Szabad Nógrád, 1952. február (8. évfolyam, 10-17. szám)
1952-02-20 / 15. szám
4 SZABAD A««RAD 1052 FEBRUAR Í0. MEGSZŰNT A HÚSJEGY: eltöröltük a jegyrendszer utolsó maradványát is A február 16-i, szombati Magyar Közlönyben megjelent a beikereske- de:mi miniszternek a begyűjtési miniszterrel egyetértésben kiadott rende'ete a húsjegy megszüntetésérő'. A rendelet érte méhen február 18-tól kezdve mindenféle hús és húskészítmény az egész ország terü'etén a hivatalosan megállapított, eddigi „jegyes” áron, jegy nélkül, szabadon kapható. (MTI) * A húsjegyek megszüntetése — és ezzel a jegyrendszer utolsó maradványának megszüntetése — népi demokráciánk jelentős sikere. A párt és a kormány múlt év december 1-i határozata azt írta elő, hogy február 29-ig kell megszüntetni a húsjegyeket. Pártunk határidő előtt .teljesítette ígéretét s már most lehetővé teszi, hogy a dolgozók a hivatalosan megállapított áron, korlátozás nélkül vásároljanak húsárut. A párt és a kormány határozatának megjelenése előtt komoly gondot okozott a dolgozóknak a szabad húsáru megvásárlása. A spekulánsok, üzérkedők felháborítóan magas árat kértek. A baromfi kilóját például 50—60 forintért mérték. De már decemberben megjelent az állami kereskedelem által forgalombahozott szabad húsáru és megkezdődött a szabadhús árak csökkenése. A szabad sertéshús ára például — amely decemberben 40 forint körül mozgott — 30 forint körüli ősz- szegre esett. Ugyancsak decemberben a kormány már lehetővé tette, hogy az üzletek csaknem negyvenfajta felvágottat árusítsanak jegy nélkül. Ezt tetőzi be a mostani rendelet, amely a húsjegyek eltörléséről intézkedik. Álég változatosabb, jobb lehet ezután a dolgozók étkezése odahaza és az üzemi konyhákon is. A húsjegyek eltörlésével eltöröltük a jegyrendszer utolsó maradványát is hazánkban. Azért tehettük ezt meg, mert sikerrel teljesítettük 1951. évi tervünket, erősítettük népgazdaságunkat, mert dolgozó parasztságunk százezrei, hazafias, állampolgári kötelességüket becsülettel teljesítették, mert egész dolgozó népünk lelkesen követi pártunk politikáját. A jegyrendszer teljes eltörlése államunk békepolitikájának újabb győzelme, gazdasági építő- munkánk nagysikerű állomása. A dolgozók örömmel és megelégedetten értesülnek az intézkedésről s nem kétséges, hogy éberségükkel, további jó munkájukkal megszilárdítják ezt a győzelmet. A KULTÚRA A NÉPÉ Részlet az „Ötéves tervünk ■. béketerv" című könyvből A RÉGI IDŐKBEN voltak olyanok, ** akik azt a hiú álmot szövögették, hogy boldoggá és szabaddá lehet tenni az embereket csupán neveiőeszkö- zökkel, kultúrával — a gazdasági rend forradalmi átalakítása nélkül. Hazánkban is akadtak álmodozók a tőkés elnyomás idején, akik keserűséggel szemlélték a nép elesettségét, mü- veletlenségét és segíteni szerettek volna. Népfőiskolákat próbáltak szervezni. Az ilyen kísérletek nem sikerültek. Olyan ez, mintha valaki kanállal próbálná kimerni a tengert. Az uralkodó osztály nem adja fel kiváltságos helyzetét a kultúra terén sem. Csak a győztes és a hatalom birtokában lévő nép rendelkezik elég anyagi eszközzel, hogy szétoszlassa saját soraiban a századok során keletkezett mérhetetlen sötétséget, hogy irányítsa és megsokszorozza a kultúrát. A Magyar Népköztársaság olyan ország, ahol a dolgozó nép vette kezébe a kultúra ügyét is. A kultúra fejlesztése nélkül nem lehet felépíteni a szocializmust. A szocializmus, amelyet építünk, Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításainak és világnézetének megtestesülése. Ha az emberek nem ismerik ezeket a tanításokat, ha nem segíti őket a kultúrmunka a szocialista erkölcs elsajátításában, akkor nem is építhetik a szocializmust. A boldogabb, erősebb hazát, benne az új embert csupán gazdasági építéssel éppoly kevéssé lehet elérni, mint kizárólag csak nevelő kullúrmunkával. A kettő szorosan összefügg egymással. Egyre többen értik meg, hogy Sztálinvárost építeni és az új kultúrát .építeni, ugyanannak a dolognak két oldala. Kultúrforradalom nélkül nem következhetne be a magyar ipar és mezőgazdaság forradalmi fejlődése. M it jelent hat a kultur- FORRADALOM? Kultúrforradalom az, hogy az iskola a népé. Kultúrforradalom az, hogy az agitáció és propaganda széles körben hirdeti a dolgozó nép igazságát. Kultúrforradalom az, hogy az egykor félrevonult művészet, az egykor velejéig romlott sajtó, a valaha csak kevesek által megértett irodalom, a nemrég még ostoba és szennyes film, mind-mind megváltozik és a dolgozó nép átnevelésének szolgálatába áll. Kultúrforradalom az is, hogy egy valaha elnyomott és lenézett ferencvárosi munkáslány feláll a dobogóra és többszáz ember előtt művészien táncol. Kultúrforradalom az is, amikor a borsodnádasdi öreg kanász életében először vesz könyvet kezébe, kultúrforradalom az is, amikor egy magyar parasztasszony életében először szólal fel nyilvánosan, egy békegyülésen. A kultúrforradalom kemény harc, amelynek során magyarok millióinak fejében mozdul meg az évszázadokig gúzsba- kötött gondolat, milliók szívében ébred fel és száll csatába a szocializmusért a rég nem használt bátorság, a szunnyadó jókedv és az egykor megcsúfolt hazaszeretet. A megindult kultúrforradalom vívmánya az, hogy újságaink már nem szenzációs gyilkosságokról cikkeznek, hanem a sztahanovisták hőstetteit közük. A kultúrforradalomnak köszönhető, hogy az üzemek kiskatalinjai és a szántóföldek gózjóskái saját életüket láthatják viszont a mozivásznon és saját. kérdéseikre kapnak feleletet filmjeinkből. A KULTÚRFORRADALOM egyik ** legnagyobb eredménye, hogy átvehetjük és hasznosíthatjuk a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának gazdag tapasztalatait, nemcsak az államszervezés és gazdasági építés, hanem az új magyar kultúra megteremtése terén is. A tőkés rendszerben még a haladó kultúra sem válhatott a dolgozó népek közös kincsévé. A nemzeti kultúrák közeledését keresztezte és meghiúsította a nacionalista elzárkózás. A mi új kultúránk tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúra, amelynek a tárgya a valóságos élet, a dolgozók szép és gazdag élete. És magyar lesz, mert színeit kifejezéseit, mozdulatait, emlékeit a nép nagy kincsestárából és a nagy magyar elődök gazdag hagyományaiból meríti. A formájukban nemzeti és tartalmukban szocialista kultúrák között nincs és nem is lehet harc, hanem csak közeledés, kölcsönhatás és összeforrás. Ez a titka a szovjet kultúra mély hatásának a mi szocialista kultúránk fejlődésére. Ezért köszönhetünk oly sokat a kiváló szovjet művészeknek, akik, mint Tyihonov és Novikov, Moj- szejev és Obrazcov, Pudovkin és Zaharov, Polevoj. Fégyin, Babajevszki és Szimonov eljöttek hozzánk, hogy átadják művészetük titkát a magyar művészetnek. _ A kultúrforradalom nem halad előre simán, nem erősödik és terebélyesedik önmagától. A volt uralkodó osztály képviselői, jelentősen meggyöngülve ugyan, de annál kétségbeesettebben támadják kultúrforradalmunkat. Acélra és vasra épül a mi ötéves tervünk, de végrehajtásához ezer küzdelmen át is valóra kell váltanunk Széchenyi álmát, Petőfi, Kossuth, Ady reménységét — „kiművelt emberfők sokaságának" kell ötéves tervünket végrehajtania. Ötéves tervünk nemcsak a szocialista iparosításnak, a mező- gazdaság szocialista átszervezésének, az életszínvonal emelésének a terve, hanem egyúttal a tudás és műveltség nagyarányú emelkedésének, a kultúrforradalom teljes győzelmének a terve is. AZ ÖTÉVES TERV MÁSODIK ” ÉVÉBEN 1359 üzemi, városi, bányász- és falusi kultúrotthonunk volt. 1954-ben 3500 kultúrotthon fog hazánkban működni. Minden faluban kultúrotthon létesül. A kultúrotthonok mellett kultúrpalotákat is építünk Csepelen, Sztálinvá- rosban, Diósgyőrött, Salgótarjánban. A csepeli kultúrpalota 30 millió forintos költséggel épül, a színházterem nézőtere nagyobb lesz, mint az Operaházé. Az úttörőknek külön kis színházuk lesz az épületben. Az ötéves terv összesen 190 millió forintot fordít a kultúrotthonok továbbfejlesztésére. Külön 80 millió forintot fordítunk üzemi kultúrotthonok létesítésére. A fővárosban és a vidéki városokban kultúrparkokat és szabadtéri színpadokat, építünk 5 és félmillió forint költséggel. Az ötéves terv második évében a kultúrotthonokban majdnem 2 millió dolgozó fordult meg. Az ötéves terv végére a kultúrotthonok száma majdnem megnégyszereződik és ennek arányában fog emelkedni forgalmuk is. A kultúrotthonhálózat szélesítése mellett működésük is egyre jobb lesz. Számos szakmai kör működik majd: rádióhallgató-, olvasó-, mezőgazdasági, természettudományos, művészeti, technikai, modellező-, sőt horgász- és régészkor is. A sok és jóldolgozó kultúrotthon a művelődés és a falusi osztályharc erős bástyája. Az egészségügyi állomások munkájáról K ORSZERŰ TÁRSADALMI egészségvédelem egyik fontos tényezője az egészségügyi állomás. Az egészségügyi állomás új intézmény, amelynek megszervezését pártunk és kormányzatunk a Magyar Vöröskeresztre, dolgozó népünk egészségügyi tömegszervezetére. bízta. Áz egészség- ügyi á lomások tagjai egészségvédelmi feladatainkat társadalmi munkában látják el. A Magyar Vöröskereszt szerte az országban az egészségügyi állomások széleskörű hálózatát építi ki. Üzemekben és gyárakban, vállalatokban és hivatalokban, állami gazdaságokban és termelőszövetkezeti csoportokban, lakóterületeken és iskolákban mindenütt alakulnak vöröskeresztes helyi csoportok, amelyek felállítják a maguk egészségügyi állomását. Az egészségügyi állomások feladata bizonyos mértékig függ attól, hogy milyen területen működnek. Az üzemekben, műhelyekben felállított egészségügyi állomás például figyelemmel kíséri a munkahelyek tisztaságát, az előírt egészségügyi intézkedések és óvatossági rendszabályok gondos betartását, küzd a balesetek elhárításáért, ellenőrzi a közös használatú helyiségek, étkezdék, fürdők. WC-k állapotát és baleset alkalmával azonnali elsősegélyt nyújt. A lakóterületeken működő egészségügyi állomások különös gondot fordítanak az utcák, terek, a nagyobb bérházak tisztaságára, a higiénia követelményeinek betartására, segítenek ai védőoltások megszervezésében, a járványos megbetegedés elleni kül delemben és egyéb egészségügyi intézkedések keresztülvitelében. Felvilágosító munkát végeznek a lakóterületen, mozgósítják a dolgozókat a rákszűréseken és tüdővizsgálatokon valló megjelenésre, szervezik a véradást és a különböző tanfolyamokon való részvételt. A Z ALLAMI GAZDASAGOK és termelőszövetkezeti csoportok sérülés esetén késedelem nélkül elsősegélyben kell részesíteni a sérülteket. Az iskolai egészségügyi állomás tagjai ellenőrizzék, hogy a tanulók miként tartják be az.egyéni tisz'aság szabályait, a higiénai követelményeit, ügyelnek arra, hogy tanulótársaik világos, jól fűthető, jól szellőztethető tantermekben tanuljanak és figyelemmel kísérik az iskolaépület, az udvar, a folyósók, valamint a közös éttermek és hálótermek tisztaságát. Az egészségügyi állomásnak egv vezetője, négy rendes tagjai és három tartaléka van. A tagoknak el kell végezni a Vöröskereszt „Egészségvédelemre Kész” tanfolyamát. Az egészség- ügyi állomások felszerelése: kis kézi kötszertár, egészségügyi táska, öt vöröskeresztes karszalag és egy hordágy. A zokban a községekben. ahol nincs orvos, különösen nagy feladat vár az új egészségügyi állomásokra. A falvak messzenyúíő határában, távol az orvosi segítségtől, felbecsülhetetlen jelentősége van az egészségügyi állomásoknak. Az egészségügyi állomás tagjai .. rendelkeznek bizonyos alapfokú ismeretekkel, mindannyian jól kiképzett elsősegélynyújtók, értenek, a sebek bekötözéséhez. a mesterséges légzés alkalmazásához, tudják, hogyan kell magához téríteni az ájultat stb. A baleset áldozatát nem fenyegeti így az a veszély, hogy a kellő segítség hiányában válságos helyzetbe kerül, vagy Sérülését rosszul látják el és így egész életére nyomorékká válhat. Ebben az évben ötéves tervünk legfontosabb esztendejében a példamutató szovjet egészségvédelem mintájára a Magyar Vöröskereszt egyik legjelentősebb feladata a jólműködő egészségügyi állomások széleskörű' hálózatának mielőbbi megszervezése és felállítása. Várunk benneteket! — Levél egy középiskolás diáktól — Még néhány hónap és itt van a vizsgák ideje, itt az az idő, amikor a Vili. osztá'yos fiúk és lányok a pályaválasztás felé elindulnak. Kedves úttörő pajtiások! Én mint a salgótarjáni általános gimnázium I/a osztályának tanulója szeretnék hozzátok szó'.ni, az újságon keresztül, hogy tudjátok meg, mi yen a középiskolai tanulók élete. Pajtások, amint ti is nagyon jól tudjátok, népgazdaságunk számára igen sok nagytudású szakemberre van szükség. Ezért fontos, hogy ti, munkás- és paegészségügyi állomásainak igen fon- rasztgyerekek, tovább tos feladata, hogy a nagy mezőgazda- I fanu'jatwk. Gyertek to- sági munkák idején különös gondot fordítsanak a baleset elhárítására, a tömegszállások tisztaságára, a dolgozók jó ivóvízzel való ellátására stb. Ellenőrizniük kel! a kutak vizét, az élelmiszerek jó minőségét és baleset, HÍREK Állattenyésztésünk fejlesztése érdekében a baromfitenyésztés terén mutatkozó lemaradások megszüntetéséért Balassagyarmaton még ez évben négy tízezres keltetőgép lesz felállítva. Á baromfikeltető állomás feladata lesz csibék keltetése és azoknak a megye területén való szétadása. A baromfi keltető állomás az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok részére a beadott igénylés alapján fogja a csibéket leszállítani. Emellett egyes községek igényléseit is kielégíti, amihez a dolgozó parasztok is hozzájuthatnak. A baromfikeltető állomás nagyban elősegíti, hogy az 1952. évre előírt baromfitenyésztést tervünket teljesíthessük. • A népi demokráciában legtöbb érték az ember. Ezért kormányzatunk nagy gondot fordít a dolgozók egészségvédelmére. Ezt bizonyítja az is, hogy az ötéves tervben Nógrád megye 20 millió forintot kapo-it egy új kórház és rendelőintézet építésére. A kórház 200 új ággyal lesz felszerelve, a rendeőinté- zet 800 személyes betegforgalmat tud naponta lebonyolítani. Keresek: használt hairmóntanot. Urbanesuk Károlyné, Pályaudvar 14. Köszönetét mondunk a Megyei kórház mindazon dolgozóinak, akik drága fiunk kezelésében, ápolásában resztvettek. És mindazoknak, akik drága fiunk e'húnyta alkalmával nagy fájdalmunkban velünk együtt éreztek. Fancsik-csafád. Ezúton mondok köszönetét mínd- ■a.zofcoaik, akik feleségem elhunyta alkalmával ve'em együtt éreztek és fájdalmamat enyhítették. Bacsa Gyula Salgótarján, Arany János-út 42. SZABAD NOGRAD MDP Nóqrádmeqyei Pártbizottsáqának lapja Felelős kiadó: NAGY KALMAN Szerkesztőség és kiadóhivatal- Salgótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: egy hóra 3.50 Ft. negyed évre 10.50 Ft. félévre 21.— Ft. egy évre 42.— forint. Szikra Lapnyomda, Bpest, József-krt 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály vább tanulni az á ta'á- nos gimnáziumokba. Most e'mondom nektek, hogy nrlyen itt az én é etem és milyen kedvezményt nyújt nekem és még sok társamnak népi demokráciánk. Először is kezdem a diákotthonnal, ahol én ingyenesen lakom. A diákotthonunkban nagyon szép az élet. Közösségben é.ünk, s a közösségi életnél nincs szebb. Reggel 6 órakor bejön a napos, diákotthonunk sze- mefénye és felkö ti a diákokat. A d'ákok reggeli torna után felöltözködnek és fe'mennek a tanulószobába, hogy ki- haszná ják még azt a félórát is, ami még a reggeli után rendelkezésünkre ál. A reggeli után elmegyünk az iskolába, az isko'a után hazajövünk, ahol nagyon jó, íz.etes ebéd vár bennünket. Ezután 3 óráig szórakozásra van lehetőség. Utána következik a komo'y munka 6 óráig. Csend van a tanulószobában, a nevelő tanárok is segítenek nekünk. Ha valamit nem értünk, azt szépen megmagyarázzák. 6 óra után ismét szórakozás egészen vacsoráig. Vacsora után van még egy kis poétikai képzés, sajtóolvasás keretében és tanu'ópán fog'alkozás. Végű. fél 10 órakor van a diákotthon utolsó lélekzete, a napos beszámoló. Itt számol be a napos diákotthonunk egynapi eseményeiről. Azt, hogy mi diákotthonban, nyugodtan és kényelmesen tanulunk, mindnyájunknak tudnunk ke 1, — népi demokráciánknak köszönhetjük. Ezt azzal tudjuk meghálálni, hogy még jobban és becsületesebben tanuljunk. Tanú ás mellett még szórakozásra is sok időnk van. Pinpongozha- tunk, sakkozhatunk, szép könyvtárunk is van. amit bárki haszná hat. Moziba is gyakran eljárunk. A mi á latnunk nemcsak diákotthonnal segíti a diákokat, hanem különböző segélyeket is nyújt számunkra. Én példáid tandíjmentes vagyok és tankönyvsegélyt is kap- tam. A „pá cás tanárok” sem rémiszgetík a diákokat, hanem öntudatos fegye'emre nevelnek bennünket. Látjátok, pajtások, így élünk, i.yen a diákotthoni tanulók élete. Gyertek minél többen közénk. Várunk benneteket. SOMOSKÖI TIBOR, a sa'gótar jáni álta'ános gimnázium I/a osztásának tanulója. SPORT SOROKBAN Labdarúgás: NB II barátságos Salgótarjáni Vasas - Ózdi Vasas 4:0 (2:0) Salgótarján, 400 néző. vezette: Rigó. S. Vasas: Csaia, — Csete, Mede, Váióczi, (Kiivádi) — Kleiban II., Langár — Cladni, Nagy, Ruzsinszki, Biró, Badics. ■Ózdi Vasas: Trapp, (Szabó), — Hamkó, (Kálnai II.), Vieland. Földes, — Anocskai, Kálnai I., — Sztankovics, Tóth, Gyárfás, (Kovács), Gáspár, Érsek. Jóiramú mérkőzésen mutatkozott be a tarjáni Vasas az 1952. évi első hazai nyilvános mérkőzésen. A csapat jó erőnlétben van. ez kellett is a mély, sáros, havas pályára. A védelem elég jól mozgott, igaz hogy Csinosik a középhátvéd betegsége folytán nem állhatott csapata rendelkezésére, de ezt nem igen lehetett észrevenni, mert a fiatal Mede igen jól látta el a középhátvéd szerepét. A fedezetek is jól játszottak, különösen Kieiban II. Minden megmozdulásán látszott, hogv máris kitűnő formában van. A csatársorban még vannak hibák. Cladni. amilyen gyors, olyan nagy hibája, hogy nem tud megszabadulni a labdától, vagv ha meg is szabadul, akkor sem idejében. így a legjobb helyzetek is veszendőbe mennek. Nagyon sokat vállal magára és mire a kapuhoz ér, nincs ereje a lövésének. Ruzsinszki a csatársor legjobbja, jól tör kapura és igen erősek, veszélyesek a lövései. Egyetlen hibája, hogy nem minden helyzetből vállalkozik lövésre. Biró még nincs teljesen formában, de máris látni, hogv csapatának leghasznosabb tagja lesz. Badics bemutatkozása eléggé sikerült, nem volt különös jó játéka, de a hozzákerülő labdákat megjátszotta. A mérkőzésen látottakat összegezve megállapíthatjuk, hogy jól előkészült a tarjáni Vasas a tavaszi bajnokságra. Ökölvívás: Salgótarjáni Bányász — Ózdi Vasas 15:7 Vasárnap a Salgótarjánt Bányász ifjúsági ökölvivói az ózdiak ifjúsági csapatát látták vendégül barátságos mérkőzés keretében a bányai tornateremben. A mérkőzés iránt igen nagv érdeklődés nyilvánult meg. Ezt az érdeklődést joggal meg is érdemlik a Bányász-fiúk, mert a soronlevő mérkőzéseiken jobbnál-jobb eredményeket érnek el. A fiatal ökölvívók kondíciója és küzdőképessége különösen szembetűnő. Az első menettől az utolsóig fáradhatatlanul küzdenek, sőt az utolsó menetben még erősíteni is tudnak. Ez mind a tervszerű munka és a helyes edzés gyümölcse. Minden dicséretet megérdemelnek a fiúk, melyekkel el is halmozták a szurkolók úgy a yerseny- zőket, mint Pintér edzőt és Tihanyi szakosztályvezetőt a mérkőzés után. Különösen kiérdemelték ezt a dicséretet Szerémi, Radó, Verbovszki és Kovács. De kijutott az ünneplésből a többieknek is. akik igen izgalmas és kemény mérkőzésen harcolták ki egyesületüknek ezt a győzelmet. A mérkőzés eredményei: (Elől a Bányász-fiúk):. Csonka győzött Pukler ellen. Csonka a mérkőzés előtt már bemutató mérkőzésen szerepelt, s a harmadik menet előtt tudta csak meg, hogy ő a csapatversenyen indul, de így is biztosan nyerte meg a mérkőzést. Szerémi szép iskolázott öklözéssel veri Szabót. Szerémi a legképzettebb ökölvívóink egyike. Handlovics kemény mérkőzésen harcolja ki a győzelmet Balázs ellen. Vanó veszt Kiss ellen. Radó döntetlenül mérkőzik Szabó A. ellen. Az eredmény már 7:3. Garas veszt Vincze ellen. 7:5. Varbócki hatalmas erőfölénnyel győz Szives ellen. 9:5. Balogh I. kemény izgalmas mérkőzést vív Kocsissal, aki meg is veri Ba!ogh-ot. 9:7. Kovács a második menetben kiüti Prok-ot. Az első menetben is kétszer a földre küldi Kovács az ellenfelét. A második menetben egy jó! eltalált ütés után Prokkot kiszámolják. 11:7. Ezután Kuloványi. győz’Hadházi ellen. majd Szorcsik ellenfele 3alogh feladja a mérkőzést. így 15:7 arányban megérdemelten nyer a Bányász.
