Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)
1952-07-19 / 58. szám
1952 JÚLIUS 19. SZABAD NÖC.bXi» 3 Leveleink nyomán--- r"’ ..T anulónevelés" a Salgótarjáni Üveggyárban — és ami mögötte van Szerkesztőségünk Gregor József tanulótól a következő levelet kapta: „Pártunk és kormányunk útmutatása szerint országunkban legfőbb érték az ember. Ezt azonban nem tapasztalhattam a Salgótarjáni Üveggyár egyes üzemeiben, ahol szünidőmet munkával akartam eltölteni, több tanulótársammal. A felvétel után az első héten már szabálytalanul éjjeli műszakra osztottak be munkára % zöldkemencéhez. Csak a következő héten kerültem délelőtti műszakra az egyes fazekaskemencéhez. Munkámat becsületesen végeztem annak ellenére, hogy szokatlan volt számomra ez a megerőltető munka és á lábam rövid idő múlva fájni kezdett. Tovább dolgoztam fájós lábbal is, mely akadályozott munkám teljes elvégzésében, ezért állandóan szidalmaztak és több ízben bántalmaztak is. Egy alkalommal Godó jobka Sándor ütött a fejemre, máskor Juhász József a műhely brigádvezetője vert szájon illetlen szavak használata közben. önérzetemben megsértve panaszkodtam az idősebb dolgozóknak akik még azzal vigasztaltak „téged még nem is nagyon vertek meg.” Helytelen az, hogy 15—16 éves gyerekeket osztanak be éjjeli műszakra, amely a Munka Törvénykönyve szerint szabályellenes, és ezeket a fiatalokat nevelés helyett ütlegelik. A Salgótarjáni üveggyárban is csak azért történnek meg az ilyen esetek, mert a gyárüzem üzemi bizottsága nem iqen ellenőrzi az üzemrészeket, s nem érvényesíti az alkotmánynak azt a pontját, hogy „Legfőbb érték az ember”. ★ X szerkesztőség megvizsgálta e rendkívüli esetet. Csak a múlt rendszerben fordulhatott elő, hogy — _ különösen a négyes kemencénél — ütötték, verték a fiatal munkásgyermekeket, amelyre ma a becsületes dolgozók ingerülten gondolnak vissza. De napjainkban is vannak olyan emberek, akik azt a véleményt nyilvánítják: nincs arrai idő, hogy termelés közben neveljék a gyerekeket, csalj szigorú eszközökkel — poíozássa! — lehet eredményt elérni. Ezt mondotta Juhász József brigádvezető is, aki tagadta uoyan, hogy Gregor József tanulót megütötte, de arra ugyan emlékezik, hogy Godó iobkai Sándor már régebben Hívest Bélát a csővel fejenütötte, de az csekélység voltosak — szerinte. Nem is csodálkozunk azon, hogy 'Juhász József letagadja egy-két pofon elcsattanását, amely tőle is származhatott, mert ő már arra sem „emlékszik”. hogy 1947-ben ai kommunista pártból kizárták és ugyanebben az évben fegyelmi úton eltávolították az «üzem területéről. Azt is „elfelejtette” Juhász József, hogy a felszabadulás után előszedte a Horthy-rend- szer jobboldali sajtótermékeit, amelyek a Szovjetuniót és népét rágalmazták:. Ezeket nagy lelkesedéssel ismertette a többi becsületes dolgozókkal. Ezen tettéért már akkor elítélték a fazekas-kemence dolgozói.' A kommunista pártból való kizárását — szerinte — „elfeledve” 1950-ben ismét kérte felvételét a pártba. Letagadta, hogy 45-től 47-ig az MKP-nak tagja volt, becsapta az üzem párttitkánát és félre akarta vezetni pártunkat. Magatartására jellemző, hogy most is azt hirdeti: „minél több verést szenved a fiatal tanuló, annál jobb mester válik belőle.” Ezt az elvet támogatták a jobboldali szociáldemokraták is. akik elősegítették a munkásgyerekek verését és elárulták a becsületes dolgozókat. Horváth Márton elvtárs mondotta az MDP Központi Vezetőségének ülésén: „Üzemeinkben ma is akadnak olyanok, akik tudatosam vagy öntudatlanul szociáldemokrata nézeteket hangoztatnak és utánpótlást kapnak a munkásosztályba beáramló dek- 1 asszál t elemektől és az új munkások legelmaradottabb rétegétől.” Juhász József tudatosan hirdeti a szociáldemokrata elméletet és igyekszik minél több embert meggyőzni az ő „igazáról”. Követi öt Godó jobka Sándor, aki szintén egyhúron pendü! „tanítómesterével”. Szinte örömmel nézte Juhász, hoigv „tanítványa” egy faluról bekerült fiatal fiút, Hivesi Bélát fejenütötte a fúvócsövével. A fazekas kemence fiatal dolgozói látták, hogy a fiatal munkásokat milyen bánásmódban részesítik Juhász Józsefek, s közös véleményük az, hogy nem szívesen dolgoznának olyan emberrel, aki megveri a munkatársát. Fodor Éva behordólánv elmondotta, hogy Juhász József be- hordóit már több esetben látta sírni, gyakran szokták verni, s a legrosszabb bánásmódban részesítik a fiatal behordókat. Az özem párt- és szakszervezetének nagyobb figyelemmel kell kísérni a fiatal dolgozók életét. Ne engedjék, hogy az ilyen esetek büntetlenül simuljanak el. Szakítsanak ezen a téren is megalkuvó politikájukkal, ^fokozottabb mértékben ellenőrizzék az üzemrészeket, így elkerülik azt, hogy üzemükben egy-két pofon elosatóanásai még csak a tudomásukra sem iut, s nagyobb figyelemmel kisérjék az ilyen elemek munkáját s megnyilvánulását. A gyár vezetőinek tudomásul kei! venniük, hogy ahoi ilyen esetek előfordulnak, ott a vezetők elszakadtak a munkásosztálytól, semmibe veszik a dolgozók legelemibb — alkotmányban biztosított — jogait. Cikkünk nyomán a dolgozók ítélkeztek a palfalvi téglagyár hanyag gépésze felett Lapunk július 5-i számában közöltük Szabó József, a megyei tanács dolgozójának levelét, hogy a zagyvapál- falvi téglagyár a vezetők hibájából mébodik negyedévi tervét mindössze 70 százalékra teljesítette. A cikket — megjelenése után — a dolgozók megbeszélték, s megállapították, hogy a< tervlemaradás okozója Garamszegi Gyula .gépész, aki állandóan ittas állapotban jelent meg munkahelyén és ennek következtében nem végezte el feladatát. A megyei tanács ipari osztálya a dolgozók meghallgatása után, azok bevonásával, fegyelmi vizsgálatot indított meg, amelyen kitűnt a gépész ellenséges magatartása. A rábízott gépet lelki ismeretlenül és hanyagul kezelte, melynek következménye — a gépállások — a dolgozók bérénél és a termelésben mutatkozott meg. Hogv a dolgozók figyelmét gaztetteiről elterelje, bérdemagógiát folytatott s lazította a többi dolgozókat—, hogy ezért a keresetért nem érdemes itt dolgozni. — Igyekezett a dolgozók egységét megbontani, hogy ezen keresztül a termelést csökkenteni tudjai A dolgozókat megfélemlítette és befő- lyás alá bírta a vállalat igazgatóját, Juhász Pétert, aki a vállalat dolgozóitól elszakadt és fegyelmi eljárást sem indított a gépész ellen. így Garamszegi Gyula, romboló munkáját zavartalanul végezhette, amelynek eredménye a terv 70 százalékos teljesítése lett. A dolgozók jogos felháborodása és haragja elsöpörte Garamszegi Gyula gépészt a válialaittól. A megyei tanács fegyelmi bizottsága Garamszegi Gyulát azonnali hatállyal fegyelmi úton eitávolította munkahelyéről és fizetésének 25 százalékát bírságul1 rótta ki. A téglagyár vezetőjének felelősségre- vonása azonban nem elégséges és egyáltalán nem szolgálja a felelős egyszemélyi vezetés megszilárdítását. A legjobb málházó címért Levél a szerkesztőséghez Alapi Pál, a pásztói vasútállomás dolgozója bírálatot kapott a Szabad Nógrád hasábjain. Szerkesztőségünkhöz küldött levelében többi között ezeket írja: „A versennyel kapcsolatos építő kritikát örömmel veszem és ígérem, hogy ezek után jobban foglalkozom a versennyel.“ Ezzel egyidőben az alábbiakat határozta el: „Versenyre hívom az ország területén lévő állomások málházóit a legjobb málházó cím elnyeréséért. A verseny pontjai a következők: /. A munkafegyelem WO százalékos betartása. 2. Az állomás tisztántartása. 3. Az utazó, vagy feladó dolgozóknak felvilágosítása, szocialista módra, hogy azok lássák: a vasutas dolgozók a nagyközösség érdekeit képviselik. 4. A síániadás árutól való elválasztásának teljes kiküszöbölése. 5. Az árudézsmálás és rongálás elleni megvédése. 6. Dolgozótársaink munkamódszerének elterjesztése és az élenjáró munkamódszerek alkalmazása. Ezt a versenykihívást az őszi forgalom és az ötéves tervünk harmadik évének sikere érdekében indítom. Kérem minden állomás málházóját, hogy ehhez a versenyhez csatlakozzanak. Jobb és több munkával előre a szebb és boldogabb szociaiista haza építéséért! ALAPI PÁL, a pásztói állomás málházója. Az aratás, cséplés, begyűjtés hírei Négy járás befejezte a rozs aratását is, de a rrrásodvetésben mindenütt súlyos a lemaradás A rozs aratását, a salgótarjáni járást kivéve, a megye többi részén befejezték. Most a búza és a tavasziárpa gyors learatásáért folyik a versengés. AZ ARATASBAN: 1. rétsági, 2. balassagyarmati, 3. pásztói, 4. szécsényi, 5. salgótarjáni járás. A BEHORDASBAN: J. rétsági, 2. pásztói, 3. szécsényi, 4. balassagyarmati, 5. salgótarjáni járás. A pásztói járásban erősíteni kell az ősziárpa behordásának ütemét és ezért nagyon fontos, hogy a gépállomások egy percig se késlekedjenek a cséplő- gépek kihuzatásával. A falában minden járásban arra kell törekedni, hogy a be- hordást az aratással egyidőben megkezdjék. A TARLÓHANTÁSBAN: I. balassagyarmati, 2. pásztói, 3. rétsági, 4. salgótarjáni. 5. a szécsényi járás, ahol eddig mindössze 3.1 százalékra teljesítették a tarlóhántás tervét. A MASODVETÉSBEN valamennyi járásban komoly lemaradás mutatkozik. A legjobb eredményt elérő balassagyarmati járásban is mindössze 25 százalékos a tervteljesítés. A második helyen a rétsági járás áll 15 százalékkal, a harmadik a salgótar jáni járás 10, negyedik a pásztói 5, ötödik a szécsényi, mindössze 2 százalékos tervteljesítéssel. A minisztertanács határozata értelmében pedig a másodvetést legkésőbb július 20-ig el kell végezni. Hasznos megelőzte Pásztót a párosversenyben Hasznos község Pásztó községgel áll aratási, cséplési párosversenyben. A versenyben .jelenleg Hasznos község vezet. A hasznosiak vállalták, hogy 18-ra befejezik az aratást. Ennek a vállalásnak már 16-rt eleget tettek. Hasznos községben már ezekben á napokban három gépen folyik a csép- iés. A községi tanács naponta vándorzászlóval jutalmazza a legjobban cséplő munkacsapatot. Megvalósították azt a vállalásukat is, hogy egymást segítve, közösen végzik a be- hordást. A behordásban élen jár Jelis Sándor ivanics dolgozó paraszt, aki már azért harcol, hogy az ő búzáját csépeljék el legelőször és ő vihesse az első gabonát a géptől a magtárba. Bár az aratást a község befejezte, de lemaradtak a tarlóhántás és a másodvetési terv teljesítésében. A falu dolgozó parasztjai vegyenek példát olyanokról, mint Csépe j. István 5 holdas dolgozó paraszt, aki az aratással egyidőben 70 százalékban elvégezte a tarlóhániást, másodvetési tervének pedig 60 százalékra tett eleget. Hasznos község eredményeivel szemben Pásztó község az aratást 80 százalékban végezte el. A tarlóhántásban és másodvetésben Pásztón is súlyos a lemaradás. Lemaradtunk a gabonabegyüjtésben Megyénk az országos gabonabeadási versenyben a 17. helyre került. Ez azt mutatja, hogy tanácsaink sokhelyütt nem alkalmazzák a törvényt, súlyos lazaságok, mulasztások gátolják a gabonabeadás gyors előrehaladását. Alegyénkben a [járások rangsora az ősziárpabeadásban a következő: I. rétsági, 2. szécsényi, 3. salgótarjáni, 4. balassagyarmati, 5. pásztói. A pásztói járás lemaradása, annál is súlyosabb, mert elsőnek fejezte be az aratást. Ipolyvecén Kmetti Alajos és Tóth Pál a géptől vitték be a rozsot A balassagyarmati járásban legjobb eredménnyel Ipolyvece község dolgozik. Valamennyi gabonát learatták. A községben megindult a cséplés. Az aratás után megkezdték a másodvetési munkákat. Az ipolyvecei tszcs 36 százalékban elvégezte a másod vetést, az egyénieknél azonban lemaradás van. A másodvetést mindössze 15 százalékra végezték el. A községben 40 egyénileg dolgozó paraszt áll páros versenyben. Ipolyvecén a szerdai napon az egyénileg dolgozó parasztok megkezdték a rozsbeadási kötelezettség teljesítését. Elsőnek ifj. Kmetti Alajos és Tóth Pál 7 holdas dolgozó parasztok teljesítették rozsbeadási kötelezettségüket. Az első beadott rozsot ünnepélyes keretek között vette át a terménybe- gyüjtő raktár. Rimóc község befejezte az aratást, de jobban szervezzék meg a behordást Legutóbbi lapunkban arról irtunk. Hogy Rimóc község dolgozó parasztjai lemaradtak a rozs és a búza aratásában. A rimóciak megfogadták a bírálatot és amint a tanácselnök mondja, mozgósították az állandó bizottságokat, dülőfelelősöket, a munkában élenjáró dolgozó parasztokat a felvilágosító munkára. Elsősorban az ö példamutatásuk volt hatással a község dolgozó parasztjaira. Az aktívák állandóan ellenőrizték a határt és ahol érett gabonát láttak, azonnal felszólították tulajdonosát, hogy kezdje meg az aratási. Most már arról számoltatunk be, hogy Rimóc község csütörtökön este befejezte az aratást. De elvégezték az ősziárpa cséptését is. A cséplés folyamatos biztosítása érdekében azonban még az a feladat vár a községi tanácsra, hogy a közös behordást jobban szervezze és emiatt ne legyen fennakadás a cséplőgép munkájában. Szerdán is az történt meg, hogy az ösziárpa cséplésének befejezése után lóheremagot kellett csépelni, mert a rozs és búza hordását nem kezdték meg. A szénabegyüjtésben a pásztói járás vezet Pásztó község dolgozó parasztjai versenyfelhívásukban többek között azt is vállalták, hogy szénabeadási kötelezettségüknek július 10-'g eleget tesznek. Ehhez a felhíváshoz csatlakoztak megyénk dolgozó parasztjai, azért harcolnak, hogy minél előbb elnyerjék a szabadpiaci értékesítést. Ebben a versenyben a legjobb eredményt a pásztói járás érte el, amely szénabeadási kötelezettségét 75 százalékra teljesítette. Második a salgótarjáni, 3. a balassagyarmati, 4. a rétsági, 5. a szécsényi járás. Ezen a téren szégyenkezniök kell a versenyt indító Pásztó községbelieknek, mert váilalt kötelezettségüknek csak részben tettek eleget. Az újmajori gazdaságban befejezték az aratást, 80 százalékra teljesítették a másodvetést Az újmajori kísérleti gazdaság befejeate az aratást Az ősziárpát a váilalt hat nap heiyett 3 nap alitt vágták le. A tarlóhántást az aratással párhuzamosan végezték és a másodvetési tervet eddig 80 százalékra teljesítették. A baglyasaljai DISZ-fiatalok segítettek a tszcs-nek Az elmúlt szómbaton a baglyasaljai DISZ-szerv eret fiataljai taggyűlésre jöttek össze. Egyik napirendi pont a tüzörség megszervezése volt amelyre mintegtj 35 fiatal jelentkezett. A továbbiakban a taggyűlés egy kirándulás megszervezéséről beszélt, de Eczet József javaslatára amellett foglallak állást, hogy vasárnap aratni mennek a lszcs-be. Valóban vasárnap 27 fiatal ment ki a tszcs földjeire. Az aratás végefelé kellemes meglepetés érte őket, mert a városi tanács tánccsoportja kultúrműsort adott az arató tszcs-tagok és fiatalok részére. Kakuk Vilmos DISZ-titkár. Géptől adjuk be a gabonát, segítettünk a tszcs-nek A termény begyűjtés sikere megköveteli, hogy föidművesszövetkeze- teink dolgozói is minden erejükkel kivegyék abból részüket. Nagy jelentősége van itt a példamutatásnak. A rétsági földmüvesszövetkezet igazgatósági tagjai. Bulejsza János, Reinszki Györgv, Kind:ik István, Koszecz András megfogadták, hogy a beadási kötelezettségüket egyenesen a cséplőgéptől teljesítik. Kovács József, a szurdokpüspöki földművesszövetkezet ügyvezetője hozzánk küldött levelében pedig arról számol be, hogy a helybeli tízesnek az aratásban is segítettek a földműves- szövetkezet dolgozói. Ludányhalásziban felkészülnek a cséplésre Ludányha’ászi községben a pártszervezet, a községi tanács, valamint a tömegszer vezetek vezetői és a cséplőgépei le, lör öl:, munkacsapatvezetők a munkák meggyorsítása érdekében határozatot hoztak. A határozat kimondja, hogy a cséplés ideje alatt mindennap egy-egy pártvezetőségi tag kimegy a gépekhez, egy héten egyszer kisgyűlést tartanaik és a pártsajtót rendszeresen eljuttatják a cséplőmunkásoknak. Az agitáciős csoportokat, amelyek minden cséplőgépnél 6 tagból állanak, állandóan segítik, hogy a .népnevelők minél eredményesebben harcolhassanak a „cséplőgéptől a magtárba” jelszó megvalósításáért. A helyi szövetkezet megszervezi a mozgó árusítást, minden reggel és este felkeresik a cséplőgépeket. Ugyancsak a földművesszövetkezet dolgozói a terménybegyüjtő helyiségnél rádiót szerelnek fel és a boltokban a papírzacskókra ráírják a beadásban élenjárók és lemaradók neveit. Most csak az a feladat, hogy ezt a jóötletü határozatot maradéktalanul végre is hajtsák. Ez aztán éberség... A nagy mezőgazdasági munkák idején és a falusi osztályharc éleződésének szakaszában különös jelentősége van az éberségnek. Most elsősorban a dolgozó nép jövöévl kenyere felelt való* őrködésben kell ennek megnyilvánulnia. Ez azonban nem tapasztalható mindenütt. E hét elején a járási tanács egyik dolgozója Luc falva községben ellenőrizte a tűzbiztonsági előírások betartását. A községi tanács elnöke erről a kérdésről egyáltalán nem akart beszélni a járási tanács küldöttjével, ki jeleni ette, hogy nem ér rá. Nyilván erre meg is volt az oka. A járási tanács küldötte éjszaka fél kettőkor kiment a község legmagasabban fekvő ' gabonatáblái közé, többizben gyufát, majd papírt gyújtott meg. De nem szólt hozzá senki, a tüzörség fel sem figyelt erre a jelenségre. A községi tanácsot súlyos felelősség terheli ezért a mulasztásért, a község dolgozó parasztjai haladéktalanul vonják felelősségre a tanácselnököt, mert ilyen lelkiismeretlenül kezeli a dolgozó nép kenyere fölött való őrködést. Miért nem húzatják ki a gépállomások a cséplőgépeket A rétsági járásban az aratásban eddig legjobb eredményt Horpács község érte el. Az elmúlt héten szombaton már befejezte valamennyi gabona aratását. Beadási kötelezettségük teljesítését nagyban akadályozza az. hogy az illetékes gépállomás még mindig nem húzatta ki a gépet. Ugyanígy vannak a kisecsetiek is, ahol a dolgozó parasztok szorgalmasan végezték ai munkát, már készen állnak a kazlak ai cséplésre, azonban a mohorai gépállomás még mindig nem adta ki a gépet, hogy megkezdhessék a csép- lést. Bujákra pedig a berceli gépállomás olyan cséplőgépet küldött, amely már három napja h'ába vesztegel a községben, mert nincs megfelelően kijavítva. A gépállomások vezetőinek ez a felelőtlen magatartása1 közvetlen kihat a cséplésre, hátráltatja a beadási terv gyors teliesítését és ezzel a szabadpiaci értékesítés jogától ütik ei hosz- szabb időre a dolgozó parasztokat. SAROKBA ÁLLÍTJUK A MEGYEI TANACS GÉPCSOPORTJÁT, mert nem ellenőrizte megfelelően a cséplőgépek kihűzatását és ezért sok községben nem mehet folyamatosan «a munka.
