Szabad Nógrád, 1952. június (8. évfolyam, 45-52. szám)

1952-06-11 / 47. szám

f952 JÜNIUS 1Í.

f ZABAD IVÓ fi RÁD

3

Idejében végezzük el a tarlóhántást és a másodvetést

A farlohanfas egyik legfonto sabb talajmunkánk. Az aratással egy időben azonnal meg kell kezdeni és mielőbb be kell fejezni a jövő évi jó termés biztosítása végett. A talaj újbóli megmunkálása, ha gyorsan es jól végezzük ei a tarlóhántást, fel becsülhetetlen értékű. De ha csak né hány napot késünk vele, munkánk eredményét kockáztatjuk.

A tarlóbuktatással megőrizzük a ta laj vízkészletét. A kalászosok learatS suk előtt beárnyékolják a talajt és így nagymennyiségű vízkészlet marad a talajban. Az aratás után ez a be árnyékolás azonnal megszűnik és í nyári hőségben a tarló napokon belül kőkeménnyé szárad. A betonkeménységre száradt és felmelegedett tarlókról nemcsak a talajban lévő nedvesség párolog el, hanem a nyáron esett csapadék is. Olyan ez, mint a forró tűzhelyre csöppentett víz, gyorsan gőzzé válik. Ami pedig nem párolog el, a nyári záporeső alkalmával hömpölyögve folyik le a termőföldről mélyebb hajlatok felé. Magával sodorja a talaj értékes humuszanyagát, a felső termőréteget. A leesett csapadék nagy része elvesz és emellett a porhanyítás nélkül hagyott földön felbecsülhetetlen károkat okoz a lefolyó víz, A magasabb fekvésű területek ismét órák alatt kiszáradnak, a mélyebben fekvő barázdákba lefutó víz pedig napokig pang, eliszaposodj, ie vegőtlenné teszi a földet, elrontja a talaj szerkezetét.

A tarlóhántással megporhanyított talajban ilyen veszteség nincs. A csapadék elpárolgása kevesebb, a víz nagy része leszivárog a talajba és a záporeső talajrombolása is csekély.

A tarlóhántással irtjuk a gyomokat is, a földbe juttatjuk az elhullott gyom- és kultúrmagvakat. Ezek a magvak nyirkos talajban gyorsan kikelnek. Az a jó tarlóhántás, amely mielőbb zöldéin! kezd. A kikelt gyomokat a tarlóápolási munkák során könnyen elpusztíthatjuk. A tarlóhántás a gyom irtásának, a talaj tisztogatásának legfontosabb és legolcsóbb munkája. Nem akkor kell irtani a gyomokat, mikor az elvetett növényeinket fojtogatja, hanem a növényeket előzetesen gyomtalanított talajba kell vetni. Ezért termelőszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak és dolgozó parasztságunknak döntő feladata, hogy a jövőévi termés biztosításának érdekében a tarlóhántást mielőbb, lehetőleg az aratással egyidőben elvégezzék. A tarlóhántást sekélyen végezzük, 5—6 centiméter mélyen, ez a mélység a víz megőrzésére teljesen elegendő. Alélyebb műveléssel, különösen a szántással nagyobb területen levegőztetjük a talajt, fokozzuk az elpárolgást. De nem érjük el az eredményt a gyomosodás ellen sem, mert a mélyen leforgatott gyommagvak nem tudnak kikelni, Átível csiraképességüket a talajban elfekve évekig is megtartják, a későbbi talajmunkák során, sokszor a vetéskor kerülnek felszínre, csírázásra alkalmas körülmények közé és a már elvetett kultúrnövények között kikelve, káros elgyomosodást okoznak. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink a tarlóhántást 100 százalékig gépi vontatású, duplatárcsás boronával végezzék el, mert csak gépi munkával tudják leggyorsabban és legjobban a tarlóhántást elvégezni. De ha a tarlómaradvány kevés, és nem annyira a forgatás a cél, hanem a porhanyítás, a tarlóhántás elvégzésének kiváló eszközei a gépi vontatású kultivátorok is. Bármilyen legyen az eszköz, a hangsúly a gyorsaságon, a talaj megporhanyításán legyen. Legnagyobb hibát akkor követünk el a talaj ellen, ha barázdásan, rögösen felszántjuk és így hagyjuk a földet. Sáros időben a tarlóhántást

folytatni nem szabad, mert az összekent felső talajréteg rögössé válik. A tarlóhántás után azonnal fogasoljunk és hengerezzünk. A hengerezéssel pótoljuk a talaj elmaradott ülepedését, csökkentjük a szántott vagy tárcsázott üregeket és megóvjuk a kiszáradástól.

I el/esen tévés ma már az a

nézet, hogy ai hengerezéssel kiszárítjuk a talajt. Éppen az ellenkezője az igaz. Akinél szárazabb a talaj, annál inkább el kell végezni a hengerlést. A tarló buktatott és lehengerezett talajának nagyobb víztartó képessége van.

Termelőszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak és dolgozó parasztságunknak az aratással egyidőben ugyancsak el kelj végezniök a másodnövények vetését is. A másodnövények vetésével elősegítjük állattenyésztésünk továbbfejlesztését és az állatok jobb takarmányozását. Ha állatainkat jobban tudjuk takarmányozni, mindjárt jobban fejlődnek és több tejet tudunk fejni, amivel népünk életszínvonalát emeljük.

A másodvetésű növények termesztésére, éppen az idei kedvező időjárás következtében, ezen a nyáron rendkívül jó alkalom kínálkozik. Másodvetésre ■ elsősorban takarmánynövények alkalmasak!

Jelentősége tehát mindenekelőtt állattenyésztésünk fejlesztése szempontjából igen. nagy. Ha sorra vesszük a másodvetéssel járó előnyöket, kitűnik, hogy állatainkat hosszú időn keresztül etethetjük zöldtakarmánnyal, sőt, a zöldtakarmányozás idejét egészen a tél beálltáig kitolhatjuk. Bevezethetjük a silógazdálkodást, a téli hónapokra bőségesen biztosíthatunk siló- és más egyéb takarmányokat.

Mindebből világosan látjuk, hogy a másodvetésű növények termesztésével a jövőről is gondoskodunk, hosszú hónapokkal is előbbre tekintünk, amikor állataink részére bőséges takarmányt biztosítunk. A takarmányt köny- nyebb eltartani, mint a jószágot. A takarmány nem kér enni.

A

másodvetés végrehajtásának

egyik legdöntőbb feltétele, hogy idejében végezzük el. Vethetünk a bíborhere, a szöszösbükköny tarlójába is ■másodnövényt, különösen kölest és száznapos kukoricát. Ezek megyei viszonylatunkban is elsőrendűen beérnek és ezzel nagymennyiségű abraktakar- mányhoz jutunk, különösen a baromfiak és sertések számára.

Ezen a téren jó példával járnak elől Gergely Mihály és Bőgére Gergely diósjenői dolgozó parasztok, akik a learatott szöszösbükköny és bíborhere tarlójában azonnal elvégezték a másodnövények vetését. Tudják, hogy ezzel is a dolgozó népet és a béketábort erősítik, ugyanakkor biztosítják a bőséges takarmányozást állataik számára.

^Ugyanakkor a másodvetést elsőrendűen lehet végezni ősziárpa, rozs, búzái, stb. után, csak döntő az, hogy mihelyt a gabona lekerül, egy-két napon belül a vetést elvégezzük. A learatott gabona után jó eredménnyel termeszthetjük a kölest, a muhart, a csalamádékukoricát, mustárt, tarlórépát, stb. A jó termés feltételét a csapadékos időjárás biztosítottal, csak termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és egyénileg dolgozó parasztságunk biztosítsa hozzá az időben végzett, megfelelő jó vetési munkálatokat. Minden hazáját és népét szerető^ dolgozó parasztnak kötelessé* ge tehát a másodvetési terv gondos, lelkiismeretes végrehajtása.

Tanácsaink és dolgozó parasztságunk a másodvetésű növények tervteljesítésénél legyenek éberek, és könyörtelenül leplezzék le azokat, akik szabotálják a másodvetést, vagy becsületes dolgozó parasztokat szándékoznak lebeszélni a másodvetésről. A kulákok, a klerikális reakció elvetemült ügynökei ennek a feladatnak a végrehajtásában is igyekeznek meg akadályozni dolgozó parasztságunkat. A dolog világos, a kulákoknak nem érdeke, hogy a dolgozó parasztok egy évben ugyanarról a földről két termést takaríthassanak be. A kuláknak fáj és gyűlölettel nézi, ha a dolgozó paraszt egész éven át nagymennyiségű zöldtakarmánnyal eteti állatait, ha a dolgozó asszonyok több tojást vihetnek a piacra. Gondoljunk arra, hogy az ellenség nyíltan lép fel. Suttognak majd arról, hogy pl. az idén igazán nincs másodvetésre szükségünk, hiszen bőséges az egyszeri takarmánytermés is. Szívesen előjön a kuiák azzal is, hogy a másodvetéssel kizsarolok a földet, rontjuk aftnak termőképességét. Ez egyáltalán nem igaz, mert az élenjáró szovjet mezőgazda- sági tudósok a gyakorlatban bebizonyították, hogy *az első termés betakarítása után, a talaj gondos megmunkálásával egyáltalán nem ártunk. Az idén pedig százszorosán áll ez, mert a bőséges esőzések következtében olyan sok nedvesség halmozódott fel, hogy a másodvetés sikerét már magában ez is biztosítja.

T ermelőszövetkezeteink,

állami gazdaságaink, egyénileg dolgozó parasztjaink, az aratással egyidőben biztosítsák a tarlóhántás, valamint a másodvetés időbeni elvégzését. Ezzel időben és jó munkával biztosítják jövőévi termesünket, valamint állatállományunk növelését és jobb eltartását. Ha időben végezzük el a fenti munkálatokat, akkor csapást mérünk a háborús uszítókra. az ameri- kai imperializmusra és a köztünk lévő ügynökeikre, a kulákokra és a klerikális reakcióra. Ugyanakkor erősítjük dolgozó népünk államát és a béketábor hatalmas táborát, nem utolsó sorban pedig végrehajtjuk pártunk és kormányunk útmutatásait, amelyek mindig jónak és hasznosnak bizonyul, tak.

Hollós! József

főagronómus.

Pánmunka tapasztalatai

______

K

iíSünös gonddal válasszuk ki a propagandistákat a jövő oktatási évadra

A szocializmus építése, a nemzetközi harc éleződése fokozottabb követelmények elé állítja alapszervezeteinket, pártunk tagjait. Ahhoz, hogy a fokozott követelményeknek eleget tudjunk tenni, azokat maradéktalanul végre tudjuk hajtani, tovább kel! emelni párttagjaink elméleti színvonalát. A Politikai Bizottság határozata megszabja: „...a fő figyelmet ... a meglévő párttagok- és tagjelöltek eszmei színvonalának emelésére, marxista-leninista képzésére, harcos szellemű nevelésére, aktivizá• lására és a párlmunkában való fokozottabb bevonására kell he'yeznünk, s a párt erejét ezen keresztül kell megsokszorozni.” A lenini-sztálini tanítás elsajátítása jelenti a pártmunkásak, s pártunk további megerősödésének egyik legfőbb emelőjét. A pártoktatás! tanév a végéhez közeledik. A párt- szervezetek, a propagandisták előtt az a feladat áll, hogy szervezetten fejezzék be az oktatást, az összefoglald foglalkozások még magasabb színvonalúak legyenek, mint az előző előadások voltak, tisztázzák az év munkáinak eredményeit, vegyék számba a hibákat, hogy azok a következő oktatási évben ne forduljanak elő.

Pártszervezeteinknek és propagandistáinknak arra kel! törekedniük, hogy az összefoglaló foglalkozások előkészítése és levezetése a tanulási színvonal emelését szolgálják, hogy ezeken a foglalkozásokon a hallgatóknak módjuk nyíljon megszilárdítani szerzett tudásukat, mélyebben eligazodni az átvett anyagon. A politikai iskolák hallgatói nagy lelkesedéssel készülnek az összefoglalókra. Ezt bizonyítja, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár szegcsomagoló üzemében az alapismeretek tanulókörének hallgatói nem tekintették a tanulást befejezettnek, hanem a nyár folyamán áttanulmányozzák az „Ifjú gárda” c. könyvet és kollektíván fogják megvitatni. E módszert alkalmazzák a többi politikai iskoláknál is, hogy az előttünk álló még nagyobb feladatokat sikeresen tudjuk végrehajtani.

Az 1951/52-es oktatási évadban értünk el komoly eredményeket, amelyek előrelendítették a tervteljesítést, s a munkafegyelem megszilárdítását Az oktatásban résztvett elvtársak mindjobban megértik, hogy hazánk fejlődése szorosan összefügg a nem zetkőzi helyzet alakulásával, mindjobban el tudnak igazodni a nemzetközi helyzetben, s a beadási kötelezettségek teljesítésével, a termelés emelésével fejezik ki a proletár szolidaritást a hős francia dolgozók, a hős koreai nép iránt. Az oktatási munkában elért eredmények nagymér

tékben elősegítették pártszervezeteink munkájának megélénkülését, a taggyűléseken való aktivitást. Arról h levelében Farkasinszki Lajos Egy házasdengelegrő! is, hogy akik rendszeresen resztvettek a politikai foglal kozásokon, példát mutatnak a begyűjtésben, mint Jakus Pál, aki már május végére egész évi beadási kötő lezettségét teljesítette. „Hogy a párt• oktatcíst sikeresen fejezzük be — írja a továbbiakban — az elmúlt foglalkozáson a hallgatók ígéretet lettek: a gyakrabban kimaradókat többször felkeresik és biztosítják, egyetlen elvtárs sem fog hiányozni a vizsgákon.1’ Ha az ismétlésekkel és összefoglalókkal a propagandisták, a párt- szervezetek vezetői, a pártbizottságok megfelelően tőrödnek, azzal újabb lendületet adnak a pártépítő, munkának, a második negyedévi tervtelje- sltésért folyó harcnak, az aratás-begyűjtési munkálatok jó elvégzésének. A politikai iskolák befejezésével egyúttal meg kell vetni a jövő oktatási évad szilárd alapját is. Már most, az oktatási évad befejezésével meg kell teremteni a pártoktatás minőségi színvonalának emeléséhez az előfeitételeket az 1952/53-as oktatási évadra a propagandisták jó kiválasztásával. Olyan propaganditák kellenek, akik jó pártmunkások, jól dolgozó üzemi munkások, kiemelkedő termelőszövetkezeti tagok, rátermett értelmiségiéi«, akik maguk is megedződtek a gyakorlati munkában, van komoly élettapasztalatuk, ismerik a helyi problémákat. A tavalyi tapasz tálatok arra intenek, hogy különös gondot fordítsunk a propagandisták kiválasztására. Propagandistáink egy- része elméleti és módszertani kérdésekben járatlan volt, de nem egynél megmutatkozott a felületesség is Több helyen nem képezték magukat rendszeresen, nem vettek részt a propagandista szemináriumon. A bányász propagandistáknak mindössze 30—35 százaléka vett részt rendszeresen a szemináriumokon. Több helyen megtörtént, mint Kisteleken, vagy Nemti községben, hogy a propagandisták nem készítettek maguknak jegyzetet, csak felolvastak a hallgatóknak, Így unalmassá váltak a foglalkozások, s a hallgatók egyrésze nem jelent meg rendszeresen a tanfolyamon. A mostani összefoglalókkal párhuzamosan pártbizottságaink, alap- szervezeteink biztosítsák az oktatáshoz szükséges új propagadisták kiválasztását. Pártbizottságainknak július 15-ig be kell fejezni a kiválasztást. A mostani évben bevált propagandistákat lehetőleg ugyanabba az oktatási formába osszák be. Az új propagandistákat jólképzett, állami és gazdasági funkcióban lévő elvtársak közül kell kiválasztani. Üzemi alap- szervezeteink bátrabban vonják be a műszaki értelmiséget propaganda- munkára, amellyel az anyagot nagymértékben tudjuk vonatkoztatni saját munkaterületünkre. A legfontosabb feltétel a megbízhatóság, szilárdság, a szükséges elméleti színvonal, de ne hanyagoljuk el azt sem, hogy milyen a munkához, emberekhez a viszonya;. Ezeket az elvtársakat küldjék el a nyári eló'adóképző tanfolyamokra. Az a propagandista, aki az oktatása évadban jól foglalkozott a hallgatókkal, bátran javasolhat új propagandistákat. így tette ezt Buják községben Stramkó Károly elvtárs, ugyanakkor a jól fejlődő elvtársakait megbízták kisgyűlések tartásával, s már most, a kiválasztásnál a politikai iskola hallgatói közül javasolt propagandistákat. A Salgótarjáni Acélárugyár acélöntödéjében Mikula elvtárs rendszeresen foglalkozott a hallgatókkal, s egész évben minden hallgató megjelent az iskolán, s a jövő oktatási évadhoz már biztosították a propar gandistát.

Pártszervezeteink feladata, hogy szakadatlanul emeljék a propagandisták elméleti színvonalát, módszertani képzésüket, felvértezzék őket az élenjáró munkamódszerekkel, amelyeket a pártoktatás munkájában gyűjtöttek. El kell érni, hogy alapszervezeteink titkárai rendszeresen foglalkozzanak a politikai iskolák hallgatóival, s e tanfolyamok állandó káderforrásai legyenek pártunknak. A propagandista káderek elméleti és módszertani képzésének megjavítása, a propagandisták kiválasztásának és nevelésének színvonalemelése, a párt- oktatás további fellendülésének záloga. Pártszervezeteink és pártbizottságaink e fontos feladat végrehajtó- sár.ál tartsák szemelőtt, s juttassák érvényre a Politikai Bizottság 1951. május 17-i határozatát, amely megszabja, hogy „a pártoktatás színvonala alapvetőm a propagandista káderek összetételétől, azok elméleti, politikai és módszertani felkészü tségétől függ. Előadóink zöme eddig is jól megállta helyét. Most fokozottan olyan propagandistákra van szükség, akik alaposan ismerik pártunk politikáját, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nemzetközi helyzetben — választ tudnak adni a dolgozók kérdésére, meg tudják magyarázni az egyes elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre és állhfltatosságra nevelik a hallgatókat."

Alkalmazzák a gyorscséplést a pásztói gépállomáson

A minisztertanács az aratás, cséplés, másodvetés, valamint a tarlóhán- tás végrehajtásáról hozott határozatában foglalkozik a gépállomások munkájával is és előírja, hogy a gépállomások június 1-ig javítsák ki és tegyék üzemképessé az általuk üzemeltetett arató- és cséplőgépeket, ösz- szes tartozékaikkal együtt.

A gépek időben elkészítése nagy- fontosságú íeladat — a munkának a fenti határozat szellemében való elvégzéséért nagy felelősség terheli a gépállomások vezetőit, főgépészeit. Hogy a munkát a gépállomások jól végezhessék el, feltétlenül szükséges, hogy a dolgozók tudatában legyenek, milyen nagyfonitosságú feladatot — jövőévi kenyerünk betakarítását — bízott rá- ,uk a párt, a kormány. A pásztói gépállomáson igen

vontatottan halad a munka

és nem párosul a nagyfontosságú munkához szükséges nagy felelőséggel. Szekeres; József elvtárs, a gépállomás fögépésze állítása szerint is igen-igen lemaradtak a munkával, A minisztertanácsi határozat, bár kimondja, hogy a gépeket június 1-ig üzemképes állapotba kell tenni, június 8-ig a pásztói gépállomáson a cséplőgépeknek mindössze 65 százalékát javították ki. A gépek, másik részén a javítási munkálatokat végzik. Az, hogy a gépállomás vezetősége nem tartatta be a minisztertanácsi határozatban megszabott határidőket, részben azzal magyarázható, hogy kevés volt a munkaerő és a munka szervezettsége is igen alacsonyfokú.

A mulasztás igen komoly és ezért elsődlegesen Kasza elvtársat, a gépállomás igazgatóját terheli a felelősség. De a gépállomáson a gépjavítási határidő be nem tartása nem a legfőbb, hanem csak az egyik hiba. A Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának a cséplési munka területén olyan gazdag, értékes tapasztalatai vannak, amit munkánkban is fel kell ha.znái- ni. Ilyen pl. Nyikolaj Bredjuk, a be- reznyai gén- és traktorállomás gépészének gyorscsépi esi módszere (amiről lapunk június 7-i számában egyébként már beszámoltunk). A Bred- juk-féle cséplési módszerre! 3—4-sze- resére emelkedik a cséplőgépek termelése, az üzemanyagfogyasztás alig valamivel több, ugyanakkor, a gépet kiszolgáló személyzet nem egészen kétszerese a régi módszerrel dolgozó cséplőszemélyzetnek. Bár a pásztói gépállomáson elméletben elismerik, hogy a Bredjuk-féle cséplési módszer helyes és megvalósítható a pásztói gépállomás gépeivel is, de a gyakorlatban nem hasznosítják.

A gyorscséplés bevezetésének legfőbb akadálya

a pásztói gépállomáson is a maradi- ság, az újtól való idegenkedés. Szekeres elvt'árs, a gépállomás főgépésze szerint 3 olyan gép van a gépállomáson, amit át lehet alakítani gyors- cséplésre. Ennek ellenére a gépállomáson mindössze 1 gépet alakítanak át, mert a cséplőmunkások félnek, ha gépnél nem 22-en dolgoznak, hanem 32-en vagy 38-an, a munka nem kifizetődő, a munkájuk után járó bért 32 vagy 38 felé kell elosztani.

Ennek az „elméletnek” az elterjedését a pásztói cséplőmunkások között nem lehet tudatlansággal magyarázni, azzal, hogy a dolgozók nem tudják kiszámolni, ezzel a módszerrel mennyit tudnak keresni, mi lesz a bérük. Az „elmélet” nyilván nem idegen a kulákok „elméletétől”. Gondolhatja-e valaki, hogy ott, ahol a termelés új módszerre! 3—4-szeresére emelkedik, ugyanakkor a gépet kiszolgáló személyzet nem egészen kétszeresére, ott a kereset csökken, mert a jövedelem többfelé oszlik meg.

A gyorscséplés bevezetése nagyfontosságú feladat. A gyorscséplés bevezetésével a lehető legkisebbre

csökkenthetjük a szemveszteséget

és korlátozzuk a csépléskor fennálló tűzveszély lehetőségét, az ellenséges elemek kártevését is. A munkaerő biztosítása szempontjából is fontos, hogy ahol lehetőség van rá, vezessék be a cséplés szovjet módszerét. A gyorscséplés bevezetésével lehetővé válik a gépállomások erőgépeinek gyors felszabadulása, amelyeket át lehet állítani a tarlóhántás időbeni elvégzésére.

A gyorscséplés bevezetése nagy feladatot ró a- gépállomás vezetőségére, így a főgépészre is. Talán ez az egyik oka annak, hogy a pásztói gépállomáson húzódoznak a gyorscséplés bevezetésétől is. Tudvalévő, miután a cséplőgép teljes egészében ki van használva, több figyelmet kell fordítani a cséplőgépek karbantartására, mert gyorscsé.plésnél 1—2 órai géphiba miatt nem 20—22, hanem 32—38 ember lesz munkanélkülivé. Ezért feltétlen szükséges, hogy a cséplés megindulásakor a főgépész elsősorban a gyorscsépiéssel dolgozó gépek munkáját ellenőrizze, segítse, nehogy valamilyen géphiba megzavarja annak munkáját, segítsen a hibák megelőzésében.

A pásztói gépállomáson megvan a lehetőség, hogy három gépet alakítsanak gyorscséplésre, Legyen azon a gépállomás vezetősége, felszámolva á munkájában előforduló lazaságokat, hogy necsak a lehetőség legyen meg, hanem ténylegesen be is vezessék a gyorscséplést, ami egyebek mellett azt is jelenti, hogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok

időben teljesíthetik beadási kötelezettségüket.

A gyorscséplés bevezetése tehát nagyfontosságú gazdasági és politikai feladat. Segítse a megyei tanács gépállomási csoportja és politikai osztálya a pásztói gépállomás vezetőségét abban, hogy az adott lehetőségeket jól használják ki és csépléskor ne egy, hanem három cséplőgép dolgozzon Nyi. kolaj Bredjuk gyorscséplési módsze- révei.