Szabad Nógrád, 1952. május (8. évfolyam, 36-44. szám)

1952-05-24 / 42. szám

íTílág proletárjai egyesüljetek! A kolera és pestis szövetségesei Hogyan készüljünk a politikai iskolákon az ismétlésre és az évzáró vizsgára Levelezőink portyázása a borsosberényi állami gazdaságban MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM. ARA SO FILLÉR 1932 MÁJUS 24. Erősítsük tanácsaink tömegkapcsolatát Harcban a második negyedévi terv teljesítéséért A Vasötvözetgyárban 11 tonna fémsziliciumot termelnek terven felül júniusban A zagyvarónai Vasötvözetgyár dol­gozói nagy lelkesedéssel készülnek a június 1-i béketalálkozóra. ígéretet tettek arra. hogy a műszakiak szerve­zettebb irányításával, az elektromos kemencék fokozottabb kihaszna ása mellett júniusban tervükön fölül 11 tonna fémsziliciumot termelnek. Ma­gukévá tették az Országos 'Béketaeiács felhívását és ígéretet tettek arra, hogy- üzemükben ' munkával erősítik hazánkat, a béke országát. Ezer darab 5 literes üveg egy műszak alatt. A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói május 2Ö-ig havi tervelőirányzatukat 106.2 százalékra teljesítették. Az eredmények eléréséhez nagy segítsé­get ad a dolgozók versenyszelleme. Szlovacsek Ferenc sztahanovista durvacsiszoló négytagú brigádja 20-ig 213 százalékos átlagtelje­sítményt ért el. Ugyanilyen eredménnyel végezte mun­káját Szakács József durvacsiszoló­brigádja is. Janosek István, Baja Imre és Lav- rincz Gyula brigádjai versenyb:|n álí­nak egymással. A hónap elejétől kezdve a három brigád szinte napról napra váltakozott az első' helyezésben. Ebben a versenyben jelen’eg a Janosek- brigád áll az első helyen. Az 5 literes riolos-üveg gyártásánál csúcseredményt értek el. Elhatározták, hogy amelyik brigád az ötliteres rio­los üvegből egy műszak alatt 1000 da­rabot elkészít, azt a vállalat vezető­sége pénzjutalomban részesíti. Ezt az eredményt a Janosek-brigád elérte és ezzel megjavította a kikósoknál elért eddigi legjobb eredményt. Négy csoport versenye a pálfalvai üveggyárban A Zagyvapálfalvai Üveggyárban * gépüzem négy csoportja versenyez egymással. Május 20-ig az elért ered­mények alapján Mustó László cso­portja halad az élen. A Mustó csoport gépóránként 124.9 négyzetméteres eredményt ért el. Második helyen a kettes csoport van 122.4, harmadik helyen az egyes csoport 122.1, negye­dik helyen a négyes csoport 121.9 négyzetméteres gépóránkénti teljesít­ménnyel. A Zagyvapályfalvai Üveggyár a május 20-i kiértékelés szerint havi tervét 99.9 százalékra teljesítette. Forgácslejtősön Molnár István csapata 319 tonna szenet termelt terven felül Forgácslcjtős bányaüzemnél május 1-én lépett munkába Molnár István csapata. Ezek a dolgozók egy fél éven keresztül Oroszlányon dolgoztak. Műnk ábaál fásuk első' napján fogadal­mat tettek, hogy 100 tonna szenet termelnek terven felül. A csapat, amelyhez Orosz Lajos, Sztasek István, Benes Mihály, Rigvesz László és He­rényi József tartozik — kemény harc után már május 17-re 318 fonna ter­ven felüli szenet adott népgazdasá­gunknak. Ez azt jelenti, hogy vállalt kötelezettségeiket 718 tonnával telje­sítették túl. Molnár István csapata ezzel 231 százalékos átlagteljesítményt ért el. Nagyban elősegítették, hogy az üze­münk dolgozói által a második ne­gyedévre vállalt 794 tonna terven- feiüi szén kitermelése helyett május 17-ig 856 tonnát adhattunk terven felül. Forgácslejtó's-akna ezidő alatt átlago­san 104.8 százalékra teljesítette elő­irányzatát. Budafoki Sándor, a Szabad Nógrád levelezője MEGKEZDŐDÖTT AZ ELSŐ BÉKEKÖLCSÖN NYEREMÉNYEINEK MÁSODIK SORSOLÁSA A szocializmus építéséért, a békéért vívott harc nélkülözhetetlen eszköze és fegyvere népi demokráciánk szi­lárd államai. A szocializmusért, a bé­kéért vívott harcunkat pártunk vezeti, szervezi és irányítja. Azonban nagy­mértékben függ állami szerveink jó munkájától s, hogy mennyiben hajtják végre pártunk célkitűzéseit. Azok a hatalmas feladatok, amelyek dolgozó népünk előtt állnak, nagy felelősséget rónak népi demokráciánk államhatal­mának minden egyes láncszemére, így a megyei, járási, városi és köz­ségi tanácsokra egyaránt. A kongresz- szusi határozat megállapítja: „Tovább kell erősíteni a népi demokratikus államhatalmat. A fiatal, még tapasz­talatlan községi, járási, városi, megyei tanácsokat meg kell szilárdítani, mun­kájukat meg kell javítani, az ellensé­ges befolyást le kell küzdeni, hogy mint az államigazgatás helyi szervei betölthessék szerepüket: végrehajthas­sák az országos feladatok reájuk eső részét, helyileg irányítsák a mező- gazdasági termelést és ellássák a ha­táskörükbe tartozó egyéb gazdasági teendőket, előmozdítsák a mezőgaz­daság és ezenbelül a szociálisa szek­tor fejlődését, a nép< kulturális fel- emelkedését és biztosítsák a dolgozó tömegek minél szélesebbkörü részvéte­lét a közügyek intézésében.” A tanács törvényhozó és végrehajtó szerv. A tanácsok maguknak a tömegeknek a szervei, amelyek a tömegeket széles körben bevonják az államigazgatás munkájába, a törvények gyakorlati megvalósításába. A tanács ezeket a feladatokat csak úgy tudja ellátni, ha nem mint hiva­tali apparátus, hanem mint politikai tömegszervezet működik. Nagy taní­tónk, Lenin elvtárs arra tanít bennün­ket, hogy „... szocializmust építeni csak a dolgozók széles tömegeinek bevonásával lehet, szocializmust épí­teni a dolgozók akarata ellenére nem lehet”. Érvényesülni kell tanácsaink munkájában a párt irányításának és segítésének. A mind nagyobb felada­tok végrehajtására tanácsaink akkor lesznek képesek, ha pontosan betart­ják pártunk útmutatásait, ha a párt­titkárok a végrehajtó bizottsági ülése­ken rendszeresen megjelennek és idö'nkém beszámoltatják a tanácselnö­köt a végzett munkáról. Nagyjelentőségű a tanács munká­jában a tanácstagok magatartása, a tanácsiban viselt tisztségük, kötelessé­gük teljesítése. Minden tanácstagnak érezni kell azt a nagv felelősséget, amellyel dolgozó népünk megbízta; hogv részt vegyen az államigazgatás munkájában. Az a tanácstag, aki nem érzi munkájának nagy felelősségét, elszakad a tömegektől, méltatlanná válik a bizalomra. Tanácstagjaink a szocializmus építésének fontos pillérei és tudatában ke!| ienniök annak, hogy amikor a tanáos munkájában egy-egy feladat elvégzésében részt- vesznek, a közösség érdekét képvi­selik, a béke védelmét, a szocializmus építését segítik elő. Megyénk területén a tanácsok mun­kájának egyik hiányossága, hogy a tanácsok és a tömegek kapcsolata gyenge, hem hajtottuk végre követ­kezetesen pártunk kongresszusának határozatát. Nem használtuk fel azo­kat a lehetőségeket és formákat, amelveknek helyes alkalmazásával a ta­nácsok tömegkapcsolatát meg lehet és meg kell javítani. Ezek ai formák a tanácsülés, az állandó bizottságok munkája, a tanácstagok beszámoló: és a fogadóórák. A tanácstörvény kimondja, hogv' a megyei tanácsnál hárömhavonként, a járási, városi tanácsnál kélhavon- ként, a helyi tanácsoknak havonként kel! tanácsülést tartani. A tanácsülés nyilvános, ott bárki megjelenhet és nagy fontosságú eseménye, ünnepélye a falunak, mert a tanácstagokon kívül a dolgozók bevonásával itt tárgyalják meg a falu problémáit. Ha a tanács­ülések előkészítése jó, a tanácstagok jó javaslatokat tesznek, s jó határo­zatokat hoznak a tanácsüléseken, azt következetesen végrehajtják, annak megvannak az eredményei. Szécsény községben jól szervezik meg a tanács­üléseket. A tanács tagjai egyre jobban érzik felelősségüket a tanácsban vég­zett munkájúikért, egyre szívesebben és odaadóbban vesznek részt a tanács munkájában, a község irányításában. Ezt bizonyítja, hogy a márciusi ta­nácsülésen 81 tanácstagból 76-a,n je­lentek meg. Ezek az eredmények a községi tanács vezetőinek jó munkáját mutatják, azt igazolják, hogy rend­szeresen foglalkoznak azokkal a ta­nácstagokkal, akik valami okból eddig távoitartották magukat a tanácsülés­től. Ezenkívül mind több dolgozó is részt vés:», mint vendég a tanácsülé­sen. Például a március havi tanács­ülésen 130-ain vettek részt. A vendé­gek nagy száma azt mutatja hogy egyre jobban erősödik a kapcsolat a tanács és ai dolgozók között. Hasonló­képpen jó a tanács és a dolgozók kap­csolata Diósjenő, Bércéi, Mátranováik községekben is. Tanácsüléseinken egyre többen je­lennek meg. A március havi tanács­üléseken, amelyet megyénk minden községében megtartottak, a tanácsta­gok 76 százaléka jelent meg. Ugyan­akkor részt vett 4543 vendég, vagyis többen mint a tanácstagok száma. A tanácsüléseken 1125 hozzászólás volt, ebből 175 konkrét javaslat, amelyet határozat formájában el is fogadtak. Ezeken a tanácsüléseken dolgozó parasztságunk közül 357-en tettek vál­lalást, illetve versenyfelhívást. A tömegekkel való kapcsolat másik formáia az állandó bizottságok mun­kája, amelyen keresztül a dolgozók fokozottabban kapcsolódnak be az állami és gazdasági feladatok végre­hajtásába. Az állandó bizottság az, ahol a legjobban biztosíthatjuk a dolgozók részvételét az áPamig-azga- tás munkájában. Ezt az állandó bi­zottság megalakítására kiadott rende­let is kimondja: „Az állandó bizottsá­gok a tanács segítőszervei, (és ki kell hangsúlyozni, hogy nem a VB tolda­lék szervei) melyek előkészítik a fon­tos ügyeket, kezdeményezésükkel se­gítik a tanácsot, élő és szoros kapcso­latot tartanak fenn a lakosság és a ta­nácsok között. Ellenőrzési tevékeny­ségükkel előmozdítják a tanácsok munkáját.” Az állandó bizottságok nagyfontosságú munkáját akkor lát­juk, ha szem előtt tartjuk, hogy a Szovjetunióban az állandó bizottságban miniszterek is vannak, és Lenin elv­társ Rákosi elvtárssal a mezőgazda- sági állandó bizottságban dolgoztak együtt. Megyénk területén az állandó bizottságok munkájában a legnagyobb hiányosság a megyei tanácsnál van. Például a mezőgazdasági, népműve­lési, szociálpolitikai még egyszer sem tartott ülést. A népművelési osz­tály pedig a- megyei pártbizottsággal akarja doligoztaiíni az állndó bizottsá­got. Jelentésében a következőket írja: „Folyó hó 23-án újból kértem a me­gyei pártbizottság segítségét, hogv végre lehetségessé váljon az állandó bizottság tagjait összehívni, hogy be­kapcsolódjanak, és segítsenek népműve­lési munkánk megjavításában.” Ha­sonlóképpen Kazár község végrehajtó bizottsága sem látja az állandó bi­zottságok munkájának fontosságát, amely a következőket írja: „Az okta­tási és népművelési állandó bizottság és a begyűjtési állandó bizottság mű­ködik, de csak abban az esetben, ha a tanács összehívja. Különben olyan munkát, amelyet kellene végezni, egy­általán nem végeznek”. Tanácsaink­nak nem a hivatalból, bürokratikusán régi köz igazgatási szellemben, hanem a dolgozókkal együtt kell a feladatokat megbeszélni és végrehajtani. Erdő- küríön például Nánai elvtárs, az ál­landó bizottság elnöke a mezőgazdasági munkák beindulása előtt a bizottság tag­jai és aktívái között felosztották a köz­séget és megvizsgálták, hogy a mun­kagépeket eiőkésziítették-e, vetőmag rendelkezésre áll-e, ki van-e tisztítva? Ahol hiányosságot állapítottak meg. ai párt nevelőivel együtt felvilágosították a dolgozó parasztokat, és a hiányossá­gokat ki'küszbölték. Tehát, ha az állandó bizottság jó! működik, jó a kapcsolat a tömegek­kel, az eredmények is megmutatkoz­nak a tanácsok munkájában. A tanácsok és a tömegek kapcsol­tának harmadik formája a tanács­Csütőftök délután Pécsett, a Nem­zeti Színházban ünnepélyesen meg­kezdték az Első Békekölcsön nyere­ményeinek második sorsolását. A pécsi dolgozók már napok óta különösen nagy érdeklődéssel várták a sorsolás megkezdését. Négy órára zsúfolásig megtelt a színház nézőtere a pécsi és környékbeli üzemek, bányák, falvak dolgozóival. A feldíszített színpadon foglaltak helyet a sorsolási bizottság tagjai, köztük Novotni Károly komlói sztahanovista vájár; aki február óta már 50 társának átadta munkamód­szerét, s Csicsók Gyuláné, a Pécsi Porcelángyár sztahanovista sa jtoló ja, aki az előirányzott napi 1800 munka­darab helyett 3240 darabot sajtol se­lejt nélkül. A Himnusz hangjai után Tarján Endréné, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatóhelyettese, a sorsolási bizottság elnöke megnyitotta az ün­nepséget, majd Gordon Zsuzsa, a pécsi Nemzeti Színház művésze sza­valt. Ezután Pogácsás Antal elvtárs, pénzügyminiszterhelyettes mondott be­szédet. — Ma kezdjük meg a Magyar Nép- köztársaság kormánya által kibocsá­tott államkölcsön hatodik sorsolását — kezdte beszédét. — Ezzel a hatodik sorsolással 300 millió forintra emelkedik az az összeg, amelyet az első államköl­csön kibocsátása óta kormányza­tunk visszatérített a kölcsönjegy- zőknek. Amióta első államkölcsönünket 1949 óíszén kibocsátottuk, hatalmas eredmé­nyeket értünk el népgazdaságunk fejlesztésében. — Az ötéves terv eredményeiből bő­ven jut az ország minden részére. Nincs az országnak olyan városa, vagy akár legkisebb faluja, amely ne erezné1 az ötéves terv áldásait, ne val­lani magáénak az ötéves tervet, amelynek eredményeihez szorgalmas, áldozatkész munkájával, egyéni meg­takarításaival maga is hozzájárult. — A békekölcsön második sorsolá­sát igen nagy érdeklődés előzte meg az országban és ez az érdeklődés érthető is, hiszen űj Első Békeköl­csönt több mint kétmilliónyolcszázez­ren jegyezték, egymilliárdan felüli összegben. A békekölcsön második sorsolásá­nak négy napján össszesen 144.500 nyereményt és kötvényt fognak kisorsolni 48,700.000 forint értékben. A békekölcsön második sorsolása új örömet okoz a városok és falvak dol­gozóinak és újra megerősíti azt a meggyőződést, hogy dolgozó népünk pártunk, Rákosi elvtársunk vezetése­ve! helyes úton jár, győzelmesen ha­lad előre a szocializmus építésében — fejezte be beszédét Pogácsás elvtárs. Tíz községet felszabadítottak a sertésvágási korlátozás alól Bár Nógrád megye a begyűjtés területén lemaradt a többi megyék mö- göllt, egyes községek példamutatóan élenjárnak a beadásban. Ennek alapján most 10 községet mentesítettek megyénkben a sertésvágási korlátozás alól. Ezek a községek félévi sertésbeadási tervüket már mind túlteljesítették: Gal- gaguta 128, Debercsény 470, Bencurfalva 152, Szécsényfclfalu 113, Szúpatak 198, Rétság 143, Alsótold 117, Erdőtarcsa 106, Hasznos 126 és Sóshartyán 105 százalékra teljesítették félévi tervüket. tagok beszámolói. A tanácstagok kö­telessége. hogy a választók előtt be­számoljanak a végzett munkáról. Is­mertessék pártunk, kormányunk cél­kitűzéseit, meghallgassák a dolgozók véleményét, kezdeményezéseiket, ja­vaslataikat, amelyet valamely intézke­dés végrehajtására, vagy a hiányos­ságok megszüntetésére tesznek. A be­számolók alkalmával a tanácstagok a dolgozók tíz- és tízezreivel érintkez­nek, akik hozzászólásaikkal, bírála­taikkal segítik a tanács munkáját, megkövetelik a törvények helyes alkal­mazását. vagy az általuk javasolt hiányok megszüntetését. Hogv milyen széles mértékben biztosítja a beszámo­lási kötelezettség a tanácsok kapcso­latát a tömegekkel, ezt bizonyítja, hogv az elmúlt negyedévben 496 ta­nácstag tartott beszámolót é3 a be­számolókon mintegy 20.000 ember vett részt, ahol 338-an szólaltak fel és 120 dolgozó tett közérdekű felszóla­lást. Ilyen volt például január 31-én Balassagyarmaton, ahol javasolták, hogy szükséges lenne egyes házakat államosítani, mert tulajdonosaik nem gondoskodnak karbantartásáról és &■ tönkremenésnek vannak kitéve, jelen­tős károkat okoznak népgazdaságunk­nak. — Ezeket a házakat a későbbiek folyamán államosítottuk is. Taná­csainknak tehát arra kell törekedniük, hogy a tanácstagok minél nagyobb számban, jól megszervezett beszá­molókon ismertessék a tanács munká­ját a dolgozók széles tömegei előtt. A tanácstagoknak, hogv minél job­ban bekapcsolódjanak a tanács mun­kájába, a végrehajtó bizottság által megállapított napon és órában a ta­nácsházán fogadó-órát kel! tartaniok. így a tanácstag közvetlenül kiveszi a részét a dolgozók ügyeinek intézésé­ből. megtanulja a tanács feladatainak ellátását, ugyanakkor erősíti kapcso­latát a tömegekkel. A tanácstag a fogadó-órán megjelent dolgozó ügyét a lehetőség szerint maga intézze el Az olyan ügyeket, melyet nem tud el­intézni: továbbítsa éis ellenőrizze annak végrehajtását. Tanácstagiainknak az elkövetkezendő időben rendszeresen meg kell tartaniok a fogadó-órákat, mivel megyénkben a tömegkapcsola­tok kiszélesítésének ez a formája még kezdetleges állapotban van. A tanácsok végrehajtó bizottsági elnökeinek a tömegszervezefek gyűlé­sein állandó tájékoztató és felvilágo­sító munkát kell végezniük, ismer­tetniük kell az állandó feladatokat, a tanács munkáját, jelentőségét, a népi fegyelmet. A tanácsol; megalakulása óta számtalan esetben tapasztaljuk, hogy nemcsak a tanácstagok, hanem a többi dolgozók is szívesen résztvesz- nek a tanácsok munkájában, mert szeretik a tanácsot, érzik, tudják, hogv a szocializmus építésének fontos szer­vei. Bízni kell tehát a dolgozó töme­gek alkotóerejében, meg kell bízni munkával a dolgozókat és ami a leg­fontosabb, megmagyarázni nemcsak azt, hogy mit csináljanak, hanem azt Is, hogva.n csinálják. A végrehajtó bizottságok elnökei ne maguk akarják a feladatokat elvégezni, mert akkor nem tudnak ió munkát végezni. Szi­lárdítsák meg tehát tanácsaink a kapcsolatot a dolgozók széles tömegei­vel, az állandó bizottságok mellett a nem tanácstagokat is, mint aktívákat vonják be a feladatok végrehajtásába, mert így tudják azokat könnyebben, gyorsabban végrehajtani, és úgv lesz a tanács valóban tanács és tömeg- szervezet. ha feladatait a tömegekre támaszkodva és velük összeforrva látja el. KAZARI GYULA, a megyei tanács elnökhelyettes*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom