Szabad Nógrád, 1952. február (8. évfolyam, 10-17. szám)
1952-02-09 / 12. szám
2 SZABAD \or,l)AD 1952 FEBRUAR 9. Az amerikai agresszorok koreai gaztettei Az amerikai imperialisták módszeresen igyekeznek megvalósítani kanni- báli tervüket — Korea pusztasággá való változtatását. Pák Cson-Szik, a phenjani népi bizottság elnöke kijelentette, hogy az amerikaiak január első hetében mintegy 500 gyújtó, és rombolóbombát dobtak le a városra és környékére. Szemléltető példa erre az a tény ie, hogy az amerikai légierő az elmúlt évben mintegy kétezer légitámadást intézett Phenjan ellen, s átlag mintegy ezer bombát dobott le a város területének minden négyzetkilométerére. A bombák és gépíegyvergoiyók több mint 15.000 gyermeket, nőt és öreget öltek meg. Az amerikai parancsnokság továbbra i® rendszeresen elküldi légikalózait Phenjan fölé. ami kétségkívül bizonyítja, hogy céüa — a város békés lakosságának kiirtása. Ezek után könnyű elképzelni, hogy mi várja a koreai néphadsereg harcosait, ha amerikai fogságba esnek. A valóság azonban minden képzeletet túlszárnyal. A „Nodon Sinmum" című koreai lap nemrégiben közölte Kim Csun Kun koreai katona nyilatkozatát. Kim Csun Kun-nak sikerűit megmenekülnie az amerikai fogságból. Szörnyű dolgokat élt át. Elmondta, hogy öt másik katonával együtt a keszoni harcokban megsebesült és fogságba esett. Két amerikai katona hajtotta őket Szuvonba. Az egyik fogoly súlyosan megsebesült és nem tudott menni. Az amerikaiak a helyszínen agyonlőtték. „Enni nem kaptunk — mesélte tovább Kim Csun Kun.* — Az éhség és sebeink miatt nehezen vonszoltuk magunkat, de az amerikai katonák szuronnva! kényszert tettek bennünket a továbbmenetelre. Ijcsonbutól néhány mérföldre délre egy csoport amerikai katona azzal szórakozott, hogy koreaiakat kínzott. Az amerikaiak körénk csoportosultak és verni kezdtek bennünket. Egyikük — szemmel láthatólag tiszt — vastag botot fogott és dühösen ránk vetette magát. Sebeinkből patakonként folyt a vér.” Kim Csun Kun végül is a szuvoni hadifogolytáborba került. „Vaksötét szobába taszítottak bennünket — mondta. — Rothadó holttestek orrfacsaró bűze ütötte meg orrunkat. Néhánv bulla már egésiaen szétoszlott. Reggel „kihallgatásra” mentünk. Egész idő alatt korbáccsal vertek, míg csak ájultan nem estünk össze. Egyik társam haldokolni, kezdett. Erre feldobták egy vas kecskelábra, szétfeszítették a száját, benzint öntöttek bele, majd egész testét leöntötték benzinnel. Végig kellett néznünk kínhalálát. A hóhérok egyike gyufával meggyujtotta az eleven emberi máglyát.” Egy kiváló szovjet bányász egyéni terve a munkatermelékenység emelésére ^Tyihcn Mihajlov kiváló bányász, a „Vorosilovgrádugolj’'-kombinát „Nyika- nor“ bányájának szénkombájn-gépésze a mérnökök és a technikusok segítségé- yel egyéni tervet dolgozott ki a munka termelékenységének emelésére. A tám- állványok szállítását a kombájn üzemszünete alatt végzi s az így megtakarított idő alatt műszakonként 10 tonna szénnel termel többet, mint azelőtt A réselőlánc-fogak váltását fél óra he.yetf 10 perc alatt végzi el, s az újabb Időmegtakarítás 13 tonna széntöbbletet jelent. A szénkombájn útját a fejtőhelykijelölő munkások tisztítják meg a lehulló széndaraboktól és kőzetektől és így Mihajlov további 20 percet takaríthat meg; 20 perc alatt legalább 12 tonna szenet termelhet ki. Régebben csak az első sebességre kapcsolta a gépet; azonban sikerült elérnie, hogy a brigádvezető utasítására robbantsák a piritzáródmá- nyokat, most már csupá.n nehéz feltételek között kapcsol első sebességre; közepes feltételeknél a másodikra és a tegjobbaknál a harmadikra kapcsol, aminek eredményeképpen további 25 tonnával emelheti a műszakonként! átlagot Az Időmegtakarításnak ez a módja lehetővé teszi, hogy Tyihon Mihajlov minden műszakban 60 tonna, sőt még ennél is több szenet termeljen ki terven feiül. Decemberben már 732 bányász készített egyén" tervet a munkatermelékenység emelésére. Ez a bányász kollektíva decemberben 14 nap alatt 1326 tonna szenet adott az államnak terven felül. Nem a jó élet Az angol belügyminisztérium statisztikai hivatala közzétette adatait, amelyek szerint a lakosság hónapról hónapra több szesze® italt fogyaszt 1950-ben egyharmadával megnőtt az alkoholmérgezések száma 1949-hez viszonyítva, az ittasságért letartóztatott 47.717 emberből 5075 nő volt. Megállapították, hogy azok az alkoholisták akiknek nincs pénzük whiskyre, pótlékul az egészségre veszélyes alkohol következménye tartalmú italokat, többek között faszeszt fogyasztanak. Az alkoholizmus növekedése különösen észrevehető a városokban, elsősorban Londonban. A szociális kérdésekkel foglalkozó hivatalok tisztviselői a szeszes italok fogyasztását^ túlzásba vivő személyek számának jelentős növekedését gazdasági és szociális jellegű okokkal magyarázzák. A KORONATANÚ Ennek a kis történetnek a főszereplője egy szinestoLlú papagáj, gazdája egy nürnbergi bognármester. A madár tanulékony volt, mint a papagájok általában, szókincse állandóan gyarapodott. Egyik nap tüntető csoport vonult el az utcán — nem ritka jelenség Nyugat- Németországban —, keményen harsogott a kiáltásuk. A papagáj figyelt, a szavak belevésődtek. s úgy lát szik nagyon megtetszhetett a szöveg, mert ettől kezdve következetesen mondogatta: — Jenkik takarodjatok! Vesszen Adenauer! Napról napra jobban tudta, érthetőbben mondta a szöveget. Egyszer azonban elkövette a vigyázatlanságot, hogy a reggeli takarítás alkalmával nyitott ablak mellett ismételgette. A járókelők megálltak, jót mulattak, de a csoportosulás láttán megjelent egy rendőr is és előállította a papagáj gazdáját. A bognár egyik jóbarátjának első gondolata volt eltüntetni a — bizonyítékot. Emlékezett, hogy ismerősének, az evangélikus papnak is van papagája. Kicserélte tehát a két madarat. Másnap tárgyalásra került a sor. A bognár ártatlanságát hangoztatta, mire az ügyész indítványára elrendelték a papagáj „előállítását”. Rövidesen elhozták a koronatanút, s ekkor megindult a biztatás, hogy szólaljon meg, árulja el gazdáját. A papagáj azonban nem akart megszólalni. Elnök, ügyész, bírák egy. mással versenyeztek, hogy szólásra bírják, s előbb csak csendesen, majd egyre hangosabban mondogatták, végül pedig dühösen üvöltötték: — Jenkik takarodjatok! Vesszen Adenauer! A papagáj hirtelen megmozdult. Minden szem várakoz&steljesen a madárra meredt. A horgos csőr szólásra nyílt és áitatosan eny- nyit mondott csupán: — Hallgasd meg uram a kérésüket!... A cseh ipar az ötéves Ab ötéves terv harmadik évében Csehszlovákia hatalmas lépést tett a szocializmus építésének útján. Az 1951-es év ipari termelése 60 százalékkal volt magasabb az 1937-es év eredményeinél. Az 1952 es évben úiabb gyárakat, kohászati üzemeket, erőműveket állítanak üzembe és a meglévő gyárakban növelik a nehézipari termelést. Aiz 1952-es év ipari termelése terv negyedik évében 1951-hez viszonyítva 21 százalékkal emelkedik. Ezen belül a nehézipar az 1951-es 49 százalékról 55 százalékra növeli termelését. 1952-ben a nehézipar termelése két és félszeresen magasabb lesz, mint volt 1937-ben, az akkori köztársaság „virágzó évében” Ugyancsak növekszik a könnyűipari és élelmezési ipar termelése, amely 1952- ben 1951-hez viszonyítva 10 százalék kai emelkedik. Csoportjaink eredményei nyomán, egyre több kis- és középparaszt választja a társas nagyüzemi gazdálkodás útját Haladás tszcs tagságának fele átlépett az alig két hete megalakult III. típusú Rákosi tszcs-be. Az új tszcs elhatározta, hogy egy közös szarvasmarha istállót épít, amelyhez a szükséges kőmennyisé, get saját maguk szállítják az építkezés helyére. Szécsény nagyközségben Is fejlődésnek indult a szövetkezeti mozgalom. A parasz tkü időt t ségge I Szov je t unióban kirnt járt Sümegi János köziéppanaszt megalakította az I. típusú tszcs-t. 20 taggal, 97 kát. hold földdel. A már régebben működő 1. típusú II. Rákóczi Ferenc tszcs tagsága kérte III-as típussá való átalakulást. A Rákóczinak 11 tagja volt, ma már a pártszervezet és a tanács jó munkája eredményeként 48 tagja van. Nincs olyan párttag gyű lés, tanácsülés, ahol meg ne említenék a falu szocialista átépítésének szükségszerűségét, gyakran tartanak gazdagyűléseket, ahol megmagyarázzák a nagyüzemi gazdálkodás jövedelmezőségéi Tszcs-ink alkalmazzák a korszerű agrotechnika eljárásait T ermelőszövetkezeteinknél és csoportjainknál most folynak a termelési tervek előkészítési munkálatai Nagyon fontos, hogy az egyes mumkála. tokát megfelelően ütemezzék be. pontosan vegyenek számításba- minden munkaerőt, amit a szövetkezeteken belül mozgósítani tudnak az egyes munkák elvégzésére. Elengedhetetlenül fontos, hogy a beütemzés előtt minden csoport megbeszélje a gépállomásokkal, hogy mennyi munkát tudnak elvégezni számukra, s csak így kerüljön sor a gépi munkák beütemezésére. Káros lenne, ha szövetkezeteink minden előzetes megbeszélés nélkül terveznék munkájukat. A termelési terv elkészítésének egyik döntő pontja, hogy szakítsunk a múlt termelési eljárásokkal. Szövetkezeteink a Szovjetunió eredménye és tapasztalata alapián bátran vegyék tervbe és alkalmazzák az úi agrotechnikai eljárásokat, amellyel nagyban tudják fokozni termelésüket, amellett növényeiket sokkal jobban, kevesebb fáradsággal tudják ápolni, amint ezt már a hazai tapasztalatok is bizonyítanak. Például a keresztsorú vetésnél elérjük, hogy a talaj táp- a«yaga sokká) egyenletesebben osztódik el növényeink számára és így a gvökérrendszer, valamint maga a növény is jobban tud fejlődni, könnyebben elnyomja a gyomokat, tehát gyom- talanít. A napsugarak is egyenletesebben tudnak a gabonasorok közé hatolni és keményebb szárú gabonát kapónk, esős időben pedig a betegséggel, szemben ellenállóbb és kiküszöbölhetjük a megdőlés vészé, lyét is. Ezzel az eljárással termésünket 2—3 mázsával tudjuk növelni. A négyzetes vetésnél vetőmagot takarítunk meg, a talajt egyenletesebben kihasználjuk, a napsugarak is egyenletesebben tudnak behatolni a kukorica, napraforgó közé. A kapálást keresztbe- hosszába tudjuk végezni, ami munkaerőmegtakarítást jelent. A pótbeponaásnál döntő, hogy a virágport előtte való nap szedjük, mint ahogy a pótbeporzást végre akarjuk hajtani, és másnap mielőtt a harmat felszáll a virágport a bibére szórjuk, mert így sokkal eredményesebb a megtermékenyítés. A virágport egy egyszerű tölcséralakú edénybe felvehetjük. A tölcsérbe két szilát erősítünk, amivel eltávolítjuk a virágpor, ból a szemetet és a tölcsérből ráhintjük a virágport a megtermékenyülő bibére, vagy pedig egy pálcára kötünk egy csomó vattát és azt mártjuk a virágporba azt a bibére rázzuk, vagy ho'zeáértetiük. A megtermékenvülést ezzel az eljárással is elértük. E módszer alkalmazásával szintén 2—3 mázsás többtermést tudunk elérni. T1 e r m e! ős z ö vet keße t ei nk. csoportjamk a termelési terv készítésénél döntően támaszkodjanak a Szovjetunió élenjáró tapasztalatainak eredményeire, így tudjuk az elkészített termelési tervet végrehajtani sőt túlteljesíteni. Ho'lósi József főagronómtre A helyes trágyakezelés, magasabb termés! A termelőcsoportok és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos és megyei tanácskozása után erős, egészséges fejlődésnek indult megyénk szövetkezeti mozga'ma. Tanácsaink egyre inkább magukévá teszik pártunk II. kongresszusának határozatát, s munkájuk tükrözi ahol jó a tanács, erősödik, s fellendülőben van a szövetkezeti mozgalom. Termelőcsoportjaink eredménye, a tanácsok jó munkája nyomán hétről hétre egyre több dolgozó kis-és középparaszt választja a nagyobb jövedelmet, szebb és kultúráltabb életet biztosító szövetkezeti gazdálkodás útját. A salgótarjáni járásban igen rohamos a fejlődés. Zabar községben például 26 család 250 kh földdel alakította meg az Uj Elet tszcs-t. E termelőcsoportban 17 középparaszt lépett be. Cered község dolgozó kis- és középparasztjainak több mint 80 százaléka szövetkezeti tag. A Petőfiben 17, a Kossuthban 19 a középparasztok száma. A felszabadulás tszcs-be 51 család lépett be az utóbbi héten 410 kát. hold földdel. A belépö’k között 27 középparaszt ... van. A t&zcs-t alakító és tszcs-kbe belépő kis- és középparasztok a szövetkezet közös állományába vitték állataikat, gazdasági fölszereléssel, szénával, a szükséges vetőmaggal együtt. A sóshartyáni Virágzó Élet tszcs- ben 31 család 306 kát. hold földdel lépett be. A belépők között 15 fcözéppa- raszt van. Alig pár napja megalakult a Dózsa tszcs 30 családdal. 370 kát. hold földdel. A belépők közül 23 középparaszt, , Az új belépők az alapszabályzat előírása szerint bevitték az igaerőt, gazdasági fölszerelést, takarmányt, vetőmagot is. A csoportalakításból kivette részét Újlaki András 6 holdas kétlaki dolgozó aki szorosan együttműködve a tanácselnökkel végezte munkáját. Újlaki András felesége, égy pár lóval, gazdasági felszereléssel, takarmánnyal lépett be a Virágzó Élet tszcs-be.. A balassagyarmati járáls Nagyoroszi községében jó példát mutatott az egyéni gazdálkodók felé a III. típusú Úttörő tszcs. Egy munkaegységre 26 forintot kaptak a tagok. A csoport 160.000 forint kölcsönt fizetett vissza az államnak. Fejlődött az állatállományuk is és minden tag számára biztosítva volt a hízónak való. Ez az eredmény arra serkentette a 11 családdal rendelkező I. típusú Előre tszcs tagjait, többek között Juhász Flóriánt, Petregi Mihályt, hogy a fejlettebb gazdálkodási módra térjenek át. A helyi tanács segítette elhatározásukat, hogy belépjenek az Úttörő tszcs-be. Példájukat 56 dolgozó parasztcsalád ■ követte köztük 18 középparaszt. Most az Úttörő tszcs-nek több, mint egy ezer kh. földje és 120 tagja van. A pásztói járás Egyházasdengeleg községben a már meglévő I. típusú Most, hogy a sorozatos havazás után jó napos idők* álltak be. számos község dolgozó parasztja hozzákezdett a trágyahordási munkához. A több mint 30 centiméter magasságú hórétegre kupacokra rakják az érett és „aranyaföro” istállótrágvát. Ez komoly hiba. mert am ilyen elavult mód- szerü trágyakezelés megrövidíti a terméshozamot, amelyből nemcsak dolgozó parasztjainknak, hanem népgazdaságunknak is kára származik. Ugvanis a kupacokba rakott trágyából hóolvadás, esőzés, valamint a szél hatására elillan a trágyából a növény fejlődését elősegítő nitrogén, amely a trágya értékét 50—60 százalékkal csökkenti. Tehát az ilyen káros trágyázást folytató dolgozó parasztok saját, nagyobb jövedelmüknek az ellenségei, helyesebben mondva az ablakon „hajigáliák” ki a forintokat. Előnyösebb a nvári trágyázás bevezetése. a tarlóhántás után, amikor a kihordott és szétterített trágyát mégegyszer vékonyan a föld alá kell szántani. Tél alkalmával is helyesebb, a trágyát a föld szélére egy helyre kihordani és földdel vékonyan letakarni, addig az ideig, mig a szántást meg nem kezdik dolgozó parasztjaink Kakuk István nagykeresztúri középparaszt belépett csoportunkba Levél a nagykeresztúri Petőfi tsz-bői Kakuk István nagykeresztúri dolgozó paraszt egész nyáron nagy figyelemmel késérte Petőfi tsz-ünk munkáját, eredményét. Látszott rajta, hogy közeledik hozzánk. Ezért az egyik este, amikor nem volt annyi munkánk ifj. Földi Pál üzemi párttitkár, id. Mócsányi János brigádvezető és én felkerestük lakásán és hosszasan elbeszélgettünk szövetkezetünk eredményéről alaposan meghánytuk, vetettük a két gazdálkodási mód közti különbséget. — Nézd csak Földi elvtárs — mondotta Kakuk középparaszt, — nekem van négy szép süldősertésem. Lesz-e ennyi, ha a szövetkezeiben dolgozom? — Nekem pontosan olyan szép öt süldőm mm, mint neked a négy. De nemcsak nekem. Meg van ez a többi jól dolgozó tagnak is. A sertések legeltetése most már nem Irsái „nagyságos úrtól"' függ. A csoporttagok háztáji gazdálkodásában lévő sertések legeltetése biztosítva van. Állatállományban is erős szövetkezetünk. 110 darab hízósertésünk, 95 darab anyakoca és 170 darab süldő van. Ez mind a miénk. Mi, csoporttagok gazdagodunk belőle. — válaszolta a párttitkár. — Jó, jó. azt látom hogy jól álltok — szól vissza Kakuk István. — Amikor megkaptátok a 20 darab anyakocát — folytatja tovább —, úgy határoztam, hagy a csoporttal felveszem a versenyt. Három darab anyakocát hagytam. A többi állatnál is arra vettem az irányt, hogy ugyanannyi legyen, mint egy tsz tagnak. — No és sikerült-e a verseny Pista bácsi? — szólt közbe Mócsányi János. — Nem sikerült az! Mindjárt az első esztendőben lemaradtam, mert hát a csoport kocái elkezdtek ellent, aminek nagy eredménye, hogy egy egész nyáj lett. Ugyan így lemaradtam a gabonatermelésben is. A csoportnak jót fi ■ retett a gabonatermés, meg aztán 1 munkaegységre 25 forintot kaptak, ráadásul fejadagon fölül G jegyre is őröltei tó. — Ha ilyen tisztán látja eredményeinket, miért nem állt be közénk? — kérdi Mócsányi János brigádvezetö. — Szó ami szó, akkor még keveset olvastam újságot, de azóta sokat olvasok és rádiót is hallgatok. ,Sn régen figyelem már a szövetkezetét. Azt az egyet nem bírom nálatok, hogy vannak olyan tagok is, akik a közös munkától elhúzzák magukat, de szájuk, hangoskodásuk az meg van. Erre én válaszoltam. Elmondtam, hogy a tsz is épp olyan, mint az újonnan leszüretelt bor, hogy állandóan forr és kidobja magából mindazokat, akik nem odavalók. Ha mi is megtisztítjuk magunkat a naplopóktól, attól nem gyengülünk, hanem erősödünk. — Ez igaz Gált szomszéd — válaszolt föltevésemre Kakuk István, — mert olvasom az újságból és hallgatom a rádiót is, innen tudom, hogy a többi tszcs-kben is így csinálják. Már éjfél felé járt az idő, amikor Kakuk István megkönnyebbülve, boldogan azt mondta: — Aztán felvesztek-e engem tagnak? Úgy érzem közietek a helyem. Feleségem is sokszor megemlítette, álljunk be a szövetkezetbe. En most már határoztam. Itt a kezem, holnap reggel korán bemegyek az irodába és aláírom a belépési nyilatkozatot. A közös gazdaságba beviszem a két lovam, két csikóm és a gazdasági felszeretéseket is. Ilyen eredménnyel aégzSdött hazi agitációnki miközben baráti búcsúzkodáskor megfogadta Kakuk István, hogy a többi középparaszt gazdatársait, Fiikor Istvánt, Szó Józsefet, Oszátfi Jánost is Bajnok Lászlót is meggyőzi a szövetkezet előnyéről. Gált László, a nagy keresztúri Petőfi tsz Igazgatósági tagja