Szabad Nógrád, 1952. június (8. évfolyam, 45-52. szám)

1952-06-25 / 51. szám

A SZABAD TC O G If AD 1952 JÜNIUS 25. Egy levél nyomán Karancsságon A haza szeretete, a dolgozók ügyéért, valamennyi dolgozó ember boldogságáért való-odaadás * ez irá­nyítja, ez lelkesíti a munkásokat és a dolgozó' parasztokat mindennapi mun­kájukban. Ez készteti megyénk sok­száz dolgozóját is arra, hogy ne csak munkájával, hanem írásávail is har­coljon a hibák ellen, fejlődésünk, előre­haladásunk gátlói ellem Levelet kaptunk ifj. Barta Lajos elv- társtól, Karancsság községből, amely­nek alapján megvizsgáltuk, melyek azok a problémák, amik Barta elvtár­sat ai levél megírására késztették. Először az Alkotmány tszcs munká­jával kapcsolatos problémákat vizsgál­tuk meg. A levélben erről ez áll: „A mi községünkben is van tszcs, Alkotmány a neve. Kevés tagja van, s a tagságköz képest nagy földterü­lettel rendelkezik. Ennek ellenére a csoport nődolgozóinak egyrésze dere­kasan megállja a helyét a munkábpn. Jó munkát végeznek. De mégis hibák vannak a csoportban.- A téli munka­szünetet nem használták fel megfele­lően, hogy a csoport tagságát eggyé kovácsolják. Pártszervezete van ugyan a csoportnak, de az igen gyengén mű­ködik. A titkár elvtársnő azt tartja, hogy kötéllel senkit sem húzhat a-tag­gyűlésre. Ez véleményem szerint is így van. Kötéllel nem, de felvilágosító munkával igen. Ha ez a felvilágosítás megfelelő lett volna, akkor a csoporton belül nem lenne két tábor, mint most van, mert Jelenleg az a helyzet, hogy mindenki mást akar és nem élnek a kritika fegyverével sem." A levélnek ez az idézett része nagy­fontosságú elvi problémákkal foglalko­zik. Ténylegesen úgy van, hogy a cso­port női dolgozói jó munkát végeznek. 18-án például 12 asszony, leány dol­gozott ai határban, hogy szépen fej­lődő kukoricájukat megkapálják. A csoport nődolgozóinak száma azonban nem 12, hanem a papírön 22 nő neve szerepel, de csak kevesen dolgoznak rendszeresen. A csoport elnöke, Osze- gyán Antal véleménye szerint nem is iehet tenni annak érdekében Semmit, hogy valamennyi tag ténylegesen dol­gozzon is. A. , ' ' ' ri ti Az egyik legfőbb hiba forrása az, hogy a csoport elíijöke félreértel­mezi az egyszemélyi vezetést. A^ szö­vetkezeti demokrácia élvét megsértve, egymaga, az intézőbizottság és a cso­port tagsága tudta riejku.l intézkedik a csoport dolgában. A legutóbb például 4 köbméter követ adott el alcsoport tagsága tudta nélkül, sot a kő eladá­sának" történetét a csoport pénztárosa is csak kerülő úton tudta meg. A szö­vetkezeti demokrácia megsértése azt is jelenti, hogy a dolgozók- nincsenek tel­jes bizalommal (így- nem is lehetnek) a csoportelnök iránt és viszonzásul a csoportelnök sem bízik eléggé a cso­port tagjaiban. Lebecsüli őket. Egy al­kalommal, mielőtt a nődolgozók ki­mentek volna a határba, Horváth Ja- nosné felvetette az elnöknek, mérjék ki kapáláskor az egy dolgozóra eső föld­területet, mert, ahogv mondta, nem helyesli a rosszul értelmezett egyenlős- dit. „Ha kimérnénk a földterületet, meglenne a verseny is” —• mondotta. — Javaslatát a csoportelsők nem he­lyeselte és a földet nem is merték ki- A csoport vezetőségének, minden esz­közzel azon kell lennie, hogy a föld­területet kimérjék, hogy megindulhas­son a dolgozók között a munkát előre- lendítő szocialista verseny. Hogy a tszcs-n beiül ez az alapvető hibái fenn­állhat, nagymértékben az üzemi párt- szervezet vezetőségét terheli a felelős­ség. De .milyen pártszervezet az. amelynek ..titkára nem dolgozik együtt a csoport tagságával?! Mert arz a heiv- zet hogv még » csoport tagjai a föl­deken dolgoznak, addig a párt-szervezet titkára a községi orvosi rendelőben takarítónő munkáját végzi. Így nem is tud úgy beavatkozni a csoport mun­kájába. hogy az egészséges irányba terelődjön. A szövetkezeti demokráciái megsérté­séből és a pártszervezet gyengeségé­ből ered az is, hogy olyan emberek kerültek a csoportba, akik nem a leg- dolgosabb emberek hírében állnak a községben és muitjuk sem a legtisz­tább. Az egyik ilyen csoporttag Far­kas András. A felszabadulás előtt szeszfőzdéje volt és csak annak kö­szönheti, hogy a pálinka nem döntötte a sírba, hogy szeszfőzdéje időközben megszűnt. Most ez a Farkas András a csoport tagja és ő reá bízták, hogy ai csoport tagjai részére sertéseket vásá­roljon. Ahogy annak idején szerette és S7.ASAD NOGRAD IDP Nóqrádmeqvei Pártbizottsáqánai ■ apja Felelős ktnrIO: NAGV KALMAN Szpfke^Tó'jAP *>tvvHtRt; Sa'nOtar|án Rákóczi u 92. Telefon; szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Jöflzetési dl): egy hóra 3.50 Ft. negyed vre 10 50 Ft. félévre 21 - Ft. egy évre 42 — forint Szikra Lapnyomda. Bpest. Jézsef-krt 5, Felelős vezető; Kulcsár Mihály itta a pálinkát, most legalább olyan fokú felelőtlensége a csoport vagyoná­val szemben. A csoport pénzével nem tud elszámolni. Egy másik tag: Oláh Lajos. A felszabadulás után demokrá- ciaelienes magatartásáért 8 hónapra volt elítélve „és most a csoportban bri­gádvezető. 12 holdjával lépett a cso­portba — hogy ne kelljen beadási -kö­telezettségét teljesíteni. A csoportba vitt 12 holdján felül 3 holdon továbbra is egyénileg gazdálkodik. Miután a csoportban csak eszközt lát, amivel fe­dezni tudja mesterkedéseit, családja sem veszi ki részét a munkából. Fülöp Antal és családja is csak fedezékül használja a csoportot, ai munkából ők sem veszik ki részüket. A csoport ve­zetősége, a pártszervezet vezetősége semmit sem tett annak érdekében, hagy ai tűrhetetlen állapotot, amely kihat a fegyelmezett dolgozók munkájára is, — minél előbb felszámolják. A csoporton belüli fegyelmezetlen­ség csak egy része — amint levele­zőnk .írja — a községen belül uralkodó lazaságnál?, fegyelmezetlenségnek. A tanácselnök a dolgozóktól külön, azokra való támaszkodás .nélkül végzi mun­káját. Nem neveli a dolgozókat tör­vénytiszteletre, így akarja a dolgozók előtt „népszerűségét” biztosítani, nem követeli meg az állampolgári fe- ‘gyelém betartását. Félévi sertésbeadá­sának a község alig 60 százalékban tett eleget. Adófizetés területén is rengeteg a javítanivaló. A félévi terv­teljesítésből még 80.000 forint hiány­zik. Barta elvtárs levelének további részében arról ír, hogy a község veze­tőinek erélytelen magatartását látva, a munkásosztály, a dolgozó nép ellensé­gei szemérmetlenül kezdenek támadni. A község plébánosa gyakori misézés­sel vonja el az embereket a mezei mun­kától. De nemcsak ezt teszi! „Ne paráználkodj" — hirdette a tisztelendő úr, azonban „erkölcsi ma­gatartásának” és paráználkodásának közelebbi nyomai is láthatók voltak a falu népének jogos felháborodására. A gyereksírás Karancsságon is sokaknak felnyitotta a szemét... A kulákok is egyre bátrabbak lettek. Április 1-én Murár József, akinek an'a a felszabadulás előtt 300 hold bérlője volt, késsel megszúrta Barta- István kommunista bányászt. A község erély­telen vezetői a gyilkos kulak ellen mindmáig semmi intézkedést nem tet­tek. Sok kicsi sokra megy, - mond­ja a magyar közmondás. Hogy milyen sokra, azt ékesen bizonyítja a- karancs- sági példa. Kis dolgokból lesznek a nagy eseményeek, kis hibákból a nagy hibák, és ha a község vezetősége, ai pártszervezet, a- tanács nem veszi fel a -kis hibák ellen a harcot, a lazaság, a nemtörődömség odavezet, hogy a p'ártszervezet képtelen úrrá lenni a ne­hézségeken, a tanács elsüllyed a meg­alkuvás mocsarában, a község nem tel­jesíti beadási tervéi, az osztályéilen- ség nyíltan merészkedik támadni. A Karancsságon megtörtént esemé­nyek egyben a- helyi pártszervezet mun­kájának bírálata is. Harcosság. a munkásosztály ügvéhez való hűség, a párt politikája melletti bátor kiállás — ez kell, hogy jellemezze minden falusi vezető munkáját. A, hibákon lehet és kell is változ­tatni. Elsődleges feladat, hogy először a pártszervezet rendezze sorait. Har­colni keli a lazaság, a felelőtlenség megnyilvánulása: ellen. Az, hogy a- köz­ségben előforduló hibákon mint tud­nak változtatni, attól függ, hogy a vezetők hogyan vonják be a hibák el- ieni hajc.ba a . község és a-, tszcs a,zon dolgozóit, akik , élenjárnak kötelessé­geik teljesítésében, a tszes-ben vég­zett .munkájukban. Olyan hangulatot kell. teremteni- a-községben, ahol a mun­ka rossz-elvégzése, a beadás nemtelje­sítése, a munkaihalogatás szégyen és gyalázat. Mindez azt követeli meg, hogy a- vezetők ne legyenek elnézőek a hibák felett, hanem minden eszközzel harcoljanak aj megalkuvás ellen. A pártszervezet nevelje a dolgozókat, a párttagokat és a pártonkívülieket olyan szellemben, hogy magukénak érezzék a község, a-z álla-m gondját. Nevelje olyan fegyelmezett munkasze- rető dolgozókká a csoport tagjait, mint Juhász Gábor, a csoport kaná-sza, aki jó munkája jutalmául két malacot kap, vagy Juhász Ferenc, a növényter-í mesztő brigád vezetője, vagy olyanná,I mint az a 12 asszony és lány, akik 18-án valamennyiük közös kukoricáját kapálták lelkiismeretesen, nagy gond­dal. Számítsanak a község vezetői a be­adásban, adófizetésben élenjáró egyé­nileg dolgozó parasztokra. Ezek se­gítségével kell biztosítani az állam­mal szembeni kötelezettség maradékta­lan teljesítését. Tanuljanak a történetből . Karancs­ság -község vezetői. Ennek az állapot­nak a felszámolásához segítette a köz­ség vezetőségét és a felsőbb szerveket Barta Lajos elvtárs levelezőnk mun­kája. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL állandó hétköznapi MÜ SORSZÁM OK: Kcssuth-rádió: 5.00: Hang-lemezek. — 5.20: Hírek, lapszemle. — 5.40: Hang­lemezek. — 6.00: Falurádió, -— 6.30: Hanglemezek. — 6.45: Hírek. —- 7.45: Lapszemle. — 7.55: Műsorismertetés. — 8.05: Hanglemezek. — 12.00: Hírek. — Hangos Újság. — 14.00: Időjárás. — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.00: Hí­rek. — 29.00: Hangos Újság. — 22.00: Hírek, sport. — 24.00: Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek, — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: Jóreg­gelt. gyerekek! — 7.30: Hanglemezek. — 10.00: Hírek. — 17.30: Hírek. — 19.15: Sportnegyedóra. JUNIUS 25, SZERDA Kossuth-rádió: 11.30: Életünkről... — 12.30: A Magyar Rádió népi zene­kara játszik. — 14.30: Orosz operák­ból. — 15,50: A ti harcotok a mi har­cunk is. Műsor a koreai háború kitöré­sének 2. évfordulója alkalmából. — 17.15: Az Oszipov-együttes műsorából. — 17.30: Albánia új arca. — Szív küldi. — 19.00: Építőipari félóra. — 22.25: Szórakoztató muzsika, Petőfi-rádió: 8.00: Román, lengyel és szovjet zenekari muzsika. — 9.40: Fa­lura üzenjük. — 15.30: A földkerekség egynegyedén. Szovjet és népi demo­kratikus híradó. — 16.45: A daliroda­lom remekel. — 17.10: Párosverseny. — 17.40: Állami gazdaságok híradója. — 18.40: TánCzene. — 18.10: Az opera története. — 20.10: Hogyan alakult ki a-kapitalizmus általános válsága és mi ß. lényege? Előadás. JUNIUS 26, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 11.30: A Móri-szikla. Elbeszélés. — 14.15; A Rádió Gyermek újság műsora. — 16.00: Operarészle­tek. — 16.30: A magyar nép történeté- hő!. — 17.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. — 18.00: A Néphadsereg híradója. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20:40: A begyűjtési verseny hí­rei. Petőfi-rádió: 7.00: Bányászdalok. — 8.30: Szovletunió a szocia-Üzmus or­szága. — 10.50: Lakatos Vince és ze­nekara játszik. — 15.40: Fiatalok zenei újságja. — 17.40: A terme'őszöveíkeze tek fejlődése során lévő feladatai. — 18.40; Szív küldi. — 19.00: Az ötéves terv nyomában! — 19.30: Tánczene. JUNIUS 27, PÉNTEK Kossuth-rádió: 11.30: Szabadság! Francia forradalmi költők versei. - 15.00: Úttörő-híradó. — 16.15; Két fran­cia népdal. — 17.15: A magyar opera története. — 17.55: Nemzetköz! kérdé­sek. — 19.00: A tudomány úttörői. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 21.00: Liszt műveiből. — 2225: A Ma­gyar Rádió népi zenekara igtszik. Petőfi-rádió: 7.00: Keringek. — 10.10: Strauss műveiből. - 16.00: Az első kombájn. — 17.00: Szív küldi. — 17.40: Az ifjúság rádió műsora - —" 19.00: Egy falu — egv nóta. — 19 30: Jó munkáért szép muzsikát. — 20.00: Tánczene. — 22.Ó0: A Román Rádió műsorából. Dolgozók Általános gimnáziuma nyílik A dolgozók általános gimnáziuma I. osztálya az 1952—1953. tanév elején eleqendő számú jelentkező esetén meg­nyílik. Az általános gimnázium az a kö­zépiskola, amelynek elvégzése után egyetem és főiskola kapuja várja a vég­zettekei. A dolgozók állama pártunk irányí­tásává! a szocializmust építi, ebben a munkában az új értelmiségi x tízezreire van szüksége, ezért lehetővé teszi, hogy azok, akik a múltban bármilyen ok miatt nem szerezhettek magasabb tu­dást, most azt megszerezhessék. A ta­nítás a kora esti órákban lenne. Tan­díjat, vizsgadíjat nem kel! fizetni, csu­pán csak munka után ke!| tanulásra rászánni magunkat és a *í an könyveket, tanszereket kel! magunknak beszerezni. Jelentkezés ideje: július 10 ig a sal- gótáriáni ált. gimnázium igazeatóságá- nál (Május 1-u. 95.). Minden felvilágo­sítást és „Jelentkezési lapot” ott kap­hat a tanulni akaró. Felvehetők az első osztályba azok, akik szept. 1-ig 17 életévüket betöltik, 45 éves korig (indokolt esetben a ko­ron felül is). Nem kereső nők is jelent­kezhetnek! Szükséges előképzettség: az ált. isko­lai Vili. osztályt, vagy a poig. iskola IV. osztályát igazoló bizonyítvány. Amennyiben a jelentkezők között 20 éiven felüliek legalább 15—20 lesznek, akik nem rendelkeznek a fenti előkép­zettséggel, azok részére a nyár folyamán öíhstes díjmentes előkészítő tanfolyam lesz. Ha kevesebb volna az ilyon kép­zettségű jelentkező, akkor azok magán­úton készülhetnek fel a felvételi vizs­gára. A gimnázium 4 évfolyamú. Az I. és II. osztály végzése 5—5 hónapig tart. A lü—IV. végzés? ideje 10—10 hó­nap. A végleges beiratkozás 1952 szept. 15—-16. A tanítás kezdete szeptember 18. Sok értékes újítás az üveggyári tapasztalatcserén AZ ÉSZ A KMAGY ÁRORSZÁGI ÁRAM­SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT salgótarjáni üzletigazgatósága villanyszerelő ipari tanulókat és tanulólányokat keres. Je­lentkezni lehet 14—16 éves életkorig 8 általános iskola végzettséggel Salgótar­jánban, az Északmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalatnál, Rákóczi-út 224. szám alatt, a szakoktatási felelősnél. A Salgótarjáni Üveggyárban június 21-én az ország öblösüvegípari válla­latainak újítói, sztahanovist/.i tapasz, taíatcserére jöttek össze. A délelőtt folyamán az újításokat gyakorlatban is­mertették az üveggyári dolgozókkal és munkamódszerüket adták át egymás­nak. Bednarik István, a Tckod: Üveg­gyár sztahanovista üvegfúvója a bankanélkii i üvegfúvást mutatta be — az értekezlet egyik legjelen­tősebb eredményeként —, amelyet a poharak, termoszok és lámpa­csövek készítésénél alkalmazható. Ezzé! az újítással a termelékenységet 15—20 százalékkal lehet emelni és egy munkaerő {elszabadul. Az újítást Goídhauser Alajos salgótarjáni üveg­fúvó mindjárt át is vette. Bemutatták Mohos Antalnak, a Tokodi Üveggyár műszaki vezetőjének újítását az 1 —1.5 literes korsók kikógépen való gyártá­sáról. Ez az újít».s a korsó készítésé­nél a kéziműveleteket megszünteti és a gépen való készítés 100 százalékkal termékenyebb. A gyakorlati bemutató után értekez­letet tartottak, amelyen a gyakorlatban be nem mutatott újításokat ismertet­ték. Ilyen, volt a salgótarjáni üveg­gyár főmérnökének előadása, aki is­mertette az üvegolvasztókemencék gyorsított felfűtését. A kemencéket a régi eljárás szerint 14 nap alatt fűtöt­ték fel 1400 fokra. A régi fűtési mód­szernél az első öt napon 200, a tize­dig napon 600, a tizenharmadik napon 1000, s a tizennegyedik napon t.400 fokra emelkedett a kemence hőmér­séklete. Zagyvapálfalván 1951 október 5-én Szojinov Fedor szovjet mérnök elmondotta, hogy a Szovjetunióban a kemencékét 9 nap alatt fűtik fel, amely nem is gyorsított felfííiési idő, csak szokványos. Náluk a kemencék gyorsított felfűtési ideje négy nap. ök a kilencnapos felfűtésnél az első három napon 200, második három napon 600, harmadik három napon 1400 fokra hevítik a kemencéket. A szovjet felfutási módszert alkalmaz­ták ez év tavaszán a salgótarjáni üveg­gyár öt kemencéjénél és ezáltal hatal. más összeget juttattak népgazdasá­gunknak. Például a 4-es kemencénél öt nap alatt négyszázezer forint értékű áruval többet termelhettek. Az öt ke­mencénél a termelési érték ehhez- ha­sonlóan emelkedett. Értékes újítását ismertette dr. Bognár Aurél főmérnök, aki a magyar homok felhasználásával kísérletezett az üvegiparban, Kísérleteit a Nagykanizsai Üveggyár­ban végezte, amelyet eredménnyel fe­jezett be. Az újítás bevezetése azért is szükséges, mert megszüntette a kül­földi homok behozatalát. A jól sikerült tapasztalatcsere ankét résztvevői értékes tapasztalatokat sze­reztek. amelyeket a saját üzemeikben a termelés fokozására, a.minőség meg­javítására és az önköltség csökkentése érdekében fognak felhasználni. . Így nem szabad MHK-versenyt szervezni! Az elmúlt vasárnap Zagyvapálfal­ván rendezte meg a Nógrádmegyei Építők terüle’i elnöksége a Ncgrád- megyei Építők MHK tömegversenyét. Rossz szervezés miatt a versenyen csak a Zagyvapálfalvi Építők vettek részt 25 fővel. Itt rá kell mutatnunk az építők terüket] elnökének, Csirke Máriának a hibájára, aki nem fog­lalkozott kellően a szervezés mun­kálataival, felületesen kezelte a ver­seny megrendezését, s ezért ma­radtak távol a 5t. Üveggyár, St. Épí­tők. az St, Épületszerelők. Somoskő­újfalui Építők, a Nagybátonyi Építők s megyénk több építő sportköre. De rányomta bélyegét a versenyre a Zp. Építők ilyen kisszámú verseny­zőinek részvété é is, pedig a Zp. Építők az e’mult év folyamán az or­szágos MHK positaverseny győztesei voltak és ez kötelezi őkét, hegy MHK- munkájukkal ez évben is példásan elől járjanak mennénk valamennyi építő sportköre előtt. A távolmaradt sportkörök lebecsül­ték az MHK testnevelési rendszer próbáit, am? a sportkörök elnöksé­gei és a területi elnökség rossz mun­káját tükrözi vissza. A másik hiányos­ság az építők országos elnökségének felületes munkáját és a vidék leér­tékelését mutatja. Az MHK-tömegver- senyt a Budapesti Építők—Nógrád- megyei Építők válogatott labdarúgó- mérkőzése fejezte be, aminek nagy­ban emelni kellett volna a pálfalvi MHK verseny nívóját. Azonban pont az ellenkezőjét láttuk ezen a verse­nyen. Ugyanis az építők országos elnöksége egy komoly építő váloga­tott helyett ifjúsági csapatot küldött le Zagyvapálfaívára, gondolván, hogy ez a csapat jó erőt képvisel majd nógrádmegyei viszonylatban. Ezt a csapatot a nógrádmegyei építők válo­gatottja könnyedén. 12:0 arányban győzte le. A mérkőzés végén a kö­zönség felháborcdása jogos volt, mert sokkal többet várt ettől a találkozó­tól. Zimányi elvtárs, aki az építők or­szágos elnökségének megbízásából fe­lelős volt a mérkőzés megszervezé­séért, igen nagy hibát követett el az ifi csapat leküzdésével, mert íq^Hem- hogy közelebb hozta a fővárost a vi­dékhez, hanem azt a látszatot kel­tette, hogy igyekszik elválasztani a vidéktől. Tehát az egész verseny nem érte el a célját! Szocialista sportunk egyik fő jellemzője, hogy megszün­teti a város és a falu közötti különb­séget, hogy a szocializmus építése napról napra újabb távlatokat" vetít elénk és újabb célokat jelöl ki szá­múinkra. Ezeknek a céloknak az el­érése újabb, hatalmasabb feláratok végrehajtására kötelez mindnyájun­kat. Egv közös célért dolgozunk és ezt a célt csak közös munkával' tud­juk elérni, nem pedig, ha a vidéket lebecsüljük. Legyen intő példa ez a rosszul si­került verseny a Nógrádmegyei Épí­tők területi elnökségének, de fegyen intő példa az építők országos elnök­sége további munkája megjavításá­hoz is. SPORT SOROKBAN ATLÉTIKA Balassagyarmaton rendezte meg az MTSB a Balassagyarmati Lokomotivval karöltve Nógrád megye ifjúsági egyéni atlétikai bajnokságát. A gyenge rende­zés mellett a rossz, laza pálya károsan befolyásolta a versenyen elért eredmé­nyeket. A verseny, hiányossága., hogy igen kevés versenyzőt indított a sze- csényi és a balassagyarmati járás. De érthetetlen a salgótarjáni járás távol- maradása is. Sportszerűtlenül távolma­radtak á salgótarjáni városi bajnoksá­got nyert atléták közül Moravszki, Eczet Mária és Honfi Mária. örvendetes eseménye volt a verseny­nek a pásztói járás palotási sportköré­nek igen szép számú versenyzője, de különösen a nők nagyszámú résztvé- te’.e. Ez a sportkör igen szép ered­ményt ért el a tavalyi országos falusi szpártákíádon. A 14 éves Szűcs Marika, aki a szpártákíádon 3. helyezést ért el — ezen a versenyen hét számból is megvel bajnokságot nyert. Kiemelkedik még' Girttí Erzsébet MTSE versenyző, aki" súlylökésben 9.99 méteres dobásá­val megyei csúcsot ért el. Szűcs Mária távoIügrásban 4.40-es, 100 méteres futásban 15 mp eredménvével megyei bajnokságot nyert. A férfiaknál Maródi Sándor diszkoszvetésben 34.51 mé*ert dobott. Magasugrásban Szilárd Miklós 160 centiméteres eredménnyel járás! csúcsot állított fel édete első verse­nyén. A verseny keretében férfi felnőtt csúcsj<ísérleti verseny volt, ahol ma­gasugrásban Mojzes Sándor 180 centi­métert ugrott. LÖVÉSZET A salgótarjáni acélárugyár lövészcsa­pata a budapesti Honvéd csapatát látta A Teherfuvar Vállalat gépkocsivezetői JOGOSÍTVÁNY' *1 RFMDFI KF7Ő, JÓZAN Fi PTET ÉLŐ GÉPKOCSI VEZETŐKET AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZ a salgótarjáni, valamint a balassagyarmati telephelyre. hlvétetnek továbbá szerelő szakmunkások és segédmunkások. FELVÉTELRE JELENTKEZNI LEHET Írásban, önéletrajz csatolása mellett Egri Teherautófuvarozási Vállalat, Eger, címen. vendégül kispuska- és hadipusknver- senyben. A verseny a legbajtársiasabb légkörben folyt le. A honvédcsapat va­lamennyi tagja a legodandóbb' igyeke­zette! segítette a tarján! lövészeket, Feltárták a hibákat és magukévá tették azokat az eredményeket, amelyeket a sa’.gö'arjáni versenyzőknél helyesnek találtak. A, verseny eredményei a következők: Kispuska: 1. Daru János (Honvéd) 526. 2. Herényi Balázs (Honvéd) 517, 3. Bodor István (St) 515 egységgel. .Csa­patban: 1. B. Honvéd, 2. Sa'gőtaríári. Hadipuska (fekvő): 1. Tihor Ferenc (Honvéd! 180, 2. Berényl Balázs (Hon-i véd) 171, 3. Daru János (Honvéd). .161 egységgel. Csapatban első a Honvéd. 2. Salgótarján. Hadipuska (állő): 1. id. Véesei Fe­renc (St) 147, 2. Berénvi Balázs (Hon­véd) 145. 3. Jéna Gyula (Honvéd)'142 egységgel. Csapatban első a Honvéd. 2. Salgótarján. Hadipuska (térdelő): 1. Daru János (Honvéd) 162, 2. Tihor Ferepq (Hon­véd) 156, 3. Galambos Ferenc (Honvéd) 155 egységgel. Csapatban 1. Honvéd. 2. Salgótarján. Hadi- és kispuska összetett verseny­ben: 1. Berénvi Balázs (Honvéd) 987, 2. Daru János (Honvéd) 987, 3. Tihor Ferenc (Honvéd) 963 egységgel. A hadi­puska összetett versenyben ugyancsak a Honvéd versenyzők kerültek az első három helyre. 1. Berényl Balázs 470 2. Daru János 461, 3. Tihor Ferené;456 egységgel. Csapatban első lett a Buda­pesti Honvéd, 2. Salgótarján. ASZTALITENISZ Balassagyarmati Vörös Meteor—Zaqy- vapálfalva 11:3. A Meteor csapata jobb játékává] ,ér­demelte ki a győzelmet. Zagy vapálf alva—Bqy. Postás 11;$. F.rötlenül játszottak a balassagyar­mati postások. LABDARÚGÁS Zp Gépgyár—Bqy Bástya 3:Ó Szép játékkal, megérdemelten nyer­tek a pálfalvi fiúk. Somoskőújfalu—Szécsény 4:2 Gólratörő csatársorával nyerte meg a mérkőzést a somoskői csapat. Bqy. Vörös Meteor—Bqy. Lokomotív Ifi 7:4 Bqy. Építők—Érsekvadkert 5:0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom