Szabad Nógrád, 1952. május (8. évfolyam, 36-44. szám)

1952-05-24 / 42. szám

SZABAD NOGRAD 1952 május 94. HÁROM CSATORNA ÉPÍTŐJE Közeledik a nap, amikor kitárul a Volga-Don csatorna tizenhárom zsi­lipjének a kapuja és megindul a hajó­zás a két nagy folyó között. Már a befejező műveleteknél tartanak, ahogy szaknyelven mondják: „az utolsó si­mításoknál". A sztahanovisták és mérnökök könyveknek is beillő jelen­tésekben foglalják össze tapasztalatai­kat. fényképalbumokat állítanak össze, amelyben megörökítik a csatornaépít­kezés minden folyamatát. Csattognak a számológépek: a könyvelők készí­tik a pénzügyi beszámolókat. Legutóbb szabad pártnap volt a be- reszlavszki építési körzetben. Arka- gyij Ivanovics Kocsegarov főmérnök volt az előadó, egyike a legrégibb csa­tornaépítő mérnököknek. Ez már a harmadik csatorna, amelynek építésé­ben résztvesz. Erről a három csator­náról beszélt előadásában. A nagy ferv A sztálini terv kitűzte a célt, hogy a Szovjetunió európai részében léte- sítendö csatornákkal egységes vízrend­szert kell teremteni az öt tenger kö­zött. A szovjet nép nem nyugodott meg abban, hogy hajói Archangelszk- böl Leningrádba egész Skandinávia megkerülésével juthattak csak el. Ez ötezer kilométeres utat, időre átszá­mítva pedig 10 napot jelentett. A Fe­hér- és a Balti-tengert aránylag kes­keny, sziklás földsáv választotta el, adva volt a megoldás: át kell vágni ezt a földsávot. hogy a távolság és az idő megrövidüljön. Az első nagy csatornaépítés az or­szág iparosításának időszakában kez­dődött... Az új, szocialista technika akkor még csak születőben volt, a munka nagyrészt kézierővel foyt: la­páttal, talicskával, csákánnyal, de a szocialista munkaszervezés így is csodálatos eredményeket hozott: 20 hónap alatt készült el a 227 kilomé­teres csatorna és 193.3 júliusában a Fehér és a Ba'Ji-tengert összekötő Sztáün-csatorna 19 zsilipjén áthaladt az első hajó. Korszerű gépekkel Az öt tenger összekötésére készített hatalmas terv második feladata a Moszkva-csatorna megalk-ipsa volt. Archangelszk és Odessza között a tá­volság mindössze 2000 kilométer, hajón azonban 10.000 kilométer és 25 napot vett igénybe. Az Archangelszkbőt út­nak induló hajó csak a Fehér- és az Északi-tengeren, La Manche-csator­nán, Atlanti-óceánon, Gibraltáron, a Földközi-, Egei- és Márvány-tengeren és Boszporuszon keresztül juthatott el az odesszai kikötőbe. Megkezdődött a második nagy csa­torna építése. A páratlan lendülettel fejlődő szocia'ista ipar a második vL ziépítkezést már ellátta nagyteljesít­ményű, korszerű gépekkel. Ami Karé- liában, a Sztálin-csatorna építésénél még csak ábránd volt, itt valósággá vált: emberek helyett már gépek vé­gezték a nehéz földmunkát, betonke. verést és betonrakást. Hétszer annyi földmunkát kellett elvégezni, mint a Fehér, és a Balti-tengert összekötő csatornánál és háromszorannyi be­tonmunkát, mint az akkori legnagyobb vizierőmü, a Dnyeprogresz építésénél. 225 Diesel-, 161 gőzmozdony, 171 kotrógép, 275 traktor, 3050 tehergép­kocsi d:' gozott az építkezésnél. 128 km hosszúságú medret ástak, 11 zsi­lipet, 11 gátat, 5 szivattyútelepet., 8 villamos vizierőmüvet építettek, 202 millió köbméter földet emeltek ki és több mint hárommillió köbméter be­tont és vasbetont építettek be. A munka hala'mas lendülettel folyt és 1936 június 14-én a Moszkva-csa- tornán megindultak az első hajók. A Volgától — a Donig A nagy sztálini terv befejező- fel­adata: a hajózható Volga—Don-csa. torna megvalósítását elodázta a fasiszta orvtámadás. A Nagy Honvédő Háború diadalmas befejezése után azonban megjelentek a végtelen sztyep­pékén a geo ógusok, térképészek, ta­lajkutatók. nyomukban pedig megin­dult a gépek áradata. Es micsoda gé­pek! Soha nem álmodott acélóriások, szédületes munkateljesítményű gépre, mekek, amelyek több mint 200 millió köbméter földet mozgattak meg és hárommillió köbméternél több betont építettek be. A kommunizmusnak en­nél a hatalmas építkezésénél az egész világon először gépesítették teljes mér­tékben a föld- és a betonmunkákat. A Don vize már megindult a Volga fe'é, hatalmas szíva-tyú;elepek nyom­ják fel a két folyó közötti vízválasztó, ra. A parton a nemrég ültetett fák ta. vaszi virágzásban pompáznak, a zsi­lipek között gőzhajók dudálnak: meg­kezdődtek a próbautak... Arkngyij Ivanovics Kocsegarov ott volt mind a három csatorna építésénél. A Fehér, cs Balti-tengeri csatorna építéséhez egész fiatalon kerütt. Ma: meglelt ember, de ezt csak szürkülő haja árulja el. Lelkesedése, az acél­szürke szemben lobogó láng a régi... Es most, hogy rövidesen a Volga— Don-csatornát is átadják rendeltetésé, nek, s ezzel teljes egészében megváló, sül a nagy sztálini terv: egységes vízirendszerben találkoznak a tengerek és Moszkva öt tenger kikötője lesz, — Arkagyij Ivanovics Kocsegarov még egyszer végigtekint a tájon, ahol a harmadik csatorna építésében vett részt. Aztán megy tovább, új cé ok felé, to­vábbi nagyszerű békeművek alkotása, hoz... (Rjabesfkov cikke nyomár») A Békekölcsön húzásának első nyerőszámai 50.000 forintot nyert Sorozat- Sor­Sorozat- • Sor- szám; szám; szám- szlám- 3220 301 117 71$ 3900 199 1329 430 4002 048 2797 217 4005 874 4938 248 4058 774 25.000 forintot nyert 1-,^ 2350 357 2773 4009 4083 4920 5267 916 4395 4437 620 122 4636 468 004 4656 727 4728 735 4819 4839 474 15 624 10.000 forintot nyeri 5284 17 336 289 005 5783 5950 540 736 724 527 796 1079 180 5969 763 1130 193 6039 689 1692 928 6089 871 2212 219 2505 350 1000 forintot nyert 2524 33 sorozattiúzássaí 4153 4159 749 408 Sorozat­Számtól. 4274 515 ■ szám: számig: 4777 810 1369 801—900 5413 376 1604 301-400 5765 493 1706 001—100 5000 forintot nyert 1720 401—500 46 333 2428 101—200 86 002 2630 001—100 496 062 2830 391—400 808 709 2956 001—100 1024 998 3942 201—300 1093 604 4011 801—900 1742 027 4411 601—700 1995 456 4889 701—800 2330 240 5453 501—600 2732 343 5467 501—600 2336 . 168 5770 601—700 Ezer forintot, vagy annál kisebb nyereményt az a kötvény nyert, amely nek sorozatsz.ima a közölt eorozat- számmal egyezik és sorszáma a kihú­zott sorszámok között van. Ha kihúz­zák például az 5355 sorozatszám 601 — 700 kötvényszámot, az azt jelenti, hogy a 601—700 szám közé eső minden szám nyer, amelynek 5365 a sorozatszáma. Ez a gyorslista közvetlenül a húzás után készült. A hivatalos nyeremény­jegyzék május 26-án, hétfőn Jelenik meg. Hím A KÜLPOLITIKÁBÓL NEUSTRELITEPZ KROHNT. a népi rendőrség törzsőrmesterét a mesler- burgi demarkációs vonal mellett tel­jesített szolgálata közben az imperia­listák egyik ügynöke hátulról orvul agyonlőtte és kirabolta. Az ellenség ügynöke a gyilkosság után átszökött az övezethatáron, ahol megbízói gép­kocsival várták. é A T1TO-FAS1SZTÁK az rsztriai Piranban nagygyűlést akartak ren­dezni. A nagy előkészületek ellenére nem lehetett a gyűlést elkezdeni, mert nem gyűlt össze elég résztvevő. A titóisták lá-va, hogy a nagygyűlés ku­darcba fulladt, a süketnémák közeli otthonából tehergépkocsikon elhozat­ták a süketnémákat és felsorakoztat­ták őket az emelvény elé. Megfenye­gették őket, hogy elbocsátják az ott­honból azt, aki a jelenlévő UDB- legények jeladására nem tapsol. A süketnémák megtapsolták a szó­nokot, akinek szavát nem is hallották. MEGYÉNK BÜSZKESÉGEI Id. Parks János, lliny község küldötte a megyei héketalálkozőra Iliny nem nagy község a balassagyarmati já- ásban, elég távol a főútvonaltól. Lakásainak száma nem sokkal több 300-nál. Az ilinyi dolgozó parasz­tok még a felszabadulás után is jó ideig úgy gon­dolkoztak, kevesen vagyunk, a mi szavunk ugyan­csak keveset számít abban a harcban, amelyben el­dől, hogy a béketábor erői meg tudják-e akadá­lyozni a háború kirobbantását. Még a békeívek alá­írásakor is az volt a hangulat, hogy mit számit egy ember aláírása. Ma már limy ben is egyre több azoknak a dol­gozó parasztoknak a száma, akik világosan látják, a béketábor hatalmas ereje egy-egy ember munká­jából tevődik össze. A 6-án megtartott békekisgyüt léseken a sok felszólalás is ezt bizonyította. Igen élénk versenymozgalom indult el a béketalálkozó tiszteletére. Idős Párizs János 12 holdas do’gozó paraszt kihívta versenyre Kurls János dolgozó parasztot a növényápolás időben való elvégzésére, az adófizetés havonkénti pontos teljesítésére, a beadási kötelezettség túlteljesítésére. Ehhez csatlakoz­lak Bozsó János, Lórik István, Balázs István, Széles László, Uram István békebizottsági tagok. Május 17-én küldöttválasztó békegyülés volt a községben. Azt kellett eldönteni, ki a legméttóbb arra, hogy a június 1-i béketalálkozón lliny köz­séget képviselje. A község dolgozói úgy döntöttek, hogy erre a megtisztel- tetésre a legméttóbb id. Párizs János termelési felelős, pártonkivüli dolgozó paraszt. Párizs János annak ellenére, hogy mint termelési felelős sok az el­foglaltsága a község dolgozóinak különböző problémáival, mégis a tavaszi munkák megindulásától kezdve első volt a munkában. A legelsők között van a növényápolási munkában. Adófizetési kötelezettségét is mindig inkább előbb teljesíti, mint hoggjzsak egy nappal is adósa legyen államunknak. Fél­évi beadási kötelezettségének is eleget tett. Felismerve, hagy a jó verseny­mozgalommal a község az elsők közé emelkedhet a kötelezettség teljesítése terén, a békekisgyűlésen kihívta versenyre dolgozó társait. A község dolgozói jól választottak, amikor Párizs Jánost bízták meg, hogy a béketalálkozón elmondja, ha nem is nagy község lliny, ha nincsenek is olyan sokan, de már tisztában vannak azzal, az ö jó vagy rossz munkájuk döntő abban a harcban, amit a béke megvédéséért folytat az egész világon sok százmillió becsületes dolgozó. Készülünk az ifjú nemzedék nevelőinek ünneplésére I SMERETES, hogy a néhány hó­nappal ezelőtt hozott határozatá­ban a minisztertanács minden év jú­niusának első vasárnapját pedagógus nappá nyilvánította, ismét kifejezésre juttatva ezzel az ifjú nemzedék ne­velői iránt tanúsított megbecsülést. A pedagógus nap megünneplésére első- izben ebben az esztendőben ketfil sor. Az ünnepségekből kiveszi részét min­den város és község dolgozó népe, hogy ezen a napon szeretettel kö­szöntse a magyar ifjúság nevelőit. Ezen a napon megyénk pedagógu­sai is visszatekintenek arra a nagy­szerű útra, amelyet a felszabadulás óta tettek meg. Arra az útra, amelyen a Horthy-rendszer elhagyatott, lebe­csült, megaláztatott tanítójából a szo­cializmust építő társadalom megbe­csült, köztiszteletben álló tagjává emelkedett. A város és a falu kiski­rályainak, plébánosainak kiszolgálta­tott, kopottgúnyájú tanító képe ma már csupán emlékeinkben él. A ma­gyar népi demokrácia- pedagógusa mint Kossuth-díjas, mint kiváló mun­Néhány hét muiva két esztendeje lesz az amerikaiak aljas koreai háborúja kirobbantásának. Több mint 8 hónapja folynak a fegyverszüneti tárgyalások Koreában, eredménytele­nül. Az amerikai imperialisták, akik hiába próbálták- a fegyverek ereiével megtörni a hős koreai nép és a kínai önkéntesek ellenállását, most aljas baktériumháborúba kezdtek. Mit jelenít a baktériumháború és miért alkalmaznak az imperialisták minden nemzetközi egyezménybe üt­köző, tömeggyilkolásra alkalmas hadi­fegyvert? a történelem során gyakran váltak a -járványok az emberiség valóságos csapásává. Az ókorban és a középkorban megfelelő védekezési lehetőség híján és a tudomány el­maradottsága következtében gyakran söpörtek végig a földön hatalmas kolera és pestis járványok. Különösen borzalmas volt a XIV. századbeli pes­tisjárvány, amely Európában 25 mil­lió embert ragadott el. Az emberek nem tudtak ezen járványok ellen hatékonyan védekezni. Körmeneteket rendeztek, miséket mondattak, bűnbá­natot fogadta*, de ez nem gátolta meg a pestis terjedését. Tömegesen helyezték vád alá az úgynevezett eret­nekeket, boszorkányokat, egész nép­csoportokat, nekik tulajdonítva a jár- vánv terjedését. E sötét korban a pestis millió számra szedte áldozatait és sok-sok millió ember vesztette életét. Az első világháború során már fel­merültek a baktériumháború alkalma­zásának gondolatai. A német császári hadsereg megkísérelte, hogy a Német­ország ellen harcoló államok hadsere­gének lovai között takonykor és lép fene járványt idézzen elő. Német ügynökök takonvkórral fertőzték meg a francia hadsereg tüzérségi és lo vassági alakulatainak lovait. De a második világháborúban Sztálin­grádnál és Moszkvánál elszenvedett vereségek után is a német fasiszták a baktériumfegyverek használatában látták az egyetlen kivezető utat. Azon­ban a hitleristáknak már nem volt idejük ahhoz, hogy a baktériumfegy. vert tömegesen alkalmazhassák az emberek ellen. A kolera és pestis szövetségesei A német fasiszták szövetségesei, Hirohitó japán császár és fasisztái túltetted a hitleristákon. Cinikus, hét- próbás gonosztevők módiára nekikezd- tek, hogy g baktériumfegyvert „világ- megváltó” céljaik szolgálatába állít­sák. Ügyük a szovjet nép bírósága előtt fejeződött be 1949-ben. A chaiba- rovszki per lerántotta a- leplet a hiva­tásos gyilkosok aljasságáról. Hallgas­suk meg, mit mondott Yamada tábor­nok, a Mandzsúriában állomásozó Kvantung-hadsereg tábornoka erroí a kérdésről: „A parancsnokságom alatt álló 731-es és 100-as számú bakterio­lógiai részlegek a baktériumfegyver tömeges előállításával foglalkoztak. A 731.es részleget 1944 augusztusában látogattam meg. Ekkor ismertem meg személyesen a baktériumfegyver­nek a részlegben történő kutatását és tömeges előállítását. Csodálatba ej­tett annak a munkának a mérete, amit óriási baktériumtömegek előállításáért folytattak." Valóban olyan tömegben gyártották a baktériumokat, hogy a tiszta baktériumtenyészeteket kiló- számra mérték. Hatalmas edényekben állították elő a baktérium tenyésztésé­hez szükséges tápolajokat. Egy ilyen edény 10 mázsa folyadékot fogadott be. Az egyik részlegben havonta 300 kg pestisbacilust, 500—600 kg lépfene- bacilust, vagy 800—900 kg hastífusz-, paratífU6z-, vagy vérhas-bacilust, havi 1000 kg koierabacilust állítottak tisz­tán elő. A cél elsősorban emberek tö­meges megfertőzése volt. Különböző módszerre! láttak a dolgokhoz. A lö­vedékek útján való terjesztés nem vált be, mert az olyan érzékeny baktériu­mok, mint a pestis, vagy a kolera, megsemmisülnek a lövedékek robbaná­sakor keletkező nagy hő következte ben. Alkalmazták azt a módszert _ is, hogy kémeik, ügynökeik segítségével szórják 6zét a baktériumokat, elsősor­ban olyan helyeken, ahonnan tömeges fertőzés indulhat ki. A kutak, pata­kok, folyók vizének megfertőzése ko- lerabacilusokkal a fontosabb módsze reik közé tartozott. Azután fertőzött [ élelmiszereket gyártottak és kerítések, fák alatt, pihenőhelyekre rakták, mint­ha ottfelejtették volna. Fő módszerük a pestissel fertőzött bolhák, kolerával fertőzött legyek tö­meges elszállítása és terjesztése volt. Ishii tábornok erről Kadzitsuka vád­lott vallomása szerint a következőket mondotta: „Ha a baktériumokat tiszta tenyészetben dobjuk le, akkor a nagy magasságból való ledobásuk során el­pusztulnak. Ezért be kell őket bur­kolni. A baktériumok burkát a bolha képezi!" , A bacilu6 tenyésztését már megol­dották, de szükséges volt, hogy meg­szervezzék a bolhák nagy tömegben történő tenyéztését is. Ezeket a bol­hákat különleges laboratóriumokban ugyancsak kilószámra tenyésztették. Mintegy 4500 rekeszben 1—2 patkányt vagy egeret tartottak állandó nedves­ség és 30 fokos hőmérséklet mellett. Az egerek, illetve a patkányok táplál­ták a bolhákat. Egy-egy iiyen rekesz kb. 4 hétig tartó tenyésztési idő alatt kb. 15 kg bolhát tudott terme'ni. Az egész laboratórium havonta 60 kg bolhatermelésre volt képes, melyet ké­sőbb 200—250 kg bolha termelésére emeltek fel. A pestissel fertőzött bol­hákat különleges porcelántartályok­ban dobták le kis magasságból a meg­fertőzendő területekre. A bomba hosz- szai 70—80 cm. átmérője 20 cm volt. Ma az amerikaiak a japán módszere­keit alkalmazzák és a japán háborús bűnösök segítségét veszik igénybe go­nosztetteik végrehajtásához. Ez év január 28-a óta. rendszeresen dobnak le fertőzött rovarokkal teli bombákat a koreai és kínai területek­re. A rovarok az ismert koreai faj­tákhoz képest szokatlanok, ismeretle­nek voltaik. A téli hőmérséklet —20 C fok volt, mire a nyomozó csoportok a fertőzött helyre érkeztek, a rovarok el­terjedtek a területen. Ezeket külön kel lett tenyészteni, hogy a fagyot és a jeget bírják, mert még 10 nappal a ledobás után is szaporodtak a jégen. Minden emberi képzeletet felülmúl az a gonoszság, amely az amerikaiak baktériumháborújában megnyilvánul. Amikor a haíadó világ orvostudomá­nya és a szovjet orvostudomány azon fáradozik, hogy harcoljon a különböző betegségek kórokozói, a különböző baktériumok ellen, addig a trumani tudósok olyan bolhákat és bogarakat tenyésztenek ki, amelyek bírják a hi­deget és 6zét tudják hordozni a ha­lált. A New York Herakd Tribune még 1947-ben így írt a Camp Detrick-ben végzett kutatásokról: „Olyan betegsé­gek kórokozóit is tenyésztik, amelye­ket repülőgépek vagy irányítható löve­dékek útján tehet terjeszteni, mint pl. a szibériai fekély, váltóláz." Említést tesz továbbá a nagy pusztító hatású tüdőpestisröl, amely szerintük „kitűnő baktériumfegyver". A Times című amerikai lap írja március 19-i számá­ban: „Az Egyesült Államokban kerek négyezer bakteriológus foglalkozik az­zal, hogy a baktériumháború lehetősé­geit gondosan tanú'mányozza." A tömeges méretű baktériumháború lélektani előkészítését szolgálta az a könyv i«, amelyet Theodor Reseberry irt: „Béke vagy pestis’• címen. A tő­kés zsoldban álló áltudós gengszter ilyeneket irt ebben a könyvben: „Olyan ország, mint Amerika, amely atom­bombákat dobott az emberekre és ez. zel tapasztalatokat szerzett az embe­rek gyors és közvetlen megölése te­rén, a biológiai háború területén is előrehaladhat és előre is kell hogy haladjon." Majd a továbbiakban eze­ket mondja: „Még leprával is kikér, léteztünk, de sajnos ezek a kísérletek meghiúsultak mivel a lappangóéi idő hosszúsága miatt komoly nehézségek­kel találkoztunk. Tudvalévő, hogy a lepra megbetegedés a fertőzéstől szá­mított kb. 10 év múlva válik teljes­séggel hatásossá Mindazonáltal még ezekkel is folytatni kell kísérleteinket Az amerikai gyilkosoknak nem sike­rült pestisjárványokat elterjeszteni sem Koreában sem Kínában. De ismét bebizonyították, hogy az amerikai im­perializmus az emberiség békéjének minden pestisnél veszedelmesebb ellen­sége. Az emberiség ádáz ellenségei, a kolera és pestis szövetségesei odajut­nak majd, ahová az emberiség ellen elkövetett bűntetteik miatt valók.^ Hit­ler és a többi fasiszta gyilkos mellé, a történelem szemétdombjára. kas, mint tanácstag, vagy mint kitün­tetett dolgozó áll előttünk. M egyénk pedagógusai ís büszkeséggel tekintenek Bedő Albert, Molnár Lajos, Straub Győrgy- né, Cserháti József és dr. Ravasz Re­zső élmunkásjelvénnyel kitüntetett ki­váló pedagógusra. Az ő kitüntetésükön keresztül is érzik, hogy a pedagógu­sok az értelmiség egyik legmegbecsül­tebb tagjai. A pedagógus nap ünnepségei már június 7-én megkezdődnek. Ezen a napon adják át az Országházban az ország hetven legkiválóbb pedagógu­sának a „Kiváló tanító”, illetve „Ki­váló tanár” kitüntetést, az erről szóló oklevéllel, valamint a kitüntetéssel járó 3Ö00 forintos pénzjutalommal együtt. Ugyanakkor a megyeszékhe­lyeken, Salgótarjánban is ünnepélyes keretek között oklevelet és pénzjutal­mat adnak át a megye legjobb peda­gógusainak. Június 8-án, vasárnap az: ország minden községében és városában ün­nepségeket rendeznek a pedagógus nap alkalmából. Az ünnepségeken a tanácsok, a tömegszervezetek, a szülői munkaközösségek, valamint a tanuló ifjúság képviselői köszöntik a pedagó­gusokat, a nap folyamán ünnepi mű­sorok, sportbemutatók és úttörőjátékok szórakoztatják majd a nevelőkeF, a szülőket és az ifjúságot. A Z ELSÖIZBEN megrendezett pedagógus nap nevelőink tár­sadalmi megbecsülésének értékes bi­zonysága lesz. Nevelőink érzik ezt, egyszersmind tudják, hogy ez a meg­becsülés fokozott felelősséget is jelent számukra. Erre a napra készülnek megyénk pedagógusai, amikor a két­éves továbbképzőtanfolyam ideológiai és szakmai anyagából 400-an jó ered­ménnyel vizsgáztak, erre a napra ké­szülnek a tanév végének jó előkészí­tésével, az egyetemek, középiskolák munkás, paraszt és haladó értelmi­ségi! származású tamilok benépesítésé­vel. Népi demokráciánk megbecsülé­sére akarnak méltók lenni megyénk pe. dagógusai, amikor továbbképezik magukat. A betegek és nyugdíjazás előtt álló pedagógusok kivételével min­den nevelő tanul valamely oktatási formában. T ovabbkepezve magukat, oktató-nevelő munkájukat egy­re javítva, kiváló képzettségű, a szo­cializmus szellemében nevelt ifjakat adnak fejlődő iparunknak és mező- gazdaságunknak. így változtatják az iskolát ötéves tervünk demokráciánk és békénk szilárd őrhelyévé. HERNÁDI KONRAD megyei tanács oktatási osztályvezető. a természettudományi tár­sulat megyei szervezete „A kolera és pestis szövetségesei" címen a kö­vetkező helyen tart békeműsorral egy­bekötött tömegelőadásokat: Salgótarján: pártoktatók háza, 29-én, 6 óra. Salgótarján: Üveggyár kultúrház, 28-án, 6 óra. Balassagyarmati városi tanács 24-én, 6 óra. Széesényl járás) kultúrotthon, 25-én, 7 óra. Rétság, honvédség kultúrterme, 31-én, óra. Tar, községi kultúrterem, 23-án, 7 óra. Pásztó, mozihelyiség 23-án 7 óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom