Szabad Nógrád, 1952. június (8. évfolyam, 45-52. szám)

1952-06-25 / 51. szám

1952 JDNIUS 25. SZABAD NŐGHjfP 3 A mizserfai bányászok két világa... Hosszú évszázadok szenvedései, megaláztatásai, éhezés és nyomor — szoigasors. Ezek voltak a fő jellem­vonásai annak a rendszernek, amelyre ma már csak emlékezünk. Bányászcsaládok nyomortisága. éhe­zése Mizserfa dolgozóit is egymás után kergette sztrájkba. A tőkés ér­dekeknek megfelelően hetenként csak két-három műszakot dolgozhattak. Pa- pfrruhában, faibakancsban jártak. Sok­szor még fekete, puszta kenyér sem jutott az asztalra. így volt ez 1927-ben is. 1927 NYARAN már 3 hete tartott a sztrájk, amikor a csendőrök, mint egy „csorda" hai- töffátU fel a bánya bejáratához a telep éhéző háííyászait. Férfiak, asszonyok és gyermekek mind együtt voltak. Ek­kor, égy puífadtképü csendőrszázados ezt kérdezte a tömegtől: — Na, hozzá- föfeWák?! — és az éhező js néma tö­megből a csendőrkopók előcibálták Balogh Mlháh’t és puskatussa! ve­szettül ütlegelni kezdték. Azután Spe- gát István következett soron. A férje védelmére kelő Spengálnét haijoníogva vonszdlták a meddőhányó széléig és ott a csendőrkopókra jellemző ember­telenséggel letaszították a mélybe. Í933-ban Disócki Józsefné már nem bírta hallgatni éhező gyermekei sírá­sát, a bánya „urai” nem segítettek rajtuk. Két .gyermekét kézenfogta és gyalogosan bevitte Salgótarjánba Förster Kálmán „nagyságos polgár­mester úrhoz.” Az éhezőket innen is kizavarták. Ugyanebben az időben Chorin Ferenc, a „svájci nyaralójában elszenvedett fáradalmait a Riviérára mént kipihenni”. L934-ben rendelet jelent meg, hogy a bánya dolgozóinak egy hónapban legtöbb 13 műszakot engedélyeznek ledolgozni. Ebben az időben volt, ami­kor Havran Józsefné egy napon már harmadszor jelent meg a mizserfai bá­nyaigazgató. irodájának ajtaja előtt, törpl gette kisírt szemét, morzsol gáttá kezét az izgatottságtól, s végül, ami­kor harmadszorra bemerészkedett eze­ket mondták neki: „Nem veszem vissza az urát! Menjenek kapálni, vagy kaszálni, ahová akarnak!” Sírtak és éheztek Mizserfa dolgo­zói. Molnár igaizgató „úr” a mizserfai járdp megépítéséhez kért nagyobb ösz­szegű beruházást, azután fölemelte a i zserfa becsületes dolgozói munkaruhát bányajavító műhely létszámát is. A és bakancsot kaptak az államtól hüsé- járda beruházásának egy része a ho-1 ges munkájuk jutalmául. mokterenyei malom vételárához kellett, a fölemelt létszámú javítóműhelyben pedig nem a bányagépberendezések javítását, hanem a Molnár igazgató tulajdonába átkerült homokterenyei ma­lom alkatrészeinek készítését és javí­tását végezték. Emellett földterülete is 150 holdra emelkedett. 1936 nyarán Kapocsi Rudolf vájár munkahelyéről robbanás hallatszott. Néhány perc múlva ezen a munkahe­lyen az alábbi párbeszéd játszódott le: — Mit csináltak itt maguk?... rob­bantottak? — Igen, lőttünk főmérnök úr. — Azonnal menjen kifelé a bányá­ból! És Kapocsi Rudolf három hétig nem látta a bánya belsejét. Ekkor a prole­tárerő olcsóbb volt, mint a robbanó­anyag. így ment ez egészen 1945-ig. 1945 VÉGLEG KfSOPORTE Mizserjáról a kakastollas pribékeket. A sápadt, gondterhelt ■ arcok kipi'ro- sodtak, mosolyra húzódtak, mert is­mét . meghallották Rákosi eivtárs iránytmutató szavait. A megalázott, meghurcolt emberekből a -széncsaták hősei lettek. Pártszervezetet alakítot­tak és munkájukból, de minden lépé­sükből meglátszott, hogy felszabadult emberek. A sorozatos győzelmek után elérkezett 1949. 1949 augusztus 20-án alkotmányt kapott a magyar nép. Az alkotmány országépítő munkánk tényleges ered­ményét fejezi ki. Biztosítja a munká­hoz való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfe­lelő díjazást. Biztosítja a dolgozók pi­henéshez és üdüléshez való jogát, de mindazokat a jogokat, amit a múlt rendszer sárbatapósott. Az alkotmány megbecsültté tette a> sokat szenvedett népet. Mizserfán a Soproni-családból két gyermek lett a néphadsereg tisztje. Kisspál Pál vájárból századosi rendfo. közúttal államügyész lett. 1950 decemberében az alkotmány pontjainak megfelelően határozatot hozott a minisztertanács a szénbányá­szat fejlesztéséről. Ennek alapján Ml­1952 áprilisában megérkezett Mi- zserfára az első szovjet rakodógép. ,4 kővetkező hónapban pedig még két darab rakodógép, 450 méter kaparó- és gumiszalag, 30 darab meghajtómotor érkezett a nehéz bányamunka meg­könnyítésére. Ez a gépesítés már le­hetővé tette, hogy a munkahelyekről u fővágatig kaparó- és gumiszalagok vigyék a szenet és így a csillék csak a fővágaton közlekedjenek. v Munkájuk megbecsülését fejezi ki. hogy 1952 első öt hónapiában a mi­zserfai válla'atnál 376.753 forintot fi­zettek ki többtermelés után járó pré­miumként. Ebbőt Kelemen János 2441 forintot, Garami Gyula 2376 fo­rintot, Konc Domonkos 2236 forintot kapott az etső öt hónapban. 1952 június 11-én az 51-ik do'gozót tüntették ki sztahanovista címmel. A bányabárók helyett most Garami Gyula megy Romániába ingyenes üdü­lésre, de rajta kívül június 20-ig még Havasi László, Hegedűs József, Szabó marika József és BaJios József is díjta­lan üdültetésben részesült és 8 dolgozó megy ingyenes üdülésre. Ezenkívül so. kan vannak, akik a szakszervezet út­ján kedvezményesen utaznak el kü­lönböző fürdőhelyekre. Szabadok és boldogok lettek Mizser­fa dolgozói. Közösen terveznek és ter­veiket közösen hajtiák végre. A na­pokban egy 60 vagon befogadóképes­ségű bunker építését kezdték el. A további gépesítésekkel a hármastele­pen teljesen megszüntetik a kitermelt szén csillével va'ő szállítását. A mun­kahelyekről modern szovjet gumisza- tagok egenesen a bunkerbe továbbítják majd az ipar kenyerét. A nemti el­ágazástól egy 5 kilométeres MÁV va­sútvonal. megénitésével teszik gyorsab­bá a szén e'szállítását. Es Molnár igazanlő . úr’’, a dolao- zók révén és verítékén szerzett malma is jogos tulajdonosaik birtokába került . . . Mizserfa bányászai pedig az alkot­mányért. megváltozott úi életükért, le­vélben fogadták meg, Rákosi elvtárs- nak. hogy augusztus 20 tiszteletére 5522 tonna szenet termelnek terven felü'. Karancskeszi traktoristái a csépléssel egyidőben készülnek a tarlóhántásra és másodvetésre „Az állatállomány takarmányellá­tásának biztosítása érdekében az elmúlt évek tapasztalatai alapján tovább kell fokozni a másodnövények termelését. Ezért a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok és egyénileg terme'ők a lehető legnag-obb terüle­ten termeljenek másodnövényeket, elsősorban abrak- és szálasfakarmá- nyokaf." — hangsúlyozza a miniszter- tanács május 18-án megjelent hatá­rozata. Ä minisztertanács határozata e ré­szének teljesítéséért is — csak úgy mint az aratás, cséplés jó, időben való elvégzéséért — a döntő felelősség a gépállomásokra hárul. A gépállomá­sok dolgozóinak munkájától függ. mi­iven takarmánybázist tudunk bizto­sítani és ez végsőtökön kétéves állat­tenyésztési tevőnk' teljesítésével van szoros összefüggésben. __ A karancskeszi gépállomás dolgo­zói és vezetői készülneK a nagy mun­kára. A politikai vezető, a gépállomás kommunistái és legjobb dolgo­zóinak részvételével 5 napos iskolát szervezett, hogy az iskola végeztével a nagy feladat tudatosítói és végre* hajtásáhak lelkesítői legyenek ai dol­gozók között. A dolgozók komolvsá- gárai és felelősségére jellemző, hogy 18 dolgozóból két dolgozó kivételével valamennyien elmentek az első elő­adás meghallgatására. Az előadást Dévaj élvtárs, a gépállomás politikai vézetője tartotta. Előadásában a többi lökött ezeket mondotta: „Az aratás, cséplés, s a tarlóhántás nagy munkája Idején becsületből, emberségből és hazaszeretetből vizs­gázunk valamennyien, mi gépállomási dolgozók. Valójában a nagy nyári munkák el­végzése főpróba, vizsga lesz. A gép­állomás dolgozói tudják, milyen nagv jelentősége van a tarlóhántás gyors elvégzésének és » másodnövények mi­nél nagyobb területen való vetésének. Ezért — 18 kijavított és bejáratott cséplőgép mellett — a tárcsák teljes üzemképes állapotban várják a munka kezdetét. De a traktorok kijavításánál még igendgen sok a tennivaló. 13 ja­vításra! szoruló traktorból ezidáig mindössze 4 van kijavítva, pedig most rendkívüli figyelemmel kell ai iaví- tási munkálatokra ügyelni, mert a gének egész nap a csén!ésnél dolgoz­nak,, éjjel pedig a tarlóhántást végzik, mert a dolgozók fogadalmat tettek, nem késlekednek, a tarlóhántíás mi­előbbi elvégzéséért éjszaKai műszakot vállaltak. A gépeknek ez a nagyfokú kihasználása fokozott gondot követel a gépállomás minden dolgozójától. A javítási munkai ütemét és a minőséget az eddigieknél magasabb fokrai kell emelni. Ez most a gépállomás vezető­ségének egyik legfőbb feladata. A munkának ez a szakaszai paramcsolóan megköveteli, hogy valamennyi trakto­rista húsává és vérévé váljon az egy­személyi felelős vezetés, ai gépek szocialista megőrzésének gondolata. „A másodvetések talajelőkészítését és vetését, az aratással egyidőben kell elvégezni’* — szabja meg a továbbiakban a minisztertanács hatá­rozata feladatainkat. A tarlóhántás mind szélesebb körben való megszervezésével és a másodveté. sek megyénkbeli meghonosításával nagv feladat hárul gépállomásainkra. A tarlóhántásnál sokoldalú feladatot segítenek megoldani gépállomásaink dolgozói. Egyrészt a gyomnövények ellen veszik fel a harcot, miután azt beszántiák és a mag beérésére már nincs elegendő idő. Másrészt megvédik a föld nedvességtartalmát, mert el­zárják a föld haijszálcső nyílásait és ígv elejét veszik a nedvesség elpárol­gásának. Harmadszor pedig a fel­szántott földön a nvári csapadék nem fut el. nem vész kárba, mert a föld beszívia és tárolia azt. IivmóHon jövő esztendei bő termésünket alapozzuk meg az idei tarióhántással. De a földet másképp is tudiuk hasznosítani. A másodnövénvek elvetésével nagy­mennyiségű zöidtakarmánvhoz juttat­juk állattenyésztésünket. Bár sok előnve van lés rendkívül gazdaságos) a tadóhántásnak. a má- isodnövények elvetésének mégis sok helven még a tszcs-k is idegenkednek tőle. Rengetem példa van. am:v°1 a a gépállomás dolgozói meggyőzheti!? a hitelienkedőket. Kérdjük azzal, hogy amit a párt mond, az szentigaz. Tavaly ősszel pl. azt javasolta!, vessenek minél nagyobb területen ősziárpát. Karancskeszi köz­ség dolgo- parasztsága 65 mázsa őszi- árpa vetőmagot kapott, hogy a vetést időben elvégezhessék és az idén bő termést takaríthassanak be. Többen kétkedve fogadták a javaslatot és art tartották, hogy eddig nem sikerült és ezután sem fog sikerülni, A 65 mázsából 40 mázsát vetettek el. És mi az eredmény? Az ősziárpa rekord­termést ígér. a tavasziak azonban nagymértékbe™ megsínvlefték a ta­vaszi kedvezőtlen időjárást. Karancs­keszi község gazdái tanultak ebből. Ahol csak lehet aiz árpát ősszel vetik ezután. Tavaly a községben néhány holdas területen a tarlóhántás után vetettek muhart és korán érő kukoricát. Mind a két növényféleségbő! jó termést takarítottak be. Mondják el ezt is a gépállomás dolgozói a tszcs vezetői­nek és az egyénileg dolgozó parasz­toknak. De már jő tapasztalatok is varrnak arról, miként győzik meg a gép­állomás dolgozói a tszcs-k dolgozóit a másodnövények vetésének fontos­ságáról. Dévai elvtárs, a gépállomás politikai vezetője a.z elmúlt évben Borsod megyében teljesített szolgálatot. Az etes: Ötéves terv és a sóshartyáni Virágzó élet tszcs dolgozóit az ott szerzett tapasztalataival győzte meg a másodvetés fontosságáról. Elmondotta, hogy a megy aszói tszcs földje is azo­nos a nógrádmegvet földekkel. A tszcs-ben tavaly bizalmatlanul kezelték a másodvetést. 430 hold szántójuk le- airatása után mindössze 10 holdon ve­tettek kísérletképpen másodnővén vt kölest. A köles igen iói fizetett. Hol­danként 5 mázsás termést adott. Dévai elvtárs ezt a példát hozta fel a már említett két tszcs dolgozóinak és azok úgv határoztak, hogy a kalászosok Ie- aratása után nyomban hozzáfognak a tarióhántáshoz. majd ezt követően a másodnövénvek elvetéséhez. Harcoljon a karancskeszi gépállomás vezetősége azért, honv a erének kellő időben, megfelelően elkészüljenek, ne­velje a dolgozókat annak szellemében, hogv felismerjék az előttük álló fel­adatok nagyságát és egyben legyenek propa;gandfetái a kétéves állattenyész­tési tervünk alapiát jelentő takar- mánvbázis biztosításának'. Dolgozó asszonyaink feladatai az aratás, cséplés idején Nógrád megye dolgozói is meg­kezdték az aratást. Rövidesen meg­indulnak a cséplőgépek, megkezdődik jövő évi kenyerünk begyűjtése. A minisztertanács május 18-i határozata előírja, hogy a szemveszteség csök­kentése érdekében a búzát viaszérés­ben, a rozsot teljesérés előtt, az őszi- és tavasziiárpát, valamint a za­bot sárgaérésben kell learatni. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a soronlévő növényápolási munkák el­hanyagolása nélkül, az aratást és osép- lést a lehető legrövidebb időn belül befejezzük. Ez csak úgy lehetséges, ha MNDSZ-szervézeteink és a falvak dolgozó asszonyai alaposan kiveszik részüket a munkából. Nagy feladat hárul az MNDSZ-szervezetek vezető­ségeire és tagjaira; hogv a meggyőzés erejével mozgósítsák az asszonyokat munkára, lelkesedésük, példamutatá­suk magával ragadja őket. Megyénk dolgozó asszonyainak különösen nagy lendületet adott az MNDSZ III. kongresszusa. Számos női brigád, munkacsapat alakult, ame­lyek komoly eredményeket értek el, s olyanok is bekapcsolódlak a munkába, akik eddig csak a házkörül tettek- vettek. A ceredi tszcs-ben pl. MNDSZ- brigád alakult, amely állandóan túl­teljesíti normáját és tagjai között 60 éves. idős asszonyok is vannak. A palo­tás! Kossuth tszcs női dolgozói május­ban 30—35 munkaegységet is elértek. A mátranovák-bányatelepi asszonyok elhatározták, hogy a homokterenyei tszcs-nek segítenek a növényápolás­ban. Az elmúlt esztendőben is sok esetben segítettek a kisterenyei állami gazdaságnak és Oláh Jánosné és Sop­roni Kálmánné az idén is ki akarják venni részüket az aratásból, cséplés- ből. A sámsonházai asszonyok a hely­beli tszcs-hez szerződtek erre a nyárra. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy asszonyaink megértik: a termelőmun­kában résztvenni, segíteni: hazafias kötelesség. Példaképüknek tekintik a hős szovjet asszonyokat, akik örök dicsőséget szereztek a Nagy Honvédő Háború idején. Most számos kolhoz- parasztasszonyt találunk a kom­bájnok, az aratógépek kormányai mellett, hogy bebizonyítsák, a mező- gazdasági termelésben sincs felsőbb határ, minden é.vbetr nagyobb . és nagyobb termést lehet elérni. Persze ez még nem mondható el megyénk minden területéről. A mátra- verebélyi asszonyok pl. nem ismerték fel az aratás, cséplés egész országot mozgósító nagy feladatát. A mátra- verebélyi asszonyok el sem mentek arra a gyűlésre, amelyen az aratással- csépléssel kapcsolatos feladatokat tár­gyalták volna meg. Súlyos hiba, hogy maga a tanácselnöknö is lebecsülte ennek jelentőségét. Jövő évi kenyerünk betakarításában pedig megtisztelő és sokrétű feladat vár az asszonyokra. Elsősorban minél nagyobb számban szerződjenek le a cséplőgépek mellé, szervezzenek marokszedő, kévekötő, kévehordó, kötél terítő és vízhordó, női brigádokat. Az MNDSZ-szervezetek a házi asszon vökből szervezzék meg a kalászszedő brigádokat, a raktárak ki­takarításához is nyújtsanak segítséget, tegyék rendbe a zsákokat. Komoly feladat résztvenni a tűzőrségben, vi­gyázni a nép kenyerére, elhárítani az ellenség kártevő munkáját. Dolgozó parasztasszonyaink szer­vezzenek kultúrbrigádokat, amelyek műsorral jutalmazzák meg az élen­járókat és kipellengérezik a hanya­gokat. Készítsenek vándorzászlót a legjobban teljesítő cséplőgépek szá­márai. Dolgozó parasztasszonyaink vegyenek részt a felvilágosító mun­kában is. Harcoljanak a szemveszte- ség nélküli cséplésért. Segítsenek a helyi tanácsoknak abban, hogy minél több dolgozó paraszt a közös szérűn csépeljen. Mondják el, hogy ezzel Üzemanyagot takarítunk meg, egymás­nak segíthetnek a csépeitetők, tehát gyorsabban és biztosabban megv a munka. MNDSZ-szervezeteink a példákból okulva, leplezzék le a kulákság, a klerikális reakció mesterkedéseit.. Né­pünk ellenségei most minden erővel és minden módon támadnak, hogy keve­sebb kenyér kerüljön a dolgozók asz­talára, kevesebb jusson ai szabad­piacra, gyengítsék országunkat. A ku­lákság rémhíreket terjesztve igyekszik befolyásolni ai maradi gondolko dásuakat. A klerikális reakció pedig különböző módon igyekszik kivonni az asszonyokat a munkából. Cereden pl. este 6 órára tették a reggeli misét, .hogy az asszonyok már délután 4—5 órakor otthagyják a munkát. Az MNDSZ-nőnevelök mondják el, hogy a klerikális reakció jól tudja’: az ara­tásnál minden óra; minden perc ki­esés súlyos .szemveszteséget okozhat és ezért igyekszik elvonni a munka­erőt. MNDSZ-szervezeteink, dolgozó pa- rasztasszonvaink abban ai tudatban végezzék megtisztelő munkájukat, hogy idei aratásunk békeairatás, ötéves tervünk döntő esztendejének nagv munkája, amely egész népünk, egész hazánk további erősödését, felemelke­dését eredményezi, ha pontosan és gyorsan végezzük el. SZOO BELANE. az MNDSZ megyei titkára­A szécsényi tangazdaság brigádjainak versenye a növényápolásban A sZécsényi tangazdaság Béke- brigúdja és Előre-brigádja egymás­sal versenyezve végzik a cukorrépa egyelését és a zöldborsó tisztítását. Jelenleg a Béke-brigád vezet. A bri­gád tagjai közül Annus Erzsébet, Józsa Irén és Pászti Erzsébet rend­szeresen 150 százalékot érnek el. Az Előre-brigád egy kissé lemaradt, bár ;tt is vannak olyan élenjárók, mint Bangó Aranka, aki 140, vagy Gőrcsi Józsefné, aki 138 százalékot ér el. Az Előre-brigád lemaradásának egyik oka, hogy vannak olyan tagjai, mint Bankó Julianna, Putnoki Viktória, Ba- da Bertalan, akik nem teljesítik ter­vüket, mert munka közben azt figye­lik, hogy mikor nem látja őket a bri­gádvezető, mikor lehet munka közben üldögélni. Fontos tehát, hogy az Előre-brigád tagjai jobban iparkod­janak, ha utói akarják érni verseny­társukat. A BEGYŰJTÉS HÍREI KISTERENYÉN a baromfi- és to­jásátvevő olyan hanyagul kezeli az átvételi nyilvántartást, hogy azon nem lehet eligazodni. Már többször előfordult, hogy olyanra is kivetetlek kártérítést, aki teljesítette beadását. Azt tartjiv, ha veszekszik, akkor biz­tosan teljesítette, ha nem szól sem­mit, akkor nem tel jesítette — mert a nyilvántartásból pontos helyzetet nem lehet megállapítani. Az illetékes be- gyüj'ő vállalatnak Intézkednie kell, hogy ez az állapot megszűnjön, s a dolgozó parasztok beadásuk után azonnal megkapják az ellenértékét, ne úgy mint most, hogy 2—3 hétig is keil rá vámíok. Kisbágyon községből, amely félévi tervét összesen 115 százalékra telje­sítette, Sztrena József dolgozo pa­raszt az alábbi levelet küldte id. Csernus József cserhátszentiváni dől- gozó paraszttársához: Dicsérő elismerésben részesül* megyénk több DiSZ-fiatalja Országunk dolgozó ifjúsága I8-án ünnepelte a DISZ fenná'lásának máso­dik évfordulóját. Ez idő alatt a ma­gyar ifjúság, köztük megyénk Fiataljai is helytálltak és a párt állandó segít­ségével a reájuk bízott feladatokat végrehajtották. A DISZ Központi Ve­zetősége a DlSZ-mcgyeblzottságon dolgozó Csincs;k István szervezőtitkárt. Juhász Sándor parasztlf.iúsáigl felelőst és Vratni József szervezőt a b-'zottság- ban végzett jó munkájukért, Ifj. Ger­gely Rudolf, Grédula János pásztói fia­talokat a terme'ésben elért kiváló eredményükért. Dubrovszki Sándort. Rácz Esztert, Sztepanoy Miklóst kiváló tanulmányi eredményeikért dicsérő ok­levéllel tüntette ki. A megtiszteltetés, amelyben ezek a fiatalok részesültek, újabb feladatok elé állítja, még pontosabb munkát kö­vetel meg fiata'jainktól. A jövőben ts végezzék munkájukat olyan lelkesedés­sel, s legyenek példamutatók a tanu­lásban, munkájukban. „Ne haragudjon, hogy mint isme­retlen ember levelemmel felkeresem, de tudomást szereztem róla, h-gy be­adási kötelezettsége teljesítésében já­rásunk területén a legrosszabbak kö­zött van. Mi dolgozók azon iparko­dunk, hogy minél többet termeljünk, hogy többet adhassunk népi demo­kratikus államunknak é-s ezen ke­resztül sók újat tudjunk építeni és népünk életszínvonalát minél maga­sabbra tudjuk emelni. Maga JózsV. bátyám ennek a fejlődésnek egyik. kerékkötője. Én azt javaslom magá­nak, azon iparkodjon, hogy kötele­zettségéi 100 százalékra elvégezze. En mint nynlcholdas dolgozó pa­raszt. beadásomat 100 százalékig teljesítettem, s azon teszek, hogy ter­ménybeadásomnak is az aratás után azonnal eleget tegyek. Maga is hall­gassa meg tanácsomat, kövessen en­gem és többi gazdatársainkat, akik becsülettel eleget tettek hazafias kö­telezettségüknek és ezzel segítsük elő azt a harcot, amely a béke meg­védéséért folyik.’’ Cserhátha'áp a balassagyarmati já­rás élenjáró községe. A községben Jakosics Pál, Kispál János, ifj. Kiss Kálmán dolgozó parasztok félévi tej-, tojás- és baromfibeadási tervüket már május végére teljesítették. A ta­nács gondoskodik arról, hogy az élen­járók nevei Kikerüljenek a dicsérő táb­lára, de kiírja1- az olyanokat Jss mint Sipos János, Mészáros Antal és Gyf- mes Vince, akik félévi tervük teljesíté­sét még meg sem kezdték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom