Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)
1952-09-03 / 71. szám
2 1952 SZEPTEMBER 3. SZABAD AOGRAD NEMZETKÖZI JEGYZETEK Fasiszta terror Jugoszláviában Nincs olyan hazafi, aki biztonságban erezhetné magát Tito Jugoszláviájában. Ez az ország ma amerikai gyarmat, katonai kalandorok' gyülekezőhelye. Ha ez ellen miaki szót mer emelni, üldözőbe veszi a rendőrség. A hóhér Rankovics rendőrkopói állandóan figyelik a jugoszláv hazafiakat és kegyetlenül megtorolnak minden ellenállást. Nemrégiben történt, hogy Disztics alezredes, ,a titóista hadosztály komiszárhalonáival beszélgetve, ócsárolta a Szovjetuniót. Disztics kétségbevonta a Szovjetunió óriási szerepét a jugoszláv népnek a hitlerista megszállók ellen vívott felszabadító háborújában. Disztics ezzel a kérdéssel fordult Szavo Milovanovics szakaszvezetőhöz: — Ki szabadította fel Jugoszláviát? A szakaszvezelő így válaszolt: — Jugoszláviát maga a nép szabadította fel, a Szovjetunió segítségévet. Ez a helyes válasz dühbe hozta a titóista alezredest. Kegyetlen büntetés várt a szakaszvezet'óre, ami elől csak szökés útján menekülhetett. .1 jugoszláv hadseregben, amelyet Tito véres fasiszta uralmának „megbízható támaszává" és a tengerentúli agresszorok egyik rohamosztagává igyekszik átalakítani, hasonló esetek gyakran fordulnak elő. Tito rendeletére már többször „tisztogattak" a hadseregben. Az eredmény: 20 ezernél több, a néphez mindvégig hü maradt tisztet börtönbe vetettek, 100 ezernél több „politikailag megbízhatatlan’’ katonát úgynevezett „munkászászlóaljakba" küldtek. A megtorló intézkedések a forrongás hangulatát teremtették meg a hadseregben. Albániai sajtóje.en- tések szerint az utóbbi hetekben zavargások voltak a zágrábi katonaorvosi iskolában és a Mariborban állomásozó ezredben. A katonák követelték, hogy „az amerikaiak takarodjanak ki Jugoszlávia területéről", Nemcsak a nép politikai szabadságjogai ellen harcol Tito és Rankovics áruló klikkje. Még a parlamenti választásokon való részvétel jogától is megfosztották a munkásokat és a dolgozó parasztokat. Minden igyekezetük arra irányul, hogy valamennyi harcos hazafii lakat alá tegyenek. Erre a célra nagyszámú börtönt és gyüjtőtábort építettek. Magában a fővárosban húsznál több nagy földalatti tömlöc és számos gyüjtötábor van. Számuk állandóan nő. Ezekben a „halálgyárakban" legalább 250 ezer ember ■sínylődik. A legkegyetlenebb kínzóeszközöket használják a táborokban, Ugylátszik az amerikai „segély" keretében hozták be Jugoszláviába ezeket a szerszámokat. Rankovics felfegyverzett büntetőkülönít menyei bejárják az egész országot. Szuronyt szegeznek a parasztoknak, úgy veszik el tőlük termékeiket: határidő előtt követelik az állami kvóta beszolgáltatását és minden úton, módon szipolyozzák őket. Állandóan megtorlásokkal fenyegetik a gyári munkásokat is. A titóista büntetőreénykönyv halálos ítéletet mér a munkásra, ha nem képes teljesíteni a fegyenc normákat. A titóista bírák túl vannak halmozva munkával. Rankovics maga elismerte, hogy 1950-ben a jugoszláviai bírák körülbelül 300 ezer ítéletet hoztak, Tito „törvénytisztelői’’ rengeteg ártatlan embert ítéltek halálbüntetésre. „Engedetlen" embereken úgy állnak bosszút a Tito-banda felsőbb rétegei, hogy elbocsátják őket állmukból. Tovább folyik az államgépezet alkalmazottainak tömeges leépítése. Ezrével kerülnek az utcára becsületes, haladó gondolkodású tisztviselők. Helyüket usztasák, csetnikek és más címeres fasiszták foglalják el. Az állami vállalatok a múlt évben 130 ezer „megnem- feleid" embert bocsátottak el.; Akik ‘jel mernek lépni az önkény- uralom ellen, elkerülhetetlenül börtönbe kerülnek. Bármennyire tombol a jasiszta terror, Titóéknak mégsem sikerül a jugoszláv néptömegeket az amerikai imperialisták rabláncán tartani. A fasiszta terrorra és amerikai dollárokra támaszkodó Tito-banda elleni hősies harcukkal Jugoszlávia népei kivívják békéjüket, szabadságukat és függetlenségüket. A Rosztroi vizierőm'O A Roszica-fo'yó szeszélyesen kanyarogva hol csendesen, hol vad harsogással szeli át a pav- likni síkságot. „Gorszko Koszovó" város közelében a folyó harsogva zúg keresztül a Csiba, r-hegy és a Beloresz sziklafalai között. Itt épül a Bolgár Népköztársaság egyik legnagyobb duzzasztó-gátja^ egy hatalmas trapéz, amely 320 méter hosszú és 54 méter széles. 18 kilométer hosszú víztároló medencét létesít itt a bolgár dolgozók lelkes munkája, amely 220 millió köbméter vizet tartalékol majd a Vidima- és a. Roszica-folyó 370 millió köbméter vízfölöslegéből. Ebből a hatalmas víztömegből biztosítják majd a paylikeni síkság öntözését keletre, ai Ja.ntrától és nyugatra az Ctezamtól. Háromszáz- ötvenezer hektár föld terméshozamát emeli majd a két folyó vízié! esiege. A szárazság idejére a víztároló medence minden négyzetméter megművelt főid számára 32 liter vizet tárol. Hatalmas ütemben folyik a duzzasztógát és az erőmű építkezése. A munkálatok méreteiről hozzávetőleges képet nyerhetünk, hai arrai gondolunk, hogy a duzzasztó gát építéséhez fe'használt anyagokból egy méter magas és 50 centiméter falat lehelne építeni Szófiától Bukarestig. A Csiber lábánál, nem mesz- sze a duzzaisztógától, új város épült, Gorszko Koszovo. Azelőtt is volt itt egy kisebb település. de ennek nyomorúságos viskóit majdnem minden évben elmosta a Roszica áradása. A lakosok most új, korszerű lakóházakhoz jutottak, amelyekben folyóvíz és villany- világítás van. Üj. egészséges lakónegyedek épü'nek Paviikeniban. Biailai- Cserkvában, Szukhindolbain és más közeli falvakban is. A Pi- rovec-fennisík nem rég még kopár sziklaként meredezett a völgy fölött. Az ember munkája most életet varázsolt a sziklára: fásították, néhány év mulvai zöldelő fenyő — és akácerdők teszik még jobbá a vidék levegőjét. A két vad folyó vizének energiáját két vízierőmű használta majd ki, amelyek több mint 20 ezer kiiovattóra vi'lamosener- giát termenek. A német békeszerződés kérdésével foglalkozó legutóbbi szovjet jegyzék első visszhangjai arról tanúskodnak, hogy a világ demokratikus közvéleménye támogatja és helyesli a Szovjetunió békeszerető állás- foglalását a német kérdésben. A Németország nyugati és keleti részébój érkező jelentések egyaránt azt mutatják, bogy a lakosság lelkesen üdvözli a szovjet kormány jegyzékét. Amint az AND-hírügynökség írta, Andreas Pfister, nürnbergi vasutas a német hazafiak millióinak véleményét juttatta kifejezésre c szavakban: ,.A békeszerződés megkötése, az összné- met választ ások megtartása, az egységes német kormány megalakítása és az'összes megszálló csapatok kivonása — ez a négyhatalmi konferencia világos napirendje, ezek azok a pontok, amelyek megvalósítását immár hosszá évek óta kúveleii az egész német nép." Mint ismeretes, a szovjet kormány már fél évvel ezelőtt javasolta i nyugati hatalmak kor- mányainak. hívják össze a négyhatalmi értekezlet a német kérdés megoldására. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya azonban hosszas jegvzékváitásba bocsátkozott és mmdezideig elutasítja a közvetlen tárgyalásokat a Szovjetunióval. A Reutcr- hírügynökség kénytelen beismerni, hogy a német kérdéssel kapcsoátos hathónapos jegyzékváltás elemzése az ütem lelassulását mutatja..." Ezt a szándékos huza-vonat a nyugati hat Írnak vezető körei arra használták fel, hogy még jobban kimé’yítsék és rögzítsék Németország szétsz-akítottságát. Éppen ebben az időpontban kényszerítették Nyugat-NémetorMJt a héUéhpss szág lakosságára — akarata és az egész -német nép akarata ellenére — a bonni különszerződést, fasiszta, hitlerista tábornokok vezetése aiatt újjáalakuló nyugatnémet hadsereget pedig hivatalosan bekapcsolták az Atlanti-tömb fegyveres erőinek állományában az úgynevezett „európai védelmi közösségről" szóló ..egyezmény" segítségével. E politika végeredménye, mutat rá a „üaily Compass" szem- leírója, szükségképpen egy „amerikai-német szövetség” lesz, amely „hamarosan az Eszakat. lanti Szövetség súlypontjává válik". Az augusztus 23-i szovjet jegyzékkel foglalkozó bur- zsoá sajtó és rádiókommentátorok azt mutatják, hogy Nyugaton bizonyos körök nyilván szeretnék összebogozni á kérdést és i'ymódon kibújni a német kérdés megoldásának megengedhetetlen halogatásáért őket terhelő felelősség alól. A szovjet kormány jegyzéke kimutatja, hogy teljesen tarthatatlan a nyugati hatalmak álláspontja, amely szerint a német békeszerződés kidolgozása lehetetlen" az össznémet kormány megalakulása előtt. Pedig, mint a jegyzék is emlékeztet rá, a német országi békés rendezés előkészítésének kötelezettségét a potsdami határozat a Külügyminiszterek Tanácsára ruházta azzal, hogy „a megfelelő okmányt az erre a célra alkalmas német kormány hagyja jóvá, amikor egy ilyen kormány meg. alakul". Ezért a Nyugaton felvett követelést — hogy halásszák el a békeszerződés előkészítését addig az időpontig, amíg létrejön az össznémet koTmány, — nem lehet másnak tekinteni, mint kísérletnek arra, hogy valamilyen ürüggyel elhúzzák a németországi békés rendezést. A reakciós lapok annak az aggodalmuknak adnak kifejezést, hogy a négy hatalom tárgyalásai esetleg „akadályozhatnák1’ a bonni különszerződés és az „európai hadsereg’’ létrehozásáról szóló „egyezmény‘‘ ratifikálását, ami a- párizsi és bonni parlamentekben még nem történt meg. Ez a kilátás annál is inkább riasztja a nyugati politikai köröket, minthogy a „United Press1’ hírügynökség londoni tudósítóiának beismerése szerint a néptömegek nyomására most azok a nyugateurópai burzsoá körök is „követelik’* a „négy nagy’’ értekezletének ösz- szehívását, amelynek eddig az amerikai politikát támogatták a német kérdésben. Hightower, az Associated Press-üavnökség szemleíró'a. b i merve, hogy a nyugati hatalmak igazi célkitűzése „szembeszállni" a Szovjetunió béke- politikáj vaj a' német kérdésben, ezt írja: „Nyugat ezt akarja tenni, elkerülve azonban azt a benyomást, mintha ellenezné a német egységei vagy a Moszkvával való tanácskozásokat". A párizsi rádió pedi <■ megállapítja, hogy „amerikai, körökben felismerik, milyen fontos tényező a köz. vélemény. E körökben nagyszerűen tudják, hogy óvatlan- ság volna megtagadni a konferenciát •.." Bárhogyan manőverez. nekjs a reakciós lapok és rádiók szemleírói, nem tudják kikerülni azt a tényt, hogy Európa népei, közöttük a német nép is, egvre áilhatatosabban és határozottabban követeli a béke szerződés megkötését. Pártmunka tapasztalatai Az oktatási évad előkészítésének néhány tapasztalata a szécsényi járásban A Politikai Bizottság július 5-i határozata nagy' feladat megoldását tűzte ki a szécsényi járási pártbizottság elé is. A járás terüic'én jelentősen több párttag, funkcionárius és pár- tonkívüli dolgozó fog résztvenni a pártoktatás különböző tanfolyamain, mint az elmúlt esztendőben. A pártbizottság eredményes munkát végzett. a legfontosabb területen: a káder- képző tanfolyamok propagandistáinak kiválogatásában. Ezek az elvtársak már tanulmányozták a Bolsevik Párt történetét és a polit kai gazdaságtan kérdéseit. Többségük pedig már az előző években végzett propaganda- munkát. A pártbizottság munkatársai, aktívái gondos munkával egyéni elbeszélgetések alapján bírálták el, ki milyen fokon és milyen területen szerei és tud tanítani. Ezért fogadták örömmel a kiválogatott elvtársak a párímegbizatá6at. A pártbizottság munkájában komoly segítséget jelent az aktívák helyes felhasználása, akik elsősorban az alapszervezeteknél segítik a kiválogató bizottságok munkájúi. Ellenőrző, segítő munkájuk biztosította, hogy a Politikai Bizottság határozatának megfelelően egyre több alapszervezet — helyesen — az előző évben sikerrel végzett elvtársakat egyéb magasabb oktatási formában osztott be. A pártbizottság osztályai, bár lassan, egyre jobban megértik, hogy az oktatási munka előkészítése nem egyes elvtársak, hanem az egész pártbizottság feladata. A szervezési osztály az oktatási évad előkészítésének feladatait megtárgyaló taggyűlések jó megszervezését biztosította. A mezőgazdasági osztály felismerte, ha az oktatás sikerrel folyik, könnyebb a mezőgazdaság szocialista átépítése. így pl. Nógrádszakal és Piliny községekben is, amelyek már szövetkezeti községgé alakultak át. Most különösen a szocialista szektorokban segítik elő, hogy a pártszervezetek megerősödjenek. A járási pártbizottság egyes területen elért eredményei azonban részeredmények. A- munka- tervben előirányzott feladatokat nem hajtják végre megfelelően• Az a'sófokú propagandisták kiválogatásánál az elért eredmények ellenére komoly hiányosságok vannak. Ez a munka a legutóbbi időkig az oktatásfelelős élvtársra hárult. Még nem sikerült elérni, hogy az egész járási pártbizottság feladatának tekintse az alapfokú propagandistákkal és hallgatókkal megértetni: aki nem tanul, nem sajátít el napról napra többet a* marxiz- mus-leninizmusból az nem képes következetesen harcolni a szocializmus győzelméért, nem érti meg azt a hataimas küzdelmet, amelyet pártunk folytat a magyar dolgozó nép felemelkedéséért. A hiányos politikai munka következménye, hogy hogy egyes alapszervezetek, megalkudva a nehézségekké-, nem biztosítják a szükséges propagandistákat. Ez a helyzet Szécsányfaiubaa is, ahol Balázs László párttikárnak, helytelenül, az a véleménye, hogy a községben nincs egyetlen elvtárs sero, aki propagandamunkára alkalmas Benne. Vannak olyan alapszervezetek, amelyek eltűrik, hogy egyes elvtársak, pártm-eg- bizatásukat elfogadva, nem jelennek meg a kéthetes bentlakásos iskolán. Szabó Béláné Pös- tyénpusztáról, László László és Gordos Lajos Egyházasgergéről e fogadták megbízólevelüket, az iskolára mégsem mentek be. A járás területén lemaradás mutatkozik a hallgatók kiválogatásában Is. Több alapszervezetben a megalakult kiválogató- bizotts&gok még nem kezdték meg munkájukat, mint Nógrád- sipeken, vagy Varsányban. Éppen ezért fennáll az a veszély. hogy ezeken a helyeken a hallgatók kiválogatása nem ai Politikai Bizottság határozatának megfelelően egyéni beszélgetés alapján, hanem bürokratikusán, csupán a nevek összeírásával fog megtörténni. Feltétlen szükséges, hogy ezt a helytelen gyakorlatot felszámolják és haladéktalanul kezdjék meg munkájukat. A Politikai Bizottság határozatának nemcsak egyes pontjait kell végrehajtani, hanem annak minden részletét. A hátralévő időben a pártbizottság minden tagjának, munkatársának, aktívájának, az alapszervezeteknek harcolnlok kell azért, hogy a munkatervben lefektetett feladatokat következetesen végrehajtsák. A pártbizottság feladata, hogy a hiányzó propagandistákat biztosítsa és a kiválogatott elvtársak résztvegyenek a bentlakásos iskolán, vagy a most folyó esti tanfolyamon. Kísérje figyelemmel az alapszervezetek munkáját, különösen a kácierképző tanfolyamok hallgatóinak kiválogatásában. Nagyobb gondot kell fordítani a DlSZ-oktatási munkájának előkészítésére is. A pártbizottság biztosítson az ifjúság számára megfelelően képzelt, gyakorlóit propagandistákat. Az oktatási munka jó előkészítése a dolgozók elméleti felkészül tiségének a termelésben való helytállásuknak ugrásszerű növekedésével iár együtt. A megoldásával alapos jó előkészítésével teremtheti meg előfeltételét, hogy az ötéves tervben a járásra háruló feladatokat sikeresen végrehajtsák. Megkezdődött az új tanév Szeptember 1-én az egész megyében tanévnyitó ünnepségekkel kezdték meg az iskolákban az új tanévet. A tanulók nvári pihenés, üdülés után friss erővel kezdik meg az új tanévben a tanulást. Az összes iskolákban szeretette! várak az elsőéveseket. Sok tanuló, de különösen sok szülő szemében csillogott könny a salgótarjáni központi általános iskola udvarán is, amikor Olbriht Éva negyedik osztályos, úttörő mondott verset arról, milyen szeretettel várják az iskolában azokat a gyerekeket .akik most kezdik tanulmányaikat. Fekete elvtárs megnyitójában beszélt a gyermekeknek arról, hogy milyen komoly feladat vár rájuk az új tanévben és ezeket csak az eddiginél nagyobb fegyelmezettséggel, » mindennapi komolyabb készü-’ .léssel,- szorgalmas tanulással tudják megoldani. A pedagógusok a nyáron jól felkészültek munkájukra. A különböző nvári munkákon kívül önképzésükre is nagy gondof fordítottak. Megértették, hogy csak az tudja hiúságunkat a szoc'alizmus építésének aktív tagiává nevetni ak' állandóan emeli ideoló- g:ai és szakmai tudását. Az ország különböző városaiban rendezett tanfolyamokon megyénk pedagógusai is széo számmal vettek részt, ahol különös gonddal tanulmányozták a marx -Izmust- leni ni z mtis t és a vizsgák azt mutatták, how ezen a területen egv fontos lépessel jutottunk előre. Nem kétséges, hogy népi demokráciánk segítsége, amit ezen a nyákon is nyújtott a nevelők továbbképzésében, meg fog mutatkozni a tanulmányi szfnvo- emelkedésében és abban, hogy az 1952/53 iskolai év után magasabb általános műveltségű és mélyebb szaktudással rendelkező fiúk és lányok fognak a- termelőmunkában bekapcsolódni vagy a felsőbb iskolákon továbbtanulnak. De a pedagógusok erőfeszítése csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha a tanulók az első tanítási naptól az utolsóig a legnagyobb lelkiismeretességgel tanulnak. Az ünnepi könyvhét kulturális életünk nagy eseménye Az idén első ízben kerül sor Magyarországon „Ünnepi könyvhét'1 megrendezésére. Az ünnepi könyvhét jellegében eltér a felszabadulás óta eddig minden évben megrendezett könyvnapoktól. A városokban nem lesznek sátrak és könyvek sem jelennek meg az ünnep: könyvhétre. Ezzel szemben országszerte számos irodaim1 estet, könyvkiállítást, olva-sókon- ferenciát rendeznek. Megyénkben 50 kultúrotthonban lesz Móricz Zsigmond emlékesttel egybekötött könyvankét és harminc üzemben készülnek hasonló ünnepségre. A Salgótarjáni Acélárugyárban és Balassagyarmaton "budapesti előadó tartja az ankéíot, másutt megyei előadók lesznek. A könyvhét 6-^14-rg tart. A falvakban 13—14-én válogathatnak a könyvsátrakban a dolgozók a régebbi és újabban megjelent könyvekben. Az ünnepi könyvhét célja, hogy méltó ünnepségek keretében ünnepeljük meg hazánkban a jó könyvnek, az új magyar irodalomnak az ünnepéi. Különös jelentőséget ad a könyvhétnek az, hogy egybeesik a Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekkel. A könyvhéten a falu dolgozói ismét közelebb kerülnek a jó könyvekhez, jobbam megismerik őket. Fontos, hogy a földművesszövetkezetek jól készüljenek erre a feladatra, Dolgozó parasztságunkat egyre inkább érdeklik a könyvek, mert kitűnő szovjet íróktól megjelent könyvek nemcsak szórakozást jelentenek, de életünk sok problémájára adnak választ az olvasónak. A most megrendezésre kerülő ünnep1 könyvhéten ismét alkalma nyílik a dolgozóknak, hogy válogassanak a könyvekben, ismét nőjön a népkönyvtárak olvasótábora. Megnyílt Salgótarjánban a megyei könyvtár A minisztertanács határozata értelmében — amely kimondja, hogy minden megyében megyei és járási könyvtárat kell létesíteni — a salgótarjáni ldörzeti könyvtárat m-egvei könyvtárrá szervezték át. Az új salgótarjáni me.gvei könyvtárban közvetlen kikölcsönzésre 15.000 könyv áll az olvasók rendelkezésére. A falusi népkönyvtárak számára 32.000 mű van a könyvtárban. A könyvtárat augusztus 30-án bensőséges ünnepségek keretében nyitották meg. Az új megyei könyvtárat Kaschner Rezső, a Népkönyvtári Központ helyettes vezetője adta át rendeltetésének. A megyei tanács nevében Balga József né elnök- helyettes vette át a könyvtárat. Beszélt a könyv nagy nevelő, emberi gondolkodást átalakító hatásáról és a k5nyvtármoz,ga lom terén elért óriási eredményekről. Elmondta, hogy 1938- ban az egész megye területén mindössze 14 könyvtár működött, amelynek könyvállománya tízezerötszáz -könyv volt, és ezt a könyvmennyiséget a megye 230.00Ö lakosából csak mintegy 2500 használhatta. Ma a dolgozók a könyvét segítségéve! a művészet és tudomány minden ágával megismerkedhetnek. Különösen élesen mutatkozott meg a kulturális elmaradás vidéken. A fejlődés éppen ezért itt a legszembeötlőbb. Ma megyénk területén a most megnyíló megyei könyvtáron kívül egv körzeti könyvtár, 141 falusi népkönyvtár, e»v városi könyvtár és 313 üzemi, tömegszervezeti, műhelyi és aknakönyvtár működik, amelyeknek -kötetszáma 93.600. A dolgozók olvasásvá- ,gyá-t jól érzékelteti a mecmöve- kedett 'könyvtárforgalom. Míg 1938-ban a megye területén 3780 könyvet kölcsönöztek ki, addig ebben az évben idáig már 194.000 a -kikölcsönzött kötetek száma. Ma már nem porosodnak a -könyvtárak polcain a könyvek, ma már egyre több dolgozó válik állandó olvasójává a klönyvtároalt
