Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-27 / 69. szám

A Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezete

Moszkva, augusztus 21. (TASZSZ)

A „Pravda” augusztus 20-i «ráma közli ai Szovjetunió Kom. munista, (bolsevik) Pártja mó- idosított szervezeti szabályzatáig A Szovjetunió Kommunista Partja az egy nézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett önkéntes harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a. munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen, megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust, megsemmisítette az embernek ember által való kizsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítését.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommu-, nista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje á társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjethaza aktiv védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.

2. A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehel

minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetunió polgára, elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen segiti annak megvalósítását, dolgozik a- párt valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát.

A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.

3. A párttag kötelessége, hogy:

a) állandóan őrködjék , a, párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén;

b) tevékenyen harcoljon a

párthatározatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a patt határozataival: kötelessége, hogy

harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatok iránt, gyengíti a párt harcképességét és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

c) mutasson példát a munkában, elsajátítsa munkájának technikáját, szüntelenül, . emelje munkájában szakmai képzettségét;

zf)»ál!andóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségleteire, megmagyarázza a- páríonkívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, emlékezetébe vésse, hogy pár tunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik;

e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-ienirtizníus alapjait;

f) megtartsa a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet: kétféle fegyelem: más a vezetők és más az egyszerű párttagok számára, A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tiszt ségétől függetlenül. A párt- és az állami fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz a pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

g) fejlessze az önbírálatot es az alulról jövő bírálatot, tárja tel és igyekezzék kiküszöböl ni munkája hiányosságait, harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot s hivalkodással és marasztalással helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban;

nak tervezetét, amelyet a párt XIX. kongresszusán terjesztenek elő.

A módosított szervezeti szabályzat szövege: (Negyedik napirendi pont.)

h) személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel — egészen a központi bizottságig — a munkában észlelt hiányosságokat. A párttagnak nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket s közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét szigorú büntetéssel kell sújtani;

0 őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és ne forgassa ki az igazságot. A párttag, aki nem mond igazat, vagy becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el s nem maradhat meg a párt soraiban;

í) megőrizze a párt- és államtitkot, legyen politikailag éber, s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen és minden körül, menyek köizt szükséges. A párt- és államtitkok kifecsegése bűn a párttal szemben s összeférhetetlen a párttagsággal;

k) bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválogatása cimboraság. személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párttagsággal.

4- A párttag joga, hogy:

a) résztvegyen a pártgyűlése- ken, vagy ^ púrtsajtóban a pari pöjfnkai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában;

b) a pártgyűléseken bármely pártmunkást megbíráljon;

c) résztvegyen a pártszervek választásában, mint választó és választható;

d) személyes meghallgatást követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ő tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést;

e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal, forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát is.

5. A tagfelvétel a pártba

. ’ csakis egyénenként lehet, séges. Uj tagokat azon tagjelöltek sorából vesznek fel, akik jelöltségi idejüket betöltötték A párttagok soraiba csupán öntudatos, tevékeny és a kommunizmus ügye iránt odaadó munkások, parasztok és értelmiségiek kerülhetnek.

Párttagnak csak az vehető fel, aki 18. életévét betöltötte.

A tagfelvétel a jelöltek sorából a következőképpen történik:

a) A tagul belépni kívánó három olyan párttag ajánlását nyújtja be, aki legalább három éve tagja a pártnak, s aki a közös munka alapján legalább egy éve ismeri őt.

Első megjegyzés. Ha komszo- molistát vesznek fel a pártba, a Komszomo! kerületi b’zottsásá. nak ajánlása egy párttag ajánlásával egyenlő.

Második megjegyzés. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai és póttagjai tartózkodnak az ajánlástól.

b) A pártba való felvétel kérdését az alapszervezet taggyű'.é- se vitatja meg és dönti el. Az alapszervezet határozata a kerületi bizottság, olyan városokban pedig, ahol nincs kerületi Felosztás, a városi pártbizottság jóváhagyása után lép érvénybe.

A pártba való felvétel kérdésének megvitatásakor nem kötelező az ajánlók jelenléte.

c) A fiatalok 20. életévük betöltéséig csak a Komszomolon keresztül léphetnek a- pártba.

d) Más pártok volt tágjai ugyancsak az a1ap=zervezeten keresztül s csak a Szovjetunió

Kommunista Pártja Központi Bizottságának jóváhagyásával vehetők fel a> párt tagjai sorába, öt párttag ajánlására, akik közül három tíz éve tagja a pártnak, kettőnek pedig forradalom előtti párttagsága van.

5. Az ajánlók felelősséggel tartoznak ajánlásuk helyességéért.

'Jm A tagjelöltek sorából felvett párttagok párttagsága attól a naptól számítódik, amikor az illetékes alapszervezet taggyűlése határozatával párttaggá fogadta el az illető elvtársat.

Minden párttagot. aki egyik szervezet körletéből másik szervezet körletébe átköltözik, az utóbbi szervezet besorolja tagjai közé.

Megjegyzés. A párttag átköltözése egyik szervezet területéről a másikéra, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága által megállapított szabályok szerint történik.

9. Azok a párttagok és tagjelöltek, akik három hónapig elfogadható ok nélkül nem fizetnek tagsági járulékot, a pártból automatikusan kiváltnak tekintendők; erről az alapszervezet megfelelő határozatot hoz. Ezt a határozatot a kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia.

2Q< Valamely kommunistának a pártból való kizárásáról annak az alapszervezetnek a taggyűlése dönt, amelynek tagja a kizárásra kerülő párttag. A kizárást a kerületi vagy várost pártbizottságnak jóvá kell hagynia. A kerületi vagy városi pártbizottságnak a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, amikor a területi vagy határterületi pártbizottság, illetve a s-zövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága jóváhagyja.

Amíg a területi, határterületi pártbizottság, vagy a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága nem hagyja jóvá a kizárási határozatéi, addig a tagsági könyv a párttagnál marad s a párttag jogosan látogathatja a zárt pártgvűléseket.

11. . aiapszervezet nem hozhat határozatot olyan

kommunistának a pártból való kizárásáról, aki a’ Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának, határterületi, területi, körzeti, városi vagy kerületi bizottságának tagja.

A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság városi, kerületi pártbizottság tagjának a párt- bizottság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizottság teljes ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt.

12. A. Szovjetunió Kommunista Pártja Központi

Bizottsága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a párt- kongresszus, vagy — két kongresszus közti időben — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plenum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusan a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel. aki a kongresszuson a központi bizottság tagjelöltjeinek megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik. .

13. Ha a párttag bírói úton üldözőit bűncselekményt

követett ei, a párttag kizárása a közigazgatási és bírói hatóságoknak a bűntettre vonatkozó közlése alapján történik meg.

14. Amikor a pártból való kizárásról hoznak határozatot, a legnagyobb óvatosságot és elvtársi gondosságot kell biztosítani és figyelmesen meg kei! vizsgálni, indokoltak-e a párttag ellen emelt vádak.

Kisebb vétségek esetén a párt nevelő irányú eszközeit (fenyítés, megrovás stb.) kell alkalmazni, nem pedig a pártbüntetés legmagasabb fokát, a pártból való kizárást.

Szükség esetén a pártszervezet pártbiintetésként egyévi határidőre tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot.

15. Az illetékes pártszervek a fellebbezés beérkezésétől számított húsz napon

belül kötelesek’ felülvizsgálni a kizárt párttag fellebbezését, valamint a pártszerveknek a pártból való kizárásról szóló határozatát.

II. Tagjelöltek

16. A pártba való belépéshez tagjelöltségi idő letöltése szükséges, hogv a tagjelölt megismerkedjék a párt programmjával, szervezeti szabályzatával és taktikájával, s hogy a pártszervezet meggyőződhessék a tagjelölt személyi tulajdonságairól.

17. A tagjelölt felvételének rendje (egyéni felvétel,

az ajánlások benyújtása és ellenőrzése, az alapszervezet felvételi határozata s annak jóváhagyása) pontosan ugyanaz, mint a tagfelvételnél.

18. A jelöltség ideje egv év.

A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek, hogy eiőkészüljenek a pártba való belépésre. A jelöltségi idő leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfogadhatónak elismert okból nem felel meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az alapszervezet legfeljebb egv évre meghosszabbíthatja jelölt! idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a ielölti idő alatt kitűnt, hogv a tagjelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, a pártszervezet határozatot hoz a jelöltnek a tagjelöltek közül való kizárására.

19. A párt tagjelöltjei tanácskozási joggal résztvesznek annak a szervezetnek gyűlésein, amelyhez tartoznak.

20. a párt tagjelöltjei a szokásos tagdíjat fizetik a helyi pártszervezet pénztárába.

III. A párt felépítése. Pártdemokráeia

21. A párt szervezeti felépítésének vezérelve a

demokratikus centralizmus. Ez azt jelenti, hogy

a) a párt .összes vezetp szerveit ajulrpl. felfelé választják;

b) a páftspervek kötelesek tevékenységükről pártszervezeteik előtt rendszeres időközökben beszámolni;

c) a pártban szigorú pártfegyelem van, s a kisebbség aláveti magát a többséginek;

d) a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervekre nézve.

22. A párt területi-üzemi elv szerin-t épül fel: a

kerületi pártszervezet a kerület összes pártszervezeteinek felettes szervezete. Egv egész munkaterület pártszervezete az adott munkaterület összes párt- szervezeteinek felettes szervezete.

23. Minden pártszervezet önállóan határozhat a

helyi kérdésekben, ha határozata nem ellenkezik a párt határozataival.

24. Minden pártszervezet legfelső vezető szerve

a taggyűlés (az alapszervezetek részére), a konferencia (péidáu! a kerületi, területi szervek részére) és a kongresszus (a szövetséges köztársaságok kommunista pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja részére).

25. A taggyűlés, a konferencia vagy a kongreszszus a szervezet egész munkájának irányítására megválasztja végrehajtó szervét, az irodát vagy a bizottságot.

26. A pártszervek megválasztása során tilos a

listák szerint való szavazás. A szavazást egyes jelöltek szerint kell lefolytatni, mégpedig olymódon, hogy minden párttag korlátlan joga a jelöltek ellen kifogást emelni és bírálni őket, A választásokat titkos szavazás útján ejtik meg.

27. A városokban és a'kerületi központokban a

párt és a kormány legfontosabb határozatainak megvitatására összehívják a városi és a kerületi pártszervezetek aktíváit. Ezeket az aktívákat nem parádénak és nem e határozatok formális és ünnepélyes jóváhagyása, hanem érdemleges vita céljából kell összehívni.

28. A párt politikáját illető kérdéseknek szabad és tárgyilagos megvitatása az egyes szervezetekben, vagy az

I Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzata

I. A párt. Párttagok, kötelességeik és jogaik

Nemzetközi jegyzetek A BELGIUMI ESEMÉNYEKHEZ

A belga kormány 24 hónapra emelte a szolgálatl időt a belga hadseregben. Ez az intézkedés a katonák aktív ellenállásával találkozott. A csapalegységeknél zendülések törtek ki, amelyek június végén már tízezer katonára terjedtek ki.

A belga hatóságok a megtorlás útjára léptek, mindjárt az első napon többszáz katonát letartóztattak. Ez azonban csak olajat öntött a tűzre. Amint a belga és holland sajtó megjegyzi, a tiltakozás lángja napról-nopra növekedve, egyik laktanyáról a másikra csapott át. Augusztus első 10 napjában a megmozdulások mind a Belgiumban, mind a Nyugat-Némelországban tartózkodó belga csapategységek között tömeges jelleget öltöttek.

Kölnben a belga megszálló seregek katonái összetörték az amerikaiaktól kapott gépkocsikat saját ágyaikat pedig kihajigál- ták a laktanyák ablakain. Ossendorfban két szállító század katonái megtagadták a gépkocsivezetést. Weidenben a katonák elhagyták a laktanyát és eltávoztak a városba. A belga páncélos hadosztály 1. zászlóalja a nyugatnémetországi Dürenben megtagadta a diszmenetet az ott tartózkodó belgiumi amerikai követ előtt.

Az utóbbi napokban Belgiumban is sok új helyen mozdultak meg a katonák, többek között az utászok egyik táborában, a liégekörnyéki laktanyában, stb. A Belgiumból Hollandiába érkező szemtanúk közlése szerint az országban rendkívül feszült a helyzet.

Egész Belgiumban fokozódott a munkások sztrájkmozgalma a katonákkal való szolidaritás jeléül. A sztrájkolok követelték a katonai szolgálati idő csökkentését és azoknak a katonáknak sza- badlábrahelyezését, akiket a hatóságok a millitaristaellenes mozgalomba való részvételért tartóztatlak le.

Augusztus 9-én, Belgiumban általános 24 órás tiltakozó sztrájk volt a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen. A sztrájk a szakadár szakszervezetek vezetőinek kísérletei ellenére sikeresen zajlott le. Részt vettek benne gyárak, üzemek munkásai. vasuta.ak, a villamosközlekedés dolgozói, kikötői, rakodó- munkások és tengerészek. Egyedül Liégeben százezer ember hagyta abba a munkát. Az általános sztrájkot mindenütt sokezres tiltakozó tüntetések kísérték a háborús előkészületek ellen. A tüntetéseket „Éljen a béke" jelszóval folytatták.

A nyugateurópai sajtó úgy beszél a belga hadseregben lezajlott nagyarányú megmozdulásokról, mint a támadó Atlanti-tömb fegyveres erőinek soraiban kitört zendülésről, amelynek tagjai szembeszálltak Ridgway tábornok militarizálási parancsaival. A belgiumi események jelentősége túllép az ország határain. A „Welt am Sonnabend" című. düsseldorfi lap a betga munkások tiltakozó mozgalmáról a következőket írja:

„A belga kormány a katonai szolgálati idő meghosszabbítását arra a kötelezettségére alapozta, hogy belga hadosztályokat kell kiállítania az európai hadsereg számára. A belgiumi események jelentősége azért túlnőtt egy ország keretein."

A belgiumi események — amelynek során, mint ismeretes, a kormány végül is kénytelen volt meghátrálni és a szolgálati időt három hónappal csökkenteni — arról tanúskodnak, hogy az atlanti tömb fegyverkezési programmjának végrehajtásában hatalmas rés támadt.

Másfél nap alatt közei 100.000 forintot fizetett ki a boldog nyerteseknek a salgótarjáni takarékpénztár

Az Országos Takarékpénztár salgótarjáni fiókja másfél nap alatt, szombaton és hétfőn délig 757 tételben több mint 93.000 forintot fizetett ki a tervkölcsön 5. sorsolása boldog nyerteseinek. Á sok nyertes között izga- totta-n mutatja a kötvényét Horváth Lajos 1., az acélgyári GSz üzlsm dolgozója, mert még mindig nem akarja elhinni, hogy nyert. „Hátha nem jól néztem meg, vagy az újságban jött ki tévesen, akkor leszek biztos benne, ha itt a hivatalos nyeremény',ista is azt mulatja." Boldogan veszi tudomásul, hogy nem tévedett. 100 forintos kötvényét. 5 ezer forintos nyereménnyel húzták ki. 500 forintért szelvényes betétkönyvet vesz, hogy addig is, míg eldöntik, mit vásároljanak a pénzen, az államháztartásunk fel tudja- használni.

Fodor Géza Karancsberényböl ugyancsak boldogan veszi tudomásul, hogy nem téveseit,, amikor úgy látta, hogy kötvényét 10.000 forinttal húzták Teil 100 forintos kötvényére ennek felét kapta. 2000 forintért mindjárt n yeremény hété tköny vet váltott. Ez az elgondolás vezette Tótok Ferencet is, amikor az- unoka- bátyja nevére váltott 1.000 forintért betétkönyvet. :Biztos vagyok benne, hogy nem' fog haragudni érte. Hisz 1Q.000 forintot úgysem költ el egyszerre.” Handó Rudolf mizsetíai vá. jár, a boldog nyertes üdül, ezért vette fe! helyiette a 10.000 forintos nyereményt. 25.000 forinttal húzták ki egyik 100 forintos kötvényét. „Régi vágya teljesül most unokabátyámnak, motorkerékpárt vesz."

A takarék-pénztár minden nap reggel 8-tói este 5-ig tart nyitva, emellett a postahivatalok is beváltják a nyertes kötvényeket.

egész pártban a párt minden tagjának elidegeníthetetlen, a pártdemokráciábó! következő joga. Csupán a pártdemokrácia alapján bontakozhat ki a bolsevik önkritika s szilárdulhat meg az öntudatos és lelkes pártfegyelem.

De a párt politikáját illető kérdésekben úgy kell szervezni széleskörű vitát, különösen pedig országos vitát, hogy az ne szolgálhassa jelentéktelen kisebbség kísérleteit, amelyekkel rákényszeriíhetné akaratát a párt többségére, vagy ciyan kísérleteket, amelyek a párt egységét veszélyeztető frakciós csoportosulások szervezésére irányulnak, s ne fordulhassanak elő olyan kísérletek sem. amelyek megingathatják vagy megbonthatják a szocialista rend erejét és szilárdságát. Az országos vita ezért csak akkor tekinthető helytállónak,

a) ha legalább néhány területi vagy köztársasági pártszervezet elismeri szükségét;

b) ha a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában nincs eléggé szilárd többség a legfontosabb pártpolitikai kérdések eldöntésére;

c) ha a> központi bizottság a határozott álláspontot elfoglaló

szilárd többség ellenére szükségesnek tartja, hogy politikájának helyességét pártvita útján

ellenőrizze.

Csakis e feltételek megtartása esetén kerülhető el, hogy párt- ellenes elemek visszaéljenek a pártdemokráciával, csakis e feltételek érvényesítése biztosítjai, hogy a> pártdemokrácia az ügy javára válik s nem használják ki a párt és a munkásosztály kárára.

★

A tervezet IV. fejezete a párt legfelsőbb szerveire vonatkozó alapelveket tartalmazza az V. fejezet a párt területi, határterületi és köztársasági, szervezeteivel, a VI. fejezet a párt körzeti szervezeteivel, a VIÍ. fejezet a párt városi és kerületi (falusi és városi) szervezeteivel, a VIII. fejezet a párt alapszervezeteivel kapcsolatos szabályokat rögzíti, a IX. fejezet a párt és a Komszomol viszonyáról szól, a X. fejezet foglalkozik a párt szervezeteivel a Szovjet Hadseregben, a haditengerészetben és a közlekedésben, a XI. fejezet a pártcsoportokkal a pártonkí- vüli szervezetekben, a XII. fejezet pedig a párt anyagi eszközeit ismerteti.