Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)
1952-08-23 / 68. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOBÁD NMD A propagandisták és hallgatók kiválasztásáról Nyolc éve szabad a román nép V.. Képek parasztküldöttségünk túrkevei látogatásáról J \mu Vili. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM. OTTSÁGÁ N A K LA P J A ARA 50 FILLÉR 1952 AUGUSZTUS 23. A szövetkezés az az út amelyen a dolgozó paraszt boldogulhat Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének fő útja a termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdaság. E szocialista termelési formában kell tömörítenünk dolgozó parasztságunk egészét, hogy felszámol juk a szocialista ipar és a még túlnyomórészt kisparcellás mezőgazdaság közötti aránytalanságot, amely jelenleg egész szocialista. fejlődésünk fékje, E forradalmi feladat megoldását úgy kell végrehajtani,-hogy a dolgozó parasztság többségét meg kell nyernünk a termelőszövetkezeti mozgalom számára, s el kell érnünk, hogy a dolgozó parasztság többségét szembeállítsuk leggyűlöltebb osztályellenségünkkel, a kulákkal, mert hisz a dolgozó parasztság szövetkezeti mozgalmunkba való megnyerése csak a kulák elleni kíméletlen osztályharcban valósítható meg. Ahhoz, hogy megyénkben is jól megoldjuk ezt a feladatot, döntően az is szükséges, hogy dolgozó parasztjaink gyakorlatban meggyőződhessenek a már működő termelőszövetkezetek jó példájáról, a szövetkezeti társasgazdálkodás előnyéről. Vájjon elmondhatjuk-e azt, hogy vannak ilyen példamutató termelőszövetkezeteink? El. Ott van a palotási Május 1. termelőszövetkezet, amely gyakorlatban bebizonyította a szövetkezeti gazdálkodás előnyét. Megmutatkozik ez a terméshozam növelésében, amikor a szovjet agrotechnika helyes alkalmazásával és a gépi munka segítségével jóval magasabb termést takarítottak be az egyénieknél. Osziárpából a termelőszövetkezet 15 mázsa 75 kg-ot, az egyéniek pedig ugyanolyan minőségű földről 8 mázsa 50 kg*-ot takarítottak be. Az ilyen szövetkezeti eredmények maguk helyett beszélnek. De nem szorítkozhatunk csupán erre, mert az eredmények ismertetéséhez szívós, meggyőző, felvilágosító munkára van szükség. Csak az eredmények ismertetésével, politikai nevelőmunkán keresztül mélyíthetjük el a szövetkezés gondolatát dolgozó parasztságunk- körében. Nem szabad elfelejteni azt, hogy megyénk dolgozó parasztságában már életrekelt a szövetkezés gondolata, szeret közösen dolgozni, szorgalmas, s megragad minden új termelési formát, amelyből magának és államunknak haszna van. Ott, ahol meglévő szövetkezeteink még nem példamutatóak, nehezebb a dolgozó parasztságot a szövetkezet előnyéről meggyőzni, mert a dolgozó parasztok csak akkor hisznek a szavaknak, ha azok igazát a gyakorlatban kézzelfoghatóan látják. Megyénk parasztküldöttségének a túrkevei Vörös Csillagban való látogatása folytán lehetősége volt meggyőződnie arról, hogy a szövetkezeti út Valóban a felemelkedés útja, s csak ezen az úton haladva valósítható meg dolgozó parasztságunk gazdagabb, gondtalanabb jövőjének a kialakulása. Saját szemükkel láthatták a Vörös Csillag fejlett állattenyésztését, növénytermesztését, saját fülükkel hallgatták a vöröscsillagbeli tagok megváltozott, boldog életéről tartott beszámolókat. Ennek tudható be, hogy a parasztküldöttség valamennyi tagja azt táviratozta Rákosi elvtársnak, „ígérjük szeretett vezérünknek, hogy a szerzett gazdag tapasztalatokat felhasználjuk és továbbadjuk községünkben többi dolgozó paraszttársainknak is, hogy mielőbb követni tudjuk a túrkevei dolgozó parasztokat." A nagyüzemi gazdálkodás előnyéről való meggyőződést ragyogóan kifejezik Hegedűs István romhányi parasztküldött szavai: „A látottakat ügy mondom el, hogy se hozzá jtem teszek, de el se veszek belőle. Megmondom nyíltan: a szövetkezet az az út, ahol a dolgozó paraszt boldogulhat. Az egyéni gazdaság nem képes erre." Parasztküldöttségünk tagjai most folytatják beszámolóikat a Túrkevén látottakról. Ebből következik, hogy dolgozó parasztságunk érdeklődéssel fordul e beszámolók felé. A küldöttektől várjuk azt, hogy megmondják, érdemes-e, vagy sem a szövetkezeti utat választani. E beszámolóknak nagy jelentősége van. A járási pártbizottságok, falusi pártszervezetek, tanácsok feladata, hogy a beszámolókra mozgósítsák a 'községek dolgozó parasztjait. A szövetkezeti mozgalom fejlesztése során következetesen harcolni kell pártunk parasztpolitikájának betartásáért. Még az elmúlt évben is jellemző volt falusi munkánkra, hogy funkcionáriusaink lebecsülték az alacsonyabb típusú szövetkezeteket, s igen gyakran megsértették az önkéntesség és a fokozatosság elvét, mint a salgótarjáni városi tanács mezőgazdasági osztály funkcionáriusai. Pedig Rákosi elvtárs a következőket tanítja az önkéntességről: „Döntő tényező ebben, hogy dolgozó parasztságunk önként, magától, saját belátásából és meggyőződéséből lépjen erre■ az útra ... Meggyorsítani ezt a fejlődést csak a meggyőzés és meggyőződés eszközével lehet... Az erőltetés, vagy éppen erőszak ezen a téren feltétlenül az ellenkező hatást fogja kiváltani." A fokozatosság elvéről a következőket tanítja Rákosi elvtárs: „Fontos, hogy ahol a fejlődés arra nem érett meg, ott ne javasoljuk a legmagasabb, a III. sz. szövetkezeti típust, hanem elégedjünk meg a legegyszerűbb, I-es számú típussal, melynek előnye az, hogy módot ad az egyénileg gazdálkodó, még ingadozó parasztoknak arra, hogy kipróbálják a szövetkezés jó oldalait...” E tanításokat a legkövetkezetesebben be kell tartanunk és támogatnunk kell dolgozó parasztságunk ez irányban tett kezdeményezéseit. A falu szocialista átszervezése éles osztályharc közpette megy végbe. Fő ellenségünk, a kulák a szövetkezeti mozgalom fejlődésében létének veszélyeztetését látja. Ezért különböző fondorlatokkal, hol nyíltan, hol burkolt formában a legaljasabb támadást indítja szövetkezeteink ellen. Például, a jobbágyi Uj Otthon tszcs-be be- férkőzöft a kulák, majd elnök lett és a csoportot belülről akarta szétrobbantani, Kulasó szövetkezeti községben három kulákot lepleztek le és zártak ki a tszcs-ből a pártszervezet segítségével. Pártszervezeteinknek nagy éberségre van szüksége, hogy kellő időben fölfedjék és megakadályozzák a különböző módon történő kuláktámadást. Horváth elvtárs a kulákság elleni harcot a következőképpen szabta meg: „Fel keil tárni a falu népe elölt a m&i meghunyászkodó kulák múltbeli tevékenységét. Meg kell szólaltatni azokat, akiket közvetlenül kizsákmányolt, volt cselédeit, napszámosokat, igqhöícsönveuőket. A falusi agitációban a kulákságot nemcsak személy szerint, hanem, mint ellenséges osztályt is le kell leplezni, amely a nagybirtok-rendszer utóvédje, az imperialisták háborús terveinek szövetségese." Tehát megyénk szövetkezeti mozgalmának erőteljes kibontakozásához szükséges feladatok megvannak, csak helyesen, jól kell alkálmazni azt a területen. Csak e feladatok helyes megoldásával tehetséges dolgozó parasztságunk többségét megnyerni a szövetkezés ügyének. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága október S-re összehívta a XIX. pártkongresszust Moszkva, augusztus 20. (TASZSZ) Augusztus 20-án a „Pravda” közölte a következő jelentést: Az SZK(b)P valamennyi szervezetének tudomására: A napokban Moszkvában összeült az SZÍ((b)P Központi Bizottságának teljes ülése. Az SZK(b)P Központi Bizottsága elhatározta, hogy 1952 október 5-rc összehívja az SZK(b)P soronkövetkező XIX. kongresszusát. A XIX. kongresszus napirendje: t. Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója — előadó G. M. Malenkov elvtárs, a központi bizottság titkára. 2. Az SZK(b)P Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó P. G. Moszkaíov elvtárs, a revíziós bizottság elnöke. 3. A párt XIX. kongresszusának a Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951 —1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányvonalai — előadó M. Z. Szaburov elvtárs, az állami tervbizoítság elnöke. 4. Változások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában — előadó N. Sz. Hruscsev elvtárs, a központi bizottság titkára. 5. A párt központi szerveinek megválasztása. A kongresszusi képviselet aránya és a küldöttek megválasztásának rendje: 1. Ötezer párttagra egy szavazati joggal rendelkező küldött; 2. ötezer tagjelöltre egy tanácskozási joggal rendelkező küldött; 3. a XIX. pártkongresszus küldötteit a párt szervezeti szabályzatának megfelelően zárt (titkos) szavazással választják meg. 4. Az OSZSZSZK pártszervezeteinek küldötteit a területek, vidékek és autonom köztársaságok pártkonferencián választják meg. A többi szövetséges köztársaságban a küldötteket a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak elbírálása szerint a területi pártkonferenciákon vagy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusán választják meg. ■> 5. A Szovjet Hadsereg, a Haditengerészet pártszervezeteinek, valamint az Államvédelmi Minisztérium határöregységei párt- szervezeteinek kommunistái a XIX. pártkongresszus küldötteit a többi pártszervezettel együtt a területi, vidéki pártkonferenciákon vagy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusán választja meg. J. SZTÁLIN az SZK(b)P KB titkára Megyénk dslgozéi lelkesen ünnepelték az alkotmány harmadik évfordulóját Ezrek tekintetfék meg ezen a napon a Salgótarjánban megnyílt « Ötéves Terv-kiállítást Salgótarján dolgozó népe lelkesen ünnepelte augusztus 20-át, alkotmányunk harmadik évfordulóját. Harcos indulóiite- mére lépkedve vonultak fel az üzemek és hivatalok dolgozói a hatalmas vörös drapériákkal, piros és nemzetiszínű zászlókkal feldíszített Petőfi-térre. Dolgo- zóink azt az alkotmányt ünnepelték ezen a napon, amely először adott jogot az eddig jogtalan, szegénységben sínylődő dolgozóknak. Harcolnak is dolgozóink ezért az alkotmányért. Nem egy kitüntetett élmunkás, sztahanovista látható az ünnepélyen. A széncsata hősei, a zagyva: vállalat dolgozói is megjelentek az ünnepélyen, akik 109 százalékra teljesítik előirányzatukat. Jelen vannak az acélárugyár hideghengermű üzemének dolgozói is, akik 54 tonnával több anyagot adtak az előirányzaton felül népgazdaságunknak. Az ünnepély megkezdése után Nádasdi András elvtárs, a megyei pártbizottság tagja tartotta az ünnepi beszédet. Beszédében foglalkozott a felszabadulástól, 1949 augusztus 20-ig, alkotmányunk születésnapjáig vívott nehéz küzdelmekkel, s elért eredményeinkkel. — A Magyar Népköztársaságban a munka a becsület és dicsőség, a hősiesség dolga lett. Hazánkban és a többi szocializmust építő országban a jól dolgozókat a nép megbecsülése és szeretete övezi. Azok, akik munkájukkal, szorgalmukkal, észszerű javaslataikkal kitűnnek a termelésben, a Magyar Népköztársaság jutalomban és kitüntetésben részesíti. Alkotmányunk biztosítja a nők és a férfiak egyenjogúságát. A múltban a nőket a mezőgazdaságban és az iparban még jobban kizsákmányolták, mint a férfiakat. Alkotmányunkért még tovább kell folytatni a harcot és ha azt akarjuk, hogy .a jogokat megvédjük és a szocializmust felépítsük, ahhoz tovább kell erősíteni a munkások és parasztok államát, tovább kell vinni a szocialista munkaversenyt, amelyet az alkotmány tiszteletére indítottunk. Figyelembe kell vennünk* hogjf olyan időben ünnepeljük! alkotmányunk harmadik évfordulóját^ amikor az imperialisták 5vújai>|| háborúra készülnek. F.lcngcdhc- tetlcnül szükséges, hogy tovább erősítsük hazánkat, mert csak az erő fékezheti meg a háborúra törekvőket terveik végrehajtásában — fejezte be beszédét Nádasdi elvtárs. Az üzemek dolgozói az ünnepély befejezése után fegyelmezett zárt sorokban elvonultak a pártoktatók házába, ahol az Ötéves Terv-kiállítást rendezték. A megnyitó beszédet Ka1 zári Gyula elvtárs, a megyei tanács elnökhelyetlese tartotta. Utána dolgozóink fegyelmezetten haladtak a termekben, hogy megtekintsék az eddig elért eredményeinket. Dolgozóink nagy érdeklődéssel nézték a Sztálinvárosról, az Inoíai Erőműről és az ország különböző területein lévő tszcs-kről készített képeket. Érdeklődésük még fokozódott, mikor a megyénkben elért eredményt tartalmazó részhez értek. Gyönyörködtek a dolgozók munkájukban, az alig pár hónappal ezelőtt felépült megyei tanács épületének kicsinyített másában, az új acélárugyárról készített festményben, a ruházati cikkekben. Itt láthatjuk, élmunkásaink, sztahanovistáink fényképeit is. Jóleső érzéssel és bizakodóan gondoltak vissza Kazári elvtárs megnyitó beszédében mondottakra, amikor megyénk eredményeiről beszélt, hogy menynyi lakóházat, iskolát, óvodát építettünk eddig fel és az ötéves tervben még mit valósítunk meg. Mint mondotta tervbevettük Salgótarján szocialista várossá .való fejlesztését. Lépésről lépése építjük a nemrégen még kenyérfélén Tarjánt megyénk székhelyévé, virágos, parkos szotíial’ísta várossá. A közlekedés zavartalan lebonyolítása érdekében megépítjük a tehermentesítő utat és elkészítjük a Hatvan és Salgótarján közti betonutat, amelyre 75 millió forintot fordítunk. Felépítjük a központi sütőüzemet, s kibővítjük a régi vágóhidat. Hasonlóan Nagybátony- ban és Balassagyarmaton is élelmiszeripari üzemeket létesítünk. Dolgozóink a kiállításon látottakról állandóan beszélgetnek és nap mint nap többszáz és száz dolgozó keresi fel a kiállítást. Augusztus 20-án, közel 9000 ember tekintette meg a kiállítást, hogy utána még nagyobb lendülettel- végezzék munkájukat. Vidámság, ének, tánc Balassagyarmaton Soha ilyen ünnepély Balassagyarmaton még nem volt, mint az alkotmány ünnepén. Mintegy 25—30 ezer dolgozó töltött el egy felejthetetlen napot a vidám vásáron. Már kora reggel zenés ébresztő hangjaira ébredtek a város lakói. A zagyvapálfalvi fúvószenekar és a balassagyarmati úttörőzenekar vonult a városon végig. Már kora reggel megindult a vásárlás. Voltak olyan cikkek, amiből már 10 órára annyi elfogyott, amit az egész napi vásár után reméltek. Nagy érdeklődés nyit* vánult meg a könyvek iránt is. Sokkal nagyobb mennyiség fogyott, mint amennyire számítottak. A park minden zuga vidámságtól, kacagástól voll hangos. Egész nap sport-, ruhabemutató, kultúrműsor szórakoztatta a vásár közönségét. A ku’túrcso- portok jó felkészültségről tettek tanúságot. Különösen jól szerepeltek a dejtáriak, a cseriiátsurá- nyiak. a pásztói bábjátékosok és a csasztuska-brigád, a balassagyarmati KTSZ kultúrcsoportja és még többen mások- Műsoráért dicséretet érdemel az érsekvadkerti kultúrcsoport is, de a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítanlok a csoport fegyelmezettségére. Különösen nagy sikert arattak az érsekvadkerti óvodások, akik népviseletben adtak elő nagyon szép népi játékot, egy a-ra-tójelenetet kis kaszákkal és sarlókkal, ezenkívül énekes táncszámokat, majd császtus- - kákát a gépállomás traktorosairól. Gyönyörűek voltak a falusi földművesszövetkezetek sátrai. Az elárusítók saját községük népviseletében voltak öltözve, szebbnél-szebb magyar népviseletben gyönyörködhetett a vásár közönsége. Nagylóc község dolgozói az alkotmány évfordulóján avatták fel új mozijukat A múlt hét szombatján izgatottan várta a kedd esnagy öröm ér‘e Nagylóc dől- tét. Azok, akiknek jegy jugozóit, megtudták, hogy a tóit. boldogom, a többiek csatervezettnél korábban, szép- lódottan. „Ahogy megtudtam, hogy tember vége helyett, már az alkotmány ünnepére megkapják a mozit. A mozihe'ység ekkor még csak félig volt készen. Sem ablak, sem ajtó nem •volt rajta, se villany nem volt beszerelve, de a község dolgozói megfogadták, hogy alkotmányunk ünnepére meg lehet kezdeni a vetítést. Lázas munka kezdődött.. A munkába, lelkesen kapcsolódtak bele az úttörők, a DISZ-fiatalok. Nagy munkát végzett Kelemen Tibor mozigépész is Az eredmény: 19-én este ünnepi díszelőadás keretében bemutatták Nagyítóban az első filmet. ■ A jegyek elővételben egy óra alatt elfogylak. Mindenki jegyet lehet kapni, mindjárt mentem és képzeljétek már nem volt— meséli Fiikor Sándor a körülötte állóknak Akiknek nem jutott■ jegy, azok és elmennek este, reménykedtek hátha mégis csak bejutnak a moziba. Olyan óriási volt az érdeklődés, hogy a MOKEP-kirendeltség vezetője megígéri, másnap három előadás - lesz, hogy mindenki megnézhesse a Különös házasság" című fEjnet. Végre minden elrendeződött, mindeitki megtalálta a helyét. A beállott ünneoélyes csendben Szeles elvtárs a község párttitkára meghatót- tan beszélt arról, milyen öröm mindannyiunk számára, hogy végre teljesült régi álmuk, mozit kapott a falu. Az ünnepi beszéd után áttörök köszöntötték dallal a beadási kötelezettség teljesítésében élenjáró dolgozó parasztokat. Szeles Boldizsár, hajdú, Szeles, András, Szolnoki Boldizsár, akik mindannyian 100 százalék felett teljesítették kötelezeltsegüket egyenesen a cséplőgéptől. Külön dal köszöntötte Márton Mihályt, aki 555 százalékra teljesítette kötelezettségét’. Elénk helyeslés, viharos taps fogadja azt a javaslatot, hogy mivel a mozit az alkotmánynak köszönhetik, legyen a neve „Alkotmány"- mozgó. Ezután nagy csendben érdeklődéssel és tetszéssel nézték végig a vetítést.
