Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)
1952-09-03 / 71. szám
1852 SZEPTEMBER 3. SZABAD XOGRAD Javítsuk felvilágosító munkánkat hogy dolgozó népünket az eddiginél jobban megnyerjük feladataink végrehajtására jy Salgótarjáni Acélárugyár ízlésesen fel- díszített kultúrtermében jöttek össze vasárnap megyénk legjobb népnevelői, alap- szervi párttitkárok, járási bizottságok titkárai, munkatársai, hogy kicseréljék tapasztalataikat az agitációs munkában és utána még tartalmasabb, még színvonalasabb felvilágosító munkával induljanak harcba pártunk II. kongresszusa és a Központi Vezetőség legutóbbi határozatainak végrehajtásáért. Több népnevelő még a tanácskozás megkezdése előtt is felszólalását olvasgatta, módosított rajta. Mindenütt izgatott arcok, jegyzetelés, vitatkozás, amely azt mutatta, hogy az első ilyen tanácskozást nagy érdeklődés előzte meg. Hozzászólók egész sora mondotta el, milyen tapasztalatokat szerzett munkája során, egyszerű szavakkal beszéltek arról, hogyan harcolnak azért, hogy megyénk dolgozó népe mind jobban és jobban megértse, mit akar pártunk és kormányunk, hová vezeti a dolgozó népet. A tanácskozást László István elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa nyitotta meg. majd Nádasdi András elvtárs, a megyei párt- bizottság agit.-prop. titkára m.ondott rövid értékelést agitációs munkánk legfontosabb kérdéséről. Agitációs munkánk eredményei és hiányosságai — Az e!3ttünk; álló nagy feladatok: a,z ötéves terv, a falu szocialista átalakítása, békénk megvédése — mondotta —, megkövetelik, hogy megjavítsuk a politikai felvilágosító munkát, hogy dolgozó népünket az eddiginél jobban megnyerjük ezeknek a nagy, lelkesítő feladatoknak végrehajtására. A tanácskozásnak az a célja, hogy megyénk legjobb népnevelői kicseréljék tapasztalataikat, az ellenség elleni harc kérdéseit, a népnevelők jó felkészülését és hogy milyen sajtócikkeket, helyi adatokat, érveket használnak fel felvilágosító munkájukhoz. Az eredményeket értékelve, Nádasdi elvtárs megállapította, hogy dolgozó népünk öntudata a megyében is nagy fejlődésen ment keresztül. Ezt bizonyítja az augusztus 20-i verseny szakaszban elért eredmény. valamint az, hogy 20.000-en felül van azoknak a do gozó parasztoknak a száma, akik 100 százalékig eleget tettek beadási kötelezettségüknek, majdnem 5000 pedig száz százalékon felül. Egyre főbben értik meg az üzemíren s mezőgazdaságban, az állam iránti kötelezettség teljesítését. Ebben nagy része van pártunk politikai [elvilágosító munkájának. Azon túl, ÍTogy a népnevelőhálózait szervezetileg is erősödött, népnevelő munkánk színvonala egyre "tartalmasabb, jhvírr alapkzéfvezetf titkáraink részéről a népnevelők felkészítése. Nádasdi elvtárs példának hozlai fel Horváth elvtárs hugyagi párttitkár esetét, aki az országos és megyei sajtó és brosúrák anyagát rendszeresen felhasználja, megvitatják népnevelőértekezleteken a párt- és kormányhatározatokat, a tanácstól pedig megszerzi a pontos községi adatokat. Kicsiny Péter, a fővölgyi bányaüzem népnevelője pedig az agitációhoz szükséges adatokat füzetben jegyzi fel, így tudja, hogy kik az üzem legjobb dolgozói, kik a, mulasztók, melyek az üzem legfontosabb beruházásai. A népnevelők legközvetlenebb feladatának jelölte meg a bányaüzemekben a második bányásznapra való fel- . készülést az üzemekben pedig az önköltségcsökkentésre. a takarékosságra való mozgósítást. A falusi népnevelők számára pedig a beadás, a gabonabegyüjtés és az ősziek begyűjtését jelölte meg feladatul. Ugyanakkor a falusi népneve ő- munkában fontos helvet foglal el az őszi szántás-vetés időbeni elvégzésére való mozgósítás, valamint a tszcs-k megszilárdításáért, fejlesztéséért folytatott agitáció. A megyében az agitáció bár jelentős szervezeti és tartalmi fejlődésen ment keresztül, mégis komoly hiányosságokkal küzd — folytatta. — Üzemi ag nációnk még mindig korlátozódik az üzem területére, a versennyel kapcsolatban pedig csak a munkafegyelemmel foglalkoznak, s itt is az a baj. hogy számszerűleg ugyan csökkent aj igazolatlan mulasztók száma, ugyanakkor az „igazolt” mulasztók száma emelkedett. Versenyagi- tációnknak az üzemekben _ az a hiányossága, hogy az utóbbi időben csak a lélekfélkiiíi felajánlásokkal foglalkozott. Ez azt eredményezte, hogy a dolgozók közül sokan megtették felajánlásukat, de azok teljesítése a műszaki előfeltételek vagy a politikai felvilágosító munka hiánya miatt elmaradt. ■ Nagybá- tonyban például beszélnek a többtermelésről, de nem mondják el, hogy a több szénre azért van szükség mert az ötéves tervben minden öt napban új gyár kezdi meg működését. Agitációjukat nem hozzák közvetlen kapcsolatba a nagybáto- nyi bányászok életével. Nagy- bátony ma szemünk láttára bányászvárossá fejlődik. Még a múltban csak két rozoga bánya működött, ma valóságos földalatti gyárak jöttek létre, ha ezt a népnevelők elmondanák, akkor a nagybáionyi bányászok is jobban megértenék, mi az, ami őket a terv teljesítésére kötelezi. Egy másik hiányosságként állapította meg Nádasdi elvtárs a szociáldemokrafizmus elleni harc elhanyagolását. Nem figyelnek fel pártszervezeteink, népnevelőink a terv nemteljesítése mögött lévő okokra, az „igazolt" hiányzásokra. Előfordulnak olyan esetek, hogy kommunista csapatokat tudatosan rossz munkahelyre telepítenek azzal, hogy ott legyenek példamutatók. Hiányosság még, hogy agi- tációnk a béke kérdésével elvontan, a gyakorlati élettől elszakadva foglalkozik. A békebizottságoknak csak akkor adunk feladatokat ha valamilyen kampányfeladat van. A párttitkárok még legtöbb helyen tehernek veszik a békebizottsággal való foglalkozást. Ezzel a kérdéssel függ össze az is, hogy agitációnk nem elég harcos,, nem leplezi le és nem ígyUílöiWi -meg eléggé, az-ellenséget, a kulákot, a klerikális reakciót. Üzemben és falun nagyon sokat előfordul, hogy népnevelőink nem reagálnak az ellenség által terjesztett rémhírekre, nem leplezik le azok valótlanságát, népellenességét. Népnevelőink nem mozgósítanak a kulákság és a klerikális reakció ellen, még akkor sem, ha azok népellenes magatartása nyilvánvalóvá válik. — Továbbra is fennáll agitációnk kamjSinyszerűsége — mondotta Nádasdi elvtárs. Még mindig jellemző agita- ciónkra. ha nagyobb feladatokat kell megoldanunk, akkor fellendül, majd a feladat elvégzése után visszaesik. Ilyenkor többet törődnek a népnevelőkkel, rendszeresen megtartják az értekezleteket, igyekeznek új módszereket alkalmazni, de a kampánymunka elvégzése után ezt elhanyagolják, ami az agitációs munka visszai- asését vonja maga után. Befejezésül elmondotta, hogy az utóbbi időben elterjedt a: csoportos agitáció és nem egy helyen az egyéni agitáció rovására. Gyakran szerveznek csoportos agitációt és nem gondoskodnak annak előkészítéséről egyéni felvi ágosító munkával. Éppen ezért sok esetben nem éri el a célját, sablonos lesz. nem mozgósít az előttünk álló feladatok megoldására. Hozzászólások Nádasdi elvtárs beszédét számos hozzászólás követte. Elsőnek GAAL LÁSZLÓ elvtárs, ai Salgótarjáni Acélárugyárból, szólalt fel. Elmondottav hogy náluk a pártvezetőség rendszeresen tart népnevelőértekezleteket, ahol ismertetik a feladatokat A pártvezetőség ráirányította a népnevelők figyelmét az igazolatlan mulasztásra. Gaál elvtárs megfigyelte, hogy Hidasi János, akinek havonta 4—5 igazolatlan mulasztása volt, a fizetéskor nem volt megelégedve. Másnap elment hozzá és érdeklődött, hogy mit vásárolt a felesége a fizetésen, Hidasi János elmondotta, hogy éppen csak az élelemre, meg a lakbérre volt elég, pedig szeretett volna venni egy pár szandált is. Erre elmondotta neki, hogy lm 4 napig nem maradt volna igazolatlanul távol, azon a pénzen még mást is vásárolhatott volna. Ez használt neki és azóta nem mulaszt iga- zolatlanul. KISS RAFAEL elvtárs Rét Ságról, arról beszélt, hogyan harcoltak a minisztertanács határozatának megvalósításáért az aratás, cséplés idején. Az ellenség azt a hírt terjesztette, hogy 8 nap alatt nem lehet Rom hányban learatni. A falu kommunistái és népnevelői viszont elmondották, hogy a koreai parasztok nem békében aratnak, mint mi, hanem bomba támadások között. Ez olyan hatással volt, hogy az aratást nem 8, hanem 6 nap alatt, a behordást is 4 nappal előbb végezték el. CENE JÓZSEF elvtárs, mát- ranováki sztahanovista vájár, a 'kétlaki dolgozók felvilágosításé val kapcsolatban mondott elsők értékes tapasztalatot. Amikor alkotmányunk tiszteletére csapata felajánlást tett. a csapat egyik tagja, aki kétlaki dolgozó, kijelentette, hogy ezt nem lehet teljesíteni, és ő már igen fáradt, nem tud dolgozni, Cene József elvtárs elmondta neki, hogy jobban jár, ka beadja a földjét a szövetkezetbe, akkor helyt tud állni, a bányában is 'jóval többet keres, ha bekapcsolódik a munkaversenybe, több ruhát, élelmet tud venni családjának. LAKNER JÓZSEFNÉ elvtársnő Dejtárról, a szemléltető agitáció módszereiről beszélt. Begyűjtési tervük 116 százalékos teljesítését nem kis részben a községi dicsőséges szégyentábla segítette elő. Elmondotta, hogy volt olyan dolgozó parasztasszony, aki sír- vai panaszkodott, mert kiírták a nevét és másnap rendezte tartozását. A földmiívesszöoetkezet kirakatában is állandóan nyilvántartják a beadásban hátralé kosok nevét, ami szintén segít munkájukban. A ta.nácsház a szövetkezet mellett van és so kan egyenesen onnét mennek a tanácsházára rendezni tartozásaikat. Elmondotta még, hogy a járási pártbizottság nagy segítséget nyújtott munkájukhoz és a begyűjtés idején majdnem minden nap felkeresték őket. (A hozzászólások nagy számára való tekintettel azok is mertetését lapunk leqközelebbi számában folytatjuk.) A Börzsönyi Ásványbányák dolgozói készülnek a második bányásznapra Börzsönyi Ásványbányák dolgozói ugyan úgy, mint_ a szénbányáink dolgozói kémény, küzdelmes harcot folytatnak a föld mélyében, hogy a fejlődő Iparunkhoz szükséges alapanyagok kitermelésével segítsék ötéves tervünk győzelmét. A Börzsönyi Ásványbányák kemény harcosai azt a fogadalma' telték Rákosi elvtársnak, hogy a bányásznap méltó megünneplése érdekében 150 tonna nyersanyagot termelnek elő'rányzatukon felül. Ezenkívül a bányásznap tiszteletére harcot indítottak a kétlaki ság megszüntetésére. Az üzemek dolgozói túlnyomó részben kétlaki életet éllek. I.épten- nyomon érezték a kétiaKiság nehéz súlyát. A kommunisták látták meg először Rákosi elvtárs segítő szándékát, am t a kétlaki ság megszüntetésével kapcsolatban mondott. Elhatározták, hogy a bányásznap tiszteletére szakítanak a két lak; Sággal és a bányászatot választják élethivatásuknak. Miklián János párttitkár az élére állt a mozgalomnak és az elsők között mondott le 8 és fél hold földjéről. Ugyanúgy Riadel András, aki régen cselédf'ú volt, hat hold főidről való lemondását jelentette be. Az üzem példamutató dolgozói Hugyec Mihály, Kozik János, Hvizsgveika János íelsőpetényi dolgozók is követték. Mindhárman 9 hold földről mondtak le. A Börzsönyi Ásványbánya 82 dolgozója szakított a bányásznap tiszteletére a kétlaki élettel. A 82 aktív bányásznak ezek- után már nem lesz gondja a mezőgazdasági munkák elvégzésére, és minden erejüket megfeszítve vállalatuk előirányzott tervének teljesítéséért harcolnak. Július 1-től 31-ig a finomkerámia anyag termelési tervüket 150.7 százalékra, a tűzá’lóköiő- agyag tervüket 115.9 százalékra, ásványkréta termelés' előirányzatukat 100.7 százalékra teljesítették. A második negyedévben Varga István csapata nyerte el a vállalat vándorzászlaját és a velejáró 2.000 forintos jutalmat. Most azonban Toldi Sándor, Meló József, Varga Vilmos, Ko- hári István, de a vállalat minden csapatai versenybe lépett a vándorzászló megszerzéséért. Augusztus hónap befejezőiével még mindig Varga István csapata jár az első helyen. de Toldi Sándor ötös csapatának 114 százalékos. Meló József t'zenegyes csapatának 108 százalékos eredménye nem sokkal marad Varga István csapata alatt. Kohári István és a Hugyec csaoat egymást váltják a munkahelyen. Jelenleg meddőre értek, ami akadályozza termelésük fokozását, de a két csapat ió összhangjai révén még ígv is mindennap eleget tettek előirányzott tervüknek. A íelsőpetényi üzemben a Rákosi elvtársnak tett fogadalom óta egyetlen egy igazolatlan műszakmuiasztás sem történt. Fegyelmezetten állnak harci beosztásukban, mert látják, hogy pártunk egy újabb hatalmas segítséget ad munkájuk megkönnyítésére. Az üzembe a bányásznap tiszteletére bevezették a villanyáramot, korszerűsítik az üzem termelését és ígéretet kaptak arra is, hogv hangszórót szerelnek üzemükbe. A romhányi üzemnél hatalmas téglafalak emelkednek ki a földből. Itt kultúrház, orvod rendelő, könyvtár és konyha lesz berendezve a dolgozók egészségvédelmére és kultúráig fejlődésére. Lelkes munka folyik most a Börzsönyi Ásványbányák minden üzeménél. És a harcok során a vállalat dolgozói — augusztus hónapban is eleget tettek vállalt kötelezettségüknek. Túlteljesítették a Rákosi elv- társnak tett fogadalmat. Az ásványbányák dolgozói becsülettel harcolnak, hogy ai bányásznapot emelt fővel ünnepelhessék, Sovi Sándor, a vállalat kultűrveze- tője már intézkedett afelől, hogy a bányásznapon a sámson- házi 30 tagú kuitúrcsoport ismételten meglátogathassa a Börzsöny Ásványbányák dolgozóit. A felsőpetény' labdarúgó pályán felépített szabadtéri szín pádon fellépnek majd a felső- petényi kuitúrcsoport tagjai is. Több mint 114 középparaszt lépett a szövetkezés útjára megyénkben Megyénknek egyre több dolgozó kis- és középparasztja választotta az elmúlt hónapban a nagyüzemi gazdálkodás útját. Nógrádszakál, PÜlimy, de legújabban Berkenye község is termelőszövetkezeti község lett. Cserhátszen ivánban 16 család 32 taggal, 156 líh földterülettel megalakította az I-es típusú Buzaka’.ász termeló'szövetkezeti csoportot. Ugyancsak termeló'csoport alakult 12 családdal Szátok községben is. Számos dolgozó paraszt lépett be a patvarci Béke, a honfi Győzelem termelőcsoportokba is. Augusztus 19-től szeptember 1-ig 176 család majdnem 200 taggal. s 1257 kh földterülettel lépett a szövetkezeti útra. A belépők közül több, mint 114 hét holdon felüli középparaszt. \ szécsényi járás dolgozó látogatása a palotási IVfájus I tsz-ben A palotási Május 1 termelőszövetkezetet a szécsényi járás parasztküldöttsége tanulmányozta augusztus 31-én. A küldötteknek Orgoványi János, a Május 1 elnöke mondotta el a tsz 3 éves fejlődését. Ezután a küldöttek megtekintették a baromfiállományt, a magtárt, ahol meglátták a vetőmag helyes tárolását és a kiosztásra kerülő gabonát. Megtekintették még a sertés- fiaztatót, a hizlaldát, a szarvas- marha- és lóistállót. Délután értékelést tartottak a küldöttek. Péce István Rimóc község termelési felelőse a következőket mondotta: „Látom, hogy a tagság saját magának építi boldog jövőjét. Hazatérve elmondom a többi dolgozó paraszttársaimnak.” A szécsényi gépállomás agronómusa az új agrotechnika alkalmazásának eredményéről fog beszélni a szécsényi járás termelőszövetkezeteinek tagjai előtt. Deák Ferenc hollókői nyotc- faoldas dolgozó paraszt is szaporán jegyzetelt a gazdaság tanulmányozása során. A kiértékeléskor fgv nyilatkozott: „Boldog vagyok hogy láthatom ezt a jól jövedelmező szövetkezetei. Nálunk sok rosszat beszélnek a szövetkezésről. Most rájöttem, hogy semmi sem igaz abból, amit a kulákok hi- resztéinek. Itt megláthatná minden hollókői dolgozó paraszt, hopy a szövetkezet sokkal több jövedelmet nyújt tagjainak, mini egy 18 holdas középparaszt gazdasága. Az itt látottakat ismertetni fogom elöltük, hogy mielőbb megalakuljon nálunk is a szövetkezet.” Megyénk parasztküldöttsége a túrkevei Vörös Csillag tsz állattenyészetében A túrkevei Vörös Csillag tsz természet áfái a kit ó alkotásai után valósággal újjászületik ez a csodálatos tiszántúli táj. Uj. korszerű, hatalmas állattenyésztőtelepek emelkednek ki a földből. A tsz építkezése nyomon követi az állatállomány növekedését. Atár messziről szembetűnik a nagy tehénistálló. Távolabb tőle két kétszer százas befogadóképességű sertéstenyésztő-telepet építenek az építöbrigád tagjiai. Küldöttségünk tagjait meglepte a tiszta, rendezett tehén- istálló. Époen munka közben találtuk a tehenészeket, amint a géppel való fejést végezték. Küldötteink nagy érdeklődéssel vették körül a fejőgépektet, melyek nagyban megkönnyítették a tehenészek fáradságos munkáját. E tehenészet már 12 darab fejőgéppel rendelkezik. Két műszakban négyszer fejnek naponta. A négyszeri fejés bevezetése után egy hét múlva napi 12.4 literről 14.3 literre emelkedett tehenenként a fejési átlag. A száz darabos lefejőtehenészet- ben ai 10 tehenészből 4 nő. Micsiik Imre, aki már a szovjet kolhozokat is tanulmányozta — megjegyzi, hogy bizony ez az arány nem jó. Ä szovjet kolhozok tehenészeteiben mindenütt női munkaerőket alkalmaznak. Miért ne lehetne ezt megvalósítani a Vörös Csillagban is. Igv a férfi munkaerőket át lehetne csoportosítani más munkahelyekre. Igaza van és bízunk abban, hogy a tsz vezetősége me,g fogja oldani ezt a problémát is. Simon István a tehenész-brigád vezetője elmondja. hogy nagy sikere van a tehenészetben 'az utánpározia- tás bevezetésének. Az eredmény 104 százalékos bqrjadzás és 100 százalékos borjúnevelési átlag. A Vörös Csilláé szovjet módszer szerint mesterségesen neveli a borjakat. „A mesterséges borjúnevelés célja, hogy a tehenek annyit ellenek, amennyit képesek, éleiben tartunk minden megszületett borjut s a növendékállatokból egészséges, nagytermelöképességü jószágokat neveljünk. Ezenkívül ez a módszer nagymennyiségű tej megtakarításához juttatja a szövetkezetei!’’ ■ A borjúnevelő után a központi sertéstenyésztő telepet tekintettük meg. „Ezek aztán sertések, nagyon szépek”. Ilyen szavak hangzottak el a küldöttek ajkairól, amikor meglátták a tömérdeik sok malacot, süldőket és anyasertéseket. Megtekintettük a mangalica anyasertéseket, amely 50 darab, a két yorksirei fajta fehér hússertés törzset, a berksieri törzset. ® 30 darabból álló apasertés törzset. Nőtincsi küldöttünk a fialási eredményekről érdeklődik. A választ a telepkezelő adja meg. „A rábúgatás alkalmazásával a mangalica kocánál 15.2 a fialási és 13.1 a felnevelési átlag. A telep dolgozói most azon kísérleteznek, hogy keresztezés útján jó, hízékony fajta sertést tenyésszenek ki, amely legjobban megfelel majd az cxpress-hizlalás feltételénekA küldöttek a jól kifejlett mangalica-anyákat és malacait szemlélik. Küldötteink egyike megkérdi: „miért nem választják el ia kifejlett malacokat, hisz lerágják anyjukat." — Dehogy rágják, dehogy — feleli a gondozó. — Az anyasertés és a malacok szakszerű takarmányozásban részesülnek. Az anyák megkapják azt az abrak- msrmyiséget, hogy se az anyák, se a malacok le ne romoljanak. Express-hiztalásra csak erős malacokat lehet befogni. Ezért hagyjuk a malacokat anyjuk mellett. Ezek aztán alkalmasak lesznek továbbtenyésztésre is. A malacok 8—9 hétre rendesen megtanulnak enni és a leválasztás nem szűnik meg, hanem egészségesen tovább fejlődnek.” A válasz naivon tetszett küldötteinknek. Fői is jegyezték az elmondottakat. Sokán megígérik. hogv a szövetkezetben hasznosítják az elmondottakat. Meg keil még említenünk, hogy az ország összes termelő- szövetkezetei közül elsőnek a túrkevei Vörös Csillag termelőszövetkezetben osztották ki a malacneve'ésben elért jó eredményekért a sertésgondozónak a természetbeni jutalmat. Szilárgyi Kálmán sertésgondozó 35 kocától 185 malacot nevelt fel terven felül, s a múlt esztendő folyamán 13.4 melaco- zátsi átlagot ért el. Szilárgyi Kálmán eddig 37 darab kéthónapos malacot kapott jutalmul a terv túlteljesítéséért. Szovjet, népi demokratikus és haladó nyugati lapokat árúsít a posta A nagy érdeklődésre va'ó tekintettel a Posta Központi Hirlapiroda szeptember 1-től a szovjet lapok mellett népi demokratikus és haladó nyugati lapokat is árusít minden megyeszékhelyen. Az említett külfö'di sajtótermékek bárme'yik postahivatalnál megrendelhető.
