Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)

1952-07-30 / 61. szám

2 SZAB Ali NOfiR^D 1052 JŰLIUS 50. Jelentés három vállalattól az augusztus 20-i fogadalmak teljesítéséről A mizserfai szénbányák dolgozói a Rákosi elvtársnak írt levél­ben a harmadik negyedévben terven felül 5522 tonna szén kitermelését vállalták. A dolgozók harcos lendülete, amely párosult a műszaki vezetők jó mun­kájával, eredménnyel járt. Vállalásukból június 25-ig 1777.9 tonnát már kitermeltek és ezzel havi tervüket 105.8 felajánlásukat pedig 103 százalékra teljesítették. A vállalat üzemeik között nemes ve­télkedés indult meg „az alkotmány ak­na” cím elnyeréséért. Eddig a Pálhegyi bányaüzem jár az élen, amely július havi tervét előre láthatólag 4 naPpal előbb fejezi be. Eddig 122.2 százalékra teljesítette elő­irányzatát és az üzemnél minden dol­gozó 100 százalék felett teljesít. Buda­vári Károly front-brigádja a vállalt fe­jenkénti 2 mázsás többtermelést je­lenleg 148 százalékra teljesítette. Mun­kaidejük minden percét igyekeznek ki­használni, az eléjük háruló akadályo­kat rövid időn belül megszüntetik. Egy alkalommal a rázócsúszda motorja tönkrement. Nem várták a gépműhely segítségét, hanem maguk hozzáláttak la gép leszereléséhez és rohammunká­val kicserélték a motort. Az üzemza­var közbejötté ellenére még 40 csille szenet termeltek. Földi Ferenc csapata három nappal előbb befejezte a légakna k-hajtását és így elősegítették, hogy három nappal előbb indulhatott meg a széntermelés a mátra szelei ke- resztvágati részen. A mizserfai lejtősakna július havi tervét 108.5 százalékra teljesítette. Az üzem termelését nagymértékben előse­gíti a szovjet Sz. 153-as rakodógép. A rakodógéppel Pászti István 24 tagú brigádja 2 mázsás vállalásukat 115 százalékra teljesítette. Kidolgozták erre a munkahelyre a ciklusos munka- módszert. Az eredményeiket még fokozni tudják azáltal, hogy 1.30 méteres fúrólyuk helyett 2 métereset alkal­maznak. így egy robbantással na­gyobb mennyiségű szenet nyernek, mint ezelőtt. Az üzem másik élenjáró csapata Jancsi András sztahanovista vájár­brigádja, amely elővájáson dolgozik és a napi 4 folyóméter előirányzatra 0.5 folyómétert vállalt. Vállalásuknak 148 százalékig tettek eleget. A brigád tagjai a vájvégén egy rövid, másfél méteres és egy 3 méteres csúszdatek- nőt tartanak tartalékban, s robban­tás alkalmával a csúszdateknőt egész a szénfalig szerelik, így a lerobbantott szén mindjárt a csúsz­dára kerül, amelyet már nem kell lapátolni. Eb­ben az üzemben dolgozik Kővári Jó­zsef frontfejtési csapata, amely a 46. mázsás előirányzatra még 2 mázsát vállalta és a vállalásának július 25-ig 130 százalékig tett eleget. A kazári üzem Rákosi elvtársiak tett vállalás teljesítésében lemaradt. A vállalat üzemei között a szurdokl üzem pedig még havi tervét sem teljesíti, csak 97.8 százalékot ért el, s a felajánlásban 763.9 tonna a lemaradás. Az üzemnél a dolgozók munkáját nem segítették elő kellő mértékben a mű­szaki vezetők. A frontfejtést e hónap elején befejezitek és másik front elő­készítéséről nem gondoskodtak a mű­szaki vezetők. A felajánlásokhoz kap­csolódtak a vállalat műhelyi dolgozói, s vállalták, hogy a gépek megfelelő karbantartásával segítik a bányászok harcát. De adott szavukat nem min: den esetben tartják be, mert előfor dúlt, hOtgy a pálhegyi lejtaknában be­szerelt csúszdagép csak egynapigmű- ködött s utána ki kellett cserélni, amely a termelést akadályoztat. Az üzemek­nek 100 folyóméter rázóteknőre va.n szüksége, amelyet ki lehetne elégíteni, ha a javításra váró csúszdateknőket rendbehoznák. De a javítás még húzó­dik, s ez komolyan veszélyezteti a pálhegyi frontfejtést. I A 63/1 számú Építőipari Vállaiüt | 223 ifjúmunkás vállalta a 20 darab szövetkezeti ház betetőzését és öt épü­leten a munkák teljes befejezését, a 64-es épület felső vakolását a harma­dik emeletig, és az összes nyilást- záró szerkezetek beépítését elvégzik, a 48-as épület építését >0 napped a határidő előtt befejezik. Vállalásukat, már teljesítették/ Vállalásokat tettek a brigádok és egyéni dolgozók is. így a Kovács ku­bikosbrigád vállalta, hogy 5 nappal a határidő előtt elvégzi öt épület terep- rendezését és öt épület alapkiemelését, azok betonozását. Az ács-tanulóbrigád a 20-as épület tetőszerkezetének fel­állítását és 4 lakás tetőszerkezetének ■ ■ a befedését vállalták. A 205-ös munka- területen Berényi építésvezető vállalá­sát nap, mint nap teljesíti, ugyanígy az acélgyári építésnél Szalai Károg kő­műves-brigádja 117 százalékos tel­jesítményével július 24-ig vállalását 40 százalékig teljesítette. Teljesítette vállalását Zsóri építésvezető, a 48 épületnél a munkálatokat határidő előtt elkészítette. Jó eredményeket ér el a Verbói kőművesbrigád 128, a Zsldai kőművesbrigád 132 és Bozó Borbála segédmunkás 112 százalékos ered­ménnyel dolgozói az alkot­mányunk tiszteletére előirányzatukon felül 70 folyóméter kihajtását vállal­ták a harmadik negyedévben. Az üzem a július hónap második dekád jának elő­irányzatát 106 százalékra teljesítették. A csapatok közül a legjobb ered­ményt Prezenszki József 8-as csapata érte el, amely a második dekád tervét 130.5 és Karnis József csapata, amely 106 százalékra tel­jesítette. A vállalásból azonban még semmit sem teljesítettek! Az üzem becsületes dolgozói eredményes munkáját dön­tően akadályozta a sűrített levegő hiánya, amely a gépek hatásfokát is csökkentette. Nem biztosítják az üzemben még az ívóvíz szükségletet sem a dol­gozóknak. De döntő mértékben akadályozza vál­lalásuk teljesítését a sok igazolatlan mulasztó­július hónapban már 21-re emel­kedett az igazolatlan napok száma. Nacsa István például állandóanaz orvost látogatja, beteget jelent annak ellenére, hogy az orvos nem hajlandó betegnek nyilvánítani őt. Hozzá ha­sonló Gaál Pál is. AKIK VALÓRAVALTJAK RÁKOSI ELVTARSNAK ADOTT SZAVUKAT. A ZAGYVA! SZÉNBÁNYÁK dolgozói 2088.7 tonna vállalásból már 1132.3 tonnát teljesítettek és a 71.4 tonnás lemaradást is bepótol­ták, isőt 516.6 tonnával már többet adtak vállalásuktól. A MAT RAN OVAKI VÁLLALAT július 24-ig vállalását nem .telje­sítette, 429.8 tonnával maradt le a vállalás teljesítésében. Július 28-ra lemaradását bepótolta és 251.2 tonna szenet adott vállalásán felül. _ A vállalások teljesítését a do'gozók harcos lendülete biztosítja. Július 26-án a legjobb eredményt Újlakon Oláh András csapata 149.5, a tordasi üzemnél Lávái János 143.8, Margit-tárón Pál János Mátyás csapata 132.7, Forgácson Godó István 179, Délibányán Számét József nováki 189.6, Gáti üzemnél Varga Sándor 171 százalékos teljesítmé­nyükkel érték el. AKIKNEK ADOTT SZAVUKAT NEM KÖVETIK TETTEK: A NAGYBATONYI SZÉNBÁNYÁK dolgozói eddig 148.2 tonnával kevesebbet termeltek vállalásuknál, sőt még tervet sem teljesítették. Július 26-ig csak 97.5 százalékot értek el. Nem teljesíti a vállalását a tiribesi vállalat, amely 697.3 tonnával, a kisterenyei vállalat, amely 950 tonnával maradt adós. Tordas üzem a 300 tonnás vállalásából még semmit sem teljesített. A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT vállalásából még csak 3791.1 tonnát teljesített. Július 26-án előirányzatát 100 százalékra tel­jesítetté. | A kányási szénbányák | Az adott szó a kisterenyei bányákban is annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle! A kisfierenyi szénbányák vállalatá­hoz tartozó Tordas üzem dolgozói al­kotmányunk tiszteletére vállalták, hogy a harmadik negyedévben 300 tonna szenet termelnek előirányzatukon fölül. A dolgozók a harmadik negyedév be­indulásakor nagy lendülettel kezdték meg munkájukat. Igyekeznek Rákos eivtérsnak adott szavukat valóravál- tani. Vannak olyan csapatok, amelyek vállalásukat már túlteljesítették. Lavaj János csapata 60 csille helyett 64 csillét, Stzmoraterosi János csapata 60 csille vállalását már 83 csillére telje­sítette De ezek az eredmények csak az egyes csapatoknál lelhetők meg. Az üzem a 300 tonna vállalásából még semmit sem teljesített, sőt még az előirányzatát le csak 80.6 száza­lékra tudta teljesíteni a harmadik dekádban, annak ellenére, hogy az első és második dekádban 100 száza­lékon felül teljesítették. A becsületes dolgozók harcának eredményeit csök­kentik az olyan dolgozók, mint Nagy címer József csillés, aki 15-től már 8 napot maradt igazolatlanul távol a munkahelyéről. Többszöri figyelmez­tetés ellenére sem volt hajlandó mun­káját elvégezni. Az üzem irodát na­ponta tömegével keresik fel a kétln- kiak és szabadságukért rimánkodmak. hogy a mezőgazdasági munkákat el tudják végezni. Keveset gondolnak az fcem termelésére ezek a dolgozók. A műszaki vezetők nem eléggé támo­gatják a dolgozók vállalásainak tel­jesítését. Bérces főakn-ász már arra sem emlékszik, miiyen vállalást tet­tek a dolgozók, hogyan teljesítik azt. Későn értesülnek az üzemben előfor­duló hibákról, amelyek a termelést akadályozzák. Július 25-én délután az irodában végezték munkájukat azzal a tudattal, hogy a termelés rendes ütemben folyik. Közben a négyes ereszke első balosztóján a kaparósza­lag meghibásodott és délután fél ket­tőtől este hét óráig annak kijavításá­val foglalkoztak a dolgozók. A négyes ereszkében egy pályakoosi fa meg­akadt és az utána következő 6 csille nekiment és a felborult csillék aka­dályozták a szállítást. Az ebben a műszakban dolgozó aknász látva, hogy a négyes ereszkében a frontfejtésen csak a műszak vége , felé dolgozhat­nak az emberek, ennek ellenére to­vábbra Is a fronton dolgoztatta őket, ped-g hasznosabb, fontosabb, munká­val töit/hették volna az idejüket, mert az üzemnél o fenntartási munkálatokat elhanyagolták, amely fenyegetően veszélyezteti az üzem termelését. A fenntartási mun­kák elhanyagolása következtében a talp- és a tető közötti rész egyre ki­sebb lesz, »mely a szállítást lehetet­lenné teszi. Nem igyekeznek kihas.« nálnij az üzemeknél lévő gépeket. Ki­használatlanul hever a négyes ere-zke frontfejtése meílett a szovjet Dombass/ kombájn. Nem biztosítanak megfelelő helyet a gép részére így az eredmé nyékét nem tudják fokozni, sőt még tervüket sem tudják teljesíteni. A ter­melés folyamatosságát befolyásolja a már megígért kaparószalag, amely július 25-én még a rónai üzemnél ki­használatlanul hevert a bányában, s átadását a rónai vállalat vezetősége csak vasárnaora ígérte. Az üzemnél kevés sző esik a ver­senyről, a vállalások teljesítéséről. A műszaki vezetők nem tartják köteles­ségüknek a versennyel való foglalko­zást. Nem értékelik rendszeresen a versenyt, A dolgozók és a műszaki vezetők közölt nincs meg a megfelelő kapcsolat. Ez a megszólításból is ki­tűnt. Bércesi főaknászt az egyik re- virakná&zt, de a dolgozók is „főak-n.ász úrnak’* hívják. Az üzem mérnökét szin­tén az „úr*' megszólítással „tisztelik*’ meg. Több dolgozó szorongó szívvel keresi fel a műszak' vezetőket, mert nem érzik őket munkatársuknak. A kisternyei bányászok levelükben közvetlenül Rákosi eívlársnak tettel! ígéretet harmadik negyedévi tervük túlteljesítésére. A vállalat fizikai és műszaki dolgozóinak fokozottabb felelősséget kell érezniök azért, hogy az egész ország színe előtt adott szavulmak maradéktalanul eleget tegyenek, hogy a Rákosi elv­társnak tett ígéretet minden nap tel­jesí isékl Még több lőszert a frontnak! „Még gyorsabb szállítással segít­sétek a front ellátását!” Ezt üzente Kim ír Szén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vasutasainak. A koreai inép szeretett vezetője szavainak vissz­hangjaként új mozgalom indul mely­nek jelmondata: „Szállítsunk még több lőszert a front hős katonáinak." Az új mozgalom számos frontmö- gött-i hőst adott a hazának, akik nagy­szerű teljesítményeikkel támogatják a fronton küzdő katonákat. Mo Kvan Ho mozdonyvezető bri­gádja elhatározta, hogy az új mozgalom keretében fennakadás- né.Skül 50.000 kilométer utat tesz­nek meg. A brigád tagjai különös gondosság­gal vizsgálják felül minden út előtt a mozdonyt, de ellenőrzik azt is, hogy a terrorbombázók által megtámadott útvonalon hogyan halad a helyreállí­tási munka. A brigád kitűnő munkaszervezé­sévé’ elérte, hogy az eddigi napi átlagos 170 kilométeres teljesít­mény helyett 280 kilométert ér el. Han Nam Szu mozdonyvezető á Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság Hőse szintén tevékeny tagja a mozgalomnak, példamutató személyes bátorságával egy hatalmas bombatá­madás alatt 40 munícióval megrakott vagont mentett meg a front részére. A fűtőiházi dolgozók ugyancsak ki­veszik részüket a frontra történő szállítások sikeres lebonyolításából. Han Hak Jul az egyik fűtőház dolgo­zóiból állandó felügyelő szolgálatot szervezett. Ez a szolgálat gondosko­dik róla, hogy a mozdonyokat a fűtő- ház területén azonnal kezelésbe ve­gyék és biztosítsák a mennél röv'debb idő alatt történő továbbhaladást. Csői Jong Pal, a fűtöház egyik legügyesebb szerelője két munkatár­sával együtt határidő előtt javított meg egy légitámadáskor alaposan megsérült „Mikasa 319“ mozdonyt. Kim ír Szén népének hős vasutasai raÉfy9Pó fegyvertényekkel bizonyítja be, hogy egy hadsereget alkotnak a tűzvonalban harcoló katonákkal és közös harcuk eredményeként meg fog születni a végiső győzelem.1 Első győzelem a Vág vize feleit Minthogy a viz a legolcsóbb erő­forrás, Csehszlovákia ötéves tervé­ben a vízierőművek fontos szerepet töltenek be és azokat egyre fokozot­tabb■ mértékben állítják be a népi érdekek szolgálatába. Csehszlovákiá­ban a jövő évben a viLamosenergia termelése megkétszereződik az 1950. évi termeléshez viszonyítva. Hogy üt a fejlődés milyen gyors, az kiderül abból, a tényből, hogy egész Cseh­szlovákiában a villamoserő termelése a háború előtti állapotnak megfele­lően csaknem háromszorosára emel­kedik, míg maga Szlovákia e fejlő­dés keretében az áramtermelés tízsze­resével vesz részt az 1937. évhez vi­szonyítva. Az 1943. évhez viszonyít­va Szlovákia áramtermelése nyolc­szorosára emelkedik. Az úgynevezett fehéraranyért vívott harcban fontos szerep jut a vágvölgyi vizierőmü- veknek. Ebben a vonatkozásban ün­nepet jelentett jú'ius 4-ének napja, amikor Kostolnán befejeződött a víz- duzzasztó medence építése ö vízi- erőmű részére, valamint július 5-e. amikor az új betonmedencébe első Ízben engedték be a Vág jolyó vizét. A környék dolgozói és az építke­zés munkásai már korán reggel nagy tömegekben gyűltek össze a szomszédos gyárakból pedig küldött­ségek érkeztek, hogy szemtanúi le­gyenek a csatornámégnyítás fontos eseményének és üdvözöljék a csa­torna építőit. A Vág joiyó hűt. árnál nagy robajjal ömlőitek be a csatár- nába és ennek 4800 méter hosszú betonmedencéjébe. Az egybegyült közönség ezt a pillanatot lelkes örömkiáltásókkal kísérte. A megje­lentek arcai ragyogtak a boldog örömtől. A közönség tekintetében látni lehetett, hogy mindenki arra a vízre gondol, amelyet hamarosan rá­engednek a kostolnai vizierőmü tur­binájára és amely hamarosan meg­kezdi a hajtóerő termelését az üzem részére és a viiágitóáram termelé­sét a falvak lakói részére. A csatorna építését a szocialista munkaverseny eredményeképpen négy hónappal előbb fejezték be, míg a vizierőmü dolgozói vállalták, hogy azt fél év. vei a terv előtt fogják rendeltetésé­nek átadni, mégpedig a Nagy Októ­beri Forradalom 35. évfordulójának napján. A kostolnai vizierőmü nem­csak a Vág völgye, hanem egész Szlovákia képét megváltoztatja, amit érthetővé tesz az a tény, hogy annak évi termelési kapacitása néhány 10 millió kilowatt-óra. A csehszlovák technika és a csehszlovák dolgozó nép gyönyörű munkája pótolja azt az energiát, amelyet eddig'd föld alól kellett kibányászni és amely új életet sugároz ki a legtávolesőbb faluba is. A tisztviselők helyzete a marshallizált Törökországban ki amerikai monopolistáknak Törökor­szágba való behatolása és az ország­nak amerikai! gyarmattá való válto­zása következtében a török nép hely­zete napról napra nehezebbé válik. A közszükségleti cikkek árának állandó emelkedése és a dolgozók reálbérének csökkenése növeli a dolgozók nyomo­rát. Különösen nehéz a tisztviselők helyzete, akiknek nagy többsége olyan kevés fizetést kap, amely nem elég családjuk eltartására és élelemmel való ellátására. A „Hyriel” című isztambuli lap kö­zölte az isztambuli ipari és kereskedelmi kantára hivatalos adatait, amely szerint egy öttagú család élelmezésére három gyermeket számítva (a legidőssebb 15, a középső 7, a legkisebb másfél éves) havon-ta legkevesebb 389.58 tö­rök lírát kell számítani. A marshallizált Törökország tiszt­viselőinek fizetése mélyen a lé fonni - műm alatt van. A tisztviselőknek több mint 9! százaléka havonta átlag 110 török líra fizetést „élvez”. A falvak községi tisztviselői, a falusi iskolai ta­nítók, a vasút- és posfatisztviselők, éjjeliőrök, szolgák, stb. havi fizetése 32—75 török lira. A városi tisztvise­lők, városi iskolai tanítók, adó- és banktisztviselők, állami szolgálatban álló orvosok, mérnökök, kereskedelmi alkalmazottak és szállítási tisztviselőik fizetése 110—225 líra között mozog. Az isztambuli lapuk nemrégiben közöl­ték 75 tisztviselő nyílt levelét, amely­ben többek között ezek voltak olvas­hatók: „Az isztambuli Beykosz cipő­gyár alkalmazottai vagyunk, havi fi­zetésünk 75 líra. Ebből az összeg­ből levonnak 31 százalék állami adót, is öregségi járulékot. Tiszta jövedel­münk 51 líra. Az ég szerelmére, mondják meg, hogy ebből a pénz­ből mit tadunk vásárolni?” Az elégtelen jövedelem az oka an­nak, hogy Törökországban a borra­való, a megvesztegetés és az áliami pénzek elsikkasztása egész közönsé­ges jelenség. A tisztviselők a polgárok számára végzett legkisebb munkáért is megkívánták a borravalót. Nagyobb szolgálat esetén a polgárok vesztege­téshez kénytelenek folyamodni. Az isztambuli tisztviselők a házak alagsorában, vagy pincéiben laknak, esetleg a ^ Gedjekondu barakjaiban vagy a Sisli-negved kunyhóiban kény­telenek eltölteni éjszakájukat. A „Jeni Isztambul" című lap így „ismerteti” ezeket a lakónegyedeket: „Legalább 10.000 ember ét a Sisli-negyed kuny­hóiban. Ezek az emberek állandóan a legkülönbözőbb fertőző betegségeknek vannak kitéve. Ezen a területen nincs víz és csatornázás. A kunyhók lakói piszkos vízben kénytelenek elmosni edényeiket, maguk pedig közvetlenül az istállótrágya mellett alszanak. Ugyanilyen a helyzet Gedjekondu- negyedben is. Az emberek szűk ba- rakokban laknak, amelyeken az abla­kokat kis lyukak helyettesítik. Sokszor ajtaja sincs a boroknak, a tető pedig mindenféle deszka- és bádoghulladék. Vízről, csatornázásról, villamosvilágí­tásról beszélni sem lehet. A „negyed” elviselhetetlenül bűzlik az utakon he­verő mindenféle hulladéktól. Ez a bűz beleeszi magát az emberek ruháiba. A negyed lakói sápadtak, soványak, ru­hájuk szakadozott. Senki sem hinné, hogy ezek török tisztviselők, sokkal inkább gondolná csavargóknak, vagy koldusoknak.” A marshallizált Törökországban a munká­sok sztrájkokkal, a földnévküíi parasz­tok pedig szabályos harcokkal küzde­nek a földért és jogaikért. A tisztvi­selők is szervezkednek jogaik védel­mében. A lörök sajtó nemritkán ad hírt tanítók, mérnökök tisztviselők letartóztatásáról, akik felemelik tita- kozó szavukat az ankarai agák és ezek amerikai gazdáinak kizsákmá­nyolása, valamint török katonáik Ko­reába való küldése ellen. Ez év már­ciusában a szmirnai hivatal alkalma­zottai sztrájkba léptek. A rendőrség kíméletlen módszerekkel lépett fe! a sztrájkotokkal szemben. Többet letar­tóztattak és elítéltek „kommunista I propaganda” miatt. Ilyen eszközökkel kísérelik meg a török kormány el­nyomni a török nép tiltakozó hangját

Next

/
Oldalképek
Tartalom