Szabad Nógrád, 1952. február (8. évfolyam, 10-17. szám)

1952-02-20 / 15. szám

W52 FEBRUAR 20. SZABAD IVOGB'Ad 3 A tervfegyelem lazasága sok tízezer forint kárt okozott a zagyvái javítóműhelynek — A 63/1 sz. Építőipari Vállalat felelőtlen munkájáról — A Szénszáltító- és Szolgáltató Vál­lalat zagvvai javítóműhelye, igen fon­tos szerepet tölt be a nógrádi bánya­üzemek életében. Itt javítják a szállító mozdonyokat, csilléket, szivattyúkat és a munkaközben megrongálódott egyéb gépeket. A zagyvái javítóműhely megalaku­lása alkalmával, a bányavállalat és a .63/1 számú Építőipari Vállalat között, megegyezés jött létre, miszerint a zagyvái javító műhely régi épületré­szeit renoválják, az esztergaműhelyt meghosszabbítják, a csillejavítómű' helyből válaszfalat vesznek ki, az ablakokat megnagyobbítják, a szüksé­ges gépalapokat és mozdonyemelő­aknákat elkészítik. A megállapodás szerint ezeknek a munkálatoknak még a tél beállta előtt október 30-ra el kellett volna készülni. Az első határidő leteltével a 63/1 számú Építőipari Vállalat 1 hónapi "haladékot kért és újabb határidőnek, november 30-át jelölték még. A szük­séges javítási munkálatok azonban november 30-ra is csak felerészben . készültek el és azután december 31 -ét tűzték ki végső határidőnek, amelyet szintén nem tartottak be. Súlyos felelősség terheli, 9 63/1 számú Építőipari Vállalat vezetőségét, akik minden ellenőrzés és műszaki segítség nélkül, magukra hagyatva engedték dolgozni, a zagyvái műhely átépítéséhez kirendelt munkásokat. A vállalat egy-egy vezető embere, csak akkor nézett ki a zagyva! javítómű­helyhez, amikor a kitűzött határidőktől, csak egy-két nap választotta el őket. Ennek a látogatásnak is csak az volt a célja, hogy az újabb határidőt milyen Időpontban lehetne megállapítani. A kellő ellenőrzés hiányában történhetett meg, hogy az építési mun­kálatok elvégzésére kirendelt dolgozók­nak, hol a cement, vagy a mész, hol pedig sóder hiányában nem volt lehe­tőségük nagyobb munkateljesítménye­ket elérni. Ugyancsak a rossz ellenőrzés és a hiányos műszaki segítség következ­tében a kovácsműhelyben egy belső nagykémény felhúzása után rájöttek, hogy egy közeleső, fából készült szel­lőző nyílás végett a kémény tűz­veszélyes. A megépített kéményt tehát háromnegyed részben lebontották és így a választófal. másik oldalán épí­tettek föl újabb kéményt. Megtörtént az is, hogy a már elkészített motor- szárító helyiség mennyezete beszakadt. A hegesztöműhely kb. 34 négyzet- méteres beton alapját 4 ember másfél hónap alatt készítette el. A lassú és szervezetlen munka következtében a javítóműhely hegesztési munkálatait egy szűk, alig másfél méter magas helyiségben kellett végezni. Ide a szűk hely miatt nem volt célszerű bevinni a karbitgázfejlesztőt, amely még feb­ruárban is az udvaron teljesen sza­badon volt. Munkába állítása esetén mivel az udvaron volt, minden nap meleg vízzel kellett üzemképessé tenni. A lassú. szervezetlen munka idején erősáramú kábelek vannak szabadon, a romokban heverő műhe­lyekben, amely életveszélyt jelent a dolgozók számára. Az Építőipari Vállalatnak számolnia kell azzal, hogy mindezeken kívül nagyban hátráltatja a széntermelés fo­kozását, mivel a szükséges gépek a javításból, jelentős késéssé] érkeznek a bányaüzemekhez. A szivattyú- és motor- javítások határidejének eltolódása, a bányai vízbetörések esetében felbecsülhetetlen károkat okozhat. A vitlák- és mozdony- javítások késlekedése, szállítási zava­rokat okozhatnak, a csillejavítások késése pedig azt eredményezi, hogy a munkacsapatokat nem tudják, a neki szükséges üres csillékkel ellátni, ami hátráltatja a március 9-re tett foga­dalmak teljesítését. A 63/1 számú Építőipari Vállalat vezetőinek legyen feladata, e munka­hely fokozottabb ellenőrzése, adjanak megfelelő segítséget az ide beosztott munkásoknak, tegyék szervezettebbé az anyagellátást és az itt folyó egész munkát. Segítsék elő a zagyvái javító­műhely dolgozóinak termelését, mert bányaüzemeink is, csak így tudnak eleget tenni az egyre növekvő felada­toknak. Párosversenyben harcol 8 nógrádi bányavállalat újabb sikerek eléréséért A mátranováki bányászok február 15-ig 4300 tonna szenet adtak terven felül A Nógrádi Szénbányászati Tröszt február !6-ig • havi tervét 105.8 százalékra teljesítette. Ennek a szép eredménynek eléréséhez hozzájá­rult, hogy a bányavállalatok dolgozói szocialista kötelezettséget vállaltak Rákosi elvtárs születésnapja tisztele­tére, ugyanakkor a vállalatok is ver­senyeznek egymással a vállalások tel­jesítése érdekében. Rónai és a Zagyva! vállalatok páros- versenyében február 16-ig a rónai vállalat 99.8 százalékos eredményével megelőzte a 98.6 százalékot teljesítő zagyvái vállalatot A zagyvái vállalat I-orgách lejtős üzeménél jó a verseny- szellem, termelésük emelkedik és a széntisztaság is kielégítő. Azonban Margit-táró és Karancslejtős üzemek visszavetik a vállalatot. Margit-tárón a megengedett palaszázalékot maga­san túlszárnyalják, ugyanakkor a versenyszellem sem kielégítő. Ennek a következménye, hogy havi tervét mind­össze 97 százalékra teljesítette február 16-ig. A Mén kés és Nagybátonyi Vállala­tok között folyó párosversenyben a Nagybátonyi Vállalat vezet 111.1 szá­zalékos tervteljesítéssel. A Tiribesi és Kisterenyei Vállalatok közül Kisterenye az első, amely havi tervét ezidáig 109.9 százalékig teljesítette, a Tiribesi vállalat ezzel szemben 105.7 százalékot ért el. Legkeményebb verseny mátranováki és mizsenai vállalat a kő­utóbbi időben Csipkés üzem az élen­járóktól el volt maradva, termelését február 16-ig 111.7 százalékra teljesí­tette és ezzel nagyban hozzájárult a mátranováki vállalat jó eredményéhez. A Mátranováki Vállalat azt fogadta meg Rákosi elvtársnak, hogy az első negyedévben terven felül 3993 tonna szenet termelnek. Ezt a vállalásukat már február 15-én felülmúlták, mert ezen a napon már több mint 4300 tonna szenet termeltek terven felül. Február 16-ig havi tervüket 110.7 százalékra teljesítették. Ezzel meg­előzték a mizseíai vállalatot, amely ugyanezen idő alatt 109.3 átlagszázalé­kot ért el. Mizsefai vállalatnál i® jó a versenyszellem. Kiváló eredmények szü­letnek egyes csapatoknál. Kovács bata József csapata 209 százalékot ér el. Vagy Domonkos István csapata, aki az előirányzott 286 mázsa helyett 16-án 581 mázsát teljesített. Fenyvesi Aladár csapata, amelynek előirányzata 240 mázsa és 424 mázsa szenet ter­meltek ki. Jó eredményt ért el még Jancsi András, Kőris István és Gecse Dezső csapata is. Hogy a mátranováki vállalattól mégis lemaradtak, az főképpen annak tudható be, hogy a mizserfai vállalat­nál nem elég szilárd a munkafegyelem. Addig amíg a mátranováki vállalatnál január 1-től február 15-ig két igazo­latlan mulasztás volt, a mizserfai vál­lalatnál 121 igazolatlan műszakmúlasz- tás volt. A munkafegyelmet kell tehát megszilárdítani. zött folyik. Mindkét vállalatnál naponta születnek újabbnál újabb eredmények. A verseny eredményességéhez nagy segítséget ad a jó verseny-nyilvános­ság. Az üzemek dolgozói naponta tájékozódnak a verseny állásáról. Az élenjárókat és elmaradókat egyaránt kiértékelik és műszaki segítséggel emelni tudják termelésüket. A mátra­nováki vállalathoz tartozó Déli-bánya 111.5, Gáti-bánya pedig 108.8 száza­lékra teljesítette havi előirányzatát. Rákosi elvtárs iránti szeretet Csipkés bányaüzem dolgozóit is újabb eredmé­nyek elérésére serkentette. Bár az Bányavállalataink műszaki vezetői adjanak nagyobb segítséget ahhoz, hogy a dolgozók napról napra teljesí­teni, sőt túlteljesíteni tudják előirány­zatukat. A szakszervezet pedig bizto­sítsa a versenynyilvánoseágot, napi­renden tájékoztassák a dolgozókat a verseny eredményéről. Törekedjenek arra, hogy az üzemek minden dolgo­zója becsülettel teljesítse a fogadal­makat, hogy ugyanúgy, mint Nagy- bátony, Kisterenye vagy Mátranovák vállalatok dolgozói határidő előtt je­lenthessék Rákosi elvtársnak, hogy vállalásuknak eleget tettek. A bürokrácia útvesztőjében 14 munkakönyv — A járási tanács figyelmébe ajánljuk — következménye, hogy a mozdonyemelő­akna két hónappal később készült el. Ezalatt az idő alatt, a több tonnás gépeket emelgetni kellett és a mozdony­főjavítások 14 napot késtek. A moz­donyjavítások alkalmával, a gép alá kellett feküdni és ez a téli időben, sok megbetegedést okozott. Ugyancsak a betegek létszámát növelte, hogy a csille-prés gépalapja még ma sincs el­készítve és a prés-munkákat kint kell végezni. A csillékhez szükséges tüzi- kovácsmunkák egyrészét szintén kint végzik el, esőben és havazás köz­ben. így nem csoda, hogy Erdős István kovács 3 hétig volt beteg. Csaj ági Fe­renc pedig decemberben megfázott és még most sem tud dolgozni. A 63/1 számú Építőipari Vállalat késedelmes munkája azt is jelenti, hogy naponta, átlagosan 1 esztergapad esik ki a termelésből, mivel a bontások és romhalmazok következtében, vagy az egyik, vagy a másik gépet nem lehet üzemeltetni. Az eszterga gépki esések kara meghaladja a 20.000 Ft-ot. A kovácsműheiyi kohó üzemenkívü! tartása, ezidáig közel 13.000 Ft kárt okozott. A többi gép között a faipari gépek is külszínen vannak elhelyezve, kitéve az oxidálódásnak. A bontott műhelyeket éjjel-nappal fűteni kell. de felmérhető a külszínen dolgozók telje­sítménycsökkenése is, amely 36.000 Ft kárt jelent a zagyvái javítómű­helynek. Ezenkívül nemcsak a meg­betegedések és súlyos anyagi károk felelőssége vetődik föl az Építőipari Vállalat felé, hanem az is, hogy tél Zagyvapálfalvai Bányagépgyár 1951 július hónaptól kezdve annak rendje és módja szerint az újon­nan munkába állottak részére áj mun­kakönyveket igényelt. Többek közölt Kereszti Istvánná részére június 29-én, Kormos János részére július 9-én, öt­vös Ferenc részére július 12-én, Kele­men Mihály, Nádasdi József, Kerék­gyártó Ferenc, de minden olyan dolgo­zónak, akik üzemükhöz jöttek és mun­kakönyv nélkül dolgoznak. A munka- könyvigénylést a salgótarjáni járást tanács munkaerőgazdálkodási csoport­jához, névszerint Papp Sándor elv­társhoz továbbítottuk, aki az igazoló szelvényekre az igénylés alkalmával ezt írta rá: „Munkakönyvkiállítása fo­lyamatbanEzenkívül az igazoló­szelvényt aláírásával látta el. Ez az írás került fel a többi között Kormos János munkakönyvigénylési igazoló­szelvényére is, még 1951 július 9-én. A munkakönyvek egyrésze és főleg azok, amelyeket még a nyár folyamán beadtunk, a mai napig sem érkezet meg vállalatunkhoz, A nyár óta sok esetben írásban és személyesen is többször reklamáltuk a munkakönyvek késését. Azokat, ame­lyeket később igényeltünk, november vagy december hónapokban, azokat le­küldték. Számszerint 8 darabot. A hiány­zó 14 darabról azonban még ez­idáig semmi értesítést nem kaptunk. Mi már a budapesti MTH-án keresztül is reklamáltuk. A minisztérium is tud róla, ahová szintén névjegyzéket küldtünk, amelyen feltüntettük a mun­kakönyvek igénylésének időpontját is. Még sem történt intézkedés a munka­könyvek leküldéséről. 0jobban 1952 február 15-én jártunk el személyesen Salgótarjánban a Munkaerötartatékok Hivatalában. Az érdeklődésünkre szinte félvállról be­széltek. Amíg a kiküldöttünk a munka­könyv késésének okait magyarázta, az ott dolgozó mnukatársnők mitsem tö­rődve e hanyagsággal, mással beszél­tek. Majd később azt mondotta: „Majd ha a Papp elvtárs szabadságról be­jön. akkor elintézzük az egész dolgot.” Ideje lenne már, ha az 1951 július óta beterjesztett 14 darab munkaköny­vét minél hamarább megkapnánk. Edőcs István Zagyvapátfatva, Bányagépgyár. munkaügyi osztályvezető. MNDSZ vezetőségválasztás tapasztalatai A szervező bizottság 1951 november 19-i határozata értelmében, 1952 február 1-vel a nógrádmegyei MNDSZ szervezeteknél is megkezdődött a vezetőségválasztás. Nagyjelentőségű esemény ez, annál is inkább, mivel fennállása óta első alkalommal vá­laszt demokratikus vezetőséget az MNDSZ. Az eddig lefolyt taggyűlések zöme azt mutatja, hogy az MNDSZ szervezetek, megerősödnek a választásnál. A vezetőségeket olyan fiatalokkal erősítik meg, akik eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy méltók a vezetésre. Ezenkívül nagy számban választanak meg becsületes, pártonkívüli asszonyokat is. Eddig 29 szervezetnél 198 vezetőségi tagot választottak és ebből 125 a párton­kívüli. Az eddiginél nagyobb számban kerülnek be dolgozó parasztasszonyok a vezetőségbe. Az egvéniieg dolgozó parasztasszonyok mellé a tszcs asszo­nyait is jobbam bevonják Nagy hiányosság azonban eddigi munkánkban, hogy középparaszt asz- szony mindössze 7 lett megválasztva. Ezen feltétlenül javítanunk kell, ha azt akarjuk, hogy eredményes legyen a munkánk. Bebizonyosodott Cereden, hogy ahol jó összetételű vezetőséget választanak, ott az eredmény sem marad el, itten három középparaszt asszonnyal erősítették meg a vezető­séget. Már a taggyűlést követő napon Simon Ferencné új MNDSZ-titkár 1 nap alatt 6 dolgozó parasztot győzött meg, a társasgazdáikodás előnyéről és ezek beléptek a tszcs-be. A vezetőség választó taggyűlések tükörképei egy-egy szervezet jó vagy rossz agitációs munkájának. A hu- gyagi szervezetnél a nőnevelők, a szer­vezeten kívülálló asszonyokat is fel­keresték és elmondták nekik, milyen nagv_ jelentősége van az MNDSZ vezetőségválasz (ásnak. A jó/agitációs munka után igen nagy volt az érdek­lődés» amit bizonyít az, hogy a tagság 98 százaléka vett részt a taggyűlésen. Cered község nőnevelőinek jó agitációs munkája után, már az előkészítő nőnapon két középpáraszt asszony lépett be az MNDSZ-be. Ezen a veizetőségválasztó taggyűlésen meglátszott, hogy a párt- szervezet komoly segítséget nyújtott az MNDSZ-nek. Mert addig, amíg az előző taggyűléseken, ahol a párt nem segített kellőképpen csak 15—20-an jelentek meg, most 68 tag jelenlétében választották meg az új vezetőséget. Az MNDSZ megerősödését bizonyítja az is, hogy Kisgécen, ahol eddig még nem volt MNDSZ-szervezet 25 taggal megalakították. Mivel helyiségük nin­csen Sándor Józsefné lakásán ültek össze és ott választották meg, demo­kratikusan az új vezetőséget, akik vál­lalták, hogy Rákosi elvtárs 60. szü­letésnapja tiszteletére még 15 tagot szerveznek az MNDSZ-be. A maconkai MNDSZ-szervezet tuda­tában van, a kultúragitáciÖ fontossá- gának, a házagitáción és a kisgyűié- seken kívül, az agitációnak ezt a for­máját is felhasználták. Ennek ered­ményéképpen 134 tagból, 120-an meg­jelentek, sőt a tagságon kívül 80 ven­dég vett részt a taggyűlésen. Ez azon­ban nem mindenütt volt így, amit bizonyít az is, hogy az eddigi 29 tag­gyűlésen, a tagságnak csak mintegy 57 százaléka jelent meg. A továbbiak során nőnevetőinknek még sokkal jobb felvilágosító munkát kell végezni, mint eddig, hogy minden tag megértse, az ő jelenlététől, az ő hozzászólásától is függ, hogv a vezetőségekben valóban az arra leginkább érdemesek kerül­jenek. Az endrefalvaí MNDSZ-szervezet komolyan felkészült a vezetőség vá­lasztásra. Már a nagy megyei aktíva értekezleten — amelyre az ügyvezető­ket hívtunk be — 7-en vettek részt. És utána mindjárt hozzákezdtek a vezetőségválasztó taggyűlés', jó elő­készítéséhez. Ehhez a munkához igen komoly segítséget nyújtott Orava Józsefné párttitkár elvtársnő, aki az MNDSZ-ben végzett jó munkáján ke­resztül érdemelte ki, hogy párttitkárnak választották meg. És most még jobban segíti az MNDSZ munkáját. Tíz nő­nevelő végzett családlátogatást, el" beszélgettek minden becsületes asz- szonnyal, a vezetőségválasztás jelen­tőségéről és 63 új taggal erősítették meg az endrefalvaí MNDSZ-szerveze- tet. A taggyűlésen úttörők üdvözölték az új vezetőséget és az általuk készí­tett, szépen kifestett emléklapokon 35 asszony tett komoly felajánlást Rákosi elvtárs 60. születésnapjára. Vállalásaik a szervezet erősítésére, állam iránti kötelezettségük teljesítésére, sőt túl­teljesítésére. új tszcs-tagok szerve­zésére vonatkoznak. Sőt, Baranyai Já- nosné azt írta a Rákosi elvtársnak küldendő emléklapra, hogy március 9-re ő maga is belép az endrefalvai tszcs-be. Alsópetény asszonyai például 2 traktorista lány beszervezését vállal­ták, Széscény asszonyai pedig 4-et és azt már teljesítették is. De sorolhat­nánk a többi községeket is, ahol ha­sonló vállalások vannak. Az üzemekben dolgozó asszonyok sem maradnak el falusi asszonytársaik mögött, 800 dolgozó nő tett értékes vállalást. Legtöbben a negyedévi és az évi terv határidő előtti befejezésére, selejtcsökkentésre, munkamódszerát­adásra, a gépek karbantartására és a termelési százalék emelésére tettek vállalást. Az Acélárugyár sodronyüzemében Várszegi Sándorné, eddig 8 órai munkaideje alatt 11 darab húzó-követ csiszolt meg. vállalta, hogy ezentúl tizenkettőt fog ugyanennyi idő alatt megcsiszolni. A salgótarjáni üveg­gyárban Orosz Béláné vállalta, hogy tanulóval 120 százalékra emeli terme­lését, március 9-re befejezi augusztus 20-i tervét. Február 14-én már május 22-i tervét teljesítette. Elmondhatjuk, hogy * vezetőség választást szervezeteink nagyrésze, fontos harci feladatnak tartja és külön­böző agitációs munka alkalmazásával harcoltak az eddig lezajlott taggyűlé­sek sikeréért. De voltak olyan cso­portjaink i®, ahol a vezetőségválasztás előkészítése nem volt elég körül­tekintő, elhízták magukat, nem végeztek agitációs munkát és így az asszonyok nem is voltak tudatában a vezetőségválasztás jelen- sőségének. Igv volt ez az Acélgyár te­rületi szervezeténél, ahol 500 tagból, csak 50-en jelentek meg. De hasonló volt a helyzet a forgácsi MNDSZ- szervezetnél is, ahol 158 tagból 30 tag jelenlétében választottak vezetőséget, helytelenül mivel a taggyűlés nem volt határozatképes. Hiányosság volt az eddigi taggyűléseken, hogv legtöbb helyen az asszonyok nem mondták el véleményüket egy-egy jelöltről, hanem vita nélkül elfogadták őket. Nórádmegyeren helyesen jártaik el az asszonyok, mert felszólalásaikban elmondták, hogy az eddigi ügyvezető, akit most titkárnak jelöltek nem vég­zett jó munkát, nincsen biztosíték arra, hogy a jövőben jobb vezetést kap az MNDSZ-szervezet. Ennek alapján a taggyűlés úgy határozott, hogy mást választanak titkárnak, ő pedig mint vezetőségi tag bizonyítsa be, hogy ta­nult az eddigiekből és most már job­ban fog dolgozni. Erről vegyenek példát megyénk többi asszonyai és az ezután következő vezetőségvá lassító taggyűléseken bátran mondják el véleményüket a jelöltekről, bírálják meg eddigi mun­kájuk fogyatékosságait, ezzel segítsék hozzá őket, munkájuk megjavításához. Csak így várhatjuk azt, hogy az MNDSZ-szervezet a jövőben az eddi­ginél sokkal jobban megfelel felada­tának, egységesen fel tudja sorakoz­tatni asszonyainkat a békeharcra, s a szocializmus mielőbbi megvalósítására. Gergely Imréné, MNDSZ megyei titkár. Védjük meg a silót a fagyásiéi Az időjárás hidegre fordult és külö­nösen a tégla-, betonsilókat kell megvédenünk a fagyás ellen. Termelő- szövetkezeteinknek igen fontos fel­adatuk, hogy idejében felkészüljenek a fagyás elleni védekezésre, a silók ép­ségben tartására. A földbe épített tégla- és beton­silókat mirrden különösebb költség nélkül, kevés anyaggal és munkával meg tudjuk védeni a fagy veszélye ellen. Ha a silóból kiürítettük a takar­mányt, a megmaradt takarmányt gon­dosan takarítsuk le, azután vastagabb rudakat, vagy vékony gerendákat te­gyünk a silón keresztül és ezt teiő­szerűen, jó vastagon szalmával rab­juk be. Az ilyen módon befedett és bezárt siló falai nem fagy meg. Ezt a tetőt nyáron is fennhagyhatjuk, mert akkor a nyár vakolatbontó me­legétől véd. A toronysiló megvédése úgy törté­nik, hogy egy nyaláb nedves szalmát yujtunk meg benne, majd az ajtaját ezarjuk. Ha 2—3 hetenként ezt meg­ismételjük, a keletkezett meleg és füst megóvja a fagyástól. A felépített silóinkban igen sok anyagot és munkát fektettünk be és ezek komoly értéket jelentenek nép­gazdaságunk számára, minden dolgo­zónak érdeke tehát, hogy épségben megőrizze, , . ___

Next

/
Oldalképek
Tartalom