a szakképzett munkás címet, a titóista kizsákmányolok az utcára teszik őket és más gyermekeket vesznek fel a munkára. A zágrábi vasúti igazgatóság 700 fémipari tanulót, a „Prvo- najnzka“-gyár pedig 114 ta- nu'ót bocsátott el. A munkás- ifjúsággal szemben tanúsított embertelen bánásmód jellemző a fasiszta Tito—Rankovics- ren-dszerre, a jugoszláv ifjúság legádázabb ellenségére. A gyermekmunka intenzívebb ipari kizsákmányolása érdekében a titóisták bezárják a szakképzett ipari munkásokat előkészítő iskolákat. Nemrégiben pi. Szlovéniában zártak be több ipari iskolát. így fest a mai Jugoszlávia tragikus jelene, ezek a fasiszta Titó-klikk bűnös uralmának következményei. De a munká-sifjúság, miként az egész jugoszláv ifjúság helyzetének tragikuma nemcsak abban van, hogy a legkíméletlenebb kizsákmányolást, kirablást és jogfosztottságot kell elviselnie, hanem mindenekelőtt abban, hogy a fasiszták még bor zasztóbb, még sötétebb :-*vőt készítenek számára- A Titó-klikk bűnös terve szerint többszázezer jugoszláv ifjúnak kell éle tét adnia az amerikai milliomosok és milliárdosok érdekeiért. A jugoszláv ifjúság azonban nem hajlandó meghalni titóista vezetők és tengerentúli kenyéradóik kedvéért. Jugoszlávia dolgozóival együtt egyre hatá rozottabban harcol a fasiszta Titó-rendszer ellen. S ípos István 6 holdas tol- niiiosi dolgozó paraszt kisgyerek korától a Herczfeld, majd később Martos Frigyes föld- birtokosnál volt cseléd. „Nem volt énnekem a felszabadulásig 10 jó napom se. Sokat mondom a gyerekeimnek, hogy neh’k már nagyon jó. ök még fiatalon megérték azt a világot, amikor a dolgozó nem az araknak robotol." Sipos elvtárs csak 1945-ben lett a maga gazdája, akkor kapott népi demokráciánktól 6 hold földet. Addig, az apja is, a nagy- aipja is a falu földbirtokosainál cselédes-kedett. Gyerek korában még három földbirtokos volt a községben, Herczfeld Frigyes, Fabinyi és Illés. Az első világháborúba elvitték Sípos István é-desapiát aa urak érdekeiért harcolni, az édesanyja nyolcad magával maradt otthon-.' ' Bn voltam a legöregebb a családban" — mondta Sipos elvtárs. — 12 esztendős voltam és már rendes cselédnek kellett elszegődni az apám helyett az urasághoz. Különben kitettek volna bennünket az uradalomból. Cyerekbér- ért szegődtettek, de felnőtt munkát végeztettek velem. Sokszor sírt az anyám, amikor alig 3 óra alvás után hajnali két órakor már kelteni kellett." Sípos elvtársban élt a vágy; kiszabadulni a cselédsorból. Akármilyen nehezen is nélkülözte meg a család, az egyik fiát nem engedte cselédeskedrri, hanem Berkenyére egy csizmadia mesterhez, Tóth Jánoshoz adta inasffak. Hogy mivel lett így jobb a sorsa? Semmivel. Csak az a különbség lett, hogy nem a Martos-birtokon, hanem Tóth Jánosnál cselédeskedett. A „mester” hamar megtanította a Nagysikerű filmek kerültek bemutatásra, vagy felújításra a megyei filmhét alatt. A dolgozók érdeklődése egyre jobban nő a filmek iránt, de sok helyen maguk a vezetők a pártszervezet és n tanáca vezetői nem helyeznek kellő súlyt a filmekre. Nem kezelik a filmet jelentőségének megfelelően, nem Ismerik fel, a filmek nagy nevelő hatását. A megyei filmhéten 20—21-ép több községben. Mátranovákon, Kétsá- gon. Nőtincsen és Nagyorosziban szüreti bált rendeztek. Ezekben a községekben maguk a tanácselnökök járulnak hozzá ahhoz, hogy a filmhét ne sikerüljön, mert bár érdeklődés nagy volt a filmek Iránt, de mivel a szombati előadások elmaradtak, már csak a fele dolgozó tudta megnézni azokat. Maga a bányász szakszervezet kultúrvezstője. csizmadia mesterségre, de csak azért, mert ez hasznot jelentett neki. Három évig azért dolgozott, amit megevett. Az idősebb Sipos gyerek, Laci asztalos, vagy bognár szeretett volna lenni; de évi K) mázsa terményt kértek a tanításért, ezt pedig egy cselédember nem bírta megfizetni. így aztán egészen a felszabadulásig csak napszámba járt. Már hajnali 4 órakor ott szorongott sok társával együtt a lóistálló előtt, hogy ki nem maradjon a munkából. Mert ha csak 10 percet késett, sokszor odavolt az egésznapi napszám. Tgy élt a Sipos család a múltban. Fillért fillérre raktak. Minden munkát megfogtak. az asszony is gürcölt reggeltől késő éjszakáig. 30 évi nélkülözés után sikerült annyit összerafcniok, hogy 1943-ban vehettek egy kis házat, így ai közös lakásból már kikerültek, de a cselédéletből soha nem szabadultak volna ki, ha a Szovjet Hadsereg fel nem szabadítja hazánkat. A Sípos-csatád felszabadulás előtti élete, nem egy különleges sors volt. Egy a sokszázezer magyar család közül, akik hasonló körülmények között éltek. De ugyan így a felszabadulás utáni életük se egv kiemelkedő a többi közül. Hisz a felszabadulás minden dolgozó család életében meghozta a változást. Es ez a változás olyan, hogy érdemes visszaemlékezni rá. Sipos elvtárs 6 hold főidet kapott és ö nagy 'hozzáértéssel, boldogan kezdett el azon dolgozni. Szinte hinni sem akarta, hogy végre teljesült régi vágya és a maga földjén dolgozik1, s annak hasznát nem az urak látKaszág elvtárs sem ismerte fel ennek a filmhétnek a fontosságát Szombatra, amikor üjátrano- vákon a „Bajazzók” című filmet mutatták be. ő a bányász szak- szervezet kultúrcsoportját vitte kt szerepelni. Szombaton és vasárnap Ismét nagysikerű film kerül Mátranovákon bemutatásra. A „Fények a faluban" cimfl film, szovjet Lettországban játszódik. bemutatja a dolgozó parasztok harcát a falu ellenségei, a kulákok ellen. A salgótarjáni „November 7” filmszínházban 25—30-ig „Lam- mermoori Lucia” című olasz film lesz műsoron. A XI. század Skóciájába vezet el bennünket ez a lágy, dallamos zenéjű olasz operafilm. amely megmutatja a két szerelmes tragédiáját. ják. Ma már tova, tehene, sertése és aprójószága van. A földjén meglátszik, hogy olyan ember műveli, aki szereti a földet és ért is hozzá. Sokat olvas és amit olvas, azt hasznosítja is. „Szinte csodálkozom némely emberen, hogy úgy tesz, mintha saját maga ellensége volna”, — mondja. — Megmagyarázzák neki szépen, megírják a könyvek, az újságok, hogy milyen módszerekkel leltet jobb eredményt elérni, többet termelni és mégis csökönyösen ragaszkodik* a régi, elavult módszerekhez. En ősz- szel is jó melyen szántottam a földet, úgy műveltem meg tavasszal a talajt, ahogy a könyvekből olvastam. „Nekem nem is gond a beadási kötelezettség teljesítése. Eddig 160 százalékra teljesítettem az egész évi beadási kötelezettségemet, már csak tojásból, meg baromfiból van egy pár százalék beadni- való." En már arra. is rájöttem, hogy még én sem tudom a földből kihozni azt, amit lehetne, mert ilyen kisdarab földeken se a gé~ péket, se a keresztsoros vetést, meg még több minden mást nem tudok úgy alkalmazni, mint ahogy azt nagydarab földeken lehet, ezért aztán úgy határoztam, hogyha már ezt az évet ki is húztam így magamban, lövőre már én is tszcs-ben dolgozom." T7zzel az elhatározásával Si- pos elvtárs is csak oda’ jutott ej, ahová minden földhöz értő, okosan gondolkodó ember eljut egyszer. Sipos elvtárs családja ma boldogan, megelégedetten él. Az egykori cip-észinas — Sipo# János elvtárs — ma a 14 hónapos mezőgázdaságj akadémián tanul, miután elvégezte a három hónapi előkészítőt. 1950 ig a 6 hóid futtatott földön dől. gozott az édesapjával együtt, ügyan így alakult az élete bátyjának, Sípos Lászlónak is. Amikor megalakult Tolmácson a gépállomás, odament dolgozni, sagédvezető lett, azután 6 hetes szerelő-tanfolyamra küldték a Hofherr-gyárba. és utána felelős traktorvezető lett. Ebben a minőségben derekasan megállta ai helyét, jó munkája jutalmául 8 hónapos mezőgazdasági iskolára küldték Magyaróvárra. Annak sikeres elvégzése után a borsos- berényi állami gazdaság helyettes vezetője left, majd 1950 őszén a sziráki állami gazdaság vezetőjévé nevezték ki. Szóval jól él és örül már zz életnek a Sipos-család is. Árokásás géppel Azon a helyen, ahol az 1100 kilométer hosszú Turkmen Főcsatorna építkezése megkezdődik, felépült Tahia Tas, az építők városa. A városépítés munkájának minden szakaszába gépeket használtak az építők. A házakat előregyártott épületelemekből szerelték össze és a közmüvek építésénél is felhasználták a korszerű technika minden vívmányát. Képünk a vízvezeték céljára készülő csatorna ásását mutatja be korszerű árokásó géppel. Nagysikerű filmek a megyei filmhéten A sztálini kor nagyszabású építkezései Két évvel ezelőtt Joszif Visszarionovics Sztálin kezdeményezésére a Szovjetunió minisztertanácsa elfogadta a> hatalmas hidrotechnikai létesítmények építkezésével kapcsolatos rendeleteket. Ezek a rendeletek újabb ragyogó bizonyítékai a szocialista társadalom hatalmas erejének, a kapitalista rendszer feletti óriás; fölényének. A Szovjetunió az ipar villamosítása terén első helyre került Európában A háború előtti sztálini ötéves tervek idején 37 vízierőművet építettek, mintegy másfél millió kilowatt összteljesítő képességgel, ugyanakkor javában folyt 1 millió kilowatt teljesítőképességű vízierötmű építése. A háború folyamán a náci-fasiszták 61 hatalmas és nagyszámú kisebb erőművet robbantottak fel, vagy rongáltak meg, összesen 5 millió kilowatt kapacitással, mintegy 10 ezer km magasfeszültségű vezetéket pusztítottak el és 12 ezer hidroenergetikai épületet tettek a földdel egyenlővé. A szovjet nép csodálatosan rövid idő alatt' építette újjá energetikai üzemeit és 1950-ben a népgazdaság újjáépítésére és fejlesztésére irányuló ötéves terv végén az energiatermelés már 87 százalékkal szárnyalta túl a háború- előttit. A háború utáni időszakban épültek fel többek közt a scserbakovi, a fairhadai, a sz,uhumi, a krasznopoljanszkajai, a sirokovszkajai, etb. vízierőmüvek. Eninek következtében a Szovjetunió az ipar villamosítása tekintetében messze maga mögött hagyta valamennyi európai kapitalista országot és egészen megközelítette az Amerikai Egyesült Államokat. A Szovjetunió eddig, soha nem tapasztalt ütemben és lendülettel igázza le a folyó erejét, a népgazdaság szolgálatába állítva azt. A hatalmas sztálini építkezések új korszakot jelentenek a szovjet hidroenergetika; és az öntözéses földművelés fejlesztésében, a sztálini nagy természetátalakító terv megvalósításában. Rövid 5—6 év leforgása alatt a Volgán, a Dnyeperen, a Donon és az Amu-Darján a világ leghatalmasabb hidroenergetikai építményei fognak emelkedni, öt vízierőmű közel 23 milliárd kilowattóra villamosenergia, termeléssel. 9 óriási duzzasztógát, mintegy 3 ezer kilométeres főcsatorna, nyolc óriási víztároló. A kujbisevi és a sztálingrádi vizierőmü közepes vízállás mellett is évente 20 milliárd kilowattóra villamosenergiát termel, tehát mindegyikük túlszárnyalja a Goelró-tervben előírt valamennyi erőmű teljesítőképességét. A szovjet technika egyik legújabb eredményét jelenti, hogy ezek a. vízierőműóriások szuperteljesítményű turbinákkal és generátorokkal állítják elő a villamosenerpiát, amelyet 400 ezer volt feszültséggel, több mint ezer km távolságra vezetnek el. Milyen hatalmas munkát tud elvégeini 23 milliárd kilowattóra? A volgai vízierőműközponfok amellett, hogy olcsó villamosenergiát szolgáltatnak, egyidejűleg biztosítják az aszályos vidékek bőséges öntözését is. A kujbisevi vízierőmű pl. 1,600.000 katasztráüs hold, a sztálingrádi vízierc'mű pedig 2,400.000 katasztráüs hold aszályos föld öntözését teszi majd lehetővé. A sztálingrádi víztárolóból kiinduló 600 km-es csatorna 10 millió katasztráüs hold legelő vízellátását biztosítja majd, a Volgából kiinduló csatornák pedig a szarpini síkságon és a fekete földeken 9 millió katasztráüs hold öntözését biztosítják. Az 1100 km hosszú turkméniai főcsatorna több mint 11 millió katasztráüs hold kiterjedésű pusztaság vízellátását és több mint 2 millió hold aszályos föld öntözését biztosítja -majd. Ezer km-es vízvezetéken keresztül látja majd el vízz-el a városokat, a falvakat és az ipari üzemeket. A délukrajnai és északkrimi csatornák a Dnyeper vizét több mint 5 millió katasz- trális hold területre juttatják el, a Don vize pedig a cimljanszki víztárolóból kiindulva, 4 és félmillió katasztráüs hold aszályos földet öntöz meg majd. Egy kilowattóra villamosenergia a következő ■munkát képes elvégezni. Egy fönn® súlyt 367 méter magasságban emel fel, 50 kg hengerelt fémárut_ készít, 42 kg cukrot főz és finomít, 88 kg pékárut készít és süt. Mindez 1 kilowattóra munkája Képzeljük el, milyen óriási munkát tudhat évente 23 milliárd kilowattóra villa- mosenergia elvégezni. A bőséges, olcsó villamosenergia lehetővé teszi Moszkva, Szaratov, Kujbisev, Sztálingrád és más városok iparának-soha nem látott ütemű fejlesztését. Számfalan új gyár és üzem nő ki a földből, fokozott mértékben látnak hozzá az olaj-és érclelőhelyek feltárásához a puszta vagy vízben szegény területeken. A közel 10 millió katasztráüs holdat kitevő öntözött földeken csak búzából annyi terem majd, amennyi egész Ka- nadádában. Rendkívül nagy jelentősége lesz az állattenyésztés munkaigényes folyamatai villamosításának is. A kommunizmus építkezésűi az eqész nén ügyét képezik A szovjet nép kitörő örömmel fogadta a Szovjetunió minisztertanácsának határozatait a. nagyszabású vízierőművek és csatornák építéséről és hatalmas lelkesedéssel látott hozzá az építő munkához. Óriási az elvégzendő munkák mennyisége. Egyedül a kujbisevi vizierőmü építésénél" mintegy 6 millió köbméter betont kell önteni, 150 millió köbméter munkát kell elvégezni. Ennek a vízierőműnek az építéséhez 2 millió tonna cementre, 700 ezer tonna fémre, 2 millió köbméter farai van szükség. A kujbisevi duzzasztógát építésénél 1 év alatt annyi betont öntenek, . amennyit a Panama-csatorna építésének 34 esztendeje alatt. A sztálingrádi vízierőmű és a főcsatorna építésénél több mint 600 millió köbméter földet emelnek k; és több mint 7 millió köbméter betont és vasbetont készítenek. A legújabb gépek segítségével 1 óra alatt 3 km hosszú közepes szélességű csatornát lehet építeni, amelyhez a múltban 6—700 munkanapra volt szükség. A sztálini korszak nagyszerű építkezései a szocialista gazdaság kiapadhatatlan és egyre növekvő erejének, a Lenin és Sztálin dicső pártjának vezetése alatt álló szovjet nép legyőzhetetlen hatalmának ragyogó bizonyítékai. A szovjet ember azonban nem elégszik meg azzal, hogy szolgálatába állítja a Volga, a Dnyeper, az Amu-Darja és a Don erejét Az ország legfontosabb vízienergia tartalékai a szibériai Ob, Jeniszej és Lena folyókban rejlenek, amelyek a Jeges-tengerbe ömtenek. A szovjet ember meg fogja fordítaná ezeket a folyókat, arra kényszerítve, hogy délfelé. Közép-' Azsia és Kazahsztán pusztaságaiban folyjanak, amelyeket majd virágzó és termékeny területekké változtatnak. Sztálin elvtársnak, a népek nagy vezérének vezetésével a szovjet emberek sikeresen váltják valóra a kommunizmus építésének nagyszerű tervét és határozott léptekkel haladnak előre a kommunizmus felé.
