Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-20 / 67. szám

4 SZABAD NÖGR'ÍB 1952 AUGUSZTUS 20. Ismét visszaszereztük a zászlót Levél az erdó'kürti gépállomásról Gépállomásunknak 20 darab erőgépje volt a tavaszi kampányban és a későbbiek folyamán cséplőgépeket vásároltunk fel. Ahhoz, hogy a cséplési munkát sikeresen be tudjuk fejezni, hoz­záfogtunk a gépek javításához, amelyet öt bri­gád végzett. X kijavított gépeket öt tagból álló ellenőrző bizottság vette át és adta at a irak- toristáknak jegyzőkönyvileg. 35 darab cséplőgép üzemeltetéséhez hiányzott 15 darab meghajtó- erőgép. Erőgépeinket a balassagyarmati Gép­javító Vállalattól kellett volna megkapni időben, azonban az utolsó napokban kaptuk meg; s azok is „generál festettek” voltak, nem pedig generál­javítottak. így gépállomásunk felkészülve, há­rom villanygéppel kezdeti hozzá a nagy nyári kampányfeladat végrehajtásához. A gépek üzemeltetésének egyik fontos tarto­zéka a munkaerő biztosítása, szerződésileg. A tanácselnökök inkább „kötelezvényt” adlak arról, hogy gépünk nem fog állni munkaerő hiányá­ban, mintsem a közős szérűt szervezték volna meg. Erdőkürtön a villanycséplőgépünk 2—3 vagonnál többet nem tudott elcsépelni, mert nem volt kinek, nem hordták a gabonát a gazdák közös szérűre. Egyházasdengelegen, Héhalom­ban munkaerőhiány miatt állt a gép, amelyért mi is felelősek vagyunk. A községi tanácselnökök indokolatlanul adtak ki behordásii engedélyeket, amellyel megnehezült a cséplési munkák gyors, zavartalan menete, s nem kis mértékben hozzá­járult ahhoz, hogy a cséplések elhúzódtak. A községek dolgozói . nem tudtak időben beadási kötelezettségüknek eleget tenni. Traktoristúink, mint Szabó Sándor, Szentes János, Hegedűs Sándor, Urbán István és a töb­biek dacára annak, hogy naponta többször hu­zatnak, mégis 1070 milliméteres géppel 160—190 mázsát csépelnek el naponta, kevés munkaerő mellett is. Ha a kapcsolat jobb lenne a gépállo­más és a tanács között, eredményeink nagyob­bak lennének. A gépállomás dolgozóira nagy feladatok vár­nak. Ezért számunkra is erőpróba volt, éreztük azt, hogy nagy felelősséggel tartozunk dolgozó népünk felé, amikor községek községekkel, járá­sok járásokkal, gazdák gazdákkal versenyezve az időbeni, gyors, szemveszleségnéíküli cséplés érdekében. Az, hogy július 25-én a megyei vándorzászlót az érsekvadkerti gépállomás nyer'e, mm kedvetlenít el bennünket, hanem még jobb munkára ösztönzött és a Szabad Nógrádnak igaza volt akkor — amelyből okultunk is —, hogy fejünkbe szállt a dicsőség, elbizakod- runk. A gépállomás dolgozói, amikor értékelték a megjelent cikket, egyöntetűm megfogadták, hogy a zászlót visszafogjuk szerezni, amelyet az elmúlt héten meg is kaptunk. A gépállomás vezetőségénél is hiba volt. Az ellenőrzést rosszul szerveztük meg, egész nap tervszerüttenül futkostunk jobbra-balra, de nem sok eredménnyel. Okulva e hibából, most már minden reggel megbeszéljük, ki hová fog men­ni, hol kell nagyobb segítséget adni a munka gyors, zavartalan menetéhez, hogy a tervünket időre teljesítsük, illetve túlteljesítsük és a zászló gépállomásunkon maradjon. Megköszönjük a Szabad Nógrád szerkesztősé­gének a bírálatot, amit felénk a lapon keresztül gyakorolt, mer* ennek köszönhetjük, hogy ismét hozzánk került a zászló. Elértük azt, hogy az érsekvadkerti gépállomás teljesítésével szemben, ami 66.8 százalék, a miénk 75.6, így 8.8 száza­lékkal előztük meg őket: A gépállomás dolgozói nevében: Budai Lajos, Herényi József, Vályi József, üzemi párt titkár politikai helyettes igazgató "JAJ DE SZÉP...!" Kétszáz úttörő első találkozása a Balatonnál Nagy zaj, nevetés töltötte meg 13-án este a salgótarjáni járási úttörő titkárság helyiségét. So­ha több okuk a jókedvre nem volt az itt gyülekező pajtások­nak, mint éppen ekkor. 18 napi balatoni üdülés állt előttük. Az izgatott várakozás sokszor vi­dám kacagásban oldódott föl. Ebben hangadó Mester Er­zsi Szécsényből, akiből olyan ellenállhatatlan- erővel robban ki időnként a kacagás, hogy mindenki kénytelen vele nevetni. Csupa deríí, vidámság az egész gyerek. Rögtön mindenkinek a kedvence lesz, aki csak ránéz, csillogó szemére, nevetős szájá­ra, máris jó kedve lesz tőle. Számba veszik a pajtásokat, mindenki eljött-e, bár ez szinte fölöslegesnek látszott, hiszen ki maradna Otthon, amikor a Bala­tonra mehet üdülni. A vidám hangulat késő éjszakáig tartott, a pajtások az utazás előtti éj­szakát a salgótarjáni kollégium­ban töltötték. Lámpaoltás után sokáig suttogtak egymás közt, feszült várakozással gondolt mindegyik a másnapra. Közben innen is, onnan is folytott kun­cogást, majd kirobbanó nevetést hallani A vonaton X hosszú utazás külön él­mény, csak szomjasak ne lenné­nek. A meleg szokatlanul nagy. No, de sebaj, vigasztalják ma­gukat a gyerekek, majd a Ba­latonban jaj de jó ia lesz — ábrándoznak. — Ugyan milyen is az a Balaton, kérdezték több­ször is a kisérőktől, és ugyan milyen mély, nem lehet bele- fullni... nem mélyül hirtelen ... — soká érünk-e még oda., máma fürödhetünk-e még? — hangzik a sok kérdés újból és újból. Alig bírnak a türelmetlen­ségükkel. De ni csak, az egyik kislány­nál, a kis Angyal Erzsikénél Somosról, eltörött a mécses, pontosan, a Déli-pályaudva­ron, ae indulás előtt jutott neki eszébe, hogy az anyukája nél­kül majd nem tud elaludni. De mire való a sok vidám pajtás és a kísérők, egy-kettőre megvi" gasztalják a kislányt. Székes- fehérvár felé már minden paj­tás egyszál napozóban volt. Jaj de jó lenne már a vízben — só­hajtoznak. Legszívesebben szü­net nélkül innák, a vizet, időn­ként mégis elfelejtik a szomjú­ságot, vidáman énekelnek, áb­rándoznak, találgatják, hogyan is lesz majd a táborban. „En­nél nagyobb örömet nem is sze­rezhettek volna nekem” — mond­ja boldogan a kis Keveházi Ka­talin Kisterenyéről. „Nekem se” — hagyják helyben többen. Székesfehérváron túl, egyre gyakrabban kérdezik a kísérő­ket, mikor érkezünk már a Bar latonhoz. A velencei tónál iz­gatottan érdeklődnek: „Ennél nagyobb a Balaton?" „Persze” — mondja a tanítópajtás. — „Hát nem látod a térképen is”. Közeledik Balaitonaliga. Cso­da, hogy az úttörőket vivő vo­nat nem billen oldalára. Az- egész hosszú szerelvényen min­den gyerek izgatottan várja a Balaton felőli oldalon, mikor látják meg végre, az eddig csak térképről ismert magyar tengert. „Széles a Balaton vize..." Végre! Ezt a pillanatot nehéz lenne érzékeltetni. Feltűnik a Balaton kék csíkja és mintha egyetlen gyermek kiáltaná „jaj de szép!” A kővetkező percben — ki tudná melyik gyerek kezdte el — rögtön az egész kocsi énekli: „Széles a Balaton vi­ze’1 ... Ezt aztán abba sem hagyják egészen Balaton- szemesig, kivéve a siófoki állomást, ahol a gyerekeket vivő különvona,t egy katona- vonat mellett állt meg, és itt — megint, nem tudni melyik gyerek ötleteként — egyszerre csendül föl „Gábor Áron réz­ágyúja". Nem tudni, ki volt boldogabb, a gyerekek-e, akik végre, mégis csak elérték a Ba­latont, 18 gyönyörű nap állt előttük és boldogságukban min­denkinek örömet akartak sze­rezni és vidáman integettek mindenkinek, akit megláttak, vagy a katonák, akik mosolygós arccal integettek vissza, gyö­nyörködtek azokban, akik számára egy még boldogabb jövőt épít dolgozó népünk. A legkedvesebb az volt, eb­ben a spontánul megnyil­vánuló szeretetben, hogy a vonaton valóban tüzérek utaz­tak. Végre közeledik Balaion- szemes. Izgatottan készülnek a leszállásra. A táborba érve, leg. először fürdés következik, mivel minden gyerek egy kémény- •seprőinasra hasonlít. Fürdés után orvosi vizsgálat, vacsora, majd pihenés. Másnap reggel, a bőséges reggwli után a legtöbb pajtás életében először vesz részt egy nagyon szép, telemelö ünnepélyen, „Pajtáscsalád, so­rakozz a zászlófelvonáshoz/" — hangzik a vezényszó. Gyönyörű pillanat, a pajtások megilleto- dötten,. komoly arccal állnak szembe a zászlóval, keményen kihúzzák magukat, úgy hallgat­ják a táborvezető elsőszámú napiparancsát, amelyet a napos olvas fel. Az első fürdés Délután végre elérkezik a várva-várt pillanat. Első fürdés a Balaton vizében, Ezt a képet csak a film tudja hűen megörö­kíteni, ezt leírni nem lehet, mindenki átéli, aki először üdül ai Balaton partján. Akár gyerek, akár felnőtt, egyformán boldog' ilyenkor. Az édesanyáknak lesz mit hallgatni, amikor gyerekeik visszaérkeznek. Mindenki bol­dog szívvel gyönyörködik ben­nük, hiszen nem is lehet más­kép, majdnem 200 gyerek vi­dám hancúrozással, nagy ka­cagás és sikongatás köz-ben él­vezi a nyár örömeit, életünk szépségeit. Augusztus 17-én életbelépett a kukorica és burgonya forgalmának Ideiglenes korlátozása A minisztertanács az időjárás okozta korábbi beérésre való te- k'ntettel a kukorica és burgonya forgalmának ideiglenes korlátozá­sát a korábban megállapított szeptember 1. helyett, augusztus 17-től életbe léptette. A szabadforgalom visszaadása. — épp úgy. mint a gabonaneműeknél — a község kukorica- és burgonya- beadási tervének teljesítésétől függ. Azok a községek, járások és megyék, amelyek előbb teljesítik tervüket, hamarább vihetik a bur­gonyát és a kukoricát a szabadpiacra. SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nóqrádmeqyei Pártbizottságának lapja Felelős kiadó; NAGY KÁLMÁN Szerkesztősé? és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj; egy hóra 3.50 Ft, negyedévre 10.50 Ft, félévre 21.— Ft, egy évre 42.— forint. Szikra Lapnyomda Budapest, József-kőrUt 5. Felelős vezető; Kulcsár Mihály Táviratban üdvözölték Rákosi elvtársat, a minisztertanács elnökét az olimpikonjaink beszámolóján részvevő dolgozók Augusztus 14-én, csütörtökön délután már olyan volt a salgó­tarjáni Petőfi-tér, mint egy meg­bolygatott méhkas: Salgótarján dolgozó fiataljai csoportokba ve­rődve izgatottan várták olimpi­konjainkat, azokat a magyar sportolókat, akik részesei vol­tak annak a sporttábornak, amely megszerezte hazánk szá­mára az olimpiai játékokon a világ valamennyi nemzete kö­zött a harmadik helyet. Hat órakor a zenekar hangjai mellett érkezett meg a négy­tagú olimpiai küldöttség, a kö­zönség tapsa közben. A küldöt­tek, az olimpián viselt forma­ruhába jöttek el, akik között ott láthattuk Szojka Ferencet, a Salgótarjáni Bányász fiatal lab­darúgóját, aki elsőízben képvi­selte Salgótarján sportolóit az olimpián, A szépen feldíszített emelvényre egymásután léptek fel olimpikonjaink a megjelen­tek lelkesedése közben. Antal József, a tatai tábor vezetője, Szívós István, világbajnokságot nyert vízilabda csapatunk tagja, Hódos Imre. a kötöttfogású bir­kózás olimpiai bajnoka és Szol­ka Ferenc Salgótarján első olimpikonja, olimpián szerepelt magyar labdarúgó válogatott tagja. A himnusz elhangzása után Lipták József, a DISZ menvei tit­kára üdvözölte a vendégeket a város dolgozói nevében. Majd a megjelent sportkörök virágcsok­rokkal és egyéb ajándékokkal kedveskedtek olimpikonjainknak. Lipták József mindjárt a gyűlés elején örömmel tudatta a meg­jelentekkel, hogy Rákosi Mátyás elvtársat választották a minisz­tertanács elnökévé. Ezt a beje­lentését hatalmas szűnni nem akaró taps fogadta. Ezután Antal József, a tatai edzőtábor vezetője, tartotta meg beszámolóját. Köszönetét mon­dott az olimpián résztvevők ne­vében a dolgozók hatalmas tá­mogatásáért. Majd beszámolt ar­ról, hogy a Szovjetunióban szer­zett tapasztalatok a lap Ián, hogyan készültek az edzéseken sportolóink a versenyekre. El­mondta, hogy Rákosi elvtárs a tatai táborban tett látogatása és a sportolókkal való beszélgetése milyen önbizalmat és hatalmas erőt adott versenyzőinknek a győzelmek kivívásához. Többek közölt elmondta, hogy táviratok tömegei érkeztek óráról órára a magyar dolgozóktól Helsinkibe. De a magyar nép nagy vezetője Rákosi eivtárs igen nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérte az egész olimpiát. Rákosi elvtárs telefonon ál­landóan érdeklődött Sebes Gusz­távtól a magyar fiúk eredmé­nyéről. Majd a magyar-jugoszláv labdarúgó döntőn, amikor Pus­kás elhibázta a 11 -es rúgást, arra kérte .Sebes Gusztávot, hogy nyugtassa meg a magyar fiút. Elmondta, hogyan fogadta a labdarúgó döntőn a 70.000 es tömeg a magyar csapat győzel­mét S elmondta, hogy a hel­sinki olimpia a béke jegyében folyt le. Az első három helye­zett közül az elsőt az először szereplő és a béketáfcor legfőbb védelmezője, a Szovjetunió spor­tolói, míg a harmadik helyezést a maroknyi nemzet fiai, a ma­gyar sportolók harcolták ki. Ezután Szívós István, az olim­piai bajnok vízilabdacsapatunk középcsatára emelkedett szólás­ra. Beszámolójában elmondta, hogy úgy a labdarúgócsapatnak, mint a vízipolócsapatunknak nagy harcot kellett vívni, hiszen hazánk legnagyobb ellenségeinek képviselőivel álltak szemben a döntőkön, s itt kellett meqmu tatnlok, hogv igenis meq tudják állni a helyüket velük szemben. Ennek tudatában mentek a ver senv színhelyére sportolóink, mert valamennyi magyar sportoló tudatában volt a döntő mérkőzések politikai jelentőségének. Elmondta, hogy nemcsak ma­gukra gondoltak a döntők alatt, hanem a sokmillió magyar do!- gozókra, akik mindent megtet­tek, hogy a legnagyszerűbb kö­rülmények között készülhettek és vehettek részt ezen a verse­nyen. Ennek következménye, hogy fölényesen 4:0 ra győzték le az igen sportszerűtlenül ját­szó amerikai csapatot. Maid Hódos Imre számolt be az olimpiai bajnokságért folyta­tott harcáról. Elmondta-, hogy különösen nehéz mérkőzést ví­vott az egyiptomi világbajnok ellen. A berlini és szófiai találkozá­son a szovjet Térjan tói látott ha­tásos derékfogás alkalmazásával győz'e le az egyiptomi bajnokot. A döntő mérkőzésen a szovjet Terjannal került össze, akit ke­vesebb hibapontja arányában győzött le, s így biztosította be az olimpiai bajnokságát. El­mondta még, hogy hazatérése után, amikor Rákosi elvtárssal beszélgetett, ígéretet tett, hogy ezután még nagyobb szorgalom­mal és igyekezettel fog sportolni és dolgozni, hogy meghálálja azt a sok jót, amit a magyar néptől kapott. S megfogadta, hogy tudását a fiatal sportolók tudásának növelésével fogja át­adni. Ezután Szojka Ferenc, a sal­gótarjáni labdarúgócsapat tagja mondott köszönetét az ország valamennyi, köztük Salgótarján dolgozóinak, hogy támogatásuk­kal lehetővé tették azt, hogy 6 is résztveheteti az olimpiai játé­kokon. ígéretet tett arra, hogy ezután még szorgalmasabban fog sportolni, hogy a legköze­lebbi olimpián már ne csak mint! tartalék, hanem mint aktív spor­tolója legyen a magyar színeket képviselő labdarúgócsapatnak. Az olimpiai küldöttek beszá­molója után hatalmas éljenzés éis szűnni nem akaró taps után Salgótarján dolgozói táviratot küldtek Rákosi elvtársnak abból az alkalomból, hogy megválasz­tották a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnökévé. Salgótarján dolgozói visszaemlé­keztek 1919 feleitheteilen nap­jaira, amikor Rákosi elvtárs vezette Vörös Hadsereg győzel­met aratott az intervenciós csa­patok ellen. „Ma szintén Rákosi elvtárs vezetésével érjük el egy­re nagyobb és szebb eredmé­nyeinket, amelynek eredménve lesz a szocializmus megvalósu­lása, ennek eredménye, hogy ma békében élünk és meo is tud luk védeni békénket. Ma, amikor tudomásunkra jutott, hogy a mi drága Rákosi elvtár­sunkat a minisztertanács elnö­kévé választották, ú| erőt kan­tunk a további jó munkánk fo­kozására, s ígér lük. hogv ez­után még fokozottabb lendülettel hajtjuk végre kötelezettség eln­két és indulunk harcba harma­dik neavedévl tervünk határidő e'őtti tű ítéli esi tésé^e. nagy pártunk, éllen- annak bö’cs ve rére, a mi forrón szeretett Rákosi elvtársunk.” Salgótarján dolgozói hosszú perceken keresztül szűnni nem akaró tapsa és éljenzése hang­zott végig a város főterén, amelyben megnyilvánult az a forró szeretet, az a nagy ragasz­kodás, amely egqyé fűzi a va­ros dolgozóit szeretett vezetőnk­kel, Rákosi elvtárssal. Az Inlernacionálé eT éneklésé­vel ért véget az ünnepi gyűlés és olimpiai beszámoló, amely után szeretettel vették körül a város dolgozói az olimpián rész­vevő sportolókat és még sokáig beszélgettek el velük. A RADIO MŰSORÁBÓL AUGUSZTUS 20, SZERDA. Kossuth-rádió: 10.00: Vidám új élet. — 11.30; Hangverseny az alkotmány ünnepére. — 13.00: Aratóünnep. — 14.45: Máté Jolán és Mindszenti Ödön énekel. — 16.40; Mozgalmi dalok. — 17.00: Balatoni történet. — 18.00: Ma­gyar írók alkotmányunkról. — 19.00; Magyar zeneszerzők új művei. — 20.20: Utcabál. Petőfi-rádió: 10.15; Magyar operákból. — 11.35; Éltető Don. — 12.50: Életünkről ... — 15.00: A világ ifjúsága éneke!. — 16.40: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.20; Tánczene. — 20.10: A M unkaerő ta rt a! ékok Közpon ti Énekkara műsora. — 22.50; Zengj új világ. AUGUSZTUS 21, CSÜTÖRTÖK. Kossuth-rádió; 11.29: Levelek a szerelemről. Elbeszélés. — 13.15: Balettzene. — 14.15: A rá­dió gyermekújság műsora. — 15.30; Hazaáruló emberekről. — 16.30; Magv^r'nép történetéből. — 17.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 17.35; Jó mun­káért szép muzsikát. — 18.00: A Néphadsereg Híradója. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. Petőfi-rádió; 10.50; Oláh Kál­mán és zenekara játszik. — 15.00: A gyermekrádió műsora. — 15.40; A fiatalok zenei újsága. — 16.40: Ébredi India! — 17.40: A falurádió előadása. — 18.40; Szív küldi ... — 19.00: Az ötéves terv nyomában. — 19.35- Tánc- zene. — 22.00; Vidám dalok és táncok. AUGUSZTUS 22, PÉNTEK. Kossuth-rádió: 11.30: Túl a kék tengeren. — 13.15; A rádiózene­kar játszik. — 15.00; Uttöröhir- adó. — 15.50: Mozart műveiből. — 17.40; Olasz harci da’ok. — 17.55; Nemzetközt kérdések. — 19.00: Kossuth-díjások a mikro­fon előtt. — 20.30; A berrvfUtési verseny hírei. — 20.35; Zenés tarka est. Petőfi-rádió; 8.15; Magvar pan­dátok. — 9.20: Tarka-barka. If!ű- műsor. — 11.20: Gvermek- rMió műsora. — 16.00: Ernst Thäü.mann. Megem’ékezés’ hala-1 a évfordulóidról. — 16.35; Strauss- hangversenv. — 17.00; S^ív kül­di .. . — 18.10- A ku’jikság — a fa.’iisi burzsoázia. Előadás. — 19.00; Egy falu — e-crv nóta. — 20.00: Orosz népi daVampik. Or, Sármánv Vilmos orvos aktatáskáját 1952. auausr- tus 10 én. Vácról jövet * 23.20- kor induló vonaton a Maqvarkút —Berkenye közötti szakaszon té­vedésből elvitték. Kéri a becsü­letes megtalálót, hogv a benne l*vŐ iratokat, jegyzetfüzetek a több? érték megtartása me'lett küldi® el ..Honvédség. Diósjenő, Pf. 9613" címre. Levél a szécsényi járási kultúrcsoport jó munkájáról Dolgozó népünk mind job­ban felismeri a szocializ­mus építésében reáháruló fel­adatokat. Ehhez a felismeréshez a félvilágosi ó munkánk mellett nagyban hozzájárul kultúr.ygi- tációnk eredményei. Ebben a munkában példásan megállja a helyé! a szécsényi járási kultúr­csoport, amely fáradságot nem ismerve, július '1-től mindén vasárnap lelkesen siet ki a tá­rás községeibe a dolgozó pa­rasztság szórakoztatására. Mű­sorukon vidám rigmusokon ke­resztül nemcsak szórakoztatják, hanem nevelik is a dolgozó parasztokat, megmutatják "ne­kik, hogyan vehetik ki részüket a legjobban a szocializmus épí­téséből. Azokat a dolgozó pa­rasztokat, akik élenjárnak a beadásukkal lakásukon herec'k fel, hogy egy-egtj nótával vagy jelenettel köiszontsék őket. A szécsényi járási kultűrcso- portot további munkájában lel­kesíti az a tíidat, hogy ez a munka eredménnyel jár és azon legyenek, hogy mindig szebbet és jobbat adjanak kul- türmunkájukon keresztül a dol­gozóknak, akik ma már nagyra becsülik a művészetet és ta­nulni akarnak belőle Barna Erzsébet MNDSZ oktató MOZIMŰSOR A salgótarjáni November 7 filmszínházban augusztus 21 — 23 án szovjet mesefilm a „Rusz- lán és Ludmilla0 kerül bemuta­tásra. A film Puskin, a nagy orosz költő világhírű költemé­nyének mesebeli történetét és csodálatos alakjait kelti életre. 24—26-án a „Találkozás az El­bán” című szovjet film lesz mű­soron. A mátraszelei Alkotmány-moz­gó 23—24-én a „Nyugati övezet” című nagysikerű magyar filmet mutatja be. Pásztón 20—22-én „A holt ös­vény titka", 23—25-én az „Augusztusi vasárnap” című film kerül bemutatásra. Baglyasalján 20—21-én a „Ten­gerész lánya” 23—24 én a „Csap­da” című filmek lesznek műso­ron. Balassagyarmaton 23—25-én a „Meqacélozottak” című magya­rul beszélő csehszlovák film lesz műsoron, amely a csehszlovák filmgyártás jelentős alkotása, s 1950 ben, a Karlovy-Varyban rendezett ötödik nemzetközi film- fesztiválon a „Társadalmi hala­dás” díjat nyerte. A zagyvapálfalvi kulfcúrmozgó 20—21-én a „Tűz és fergeteg” 23—24-én a „Zója" című hatal­mas szovjet filmalkotásokat tűzte műsorára. JÓKARBAN LÉVŐ. hitelesített vagy hitelesíthető mérleget és mázsát veszünk. 4. számú Nóg- rádmegyei Zöldség-Gyümölcs Fel­vásárló és Értékesítő Vállalat, Salgótarján, Rákóczi-út 81. Tele fon; 285. A MAGYAR SZABADSÁGÉRT Az alkotmány ünnepére jelent meg az Országos Béketanács „A magyar szabadságért” című leg­újabb képes kiadványa. A szép kiállítású, albumalakú füzetben legkiválóbb festőink, szobrá­szaink, költőink művei mutatják be népünknek a szabadságért ví­vott sokszázados harcát. Hunyadi, Dózsa, Zrínyi, Dobó István, Rákó­czi, Kossuth és Rákosi Mátyás alakja, szabadságküzdelmei vo­nulnak végig előttünk írásban és képekben ezeken a lapokon. Ami­kor így összefüggő folyamatként látjuk a magyar nép elbukott szabadságharcait, és a Szovjet­unió felszabadította ország nagy­szerű eredményeit, még erősebb bennünk az elszántság épülő szo­cialista hazánk felvirágoztatására és megvédésére. A VATIKÁN AZ IMPERIALIZMUS SZÖVETSÉGESE Vatikán. Kezdetben annak a to­rnai dombnak neve volt, amelynek lankái alatt az évszázadok során kiépült a katolikus egyház fejé­nek, a pápának székhelye. Később a pápai államot jelentette, ma a római katolikus egyház impe­rialistákat kiszolgáló világpoliti­kájának központi állomását. Hogyan, milyen eszközökkel harcol a Vatikán a világhatalo­mért, milyen anyagi és személyi kapcsolatok fűzik a nagytőkéhez, a fasizmushoz, miként vált a Vati­kán az amerikai nagytőke szövet­ségesévé, a tömeggyilkos Franco, a délamerikai fasiszták. De Gaul­le, az olasz reakciós pártok és az úri Magyarország cinkosainak cinkosává, milyen a Vatikán igazi arca — ezekre a kérdé­sekre felel az Országos Béketa­nács külpolitikai füzetsorozatá­nak legújabb száma — Parragl György: „A Vatikán az imperializ« mus szövetségese" című írása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom