Szabad Nógrád, 1952. március (8. évfolyam, 18-26. szám)
1952-03-08 / 20. szám
/»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»>»»»»»»»»»>»>»» »»»»'»» »» »» »»»»»»»» »»»»»» »»»»»» »»»» »»»»»»»» »»»»»»»»»» M D P N Ó G RÁ DM EG Y E I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM. ARA 50 FILLÉR ^1952 MÁRCIUS 8. »»»»»>»»»»»»»»»»»»>»»»»»»»»»»»»»»>»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»>» s V «««««««« «««««««« «««« <<««««««« ««<«< ««<««««<« <<<<T<<<<<<F<«<<«<<<<< «<<<«<<<« <««««««<« ««««««v A NÉP SZÍVÉBEN *— Rákosi elvtárs 60. születésnapjára írt költeményből — IRTA: ZELK ZOLTÁN Salgótarján dolgozói emléktáblát állítottak Rákosi elvtárs 1919-es munkásságának emlékére Megyénk dolgozói szeretettel készülnek Rákosi elvtárs 60. születésnapjának megünneplésére. A dolgozók mindenütt feldíszítik, zászlódíszbe öltöztetik üzemüket, községüket. Az üzemekben és gyárakban egyaránt ünnepi pártgyűléseken emlékeznek meg Rákosi elvtárs munkásságáról. Salgótarjánban vasárnap délelőtt zenés felvonulás lesz a Salgótarján, vadaskert pusztánál lévő tölgyfához, ahol felavatják azt az emléktáblát, amelyet Rákosi elvtárs 1919-ben ittlétének és lelkesítő beszédének emlékére készítettek a város dolgozói. VÁLLALTUK - TELJESÍTETTÜK A HANGJA. Amikor e'őször szólt hozzánk negyvenöt telén, úgy szomjuhoztunk már a szóra, úgy éheztünk már a remény egy nékünk szelt jó karéjára — álltunk a téren, vártuk Öt, a februári gyémánt fényben, a kopár Sportcsarnok előtt. Micsoda kép! Mintha gyerekkéz rajzo'na tájat, olyanok a szélbe billent vézna ágak, koromlepte hókupacok. S talán mi is mint primitív rajz.. 4 Pincék sötétjéhez szokott szemünk pislogva, hunyorogva issza még a káprázatot. A téli fényt — s fényed, szabadság! Fölöttünk zászlók szárnyai. Vörös zászló, akkor tanultál szabadon szállani! Körül a pusztulás. Rom és rom. A város testén hullafolt. Dermedten feküdt Budapestünk, a leterített, kirabolt. Fölkél-e még? S a hang felhangzott. Mint apák hangja, oly meleg, amely ha egyszer szólt, szívedben tovább hangzik, tovább rezeg. Mit hozhat még e perc mélyéből, mit hozhat az emlékezet: tudtuk már, főikéi, élni támad a város, s véle mind a tájak — Kezdjünk hát dalba, emberek! A DAL, A DAL! Miként a gyermek, ha szólni tanul és gagyog, oly ügyet'en-repesve szálltak ajkunkra még a dallamok. „Föl, föl ti rabjai a földnek’*, daloltuk mi már szabadok s „Vörös Csepel vezesd a harcot*’ — Hol éltetek, hol bújtatok, milyen lombok között rejtőzve, milyen meleg szárnyak alatt, vércsék karmaitól ki óvott, , ti piroscsőrű madarak? Honnan szálltok most a jakunkra? Tudom én, milyen ágakon volt fészketek. Omló falak közt, rozsdaszínű gyárudvaron nőtt az a fa! Füst, pernye marta, de örökzöld a levele! Fejsze, fűrész nem foghat rajta, villámcsapás nem bír vele! Idős e fa, mint a szívekben a boldog életért a vágy és ifjú is, nincs ifjabb nála, mert ő a szü'ető világ. Megél sziken, megél sziklákon, ha nem látták, nőtt akkor is, erdőként zúgott nagy haragja és szólt szelíd virágot is. Kiirtották már gyökeréig, hitték a föld zsarnokai: a föld alatt is rügyet hajtott, ott sokasodtak lombjai! Dalok vigyázó édesanyja, borítsd hazámra ágaid, fogd át termő, dús lombjaiddal a világ minden tájait! — Ki voltam homálynak, keservnek dünnyögője. most már legyek da osa fénynek és örömnek, tegyek pártos énekesed! Legyek, ki dalt tud majd a pártról, ki dalt tud a munkásosztályról, aki hűségről és háláról zeng új, zeng boldog éneket! Es RÓLA, aki itt él köztünk — itt él, munkál, vezet a hős. Hős, mint a hősi munkásosztá'y, mert vele, általa erős. Mert egy vele. Egy az osztállyal, rae'y évszázados fergeteg. Ínség, gyilok próbáját állva, újfajta hősöket teremt — s már országot, népet vezet! „Dicsőség a munkásosztálynak!1’ idézem az ö szavait, ki rabként is csatába hívta az Ínség és harc f ait. Ki puszta szóval leteperte rendőr, ügyész, bírák hadát: aki börtönben nyert csatát, hogyne vinné most győzelemre börtönből szabadult honát! A nógrádi sicnbányászati tröszt a Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére indított versenyben március 5-ig 21.704.8 tonna szenet termelt terven felül. A tröszt eredményét különösen a nagybátonyi vállalat segítette elő, amely első 3424 tonnás felajánlását január végére teljesítette, majd a Loy-mozgalomba való bekapcsolódás után újabb 6500 tonnás többtermelést vállaltak Rákosi elvtárs születésnapjára. A vállat fölajánlást március 4-ig 7711.9 tonna terven felül termelt szénnel teljesítik túl. A vállalat másik kiváló üzeme, a mátranováki vállalat 3993 tonnát vállalt és 7021.3 tonna többtermelést ért el. Kiválóan harcolt még a kistere- nyei vállalat is, amely közel 5000 tonnát, a mizserfai vállalat, amely közel 4 és félezer tonnát termelt előirányzaton felül. Ebben a nemes küzdelemben a Kos- suth-tárói üzemnél Tarjáni Sándor ifj. csapata versenyre hívta Sirkó Kálmán csapatát. Bár tarján: Sándor csapatának a bányászati viszonyai jobbak voltak, a nemes küzdelemből mégis Sirkó Kálmán csapata került ki győztesen. Sirkó elvtárs a csapat taigjaival közösen beszélte meg a feladatokat, s munkájukat sikerült szervezettebbé tenni. A legutóbbi kiértékelés alkalmával Sirkó Kálmán csapatának 194.2 százalékos átlagtermelése volt látható a versenytáb án. Tarjáni csapata ezzel szemben 161.8 százalékot ért el. Tarjáni elv- társ csapata nem tudott belenyugodni abba, hogy vesztesen került ki a párosversenyből. A harcot tovább folytatták, s ma 185 százalékos a termelési eredményük. / A kisterenyei vállalatnál Domonkos István sztahanovista vájár csapatával együtt 655 csille tervenfelü'i szén kitermelését Vállalta és 943 csillét teljeslett. Budavári Károly már március 1-én teljesítette az 570 csillés vállalását. Batta István ifj. csapata a 751 csillés vállalását már február 21-én teljesítette. IVógrád megye DISZ fiataljai 105 politikai kört indítottak be, ahol több mint 2300 ifjúmunkás tanulmá- nybzza Rákosi elvtárs harcos életét. Rákosi elvtárs harcos életének megismerése új erőt adott az ifjúságnak, amit termelési eredményük is igazol. A ^algó-Róna bányaüzem DISZ-bri- gádja a januári 130 százalékos átlagtermelését februárban 170 százalékra fokozta. Ugyanígy a • Kossuth-tárói DISZ-brigád a januári 132 százalékos átlagtermelését februárban 165 százalékra fokozta Gyárüzeme'nknél 4500 ifjúmunkás harcol keményen fogadalma teljesítéséért. Az acélgyári fiatalok közül 915 fő teljesítette fölajánlását. Dura Antal ifjúmunkás, sztahanovista drótkötő az 1952. évi tervét március 9-re vállalta befejezni. Vállalását túltel jesítette, mert március 5-én már az 1953 január 4-i tervén dolgozik. Kiss Ferenc öntödei formázó január hónapban 100 százalék a'att teljesített. Megfogadta, hogy Rákosi elvtárs szü etésnapjának évfordulójára 110 százalékot ér el. Szívós harcának az lett az eredménye, hogy február második felétől nem adja 162 százaléknál i alább. A Vízválasztó Erőmű dolgozói 471 tonna szenet takarítottak meg. Az 1951. évi 5.91 százalékos önfogyasztást 1952. évben 5.8 százalékra csökkentették. Február hónapban az önfogyasztás terén 5.42 százalékot értek el, amelynek értéke közel 8000 forint. A karbantartó csoportok 376 kilogramm ócskavasat, 47 kilogramm sárgaréz hulladékot, 55 kilogramm ólmot, 69 kilogramm gyapotot, 15 kilogramm olajat, ezenfelül jelentős papír, és üveghut'.adékot takarítottak meg. Az egyéni dolgozók közül Kurinka Pál fűtő 136, Nagy Géza lakatos 131, Horváth György lakatos 128, Bódi Antal gépész 126 és Géczi Ágoston terepkezelő 126 százalékos eredményt ért el. A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói vállalták, hogy az első negyedévben üzemi tervüket 102 százalékra teljesítik. Ezidáig átlagosan 106 százalékot értek el. Eredményüket nagyban elősegítette, hogy a gépüzem brigádjai párosversenyben állnak eÁ- massaj. Ezelőtt mindig a hanmas brigád járt az élen, amely jó munkájával elérte a „sztahanovista brigád” címet. A Rákosi e vtárs születésnapja tiszteletére indított rmmkaversenyben azonban a négyes brigád megelőzte őket. A hármas brigád 130.2 centiméter percenkénti húzási sebességével szemben 130.7 centiméter percenkénti sebességet _ értek el. A hármas brigád 19.54 órás gépkiesésével szemben a négyes brigádnak 13.23 órás lett a gépkiesése. A gyár dolgozói a munka- fegyelem terén értek el eredményeket. Amíg januárban 116, februárban 10 fő volt az igazo'atlan mulasztók száma. A Salgótarjáni üveggyár dolgozói 1.012.000 forint értékű vállalásukat március 1-ig 1,182.874 forintra teljesítették. Harcuk azonban tovább folyik. A Rákosi Hét második napján, március 4-én Szarvas József korongcsiszoló brigádja 234, Zsíros Péter ballonjává brigádja 188, Schink József kézifúvó brigádja 181, Alics István kehely fúvó brigádja 173 százalékos eredményt ért el. Az I. számú fazekas kemence művezetője. Bauer Gyula elvtárs azt vállalta, hogy Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére a fazekas kemence termelési átlaga eléri a sztahanovista szintet. Bauer Gyula elvtárs és a fazekas kemence dolgozói közös, kemény harcuk során elérték a 140 százalékos átlagtermelést. A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói is kemény harcot folytatnak, hogy vállalt kötelezettségüknek eleget tegyenek. A nemes küzdelemben március 4-én Demény József, a gazdasági szerszámgyár dolgozója 327 százalékot ért el. Közvetlen a> nyomában halad Kovács Rezső sztahanovista lakatos 300 százalékos teljesítményével. Balázs Péter 2 köszörűs 523, Tóth szökős István pedig 420 százalékot ért e’. Jó eredmények születtek ezen a napon a kereskedelmi osztály dolgozói között is. Hajdú János 8-tagú brigádja 233, Józsa- Ferenc 6 tagú brigádja nedig 227 százalékos eredményt ért el. Kovács János 6. formázó, aki március 9-re Vállalta 1952-es tervének befejezését. Kovács elvtárs március 4-én már 1953 január 17-1 tervét is teljesítette. j
