Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-17 / 75. szám

2 SZAB All A Oft HAD 1932 szeptember 17. Póri és pártépítés A PÁRTTAGSÁGI KÖNYVCSERE A PÁRTÉLET FONTOS ESEMÉNYE Az MDP Központi Vezetősége határozatot hozott a párttagsági •könyvek kicserélésére; a iag- könyvcsere azért vált szükséges­sé, mert a jelenleg érvényben lévő párttagsági könyvek 1952 december 31-ével lejárnak. Ai 1953. évi januári tagkönyvcsere alapvetően különbözik az 1943/ 49. évi, a párttagság felülvizs­gálásával egybekötött tagkonyv- cserétől. ,,A tagkönyvcsere — a KV határozata szerint — nem azonos a felülvizsgálással: min­den párttagnak, aki érvényes tagkönyvvel rendelkezik s alap- szervezeténél nyilván van tart­va, meg kell kapnia úi tagsági könyvét”. A tagsági könyvcse­re során tehát felülvizsgálást, kihagyást, törlést egyetlen párt­taggal szemben sem lehet al­kalmazni. A tagsági könwek kicserélé­se pártunk közel egymilliós tagságát közvetlenül, szemé­lyében érinti; éppen azért a feladat megoldása komoly po­litikai és szervezési munkát igé­nyel. A pártbizottságokat s a pártszervezeteket e munka végzése során a párt és a párt­tagok iránt érzett felelősségnek kell áthatnia: biztosítanunk kell, hogv mindert egyes párt­tagunk. akit megillet, megkapj iij tagsági könyvét: nem szabad tőrniök a bürokráciát, a nemtö­rődömséget az egyes párttagok sorsa iránti közönyt. A tagsági könyvesére sikeres végrehajtása megköveteli a legszélesebb párt­tagság. minden egyes pártiig tevékeny közreműködését is: párttagjaink- segítsék e munká­ban a pártot, maguk se tűrjék a bürokratizmust, a hanyagsá­got. A párttagsági könyv megbe­csülése a kommunista párttag számára fontos kötelesség. A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja tagjai úgy óvják tagsági könyvüket, mint a sze­mük világát; ai hős felszabadító Szovjet Hadsereg kommunista tagjai szívük fölött megőrizték tagsági könyvüket a német fa­sizmus ellen vívott harc legvé­resebb csatáiban Is. A párttag­sági könyv nem , egyszerű iga­zolvány csupán, hanem a póri­hoz való tartozás legfontosabb írásos dokumentuma, amely fel­jogosít a párttag megtisztelő címe viselésére. ’ Nagy megbecsülés népünk, munkásosztályunk élcsapatán ik, a szocializmust épí:5 nagv pártnak, Rákosi Mátyás patt­jának tagja lenni. Pártunk .tagjai büszkék párttagságukra, mé'ven átérzik, hogv e megtisz­telő címet a nép. a haza szol­gálatában jó munkájukkal nap­ról napra ki kell érdemel-liök. Pártunk új típusú, öntudatos embereket formál tagjaiból, akik a munkában, fegyelemben, tanulásban, éberségben, az el­lenséggel szembeni bátor harc­ban a hazafiasságban mindig élen járnak. Párttagságunk többsége a felszabadul ás óta kc-ménv harcokban összeforr! nagv pártunkkal, tűzön-vízen keresztül löveti pártunkat, s vezérünket. Rákosi Mátvás elv- társat. Pártunk tagjai szildaszi- lárdan bíznak pártunkban, szá­mukra legnagyobb, a legszen­tebb dolog a párt: éppen azért nagvrabecsüü-k párttagságukat s párthoz tartozásuk írásos bi­zonyítékát: a párttagsági köny­vet. amelyet féltve őriznek, vi­gyáznak reá, mint a szemük fényére. Akadnak azonban pártunknak ólvan tagjai is. akik még nem értették meg, mit jelent a párt­tagság magasztos fogalma, nem becsülik eléggé párttag­ságukat: nem őrzik gondosan tagsági könyvüket sem. Akad­nak olvan párttagok, akik tag­sági könyvüket elvesztik: ezek a párttagok elősegítik pártunk el lenséige i nek aknamunkáját is, meri lehetővé teszik szá­mukra, hogy az elvesztett párt­tagsági Uönvv birtokába jussa­nak s1 párttagnak álcázva ma­gukat végezhessék gyalázatos, rombo’ö mimikáinkat. A párttag­sági könyv védelme pártunk védelmét is ielenti. A párttag­sági könvv éber megőrzése a párthoz való ragaszkodás első elemi követelménye. A pártszer­vezetek, a pártbizalmiak ne­veljék párttagságunkat a párt­tagsági könyv megbecsülésére, védelmére. Vizsgálják ki az el­vesztett párttagsági könyvek ügvét; ezeket az eseteket be­széljék meg a párttagsággal, hogy ez politikai iskolát szol­gáljon számúikra. A tagsági könyvcsere közeledése külö­nösen megköveteli pártszerve­zeteinktől, hogy minden olyan párttag ügyét rendezzék, aki elvesztette tagsági könyvét. A Központi Vezetőség hatá­rozata kimondja, hogv csak azok kaphatják meg új tagsági könyvüket, akik érvényes tag­sági könyvvel rendelkeznek: aki pedig 3 hónapnál hosszabb ideig nem fizeti párttagsági díját, nem rendelkezik érvényes párttagsági könyvvel. Párttag­ságunk túl nyomó többsége tag- díjfizetési kötelezettségének eleget tesz, a pártagok egv ré­sze azonban nem fizeti rend­szeresen tagsági díját, sőt nagv számban akadnak olvanok is, akik hónapszámra elhanyagol­ják 'tagsági díjuk fizetését. A párttagsági díj fizetése nem egyszerű anyagi kérdés, hanem politikai kérdés, a párthoz való viszony kérdése. Kaiinyin elv­társ erről ai következőket mond­ja: „Ha nem fizetitek pontosan a tagsági dijat, etáruljátok, hogy nem törődtök a párttal, hogy közönyösen fogjátok fel a pártkötelességeket. Az, aki ilyen lanyhán fogja fel pártkö­telességeit, hozzá még az olyan egyszerű kötelességeket. mint a tagsági díj befizetése, annak nem szívügye a párt. Aki törő­dik a párttal, szívesen fizet tagsági dijai mert ezzel szinte anyagi kapcsolatot létesít párt­jával.” Pártvezetőségeink, párt- bizalmSaink állandó feladata, hogv megmagyarázzák párttag­jainknak a> tagdíjfizetés politi- kaii ielenőségét; a tagkönvvesere előkészítése során különösen fonfos, hogy felkeressék mind­azokat a párttagjaikat, akik nem fizetik rendszeresen tagdí­jukat, beszélgessenek velük biz­tosítsák. hogv a tömegösszeírás, a tagkönvvesere idejére rendez­zék lem aratásukat, érvényes tagkönyvvel rendelkezzenek. A párttagsági könvvosere si­keres lebonyolításának előfel­tétele. hogy minden párttagun­kat alapszervezetében szabály­szerűen nyilvántartsanak. A Központi Veizetőség határozata szerint ugyanis a tagság ös­szeírása idején csak azokat a tagokat és tagjelölteket szabad összeírni, akik az alap-szervezet nyilván tartásában szerepelnek. Alapszervezeteink jelentős részben nem hajtják végre a Szervezeti Szabályzat előírásait: ,.Ha valamely párttag, vagy tagjelölt munkahelyet vagy la­kóhelyet változtat, úgy az új munkahelyén, illetve lakóhelyén működő pártszervezethez kell öt átigazolni. Az átigazolást a párttag, illetve tagjelölt tagsági könyvébp is be kell vezetni." Pártszervezeteinkben gyakran előfordul, hogv arz eltávozó ta­gok nem jelentik be elköltözésü­ket, nem kérik átigazolásukat az úi munkahelyükön, lakóhe­lyükön működő pártszervezet­ben. Finnek következtében át­menetileg ezek * párttagok, tag­jelöltek elvesztik kapcsolatukat a párttal, nem élnek pártéletet. Az 1952 október 15—november 1-i tag- és tagjelölt-összeírás ide­jére <a párttagok és tagjelöltek rendezzék átigazotásukat. jelent­sék új munkaterületüket lakóhe- tyük pártszervezetében. A tagok és tagielöHek össze­írásának előkészítése során for­dítsanak gondot pártbizottsá­gaink, pártszervezeteink a tagnyilvántartás rend behozásá­ra. Kommunista lelkiPmeretes­A budapesti központi járás­bíróság, szeptember 12-én tár­gyalta Nagy István munkaveze­tő ügyét, aki a minisztertanács és a SZOT üzemi balesetelhárí­tásról 6zóló határozatát semmi- bevéve egy építkezésnél vétkes mulasztásaival, súlyos balesetet idézett elő. seggel, gyorsait, pontosan in­tézzék el a függőben lévő át­igazolási ügyeket; hajtsák végre a Központi Vezetőség határoza­tát, ameiy kimondja: rendet kell teremteni a pártokmánvok keze­lésében s fel kell számolni a lazaságot a párttagok és tag­jelöltek nyilvántartásában. A pártbizottságok, pártszervezetek, pártbizalmiak ügyeljenek arra, hogy a tagok és tagjelölteik ősz- szeírás idején egyetlen, arra il­letékes párttagot se hagyjanak ki az összeírásból, ugyanakkor azonban legyenek éberek az el­lenséggel szemben, akadályoz­zák meg. hogy' jogtalanul bár­kit is összeírjanak, nehogv az ellenség iiymódon befurakodhas­sál.' pártunkba. A párttagsági könyvesére si­kere a pártbizottságok, alap­szervezetek vezetősége ió mun­kája mellett a pártbiza'iniak munkáján múlik. A pártbizalmi- ak ellenőrizzék csoportjuk tag­jainak párttagsági könyvét: magyarázzák meg pártcsoport­juk tagjainak a tagsági könyv­csere jelentőségét: neveljék a csoportjukba tartozó kommu­nistákat a tagsági könyv meg­becsülésére, fegyelemre az át­igazolás, a tagdíjfizetés kérdésé­ben. Végezzenek különösen oda­adó, lelkiismeretes munkát a tagösszeirás ideién: a párt szá­mit reájuk e felelősségteljes munkában! A párttagsági könyvcsere elő­készítése, megszervezése fele­lősségteljes feladat, melv sok­oldalú politikai s a részletekbe menő aprólékos szervezési mun­kát is igényel. Pártbizottsága­ink, pártszervezeteink úgv hajt­sák! végre ezt a feladatot, hogv a tagsági könyvcsere végrehaj­tása során még magasabbra emeljék a párttag megtisztelő címét. A kommunista párttag a nép ii tv ének 'leghűségesebb, iegoldaiadóbb, legáldozatkészebb szerény munkása — az új élet építője, akitő! példamutatást várnak és kannak * dolgozók. A párttagsági könwcsere előké­szítése idején fokozzuk a pártta­gok felelősségét a soron-követke- ző nagv feladatok: a harmadik és negyedik negyedévi terv, az őszi beadás teljesítése és túl­teljesítése. az őszi mezőgazda- sági munkák sikeres elvégzése és más feladtok megoldásában. A párttagsági könyvcserével a kommrmista olyan dokumentu­mot kap, amely újra megpecsé- 'éli a dolgozó nép élcsapatá­hoz. Rákosi Mátvás pártiához való tartozását: tegve minden kommunista ezt az ünnepélyes felemelő pillanatot azzal emlé- kezetesisé. hogv még lelkeseb­ben. még rvdaarióbban. még eredményesebben küzd pártunk, nagv ügyünk, a szocializmus győzelméért. Párttagságunkban tia"v vissz­hangot váltott ki az SZK(b)P XIX. kongresszusának összehí­vása. Száz- és százezer kom­munista. pártunk száz- és száz­ezer tagja olvasta és tanulmá­nyozta büszke felemelő érzéssel az SZKtblP módosított szerve­zeti szabályzatát, amelv a kommunista párttag elé az úi társadalom épí'é'ének magas követelményeit állítja. Párttag­jaink megértik, hogv magasak azok a követe!ménvek. amelye­ket a kommunista párttagság állít elébük. és hogv ezeknek a követe'ménveknek fokozott helytállássál, példás fegyelem­mel. a párt- és kormánvhatáro- 'aáok_ megvalósításáért folyta­tott következetes harccal kel' megfelelniük. Ennek a harcos helvtáPásnak ielkéne a mi párttagsági könyvünk. (A Szabad Nép szeptember 13-i vezércikke.) A bíróság Nagy Istvánt nyolc évi börtönre és ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A tárgyaláson kiderült, hogy Nagv István a felszabadulás előtt vállalkozó volt, az inflá­ció idején teherautóval feketé- zett és emiatt 1948-ban börtön- büntetésre ítélték. Nyolcévi börtönbüntetésre ítéltek egy súlyos balesetet okozó munkavezetőt Vessük össze az ipar fejlődésének dinamikáját „A jelen (ötödik) ötéves terv ismételten bebizonyítja az egész világnak a szocializ­mus naqy életerejét, a szo­cialista gazdasági rendszer vi­tathatatlan fölényét a kapita­lista rendszerrel szemben Ez az ötéves terv a békés gazda­sági és kulturális épités ter­ve." (A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955 évi ötö­dik ötéves terv Irányelveinek tervezetéből.) A Szovjetunió ipara olyan fej­lődési utat tett meg, amely el­képzelhetetlen a kapitalista or­szágokban. Ennek alapvető oka az, hogy a kapitalista országok nem a saját akkumulációs for­rásaikra, hanem a profitra tá­maszkodnak és mindenekelőtt az, hogv a könnyűiparral kez­dődő iparosítás csak fokozato­san képes megteremteni a ne­hézipart. Ezzel szemben a Szovjetunió a nehézipar meg­teremtésével biztosította a könnyűipar kifejlesztését. A két gazdasági rendszer­nek: a szocialista és a kapita­lista gazdasági rendszernek el­lentétes volta, a szocialista gazdasági rendszer vitathatat­lan fölénye a kapitalista rend­szerrel szemben világosan lát­ható, ha összehasonlítjuk a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődésének dinamikáját (szá­zalékban, 1929-hez viszonyít­va). ÉV Egyesült Szovjet­Államok unió 1929 100 100 1930 80.7 129.7 1931 68.1 161 9 1932 53.8 184.7 1933 64 9 201.6 1934 66.4 238.3 1935 75.6 293.4 1936 88.1 382.3 1937 92 2 424 0 1938 72.0 477*) Q ztálin elvtárs már 1939-ben, a bolsevik párt XVIII. kongresz- szusán mondott beszédében megállapította: „Túlszárnyaltuk a több kapitalista országokat a termelés technikája és az ipari fej­lődés üteme tenkintetében." Amerikában, — amelynek gazdasága a két világháborúban nem szenvedett kárt, hanem ellenkezőleg: ala­posan megszedte magát — az utolsó óv során az ipari terme­lés. évi átlagos növekedése 2 százalék volt. Amerika ipari termelése a második világhá­ború után csökkent és alacso­nyabb színvonalon van, mint volt 1943-ban. Pedig az állam! költségvetésekből kapott jutta­tások, a Marshall-terv kereté­ben lebonyolított szállítások fo­kozott mértékben támogatják az Egyesült Államok iparát. A ko­reai fegyveres intervenció után lényegesen emelkedett az egész igari termelés indexe. Ennek enenér« az 1950. évi ipari ter­melés általános színvonala mindössze 83.7 százalékát teszi az 1943. évi színvonalnak. Az Egyesült Államok háború utáni ipari termelésének dina­mikáját a kővetkező táblázat mutatja: Százalék Év 1943 hoz viszonyítva 1948 80.3 1949 73 6 1950 83.7 A Szovjetunió ipara a második . világháború előtti sztálini ötéves tervek a szocia­lizmus felépítése folyamán éven­te átlagosan 20 százalékkal nö­velte a termelést. A háború utáni első ötéves terv idején az emelkedés évente átlag több mint 22 százalékot tett ki. Az ipar háború utáni alaku­lásának legfontosabb sajátos­sága a gyors fejlődés. A bolse­vik párt- és Sztálin elvtárs a háború után döntő feladatként éppen a gazdasági fejlődés gyorsítását tűzte ki. Az ötödik ötéves terv időszakában az ipari termelés színvonala évről évre nagyobb mértékben növekszik. Öt esztendő alatt körülbelül 70 százalékkal kell növekednie az 1950. évihez képest. A Szovjetunió háború utáni ipari termelésének dinamikája a következő képet mutatja: Százalék ÉV 1940-hez viszonyítva 1948 113 1949 141 1930 173 Ugyancsak 1939-ben, a bolsevik párt XVIII. kongresszusán mondotta Sztálin elvtárs: „Csakis abban az esetben, ha gazda­ságilag túlszárnyaljuk a főbb kapitalista országokat, csakis ak­kor számíthatunk arra, hogy országunk teljes mértékben el lesz látva fogyasztási cikkekkel, hogy bőségesen lesznek termékeink és lehetőség nyílik arra, hogy áltérjünk a kommunizmus első szakaszáról annak második szakaszára.” A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a szocializmus országa diadalmasan halad előre a Sztálin elvtárs által megjelölt úton — a kommunizmus felé. Új termelüsiövetkeictck alakulnak Lengyelországban Lengyelországban is napról napra növekszik a termelőszö­vetkezetek száma. Valamennyi vajdaságból érkeznek jelentések arról, hogy egyre több kis és középparaszt győződött meg a közös gazdaiko'tás előnyeiről. A meglévő tér mclöszövef kezelek kiváló terméseredményeit és az állattenyésztés terén elért sikerei megmutatták a dolgozó parasztoknak az egyedüli he­lyes utat. A termelőszövetkezetek nép­szerűsítését jelentősen elősegí­tették a dolgozó parasztok láto­gatásai a fejlett nyugat-len­gyelországi termelőszövetke­zetekben és az, hogy a Szovjet­unióban járt parasziküldöttek országszerte beszámoltak a kol­hoz parasztok jómódú kultúrált életéről és élenjáró munkamód­szereikről. Igen sok szövetkezet alakítási kérelmét már az aratás előtt be­terjesztették. Egymásután léte­sülnek az előkészítő bizottsá­gok. A zielonagorai vajdaság­ban például az elmúlt két hét alatt 22 új termelőszövetkezeti csoport alakult. Az ugitációs munkában élen­járnak a Lengyel Nőszövetség tagjai, akik rendszeresen felke­resik a termelőszövetkezeteket és tapasztalataikról beszámol­nak falujukban. Helena Igeia- siak például Stychnoban rész­letesen beszámolt az általa meg­látogatott termelőszövetkezet életéről és munkájáról, a tagok jövedelméről, a nagyszerű szovjet és hazai gyártmányú gépekről, amelyek megkönnyí­tik a munkát. Utána a faluban hamarosan megalakult a II. tí­pusú termelőszövetkezeti cser pO't. Számos községben a termé­ketlen földek közös megjavítása során jöttek rá a dolgozó pa­rasztok a kollektív munka elő­nyeire. Skola-Dombora község­ben például 15 hektár területen folyt a közös talajjavító munka, amelynek elvégzése után szö­vetkezeiét alakítottak. Az oppoli vajdaságban az el­múlt két hónap alatt 33 új ter­melőszövetkezet „ alakult, a meglévőkben pedig többszázan léptek be. A pri-tniczki járás­ban működő szövetkezetekben 329 új tag kérte felvételét. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott alakul a legtöbb új termelőszövetkezet, ahol a ré­giek jól dolgoznak. így például a mualburgi és danki járások­ban a kiváló munkát végző ter­melőszövetkezetek melle’t az idén 14 új alakult. Igen jó eredményeket ért el szezecini járás is, ahol a többi között Bartkow:ce és Tápodig termelőszövetkezeti községek leltek. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK A világ demokratikus közvéle­ménye melegen támogatja a német kérdésben augusztus 23-án a három nyugati hatalom­hoz eljuttatott szovjet jegyzé két. Az egyszerű emberek milliói szívből üdvözölték a szovjet javaslatokat, amelyek reális alapot adnak a német kér­dés igazságos, békés rende­zésére. A Német Demokratikus Köz­társaságból rengeteg olyan hír érkezik, ameiy a szovjet javas­latok maradéktalan támogatásá­ról tanúskodik. Nyugat-Német­országban új reményt ébresztett a szovjet jegyzék a laxosság legszélesebb köreiben. Az Ujra- felfegyverzés Elleni Német Munkásbizottság és más demo­kratikus szervezetek közölték, hogy helyeslik a szovjet javas latokat és felhívják Nyugat-Né- metország lakosságát, segítsék elő tevékenyen azok elfogadását. Még az általában atlanti irány vonalat követő bonni politikai köröKben is olyan hangok hal­latszottak. hogy hozzá kell fogni végre a Szovjetunió által java­solt négyhatalmi tárgyalások­hoz. Augusztus 28-án a Német Demokratikus Köz- lársasag minisziertanácsa azzal a kéréssel fordult a Népi Kamarához, szögezze le álláspontját és hozzon ha­tározatot a szovjet kormány augusztus 23-j jegyzékével kapcsolatban. A Népi Kamara szeptember 5-i ülésén Dertinger Külügyminisz­ter kormánynyilatkozatot tett, amelyben hangsúlyozta, hogy óriási jelentősége van annak a szovjet javaslatnak, amely sze­rint, nem később, mint október­ben össze kell hívni a négy ha­talom értekezletét, a német képviselők részvételével. Dertin­ger Kormánya nevében teljes szívből üdvözölte ezeket a ja­vaslatokat. Dertinger elemezte a nyugati hatalmaknak a német érdekekkel szemben ellenséges politikáját, rávilágított a bonni különszer­ződés, és az úgynevezett euró­pai védelmi közösség támadó jellegére, majd ismét hangsú­lyozta-, hogy a Német Demokra­tikus Köztúrsaság kormánya hű marad a potsdami megállapo­dás elveihez, az egységes, béke­szerető, demokratikus, független Németország gondolatához. „A német nép — jelentette ki Dertinger — békében akar élni a világ népeivel és békés gaz­dasága hely reál’Húsának útján akarja javítani életkörülményeit. A német nép nem akar beleke­veredni semmiféle nemzetköz• bonyodalomba és konfliktusbrf amely bizonyos agresszív erők olyan szándékaival függ össze, bogy a békeszerződés hiányát és Németország kettészakítottságát világháború kirob- használják fel, A nép elutasítja minden koalíció, vagy katonai szövetség megkötését, amely a Németország elleni háborúban fegyveres erőivel részt vett bár­mely állam ellen irányul." A Népi Ka-m-ara egyhangúlag jóvá hagyt- a határozatot és a német néphez intézendő felhí­vást, amelyekben harcot hirdet a bonni háborús egyezményei? ellen és a négyhatalmi tárgya­lások haladéktalan megkezdésé­ért a német kérdés békés meg­oldása érdekében. A határozatban a Népi Kamara javasolja a bonni Bundestagnak, kezdje­nek tárgyalásokat a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselőinek kiküldéséről és részvételéről a négyhatalmi értekezleten. A Népi Kamara küldöttséget vá­lasztott a tárgyalások céljára és megbízta, adja át a Bundes­tagnak a megfelelő javaslatokat tartalmzó levelet. A német nép legjobb képvise­lői újból Kifejezésre juttatták békeakaratukat hazájuk egysé­gének helyreállítására irányuló törekvésüket és sikra szálltak a német kérdéssel foglakozó köz­vetlen négyhatalmi tárgyalások’ mielőbbi megkezdéséért. Fontos kezdeményezés egy újabb bontására német olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom