Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-03 / 71. szám

2 1952 SZEPTEMBER 3. SZABAD AOGRAD NEMZETKÖZI JEGYZETEK Fasiszta terror Jugoszláviában Nincs olyan hazafi, aki biztonságban erezhetné magát Tito Jugoszláviájában. Ez az ország ma amerikai gyarmat, katonai kalandorok' gyülekezőhelye. Ha ez ellen miaki szót mer emelni, üldözőbe veszi a rendőrség. A hóhér Rankovics rendőrkopói ál­landóan figyelik a jugoszláv hazafiakat és kegyetlenül megto­rolnak minden ellenállást. Nemrégiben történt, hogy Disztics alezredes, ,a titóista had­osztály komiszárhalonáival beszélgetve, ócsárolta a Szovjetuniót. Disztics kétségbevonta a Szovjetunió óriási szerepét a jugoszláv népnek a hitlerista megszállók ellen vívott felszabadító háború­jában. Disztics ezzel a kérdéssel fordult Szavo Milovanovics sza­kaszvezetőhöz: — Ki szabadította fel Jugoszláviát? A szakaszvezelő így válaszolt: — Jugoszláviát maga a nép szabadította fel, a Szovjetunió segítségévet. Ez a helyes válasz dühbe hozta a titóista alezredest. Ke­gyetlen büntetés várt a szakaszvezet'óre, ami elől csak szökés út­ján menekülhetett. .1 jugoszláv hadseregben, amelyet Tito véres fasiszta ural­mának „megbízható támaszává" és a tengerentúli agresszorok egyik rohamosztagává igyekszik átalakítani, hasonló esetek gyakran fordulnak elő. Tito rendeletére már többször „tisztogat­tak" a hadseregben. Az eredmény: 20 ezernél több, a néphez mindvégig hü maradt tisztet börtönbe vetettek, 100 ezernél több „politikailag megbízhatatlan’’ katonát úgynevezett „munkás­zászlóaljakba" küldtek. A megtorló intézkedések a forrongás hangulatát teremtették meg a hadseregben. Albániai sajtóje.en- tések szerint az utóbbi hetekben zavargások voltak a zágrábi katonaorvosi iskolában és a Mariborban állomásozó ezredben. A katonák követelték, hogy „az amerikaiak takarodjanak ki Ju­goszlávia területéről", Nemcsak a nép politikai szabadságjogai ellen harcol Tito és Rankovics áruló klikkje. Még a parlamenti választásokon való részvétel jogától is megfosztották a munkásokat és a dolgozó parasztokat. Minden igyekezetük arra irányul, hogy valamennyi harcos hazafii lakat alá tegyenek. Erre a célra nagyszámú bör­tönt és gyüjtőtábort építettek. Magában a fővárosban húsznál több nagy földalatti tömlöc és számos gyüjtötábor van. Számuk állandóan nő. Ezekben a „halálgyárakban" legalább 250 ezer ember ■sínylődik. A legkegyetlenebb kínzóeszközöket használják a táborokban, Ugylátszik az amerikai „segély" keretében hozták be Jugoszláviába ezeket a szerszámokat. Rankovics felfegyverzett büntetőkülönít menyei bejárják az egész országot. Szuronyt szegeznek a parasztoknak, úgy veszik el tőlük termékeiket: határidő előtt követelik az állami kvóta beszolgáltatását és minden úton, módon szipolyozzák őket. Állandóan megtorlásokkal fenyegetik a gyári munkásokat is. A titóista büntetőreénykönyv halálos ítéletet mér a munkásra, ha nem képes teljesíteni a fegyenc normákat. A titóista bírák túl vannak halmozva munkával. Rankovics maga elismerte, hogy 1950-ben a jugoszláviai bírák körülbelül 300 ezer ítéletet hoztak, Tito „törvénytisztelői’’ rengeteg ártatlan embert ítéltek halálbün­tetésre. „Engedetlen" embereken úgy állnak bosszút a Tito-banda felsőbb rétegei, hogy elbocsátják őket állmukból. Tovább folyik az államgépezet alkalmazottainak tömeges leépítése. Ezrével kerülnek az utcára becsületes, haladó gondolkodású tisztviselők. Helyüket usztasák, csetnikek és más címeres fasiszták foglal­ják el. Az állami vállalatok a múlt évben 130 ezer „megnem- feleid" embert bocsátottak el.; Akik ‘jel mernek lépni az önkény- uralom ellen, elkerülhetetlenül börtönbe kerülnek. Bármennyire tombol a jasiszta terror, Titóéknak mégsem si­kerül a jugoszláv néptömegeket az amerikai imperialisták rab­láncán tartani. A fasiszta terrorra és amerikai dollárokra tá­maszkodó Tito-banda elleni hősies harcukkal Jugoszlávia népei kivívják békéjüket, szabadságukat és függetlenségüket. A Rosztroi vizierőm'O A Roszica-fo'yó szeszélyesen kanyarogva hol csendesen, hol vad harsogással szeli át a pav- likni síkságot. „Gorszko Ko­szovó" város közelében a folyó harsogva zúg keresztül a Csi­ba, r-hegy és a Beloresz szikla­falai között. Itt épül a Bolgár Népköztár­saság egyik legnagyobb duz­zasztó-gátja^ egy hatalmas tra­péz, amely 320 méter hosszú és 54 méter széles. 18 kilométer hosszú víztá­roló medencét létesít itt a bolgár dolgozók lelkes mun­kája, amely 220 millió köbméter vizet tartalékol majd a Vidima- és a. Roszica-folyó 370 millió köbmé­ter vízfölöslegéből. Ebből a ha­talmas víztömegből biztosítják majd a paylikeni síkság öntözé­sét keletre, ai Ja.ntrától és nyu­gatra az Ctezamtól. Háromszáz- ötvenezer hektár föld termésho­zamát emeli majd a két folyó vízié! esiege. A szárazság idejére a víz­tároló medence minden négyzetméter megművelt főid számára 32 liter vizet tárol. Hatalmas ütemben folyik a duzzasztógát és az erőmű épít­kezése. A munkálatok méretei­ről hozzávetőleges képet nyer­hetünk, hai arrai gondolunk, hogy a duzzasztó gát építéséhez fe'használt anyagokból egy méter magas és 50 centi­méter falat lehelne építeni Szófiától Bukarestig. A Csiber lábánál, nem mesz- sze a duzzaisztógától, új város épült, Gorszko Koszovo. Az­előtt is volt itt egy kisebb tele­pülés. de ennek nyomorúságos viskóit majdnem minden évben elmosta a Roszica áradása. A lakosok most új, korszerű lakóházakhoz jutottak, ame­lyekben folyóvíz és villany- világítás van. Üj. egészséges lakónegyedek épü'nek Paviikeniban. Biailai- Cserkvában, Szukhindolbain és más közeli falvakban is. A Pi- rovec-fennisík nem rég még ko­pár sziklaként meredezett a völgy fölött. Az ember munkája most életet varázsolt a sziklá­ra: fásították, néhány év mulvai zöldelő fenyő — és akácerdők teszik még jobbá a vidék leve­gőjét. A két vad folyó vizének ener­giáját két vízierőmű használta majd ki, amelyek több mint 20 ezer kiiovattóra vi'lamosener- giát termenek. A német békeszerződés kérdésével foglalkozó legutóbbi szovjet jegyzék első visszhang­jai arról tanúskodnak, hogy a világ demokratikus közvélemé­nye támogatja és helyesli a Szovjetunió békeszerető állás- foglalását a német kérdésben. A Németország nyugati és ke­leti részébój érkező jelentések egyaránt azt mutatják, bogy a lakosság lelkesen üdvözli a szovjet kormány jegyzékét. Amint az AND-hírügynökség ír­ta, Andreas Pfister, nürnbergi vasutas a német hazafiak mil­lióinak véleményét juttatta kife­jezésre c szavakban: ,.A béke­szerződés megkötése, az összné- met választ ások megtartása, az egységes német kormány megalakítása és az'összes meg­szálló csapatok kivonása — ez a négyhatalmi konferencia vilá­gos napirendje, ezek azok a pontok, amelyek megvalósítását immár hosszá évek óta kúveleii az egész német nép." Mint ismeretes, a szovjet kor­mány már fél évvel ezelőtt ja­vasolta i nyugati hatalmak kor- mányainak. hívják össze a négyhatalmi értekezlet a né­met kérdés megoldására. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya azon­ban hosszas jegvzékváitásba bocsátkozott és mmdezideig el­utasítja a közvetlen tárgyaláso­kat a Szovjetunióval. A Reutcr- hírügynökség kénytelen beis­merni, hogy a német kérdéssel kapcsoátos hathónapos jegyzék­váltás elemzése az ütem lelassu­lását mutatja..." Ezt a szándékos huza-vonat a nyugati hat Írnak vezető körei arra használták fel, hogy még jobban kimé’yítsék és rögzítsék Németország szétsz-akítottságát. Éppen ebben az időpontban kényszerítették Nyugat-Németor­MJt a héUéhpss szág lakosságára — akarata és az egész -német nép akarata el­lenére — a bonni különszerző­dést, fasiszta, hitlerista tábor­nokok vezetése aiatt újjáalakuló nyugatnémet hadsereget pedig hivatalosan bekapcsolták az At­lanti-tömb fegyveres erőinek ál­lományában az úgynevezett „európai védelmi közösségről" szóló ..egyezmény" segítségével. E politika végeredménye, mu­tat rá a „üaily Compass" szem- leírója, szükségképpen egy „amerikai-német szövetség” lesz, amely „hamarosan az Eszakat. lanti Szövetség súlypontjává vá­lik". Az augusztus 23-i szov­jet jegyzékkel foglalkozó bur- zsoá sajtó és rádiókommentáto­rok azt mutatják, hogy Nyuga­ton bizonyos körök nyilván sze­retnék összebogozni á kérdést és i'ymódon kibújni a német kérdés megoldásának megen­gedhetetlen halogatásáért őket terhelő felelősség alól. A szov­jet kormány jegyzéke kimutatja, hogy teljesen tarthatatlan a nyugati hatalmak álláspontja, amely szerint a német békeszer­ződés kidolgozása lehetetlen" az össznémet kormány megala­kulása előtt. Pedig, mint a jegy­zék is emlékeztet rá, a német országi békés rendezés előkészí­tésének kötelezettségét a pots­dami határozat a Külügymi­niszterek Tanácsára ruházta azzal, hogy „a megfelelő ok­mányt az erre a célra alkalmas német kormány hagyja jóvá, amikor egy ilyen kormány meg. alakul". Ezért a Nyugaton felvett kö­vetelést — hogy halásszák el a békeszerződés előkészítését addig az időpontig, amíg lét­rejön az össznémet koTmány, — nem lehet másnak tekinteni, mint kísérletnek arra, hogy va­lamilyen ürüggyel elhúzzák a németországi békés rendezést. A reakciós lapok annak az ag­godalmuknak adnak kifejezést, hogy a négy hatalom tárgya­lásai esetleg „akadályozhat­nák1’ a bonni különszerződés és az „európai hadsereg’’ lét­rehozásáról szóló „egyezmény‘‘ ratifikálását, ami a- párizsi és bonni parlamentekben még nem történt meg. Ez a kilátás annál is inkább riasztja a nyugati politikai kö­röket, minthogy a „United Press1’ hírügynökség londoni tudósítóiának beismerése sze­rint a néptömegek nyomására most azok a nyugateurópai burzsoá körök is „követelik’* a „négy nagy’’ értekezletének ösz- szehívását, amelynek eddig az amerikai politikát támogatták a német kérdésben. Hightower, az Associated Press-üavnökség szemleíró'a. b i merve, hogy a nyugati ha­talmak igazi célkitűzése „szem­beszállni" a Szovjetunió béke- politikáj vaj a' német kérdés­ben, ezt írja: „Nyugat ezt akarja tenni, elkerülve azon­ban azt a benyomást, mintha ellenezné a német egységei vagy a Moszkvával való ta­nácskozásokat". A párizsi rá­dió pedi <■ megállapítja, hogy „amerikai, körökben felismerik, milyen fontos tényező a köz. vélemény. E körökben nagy­szerűen tudják, hogy óvatlan- ság volna megtagadni a konferenciát •.." Bárhogyan manőverez. nekjs a reakciós lapok és rádiók szemleírói, nem tudják kikerül­ni azt a tényt, hogy Európa népei, közöttük a német nép is, egvre áilhatatosabban és hatá­rozottabban követeli a béke szerződés megkötését. Pártmunka tapasztalatai Az oktatási évad előkészítésének néhány tapasztalata a szécsényi járásban A Politikai Bizottság július 5-i határozata nagy' feladat megoldását tűzte ki a szécsényi járási pártbizottság elé is. A járás terüic'én jelentősen több párttag, funkcionárius és pár- tonkívüli dolgozó fog résztvenni a pártoktatás különböző tanfo­lyamain, mint az elmúlt esz­tendőben. A pártbizottság ered­ményes munkát végzett. a leg­fontosabb területen: a káder- képző tanfolyamok propagandis­táinak kiválogatásában. Ezek az elvtársak már tanulmányozták a Bolsevik Párt történetét és a polit kai gazdaságtan kérdéseit. Többségük pedig már az előző években végzett propaganda- munkát. A pártbizottság munka­társai, aktívái gondos munká­val egyéni elbeszélgetések alap­ján bírálták el, ki milyen fokon és milyen területen szerei és tud tanítani. Ezért fogadták örömmel a kiválogatott elvtár­sak a párímegbizatá6at. A pártbizottság munkájában komoly segítséget jelent az ak­tívák helyes felhasználása, akik elsősorban az alapszervezetek­nél segítik a kiválogató bizott­ságok munkájúi. Ellenőrző, segí­tő munkájuk biztosította, hogy a Politikai Bizottság határozatá­nak megfelelően egyre több alapszervezet — helyesen — az előző évben sikerrel végzett elv­társakat egyéb magasabb okta­tási formában osztott be. A pártbizottság osztályai, bár lassan, egyre jobban megértik, hogy az oktatási munka előké­szítése nem egyes elvtársak, ha­nem az egész pártbizottság fel­adata. A szervezési osztály az oktatási évad előkészítésének feladatait megtárgyaló taggyűlé­sek jó megszervezését biztosí­totta. A mezőgazdasági osztály felismerte, ha az oktatás siker­rel folyik, könnyebb a mezőgaz­daság szocialista átépítése. így pl. Nógrádszakal és Piliny köz­ségekben is, amelyek már szö­vetkezeti községgé alakultak át. Most különösen a szocialista szektorokban segítik elő, hogy a pártszervezetek megerősödje­nek. A járási pártbizottság egyes területen elért eredményei azon­ban részeredmények. A- munka- tervben előirányzott feladatokat nem hajtják végre megfelelően• Az a'sófokú propagandisták ki­válogatásánál az elért eredmé­nyek ellenére komoly hiányossá­gok vannak. Ez a munka a leg­utóbbi időkig az oktatásfelelős élvtársra hárult. Még nem sike­rült elérni, hogy az egész járási pártbizottság feladatának tekint­se az alapfokú propagandisták­kal és hallgatókkal megértetni: aki nem tanul, nem sajátít el napról napra többet a* marxiz- mus-leninizmusból az nem ké­pes következetesen harcolni a szocializmus győzelméért, nem érti meg azt a hataimas küzdel­met, amelyet pártunk folytat a magyar dolgozó nép felemelke­déséért. A hiányos politikai munka következménye, hogy hogy egyes alapszervezetek, megalkudva a nehézségekké-, nem biztosítják a szükséges propagandistákat. Ez a helyzet Szécsányfaiubaa is, ahol Balázs László párttikárnak, helytelenül, az a véleménye, hogy a köz­ségben nincs egyetlen elvtárs sero, aki propagandamunkára al­kalmas Benne. Vannak olyan alapszervezetek, amelyek eltűrik, hogy egyes elvtársak, pártm-eg- bizatásukat elfogadva, nem je­lennek meg a kéthetes bentlaká­sos iskolán. Szabó Béláné Pös- tyénpusztáról, László László és Gordos Lajos Egyházasgergéről e fogadták megbízólevelüket, az iskolára mégsem mentek be. A járás területén lemaradás mutatkozik a hallgatók kiválo­gatásában Is. Több alapszerve­zetben a megalakult kiválogató- bizotts&gok még nem kezdték meg munkájukat, mint Nógrád- sipeken, vagy Varsányban. Ép­pen ezért fennáll az a ve­szély. hogy ezeken a helyeken a hallgatók kiválogatása nem ai Politikai Bizottság határozatá­nak megfelelően egyéni beszél­getés alapján, hanem bürokrati­kusán, csupán a nevek összeírá­sával fog megtörténni. Feltétlen szükséges, hogy ezt a helytelen gyakorlatot felszámolják és ha­ladéktalanul kezdjék meg mun­kájukat. A Politikai Bizottság határozatának nemcsak egyes pontjait kell végrehajtani, ha­nem annak minden részletét. A hátralévő időben a pártbizottság minden tagjának, munkatársá­nak, aktívájának, az alapszer­vezeteknek harcolnlok kell azért, hogy a munkatervben lefektetett feladatokat következetesen vég­rehajtsák. A pártbizottság feladata, hogy a hiányzó propagandistákat biz­tosítsa és a kiválogatott elvtár­sak résztvegyenek a bentlakásos iskolán, vagy a most folyó esti tanfolyamon. Kísérje figyelem­mel az alapszervezetek munká­ját, különösen a kácierképző tan­folyamok hallgatóinak kiváloga­tásában. Nagyobb gondot kell fordítani a DlSZ-oktatási mun­kájának előkészítésére is. A pártbizottság biztosítson az ifjú­ság számára megfelelően kép­zelt, gyakorlóit propagandistá­kat. Az oktatási munka jó előké­szítése a dolgozók elméleti fel­készül tiségének a termelésben való helytállásuknak ugrássze­rű növekedésével iár együtt. A megoldásával alapos jó előké­szítésével teremtheti meg előfel­tételét, hogy az ötéves tervben a járásra háruló feladatokat si­keresen végrehajtsák. Megkezdődött az új tanév Szeptember 1-én az egész me­gyében tanévnyitó ünnepségek­kel kezdték meg az iskolákban az új tanévet. A tanulók nvári pihenés, üdülés után friss erő­vel kezdik meg az új tanévben a tanulást. Az összes iskolák­ban szeretette! várak az első­éveseket. Sok tanuló, de külö­nösen sok szülő szemében csil­logott könny a salgótarjáni köz­ponti általános iskola udvarán is, amikor Olbriht Éva negye­dik osztályos, úttörő mondott verset arról, milyen szeretettel várják az iskolában azokat a gyerekeket .akik most kezdik tanulmányaikat. Fekete elvtárs megnyitójában beszélt a gyermekeknek arról, hogy milyen komoly feladat vár rájuk az új tanévben és ezeket csak az eddiginél na­gyobb fegyelmezettséggel, » mindennapi komolyabb készü-’ .léssel,- szorgalmas tanulással tudják megoldani. A pedagógu­sok a nyáron jól felkészültek munkájukra. A különböző nvári munkákon kívül önképzésükre is nagy gondof fordítottak. Megértették, hogy csak az tudja hiúságunkat a szoc'alizmus építésének aktív tagiává nevet­ni ak' állandóan emeli ideoló- g:ai és szakmai tudását. Az ország különböző városaiban rendezett tanfolyamokon me­gyénk pedagógusai is széo számmal vettek részt, ahol kü­lönös gonddal tanulmányozták a marx -Izmust- leni ni z mtis t és a vizsgák azt mutatták, how ezen a területen egv fontos lé­pessel jutottunk előre. Nem kétséges, hogy népi demokrá­ciánk segítsége, amit ezen a nyákon is nyújtott a nevelők továbbképzésében, meg fog mu­tatkozni a tanulmányi szfnvo- emelkedésében és abban, hogy az 1952/53 iskolai év után ma­gasabb általános műveltségű és mélyebb szaktudással ren­delkező fiúk és lányok fognak a- termelőmunkában bekapcso­lódni vagy a felsőbb iskolákon továbbtanulnak. De a pedagó­gusok erőfeszítése csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha a tanulók az első tanítási naptól az utolsóig a legna­gyobb lelkiismeretességgel ta­nulnak. Az ünnepi könyvhét kulturális életünk nagy eseménye Az idén első ízben kerül sor Magyarországon „Ünnepi könyvhét'1 megrendezésére. Az ünnepi könyvhét jellegében el­tér a felszabadulás óta eddig minden évben megrendezett könyvnapoktól. A városokban nem lesznek sátrak és könyvek sem jelennek meg az ünnep: könyvhétre. Ezzel szemben or­szágszerte számos irodaim1 es­tet, könyvkiállítást, olva-sókon- ferenciát rendeznek. Megyénk­ben 50 kultúrotthonban lesz Mó­ricz Zsigmond emlékesttel egy­bekötött könyvankét és harminc üzemben készülnek hasonló ün­nepségre. A Salgótarjáni Acél­árugyárban és Balassagyarma­ton "budapesti előadó tartja az ankéíot, másutt megyei előadók lesznek. A könyvhét 6-^14-rg tart. A falvakban 13—14-én vá­logathatnak a könyvsátrakban a dolgozók a régebbi és újabban megjelent könyvekben. Az ünnepi könyvhét célja, hogy méltó ünnepségek kere­tében ünnepeljük meg hazánk­ban a jó könyvnek, az új magyar irodalomnak az ünne­péi. Különös jelentőséget ad a könyvhétnek az, hogy egybeesik a Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségekkel. A könyv­héten a falu dolgozói ismét kö­zelebb kerülnek a jó könyvek­hez, jobbam megismerik őket. Fontos, hogy a földművesszövet­kezetek jól készüljenek erre a feladatra, Dolgozó parasztsá­gunkat egyre inkább érdeklik a könyvek, mert kitűnő szovjet íróktól megjelent könyvek nem­csak szórakozást jelentenek, de életünk sok problémájára adnak választ az olvasónak. A most megrendezésre kerülő ünnep1 könyvhéten ismét alkal­ma nyílik a dolgozóknak, hogy válogassanak a könyvekben, is­mét nőjön a népkönyvtárak ol­vasótábora. Megnyílt Salgótarjánban a megyei könyvtár A minisztertanács határozata értelmében — amely kimondja, hogy minden megyében megyei és járási könyvtárat kell létesí­teni — a salgótarjáni ldörzeti könyvtárat m-egvei könyvtárrá szervezték át. Az új salgótar­jáni me.gvei könyvtárban köz­vetlen kikölcsönzésre 15.000 könyv áll az olvasók rendelke­zésére. A falusi népkönyvtárak számára 32.000 mű van a könyvtárban. A könyvtárat augusztus 30-án bensőséges ünnepségek keretében nyitották meg. Az új megyei könyvtárat Kaschner Rezső, a Népkönyvtári Központ helyettes vezetője adta át ren­deltetésének. A megyei tanács nevében Balga József né elnök- helyettes vette át a könyvtárat. Beszélt a könyv nagy nevelő, emberi gondolkodást átalakító hatásáról és a k5nyvtármoz,ga lom terén elért óriási eredmé­nyekről. Elmondta, hogy 1938- ban az egész megye területén mindössze 14 könyvtár műkö­dött, amelynek könyvállománya tízezerötszáz -könyv volt, és ezt a könyvmennyiséget a megye 230.00Ö lakosából csak mintegy 2500 használhatta. Ma a dol­gozók a könyvét segítségéve! a művészet és tudomány minden ágával megismerkedhetnek. Kü­lönösen élesen mutatkozott meg a kulturális elmaradás vidéken. A fejlődés éppen ezért itt a leg­szembeötlőbb. Ma megyénk te­rületén a most megnyíló me­gyei könyvtáron kívül egv kör­zeti könyvtár, 141 falusi nép­könyvtár, e»v városi könyvtár és 313 üzemi, tömegszervezeti, műhelyi és aknakönyvtár műkö­dik, amelyeknek -kötetszáma 93.600. A dolgozók olvasásvá- ,gyá-t jól érzékelteti a mecmöve- kedett 'könyvtárforgalom. Míg 1938-ban a megye területén 3780 könyvet kölcsönöztek ki, addig ebben az évben idáig már 194.000 a -kikölcsönzött kötetek száma. Ma már nem porosod­nak a -könyvtárak polcain a könyvek, ma már egyre több dolgozó válik állandó olvasó­jává a klönyvtároalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom