Szabad Nógrád, 1952. június (8. évfolyam, 45-52. szám)

1952-06-11 / 47. szám

2 SZABAD TVOGRAD 1952 JONIUS 11. A vizsgálóbíró kihallgatta Jacques Ducios elvtársat A Jacques Ducios vizsgálásával megbízott vizsgálóbíró szombaton a Santé börtönben kihallgatta a Kom­munista Párt titkárát. A kihalgatást a törvény szerint az igazságügyi palo­tában kellett volna megtartani, a ható­ságok zaonban — tüntetésektől tart­va — a Santé börtön mellett döntöttek. A kihallgatás négy óra hosszat tartott, Hatalmas tiltakozó mozgalom világszerte Jacques Ducios törvénytelen fogvatartása miatt A Demokratikus Jogászok Nemzet­közli Szövetségének román tagozata ti lakozó táviratot intézett a francia kormányhoz, amelyben felháborodás­sal tiltakozik Jacques Ducios törvény­telen letartóztatása és fogvatartása el­len. A ROMÁNIÁI ÜZEMEK, gyárak és intézmények dolgozói gyűléseken kö­vetelik a nagy francia bókeharcos sza- badonbocsátást. Izzóhangú tiltakozó gyűlések zajlottak le a bukaresti Rá­kosi Mátyás, Boleslaw Bierut, Dinamo, Augusztus 23 és Gheorghiu-Dej-gyár- ban. A náci rendszer volt üldözöttéinek nyugatberlini szervezete szombaton táviratban tiltakozott Carolet tábor­noknál, Berlin francia övezetének pa­rancsnokánál, Jacques Ducios tör­vénytelen fogvatartása ellen. A BERNDORFI (AUSZTRIA) FEMARUGYAR dolgozói a szakszerve­zeti taggyűlésen elfogadott határoza­tukban a legélesebben tiltakoznak a Pinay-kormánv fasiszta terror-mód­szere ellen és követelik Jacques Duc- lo9 s a többi hazafi azonnali szaba- donbocsátását. Június 6-án a dolgozók széles réte­geit képviselő szakszervezeti vezetők egy csoportja tiltakozott a londoni francia nagykövetnél Jacques Ducios •letartóztatása ellen. A tiltakozás szö­vegét a dolgozók hydeparki gyűlé­sén hagyták jóvá. A VIETNAMI ALTALANOS MUN­KASSZÖVETSEG főtitkára táviratot küldött a CGT elnökének, mely többek között a következőket mondja: „A vietnámi nép teljes szívvel tá­mogatja a francia dolgozóknak és az egész francia népnek napról napra növekvő harcát, nemzeti függetlensé­géért és a világ békéjéért.” a brazil közvélemény" ís mélységesen elítéli a franciaországi rendőri önkényt és Jacques Duclosnak, a Francia Kommunista Párt titkárá­nak letartóztatását. Moszkva öt tenger kikötője A Szovjetunió ismét jelentős lépést tett a kommunizmus felé. A nagy sztálini természetátalakító tervek alapján megváltozott a térkép, egyesült a Volga és a Don. A donparti Kalácstól a fiatal cimjanszkajai tengeren át vezet az út a Volga felé. A békésen hullámzó, tengerré szélesüit doni öböl pár hónappal ezelőtt mozgalmas képet mutatott. Költözött a tengerfenék. Hatalmas teher­autókra rakták a házakat, üzemeket, emlékműveket és még a gyümölcsfák sem maradtak a régi helyükön, hanem együtt települtek a 70.000 költözködő emberrel az új tenger partjára. Huszonnégymilliárd köbméter víz töltötte fel a cimljanszkajai tengert és napok alatt a Balatonnál négy és félszer nagyobb öble hatalmasodott a Donnak, ötszáz méter hosszú beton duzzasztógát és 12.8 kilométeres földgát 26 méterrel emelte fel a Don szintjét. Az új viziúton több mint 2000 lóerős Diesel-motoros expresszhajók közlekednek majd. A 100 méter hosszú, háromfedélzetes, 500 hálóhelyes hó­fehér hajók a Fehér-tenger jéghegyeitől a Káspi-tengerig egységes viziúton szállítják az utasokat Moszkvába, öt tenger kikötővárosába. Képünkön a Volga-Don-csatorna új hajójának modelljét láthatjuk a tervezőkkel. Ostrava, Csehszlovákia acélszive A csehszlovák ipar egyik legfonto­sabb központja Ostrava vidéke. Ez a> szénben gazdag vidék biztosítja a csehszlovák népgazdaság részére szük­séges szénmennyiség 85 százalékát (1952-ben 17 millió tonnát), valamint a teljes kokszosítható szénmennyisé- get. A csehszlovák tervgazdaság egyik legfontosabb feladata e gazdag vidék még jobb kiaknázása és Ostrava olyan arányú továbbfejlesztése, hogy az or­szág acélszívévé váljék. A népi hatalom 1951-ben 105 mil­liárd koronát, 1952-ben pedig 28 szá­zalékkal magasabb összeget irányozott elő az Ostrava! építkezésekre. A nagy­arányú lakóházépítések mellett 2000 ipari építkezés indult meg. Ezek kö­zül a legjelentősebb a „Klement Gottwald Kohóművek” építkezése Kunclcében, amely egyszersmind a szocializmus leghatalmasabb építkezése is Csehszlovákiában. «««« «« «« «« «««« «« «« «« «« «« S £ 2 MINŐSÉGI 'i Ihálók, konyhák,) £ FESTETT BÜTOROK s | NAGY VÁLASZTÉKBAN | KAPHATOK £ BÚTORERTEKESÍIÖ V. I A A g Salgótarján, Rákóczi-út 53 i | OTP beváltóhely *«<«« ««««««<«««<«««««« «««m Jelentősen kibővülnek az építkezések során a trineci „V. M. Molotov”, a vitkovicei „Klement Gottwald”, a lis- koveci „Sztálingrád” és a bohumini „Gustav Kliment” vasművek, továbbá a Tátra vagongyár és a Tátrai autó­gyár. Uj eletkrotechnikai üzem létesül Frenstatban. Jelentősen kibővítik a „Sztálin” bányavállalatot, úgy, hogy naponta 10.000 tonna szenet ad majd az iparnak. Ma Ostrava vidéke egyetlen hatal­mas építkezés. Uj város épül, a szo­cialista Ostrava, amelynek 30 kerüle­te és 64.000 lakosa lesz. A városban múzeum, képtár, levéltár, rádióleadó, számos filmszínház, színház, kultúrház és park lesz. A „Klement Gottwald Kohóművek”- nél már 1952 január 1-én begyújtot­ták az első nagyolvasztót. Az 1951. év különben is a ragyogó sikerek éve volt Ostrava vidékén és ezek aiz ered­mények ugyanakkor arról a messze­menő gondoskodásról is tanúskodnak, amelyet a népi hatalom a dolgozók iránt tanúsít. Számos más egészségügyi intéz­mély mellett például 39 új üzemi rendelőintézet létesült. Hatalmas lelkesedéssel dolgoznak Ostravában a csehszlovák dolgozók. Öntudatos, áldozatkész munkájukra jellemző, hogy tavaly decemberben 4000 brigádtag még karácsonykor is dolgozott, hogv az első nagyolvasztót 1952 január elsejével üzembe helyez­hessék. Az ország gyáraiban és üzemeiben, amelyek az Ostrava építkezések részé­re szállítanak, a dolgozók minden megrendelést határidő előtt készí­tenek el. A mátranováki bányászok az egyenletes termeléssel is harcolnak Ducios elvtárs kiszabadításáért MATRANOVAK DOLGOZOI tanultak ebből az esetből, s most — mint ahogy Sipos Béla manger leve­lezőnk írja, — Délibányán úi harci- szakasz vette kezdetét. A francia dol­gozók harcával kapcsol iák össze mun­kájukat. Szolidaritást vállalnak a fran­cia nép, Ducios elvtárs szabadon- bocsátásáért vívott harcával. Tajti István, Gajdár András és Cene József elvtársak fogadalmat tettek, a munka­helyi váltás pontos betartására, a 480 perc teljes kidolgozására. Cene elvtárs elmondotta’, hogv a munkahelyi váltás­nak a termelés növekedésében is meg kell mutatkoznia. Ezért csapata nevé­ben a 20 csillés előirányzata helyett napi 25 csillét vállalt. A pártszervezet, szakszervezet és műszaki vezetők támaszkodjanak to­vábbra is Mátranovák lelkes dolgo­zóira. Segítsék elő vállalt kötelezett­ségük teljesítését. Használják föl az eddigi tapasztalatokat és valósítsák meg az általuk kiadott jelszót: ,,Hasz­náljuk ki jobban a munkaidőt, tegyük egyenletessé a termeléstF’. Alkalmazzák a szovjet munkamódszereket a balassagyarmati építészetnél eréllyel a munkaerővándorlás meg­szüntetéséhez. Május hónapban például sokkal több dolgozó tett felajánlást, mint ai vállalat eredeti létszáma. Ez azt igazolja, hogy <. vállalások egy része csak formális mert a vállalásttevők kqtelezettségér- zet hiányában otthagyják munkahelyei­ket és nem törődnek azzal, hogy vál­lalt kötelezettségüket teljesítsék. Ez a helytelen állapot különösképpen hozzá­járul ahhoz, hogy a vállalat dolgozói közül ilyen nagy számban teljesítenek 100 százalékon alul. A 100 százalékon aluli termelés felszámolása érdekében legutóbb be­mutatót tartottak a Maximenkó fala- zási módszerről. Egy időben már szép eredményeket hozott a balassagyar­mati vállalatnál a Maximenkó falazási módszer alkalmazása, mégsem kezel­ték kellő súllyal. A dolgozók egy része idegenkedett az élenjáró módszer al­kalmazásától. Elmondották ugyan a dolgozóknak, hogy Polák Ferenc, a salgótarjáni építészet dolgozója milyen kiváló eredményeket ért el a Maxi- menkó-módszerrel. A dolgozók kétel­kedtek ennek az igazában, Rémiás kő­műves is ezek közé tartozott, mindad­dig, amíg gyakorlati munkáján keresz­tül meg nem győződött az élenjáró módszer előnyéről. Rémiás elvtárs a munka megkezdésekor még félénken, határozatlanul kezdett dolgozni az új módszerrel. A munka befejezése után látta, érdemes alkalmazni ezt a mód­szert, 146 százalékos eredményt ért el, 8 óra alatt 53 köbméter falat húzott fel A következő három nap alatt egy hatos létszámú brigád 12 napi mun­káját végezte el. Balassagyarmaton azóta öt kőműves dolgozik Maximen- kó-módszerrel. A példa is igazolja, hogy az élen­járó szovjet munkamódszer alkalma­zásával komoly eredményt érhetnek el a teljesítmény növelésében, a 100 szá­zalékon alul termelők csökkentésében, majd felszámolásában. E módszer al­kalmazása pedig éreztetni fogja hatá­I sát a munkafegyelem megszilárdítása terén is. Fodor Ernő Jobb munkával mutassuk meg, hogy kiérdemeljük kormányzatunk bizalmát — Levél a szécsényi járási tanácstól — SZÉNBÁNYÁSZATUNKNAK 1 a terv teljesítésére nézve eddigi leg­kedvezőtlenebb jellemvonása az egyenlőtlen termelés. A bányaüzemek és bányavállalatok termelése a hónap elején rendszerint lecsökken és csak a hónap közepétől kezdve folytatnak harcot lemaradásuk behozásáért, hogv tervüket a hónap végére teljesíteni tudják. Ez a módszer rendszerint sikertelen, sőt sok esetben a bánya- rendészet által megkövetelt bányai­biztonsági szabályok elhanyagolásá­val, az elővájási és feltárási tervek teljesítésének kedvezőtlen alakulásá­val végződik. A mátranováki szénbányák dolgo­zói az elmúlt hónap első felében kezdeményezőkként léptek fel a széntermelés egyenletessé tétele érde­kében. írásban tettek fogadalmat, hogv igazolatlan műszakmulasztásbói ki­folyólag egyetlen egy munkaóra ki­esésük sem lesz. Az egyenletes terme­lés érdekében elővájási tervüket 150, feltárási tervüket pedig 120 százalékra teljesítik. Megfogadták, hogv a válla­lat két üzeménél egy-egy 40 tnéter hosszú csúzda frontfejtést létesítenek és a két frontfejtésen beállított csúzda- gépek eddigi havi kihasználási idejét 25 órával növelik. A vállalásuk telje­sítéséért. „Használjuk ki jobban a munkaidőt, tegyük egyenletessé a termelést” jelszóval indultak harcba. A 480 perc kihasználása az egyen­letes termelés egyik legfőbb követel­ménye. A mátranováki vállalatnál ebben az időben már túlsúlyban meg­valósult a melegcsákányváltás. Az üzemi pártszervezetek és szakszerve­zet aktívái a csapatvezetőkkel egyet­értésben a melegcsákányváltás teljes kiterjesztésére törekedtek. Ennek a si­kere érdekében a műszaki közép­káderek is átszervezték munkájukat. Az aknászok a munkaidő letelte előtt eg" félórával telefonon keresztül je­lentik a fölváltó műszakiaknak, hogv a felügyeletük alá tartozó munka­helyek hogyan néznek ki, hánv dol­gozó szükséges egv-egv munkahelyre, miiven követelmények vannak a föl - tárási, vagy föltárás! munkák elvégzé­sénél. Elmondják az anyag- és csille­ellátás problémáit és a fölváltó mű­szaki suemélvzet ezek figyelembe véte­lével. még a külszínen elkészíti a be­osztást, telepítést és intézkednek az anyagellátás felől. A mizserfai vállalat Déli. Csipkés és Gáti bányaüzemeinél 10—15 perccel a munkaidő kezdése előtt ai fölváltó csa­patok már elindulnak a bánvába. Az előző műszak dolgozói munkahelyeiket addig nem hagviák ott, míg a fölváltó csapat meg nem érkezett. Nyerges János csapata míg ai fölváltó szak dolgozói kezükbe nem vették a szer­számot, nem hagyta el a munkahelyet. A melegcsákányváltás helyes alkalma­zásával Nyerges elvtárs csapata a 250X250-es vágaton 34—36 csille sze­net termel egv műszak alatt. | A MŰSZAKI KOZEPKADEREK | is már a bányában váltják egymást, s csak az esetben hagyják el az üzemet, ha mindent rendben átadtak Gáti üzemnél az ötős siklóban egv 60 méteres fronton dolgozik a szén­kombájn. Ennek az üzemeltetési ideje egy műszak alatt 5—6 óra. Az egyen­letes termelés érdekében vállalásuk alapján a hármas siklóban készítettek el egy 40 méteres csúzda frontfejtést. A két front csillével való ellátására a műszaki vezetők ciklust dolgoztak ki. Amte az egyiken folynak a fejtés^ és szállítási munkálatai, addig a másik fronton az átszereléssel foglalkoznak. S ez áll megfordítva is. Gáti üzemnél eleget tettek a gépek jobb kihasználásárai tett fogadalmuk­nak is. A csúzdagép ezelőtt 4 órán keresztül működött, most a műszaki tervek betartásával 6 órán keresztül üzemeltetik azokat. A kitermelt szén mennyisége ígv műszakonként 20—25 csillével növekedett... Helyesen oldották meg a vállalat­nál, hogv minden harmadban egv mű­szaki dolgozó, a technológiai, vagy a termelési osztályról, ellenőrzi a ter­melést. Igv a délutánosl vagy az éijelesi szak termelése is többnyire zökkenőmentesen folyik. Helves az is, hogy az igazolatlan műszakmulasztók- kal szemben keménven lépnek fel a mizserfai vállalatnál. Eczet Mária vagonrakó még az egyenletes terme­lésért indított harcuk előtt megkezdte sorozatos hiánvzását. Ezért eltávolí­tása mellett döntöttek. A fegyelem megszilárdításáért folytatott harcuk ellenére, május utolsó napjaihoz vi­szonyítva, június első napjaiban a ter­melés visszaesése mutatkozik. Ea a visszaesés az előző hónap azonos idő­szakához mérten jelentős javulást mutat, de a vállalat dolgozóinak az a vállalása, hogy június első napjától lezdve a napi tervelőirányzatukat ki­vétel nélkül 100 százalékra, vagy efölött teljesítik- nem valósul meg. Az egyenletes termelés Délibánván alakult a legjobban, ahol az első ter­melési napon, 3-án 103, 4-én 98.6, 5-én 98.9, 6-án pedig 99.9 sinázalékot értek el. Ha ezt az eredménvt összehason­lítjuk az előző hónap utolsó napjaival, akkor itt is 15—20 százalékos csökke­nést tapasztalhatunk. A vállalat 7-én érte el elsőnek a napi terv teljesítését. Ekkor 108.4 volt az eredményük. Nem az az oka ennek, mintha az előző hó­napban nem teljesítették volna az elő- vájási és feltárási tervüket, mert ezt minden üzemük magasan túlszárnyalta. A hiba az, hogv iúnius hónap elején mintegy tíz csapatot mozgattak meg átszervezéssel, vagy áttelepítéssel. En­nek hatására a csapatok úi, szokatlan munkahelye egyszerre sok ember elé állított ismeretlen feladatokat és a legiobb igyekezetük mellett is vagy a szállítási, vamv a termelési viszonyok ismeretének hiányában a termelés több csapatnál visszaesett. A balassagyarmati 63/3. sz. építő­ipari vállalat dolgozói, első negyedévi tervüket 103.5 százalékra teljesítették. Emellett a vállalt 10.500 forintos meg­takarítás helyett több mint 12.0C0 fo­rint értékű anvagot takarított meg. Második negyedévi tervük teljesítésé­hez még nagyobb lendülettel fogtaK hozzá. Április havi tervüket 113.2 szá­zalékra, május hónapban pedig még lendületesebb munkával ennél is ma­gasabban teljesítették. Ilyen eredmények elérését a dolgo­zók nagy többségének a tervteljesítés mellett való harcos kiállása segítette. Ezek közé a harcos dolgozók köze tar- tozik Gubis János, aki tervét 206 szá­zalékra teljesítette, vagy Petrány Já­nos brigádja, amely 201 százalékra teljesítette május havi előirányzatát. A vállalat dolgozóinak azonban még 30 százaléka 100 százalékon alul termel A 100 százalékon aluli termelés a laza munkaifegyelem, a hiányos mun­kaszervezés következménye. Sokan nem dolgozzák ki a 480 percet, de vannak, akik a műszakiak hibájából maradtak le tervük teljesítésében. Hiba volt az is, hogy egy-egy brigádban csak jó, a másikban ped:g csak gyen­gébben termelő dolgozók foglaltak he­lyet. A vállalat vezetőségének intézke­désére most megkezdték a brigádok átszervezését. A 205-ös számú építke zésnél a termelésben élenjáró Szalai kőművesbrigád két gyengébben teljesítő brigáddal egyesült. Egyesülésük előtt a két brigád alig érte el a 100 száza­lékot, sok esetben ezen alul termeltek. Ezt követően azonban már a kezdet­ben kiváló eredmények mutatkoztak. A három brigád együttes munkája 160 százalékos eredményt hozott. Az élenjáró dolgozók javaslataikkal és kezdeményezéseikkel segítik a 100 százalékon aíuli teljesítmények felszá­molását. Ritl Lajosné arra hívta fel dolgozótársai figyelmét, hogy használ­ják ki a nyolcórai munkaidő minden percét. Bohus János pedig indítvá­nyozta, hogy a munkaidő megkezdése előtt 10 perccel készítsék elő a szer­számokat és a szükséges anyagokat. Súlyos hiba, hogy a balassagyarmati építészetnél eddig nem nyúltak kellő A Szabad Nép június 1-i számában a helyi tanácsok dolgozóinak munkabéremeléséről szóló miniszter- tanácsi rendeletét olvasva, arra gon­doltam, államunk ezzel a rendelkezés­sel újra tanújelét adta, mennyire meg­becsüli a dolgozók munkáját, örültem amikor olvastam, hogy a miniszter­tanács jelentős béremelésben részesí­tette a mezőgazdasági szakembereket. Legjobban azonban annak örültem, hogy az agronómusoknál a magasabb bércsoportokban besorolhatók az olyan dolgozók is. akik az előírt képesítéssel nem rendelkeznek, de nagy gyakorlati tapasztalatuk van és munkakörüket kiválóan ellátják. Mint a járási tanács főagronómusa a felszabadulás óta igen sokszor ta­pasztaltam már, kormányzatunk meny­nyire gondoskodik rólutnk, ezzel ki­fejezésre juttatva, hogy a szocialista mezőgazdaság építése terén, fontos feladat vár ránk. Ha visszatekintek a múltba, akkor bizony egészen más volt a helyzetünk. Semilyen támogatásban nem volt részünk. Először mint fize­tésnélküli gyakornok dolgoztam hóna­pokon keresztül a „vármegyénél”. Később, amikor saját költségemen el­végeztem a tanfolyamot, mint állat- tenyésztési ellenőr havi 120 pengőért dolgoztam, ami csak igen szűkös meg­élhetésre volt elég. A mostani munkabérrendezés, ami 30 százalékos emelést jelent arra kö­telez bennünket, hogy még jobb mun­kával mutassuk meg: kiérdemeljük kormányzatunk gondoskodását. Az új agrotechnikai módszerek bevezetésénél személyesen veszek részt minden tszcs-ben. A tszcs-nek átadom szak­tudásomat. gyakorlati tapasztalatai­mat és örömmel tölt el, ha látom, hogy munkámmal, segítségemmel a tszcs-k bátran alkalmazzák az új agrotechnikai módszereket, előíráso­kat, még gazdagabb és nagyobb ter­mést takarítanak be. NAGY IMRE á szécsényi járási tanács főagronómusa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom