Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)
1952-01-05 / 2. szám
7 SZAR AI» A Of. r7ÍI> 1953 JANUAR 5. _ PÁRT MUNK A TAPASZTALATAI * A párttagság nyilvántartásának jelentősége Elfogadjuk a dolgozók bírálatát és megjavítjuk a szakszervezeti munkát Levél az üveggyárból A PART NYILVÁNTARTÁSI MUNKÁJÁRA vonatkozóan a pártbizottságok és aiapszervezetek utasítást és iránvmutatást kaptak a Központi Vezetőség, illetve Szervező Bizottság határozataiból. Ezek a határozatok elvileg és gyakorlatilag is megszabták azokat a feladatokat, amelyeket a párt- bizottságoknak és az a!apszervez.etek: nek, de nem utolsó sorban a párttagságnak végre keif hajtania. Ezen a téren pártbizottságainknak é- pártszervezeteinknek az a feladatuk és azt kell, hogy lássák, hogy a párttagság nyilvántartása politikai munka, u szervezetnek a tükre és kell, hogy felhasználják ezt pártépítési munkájukban. Pártbizottságainknak az a feladatuk, hogy tudatosítsák az alapszervezetek felé, s továbbmenve a párttagság felé a nyilvántartási munka jelentőségét. Ha megnézzük megyei viszonylatban a pártnyiivántartást, akkor megállapíthatjuk, hogu sokat fejlődött az elmúlt évben és mint eredményt könyvelhetjük el, hogy pártszervezeteink zöme — egy-kettő kivételével — vál- tozásplentést küld a felsőbb pártbizottságok részére. A legnagyobb hiányosság azonban eredményeink mellett az, hogy mi, de a pártbizottság és az alapszervezet vezetősége sem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi a teendő egy-egv tagnak a ki- és bejelentkezéssel kapcsolatosan. Az alap- szervezet vezetőségének és nekünk is az a feladatunk, hogy politikailag magyarázzuk meg a párttagságnak, hogy milyen fontos a gyors átjelentkezés egyik alapszervezettöl a másikba. Ezen hiányosság következtében történhetnek meg olyan hibák, hogy egy- egv párttagunk nem tudja, mi az ő - feladata, ha el akar távozni az alapszervezetből. Erre jellemző, hogy egy pár nappal ezelőtt fe'keresett egy eiv- társnő, aki Vácról jött Salgótarjánba dolgozni, hogy neki nem adnak tag- díjbélyeget. mert nem tudta, kellett-e kérni átjelentőt az alapszervezettől, s ez a munkájában őt gátolja, mert nem tud érte elmenni. Tehát nézzük meg, mi is egy-egv párttagnak a feladata ezzel kapcsolatban. Ha egy párttag el akar távozni az alapszervezettöl. a párttagsági könyvével elmegy a párttitkárhoz és megmondja, hogy milxpn üzemhez, vagy területre szándékszik menni. S kéri a párttitkárt, hogy adjon ki részére ál jelentőt, és a könyvébe írja be, hogy hová akar menni. Ez a feladata egy párttagnak, amikor el akar menni egy másik szervezethez. Most nézzük meg, hogy mi a feladata, amikor megérkezik az új szervezetéhez. Felkeresi a párttitkárt, odaadja az át jelentőjét és kéri a párttitkárt, hogy ejtse meg az átigazolást, sorolja öt be a pártcsoportba és mondja meg, hogy milyen pártmunkát végzett és milyent szeretne végezni. AZ ATJELENTÉSSEL KAPCSOLATOSAN egv párttagnak az a feladata, hogy úgy a régi, mint az új pártszervezeténél a jelentkezést, illetve az átjelentését el tudja intézni. Ennek kapcsán az alapszervezet feladata, hogy állítsa ki az átjelentőt, hja a párttagsági könyvébe, hová távozik és adja oda a párttagnak. To- vábbmenve, az alapszervezet az ei- menő párttagot azonnal ráveszi a változásjelentésre, a csökkenés rovatába és jelenti a felsőbb pártbizottság feli / Ahová megérkezik a pártag, ott szabályosan megnézi a titkár, hogy eredeti-e az átjelentő, nem hamis-e és beírja a partkönyvébe, hogy megérkezett, az átjelentőlapot elveszi a tagtól és a változásjelentés növekedés rovatába beírja az ott szereplő adatokkal és. csatolja a változásjelentéshez az átjelentőlapot. Ez különösen fontos, mert az ellenség igyekszik alulról is beépülni pártunkba, és a fokozott ellenőrzés és éberség meggátolhatja ezt a próbálkozást. Meg kel! érteniők a párttagoknak, hogy ez a kötelességükhöz tartozik, mert ezzel elősegítik, hogy a párt nyilvántartása elbírja intézni az ügyét. A felemelt ötéves terv és most a szocializmus építésének szakaszán különösen nagy tagságunk átjelentkezése egyik szervezetből a másikba, s ez fokozott feladatot állít alapszervezeteink, de a pártbizottságok elé is. Ezért fontos, hogy az alapszervezetek tudatosítsák a párttagság között, az alapszervezetek pedig rendszeresen tűzzék napirendre a nyilvántartás kérdését és ezen belül tárgyalják meg a nyilvántartással kapcsolatos feladatot is. NEM SZABAD MEGTÖRTENNI olyan dolgoknak az alapszervezeteknél, mint a kisterenyei üzemnél, ahol a ságújfaiui bányaüzem alapszervezete átjelentett 20 elvtársat az üzemétől Kisterenyére. még 1951 elején, de a kisterenyei üzem még a mai napig sem jelentette, hogy oda megérkeztek. Ennél az aiapszervezetnél is meg kell szívlelni Sztálin elvtárs szavad amikor azt mondja„hogyan néz t<i az a vezérkar, amelyik nem tudja, hoqy mennyi a katonája”. Meg kell érteniők a pártvezetőségeknek, hogy a nyilvántartási munka a pártépítés egyéb feladataihoz kapcsolódó járulékos feladat, de helytelen lenne ebből arra következtetni, hogy a nyilvántartás mellékes, nem fontos feladat. Ellenkezőleg, a nvilvántartás elválaszthatatlan kapcsolatban van a pártépítés többi feladataival. De ha elszakad azoktól, ha öncélúvá lesz, elveszti jelentőségét, üres, bürokratikus formasággá válik. Ezért kell a vezetőségnek, de pártbizottságainknak is állandó figyelemmel kísérni a nyilvántartás munkáját és kiértékelni taggyűlésen. Ez szabja meg a feladatot a most újonnan választott vezetőség felé is, hogy pártbizottságaink sokkal többet foglalkozzanak velük, mert ez a terület ismeretlen előttük, s kell, hogy kioktassuk őket, ennek a munkának a helyes viteléről. Legtöbb aiapszervezetünknél nem gondolnak arra, hogy a nyilvántartás helyes vezetése milyen fontos feladat. Példa erre a salgótarjáni város területén lévő AMG-központ alapszervezete, ahol ellenőrzésünk folyamán sem a titkár, sem a propa- ga-ndavezető nem volt nyilvántartásba véve, ami azt mutatta, hogy ennél a szervezetnél a pártbizottság keveset foglalkozott a titkárral, viszont a párttitkár nem nézett utána, hogy nyilván- vannak-e tartva a párttagok és hogyan vannak nyilvántartva. Zabar község falusi szervezete 1951. évben mindössze egy változásjelentést küldött, ami megmutatja, hogy a pártbizottságnak ezt a titkár csak ígérgette, de nem tartotta érdemesnek ezzel foglalkozni, holott ez a titkár jó! tudta, hogy minden szervezetnek — akár van változás, akár nincs — be kell küldenie a változásjelentést. EZEN A TÉRÉN IS vannak eredményeink. A Zagyvapálfalva Bányagépgyár nyilvántartását példaként lehet állítani a megye összes alapszervezete elé, mert itt a párttitkár megértette az SZB. határozatát, amely előírja: ,.A szervezeteknek, különösen a titkároknak nagy gondot kell fordítani a párt nyilvántartása és adminisztrációs rendjének fenntartására." A párttagság teljes aktivizálását, az új tagjelöltek felvételének helyes irányítását. u szervezetek rendelkezésére átló erők teljes áttekintését hiánytalan tagnyilvántartás nélkül el sem lehet képzelni. A rendszeresen vezetett nyilvántartás elengedhetetlen teltétele a pártépítésnek és . elengedhetetlen feltétele a tervszerű vezetésnek. legtöbb alapszervezetünknél azonban másképen gondolják, azt hiszik, hogy a nyilvántartás egy adminisztrációs vaiami, aminek semmi köze nincs 1951-ben a moszkvai Metro nagy- gyürüjének vonalán, amely a város kerületeinek többségét köti össze, újabb négy állomás építése fejeződött be. Az új állomások mind építészeti, mind művészeti kivitelezésben még az eddigieknél is szebbek, pedig a Metro „földalatti palotái" világhírűek. A most befejezett állomások közül a „Komszomolszkája Kolc vajai’’ — amelyet Alekszej Acsuszev, a híres szovjet építész tervezett .— jelenleg a legnagyobb állomás a Metro vonalán. Középső csarnokának hossza 164, szélessége 18 méter. Az állomás falait Pavel Korin, a neves művész mozaikmunkái díszítik, amelyek az orosz nép történelmi győzelmeit örökítik meg. 68 hatalmas fehér márványoszlop sorakozik egymás mellé, művésziesen kidolgozott fémcsillárok árasztják a fényt, nappali világosság árad a gyönyörű csarnokban, amelynek padozatát mintás gránitlapok fedik. A három másik állomás is méltó a Metro nagyszerű építkezéseihez. A „Botanicseszkij Szád" állomás mozaik-képe a grandiózus Sztálint természetátalakilási tervet tükrözi, a „Novoszlobodszkája" állomás művészi kiképzése a szovjet emberek alkotó munkáját a szovjet művészet és kultúra sikereit hirdeti, a „Bjelo- russzkaja Kolcevaja" mozaikjai pedig Bjelorusszia háború utáni gazdasági és kulturális felvirágzását örökítik meg. A négy új „földalatti palota“ a Metro építőinek újévi ajándéka Moszkva dolgozói számára. De az újesztendő első munkanapján már a következő év újévi ajándékon dolgoznak a Metró építői: a nagygyürű befejezéséhez még több vonalat kelt építeni és két új „földalatti palotái" kell befejezni. a vezetéshez, a pártépítéshez, ezek rosszul hiszik: „Mert ez az a fegyver, amelynek segítségével fel tudjuk mérni eqv- egy területen, hogyan mozgósítsunk elvtársakat a feladatok megoldására.” Például a kisterenvei falusi volt párt- titkár, — mikor ellenőrzést tartottunk fiókja ban, ott volt egy tagjeiöltíelvételi kérelem, és amikor megkérdeztük tőle, hogy ez miYrt van itt, azt felelte: ..Ennek még nem lehet kiadni a tagjelöltigazolványt, mert még nevelni kell” — ho’ott a taggyűlés már előtte hat hónappal elfogadta. (Le váltották funkciójából.) A maconkai alapszervezet titkára, Orosz cs. István, öthónapig tartotta fiókjában a tagjelöltfelvételi kéreimet, gondolván azt, hogy ezt nem fontos beküldeni. (Pártbüntetést kapott.) Ezek az elvtársak súlyos károkat akoztak pártunknak. Nem számoltak azzal, mit gondolnak azok a kérelmezők, akiknek nem adunk választ az ő kérésükre. Jogosan vetik fel ezek a bírálatot a vezetőség felé, de természetesen ez még nem minden, mert akiket hanyagságból félretették, kétségek gyötörnek, azok számtalan levéllel panaszkodnak a felsőbb pártbizottságok felé. NEKÜNK A FELADATUNK, hogy ezeket a kétségeket pontos, jó munkánkkal eloszlassuk és minden funkcionáriusunk lássa, hogy égy-egy irat, vagy kartoték mögött, egy-egy élő ember van, akikkel nekünk foglalkozni kell. Tudatosítanunk kell a nyilvántartási munka fontosságát, megmagyarázva, hogy mit jelent a kommunisták helyes nyilvántartása és annak vezetése. A vezetőség rendszeresen tanulmányozza a nyilvántartás adatait, és ennek alapján elemezze a tagság összetételét, mert az elemzés tapasztalataira, mint szilárd alapra, építheti a szervezet vezetősége a politikai és szervezeti munka irányítását. Ezen a téren is tanulni kell nagy példaképünktől. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja nyilvántartási szabályzata kiadványának előszava a következőket mondja: „A kommunisták pontos nyilvántartása lehetőséget ad a pártvezetőségnek arra, hogy jobban tanulmányozza a szervezet összetételét és egyben lehetőséget ad a párt- szervezetek erőinek helyesebb beosztására.” Ha ezt megszívleljük és betartjuk, akkor, a mi pártunk nyilvántartása is nagy léptekkel, fog előrehaladni és el fogjuk érni, hogy a nyilvántartás fontos eszköz lesz a párt politikájának végrehajtásában. Brechó Gyula, a megyei pártbizottság nyilvántartási osztályának vezetője. Az elmúlt évben a lertinhegyi Moszkvai Állami Egyetem építői nagy és megfeszített munkát végeztek. Lényegében befejezték a tudomány e hatalmas palotájának építési munkálatait. A Moszkvai Állami Egyetem áj épülete a sztálini korszak hatalmas alkotása. Ezt legjobban a következő számadatok bizonyítják: a főépülettömb, amelyet 52 méteres torony koronáz, több mint 30 épületrészből álló egyetem, össztérfogata meghaladja a kétmillió köbmétert: csupán a főépülettömb fémváza több mint 38.000 tonnát nyom. A Moszkvai Egyetem építkezésénél 1951-ben több mint 20.000 munkást foglalkoztattak. A munka üteméről abból az egy tényből is világos képet alkothatunk, hogy az építkezéshez csaknem mindennap 300 vagon különféle anyag és felszerelés érkezett. Az egyetem összes épülettömbjeiben nagy ütemben folynak a befejező munkálatok. Szerelik a bonyolult műszereket és gépeket. A nagyszabású építkezés számára szállított felszerelések nagyrészét nem sorozatgyártásban állították elő, hanem az egyetem külön rendelése alapján készítették el. A Moszkvai Egyetem új épületében 6 tanszék lesz. Ezeken 7100 hallgató tanul majd és 900 aspiráns készülhet tudományos tevékenységre. A hallgatók és a tudományos dolgozók részére nagyszerű tantermek, laboratóriumok, múzeumok, könyvtárak, lakószobák állnak majd rendelkezésre. 1952 szeptember 1-én megnyit ják a Moszkvai Egyetem új épületének kapuit a tanulnivágyó ifjúság előtt, edves Szerkesztőség! A Szabad Nógrád december 30-i számában Kupka Jolán üzemi sajtóieveiezőnk kritikát gyakorolt az üzemi bizottság munkája felett. Az üzemi bizottság ezt a kritikát magáévá tette, okulva a hibákon, határozati javaslatot dolgozott ki a szak- szervezeti munka megjavítása érdekében. E határozat megjavításában jelentős szerepe van bizalmi hálózatunknak is. Ha bizalmiaink e munkájában is felületesség, neíntörődömség fog mutatkozni, akkor szakszervezeti munkánk újabb kritikának lesz kitéve. Kupka elvtársnő kritikája épen úgy kell, hogy kötelezze bizalmi hálózatunkat a szakszervezeti munka megjaviMátranovák bányatelepen a dolgozók és családtagjaik 50 százaléka veszi igénybe a könyvtárat és körülbelül ezer darab könyv van forgalomban. De ebből mindössze kétszáz- hatvan az újkiadású. Pedig nagy az érdeklődés a dolgozók körében az új szellemű írók müvei iránt. Nem egyszer előfordul, hogy a dolgozók olyan könyveket keresnek, amelyekkel a könyvtár nem rendelkezik. Nem jegyzik fel ezeknek a könyveknek a címét, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés és így könyv- vásárláskor sem ezeket szerzik be. Az ifjúság élete a felszabadulás óta nagyot változott. Aiz iskolák, egyetemek padjaiban az úri íicsurok és lesasszonyok helyét a munkásak és doh gózó parasztok gyermekei foglalták e! — és hogy jól érzik ott magukat, megállják a helyűiket, azt többek között a szerkesztőségünkbe érkezett levelek is bizonyít ják Legutóbb a Bal assa gyarmati Növénytermesztési Technikum tanulói ír ták meg, hogyan étnek ők az iskolában* a tanulóotthonban. „Hazánk azt akarja, hogy minél több müveit, képzett szakembere le gyen — írja Csepregi Erzsébet. — Ezért nagy gondot fordít tanításunkra. En tavaly kerültem ki a nyolcadik általánosból és most fit a technikumban készülök arra, hogy mint agronómus segíthessek majd mezőgazdaságunkat fejlett, virágzó mezőgazdasággá változtatni. Várnak bewünkei az állami gazdaságok, fására, mint magát az üzemi bízottá ságot. A január havi termelési értekezletet már Kupka elvtársim kritikájának szellemében szervezzük és ígérjük, hogy az üzemi bizottság, a bizalmi hálózattal karöltve, jó felvilágosító munkát fog végezni a termelési értekezletek sikere érdekében. Kérjük dolgozóinkat, hogy a jövőben is segítsék bírálatukkal munkánkat, éljenek a bírálat fegyverével, mert egymás hibáin okulva, komoly eredményeket érhetünk el pártunk, népgazdaságunk, az egész magyar nép érdekében. Makovszki Vilmos, a salgótarjáni üveggyár szak- szervezeti bizottságának elnök® Véleményem szerint ezért a kultúr- vezetőséget terheli a felelősség. Azt is sérelmezik a dolgozók, hogy hetenként csak egyszer két órát van nyitva a könyvtár, de akkor is többször nem az előírt két órán keresztül, hanem csak fél órán keresztül. Ezen is változtatni kell. A politikai müvek közül legtöbben Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak müveit olvassák. A szépirodalmi könyvek közül az Ifjú Gárda, a Csendes Don, az Aranycsillag lovagja a legkeresettebbek. Kertész Géza Mátranovák. gépállomások és tszcs-k. A szügyi tangazdaságunkban, ahol gyakorlati tanulmányunkat folytatjuk, már a szovjet tudomány útmutatásai alapján termelünk.” De ugyanígy ír Szabó Jolán, Pieva István, Csizmadia János és még sok fiú, lány. Megírják, hogy tanulmányi kiránduláson voltak a Dunántúlon — Tolna megyében. Gyapotot szedtek a högyászi áltarra gazdaságban. „Még kerestünk is“ — írják büszkén, „Két és fél nap alatt kétszáz forintot kerestem, pedig igazán nem erő.tettem meg magam — írja Lukács Margit — és amellett megismertem ezt a hazánkban még új növényt. Voltunk Miskolcon a mezi'r gazdasági kiállításon és Tapolcára is kimentünk. Voltunk a Hatvani Cukorgyárban és szép fővárosunkban, Budapesten is,-Tavasszal elmegyünk a hegyekbe kirándulni.’' A szovjet nép nagyszerű építkezései Megyénkben 145-re emelkedett a népkönyvtárak száma A salgótarjáni körzeti könyvtár " lassan két éve, hogy megkezdte működését. Feladata, a népkönyvtárak szervezése a könyvtármunka irányítása és a dolgozóik között terjeszteni a kultúrát, megszerettetni velük a könyvolvasást. A könyvtár közel 1900 darab könyvvel kezdte meg működését és ez az állomány állandóan emelkedett, míg a múlt év végére meghaladta a 28.000 kötetet. A művek között nagy helyet foglalnak el a szovjet, a hazai és a haladó külföldi szépirodalmi müvek. Az elmúlt év májusáig a körzeti könyvtár egyedül fogta át a megye területét, azóta pedig a balassagyarmati könyvtárral együtt működik. Működésünk ideje alatt szép eredményeket értünk el. Amíg 1949 végén 72 népkönyvtár működött a megyében, addig az elmúlt év végéig 145-re emelkedett ez a szám és 1200-ról több mint 9000-re emelkedett az állandó olvasók száma. Könyvtáraink például az elmúlt évben több mint 86.000 könyvet kölcsönözlek ki. Munkánk a népkönyvtárosok működésén mérhető le. Többségben vannak az olyan könyvtárosok, akik agitációs munka segítségével ismertetik meg dolgozóinkéit az egyes müvekkel és ebben segítséget kapnak a községi tanácstól is. Maconka község tanácsa például nemrég kapott népkönyvtárat és a tanács külön helyiséget biztosított .számára, ahol hetenként legalább egyszer befülenek. A dolgozók műveltségének állandó fejlődése megmutatkozik a község begyűjtési eredményében is. Jó munkát végez Banos János ecsegi népkönyvtáros is, aki maga is sokat olvas és az olvasókkal folytatott beszélgetésének eredménye, hogy a község lakosságának 11 százaléka rendszeres olvasója a népkönyvtárnak. Sok ilyen példát lehetne még felsorolni, de el kell mondani azt is, hogy nem mindenütt értik meg a könyvtármunka jelentőségét. Somoskőújfalun például még a könyvtár kitörött ablakát sem tudták megcsináltatni, Karancsalján — ahol pedig azzal dicsekednek, hogy a faluból sok káder került ki — 5 hónap óta nem voltak képesek könyviárost beállítani A népkönyvtáros munka megsegité sére népművelési kormányzatunk feb ruárban hatnapos tanfolyamot szer vez, amely' a máj tál gárdonyi üdüld ben lesz megtartva. Igen fontos, hog a községi tanácsok, tömegszervezetein a tanfolyamra megfelelő elvtársaka küldjenek be. Jeszenszkj Miklós* a salgótarjáni körzeti könyvtár vezetője. Nagy sikerrel szerepelt Budapesten a salgótarjáni népi zenekar B udapesten a művészek szövetségének székhazában az ország legjobb népi zenekarai gyűltek össze ippasztalatcserére, hogy 'íz egyes előadott müvek alapján stílus. ’játékmód és műsorpoliTi- kailag meghatározzák a népi zenekarok jövendő feladatait. A miskolci népi zenekar 34 tagja játéktechnikában mutatott remek formát. A pécsiek 25 tagú népi zenekara össz- játék tekintetében aratott elismerést: A legnagyobb sikere kétségtelenül a salgótarjáni népi zenekarnak volt, amely a remek összjá- tékon, technikai felkészültségen kívül műsor- politikai vonalvezetésűkkel aratott osztatlan elismerést. Nógrádi népdal-gyűjteményükkel az ankétra összegyűlt legjobb zenei szakemberek figyelmét hívták fel arra, hogy Nógrád területén egy egész sor ősi népduihagyomány van. Az Állami Népi Együttes vezetői, a minisztérium küldöttjei példaképül állították zenészeinket a többiek elé. Botos Andor,. a népi zenekar vezetője biztos játékvezetésével aratott nagy sikert. Juhász László, a megyei tanács népművelési osztályvezetője Ifjúságunk megváltozott életéről írnak a balassagyarmati technikum tanulói Több figyelmet Mátranovák kultúrélete iránt
