Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)

1952-07-19 / 58. szám

szabad ivoonTn 1952 JULIUS T». Pártmunka tapasztalatai Az 1952-53 -as oktatási évad előkészítésének tapasztalatai a salgótarjáni járásban A salgótarjáni járás Nóffrád megye legjelentősebb területe. Itt van­nak a szénbányák, a járás területén van a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár, táblaüveggyár és egyre nagyobb terü­letet foglalnak el a mezőgazdaság szocialista szektorai is. A salgótarjáni járás politikai szempontból is jelentős, itt van a megye párttagságának majd­nem a fele és a járás oiyan hagyó mányokka! rendelkezik, amelyek i megye politikai, gazdasági irányító központjává tették. Emellett megtalál­hatók a járás területén a szociái- demokratizmus maradványai, érvénye eül még az ipari munkások egy ré­szénél a klerikális reakció és a kulák befolyása is. A járásnak ez a sajátos­sága méginkább emeli az oktatási munka jelentőségét. A salgótarjáni járásban az elmúlt oktatási évben a párttagságnak közel 20 százalékát vonták be szervezett pártoktatásba. Annak ellenére, hogy a járásban nem hajtották végre a Poli­tikai Bizottság által előírt feladatokat, értek el eredményeket az oktatási munkában. Megjavult az oktatás a nagyüzemekben; a bányász-párttag­ságnak mintegy 30—35 százalékát ok­tatták, szemben az ezelőtti évekkel, amikor a bányászoknak 10—15 száza­léka tanult, A pártoktatás elősegítette a politikai munka színvonalának eme­lését, s eredményesen segítette elő a termelést is. A járásban a politikai iskolák alacsony színvonalon folytak, amihez hozzájárult a propagandisták egy részének a gyenge felkészültsége. A pártbizottsághoz tartozó alapszer­vezetek nagy részében a propagandis­ták csak az útmutatókból olvasták fel a feldolgozásra került anyagot — sok helyen azt is rosszul. A propagandis­táknak mintegy 30 százaléka távol maradt a propagandista szeminá­riumoktól, aminek következtében hiá­nyosan tudtak felkészülni a foglalko­zásokra. A jövő oktatási évben fokozott feladatokat kell megoldani alapszer­vezeteinknek, propagandistáinknak. Ezeknek a fokozott feladatoknak a salgótarjáni járási pártbizottság úgy tud eleget tenni,' ha a jövő oktatási évben fokozottabban előtérbe helyezi a pártoktatás színvonalának további emelését, szervezeti megerősítését és ha ez nem csupán az ágit. prop. osz­tály feladata, hanem az egész párt- bizottság feladata lesz. A pártbizottság a Politikai Bizottság június 5-i határozatának megjelenése után munkatervet készített az 1952/ 53. — évi oktatás előkészítésére, ami­ben a járási pártbizottság valameny- nyi osztálya résztvett. A munkaterv helyesen értékeli az elmúlt oktatási év eredményeit, hibáit, de nagy része hű másolása a megyei pártbizottság ok­tatási munkatervének. Az oktatási rnunkatervből hiányzik a járás jel­lemző sajátosságai pl.: hogyan akarja a járási pártbizottság a jövő oktatási évben megoldani azoknak a nagy tag­létszámmal rendelkező pártszervezetek­nek oktatási munkáját, mint Karancs- alja, Bocsárlapujtő, Kisterenye falu slb., ahol az elmúlt évben is gyengén ment a pártoktatás. Kevés szó van a járási pártbizottság oktatási tervében a bányász-párttagság oktatásáról, holott ennek központi helyet kellene elfoglalni a munkatervien, ,Az oktatás eszmei színvonalának emelését általá­nos, semmitmondó részek fejezik ki. A szociáldemokrácia, a klérus ellen’ harcnál például ez áll: „A pártoktatás középpontjába állítjuk a jobboldali szociáldemokrácia és a klerikális reak­ció Ideológiai leleplezését". Nyilván ezzel nem lehet megoldani a szociál­demokrácia és a klérus elleni harcot, hanem a munkatervnek meg kellett volna jelölnie ennek végrehajtási módját. A járási pártbizottság tette az^oktatás előkészítésére a mun­katervet, de nem az elkészített munka­terv szerint dolgozik és nem ellenőrzi egyes pontjainak végrehajtását. Az oktatási terv szerint a propagandisták kiválasztásának július 5-ig meg kel­lett volna történnie, azonban ez még nem történt meg és így a propagan­disták továbbképzése redszertelenül történik. Mutatja ezt az Is, hogy a propagand’staképző iskolák második tanfolyamára újból olyanoknak adtak ki megbízólevelet, ak'k az első tan­folyamon már résztvettek. A munka­terv szerint tagielölt tanulókör létre­hozását Kisterenyére és Nagvbá- tonvhan irányozták elő. ezzel szemben g Zagyvapálfalvi Üveggyári párt- szervedet a h’ánvos instrukció miatt, tagjelölt-tanulókört szervezett. A bányászok oktatásánál cél az, iiogy az üzemben történjen az oktatás. elkészí A kisterenyei bányász-pártbizottságnál, a fővölgyi és a többi szervezetek mégis a községekben akarták meg­szervezni, mert a járási pártbizottság nem hívta fel figyelmüket kellő idő­ben, hogy az oktatás továbbra is az üzemnél fog történni. A járás terüle­tén Kisterenyén esti propagandista továbbképző iskola lesz. Az iskola ve­zetőjét a pártbizottság a kisterenyei bányász- és a falusi pártbizottság tudta nélkül választotta ki és tett in tézkedéseket az esti iskola megindí­tására. A jöVŐ Oktatási ÓV sikerének előfeltétele a propagandisták helyes kiválasztása. A Politikai Bizottság 1951 május 17-i határozatában ez áll: „Fokozottabban olyan propagandisták­ra van szükségünk, akik alaposan is' merik pártunk politikáját, gazdag ta­pasztalatokkal rendelkeznek a gyakor­lati munkában, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nemzetközi hely­zetben választ tudnak adni a dől gőzök kérdéseire, meg tudják magya­rázni az egyes elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre és állhata­tosságra nevelik a dolgozókat". — A Politikai Bizottság határozatának ez a megállapítása ma is időszerű, és irányelvül kell szolgálni a propagan­disták kiválasztásánál. A pártbizottságnak többszáz propa­gandistát kell kiválasztania és tovább­képzésükről gondoskodni. A propagan­disták kiválasztására, helyesen, még a múlt oktatási év végén felhívták az alapszervezetek figyelmét, hogy az év­zéró vizsgákkal egyidőben kezdjék meg a kiválogatást. Eredmény, hogy a járási pártbizottságon ma már nem- csupán az ágit. prop. osztály felada­tának tekintik e munka vitelét, hanem a többi osztályok is foglalkoznak a propagandisták kiválasztásával. A pro­pagandisták összetételénél javult az értelmiségieknek az arányszáma. An­nak ellenére azonban, hogy a pártbi­zottság még a múlt oktatási évben megkezdte a propagandisták kiválo­gatását, s a többi osztályok is kezde­nek belefolyni, mégis komoly hiányos­ságok, mulasztások vannak a kivá­lasztásnál. Általános tapasztalat, hogy nem vonják be kellő számban a nyári továbbképzőkre azokat a propagandis­tákat, akik az elmúlt évben is oktatási munkát végeztek. A kiválasztott pro­pagandistáknak kb. 25 százaléka olyan, aki a múlt évben is végzett ok­tatási munkát. Helytelenül a járási pártbizottság az adminisztratív mun­kát végzőket vonta be nagyobb szám­ban a propaganda munka végzésére. Jellemző, hogy a Zagyvapáiíalvi Üveggyár 10 propagandistája közül egy sem végez fizikai munkát. De ugyanez tapasztalható a bányászok és más ipari munkások esetében is. Kevés a kiválasztott propagandisták között a DISZ-propagandista és nin­csenek arányuknak megfelelően kép­viselve a nők sem a propagandisták között. A propagandisták kiválasztását , ... , ... kapkodás, a felü­letesség jellemzi. Az alapszervezetek egy része már időben elkészítette a javaslatát a propftgand’sták tovább­képzésére, de azok felülvizsgálását, a járási pártbizottság által történő jóvá­hagyását nem minden esetben végez­ték el. A pártbizottság ágit. prop. osztálya mellett ugyan dolgozik egy 10 tagú brigád, de ezek nem egysége­sen végzik munkájukat. Egy részük elbeszélget a propagandistákkal, a másik része pedig az alapszervezete­ket segíti. Hiba, hogy a járási párt- bizottság nem vizsgálja felül az alap­szervezetek által javasoltakat, ezért történhetett meg, hogy az első propa­gandista tanfolyamra olyan egyént küldtek be, akit családi kapcsolata miatt el kellett távolítani az iskoláról. A második tanfolyamra olyanok is voltak jelölve, akik a múltban levente­oktató, SS katona volt, vagy akik magatartásukkal nem tudják a politi­kai iskolák hallgatóit párthüségre. áldozatvállalásra, igaz hazafiságra nevelni. Több propagandistát k’vá- lasztottak már, de nem mindenkivel beszélgettek el, nem hajlandók bejönni a nyári továbbképzőre. A falusi párt- szervezetek vezetőinél súlyos oppor­tunista magatartás tapasztalható, s nem egy helyen kiielent’k: „nem bír­juk megszervezni az oktatást" és csak szervezeti előkészületeket tesznek a lövő oktatási év beindítására. Ezl elősegíti az Is, hogv a pártbizottság mezőgazdasági osztálya sem törődik az oktatási munka előkészítésével. A pártbizottságnak figyelembe kell venni ezeket a hibákat és gyors hatá­rozott intézkedést kell tenni az okta­tási év sikeres előkészítésére. Ehhez az szükséges, hogy a párt bizottság munkáját az elkészített munkaterv alapján végezze és követ­kezetesen hajtsa végre az abban meg­szabott feladatokat. A pártbizottság tagjai a propagandistákkal beszélges­senek el, beszéljenek a propaganda munka megtisztelő leiadatáról, hogy érezzék a propagandisták azt a fele lősségteljes, de egyúttal megtisztelő feladatot, amit a párt rájuk bíz a jövő oktatási év során. Propagandistáknak csak olyanokat állítsanak be, akik rá termettségük mellett magatartásukkal is nevelni tudják a politikai iskolák hallgatóit. Akik nem akarnak, vagy nem lelkesen végeznek propaganda munkát, azokat ne erőltessék, mert csak később látják kárát. A párt- bizottság, de elsősorban a mezőgaz­dasági osztály többet foglalkozzon a falusi pártszervezetekkel és az aratás, csépi és nagy munkáját kössék össze a falusi propagandisták kiválasztásá­val az oktatás előkészítésével. A pártbizottság hívja feI az alapszervezetek figyelmét, a politikai iskolák hallgatóinak kiválasztására, mivel ez még be sem indult. Alap­szervezetek a hallgatók kiválogatására alakítsanak bizottságot, melynek le­gyen tagja az alapszervezet titkára, ágit. prop. felelőse és a propagandis­tája, s mindig az a pártcsoportbizal- ml, amelyiknek a csoportjához tartozó párttagokkal beszélnek. Ez a bizottság beszéljen azokkal az elvtársakkal, pártonkívüliekkel, akit a jövő oktatási évben az oktatásba akarnak bevonni. Nagy segítséget fog jelenteni a Párt- bizottságnak, az alapszervezeteknek, a propagandista továbbképző tanfo­lyamról most kikerülő elvtársak. Az iskola után kapcsolódjanak be a pro­pagandisták is a hallgatók kiváloga­tásába. A pártbizottság az oktatás előkészí­tés munkájában mutatkozó hiányossá­gokat még kiküszöbölheti, ha gyorsan változtat az alapszervezetek felé tör­ténő inslruálásán. A pártbizottság tag­jai és munkatársai most nem adnak hathatós segítséget, hanem az utólagos instruál ást végezik- Több segítsége* kell tehát adni az alapszervezeteknek az .oktatási terv elkészítésénél, a pro­pagandisták és a hallgatók kiválasz­tásánál. Ha a pártbizottság ezeket a felvetett hibákat kiküszöböli és tovább­viszi az oktatás sikeres megindítá­sára tett jó lépéseit, melyre minden lehetőség megvan, akkor nem íog utolsó helyen kullogni az oktatási év során, mint ez az elmúlt évben tör­tént. Andó Gy. — Jakab S. — Novak E. Megjelent magyar nyelven V. I. Lenin Müveinek XXV. kötete A Szikra kiadásában 50.000 példányban megjelent magyar nyelven V. h Lenin Műveinek XXV. kötete. A kötet V. I. Lenininek azokat a műveit tartaD mázza, amelyeket 1917 júniustól szeptemberig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének időszakában írt. A kötetnek az 1917 júliusi napok utáni időszakból való műveit Lenin_ -i-le­galitásban írta, amikor az Ideiglenes Kormány üldözése elől rejtőzködnie kellett. Hírek a népi demokráciák mezőgazdasági életéből A szérűről a begyűjtő-állomásra Albánia dolgozó parasztjai minden faluban, minden szérűn kiadták a jel­szót: „Az első cséplést a hazának!" S ez a jelszó nap, mint na,p eleven- va­lósággá válik. A begyűjtési verseny­ben különösen a termelőszövetkezetek mutatnak jó példát. A kozarei termelőszövetkezet pél­dául június 18-án kezdte meg a cséplést és másnap reggel már 300 mázsa búzát indított el a be­gyűjtő-állomásra,-maradéktalanul teljesítve kötelességét De nagyszerű példáját adja hazasze­retetének az egyéni'eg gazdálkodó albán parasztság is. Berak körzetében például már a cséplés első napjaiban 16 „békekaraván’“ indult el a szérűk­ről. A körzetben Drasovica és Kis-Tapia falvak dolgozó parasztjai járnak az élen. akik határidő előtt befejez­ték az aratást, behordást és az első napokban már 150 egyénileg gazdálkodó paraszt teljesítette az állam iránti legelső kötelességét. A bét faluban a dolgozó parasztok már 34 mázsa gabona feles leget is fel­ajánlottak megvételre az álltamnak. Albániáiban az utakon ma minde­nütt vidám nótaszó fogadja a járó­kelőket. Vörös zászlókkal, virágokkal feldíszített szekéraorok, „békekaravá- nők“’ viszik a gabonát a begyüjtő- álliomásoikira. A szekereken ünnep­lőibe öltözött férfiak és nők, akik a falu dolgozóinak harcos üdvözletét adják át a városi munkásoknak. A tojásbegyüjtés sikerei Bulgáriában Bulgáriában ez év első negyedében 3 és félszer több tojást gyütöttek be, mint az egész elmúlt esztendőben. Az országban a tojásgyüjtök részére há­romnapos tanfolyamokat rendeztek. Számos község tofásgytijtő verseny­ben áll egymással. Brezova községben Dimiler Kulev- szky tojásbeigyüjtő minden reggel — még mielőtt a mezei munkák kezdőd­nek — felkeresi a parasztokat, kezé­ben két kosarat visz. Az egyikben a tojást gyűjti, a másikban pedig kü­lönféle dolgokat hoz, amiért cserébe nagyon szívesen adják a tojást. Kü­lönösen a gyermekek kedvelik őt. Már messziről elébe szaladnak, hozzák a tojást és iskolai füzeteket, ceruzát, az asszonyok pedig fogyasztási cikkeket kérnek cserébe a tojásért. Kulevszky elvtárs ezzel a módszerrel 450 száza­lékra teljesítette a begyűjtési tervet. Új gépkülönlegesség a csehszlovák mezőgazdaság szolgálatában A csehszlovák szakemberek újfajta mezőgazdasági gépek és eszközök szerkesztésével mozdítják elő a mező­gazdaság fejlesztését. Ezek közül a legérdekesebb az a teljesen önműködő cséplőgép, amely órán­ként 20 má^sa gabonát csépel ki. A gép a próba után jól bevált, és gépi szaímaprést is szerkesztettek hozzá. Az idei széna-begyűjtésnél például már több olyan gép dolgozik, amely ónán-ként 3—4 hektáron kaszálja le a lóherét és ugyanannyi területen ösz- sze is gyűjti. A csehszlovák mérnö­kök ezenkívül szerkesztettek még egy olyan takarmány be gyűjtő gépcsoportot, amely az összehordott szénát ko­csira rakja, préseli, szükség ese­tén madzaggal átköti és elszállítja. Továbbá önműködő trágyahordó és trá­gya-szóró traktorral is kísérleteznek, őszre pedig elkészítik az önműködő burgonya- és répaszedő gépeket is. A Bredjuk-módszer alkalmazása Romániában A mu't évi eredmények meggyőz­ték Románia cséplőgépészeit a Bred- juk gyorscséplés előnyeiről. Ebben az esztendőben úgyszólva, már minde­nütt e módszer szerint dolgoznak. Ä gépeken elvégezték a szükséges mű­szaki átalakításokat, a gép nagyobb terheltségének megfelelően A gyors- cséplésnél két műszakot vezettek be. a gépjavításokat ebédidő alatt, illetve két váltás között végzik el. Különös g-o-ndot fordítanak arra, hogy a csép­ié* megkezdése előtt minden dolgozó­val megismertessék a maga feladatát, megszervezzék a szérűk tűzőrségét, valamint a kicsépelt gabonamennyi­ség ellenőrzését. községben és rögtön teljesítette -be­adási kötelezettségét, amint az árpáját elcsépelték. Gál Pál felesége este pe­dig meginduitan mond köszönetét a udvarba a tehenek. A tanácsházára kultúrcsoport tagjainak a szép nótáért, barnára sült fiatalok1 néznek be egye- Ugyan ez ismétlődik itt. Pal.k Pál Vörös zászlóval dallal tánccal rigmussal köszöntik a legjobbakat Sámsonházán o .................................... Szerkes ztőségünk, az alábbi levelet nesen az aratásról jövet: ^r5{J:nei; S^örŰ^erLvzáSó kapta sámsonházi levelezőnktől. Kas- vannak% már?" Vájjon mire ké- hirdeti, Iiogy Balogh Géza elsőnek sai Vilmostól: szülnek ezek a fiatalok? Kiderül, hogy aratta le ősziárpáját, utána, nyomban „Vasárnap délután egészen megtelt a kulturosoport taglal a beadási köte- szántott és másodnovenvt vetett, be- az iskola udvara a falu dolgozó pa- fezettség teljesítésében, az aratásban adási kötelezettségét pedig teilest* rasztságával. Tanácsülésre gyűltek élenjáró dolgozókat készülnek fel- ^eite. ^ te egy szlovák dal t»tan össze. Amikor Skultéti Pál elnök- köszöntem. Már ott van a DISZ-tit- magyar népdal következik. Balogh helyettes megnyitotta a gyűlést, meg- kár, a tánccsoportbó! egy pár fiú. Las- Géza. gyufát gyújt, hogy lássa, kik jelent az iskolaudvaron ünnepi népi sanként megérkeznek a. lányok is, még a „ • )^yen v'c*am notaval kö- viseletben a sámsonházi kultúrcsoport egy pár fiú is jön. Lelkesebb hangú- szóntik őket. táncegyüttese és énekkara és a mun- latban indulnak el vidám nótával — Ezután is igyekezni jogok —szó­kájukban kitűnt dolgozókat ünnepel- köszönteni a jól dolgozó paraiszíokat. laj meg a nóta végén —, hogy a hoz­ták egy-egy énekszámmal és szebbnél Naov zaj, nevetés köztien tódulnak ki ségünk az első helyen legyen, szebb táncszámokkal. Az első ének- a tanácsházáról, de amikor Skultéti Idős Pá'.ik Jánosékn-ál már aludtak, számat Balogh Géza kapta, aki a má- Pál (sperha) házához érnek, elcsende- de felébredve örömmel köszönték meg sodvetési terv teljesítésében az élen sedve állnak félkörben az ablak alatt a „szép éjjeli zenét”. járt. Elsőnek aratta le Ösziárfiáiát, és felcsendül a. dal: „Üj tiízkohót utána nyomban felszántotta a földet szít a tőkés nyugat.. /* Utána egy és bevetette másodnövénnyel. Egy— szlovák dal következik, hisz Sámson- . más után következtek ezután a műsor- házán egyformán jól beszélnek, ma- A sámsonházi kultúrcsoport jól tel- számok a helybeli Béke tszcs-nek, gvarul és szlovákul. Érdekes ennek a íesíti feladatát: kultúragitációva! se­if/. Juhász Jánosnak. tjf. Skultéti szlovák nemzetiségű község lakói- a pártszervezet előtt álló fel­Jánosnak és a többi példamutató dől- nak beszédét hallgatni. Ha szlovákul adatok teljesítését. Vidám nótázásu-k, gozó parasztoknak. A szebbnél szebb beszélnek, önkéntelenül magyar sza- táncuk, tehetségesen előadott számokat nagy tetszéssel, tapssal fo- yakat kevernek közéie, így azután az jeleneteik, nevelik a dolgozókat, elgyö- gadta a község dolgozó parasztsága.'1 is megérti a szlovák beszédet, aki hyörködfetik, úi erőt adnak a további E levél elolvasásai után fölébred nem beszéli a nyelvet. Pár perccel munkához. Műsoraikkal rendszeresen az emberben a kíváncsiság, hogy a később Gál Pál ísinko) 12 holdas do-1- köszöntik ^ az élenjáró dolgozókat, sámsonházi kultúrcsoport vájjon csak gozó paraszt ablaka alatt csendül fel mint például Kuke'y Mihályt, a. niező- ezen az egy tanácsülésen kapcsoló, a „Za kukalá‘ című szlovák dal. majd gazdaság állandó bizottság elnökét, dott bele az élenjáró dolgozó pa- utána mindjárt -a „Szól a kakas haj- aki mindig mindenben az élenjár, ra-sztok népszerűsítésébe, vagy pedig nat tájban..." című magyar népdal. T^fá-s - rigmusokban éneklik ki a állandó feladatának tekinti a kultúr- A ház lakói az ablakban hallgatiák késedelmeskedőket, mint Mezőfl Már­agitációs munkát. a vidám nótát, ameiv messze hangzik '°nnét, aki elkésve fogott hozzá az O a csendes estében és hirdeti, hogy aratáshoz. De helves lesz. ha az őszi­nátunk ma minden kis faluban. írón- ár°? beadásban elmaradókat is meg­den féle módon kifejezésre jut a dől bíráliák, elsősorban pedig a tanácsot. Kedden este 8 Sra felé az eddig ?ozók megbecsülése. am%v e*ves fejben nem szerez ér­kiha-t, csendes k:a falu megélénkült, Gá! Pá'f mar reggel nagy öröm szemben a földekről egymás után érkeznek a érte, mert fölébredve azt látta, hogv vwt ' „ dolgozó parasztok, a férfiak kaszá- a háza ■ elé kitűzött nemzetiszfnfl géohez mennek ki íbéd vfgy11 uzsonna va-1 a. vállukon, a nők áarloval a ke- zászló fa községi tanács vándor- időben, hogy a nehéz munkát végző zükben. A gyerekek behajtják a líbá- zászlaja) hirdeti a dolgozóknak: Gá! dolgozókat szép táncokkal, vidám kát, lomha mozgással fordulnak be az Pál elsőnek fejezte be az aratást a énekekkel serkentsék jobb munkára.. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom