Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-27 / 69. szám

Wiläg proletárjai egyesüljetekf SZABAD NÓGRfiD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIH. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 AUGUSZTUS 27. A kommunizmus útján Az elmúlt héten tették közzé a Szovjetunió fejleszté­sére irányuló 1951—55 évi ötödik ötéves terv irányelveinek tervezetét, amely a Bolsevik Párt XIX. kongresszusának harmadik, napirendi pontja lesz. Kovács Rezsfi. a Salgótarjáni Acélárugyár szerszámlakatosa augusztus 20 ra vállalta, hogy Demendi Lajos átképzőit továbbra is patronálja. Ennek eredményeként Demendi elvttárs 90 százalék­ról 120 százalékra emelte termeléséi. Továbbá vállalta, hogy augusztus 20-ra, a minőségi munka mellett, 1953 májusi tervét befejezi. Ezt a vállalását túlteljesítette, mert 1953 június 22-i ter­vét fejezte be. November 7-re 1953 szeptember 15-i tervének be­fejezését határozta el, minőségi munka mellett. A Bolsevik Párt valamennyi kongresszusa történelmi jelentőségű volt nemcsak a Szovjetunió népei, hanem az egész világ munkásosztálya, a világbéke megőrzése, a nem­zetközi agresszió megfékezése szempontjából. Sztálin elv­társ az első ötéves terv végén megállapította; -,Az ötéves terv nemzetközi jelentősége mérhetetlen... az ötéves terv nem a Szovjetunió magánügye, hanem az egész nemzetközi proletariátus ügye.” Ma. már nem arról , van szó, hogy élet- képes-fe-, vagy nem életképes a szovjet társadalmi rend, mert a második világháború szemléltető leckéi után az bizo­nyosodott be, hogy a szovjet társadalmi rend élet­képesebb és szilárdabb bármi más társadalmi rend­nél. A Szovjetunió ma kétszer olyan erős, mint 1939-ben, a XVIII. kongresszus napjaiban. Az új ötéves terv megvalósí­tásában a szovjet nép még erősebb lesz, a kommunizmus építésének ötéves terve a szovjet nép anyagi jólétének, to­vábbi kulturális felemelkedésének gigászi terve. Ez az öt­éves terv a szocializmus felépítése után a kommunizmus anyag! alapjai megteremtésének lenyűgöző feladatait állítja a szovjet nép elé. Az öt év folyamán az előző ötéves tervhez képest mintegy kétszeresére emelkednek a beruházások az iparban. Öt év alatt kétszeresére emelkedik a villanyerőművek összkapacitása, az egész ipari termelés színvonalának növekedését pedig 70 száza­lékra irányozza elő a terv. A mezőgazdaság területén is ha­talmas feladatokat tűznek ki ezek az irányelvek. Az új öt­éves terv folyamán a gabona össztermelés eredményének 40—50 százalékkal kell emelkednie, a cukorrépatermelésnek 65—70 százalékkal, a burgonyatermelésnek 45—50 szá­zalékkal. Öt esztendő alatt 80—90 százalékkal kell megnövekedni a hús- és szalonnaterme'.ésnek. A fokozódó bőség, a jólét, a növekvő gazdagság, a szovjet egészségvédelem hatcilmasarámjú fejlesztése, az em­beri ész és akarat diadalának nagyszerű számadatai bonta­koznak ki a tervből. A gépi berendezések- és energiaforrá­sok felhasználásának olyan bőségét irányozza elő a terv, amely' lehetővé teszi a munkafolyamatok egyre nagyobb arányokban történő gépesítését, a szellemi és fizikai munka közötti. különbség további elmosódását 1955-re teljessé lesz az alapvető építési munkák gépesítése és a kolhozokban be kell fejezni a mezei munkák gépesítését is. Ezzel párhuza­mosan a tervezet előírja a munkások és alkalmazottak reál­bérének 35 százalékkal való további növekedését és 40 szá­zalékkal kell növekednie a kolhozparasztok pénzben kifize­tett természetbeni jövedelmének. A dolgozók egészségének védelmére 30 százalékkal többet fordítanak, mint az elmúlt ötéves tervben. Kiragadott számadatok ezek a gigantikus tervből, amely hatalmas lépés előre a szocializmusból a kom­munizmusba való átmenet útján. A szocialista gazdaság életerejének, vitathatatlan felsőrendűségének minden eddigi­nél ragyogóbb bizonyítéka az új ötéves terv. A kapitalista országokban ezzel szemben a háborús gazdálkodásra való áttérés ellenére is állandóan csökken az ipar termelése, egyre jobban elszegényedik és elnyomorodik a dolgozó nép. A terv, a békés építés terve, a Szovjetunió békeakaratá­nak és, erejének újabb fényes bizonyítéka. A Szovjetunió puszta létével akadályozza az új háború kirobbantását, aka­dályozza a burzsoáziát, hogy szabadon uralkodjék kiterjedt belső piacán. A tervezet végrehajtása még erősebbé teszi a Szovjetuniót, ami tehát újabb nyomatékos figyelmeztetés a háborús, gyújtogatóknak. A második világháború példája még élénken él a népek emlékezetében. A háború utáni öt­éves terv győzelmei, az új ötéves terv nagyszerű perspektí­vái pedig csak jobban megerősítik azt a megállapítást,' ha az agressZorok mégis egy új világháborút kezdenének, ez a Szovjetunió erejének és a népek elszántságának következ­ményeként a kapitalista világ teljes pusztulásával járna. Az Ötéves tervezet világító példa, nagyszerű útmutatás m népi demokratikus országok, hazánk népe számára is. Mi is azon az úton járunk, amelyen a szovjet nép Sztálin elvtárs vezetésével már oly sok győzelmet aratott. A terv számadatai a mi jövőnk tükrét vetítik elénk, amely még jobb munkára, fokozottabb áldozatvállalásra ösztönöz mind­annyiunkat. A magyar nép a Szovjetuniótól és közvetlenül magától, Sztálin elvtárstól már felmérhetetlenül sok segít­séget kapott a szocializmus építése feladatainak megoldásá­ban, ezért kétszeres örömmel fogadhatjuk a tervezetnek azt a megállapítását, hogy a terv elősegíti a Szovjetunió és a népi demokráciák további megszilárdítását és , gazdasági együttműködésük kiszélesítését, valamint a gazdasági kap­csolatok fejlesztését minden országgal, amely az egyenjo­gúság és kölcsönös előnyök alapján kívánja fejleszteni ke­reskedelmét- Augusztus 29-én lesz ötödik évfordulója an­nak, hogy p. Szovjetunió ratifikálta a Magyarországgal kö­tendő békeszerződést. Annak előtte is, de azóta még foko­zottabban támaszkodhat a dolgozó magyar nép a Szovjet­unió gazdag tapasztalataira és. most az ötéves tervezet_ is előírja, hogy ezt a kölcsönös kapcsolatot tovább kell erősí­teni. Megyénk, dolgozó népünk lelkesedéssel, határtalan sze- retettel köszönti a Bolsevik Párt XIX. kongresszusát, ameiy erőforrás és példakép a haladó békeszerető emberiség szá­mára. Határtalan szeretettel köszönti a kommunizmust építő Szovjetuniót, amelynek népe a Bolsevik Párt és a nagy Sztálin vezetésével újabb, világraszóló hozzájárulással erő­síti a békeszerőtő népek te győzhetetlen ügyét. Harcban a harmadik negyedévi terv teljesítéséért A tűzhelygyári csiszolóműhely élenjáró dolgozói teljesítik a napi tervet A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozói figyelemmel, kisérik üzemük eredményeit. Az elmúlt hónapban az üzem a: tervet, nem teljesítette, bár mintegy 1200 dolgozó versenyezik egymással. A csiszolómühely dolgozói is le­maradtak a tervük teljesítésé­vel és ezáltal akadályozták az üzemet az eredmények elé­résében. A csiszolómühely élen­járó dolgozói most kemény har­cot indítottak, hogy harmadik negyedévi tervüket sikerre vi­gyék. Krátki János sztahanovis­ta fémcsiszoló augusztus 19-én a délelőtti műszak letelte utón az éjszakai műszakban is dol­gozott. hogy lemaradásukat be­pótolják. Augusztus 22-én az üzem­ben a legjobb eredményt Vejvár Ferenc kéziformázó 240 százalékos eredményé­vel érte el. Jó eredményt ért el és példát mutat a többi fiataloknak# ifjú Lipták Pál DISZ-titkáirv »w ezen a napon 230 százalékra telje­sítette tervét. Kuruc/. , Kéro’v és Nagy József gépaórm'ázók augusztus hónapban még minden nap 200 százalékon felül, augusztus 22-én, már 2*3 száza­lékra teljesítették napi előirány­zatukat. Jó eredményt ért e! még ezen a napon Kurucz Ist­ván kéziformázó, aki 218 szá­zalékra teljesítette napi tervét. Molnár István csiszoló augusztus 20-ra vállalta, hogy ötéves tervét befejezi. Vállalásának július 26-án már eleget tett, s ekkor újabb vállalást tett. hogy augusz­tus 20-ig minden nap 200 százalékon felül teljesíti napi előirányzatát. Adott szavát minden nap be­tartotta. 22-én 208 százalékra teljesítette napi előirányzatát; A gyár női dolgozói is szép ered­ményeket érnek el. Köztük C/i- kora Irnréné magkészítő, 188 másfél-kétszeresére százalékra, Mencel Erzsébet magkészitő 172 százalékra tel­jesítették napi előirányzatát 22-én. A tervteljesítésben azonban lemaradt az öntöde II. gépfor­mázó csoportja, amely augusz­tus hónapban csak 68 százalék­ra tudta teljesíteni a havi ter­vét, mert sok dolgozó 100, szá­zalékon alul termelt. • Augusztus 22-én is 17, volt. ezeknek = a' szá­ma. Elengedhetetlenül szüksé­ges a munkamódszerek átadá­sának fokozása. \ niátranovfíki bányászok íijobb 109!) ionná szenet adnak terven felöl A mátranováki vállalat dolgozói Rákosi elvtársnak küldött levelükben megfogadták, hogy a harmadik negyedévben 2030 tonna terven felüli szenet adnak népgazdaságunknak. A mátra­nováki bányászok küzdelme, mint az előző versenyszakaszokbam, most is győzelemhez vezetett. A párt-, szakszervezet és műszaki vezetőség a legteljesebb mértékben támogatja a dolgozókat, hogy harcuk eredményes legyen. A verseny egész ideje alatt kemény, megfeszített küzdelem folyt. Ezt igazolja Répás István if j. éím-unkás vájár brigádjának eredménye, amely e hónapban átlagosan 183 szá­zalék volt. Czene József brigádja 158.4 százalékot ért el. Rajtuk kívül azonban Nagy Sándor, Nyerges Lajos, Székvölgyi Gusztáv, de a többi csapatok is példamutatóan harcoltak és már augusztus 18-ra magasan túlteljesítették felajánlásukat. Vállalatunk dolgozói az augusztus 20-ra eső vállalást 922 tonnával teljesítették túl. Vállalatunk dolgozói a Rákosi elvtársiak adott szó teljesítése után most újabb 1000 tonna terven felüli szén kitermelésére tet­tek fogadalmat. A több szénért folytatott harcunk augusztus 20 a után is továbbfolyik hogy munkánkkal elősegítsük a döntő tervév győzelmét. , Kovács d. László vállalati igazgató Tiribes-okna legjobbjai Tiribes-akna legtöbb dolgo­zója. szorgalmasan hareolKaz alkotmányunk tiszteletére tett fogadalmak teljesítéséért. A csa­patok közül különösen kiemel­kedik a 11. számú pillért fejtő '■.Zsidói'., István csapata, amely augusztus .20-ig 25.8 tonna sze­net ajánlott'fel. és s-zorgatmáva! előirányzatán felül 88 tonna szenet termelt ki. Jó eredményt ért el még a 14 számú egy­szárnyú frontot ‘ fejtő Lörtncz János csapata, amely a 94: ton­nás felajánlását 807 tonnára teljesítette. Rajíttk kívül még dicséretreméltó munkát végzett Varga József és Pádár József csapata, azonban vannak, akik alaposan lemaradtak és nem­hogy a felajánlásukat, de még az 'előirányzatukat sem teljesí­tették. Köztük a 7, 9. 15. és 17 számú csapatok, akik előirány­zott tervüket is mindössze 70— 80 százalékra teljesítették. Ha a lemaradó csapatok na­gyobb lelkiismerettel és oda­adással végeznék munkájukat, akkor Tiribcs-akna dolgozóinak vállalt kötelezettségükért vívott harca nagyobb sikerrel zárult volna,» VáUaiatunk dolgozói most. a bányásznap méltó megünnep­léséért indultak harcba. Ebben a küzdelemben egyetlen pilla­natra sem szabad lemarad­nunk, kemény, megfeszített munkával kell harcolni, hogy wbizmyííRuk: érdemesek va­gyunk pártunk és Rákosi elv- társ bizalmára. Hullámzó termelés, a Loy-mozgalom elhanyagolása gátolja a kisterenyei bányákat a felajánlás és a terv teljesítésében csille - ellátást, de magát; az Gerö elvtárs a január 12-én megtartott aktivaértekezleten első feladatként jelölte meg: „1952-ben el kell érnünk, hogy most, januártól, az év elejétől kezdve a termelés minden ipar» ágban ... dekádról dekádra, hónapról hónapra, negyedév­ről negyedévre egyenletesen emelkedjék.” Megyénk leg­több bányavállalatánál, bánya­üzeménél azonban nem fogad­ták meg és a gyakorlatban'nem hajtották végre Gerö eivtárs figyelmeztető szavait. Az augusztus 20-i versenyt így nagyban befolyásolta bánya­üzemeink egyenlőtlen, bul i ám­zó termelése. A vállalás teljesítéséért folytatott harcot kapko­dás jellemezte. Nem volt biztosítva a ciklusgrafikon szerinti egyenletes, ütemes termelés. A kisterenyei vállalat ered­ményes munkáját főképpen a Tordas-üzem hátráltatta. Ebben a,z üzembe volt beépítve a szovjet emberek nagyszerű al­kotása, a Dombasz-szánlkom- bájn. Nem azért, mintha a- szénkombájn kedvező viszo­nyok között nem tudná megol­dani és beváltani a hozzáfűzött reményeket, de a tordasi üzem­ben való kísérletezés sikerte­lennek bizonyult a vízbetörések és föle nyomásviszonyok mel­lett. Kusnyér Zoltán, a tröszt műszaki igazgatója ugyan tett javaslatot a kombájn részére elkészített frontszakász kiala­kítására. azonban egyetlen al­kalommal sem ment le a bá­nyába, hogy a helyszínen meg­győződjék a front és a nyo­másviszonyok alakulásáról. A kisterenyei vállalat 1 mifsíaki vezetői és fizikai dolgozói ma­gukra hagyatva, hol ’kisebb, telpedig nagyobb 'íéWzárfettfI. próbálkoztak a szénkombájn termelésének föltételeit biztosí­tani. A munkájukat kapkodás, tervsz erőtlenség jellemezte, míg a frontfejtés összesza­kadt és le kellett monda- niok a szénkombájnról, v é gérvé nyess.n kik apc solni azt a termelés szolgálatá­ból. y Ezalatt az idő alatt azonban az üzem régi munkahelyei el- hanyagoiódtak, termelésre al­kalmatlanokká váltak. A júliusi feltárási tervet is mindössze 60 százalékra teljesítették. A kombájn kikapcsolása után az üzeni dolgozóinak nagy­részét föltárási, elővájási és fenntartási munkára kellett be­osztani. Ilyen -körülmények kö­zött az üzem termelésének napi adatai a termelés megengedhe­tetlen hullámzásáról tanúskod­nak. A hónap első napján 55, negyediken 100, öiödiken 89, hatodikon 31, tizenki­lencediken 191 százalékos volt a napi eredményük. Igaz, maga Sült Tibor, Tor­das-üzem vezetője is beismeri, hogy a 19-i napon nyilvántar­tott 191 százalékos’ eredményük nem reális, mert az üzem ezen napon valójában nem termelte ki a bemondott 191 százalékot. De nagyterme!esi nap volt, és esz üzemről „jó képet” akartak mutatni. Ez természetesen nem viszi előbbre az ügyüket, csak eltorzítják véle ai valóságot és mesterségesen idézik elő az üzem egyenlőt en tért- melését. Ham:s, látszatpolitika ez, amire semmi szükség nincsen, hiszen a következő napon már ismét 100 százalék alá eseti az üzem termelése. ki üzem 'dolgozóinak saját ínagpkban; kell keresni-a hibát, mert az üzem egyenlőtlen ter­melését a szállításnál mutat­kozó . zavarok és fogyatékossá­gok is nagyban elősegítik. Nincs beütemezve óráról órára a szállítás és igen gyakori, hogy ürescsille hiány miatt epry. va;gy másfél órát is állnia keli a szál lítópál váina,k. Ezenkívül 14-én és 22-én, de több mun­kanapon félórás késéssel száll­tak be a bányába. A mizserfaj hánya üzemektől is a kisterenyei szénosztályo­zóra szállítják a szenet és ez az útszakasz egybeesik a tor- da-si száüítóvágánnyal. Ezen az útszakaszon 24 órai alatt sok­szor 70—72 vonatnak kell köz­lekednie, ami a szállítás túl­zsúfoltságát idézi elő. ez az­után kihat a pontos munka-kez­désre és a helyes ürescsiiie el­látásra. Súlyos hiba, hogy. a válla­latnál ismerik a nehéz szállí­tási. viszonyokat, rfteglem dol­goztak ki ütemtervet Mizserfa és a szolgáltató vállalattal kar­öltve, hogy biztonságosabbá tegyék ai szállítást. Ennek kö­vetkezménye, hogy az egész kisterenyei Vállalat óránkénti termelésében is kgmpányszerű- ség mutatkozik. Például 22-én az első műszak első két órájára megtervezett szénmennyiségnek csík az 54 százaléka jött ki, az utolsó két órában peáiijga megtervezett mennyiség 103.8 százaléka. A második szak első Ikét-'órá­jában a megtervezett szénnek csak a felét, a második két órá­ban pedig már 121 százalékát termelték ki. Természetesen ez a- napi termelés ingadozásának csak egy kiragadott példája:. Ettől még sokkal súlyosabb helyzetek is előfordulnak, ami kampányszerűvé teszi az üres­egész termelési folyamatot i-s. A kisterenyei vállalatra is az jellemző, mint a tröszt többi vállalataira, hogy a hónapeleji lemaradást a hónap végén akarják be­hozni és ilyenkor rendsze­rint elhanyagolják az elő­vájási föliááás és .fenn­tartás munkálatait. A hónap elején viszont a ter­me, őcsapatok nagyrészét" im­produktív munkára kell beállí­tani és ezzel a széníemre’ési terv visszaesik. Helytelen lenne azonban azt tartani, hogy a terme'ésegyen­letes ütemessége kizárólag a műszakiak feladata. Az üzemi pártszervezet ve­zetőinek fel kell ismerniük, hogy az egyenletes terme­lés politikai kérdés, harci kérdés. Harc a hibába beten.yugvő ki­rakatpolitika ellen és minden olyan jelenség ellen, amely ve­szélyezteti a termelés ütemét. Ez év elején megyénkben is beindult a nagyszerű Loy- mozgalom, amely a termelés egyenletességét szolgálnia. Kezdetben ez ment is elépr jól, de már hőnppok 0!a sem a szakszervezet, sem a pártszer­vezet aktívái, (funkcionáriusai nem mozgósítanak a Loy-moz; galo-iti fellendítésére! Ugyan­úgy. mini} még pétik több bá­nyaüzeménél, Kist erényén isvd- lamijéle ,.divatnak” ■iékihtik• a Lop-mozgalmat. A - kisíérenyei vállalat egyenetlen termelésé­nek és a Loy-mozgalom’ elha­nyagol ásának nagy köze van ahhoz, hogy. Rákosi elv-, társnak tél;. íögada'mukai, nem tudták beváltani, hogy- atigúsé- tus 20-ig t&$>, mini ezer totina sitimet maradink adósak ígé­retük be'■néni' tartásával. < :>ir • I '

Next

/
Oldalképek
Tartalom