Szabad Nógrád, 1952. április (8. évfolyam, 27-35. szám)

1952-04-01 / 27. szám

I 4 SZABNI» INO Girin 1952 ÁPRILIS í. Akik lemaradtak a tavaszi munkával A pásztói járási tanács a tavaszi munkák gyors, minőségi elvégzése érdekében rendszeresen villámokat ad ki,, amelyeket rajzzal is ellát. A leg­utóbbi villámon élesen megbírálták a járás lemaradt községeit Az egyik rajz arról szól, hogy Hasznos község tavasziárpa ve­téstervét csak 7.3 szá­zalékra teljesítette, ugyanakkor Erdó'kürt már befejezte. Erről már az egész járás be­szél, csak a hasznosiak nem. — Ne olyan hango­san, minek azt min­denkinek tudn:a ... ! Egyébként honnan tud­ja? * Csécse község is alaposan lemaradt a ta- vasziárpa vetésében, pe­dig ideje 'enne, hogy felébredjen, mert Szarvasgede, amely a község versenytársa, már 89 százalékot ért el. ★ A vil'am alaposan ki­figurázza a kozárd'akat, mert a lavasziárpát jó­formán még el sem ve­tették, ennek e! enére nyugodtan alszanak és azt tartják, hogy csak tavasz ne lenne soha. A szerződött területek utáni tcrmenybeadási kötelezettség alóli mentesítéssel 1 , 1' tudnivalók A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak 1952. évi 2. számú törvényerejű rendelete 8. §-nak 2. bekezdése hatá­rozottan kimondja, hogy a termelési szerződéssel lekötött szántóterületekre eső terménybe­adási kötelezettséget a termelési szerződés teljesítése esetén tö­rölni kell. Kivételt képez a szerződéssel termelt sörárpa, amely mennyiségileg számít be a beadási kötelezettség teljesíté­sébe, ezért sörárpánál lekötött terü­letre eső kötelezettséget törölni nem lehet. Az egyéni beadási tervek megtár­gyalása alkalmával a szerződéses termelő mutassa be a községi tanács végrehajtó bizottságának az 1951/52-es gazdasági évre aláírt termelési szer­ződéseit, hogy az egyéni beadási ter­vek lebontásánál a községi tanács már figyelembevehesse a szerződéses területeket. A termelési szerződés bemutatásá­val igazolt területet a községi tanács végrehajtó bizottsága bejegyzi a nyil­vántartási lap ötödik táblájába. Ha a termelési szerződés meghatározott mennyiségű termény átadására szól. akkor kitölti ezen a táblán a községi tanács az átadandó mennyiség rova­tát is. A begyűjtési rendelet értelmében, ha a termelő a termelési szerző­dés a'áírásának megfelelően ter­mékét nem adja át, vagy csak részben adja át a termeltető vál­lalatnak vagy megbízottjának, az illetékes községi tanács hatályon kívül helyezi — a termelési szer­ződés aláírása a'apján — a le­szerződött terület terménybeadási kötelezettség alóli mentességét, s a leszerződött terület után újra elő­írja a terménybeadási kötelezettséget. A termelési szerződés bemutatása a nyilvántartási lapra történt beveze­tése fontos érdeke mind a szerződéses termelőnek, mind pedig a községi ta­nácsnak. így meg tudjuk előzni azo­kat a múlt esztendőben gyakran elő­forduló vitákat, amelyekre a szerző­déses területek nem megfelelő nyil­vántartása adott okot. A felesleges visszaterhelések elő­feltétele a jó talajeiőkészítés elvég­zése után a teszerződött területek maradéktalan bevetése. A népgazdaság érdeke és a szer­ződéses egyéni termelő érdeke is megköveteli, hogy a leszerződött területek maradéktalanul bevetésre kerüljenek. Ez az alapja annak, hogy a szerző­déses termelő a szerződéses termelés további feltételeinek betartásával töb­bet és jobban tudjon termelni. így el­kerüljük, hogy tanácsaink a nem- teljesítés miatt szükségessé váló visszaterhelésekkel felesleges munkát végezzenek és a szerződéses terme­lőknek külön gondot okozzon a ter­melési szerződés teljesítése. A mesterséges borjúnevelésről A borjak mesterséges nevelése azt célozza, hogy olcsóbban jobb minő­ségű, nagyobb tenyészértékű állatokat neveljünk fel. A mesterséges nevelés­sel lehetővé válik a gümőkórral és bang.-al fertőzött tehenek után is egészséges utódok felnevelése. Ennek a módszernek az alkalma­zásánál a borjú fejlődése nem függ attól, hogy az anyja milyen tejelő. Nem történik túlszopás, de szabá­lyozni tudjuk az itatandó tejmennyisé­get is. A leválasztást sem az anya, sem a borjú nem sínyli meg. Nagy előnye a mesterséges nevelésnek az is, hogy a borjakkal már a nevelés so­rán egyedileg tudunk foglalkozni, fo­kozottabb az egyedi megfigyelés és megfelelően tudjuk szabályozni a ta­karmányozás mértékét és ellenőrizni tudjuk a takarmányfelhasználást. A borjakat már kiskorukban hozzászok­tatjuk a kívánt takarmányozási rend­hez. Amíg a természetes felnevelés során a borjak 1000—1500 liter teljestejet fogyasztanak jel, addig a mestersé­ges nevelésnél 700—800 liter, sőt ennél kevesebb tej is elegendő. Ezzel az eljárással tehát borjanként 20—25 kg vajat takaríthatunk meg. Ezeket az előnyöket csak akkor ér­jük el, ha a borjúnevelés körüli mun­kákat megfelelően végezzük. A helyes borjúnevelés nem az ellésnél, hanem már a fogamzásnál kezdődik. Eszerint ellés előtt a tehenet már 50—60 nappal szárazra állítjuk, pihentet­jük. A szovjet tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen tehéntől ellett borjak súlya 10—15 száza­lékkal nagyobb, mintha a tehenet csak egy hónapig állítjuk szárazra. Tudnunk kell azt, hogy a borjú a vemhesség utolsó két hónapjában napi félkilogrammos súlygyarapodást ér el, tehát az anyát bőségesen kell ellátni tánlálóanyaggal. (Jóminőségű széna, répafélék, szilázs, zöldtakarmány stb.) Különösen fontos az ellés körüli teendőknél a tisztaság betartása. A köldökzsinórt .fertőtlenítő eszközzel yáeduk el 6tb. I flgyelni kell arra is, hogy a bor­jut gyorsan szárítsuk fel, mert kü­lönben megfázik. Ha a tehén egészséges, azzal nyalat­juk le, egyébként puha széna, vagy szalmacsutakkal, esetleg tiszta zsák­darabbal töröljük szárazra. Ellés után minél hamarább, legfel­jebb 1 órán beiül adjuk oda a föccs- tejet. Az itatásos módszert mindjárt a föccstejnél vezessük be. Az első nap legalább ötször, hat­szor, a második napról kezdve 10 napos korától háromszor, négy­szer kapjon inni a borjú, azután pedig naponta háromszor adjunk tejet. 60—70 napos korban be­szüntethetjük a tejjei való táp­lálást. Az itatásos módszernél már 3—4 he­tes korától kezdve fokozatosan egyre több fölözött tejet adjunk. A kétszeri itatásra akkor térhetünk át, ha a borjú már jól eszik és a napi tejadagját 6 literre szorítottuk le. A fölözött tej­ből nem szabad naponta 14—15 liter­nél többet adni. A teljestejjel való ita­tásnál pedig a gazdaságos mennyi­ség felső határa 12 liter A jóminőségű szénára 10 napos kortól kezdve kapassuk rá. Kéthóna­pos korától kezdve pedig térjünk rá az abrakkeverék etetésére is. Az abrakra úgy tudjuk rászoktatni a borjukat, ha legalább kéthetes kortól kezdve a tejre — eleinte 1—2 deka, majd fokozatosan emelve 30 deka szitált abrakot (zablisztet) keverünk. 10 napos kortól külön is eléje tehet­jük a zablisztet. Nagyon fontos mesterségesen nevelt borjak takarmányozásánál, hogy a borjú minél hamarább rászokjon a nedves takarmányokra. Zöldet már 3—4 hetes korában ad­hatunk, a silótakarmányra 8—10 hetes korban kapassuk rá. A borjak mesterséges nevelésénél mindig szem előtt kell tartani a na­ponkénti rendszeres mozgatás betar­tását. Ezt d—10 napos korban kezd­jük meg. A rendszeres mozgatástól a borjak szabályos alkatúak, szívósak lesznek és jó lesz a takarmányfelvevő­képességük is. TŰZKERESZTSÉG A salgótarjáni filmszínház műsora április 3—8-ig Jelentkezzünk bányaipari technikumba Szép hivatás vár azokra, akik a földet arra kényszerítik, hogy kincseit nekünk adja. Életünk egyik alapvető szükséglete a szén. A gazdasági élet ütőerén a bányász tartja a kezét és vigyáz szánté'énül, hogy meg ne áll­jon a lüktetés. A bányász az egész emberiségnek életet, erőt adó munka hőse. Erre a hivatásra nevel a bánya­ipari technikum. A technikum növen­dékei megtanulják a szén, érc, kőze­tek kitermelésének módszereit, a he­lyes munkaszervezést, elsajátítják a korszerű és eredményesebb terme'ési eljárásokat, a bányagépek alkalmazá sát. A technikusok a termelés irá­nyítói, a bányák vezetői lesznek. A bányaipari technikum iskolai munkája 4 éves, a negyedik évfolyam végén a tanulók képesítő vizsgát tesznek és bányász technikus oklevelet kapnak. Az iskola elvégzése után bányaüzemek nél kapnak technikusi beosztást. Az ipari technikusi oklevét képesít a mű­szaki egyetemek és főiskolák megfelelő karán, a közgazdasági egyetem ipar- szakán, testnevelési főiskolán, vala­mint a honvéd műszaki akadémián fo'ytatandó tanulmányokra. így a tech­nikumban kiváló eredményt felmutató tanulók megszerezhetik a mérnöki képesítést is. A technikum első osztályába felve­hető az a jó előmeneteld és kifogás­talan magaviseleiü tanuló, aki elvé­gezte az általános iskola 8 osztályát és augusztus 31-ig nem tölti be 17 élet­évét. A nem helybeli tanulók részére ingyenes, vagy havi 50-100, illetve 150. forint hozzájárulás mellett diák­otthoni elhelyezkedést biztosítanak. A szocialista ál am költséget nem kímél­ve építette fel a tanulók számára az ország legkorszerűbb diákotthonát Tatabányán. A bejáró tanulók havon­ként utazási költség hozzájárulásban részesülnek és igénybe vehetik a menzai juttatást is. A tanulók ingyen kapnak díszegyen- ruhát és munkaruhát, a gyakorlatokhoz gumicsizmát. A tatabányai technikumon kívül Miskolcon is van egy bányaipari tech­nikum, bányamér'ó tagozattal. Ez az iskola föld és bányamérő szakembere­ket nevel. Fiúk és lányok, 8. osztályos tanulók, vár benneteket a korszerűen felszerelt bányaipari technikum és az isko'ával kapcsolatos legkorszerűbb diákotthon. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Kossuth-rádió: 5.00: Hanglemezek. — 5.20: Hírek, lapszemle. — 5.40: Hang­lemezek. — 6.00: Falurádió. — 6.30: Hanglemezek. — 6.45: Hírek. — 7.45: Lapszemle. — 7.55: Műsorismertetés. — 8.05: Hanglemezek — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 14.00: Időjárás. — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.00: Hí­rek. — 20.00: Hangos Újság. — 22.00: Hírek. sport. — 24.00: Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek. — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: Jó reg­gelt gyerekek! — 7.30: Hanglemezek. — 10.00: Hírek. — 17.30: Hírek. — 19.15: Sportnegyedóra. Április 1, kedd, Kossuth rádió: 11.30: Női szemmel. — 13.00: Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.10: A Magyar Rádió ajándékmüsora. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 22.30: Operettrészletek. Petőfi-rádió: 6.35: Átalakítjuk a ter­mészetet. — 8.30: Magyar muzsika. — 9.40: A gyermekrádió műsora. — 15.45: Irodalmi riport. — 17.55: Jókedvű mú­zsák. — 19.00: Kossuth-dííasok a mik­rofon előtt. — 19.30: A Magyar Néphad­sereg Együttesének zenekara játszik. — 21.30: Mi történik a világgazdaságban? — 21.45: Vidám táncdalok. Április 2, szerda. Kossuth-rádió: 12.30: A Rádió népi zenekara játszik. — 14.30: Részletek a Háry János című daljátékéból. — 15.50: A sasok népe. — 16.20: A magyar rádió ajándékmüsora. — 17,30: A magyar nép történetéből, -t- 18.15: Szív küldi szív­nek szívesen. — 19.00: Építőipari fél­óra. Petőfi-rádió: 7.00: Keringők. — 9.00: örömteli ifjúság. — 9.20: Aki visszaadta a vakok látását. — 9.35: Gyermekrádiö műsora. — 15.30: A földkerekség egy­negyedén. — 16.30: A dollár álarc nél­kül. — 17.40: Mezőgazdasági híradó. — 18.40: A rádió ajándékmüsora. — 20.10: A szabadság katonái. — 22.00: Vidám táncdalok. Április 3, csütörtök. Kossuth-rádió: 11.30: A felszabadító sereg. — 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora. — 14.50: Szerszámunk a béke. — 16.15: Rádió politikai kör. — 17.30: Jó munkáért — szép muzsikát. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Erkel: Hunyadi László. Petőfi-rádió: 6.00: Dalol az ifjúság. — 7.00: Brahms-keringők. — 8.30: A Szov­jetunió a szocializmus országa. — 9.40: Úttörő sporthíradó. — 15.00: Fiatalok zenei ujságia. — 15.00: A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Salgótar­jáni Énekkara énekel. — 16.40: Légi kaland. — 18.40: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.00: Az ötéves terv nyo­mában. SZABAD NOGRAD MDP Nóqrádmeqyei Partbizottsáqának lapja Felelős kiadó: NAGY KÁLMÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczl-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési dij: egy hóra 3.50 Ft. negyed évre 10.50 Ft, félévre 21.— Ft. egy évre 42 — forint Szikra Lapnyomda. Bpest. József-krt 5 Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály Fényesen világítanak a lampionok, az esti sötétbem szól a zene, vidáman táncolnak, forognak a párok. Nagy esemény történt. A Két október ter­melőszövetkezet életében. Ma ünnep­ük Ható Ignác középparaszt és több nyának odáig szítani az ellenséges­kedést Ható Ignác és Köröm Sándor között, hogy Ható otthagyja a szövet­kezetét. „Ha nem kellek, megyek én magamtól is,” k:áltj.a. „Eddig is meg­voltunk, ezután is megteszünk gazd­Jelenet a filmből. társának tagfelvételét. Nem könnyű 45 éves fejjel úi életet kezdeni. Ható Ignác is sokat töprengett, tépHődöit míg rászánta magát a belépésre. Ható Ignácot azonban még vissza­húzza a múlt: az egyéni gazda büsz­kesége, maradisága.' Nehezen tanultja meg, hogy az „enyém”-et felváltsa a „miénk“. Köröm Sándor, a szövetkezet elnöke sem segíti leküzdeni a kezdeti nehézségeket Köröm Sándor nem bízik a gazdákban, azokban az új szövetkezeti tagokban, akik nem on­tották vérüket 19-ben, amikor ő szen­vedett, akik nem verejtékeztek a szö­vetkezet földjén az első, legnehezebb időkben. Bizalmatlansága sérti Ható büszkeségét, szembe kerül. Köröm Sándorral. Ezért sikerült Szíj jár iónénak, Sohár Lidinek — a falu hírhedt kuíák asszo­Megyénk MHK munkájáról Az elmúlt év egyik fő hibája az volt, hogy az MHK-munkához az üzemekben és a sportkörödben későn fogtak hoz­zá. Ezen hiányosságon tanulva a sportkörök, üzemek, iskolák már az év elején hozzáfogtak a szervezési mun­kákhoz. Itt megmutatkozik azoknak az üzemeknek, sportköröknek, iskolák­nak a jó munkája, akik nem csak a szervezéshez fogtad hozzá, hanem az edzéseket és a próbákat is beindítot­ták. Azonban még a jól dolgozó sport­köröknél is vannak hibák az MHK je­lentés beküldésével. Még nem értették meg, hogy jó munkát csak úgy tudunk véaczni, ha a jelentést is határidőre be- küfdjük. A jelentés beküldése szorosan hozzátartozik a terv teljesítéséhez. A salgótarjáni járásban általában a bá­nyász sportkörök — Kisterenye, Nagy. bátony. Vizslás. Bocsárlapujtő. Zaqvva pálfalvai Bányagépgyár —, azok, ahol már az edzések és a próbák folynak és vannak már olyan jelentkezők, akik 4—5 követelményből próbát tettek. Salgótarján városban az Építők, a Tüzhelygyári Vasas és Acélgyári Vasas­sportkörökben a próbák beindultak. Nem szabad a középiskolákról és az MTH. ról sem megfeledkezni. A balassa­gyarmati járásban a balassaavar- mati qimnázium jár jó pé dával elől, ahol Dobó József testnevelőtanár veze­tésével a diákok rendszeres edzést és próbákat végeznek. De az edzéseket és a próbákat a Balassagyarmati Útépí­tőknél is beindították, ahol jelentkezés­ben az előirányzatot már jóval túltelje­sítették. Hiányosságok vannak a pász­tói, szécsényi és különösen a rétsági járásodban, ahol méq mindig csak a jelentkezéseknél tartanak. Ezekben a já­rásokban meg kell érteni, hogy nem puha és vatta bacsóm ago It emberekre van szükségünk a szocializmus építésé­nél, hanem erős, edzett emberekre, Ezeknek a sportköröknek, üzemeknek, iskoláknak állandóan szemük előtt kell tartani, hogy az MHK munkánk iTőm öncélú, hanem szorosan összetartozik országunk politikai, gazdasági és kul­turális felemelkedésével. Fokozott mun­kával kell azon igyekezni, hogy be­hozzák a lemaradást és felzárkózzanak azok mellé az eredmények mellé, ame­lyeket munkásosztályunk, dolgozó pa­rasztságunk pártunk vezetésével, a szovjet tapasztalatok felhasználásával elért. Különösen ki kell hangsúlyozni azt, hogy április. 3-ig minden sportkör­nek, üzemnek, iskolának jelentést kell küldeni az MHK-röl és csak akkor vég­zünk igazán jó munkát, ha a jelentést határidőre beküldjük az illetékes szerv­nek! ►port sorokban SALGÓTARJÁNI DÓZSA—Z. PÁLFAL­VAI ÉPÍTŐK: 3:3 (1:1). 11-est hagyott ki a pálfalvai csapat. Hatalmas tócsáktól fénylő pályán kezdődött a mérkőzés. Először a Dózsa kapott lábra és szép támadásokkal fölényt harcolt ki. Kü­lönösen a Tő.zsér—Dudás balszárny volt elemében. Az eredmény nem sokáig vá­ratott magára. Egy szép támadás vé­gén Demeter eredményes. Ezután fel­jött a pálfalvi csapat is és egy kapu előtti kavarodásból egyenlített Hormosí 1:1. A második félidő elején ezután nagy nyomás nehezedik a pálfalvi kapura, s az első negyedórában két szép gólt ért el a Dózsa 3:1. Majd a pálfalvai csapat teljesen leszorította a Dózsát. A 30. percben 11-eshez jut a pálfalvai csapat. Huszár áll a büntetőrúgásnak, de lövése az oldalsókapufáról pattan ki. Ezután Balázs egyéni játéka révén szépít az eredményen. Majd a befeje­zés előtt 5 perccel ugyancsak Balázs uramék nélkül” vágja rá Köröm Sándor. Nyugtalan, felbolygatott a falu: Ható után kilép a többi gazda is, akik őt követték a be'épésnél. S mindez a legnagyobb munkák idején, az őszi vetés előtt történik. Szijjártóné min­denáron meg akarja Hatót nyerni egy új kulákszövetkezet létesítésére. Hatót azonban sem a mézes-mázas szavak nem hatják meg. sem a zsaro­lástól nem fél. Rájön arra; mit jelent a „kü'ák barátsága“. Végre rádöbben arra is, hogy büszkesége már-már a szövetkezet bomlását okozta és visz- szatér a szövetkezetbe. A magyar-szovjet barátság hónapja egyik ünnepi eseménye a „Tűzkereszt­ség“ a salgótarjáni November 7. fi'rn- színházban április 3—8-ig kerül be­mutatásra. fut el a szélen és hatalmas lövésével szemben Zsíros tehetetlen. 3:3. Ezután már hiába igyekeznek a csatárok, az eredményen változtatni nem tudnak. A mérkőzés úgy indult, hogy biztos győzelmet hoz a Dózsának. A Dózsa csatárai a sáros talajon hosszú előre­vágott labdával, villámgyorsan terem­tettek gólhelyzetet a pálfalvai kapu­nál. Azonban a második félidőben 3:l-es állásnál könyelmüsködtek a Dózsa vé­dők és így a pálfalvai csatárok ezt kihasználva kiegyenlítettek, sőt a győ­zőimét is megszerezhették volna, ha a 11-est belövik. Jók voltak a Dózsából: Holec, Tő- zsér, Dudás.. Építőknél: Balázs, Bodnár. Dóra játékvezető egy két kisebb hibá­tól eltekintve jól vezette a mérkőzést. SALG. ÉPÍTŐK—S VASAS II 2:2 (0:2). Mély sáros talajú Bányász-pályán az első félidőben a Vasasok használták ki jobban a helyzeteket, ekkor 2:0-as ve­zetésre tettek szert. A második fél­időben megváltozott a helyzet és az Építők voltak eredményesebbek. A dön­tetlen így igazságos. Jók voltak: a Va­sasból Válód, Tátrai. Tóth. Építőkből: a második félidőben védő kapus és Csépe. Bures játékvezető gyenge formában vezette a mérkőzést. SALG BÁNYÁSZ II—MÁTRANOVAKI BÁNYÁSZ 4:2 (3:2). A Mátranováki Bá­nyász fiúk a mérkőzést elejétől végig jól és keményen harcolták végig Hogy mind a két pontot elvesztették, abban nagyrésze van az igen gyengén védő kapuvédőjüknek. Jók voltak: Gáspár, Hegyi és Herceg. Mátranovákiból pedig Répás. SALG ÜVEGGYÁR—ST. TŰZHELY­GYÁR 2:2 (2:1). Hatalmas iramú mér­kőzésen osztozkodtak a pontokon a két szomszédos vállalat sportolói. A tűz­helygyár többet támadott, de ezeket a támadásokat a jól védekező üveggyáriak nem engedték eredményesen befejezni. Az egyenlítő gólt is a nagy fölény dacára a tűzhelygyári csapat csak az utolsó percekben tudta elemi. A játékvezető ezen a mérkőzésen sok téves Ítéletével vonta magára a fi­gyelmet. Jók voltak: az Üveggyárból König és Huszár. Gépgyárból pedig Bablena és Német. A FÉMIPARI KUTATÓ INTÉZET, a Nehézipari Kutató Intézet Korróziós osztálya a Műegyetem Elektrokémiai Tanszéke, a Rákosi Mátyás Művek és más nagyüzemek szakembereiből meg­alakult. A Korrózióvédelmi és Fémfelü­letkezelési Tanácsadó Szolgálat, Buda­pest, V., Guszev-utca 11. Aluminium Tanműhely, te/efon: 180 085 és 181-479. A Tanácsadó Szolgálat díjmentesen nyújt felvilágosítást üzemeinknek a kor­rózió elleni védekezés és a fémfelület­kezelés területén: rozsdásodás megaka­dályozása, aluminium és színesfémek korróziója elleni védekezés, színesfémek pótlása, fémbevonatok, galvanizálás, rozsdamentesitő festés, minium helyet- tesítese, könnyűfémek festése, foszfáto­zás és pácolás, egyéb felületi kezelések és kikészítések, stb. kérdéseiben. A Tanácsadó Szolgálat a Korróziós Figyelő Szolgálattal együtt szovjet és cseh példa nyomán feltérképezi az or­szág korróziós állapotát; a kutatási eredmények széleskörű bevezetése és a korrózió elleni küzdelem megszerve­zése céljából. A kutatás és az ipar szocialista együttműködésével küzdjünk az évi 450 millió forint korróziós kárunk csökken­teséért. ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom