Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-27 / 69. szám

1952 AUGUSZTUS 27. SZABAD > ««, R ÍD 3 A túrkevei Vörös Csillag tsz aranybányáj a Küldöttségünk a csoport állattenyészetében ... Ebéd után a belső hiz­lalda megtekintésére került sor. Küldöttségünk körülállta a fe­hérre meszelt, korszerű hizlal­dát, melyben 390 diarab, — Mi- csik Imre küldöttünk becslése szerint, — darabonként 80—90 Kilogrammos sertések ropogtat­ták a makkot, ersze volt köztük bőven 120—140 kilogrammos sertés is; Lucca Márkus kis- bárkányi dolgozó paraszt azt mondja csodálkozva: — Ez a szövetkezet arany­bányája ... De hogy kerül ide a makk? amikor erre nincs makkos erdő? Rónyai Kálmán a szövetkezet zoótechnikusa igyekszik választ adni a csodálkozó küldöttnek: — Szövetkezetünknek minden­re kiterjed a figyelme. Fölvet­tük a kapcsolatot a makkos erdőkkel rendelkező megyékkel és szedetjük a makkot. Rend­kívül nagy hizlaló hatása van... A beszélgetésre Micsik Imre küldöttünk is felfigyelt, s így szólt közbe: — Nógrádban tömérdek makk van, de nincs gazdaságosan ki­használva. Itt jön rá az ember, milyen nagy jövedelemhez se­gíti a makk a szövetkezetei. Odahaza majd máskép tesszük. Miért ne használnánk föl mi is ha meg van a lehetőség!?... A többi küldöttünk ezalatt Irházi István munkaérdem- rendes sertésgondozó előadását hallgatják. — A hizlalásnál bevezettük a szalmiákos etetést is... így értük el a 27.7 százalékos la- karmányértékesitést. A hizlalás eddig félmillió forintot jövedel­mezett ... A hízósertésbeadás teljesítése után meg bőven jut szabadpiaci értékesítésre is ... A hizlalda megtekintése után a hizlaldától 3 kilométerre lévő baromfitenyésztő telepre vitt utunk.' Újra a végeláthatatlan kevi határban járunk. Az út jobboldalán a Vörös csillag 700 holdnyi kiterjedésű, haragos- zöld színben játszó . rizsültet­vénye terül el. Azelőtt ez kopár, legeltetésre alig alkalmas szi­kes terület volt. Majdnem hogy kiégett belőle még a fű is. A vörösesül ágbeliek a tudomány segítségével kincsesbányává va­rázsolták ezt a kietlen terü­letet. — Ez évben 24—25 mázsás rizsátlagtermést várunk — mondja Lovas elvtárs, a rizs­telepet figyelő küldötteknek. — Ez nem kevesebbet, mint 5000 forintot jövedelmez holdanként. „Tömérdek pénz ez" — jegyzi meg egy küldött. Tovább nem tudunk gyönyörködni a nagy termést ígérő rizsültetvényben, mert a baromfitenyésztő telepre érkeztünk, amelynek udvarán ezrig való vegyes fajtájú ba­romfirajok szemezgetnek. Na­gyon szelídek. Vigyáznunk kell, nehogy eltapossunk közülük egyet-kettőt. A küldötteink kér­dések halmazával ostromolták meg a telep kezelőjét, aki igye­kezett a legegyszerűbben vála­szolni azokra. — E telepen 1150 darab ba­romfi van. Ezenkívül 14 darab baromfitelepünk van még, amelyben 500—500 darab ba­romfi van elhelyezve... Ez azért van így, mert még nem jutottunk el odáig, hogy mo dern, egészséges baromfitelepe­ket építhessünk. Baromfi el­hullás nincs, meri elvégeztük a baromfipesiis elleni oltást — mondotta a telep kezelője. — De nehogy azt higygyék az elvtársak, hogy csak ennyi ba­romfiállományunk van!... — szól közbe Rónyai Kálmán zoótech- nikus. — Összes baromfiállo­mányunk 9 és félezer darab, van ebben liba, kacsa, pulyka.. — De miért nem fajtiszta baromfit tenyésztenek? — veti fel egyik küldöttünk. — Mert nem volt tenyész vérvizsgált fajtiszta tojás. Most az a célunk, hogy a fajtiszta kai, mint például a fehér ma gyár és a sárga magyar par­lagi fajokat külön választjuk továbbtenyésztésre, a többi ve gyesbaromfit pedig beadásba adjuk — volt a válasz. — Ilyen nagybani baromfi­tenyésztésre csak a szövetkezet képes — szól Tóth László dej- tári küldöttünk a mellette jegy­zetelő társához... (Folytatjuk) A jó termés után szép jövedelmet kapnak a szurdokpüspöki tszcs tagjai A szurdokpüspöki Béíte tszcs ebben a gazdasági évben szép eredményekkel gazdagította szövetkezeti mozgalmunkat. 96 hold szántóterülettel rendelkezik a csoport. Ezen a területen 8 család, férj, feleség, lány dolgozott lelkesen. Munkájukban alkalmazták a versenyt, s így a tagok között kiosztott földterület mindig ide­jében, szakszerűen voít megművelve, amelynek eredménye a gazdag termés. Tavaszi árpájuk 20 mázsa 40 kilót, a sörárpa 14 mázsa 70 kilót, míg a búzájuk 11 mázsát adott holdanként. Az egyéniek termése jóval alatta van a szövetkezetének. így túl tudták teljesíteni gabonabe gyűjtési tervüket is. Kukoricájuk szépen zöldéi, s a cukorrépával együtt gazdag termést Ígér. Jó termést várnak a burgonyából is. A tíz hold másodvetésük biztosítja állatállományuk takarmánnyal való ellátá­sát. A tszcs-tagság nem idegenkedik á gépi munkától, mert fel­ismerték annak termésfokozó hatását. így a csoportnak a gép­állomás végezte el a szántást, vetést. Nem is csoda aztán, ha ter­méseredményük felülmúlja az egyéniekét. Szépen alakul a csoport jövedelme is. A csoport átlagos munkaegysége 200—240 között mozog. Így munkaegységenkint 8 kilogramm búza, 5.40 kg árpa jut. Ez az eredmény vissza­verte az ellenség támadását, akik azt hiresztelték a csoport meg­alakulásától kezdve, hogy ,,nem lesz ebből a csoportból semmi, ez is úgy szétziillik, mint az első.’“ A Béke tszcs tágjai kemény ökölcsapást mértek az ellenséges hírverésekre. Bebizonyították, hogy a szövetkezeti gazdálkodás nyújthat csak a dolgozó paraszt­ság részére magasabb színvonalú életmódot. A szakszervezeti munka megjavításának feltétele: emelni a funkcionáriusok képzettségét A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége ér­tékelte az 1951/52. évi szakszer­vezeti esti tanfolyamok eredmé­nyeit és hiányosságait. Meg­állapította, hogy az előző évhez viszonyítva az elmúlt oktatási évben már jelentős eredménye­ket értünk el. Nálunk, Nógrád megye vasas üzemeiben 50 szá­zalékkal növekedett az esti tan folyamok hallgatóinak száma. Eredményeink mellett azon ban még mindig súlyos szerve' zési hibák gátolták szakszerve zeti tanfolyamaink sikerét. Kü­lönösen a Salgótarjáni Acéláru­gyárban fordultak elő kirivó hibák, ahol az elmúlt oktatási évadban beindult munkavédelmi taníolyamot 25 hallgatóval kezdték meg, de belőlük csak ketten vizsgáztak. A rossz fel- világosító munka következ­ménye, hogy a 25 fővel indult kultúrtanfoiyamon egyetlen hall­gató sem vizsgázott le. Sok szakszervezeti vezető még min­dig nem értette meg, hogy szo­cializmust építő hazánkban fel­adataink egyre nagyobbak lesz­nek. A versenyszervezés, ver­senynyilvánosság, érdekvédelem és a szakszervezeti munka egyéb területén funkcionáriusaink csak akkor tudják feladatukat jól és helyesen megoldani, ha szünte­lenül képezik magukat, lépést tartanak a fejlődéssel. Szakszervezeti vezetőinknek következetesen kell képviselniük a dolgozók jogait, de ingadozás nélkül kell harcolniok a munka­fegyelem megszilárdításáért, a termelés állandó fokozásáért, a szocialista munkaverseny kiszé­lesítéséért, mert ezek döntően befolyásolják a dolgozók élet­színvonalának emelkedését, nép- köztársaságunk erősítését. E zeknek a feladatoknak a megoldásához jólképzett káderekre van szükség. Az el­múlt oktatási évadban a leg­jobb eredményt a salgótarjáni Tűzhelygyár mutatta fel, ahol Daku Mihály elvtárs a bizalmi tanfolyam vezetője már a tan­folyam megindulása előtt a tan­folyam minden hallgatóját kü- (ön-'kiilön meglátogatta, elbe­szélgetett velük a tanfolyam elvégzésének fontosságáról. Ez a tanfolyam 25 fővel indult, de tegyénk gépállomásai A gépállomások nagy őszi feladata elérkeztek az őszi ütemterv az őszi végrehajtásának megkezdéséhez. Az őszi terv teljesítésétől íügg nem utölkó sorban, hogy többet teremnek-e a nógrádi földek, magasabbak lesznek e termelö- csoportjaink, szövetkezeteink termésátlagai, vagyis e feladat megoldásától függ, hogy me­gyénk mezőgazdasága milyen mértékben tud hozzájárulni öt­éves tervünk teljesítéséhez. Te­hát az őszi ütemterv sikeres végrehajtása politikai feladat, osztályharc kérdése. Tehát teljes erővel, tervsze­rűen hozzá keli kezdeni az őszi gabonafélék vetőszántásának, az őszi mélyszántás megoldásához. Gépállomásainknak ez évben az őszi munkák során el kell ér. niök nemcsak azt, hogy az alap­vető agrotechnikai követelmé­nyeknek megfelelő jó talajmun- káí és vetést végezzenek, hanem jelentős lépést kelt tenniök előre a fejlettebb agrotechnikai mód. szerek alkalmazása, elsősorban az elöhánlós eke alkalmazása, a kuitúrszániás kiterjesztése és a szántás mélyítése terén. Az őszi terv teljesítésének első feltétele a munkaszervezet meg­szilárdítása. Minden gépál­lomás-igazgatónak biztosítania kell, hogy a tavasszal kialakí­tott területre a brigádoknak át­adott erő- és munkagépekkel együtt mindenütt helyreálljon a brigád, annak függetlenített bri- gádvezetöje, brigádelszámolója legyen és minden brigád a te­rületéhez tartozó termelőszövet, kezetek vezetőségével, az együtt dolgozó szántóföldi brigádokkal pontosan rögzítse tervét, egé­szen az egyes gépek menetirány­tervéig. Az eddigieknél foko­zottabb gonddal kell őrködni azon, hogy a gépállomás őszi ütemtervét megismerjék a gép- állomás dolgozói. Minden trak- itoristának tudnia kell, hogy mennyi munkát kell elvégeznie, Az erőgépeknél hiányzó munka­erőket feltétlenül pótolni kell a gépállomásokon. Különös nagy figyelmet kell szentelni a leg. jobb termelőszövetkezeti dolgo­zóknak a gépállomásra való be. vonására. El keli érni azt, hogy minden termelőszövetkezet biz­tosítson munkaerőt a szövetke­zetekben szántó erőgépekre. Az őszi terv teljesítése nagy követelményeket kíván műszaki téren is. Gondos­kodni kell az erő és munkagé­pek gondos kijavításáról. Nagy figyelmet kell szentelni a kar­bantartási szabályok pontos be­tartására, ellenőrzésére, az eke­vas élezés folyamatos biztosítá­sára és a munkaközbeni javítá­sok gyors, időveszteség nélküli ellátására. Gépállomásainknak •az őszi terv teljesítése során a legteljesebb mértékig atka [ma z- niók kell az elöhántolóekét. El­sősorban alkalmazni keii ezt az ipari növények mélyszántásánál, s ezentúl az őszi gabonafélék vetőszántásához és az egyéb növények őszi mélyszántásához olyan mértékben, ameddig az előhántó ekék felhasználásával növelni tudjuk a szántás mély­ségét, különösen a mélyszántás­nak feltétlenül meg kell haladnia a 20 centiméteres mélységet. A minisztertanács határozatának megfelelően nagy gondot kell fordítani ez év őszén a trágya- kihordásra és a trágyázás vég. hajtására is. Ezen a téren gép- álomásainknak nagy munkát ke!! kifejteniök, hogv a termelő­szövetkezetekkel együtt kidolgo. zott terv megvalósuljon. Ugyan­csak a gépállomásokra vár az a feladat, hogy a termelőszövetke­zetekkel közösen kidolgozva mi. nél nagyobb területen kereszt- sorú gabonavetési végezzenek. Mindezeket a feladatokat gépállomásaink csak akkor tud­ják jól elvégezni, ha saját ke- Jeteiken belül munkaszervezetü­ket megszilárdítják, műszaki és agrotechnikai felkészültségüket fokozzák és ezenkívül szorosan együtt dolgoznak a termelőszö­vetkezetekkel, pontosabb tervet készítenek és mindennap harcol, nak a közösen kidolgozott tervek teljesítéséért, mind a gépállo­mások, mind a termelőszövetke­zetek oldaláról. Tehát az őszi terv jó, pontos végrehajtása po­litikai, harci feladat is. A gép­állomások kommunistáinak, de minden egyes dolgozójának e célok elérése érdekében harcba kell száliniok minden maradi- sággai és ingadozással és el kell érni, hogy a gépállomások segítői legyenek a termelőszö­vetkezeteknek, erősítsék azok munkaszervezetét, fokozzák a munkatendütetet a nagyobb ter­més eléréséért és növeljék a termelőszövetkezeti tagok és ve­zetők szocialista öntudatát és (ezen keresztül zászlóvivői le­gyenek a magasabb termés el­érésének és a termelőszövetke­zeti gazdaságaink szocialista fejlesztésének egyaránt. egyetlen hallgató sem maradt távol. Helyes volt, hogy Daku elviárs a tanfolyam vezetője az elméleti anyagot gyakorlati példákkal támasztottal alá. Volt azonban olyan hely is, ahol a tanfolyamokon csak felolvasták az anyagot. Az ilyen tanfolyam természetesen nem adott kellő segítséget a gyakorlati fel­adatok végrehajtásához. A tan* folyamoknak ez ai formája kü­lönösen az acélgyári dróthúzó üzemére volt jellemző. Itt azóta sem javult semmit a szakszer­vezeti munka. Az újonnan beinduló tan* folyamoknak sokkal sikereseb­beknek kell lenniök, mint az el­múlt oktatási idényben volt._A tanfolyam beindulása előtt szeptember 1-től október 1-ig területi bizottságunk az előadó­kat képezi ki. Szakszervezeti bizottságaink a tanfolyamok megszervezését már most kezd­jék el és törekedjenek arra, hogv az aktívák 50 százaléka részt vegyen a szakszervezeti oktatásban. Ne történjen meg olyasmi, ami az elmúlt oktatási évad szervezésénél, hogy tele­fonon próbálták beszervezni a hallgatókat, mert ez most is a lemorzsolódáshoz vezet. Az 1952/53. évben az üzemekben bizalmi, bérbizottsági, termelési, munkavédelmi, társadalombiz­tosítási és kultúrtanfolyamok indulnak. Az oktatás 1952 ok­tóber 1-én kezdődik és 1953 jú* lius 1-én fejeződik be. Szakszervezeti bizottságaink­ra döntő feladat hárul e tan­folyamok megszervezésénél. Tö­rekedniük kell arra, hogy az oktatási munkatervben lefek­tetett feladatokat maradékta­lanul végrehajtsák. A tanfolyam minden egyes hallgatójával sze­mélyesen beszéljenek és ma­gyarázzák meg, hogy csak az a szakszervezeti funkcionárius tudja helyesen végezni a reá­bízott feladatot, aki a saját munkaterületén a szakszerve­zeti munka minden ágazatát megismerte, csak az tudja a dolgozók ügyeit jó! képviselni, aki ismeri az újabb feladatokat. A területi bizottságok állan­dóan ellenőrizzék az üze­mi bizottságokat, adják meg részükre a szükséges támoga­tást és minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy üzemeink­ben a szakszervezeti munka megjavuljon és szakszervezet! feladatainkat maradéktalanul végre tudjuk hajtani. BAGYINSZKI GYÖRGY a vasas szakszervezet megyei elnöke. A begyűjtési törvény Pásztón is erősítse a munkás-paraszt szövetséget Szerkesztőségünkhöz igen sok névtelen levél érkezik. Ezek sok esetben nemcsak az építő munka fogyatékossá­gáét, a tanácsok rossz munká­ját tárják fel, hanem a névte­len levél a bírálást elfojtását is tükrözi. Ezek a levelek igen sok esetben fontos elvi kér­déseket tartalmaznak. Ilyen névtelen levelet kaptunk Pásztóról is, amely a kivizs­gálás után a következő értel­met kapta: A helyi tanácsnál — mivel nem érvényesül a pártvezetés — eltompult az éberség és az osztályérzék. Miben jutott ez kifejezésre? A tanács egy kalap alá csapta a hátralékos dolgozó parasztokat a kulá- kokkal. Ez azt jelenti, a *a~ nács nemhogy kiélesítette volna, hanem még inkább igyekezett elmosni a dolgozó paraszt és kulák közti határ­vonalai. A névtelen levélíró ennek láttán jogosan felhábo­rodva, levelében követeli, hogy a tanács minél előbb számol­ja föl opportunizmusát, hogy a dolgozó parasztokat ne azo­nosítsa a hutákkal. Ebből az tűnik ki, hogy a pásztói dol­gozó parasztok mélységesen gyűlölik a volt kizsákmányo- lókat, a kulákokat. Most, amikor a szövetkeze­ti út felé fordul mindinkább dolgozó parasztságunk, az a feladat, hogy a kutákság el­leni éles harcban kell meg­\ gabonáfigyiijtés nieg gyorsításával biztosítsuk az őszi termény- és élőállatbegyiijtés sikerét A gabonabegyüjtési terv min­den részletében való teljesítésé­ért, illetve túlteljesítéséért is­mét hat község kapta meg a szabadpiaci értékesítés: jogát. Dorogháza, Kazár, Márkháza, Nagybátony, Nemti és Pogony községek, amelyek mind a sal­gótarjáni járásban vannak. Nagybátony község jó ered­ményét, a gabonabegyüjtési terv 133 százalékos teljesítését a községben kifejlődött nagysze­rű versenymozgalom biztosítot­ta. A községi tanács jutalmat tűzött ki a legjobb beadóknak: Az első díjat, egy férfikerék­párt Szabó József középparaszt nyerte el, aki 207 százalékra teljesítene beadását. A má­sodik díjat, egy rádiót, Sulyok István nyerte el kötelezettségé­nek 168 százalékos teljesítésé­vel. Nagy András egy pár új bakancsot, Cakó András 6 mé­ter ruhaanyagot, Danyi Mátyás pedig egy új lábast kapott ju­talmul. Megyénkben eddig S0 község teljesítette globálisan beadás: köte­lezettségét és a megye be­gyűjtési eredménye 97.3 százalék. A gabonabegyűjtés gyors tel­jesítése azért Is fontos, mert rövidesen megkezdődik az őszi termények begyűjtése, ugyanak­kor fokozottabban gondot kell fordítani az élőállat-, tej- és tojásbegyüjtésre. Különösen nagy lemaradás mutatkozik me­gyénkben a sertésbegyűjtés te­rén, mert a tervteljesítés ed­dig mindössze 29 százalék. A járások közül a legjobb eredményt a salgótarjáni érte el 53, második a pász­tói 29. harmadik a rétsági 26, negyedik a szécsényi 23, ötödik a balassagyarmati 18 százalékkal. A vágómarha begyűjtésben a rétsági és a balassagyar­mati járások túlteljesítették eddigi tervüket, míg a pásztói csak 98, a szécsé­nyi 81, a salgótarjáni járás pedig 88 százalékot ért el. A baromjibegyüjtés háromne­gyedévi tervének teljesítésében a járások rangsora a következő: 1. szécsényi, 2. salgótarjá­ni. 3. balassagyarmati, 4. pásztói, 5. rétsági. A tojásbegyííjtési versenybén pedig: 1. i’assagyarimti, 2. pásztói, 3. a rétsági, 4. a salgótarjáni. 5. e szécsényi járás. A községi tanácsok minde­nütt törődjenek azzal, hegy a dolgozó parasztok a kukorica törését, a napraforgó, burgonya betakarításának megkezdését bejelentsék a tanácsnál. A rendelet értelmében a kukorica és napraforgó be­adási kötelezettséget a betakarítástól számított öt napon belül, a burgoityabe- adási kötelezettséget pe­dig közvetlenül a szedés után kell teljesíteni. A községekben Induljon ver­seny a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom tiszteletére az őszi termény- és élőállat bea­dás sikeréért. A MÉSZÖV ver­senyt hirdet a harmadik ne­gyedévi tojás- és baromfibe- gyűjtés érdekében és a legjobb eredményt elérő felvásárlókat jutalomban részesíti. Az őszi termény- és élőállat beadás te­rületén különösen a termelőcso­portokra hárul nagy feladat, mert az egyes tszcs-k még messze elmaradtak beadási kö­telezettségük teljesítésével. nyerni a dolgozó parasztság egészét, a szövetkezeti moz­galom számára. Ehhez az szükséges, hogy a tanács mi­előbb felszámolja a szűkiátó- körűségét, az elvtelen, oppor­tunista munkáját. Meg kell érteniük végre, hogy „politi­kai” és „gazdasági" kulák nincs. De van kulák, amely a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó paraszt­ság legdühödtebb ellensége, amely kulák akkor is kulák marad, ha egy grqmnyi föld­del sem rendelkezik. Épp ezért helytelen politikai és gazda­sági kulákról beszélni. A ta­nács feladata, hogy követke­zetesen alkalmazza munkájá­ban proletárdiktatúránk osz­tálytartalmát, a lenini hár­masjelszót. Tehát követke­zetes, kemény harcot kelt vívni a kulákság, mint osz­tály ellen. Állandóan erősíteni, szi­lárdítani kell a munkások és parasztok szövetségét, szívós, nevelő munkával el kell érni azt, hogy a községben ne le­gyen egy hátralékos dolgozó paraszt sem. A törvény ér­vényre juttatása nem jelenet a szövetség gyengítését, ha­nem a szövetség megszilárdí­tását, erősítését. A kulákság elleni harcot fokozni kell Pásztón is. Brunda János ta­nácselnöknek főbb harciassá­got, élesebb meglátást kell belevinnie munkájába. Nem úgy kell kiállni a kulák elleni harcnak, mint eddig tet­te, hogy Kuliéért János volt csendőrt iszthelyettest és hu­tákat úgy szólítja, „Kulbert bácsi’. De ki is az a Kulbert János? Horthy véres uralmá­nak hű kiszolgálója volt. mint csendőrtisztheíyettes. Kulbert is, mint a többi kakas tollú hiénák részesei voltak a mun­kásosztály legjobb fiai. a kommunisták meggyilkolásá­nak. Földjét állandóan más­sal műveltette. Tehát kizsák­mányoló, aki P-óca módjára szívta a dolgozó parasztok vérét. Hatalmas váza ’s veit neki és annak lakóit ugyan­csak kizsákmányolta. De néz­zük meg mai tevékenységét. A multévröl 22 mázsa 76 kg búzával adósa államunknak. Most ugyancsak 25 mázsa 95 kg búzával, 20 mázsa 19 kg árpával hátralékos. Tehát al­jas módra szabotálja nép­gazdaságunk fejlődését, a munkásosztály s a vele szö­vetséges dolgozó parasztság életszínvonalának további emelkedését. Tehát a tanács­nak a pártszervezet vezetősé­gével, a kuláknak ezt a tevé­kenységét kell feltárnia Pász­tó dolgozó parasztsága előtt, hogy még jobban meggyülöl- jék a kulákságot, nem pedig elmosni a határt a dolgozd parasztság és a kulák között. to

Next

/
Oldalképek
Tartalom