Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-17 / 75. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! MDP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM. 75. SZÁM, _______________________ ARA 50 FILLÉR 1952 szeptember 17. Jó munkával készüljenek megyénk dolgozói a békeharcosok seregszemléjére Salgótarján vadaskerti részen A), modern fürdőszobás családi há­zak szolgálják a dolgozók kényelmét, egészségét. Hazánkban már eltűntek a háború sújtotta sebek. A váro­sok, községek és falvak új arculata van kialakulóban. Gyönyörű, korszerű munkáslakások, kultúrotthonok és iskolák tömegei áll­nak már azokon a helyeken, ahol nemrégen még hatalmas bom­batölcsérek éktelenkedtek. A megbénított gyáraink, bányáink, munkahelyeinken a technika új, legfejlettebb gépi berendezései se­gítik a termelést. Nehéz, megfeszített munka eredménye ez, amelyet hazánk és köztük megyénk dolgozóiból is a békés élniakarás vágya vál­tott ki. A romokból felépült községek és városok épületeinek minden kövéhez, téglájához dolgozó népünk verejtékes munkája fűződik, de dolgozóink fáradságot nem kímélve, rendíthetetlenül harcoltak az új, szabad, független és békés életük kialakítása ér­dekében. Ez alatt az idő alatt az amerikai imperializmus a tűzfészke­ket építette szerte az egész világon. Nyugat-Németországban, a Balkán-félszigeten, Japánban támadásra kész katonai gócpon­tokat készítettek. Napról napra újabb provokációkat szerveznek, hogy zavarják békés építő munkánkat. Dolgozó népünk elleni me­rényletre készülnek, az amerikai tőzsdeügynökök, az angol lor­dok, a francia bankárok és bonni bűntársaik. Nincs szándékuk­ba a koreai kérdés békés elintézése, viselkedésükkel, amelyet az ENSZ-ben tanúsítanak, nyíltan elárulják, hogy az ENSZ-et, a békés nemzetközi együttműködés szervét, a háború’fedezésének szervévé akarják változtatni. A világ békeszerető népei megvetéssel fordulnak az ame­rikai halálgyárosok gyalázatos törekvései ellen. S most elhatá­rozták, hogy három hónap múlva, december 5-én összeül a né­pek békevilágkongresszusa. A Béke-Világtanács határozata után a Magyar Országos Béketanács felhívással fordult a magyar dolgozó néphez, hogy a békebizottságok tagjai vigyék el min­den' házba, minden otthonba, minden emberhez a népek bécsi kongresszusának és a november 22—23-án Budapesten rende­zendő harmadik magyar békekongresszus hírét. Megyénk dol­gozói lelkesedéssel és tele reményekkel fogadták az Országos Béketanács felhívását. Megyénk dolgozói már számos alkalom­mal bebizonyították, hogy rendíthetetlen harcosai a békének. * Az Országos Béketanács felhívása új lendületet adott a har­madik negyedéves tervünk időelőtti -teljesítéséhez. A salgó.ar- jáni acélárugyárban elhatározták, hogy szeptember 10—20-ig bé- kedekádot rendeznek. Röpgyűléseket tartottak minden üzem részben, az acélöntöde dolgozói versenyre hívták ki a gyár ösz- szes üzemrészét. Kovács Rezső, a GSZ-üzem sztahanovista szei- számlakatosa brigádja nevében versenyre szólította Sztankó Jó­zsef szerszámlakatos brigádját. A dolgozók legnagyobb része kö­telezettséget vállalt, hogy minden eddiginél eredményesebb mun­kát végez. 'Lendületes harc indult meg az üzemekben és mun­kapadoknál, hogy választ aijanak Eisenhowernek, Ridgway pes­tistábornoknak és a többi gonosztevőnek, akik gyűlölettel né zik dolgozó népünk békés, boldog életét. A salgótarjáni acél­árugyár dolgozóinak áldozatos munkájával napról napra olyan eredmények születnek, amelyek hűen bizonyítják a béke ügye mellett való szilárd helytállásukat. Ponyi Pál drótkötő 2-39, Skoda Ferenc és Zsende Ferenc drótszállítók 230, Balázs Péter köszörűs 227 százalékot ért el. Az üzemek termelési eredménye is magasan 100 százalék fö.é emelkedett a békeműszakok idején. Megyénk dolgozói még nem felejtették el a háború borzal­mait, még élénken emlékezetükben él az a sok szenvedés, nyo­mor és nélkülözés, amelyet a második világháború alatt kedett szenvedniük. Sok családban még ma is folynak a könnyek sze­retteik elvesztése miatt. Megértették, tudják már mi a feladatuk a békeharcban. Sztálin elvtárs történelmi szavai mutatta meg részünkre a háború elkerüléséhez vezető utat. „A béke fennma­rad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésé­nek ügyét és végig kitartanak mellette." Megyénk dolgozói fele­lősséget éreznek a béke ügye iránt. Vannak azonban olyanok is, akik felülnek a volt csendőrök, horthysta katonatisztek és kulákok fecsegéseinek és termelésük 100 százalék alatt áll, vagy nem tesznek eleget a beszolgálta- tási kötelezettségüknek. Megyénk dolgozóinak döntő többsége azonban töretlenül szereti hazáját, szeretik a Börzsöny és a Mátra lankás hegyvonulatait, szeretik és magukénak érzik a gyá­rak és a bányák "egyre fejlődő és korszerű munkahelyeit. Me­gyénk dolgozói verejtékes munkájuk eredményeit képesek meg­védeni a háború kereskedőivel szemben. Az Országos Béketanács felhívása után újabb erővel sora­koztak fel a béke ügye mellé. Az üzemek, falvak és községek békebizottságai vegyék kezükbe a békeharc irányítását: „Ké­szüljön fel a mi dolgos, békeszeretö népünk is a népek béke­kongresszusára! Készüljön azzal, hogy a népek nagy találkozó­ja előtt a magyar békeharcosok is seregszemlét tartsanak soraik között." — Hirdeti a béketanács felhívása. — Megyénk dolgozói ezelőtt is helytálltak a békéért folyó küzdelemben. A stockholmi békefelhívás alkalmával, amikor az atombomba eltiltását köve­telték a népek százmilliói, megyénk dolgozói rendíthetetlen bé­keakaratukról tettek tanúságot, s ma fokozni kell megyénk bé­ketáborának erejét. Nem szabad egyetlen percre sem megfeled­kezni a béke ügyéről. Szilárddá, egységessé kell tenni ezt a harci szakaszt. Mindennapos munkánkkal és cselekedeteinkkel be kell bizonyítanunk, hogy az amerikai imperializmus minden háborús törekvéseivel szembenézünk. Mindennapos harcunkhoz ad erőt az a tudat, hogy a békéért folyó harc élén a Szovjetunió és annak lángeszű vezére, Sztálin e&társ áll. Szerte a világon megindult most a készülődés, 10 és 100 milliók „emelik fel hangjukat a béke ügye mellett, s mint ahogy az Országos Béketanács felhívása mondja: ,Mécsben nem egyes békeharcosok, hanem a népek hallatják majd hangjukat. E hangnak minden eddiginél erősebben kell zengenie, hogy a há­borús gonosztevők értsék meg: békevágy már régen kemény el­szántság és harcos békeakarat lett, amelyet a földkerekség száz­millióinak növekvő és legyőzhetetlen ereje támogat." Megyénk -ipari és mezőgazdasági dolgozóiban is kemény el­szántság, harcos békeakarattá lett a békevágy, amely legyőzhe­tetlen erővé változtatta dolgozóink harcát. Megyénkben eddig közel hatmillió forintot fizettek ki a kisorsolt államkölcsön-kötvényekre Dolgozóink felismerték, hogy ha megtakarított pénzüket népi demokráciánk rendelkezésére bo­csátják, azzal is támogatják az ötéves tervet elősegítik a ter- meiés fokozását, az életszínvo­nal állandó emelkedését, erősítik a béketábort Ettől a felismerés­től áthatva minden államkölcsön- jegyzés szinte egy-egy népsza­vazás- volt, amelyekben — Rákosi elvtárs szavaival élve, „részt vett hazánk minden hu fia". Dolgozó népűnk az államköl- csönjegyzéseken keresztül még inkább magáénak érzi az ötéves tervet és az államkölcsönökben befektetett milliárdok nagymér­tékben járultak hozzá az ötéves terv végrehajtásának meggyor­sításához. A dolgozók jó mun­káján kívül az államnak kölcsön­adott pénzük is hozzájárult ahhoz, hogy a diósgyőri nagy- kohóban az eredeti tervnél ko­rábban kezdhették meg az ol­vasztást. Hogy a sztálinvárosí Martin-kemencék előbb kezdhet­ték meg munkájukat a terve­zettnél. Hogy fogalmat alkothas­sunk magunknak arról, mit je lentett népgazdasági szempont­ból az államköicsönjegyzés, mennyire segítette a dolgozók életének szebbétételét, nézzük meg, hogy mi készíthető abból a 3 milliárd forintból, amit eddig mint államkölcsönt jegyzett dol­gozó népünk. Elkészülhet belőle 10 tiszalöki erőmű 70 kilométeres tőcsatornával, vagy 12.000 darab traktor, vagy 6500 hatvan* személyes bölcsőde, vagy pedig 81.000 kétszobás kislakás. Ez pedig mind meg is épül, a jegy­zett összegből jut a tiszalöki erőműnek is a kétszobás kisla­kásoknak is és az ország eddig létrehozott 2000 bölcsődéjének is jutott belőle. Minden kötcsönjegyzés hoz­zájárult ahhoz, hogyanagy- bátonyi bányászvárosban eddig 240 dolgozó került egészséges összkomfortos lakásokba. Vagy nézzük meg Salgótarján­ban: a tervgazdálkodás és az ál- lamkölcsönjegyzés eredménye­ként több nagyobb bérház épült. 365 család befogadására. Gyö­nyörű. napfényes lakásokban laK nak a dolgozók, olyanban, ami­lyenről a múlt rendszerben még álmodni sem mertek volna. A közeli hetekben kerül átadásra ismét 96 lakás. így szo'gálja a dolgozók jó­létét az államnak kölcsönadott pénz. Így kerül hozzájuk köz­vetve vissza de a sorsolásokon keresztül közvetlen is visszake­rül. Népi demokráciánk ponto­san betartja minden ígéretét. — A mostani és a korábbi sorsolá­sok is bizonyítják, hogy kor­mányzatunk az előre meghatá­rozott terv szerint fizeti vissza a kölcsönöket. A mostani sorsolás az eddig kibocsátott kölcsönök 8. sor- so ása amivel együtt körül­belül 432 millió forintra emel­kedik az az összeg, amit kormányzatunk visszatérít a kölcsönjegyzőknek. Nógrád megyében az eddigi sorsolásokon közel 6 millió fo­rintot fizettek vissza a nyerte­seknek. Több mint 30 azoknak ai dolgozóknak a száma, akik a jegyzett összeget 50, sőt százszorosán kapták vissza, akiK 100, vagy 200 forintos kötvé­nyükkel 5—10, 25 ezer forintot nyertek. Ezek közé tartozik Berta József az Acélgyárból Agócs elvtárs Nemtiből, Aradi, a mizserfai búnyá^ és még töb­ben mások, akiknek 200 vagy 100 forintos kötvényét 25 ezer forinttal húzták ki. Hege­dűs i-erencné pedig, a zagyva-, páífalvi üveggyár dolgozója 200 forintos kötvényével 50 ezer forintot nyert. De sokezer azoknak a száma, akik 100, 500, vagy 1000 forintot nyertek. A dolgozók az államnak kölcsönadott pénzt kétszeresen kapják vissza. Ez a különbség a szocialista ál- lamkölcsönök és a kapitalista államköicsönök között. A tőkés országokban az állam-kő leső nő­ket nem fizetik vissza és ha mégis, egyes ritka esetekben elő­fordul, úgy az a fokozott adó- bevéte'ekbőt történik, ami ismét a dolgozók millióit sújtja. A Horthy fasiszta rendszerében so­hasem volt példa arra hogy az allamkö’csönőket visszafizették volna. A kapitalista államkölcsö- nöket fegyverkezésre, rablóh' bo­rúk költségeire, annak fedezetére használják fel. Ezzel szemben a szocialista államköicsönök a ter­melés bővítését, a tervek egyre* széhez szükséges gazdasági fe­dezet előteremtését szolgálják. Erősük a népgazdasági terve­ket és azon keresztül a dolgo­zók életszínvonalának emelkedé­séhez járulnak hozzá. k acélárugyár üzemfenntartási gyárrészleg műszaki dolgozni adjanak nagyobb segítséget a 100 százalékon aluli termelés megszüntetéséhez A salgótarjáni acélárugyár a harmadik negyedév beindulása előtt vállalást tett, hogy az üzemekben dolgozó 100 száza­lékon alul termelőknek a szá­mát augusztus 20-ig alkotmá­nyunk harmadik évfordulójáig 20 százalékkal és szeptember 31-ig újabb 20 százalékkal csök­kentjük. Július hónapban 296 dolgozó termelt 100 százalékon alul, amely augusztus hónapban 15 tővel csökkent. A tervét nem teljesítők csökkentésében a leg­jobb eredményt a hideghenger­mű üzemben értük el. Ebben az üzemben július hónapban még öt fő volt, augusztus hónapban már egy főre csökkent a 100 százalék alatt teljesítők száma. A dolgozók pontosan, időben megkezdik munkájukat s az igazolatlan hiányzás meg­szűnt. Az üzem műszaki vezetó'je. a párt- és szak- szervezeti funkcionáriusok állandóan figyelemmel kí­sérik az új dolgozók fejlő­dését. Atinden sztahanovista mellé egy szakmailag képzetlen, gyen­gén teljesítő új dolgozót osz­tanak be, akiknek így lehetősé­gük van munkamódszeráívétel- re. Serkentőleg hat a hideghen­germűben a jó versenynyilvá­nosság is. Az eredményeket na­ponként értékelik és a jó ered­mények mellett nem feledkez­nek meg a lemaradók nyilvá­nosságra való hozásáról ’sem. Külön táblára írják ki az-élen- járók és a lemaradók neveit. Az üzemben a sztahanovisták patronálásokat vállaltak, a gyengébben dolgozók fölött. Tóth Atiklós sztahanovista hen­gerész vállalta, hogy Lantos Já­nos hengerésznek átadja mun­kamódszerét, aki azelőtt 100 százalékon alul termelt. így ér­te el Lantos János, hogy szep­tember 11-én már az 1952 de­cember 15-i tervét is teljesítette. Ilyen eredményt, nem min­den üzemrésznél érnek el. Van olyan üzem, ahol a július havi 100 százalékon alul telje­sítőknek a száma augusztus hó­napban tovább emelkedett. Az üzemfenntartási gyár­részlegnél július hónapban 22, augusztus hónapban már 28 tőre emelkedett. Döntő hiba az üzemfenntartási részlegnél, hogy a felajánlásokat nem az üzem szűk keresztmet­szetének megszüntetésére teszik, ennek a következménye a sok selejt. Nagymértékben befolyásolja ezt az üzemet, hogv a 20-as bi­zalmiak nem ellenőrzik rend­szeresen a felajánlások teljesí­tését. De nem kísérik figyelem­mel a dolgozók fejlődését sem. A gyárrészleg művezetői és műszaki dolgozói kevés gondot fordítanak a 100 százalékon alul teljesítőkre, nem nevelik szakmailag őket. Az itt dolgozó sztahanovisták sem foglalkoznak eléggé a ter­vüket nem teljesítő dolgozók­kal. A sztahanovisták ritkán tesznek vállalást arra, hogy a 100 százalékon alul teljesítő dolgozóknak munkamódszerüket átadják, így a norma' alatt tel­jesítők száma nemhogy csök­kenne, hanem emelkedik. Az üzem műszaki Vezetőinek, sztahanovistáinak feladata, hogy a 100 százalékon aluli , teljesí­tést teljesen megszüntessék. Barcs András Feledhetetlen emlék Még egy utolsó pillanat és a szép zöld színű Balaton eltű­nik szemünk elől. Nem csoda, ha az embernek arca pillanatnyilag szomorú és fájó szívvel gondolunk vissza, az ott eltöltött napokra. Először voltam Siófokon szakszervezeti üdülésen, de az ott eltöltött két hét felejthetetlen marad az em­ber számára. Kényelmes lakás, kitűnő kony­ha áll a dolgozók rendelkezésé­re. Az egész évi munka után a dolgozók kipihenhetik magukat, hogy üdülés után újból, még nagyobb lendülettel, lelkese­déssel végezzék munkájukat. Szórakozásra, sportolásra, fürdésre, hajókirándulásra, pi­henésre minden dolgozó részére bőven van lehetőség. A szakszervezet gondoskodik róla, hogy azok a dolgozók, akik; üdülni akarnak, kijogástalanut érezzék magukat. Igyekeznünk kell a jövőben is, hogy jó munkánkkal kiérdemel­jük az üdülést. TARR BÉLA A bányagépgyárban megjutalmazták a terv legjobb harcosait A második bányásznap tisz­teletére beindított versenyben kiváló eredményeket értek el a zagyvapálíalvi bányagépgyár dolgozói is. A felajánlásokat tíz* naponként értékeltük és a ter­melésben élenjáró dolgozókat népszerűsítettük faliújságokon és hangosliiradón keresztül. A felajánlások teljesítését a mű­vezetők és üzemvezetők állan­dóan figyelemmel kísérték s az észrevett hibákat menetközben igyekeztek kijavítani. A gyengében dolgozókat, a sztahanovisták és a jobb szakmunkások patronálták és elértük, hogy 20 fővel csökkent a 100 százalékon alul teljesítők száma. Szeptember 6-án a műszak ^befejezése után a lakatosüzem feldíszített helyiségében, a fel­ajánlások teljesítésében kitűnt dolgozók között több mint 3000 forintot osztottunk ki. Stabi Lajos mintakészítő 170 száza­lékos eredményével. Pozsonyi István marós, aki három gépen selejtmentesen dolgozik s 150 átlagszázalékot ért el, zászlót kapott. A legjobb ifjúmunkás DISZ-zászlót és 100 forint ju­talmat Godó József lakatos ifjú­munkás kapta meg. Az első brigádzászlót Paiádi Gyula 28 tagú brigádja a má­sodikat Bártfai József 12 tagú esillekészítö-brigádja érdemelte ki. Munkahelyét önként elhagyó dolgozót jutalmazott meg a Tatarozó Vállalat A balassagyarmati telephely kőműves részlegénél mint se­gédmunkás dolgozom. Habet János dolgozó társammal, július 21—26-ig fizetett szabadságon voltunk, melyre a fizetést augusztus 16-án volt esedékes elszámolni. Afeglepetésünkre az eltöltött fizetett szabadságra a fizetést nem kaptuk meg. Ali kértük — mivél pénzünk nem volt. a tatarozó vállalat köz­pontjából Pintér elvtárs sze­mélyzeti osztályvezetőt, hogy intézze el ügyünket, az elmaradt pénzünket soronkívül küldjék meg. Kérésünkre egy hét múlva válaszoltak. Törjjk János, a vállalat bérelszámolója részem­re 120 forint, munkatársam ré­szére 200 forint előleget folyó­sított. Megkérdeztük őt, -miért nem számolja el mind az egész összeget. Röviden azt felelte: Itt Gyarmaton nincs havi el­számolás. Török elvtárs augusz­tus 16-tól 30-ig nem volt ké­pes a minket megillető pénz­összeget kiutalni számunkra. Ali a munkánkat becsülettel végezzük, melyet bizonyít, hogy a Nagy- és Hábel-brigád május efsején jutalomban részesült. Az ilyen hiányosságok, mint a bér- elszámolásnál van, a tatarozó vállalat vezetőségének a hibája, A vezetőség nem ismeri alkal­mazottait, bizonyítja- ezt aé. hogy alkotmányunk harmadik évfordulójára a tatarozó' válla­lat egy Diósjenőn dolgozó kő­művesnek — mint a telephely- legjobb dolgozójának — vándor- zászlót és 100 forint pénzju­talmat küldött. Később értesül­tünk, hogy az. illető , kőműves már előzőleg 2—3 hónappal előbb önként elhagyja, munka­helyét. A becsületes .. dolgozók, figye­lemmel kísérik az ilyen hibákat és elítélik azokat,, akik a mun­kaversenyt fékezik, . NAGY IMRE| segédmunkás

Next

/
Oldalképek
Tartalom