Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)
1952-07-30 / 61. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZABAD NÓGRÚD A megyei pártválasztmány kibővített ülése Az adott szó a kisterenyei bányákban is annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle Boldog hetek az ország legszebb üdülőiben^^ MDP NÓG RÁDMEGYE I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 JÚLIUS 30. Juttassuk érvényre a begyűjtési törvényt! Fiatal tanácsainkra nagy feladatot bízott pártunk, országunk dolgozó népe. A tanácsok a dolgozó nép hatalmának helyi szervei, a proletárdiktatúra idején a legnagyobb, legfontosabb tömegs^erve- zetek. Működésük rövid ideje alatt megyénkben is sok eredményről számolhatnak be. Ha csak a be- nvüjtést vesszük, az elmúlt esztendőben megyénkben mintegy 5000 dolgozó paraszt teljesítette túl gabonabeadási kötelezettségét. Sok helyen maguk a tanácselnökök, a tanácstagok példamutatása biztosította a begyűjtés sikerét. Nem kis részük van abban, hogy az elmúlt évi begyűjtési eredmény alapján pártunk és kormányunk határoza tára megszűnt a jegyrendszer, fel szabadult a mezőgazdasági termé nyék forgalma. A begyűjtési tervek teljesítésében kifejezésre jutott a tanácsok tömegkapcsolatának megerősödése, államhatalmi szervezeti munkájuk minőségének emelkedése. Egy-egy nagyobb ! fel adat végrehajtása mindig erőpróbája volt és most is az fiatal tanácsaink számára. Az idén lényegesen jobban szervezték meg az aratást, behor- dást, a: gyorscséplés megvalósítása terén is sok multévi tapasztalatot hasznosítanak. Ilyen nagy erőpróba az idei terménybegyüjtés is. A minisztertanács határozata előírja, hogy az idén a beadási kötelezettséget azonnal a géptől kell teljesíteni, de hozzátette azt is, hogy ennek megvalósításáért, a begyűjtési tervek teljesítéséért a tanácselnökök személy szerint is felelősek. Ez annyit jelent, hogy még fokozottabban kifejezésre jut tanácsaink munkájának fontossága, felelősségé abban, hogy következetesebben biztosítsuk a parasztság részvételét a szocializmus építésében. hogy ötéves tervünk döntő évében minden eddiginél gyorsabban biztosítsuk dolgozó népünk jövőévi kenyerét, \ A gabonabegyüjtés első megvei hírei közül sok arról tanúskodik, hogy tanácsaink nagyrésze megértette ezt.. . Karancsalja község tanácselnöke elsőnek vitte a begyüj- tőhelyre a gabonáját. Ersekvadker- ten napról napra értékelik a cséplőgépek versenyét, tudva azt, hogy a begyűjtés sikere kint a cséplőgépeknél dől el. Tanácsaink, dolgozó parasztjaink nagyrésze tudja azt, hogy a begyűjtött élelemnek körülbelül a fele visszatér a faluba. Emellett a beadási kötelezettség mielőbbi teljesítése biztosítja a szabadpiacot. De nem mindenütt van ez így — mint Horváth elvtárs mondotta a Központi Vezetőség ülésén — nálunk is sok helyen elterjedt az a nézet, hogy „a munkásosztály segítségét nem kell az állam iránti kötelezettség teljesítésével viszonozni.” Különösen a pásztói és szécsényi járásokban terjedt el az a gyökeréig hamis, bátran mondhatjuk, ellenséges nézet, hogy az állam iránti kötelezettséget csak harmadsorban kell teljesíteni. Buják községben Mihalik Istvánná 6 mázsa kenyérgabona beadásából mindössze 2.22 mázsát teljesített. A egész községben ped:g elcsépeltek 235 mázsa búzát és ebből még csak 24 mázsát adtak be. Maga a szécsényi járási tanács elnöke is úgy vélekedik, hogy először a fejadagot, a vetőmagot kell biztosítani, csak aztán következik az áliam iránti kötelezettség. Ezt a megalkuvó nézetet az ellenség még azzal is igyekszik alátámasztani, hogy az alacsony termésátlagról terjeszt rémhíreket, vagy mint Hasznos községben, arról; igyekszik meggyőzni a dolgozó parasztokat, hogy ne adjanak be sokat, mert úgy is fognak még kérni. Természetes, hogy ahol nem ismerik a törvényt, amelyik tanács maga is megalkuvó, ott nem lehet eredményes harcot folytatni a törvényszegéssel, a kulákhíreszteléssel szemben. A minisztertanács határozata világosan előírja, hogy a magtárba bevitt gabonából a természetbeni kölcsönöket és földadót, valamint a beadási kötelezettséget kell mindenekelőtt teljesíteni. A törvényszegés nem jár egyedül. Ha a begyűjtés nem megy megfelelően, elterjednek az alacsony termésátlagról szóló mesék, egyre másra lepleznek le feketecséplőket >— mint Buják községben 24-én, egyszerre két feketeoséplőt is lepleztek le — amögött mindig ott van az ellenség aknamunkája. Hasznos községben pedig maga a tanács is megengedte, hogy a község valamennyi kulákja a közös szérű helyett a saját udvarába hordjon. A kulák feletti ellenőrzés legkisebb lazulása pedig azt eredményezi, mint Var- sányban, hogy igyekszik az ország közéllátásától elvonni a gabonát és beadás helyett a feketepiacon értékesíteni azt. Az éberség és az osztályérzék eltomputása, sok esetben pedig az ellenséggel való cimborátás, az alapja az ilyen rothadt, megalkuvó magatartásnak. . A begyűjtési törvény rendelkezésének megfelelően kormányunk június 30-val átmenetileg felfüggesztette a gabonafélék, szabad forgalmát. Ha azonban a község, termelőszövetkezet ezévi kötelezettségének 100 százalékosan eleget tesz, a szabadpiacot vissza lehet nyerni, illetve a jólteljesítésse! ki kell érdemelni! A legsúlyosabban vétenek országunk és dolgozó parasztságunk érdeke ellen azok a tanácsok, amelyek megalkuvó magatartásukkal segítik a begyűjtési törvény megszegését és ezzel a szabadpiac mielőbbi elérését. Már írtunk arról, hogy Litke községben Szécsénvfelfalun ilyen módon jártak el. De megtalálható ez más községekben is. Kisterenyén például az a dolgozó paraszt, aki 9-én elcsépelt és nem tett eleget kötelezettségének csak 10 nap múlva lett felszólítva, holott a törvény szerint már másnap meg kellett volna tenni. Kazáron még azt sem vezetik, hogy ki mikor csépel, teljesítette-e beadási kötelezettségét. . Az ilven helveken nyilván nem tartják megfe’elően szemelőtt, Horváth elvtárs figyelmeztetését: „...akik a munkásosztállyal szemben akarják, védeni a falut, lazítani szeretnék a közteherviselést, ami vagy arra vezetne — ha engednénk — hogy a szocialista építés terheiből aránytalanul sok hárulna az ipari munkásosztályra és a többi városi dolgozóra vagy arra. hogy lassítani kellene a szocialista iparosítás politikáját.” Jelen pillanatban ezek a megalkuvók, az ellenséges osztálvpo'itikát segítő, annak alapot adó nézetek és eljárások komolyan hátráltatják a gabonabegyüjtés sikerét. Ezekért a nézetekért nem kis felelősség terheli a községi párt- szervezeteket, a járási pártbizottságokat.' Ezért az edd:ginél sokkal több segítséget adjanak a tanácsoknak, a törvények következetes végrehajtásához, az ellenség aknamunkájának leleplezéséhez. Ne engedjék meg, hogy a késlekedők valósággal kilopják* a forintokat a becsületesek zsebéből, hogy az ellenség tevékenysége következtében. minél több dolgozó parasztnak fel kelljen emelni beadási kötelezettségét és minél később jussanak hozzá a komoly jövedelmet jelentő szabadpiachoz. A cséplés és a gabonabegyüjtés hírei A balassagyarmati járás elnyerte a megyei tanács vándorzászlaját A gabonabegyüjtési verseny július 25-i értékelés szerint az első helyért vetélkedő pásztói és rétsági járásokat, nem kis meglepetésre, a balassagyarmati járás előzte meg és ezzel elnyerte a megyei tanács vándorzászlaját. A rétsági járás a második helyre szorult, harmadik lett a szécsényi járás, míg a pásztói járás lekerült a negyedik helyre. Az utolsó a salgótarjáni járás. Érsekvadkerten naponta cserél gazdát a községi tanács vándorzászlaja Érsekvadkert községben tovább folyik a cséplőgépek közötti lázas versengés. Reggelenként és napközben a tanács dolgozói, valamint a munkacsapatok tagjai érdeklődve figyelik a gépek teljesítményét és szinte minden gépnél tudják a másik teljesítményét. A naponkénti váltakozás után a pénteki eredmény alapján ismét a Sallai munkacsapathoz került a községi tanács vándorzászlaja. Ekkor 1200-as gépen 223.30 mázsa gabonát csépeltek el. Szombaton Keresztes Vince munkacsapata ért el jobb eredményt. így hétfőig ők őrizték a zászlót, de a Saliai munkacsapat mindjárt kijelentette, hogy csak köicsönképpen adják oda. Ebben volt is valami igaz, mert a Sallai munkacsapat hétfőn reggel 7 óráig már 65 mázsa gabonát csépelt el és k’jelentették, hogy ezen a napon meg lesz a 220 mázsa. Az értékelésnél kiderült, hogy azon a napon 218.77 mázsás teljesítményükért ismét hozzájuk került a zászló. A nemes versengésnek nem kis köze van ahhoz, hogy a község cséplőgépjeinek versenyében a legrosszabb eredmény is napi 180 mázsa. A község előreláthatólag augusztus 5-re befejezi a cséplést. Megyénk dolgozó parasztjai egymás u'.án teljesítik túl beadási kötelezettségeiket. Rimóc községben elsőnek Balázs Lajos 5 holdas vitte a terményraktárba gabonáját. Mint tanács, taghoz ülik példamutatóan teljesített: árpából 168, rozsból 164, búzából 118 százaléKot. Simon István Megyénk büszkeségei 5 holdas balassagyarmati dolgozó paraszt szintén elsőnek vitte a begyüjtőhelyre gabonáját. Búzából 107, rozsból 237 százalékra teljesítette kötelezettségét. Amikor a szekérről leemelték a zsákokat, ezeket mondotta: „Azért adom be gabonámat, mert az országnak szüksége van a jövő évi kenyérre, meg különben is, a fiam a néphadsereg tagja és én büszke vagyok rá. Ezúton akarom megköszönni pártunknak és kormányunknak, hogy a magunkfajta dolgozó paraszt gyermeke is viheti valamire." Kisecset községben Moravcsik János és István felvirágozott kocsin énekszóval vitték a begyüjtőhelyre a gabonát. Moravcsik János 8 holdas 130, Moravcsik István szintén 8 holdas pedig 118 százalékra teljesített. Suiii Antal érsekvadkerti dolgozó paraszt szintén példamutatóan teljesített. Kétszeresét adta be a beadási könyvben előírt mennyiségnek. A cséplőmunkacsapatok megyei versenyében Sallai István vezet A legutóbbi 10 napi kiértékelés szerint a gépállomások versenyében a kezdeményezi Érsekvadkert került az élre. Ez a gépállomás nyári tervét július 25-ig 32.6 százalékra teljesítette. A további sorrend a következő: Erdőkürt, Szécsény, Mohora, Tolmács, Pásztó, Bércéi, Karancskeszi, Kisterenye. A cséplőmunKacsapatok közül Sallai István csapata áll az élen. Jó eredményt ért még el Érsekvadkerten Boda János elv társ, aki 1200 as cséplőgépjével napi 213 mázsa gabonát csépelt el. Poszpiser Gyula, a tolmácsi gépállomás traktorosa idáig 17 vagon gabonát csépelt el. De a gépállomások tervteljesítését komolyan gátolják az olyan dolgozók, mint Lacsok Sándor, rogihányi felelős vezető, aki felelőtlenül otthagyta gépét és hétfőn reggel is ittas állapotban jelent meg, Halász István nógrádi levelezőnk pedig arról számol be, hogy községükben Dózsa József traktonsta nem oda ment először csépelni, ahol legelőször behordtak, hanem a sógorokhoz, komákhoz. Kulcsik Mihály és Poják Sándor, Nógrád község élenjáró dolgozó parasztjai ezért joggal vetik fel, nem azért hordtak be elsőnex, hogy a csép- lésben és a beadásban is ne ők legyenek a verseny legjobbjai. A tolmácsi gépállomás vezetőségének haladéktalanul intézkednie kell! De tűrhetetlen állapot az is, hogy megyénkben a beütemezett cséplőgépeknek mintegy egyhanmada áll, ami any- nyit jelent, hogy 122 gép kb. 130 mázsás napi teljesítménye esik ki. A megyei tanács gépesítési csoportja nem tűrheti tovább ezt az állapotot. A megye beadásban legjobb községe Érsekvadkert Megyénkben a begyűjtés területén a legjobb eredményt eddig Érsek- vadkert község érte el. Évi globális gabonabeadási tervét hétfőig 62 százalékra teljesítene. Az érsekvadkertiek ezzel az eredményükkel elhódították Bencurfalvától a megyei párt- bizottság vándorzászlaját, amely már közel egy féléve ebben a ■ községben van. Érsekvadkerten nemcsak a fel- világosító munka, . hanem a törvény következetes alkalmazása is segített ebben az eredményben. Például 6 dolgozó parasztnak késlekedés miatt a törvényben előírt időben felemelték beadási kötelezettségét, amiből az egész községben okultak. Kedden reggel pedig azt jelentették, hogy a hétfői napon 7.5 vagon gabo- nát gyűjtöttek be. Szendehely 57, Berkenye 42 százalék... A rétsági járás terménybegyüjtésben élenjáró községei Szendehely, amely 57 és Berkenye, amely 42 százaléka teljesítette eddig egész évi begyűjtési tervét. Szendehelyen a vételi jegyeket naprakész állapotban vezetik, minden dolgozó paraszt a géptől egyenesen a magtárba v'szi a gabonáját, aminek eredménye, hogy Szendehely a megye második legjobb községe. Elsőnek vitték be a gabonát... Szonda község dolgozó parasztsága a csépléssel egyidóben megkezdte a beadást. Tóth György és Déska Istvánná vasárnap csépeltek és mindjárt vitték a gabonát a terményraktárba. Tóth György 10Ö, Déska Istvánná 120 százalékra teljesítette az állam iránti kötelezettségét. Hétfőn már többen adták be gabonájukat ifj. Kiss Ferenc 146, idősebb Koplányi András, Slezák János, Koplányi János, Csontos János ás Koplányi János sz. 100 százalékra teljesítették beadásukat. \ Agócs Ferenc levelező A SAROKBA ÁLLÍTJUK ANGYAL MIHÁLY CSECSEI CSÉPLŐM UNKACSAP AT VEZETŐT, mert az elmúlt hét csütörtökön déli 1 órakor részegen találták a kocsrr/ában és ezért már aznap a cséplőgép nem. tudott dolgozni. Nem dolgozó cséplőgépek, megalkuvó nézetek hátráltatják a pásztói járásban a munkát A pásztói járás — mint azt az előbb megírtuk — a beadási versenyben a negyedik helyre került. A lemaradás oka nem kis részben az, hogy az elő'rp.nyzott 72 cséplőgépből a járás területén, szombaton mindössze 52 és hétfőn is csak 57 dolgozott. Palotás községben például a villany- cséplést még mindig nem tudták megindítani, bár a termelőcsoportok régen behordtak, mert az ahhoz szükséges felszerelést nem biztosították időben. Jobbágyi községben pedig Balázs- László egy cserháíszen!- iványi kulák fia került a gépkezelői posztra és így nem is csoda, ha igyekszik az embereket lebeszélni a vasárnapi csép- Iésről, sőt hétfőn ’0 órakor még mindig nem foglalta el beosztását. De a járás területén nemcsak a gépállomások rossz munkája és az ellenség tevékenysége hátráltatják a munkát, hanem az olyan rég elavult és megcáfolt nézetek, hogy „nálunk, az északi részen később kezdjük a munkát.” Ezit mondják például Alsó- tóid, Cserhátszentiván és Bokor községekben. Ezekben a községekben még nem is csépeltek. A járási tanácsnak még fokozottabb figyelmet kell fordítani ezekre a jelenségekre, különben vállalt kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni
