Szabad Nógrád, 1952. február (8. évfolyam, 10-17. szám)

1952-02-16 / 14. szám

I 2 SZABAD IVOGR^D 1952 FEBRUAR T«. A reakciós török uralkodó körök az amerikai-angol imperialisták szekerét tolják A „Krasznaja Zvjezda” Iljin cikkét közli az angol-amerikai Imperialisták török kiszolgálóiról. A cikkíró ténye­ket sorol fel, amelyek bebizonyítják, hogy az amerikai-angol imperialisták Törökországnak a középkeleti orszá­gokban terjedő nemzeti felszabadító mozgalmat elfojtó csendőr szerepét szánják. A múlt év októberében, a török kor­mány képviselői és az atlanti tömb katonai vezetői között Ankarában tár­gyalások folytak. A török vezetők en­nek során beleegyeztek abba, hogy vé­dik az amerikai-angol gyarmatosítók érdekeit. Aláírták a felhívást, amelyet négy hatalom (az USA, Anglia, Fran­ciaország és Törökország) Egyiptom­hoz, Szíriához, Libanonhoz és más arab országokhoz intézett avval a ja­vaslattal, hogy az említett országok vegyenek részt az úgynevezett „kö­zépkeleti parancsnokságban”. A török reakciósok, engedelmesen követve angol-amerikai gazdáik utasí­tásait, összpontosították erejüket a szomszédos országokban terjedő fel­szabadító mozgalom elleni harcra. így például Törökország képviselője a Biztonsági Tanácsban elszántan síkraszállt Angliának és az angol- iráni viszályban elfoglalt álláspontja mellett. A török uralkodó körök az angol gyarmatosítók oldalára álltak az egyiptomi kérdésben. Nem rettennek vissza nyílt fenyegetésektől, sem az angol-amerikai gyarmatosítókkal szem­beszálló közép- és közelkeleti orszá­gokkal szemben A török reakciósok valóságos csend­őri buzgalommal támadtak Iránra. Amikor az iráni kormány elhatározta az abadani angol szakértők kiutasí­tását az országból, a török reakció hatalmas lármát csapott. A török re­akciósok durván és makacsul „ajánl gatták” az iráni kormánynak, hogy hagyja abba az ellenállást és teljesít­se Anglia követeléseit. Az angol-ame­rikai háborús gyújtogatok török ki­szolgálói ugyan így fenyegetésekkel támadtak, Szíriára is. A török kormány magatartását a Közel- és Közép-Kelet országainak haladó közvéleménye növekvő felhá­borodással fogadja. Különösen nagy az angol beavatkozók, és gyarmatosítók elleni harcra kelt, egyiptomi dolgozók felháborodása. Az egyiptomi gyűlése­ken és tömegtüntetéseiken a török kor­mány eljárását az egyiptomi nép hát­batámadásaként bélyegezték meg. Tö­rök-ellenes beszédek hangzottak el Li­banonban, Szíriában, Szudánban és más országokban is. Az angol-amerikai háborús gyújto­gatok háborús terveivel szemben Kö­zel- és Közép-Kelet népei ellenállást fejtenek ki. E népek eltökélt szándé­ka, hogy megszabadul ianak az évszá­zados elnyomástól. A népek egyre nö­vekvő hatalmas mozgalmát, sem Anglia és Amerika imperialistái, sem az imperialisták törők cinkostársai nem tartóztathatják fel. Visszafelé sült el * *. Azzal, hogy a nyugatnémetországi úgynevezett Biztonsági Hivatal vezetője, Theodor Blank bejelentette az általános hadkötelezettség küszöbön­álló bevezetését, az ország újrafelfegyverzésének folyamata új szakaszába lépett. Adenauer a közvélemény háborgásának csillapítására két jobboldali szocialista szakszervezeti vezetőt mozgósított — Fettet és von Hoffot. A mi­litaristák két cinkosa Oberhausenben bejelentette hogy „a szakszervezetek nevében'* beleegyeznek a hadkötelezettség bevezetésébe. Fette és von Hoff nyilatkozata azonban éppen az ellenkező hatást kel­tette: valóságos vihart váltott ki a munkástömegekben. Nümbergben, Stutt­gartban, Münchenben és számos más városban gyűléseken tiltakoztak a munkások a jobboldali szocialista vezérek magatartása eilen. Sőt mi több, a háború utáni német szakszervezeti mozgalom történetében egyedülálló esemény következett be: számos vállalat munkásai tiltakozó sztrájkokat hirdettek, saját szakszervezeti vezetőik ellen! ilyen sztrájkok voltak a Siemens—Halske- konszern és a Bunharz-társaság gyáraiban. Stuttgartban a város 375 vállalata közül 300 vállalat munkásai tiltakoztak a katonakötelezettség bevezetése ellen. Nürnberg 110.000 szakszervezeti tagja tiltakozó határozatban foglalt állást az újrafelfegyverzés ellen. A kohóipari dolgozók szakszervezetének konferen­ciája 30.000 kohómunkás megbízásából úgy döntött, hogy a hadkötelezettség bevezetése ellen általános tiltakozó sztrájkot szerveznek. így tette a nyugatnémet munkások erélyes állásfoglalása „szappan- buborékká” a jobboldali szocialista szakszervezeti főkolomposok bele­egyezését’*. Amerikai „kultúra" Tito Jugoszláviájában Az amerikai kultúrinvázió jelenségei a rabszíjra fűzött Jugoszláviában lép­t-én -nyomon szembetűnnek. A jugo­szláv rádió zenei adásaiban majdnem kizárólag amerikai dzsesszt közvetít. A filmszínházak amerikai gengszter, bűnügyi és pornografikus filmeket ját­szanak és a sajtó égig dicséri ezeket a fércműveket. A belgrádi rádió egyik adásában kijelentette, hogy az ember­telenség, betegség dicshimnuszát zen­gő amerikai bűnügyi filmek „a világ filmművészetének legjobb darabjai”. A jugoszláv könyvkiadó vállalatok is híven követik a titóisták kultúrpoliti­kai Irányvonalát. Az amerikai pony­vairodalom termékeit a titóista ifjú­sági szervezetek lapjai népszerűsítik a legnagyobb lendülettel. Az imperialista' halálkultúra beözön- lésével egyidőben a titóisták kivonták a könyvkereskedelmi és a könyvtári forgalomból a haladó — elsősorban természetesen a szovjet irodalom — alkotásait. Az indexre helyezett mű­vek élén Sztálin elvtárs zseniális műve, az SZK(b)P története áll. A jugoszláv munkások, parasztok és értelmiségiek, különösen fiatalok har­colnak a jugoszláv kulturális élet ame­rikanizálása ellen. A nép tiltakozásá­nak különböző megnyilvánulási for­mái vannak. Az újság előfizetőinek száma gyorsan és szüntelenül csök­ken. A „Mladoszt” című ifjúsági új­ság például arról panaszkodik, hogy egyhatodára csökkent előfizetőinek száma. Egyes jugoszláv sajtóvállala­tok a esőd szélén állanak. Az újsá­gok kénytelenek beismerni, hogy a könyvtárakat és olvasótermeket nem­igen látogatják. Az amerikai kultúr- invázió bojkottja mutatkozik meg a mozilátogatók számának csökkenésé­ben is. A ”Nova-Makedónia” című újság szkopljei levelezőjének beszámo­lójából kitűnik, hogy a szkopljei mo­zik szombat esténkint és vasárnapon- kint is üres nézőtér előtt vetítik az amerikai filmeket. A „Napred” mozi­ban legutóbb a három vasárnapi elő­adást összesen 12 néző előtt tartot­ták meg. Belgrádban több mozit vol­tak kénytelenk bezáratni, Zágrábban is egynegyedére esett vissza a mozi- látogatók száma. A jugoszláv értelmiség tiltakozásá­nak adtak hangot azok a belgrádi pedagógusok, akik kijelentették, hogy az amerikai bűnügyi Irodalom „szel­lemi nyomorékká teszi az ifjúságot". Az egyik pedagógus, kezében a pony­vairodalom egyik széles körben pro­pagált termékével, a következőket mondotta a belgrádi tanítók egyik ér­tekezletén: „Itt van a kezemben egy munka, amelynek .hősei* egytől-egyig gonosztevők, nem is lehet megállapí­tani, hogy ^ .hősök* közül melyik na­gyobb gazember”. A belgrádi pedagógusértekezleten felszólaló bátor tanító megállapítása legalább olyan mértékben érvényes a titóista bűnszövetkezetre, amely az ilyen művekkel tervszerűen meg akar­ja mételyezni az ifjúságot, mint szö­vetségeseire, az amerikai genszter- bandára, a háborús uszítás szolgá­latába állított jugoszláv „kultúra” példaképeire. Rétsági járás az első, pásztói járás az utolsó az éíőálkthegyüjtésben Január hó 1-től február hó 10-ig az élöállatbegyüjtósi terv teljesítésében a rétsági járás ért el legjobb ered­ményt- Vágómarhabeadási tervét 130, hízottsertésbeadási tervét 80 száza­lékra teljesítette. A rétsági járási ta­nács idejében átbeszélte a tanácselnök­kel a éíőállatbeadási terv teljesítésé­nek jelentőségét, s azt, hogy a terv szocialista társadalmi rendünkben tör­vény, amit népgazdaságunk fejlődése érdekében teljesíteni kell. A begyűjtési törvény betartása segítette a rétsági járást e szép eredményhez. j , Az élőállatbeadási terv teljesítésé­ben Igen lemaradt a pásztói járás, amely vágómarha-tervét 75, a sertés- tervét 82 százalékra teljesítette, a fent megnevezett időpontiig. A lemaradás annak tudható be, hogy a járási tanácsok a községek felé eddig háromféle tervszámokat adott ki, és így a községi tanácsok a különböző tervszámok birtokában nem tudták azt, hogy mely-'k tervszám alapján végez­zék el községük területén a tervfelbon­tást. Ne hallgassatok a rosszindulatú beszédre, tanuljatok és dolgozzatok saját magatok javára üzenik Majlátgárdonyról a traktorista lányok ■— rVTFVFS TFRVnNK I végrehajtása során hazánk OTEVfcS IhKVUNK, | {ejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá lesz. Mezőgazdaságunk feladata, hogy hiánytalanul biztosítsa az ipar szá­mára szükséges nyersanyagokat, a dolgozók részére élelmiszerek bőséges mennyiségét — szükségszerűen követeli meg, hogy dolgozó parasztságunk géppel művelje a földet. A gépi munka elsősorban a traktor­ral való szántás, a föld alapos előkészítő munkája megnöveli a földek terméshozamát. Iparunk egyre több nagyteljesítményű, az ember munkáját meg­könnyítő gépet ad mezőgazdaságunk számára. De amennyire fontos a gépek elkészítése, ugyanolyan fontos azok vezetőinek kiképzése is. Megyénkben, Majlátgárdonyban működik traktorvezetőképző iskola. Az iskola hallgatói valamennyien fiatallányok. Örömmel tanulnak, nagy figyelemmel, szorgalommal ismerkednek meg a technikával. AZ ELMÚLT HETEN | «j* az _______ _____ iskola hallgatóitól. Szrenya J úlia, aki Balassagyarmatról, Bera Mária, aki Bér­céiről .ment a traktoriskolára, arról ír, hogy az ő pél­dájuk is igazolja: az alkotmány nemcsak kimondja, hanem a gyakorlatban is biztosítja a nőknek a fér­fiakkal egyenlő jogot. Beszámolnak arról, hogy az iskolán, teljes ellátást, sőt azért, hogy tanulnak, fize­tést Is kapnak. „Mikor az iskolára jöttünk — írják — saját jogainkat jöttünk védeni és gyakorolná azokat. De a jövőnket is építjük. Az, hogy a lányok egyenlő jogokat élveznek a fér­fiakkal, különösen fáj a ku lakoknak és a klerikális reakciónak —, mert a nők munkája még a férfiaké­nál Is olcsóbb volt számukra a felszabadulás előtt. De most, hogy a szocialista Magyarországot építjük, a traktorosiskola hallgatói átérzik, hogy nagy kitün­tetés traktoristának lenni, de nagy az a felelősség is, amely reájuk hárul. De levelük azt is elmondja, hogy az ellenség is felismerte munkájuk jelentőségét. Do- rogházi Erzsébet, ki Romhány községből jött az is­kolára, így ír levelében: „Elég szomorú ránk, rom- hányi lányokra nézve, hogy csak egymagám tanulok itt a traktorosiskolán. Nem mertetek eljönni az isko­lára, akik el is jöttek, itt hagyták, mert hallgattak az ellenség hangjára, sokan meg azt gondolták, hogy az iskola végeztével beültetik őket az irodába. Nem, lányok, nem így van. Ki mint dolgozik, úgy kapja munkája után a fizetést, a megbecsülést. En a maj- látgárdonyi traktorosiskoláról üdvözöllek benneteket romhányi lányok és itt valamennyien bízunk benne­tek, hogy a következő tanfolyamra többen jöttök a traktorosiskolára, és megpróbáltok demokráciánk és magatok javára élni és dolgozni. Vannak odahaza, akik kigúnyoljáik azokat a lányokat, akik a gépállo­másra mentek dolgozni. Kedves lányok! Ne hallgas­satok ezekre a beszédekre, hanem csak gyertek bát­ran, várunk benneteket. Ti is rá fogtok jönni, hogy milyen, szép is a traktoros munkája.” | AZ, HOGY MUNKÁJUK | .«SiSnÄiirt“® vetel, már az iskolán megnyilvánul. Amikor készül­tem, hogy elmegyek én is az iskolára, többen azt mondták — írja a mátramindszenti Molnár Ilona —, hogy elment az eszem, hogy én is traktorista leszek. Nem hallgattam az ilyen rosszindulatú beszédekre. Nekem nagyon megtetszett a traktoristák munkája és elmentem az iskolára. Es most, kedves lányok, talán nincs is olyan boldog senki, mint én, mikor arra gon­dolok, hogy az iskolát befejezem, én fogom majd a mátramindszenti Alkotmány tszcs földjét szántani. Rágondolni is öröm, hogy az én munkámtól is nagy­mértékben függ, hogy milyen termés lesz a tszcs föld­jén, ígérem, hogy jól fogok dolgozni.” A reakció támadásával kapcsolatban levélíróink levonják a tanulságot. Szinte minden levélíró azzal fejezi be levelét, hogy az a legjobb válasz az ellen­ségnek, hogy a következő iskolára még többen jön­nek. Valóban ez a legjobb válasz. Jelentkezzetek lá­nyok minél többen traktorosiskolára. Nagyobb figyelmet a gépjavítások minőségi ellenőrzésére Megyénk gépállomásain az erő- és munkagépek javítási munkái jó ütem­ben haladnak előre. A javításról el­készült tervet dolgozóink egyre szé­lesebb körben ismerik meg és kisé­rik figyelemmel. így szélesebb méretek­ben bontakozik ki a szocialista mun- kaverseny is, különösképpen a brigá­dok között, mely versenyben döntő alapját képezi a gép la vitás minőségi­leg és határidőre való befejezése. Me­gyeközpontunk műszaki csoportja ál­landó ellenőrzéssel segíti a gépállomá­sokat a gépjavításért folytatott küzde­lemben. Két ellenőrzési csoport műkö­dik, melyek a javítás alól kijövő erő- és munkagépeket bontanak sízét, hogy meggyőződjenek a bejelentett gép minőségi kijavításáról. Ilyen esetben jegyzőkönyvet veszünk főt az állomás- vezető, brigádvezető jelenlétében az eredményről, de ugyanakkor oktató, lag felhívjuk figyelmüket az észlelt hibák kijavítására. Ezzel elértük aat. hogy érdekeltté és felelőssé tesszük a brigádvezetőket, saját munkaterüle­tükön. Olyan gépállomásokon, ahol nem kielégítő a gépjavítási munka, 10 perces röpgyűléseket hívunk össze, ahol a dolgozóknak felhívjuk a fi­gyelmüket a hibákra, megmagyarázzuk azt, hogy minden rosszul kijavított gép népgazdaságunkat és a traktoris­tákat károsítja meg. Gépállomásaink legtöbb esetben leküzdötték a javítás­hoz szükséges, anyaghiányokat. Ellenőrzési csoportunk a moliiorai gépállomáson megállapította, hogy a vállalt erőgépjavítáet a határidő előtt végrehajtották. Kisebb javítási, karbantartási hibákat azonban észlel­tünk. Az ekejavítások leellenőrzésé­nél megállapítottuk, hogy a tenge­lyen nagyobb kopások voltak a megen­gedettnél. A gépállomás dolgozói a mi­nőségi hibákat az általunk meghatáro­zott időre kijavították, Igv a gépja- ] vitásuk minőségi szempontból meg­felel. A berceli gépállomáson javítás köziben általában szétszedtek minden nagyobb erőgépet. A szükséges javí­tásokat elvégezték azokon, az a hiba, hogy az irányítás a kisebb javításokat nem kellőképpen tartotta szem előtt. Az erőgépek kormánytoló rúdjait a kopásoktól nem hegesztették ki. Az adagoló szivattvunyomó, illetve a szívóház gyűszűszelepett hiányosan csiszolták be, ugya-nigv a hengerfejét és a hengerblokkot a bennelévő víz­től és iszaplerakódástól nem takarítót1 ták ki. A világítás kijavítása sem töké­letes. A tapasztalt hibákból megálla­pítható, hogy a gépállomás vezetősége a gépjavítást nem a legfontosabb fel­adatnak tekintette. Az ellenőrzésről úgv vélekedtek, hogy „nem érnek rá". A vezetőségnek illő lenne fölszámol­nia ezt a káros nézetet. Számunkra nem közömbös hogv az erőgépek ho. gyan várják a tavaszi munkák beindu fását. Nem szabad előfordulnia annak mint az elmúlt tervévben. hogy a gép­állomás nem kellő mértékben veszi ki részét a tszcs megszilárdításából. A vezetőknek tudniuk kell azt, hogv a jó téli gépjavítás alapját képezi a ta­vaszi terv teljesítésének, a magasabb terméshozamnak, szövetkezeti mozgal­munk további erősödésének. Ugyart ezek a hibák állnak fenn Érsekvadkert, Karancskeszi gépállo­másokon, ahol sem az üzemi pártszer­vezet, sem a gépállomás vezetősége nem a legnagyobb gondot fordítják a gépjavítások minőségi ellenőrzésére. Meg kell említeni a balassagyarmati gépjavító vállalatot, ahol ugyancsak felületes javítási munkát tapasztalunk, Ugyanis a tolmács! és pásztói gépál­lomásoknak kijavított erőgépeknél észleltük, hogy a kormányszervek. szocialista termelés a munka termelékenységének növelését eredményezi. A szocialista termelés a kapitalizmusénál magasabb színvona­lát azért biztosítja, mert a munkaszer­vezés, az egyes munkafolyamatok ész- szeriísítése, a nagyobb szakismeret el­sajátítása, az elméleti és fizikai dolgo­zók összefogása, a helyes társadalmi munkamegosztás csak a szocializmus­ban lehetséges. Ez vonatkozik a mezőgazdaságra és a mezőgazdaság egyes üzemágaira, így az állattenyésztésre is. A helyes munkaszervezés egyrészt a termelé­kenység emelkedését segíti elő, más­részt a tenyésztési feladatok megoldá­sát. Az állattenyésztés vonalán minden munkát brigádszervezetben, illetőleg munkacsapat keretben kell elvégezni. A brigád alapvető munkaszervezeti egység. Az állattenyésztőbrigádokat legalább 2—3 év tartamára kell meg­szervezni és ügyelni kell arra, hogy tagjai állandóak legyenek. Erre azért van szükség, mert az állatok megis­meréséhez, helyes takarmányozásához, gondozásához szükséges, hogy a gon­dozók hosszabb ideig ugyanazokat az állatokat kezeljék, illetőleg ugyanazon állatfajtákat. Ez biztosítja szakmai is­meretük kibővítését, lehetőséget ad az állattenyésztőknek arra, hogy alkal­mazzák az új, fejlett munkamódszere­ket. A szarvasmarhatenyésztésben dol­gozó brigád tagjai fokozottan ügyelje­nek arra, hogy a gondozásuk alatt lévő tehenek és tenyészérett üszők Ide­jében be legyenek fedeztetve. A vem­hes állatok helyes takarmányozása, ápolása és gondozása, a szopósborjak elválasztása, valamint felnevelése, az állattenyésztöbrigád tagjainak feladata és ezt úgy szervezzék meg, hogy azon költség csökkenjen és a munka terme­lékenysége emelkedjék. Takarmányo­zásnál valósítsák meg az egyedi ta karmányozást, a napi háromszori fe­jest és ha megvan a lehetőség, állít­sák be a napi kétváltásos műszakot, a napi négyszeri fejest. kormányrészek' kijavítása, továbbá a kományemeltyűkar belsejei már elég­gé megkopottak, a tolórudnál és a kor- mánynál is igen nagyok voltak a holt­játékok. Ezeket a hibákat ki kellett volna javítani a gépjavító vállalatnak. Meg kell jegyeznünk azt, hogv a gép- lavítóvállalat dolgozói körében a munkafegyelem lazasága okozója a felületes gépjavításnak. Kérjük a válla­lat vezetőségét, hogy jó politikai fel- vtü'ágosító munkán keresztül javítsák meg a dolgozók munkafegyelmét, amely téli gépjavítási tervünk időbeni teljesítését fogja efősegíeni. Szomszéd József vezető mechanikus A tótenyésztésben vigyázni kell a vemhes és a fiatal kancákra. Munkál­tatásukat úgy kell megszervezni, hogy a kancák tenyészkópessége jól ki te­gyen használva és ez ne menjen a gazdasági munka rovására, de a mun­ka végzése se ártson a vemhes kancáknak. A sertéstenyésztés vonalán dolgozók alkalmazzák az évi kétszeri malacoz- tatás módszerét, ügyeljenek arra, hogy a malacokat ne nyomja agyon a koca és a betegségeket előzzék meg. A hizlalótelepen dolgozók a helyes és szakszerű takarmányozást tartsák s-zem előtt. A juhtenyésztés területén legfonto­sabb feladat az ellesi átlagok emelése és a növendékállatok helyes felne­velése. A baromfitenyésztésben nagy gondot kell fordítani a baromfiaknál fellépő betegségek leküzdésére, a te- nyészanyag szakszerű kiválogatására. Feladat tehát az, hogy az új módszereket minden dolgozó a saját munkaterületén legjobban és leg. tökéletesebben végezze. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha jó megfelelő a munkaszervezés. Nagybátony az első a szénbányák versenyében A Nógrádmegyei Szénbányászati Tröszt vállalatai február 13-ig havi tervüket az alábbiak szerint teljesítet­ték. 1. Nagybátony 109.7 2. Mátranovák 109.5 3. Métikes 109.5 4. Kisferenye 108.5 5. Mizserfa 107.9 6. Tiribes 101.9 7. Róna» 100.8 8. Zagyva 97.3 9. Kányás 60.4 A Nógrádmegyei Szénbányászati Tröszt február 13-ig átlagosan 105.6 százalékra teljesítette a havi elöirány­í&táfc Munkaszervezés az állattenyésztésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom