Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)
1952-01-09 / 3. szám
SZABAD NÓGRÖD Az évi és napi terv teljesítéséért indulnak harcba Forgács bányaüzem vezetői és dolgozói a termelési értekezlet ulán. Teremtsenek rendet soraikban, hajtsák végre az országos tanácskozás határozatait a bag- lyasaljai Rákosi tszcs-ben. MDP NÓGRÁDMEGYE I P Á R T B I Z O TT SÁ G Á N A K L A P J A Vili. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 1952 JANUÁR 9. A pártonkívüli aktíva jelentősége a szocializmus építésében Hazánkban a szocializmus alapjainak építése, az ország széleskörű iparosítása és a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi gazdálkodásra való átala kítása, hatalmas ütemben folyik. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség 1951 november líO-i ülésén mondott beszédében megállapította, hogy gyáriparunk termelése a múlt esztendő hasonló időszakához képest 29 százalék kai emelkedett, — tehát közel egyhar- madávál. Szántóterületünknek közel egynegyedén szövetkezeti és állami gazdaságok dolgoznak. Ilyen hatalmas iramú fejlődés a kapitalista országokban teljesen elképzelhetetlen. Mindez azonban nem magától megy és csak úgy lehetséges, ha pártunk maga köré tömöríti a dolgozók százezreit és mozgósítja őket a párt és a kormány ál tál kitűzött célok megvalósítására. De hogy a dolgozók millióit m >zgósí- lani tudjuk, nem elegendő maga a párttagság, hanem meg kell lenni a tömegekben anna'k a hídnak, amely összeköti a pártot a tömegekkel. Ez pedig a pártonkívüli aktívák széles hálózata, Ä pártonkívüli aktívahálózat létrehozása és szakadatlan szélesítése tehát szoros összefüggésben van a párt és a tömegek közötti viszony kér désével. a szocializmus építésével és, ezért elsőrendű pártfeladat. Mii értünk a pártonkívüli aktíva alatt? A pártonkívüli aktívák aiatt azokat a dolgozókat értjük, akik pártunknak nem tagjai, de egyetértenek a párt politikájával, résztvesznek célkitűzéseink megvalósításában és aktiv társadalmi munkát fejtenek ki ennek érdekében. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy minden dolgozó egyben pártonkívüli aktíva. Ezzel teljesen leegyszerűsítenénk ezt a kérdést és mesterségesen akadályoznánk azt az igen jelentős politikai munkát, mely a pártonkívüli aktívák nagy tömegeinek a megszervezésére és nevelésére irányul. De viszont nem lenne helyes az sem. ha a pártonkívüli aktívákkal szemben olyan követelményeket állítanánk, mint a párttagokkal szemben, mert ezzel leszűkítenénk a pártonkívüli aktívák széles bázisát, gyengítenénk a párt tömegbefölyását és elmosódna a határvonal a párttagság és a pártonkívüli tömegek között. A pártonkívüli .aktívák összekötő kapcsot. hidat jelentenek a párt és a tömegek között. Ez azt jelenti tehát, hogy a pártonkívüli aktívák soraiba azok számíthatók, akik aktiv társadalmi munkát vállalnak. Továbbá, hogy a pártonkívüli aktívák hálózatát nem szabad leszűkíteni a szűk értelembe vett pártonkívüli népnevelőkre, hanem ide keli vennünk az aktiv tömegszervezeti tagokat, a tanácsok tagjait, a munkás és paraszt levelezőket, akik leleplezik bírálatukkal a helyi fogyatékosságokat stb. Falun különös jelentősége van a jelenlegi szakaszban a pártonkívüli aktívák tömegei növelésének és nevelésének. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy: „ . . . pártunk alapvető feladata a falun az, hogy a parasztokból több százezer főnyi, nagyszámú pártonkívüli aktívát teremtsen, melyek össze tudják kötni a pártot a dolgozók tízmillióival . .. Ilyen aktíva nélkül, amely feltétlenül nagyszámú és fel Létlenül igazi parasztokból áll, pártunk a falun állandóan betegeskedni fog.” Nálunk a falun már eddig is , jelentős változás ment végbe. De mégis a falun a fejlődés üteme nem olyan gyors, mint a városban, az osztályharc szakadatlanul éleződik, a termeiőszövet kezetek egyrésze nincs még eléggé megszilárdulva, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy feladata még elöltünk áll, a párt szervezetei is kisebb taglétszámúnk és gyengébbek mint az üzemben. Ezért itt különösen döntő, hogy a termelőszövetkezetekben,, az állami gazdaságokban, de nem kevésbbé a magángazdálkodást folytató dolgozó parasztok között széles pártonkívüli aktívahálózatot teremtsünk;: Sztálin elvtars így teszi fel a kérdést 1924-ben: „Vagy teremtsünk ilyen aktívát és ezzel egyenlővé tesz- szük pártunk falusi helyzetét városi helyzetével és akkor sem ilyen kérdés tői, sérrtilyen nehézségtől nem riadunk vissza: vagy nem teremtünk ilyen aktívát és akkor egész falus' munkánk mindkét lábára sántítani fog," Nálunk m3 f3lun jelentős törnegszer- vc-zetek vannak, mint például a tanácsok, DISZ, termelőszövetkezetek stb. Ezek a tömegszervezetek a dolgozó parasztok jelentős részét átfogják és összekapcsolják pártunkkal. Mégis alapvető feladat, hogy a párton- kívü i aktívák számát növeljük falun, me''t a feladatok állandóan nőnek. Rákosi élvtárs a Központi Vezetőség november 30-i ülésén rámutatott arra, hogy termelőszövetkezeteinkben a munkafegyelem még nem kielégítő, a munka szervezése ierén hiányosságok vannak. A termelőszövetkezeteket meg kel! szilárdítani, mert ha ezt nem tennénk, akkor ez akadályozná további fejlődésünket. Továbbá falun az állami fegyelem, az adófizetési és beadási kötelezettség terén is sok a tennivaló. Mindezek a feladatok megkövetelik, hogy falusi pártszervezeteink is növeljék a pártonkívüli aktívák tömegeit, mert ezzel növelik a párt befolyását és meggyorsítják a falu fejlődését. Leninnek és Sztálinnak a pártró! szóló tanításában alapvető kérdés a párt és a tömegek közötti szilárd kapcsolat. „A párt nő és erősödik — .tanítja Sztálin elvtárs —, ha n i és erősödik a párt körül a pártonkívüli aktíva széles rétege. A párt senyved és sorvad, ha ez az aktíva hiányzik.” A pártnak a hatalom kivívásáért folytatott harcban épúgy, mint a szocializ mus felépítésének idején, szüntelenül erősíteni kell 'kapcsolatát a dolgozó tömegekkel. Ha ezt nem teszi, elkerülhetetlenül elszigetelődik. Sztálin elvtárs azt tanítja: „Ha a kommunisták bthúzódlak volna a maguk csigaházába, fallal választva el magukat a pártonkívüiieklöJ, mindent .tönkretettek volna. Annak, hogy a kommunistáknak sikerült a szocializmusért folytatott harcukban dicsőséget szerezniök, a kommunizmus ellenségei pedig megsemmisüllek, többek közt az az. oka. mert a kommunisták értettek hozzá, hogy a pártonkivüliek legjobbjait ügyükbe bevonják. hogy a pártonki- vüiiek széles rétegeiből újabb és újabb erőket merítsenek, hogy a pártjukat a pártonkívüli aktivisták tömegével vegyék körül.” A pártonkívüli aktívák tömegei nö' vetése hozzásegít bennünket ahhoz is, hogv a párt sorait ténylegesen & dolgozók legjobbjaival erősítjük. Ahol széleskörű pártonkívüli aktíva van, ott nem nehéz a tag. és tagjelöltfelvételi munka, mert a pártonkívüli aktívák táborából nagyszámban nevelődnek ki azok, akik alkalmasak arra, hogy pártunk soraiba felvegyük. Nálunk még gyakori tapa.szta;at, hogv a pártonkívüli aktívák száma a kampányfeladatok idején nö, majd utána visszaesik. Erről persze nem a; pártonkívüli aktívák tehetnek. Ahhoz, hogv rendszeresen, állandó és egyre növekvő pártonkívüli aktíva vegye körül a pártot, vagy a helyi pártszervezeteket, ahhoz legalább is három feltételt kell biztosítani. Az első. hogv szervezeti alapot biztosítsunk a pártonkívüli aktívák részére. liven szervezeti alap maga a tömegszervezet. Ezért a tömegszervezetek munkájának ellenőrzése. segítése — különös tekintette! a DISZ-re — fontos feladat. Második feladat, hogv a pártonkívüli aktívák tömegeit bevonjuk a szervezett politikai oktatásba. Ez feltétlenül fontos, mert énü kül nem tudnánk helyesen dolgozni, nem látnák munkájuk célját és ez végülis az aktívaháiózat szűküléséhez vezetne. Harmadik, hogv a pártonkívüli aktívák részére állandó feladatokat jelöljön meg a pártszervezet és szabja meg munkájuk irányát. Ha ez nincs meg. ha a pártonkívüli aktívákat nem mozgósítjuk újabb és újabb feladatok elvégzésére, akkor a hálózat széthullik. Ezért a pártonkívüli aktívákat nemcsak kampányfeladatok idején, de a mindennapi feladatok végrehajtásába is be kell vonni. A kommunista pártok vilagszerte döntő befolyásra tettek szert a tömegek között és döntő politikai tényezővé váltak. A Szovjetunióban s a népi demokratikus országokban vezetik és irányítják a kommunizmus, illetve a szocializmus építéséért folyó harcot, Az imperialista országokban és a gyarmatokon vezetik a békéért, a tél- szabadulásért folyó harcot. Hogy mindez így van, annak egyik legfontosabb alapja, hogy állandóan támaszkodnak a dolgozó tömegekre szilárd kapcsolatban állanak velük és , szüntelenül nevelik a. pártonkívüli aktívák milliós táborát. Hídvégi Ferenc AZ 1952-ES TERV TELJESÍTÉSÉÉRT! \ minisztertanács vándorzászlajáért folytatott versenyben a Salgótarjáni Acélárugyár az első a kohászati üzemek között A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói a minisztertanács vándor-zászlajáért folytatott versenyben a vaskohászati üzemek között az első helyezést érték el. Az éves termelési tervüket 104.8 százalékra teljesítették, 96.7 százalékos tervszerűség me lett. selejtjükel pedig 0.79 százalékra szorították le. Az elmúlt évben a dolgozók 83.5 százaléka vett részt a munkaversenyben. Eredményük eléréséhez hozzájárult, hogy a huzalműben, valamint a hideghengerműben gyorshúzási, illetve gyorshengerlési módszert vezetlek be szovjet módszerek alapján. A martinikemence felé vezető generátor csővezeték munkálatait két nap helyett egy nap alatt végezték el. Ez azt eredményezte, hogy a kemence leállásál 32 óráról 10 órára csökkentették le. Melegsajto'ó szerszámukat kemény krómozássaJ készítették, miáltal a szerszámcserék számát lényegesen csökkenteni tudták. Kemény krómozással a szerszám élettar tama megsokszorozódik és az értékes ötvözött szerszámok helyett szerszámokat közönséges szerszámacélból készíthetnek. A vasöntödében műszaki á szervezéssel a formázás, szárítás, öntés és tisztítás vona án a munkafolyamatokat megrövidítették és így a kohászati vállalatok megnövekedett kokiila igénylését maradéktalanul teljesíteni tudták. A tuzhelygyári Béke-brigád és a műszaki vezetők egész évre szóló versenyszerzőtíést kötöttek A Sa'gótarjáni Tűzhelygyár öntöde II. Béke-brigádjának tagjai Pó!a Imre sztahanovista, id. Bandur Mihály sztahanovistajelölt, és Gergely Dénes sztahanovista kéziformázó a verseny továbblendítéséért, a termelés fokozásáért, a seiej'icSökkenlésért munkamódszerük átadását 1 tározták el. Ennek érdekében az alábbi versenyszerződést kötötték az üzemvezetőséggel: /. A Béke-brigádot 9 kézijormázó segéddel kibővítik, akiknek legnagyobb része fiatal segéd. Névszerinti ifj. Bandur Mihály, ifj. Lipiák Pál. Szi- gyártó József. Kovács Ferenc, Környei Pál. ifj. Fodor Gyula, Urbán László, Csornány Fajos. Kecskés József, Bálint Ferenc. 2. A Béke-brigád bérelszámolása egyéni teljesítmény alapján történik. A Béke-brigád alakító tagjai, váltatják, hogy a brigád 9 új kéziformázójánük munkamódszerüket átadják, és a komplikált munka elvégzésére megtanítják. 3. Vállalják, hogy a 9 fiatal kézijor- mazó 1952. első negyedében külön- külön 150 százalékot elér átlagban cs selejtjük 3 százalék alatt fog mozogni. 4. A brigádon belül versenyt indítanak .,a szakma legjobbja" címért és a legkisebb selejtszázalékért. 5. A mintahomok eddigi napi 20 taliga ielhasználásából 25 százalékot, azaz 5 taligával megtakarítanak. 6. Munkahelyeiket rendbentartják és tartatják az oda beállított kél segédmunkással is. 7. A brigád egyetlen tagja sem hiányzik igazolatlanul. 8. Munkájukat munka kezdete előtt 10 perccel felveszik. Az üzem műszaki vezetői a Béke- brigád vállalásaira úlenvállalást tettek: 1. A munkahelyet úgy csoportosítják át, hogy a brigád 12 tagja egy csoportban dolgozhasson. 2. .4 minfhomokol a brigádhoz beosztott két segédmunkással a munkahelyre szállíttatják. 3. ,4z iirilőcsoporttal a munkahelyei elkészíttetik és a rakáshomokok tökéletes feírostá ását elvégeztetik, vagyis ellenőriztetik, 4. A munkák kiadását a brigádveze- tökön keresztül végzik. 5. Pontosan vezetik a termelési eredményeket és a hónap végén rendszeresen kiértékelik azokat. „ 6. A versenyszerződések kezelését és adminisztrálását pontosan elvégeztetik, a dogozók tervváW.a ását 10 naponként a dolgozók tudomására kozák. 7. Grujikflnon mutálják ki a brigád tervteljesilését és sclejlállását. 8. A brigáddal minden hónap 1-én közük a következő hónapra előirányzott tervet. Új lőmesferek Szorospatakon A szovospatak: . bánya üzemnél a Rímes térkép tő tanfolyam befejeződött. A lőmesterképzö tanfolyam hallgatóinak vizsgáztatásán a bányarendészeti felügyelőség és a szakszervezet is képviseltette maga' .Ezenkívül résztvett löbb műszaki vezető és szakoktatási felelős is a vizsgáztató bizotlságban. Szorospalaki üzemnél a lömesteri vizsgán 4 dolgozó kiváló, 5 dolgozó jó, 1 dolgozó közepes, 3 pedig megfelelő eredményt ért el. Ezek a dolgozók az 1952-es évben már mint hivatásos lőmesiecek fogják elősegíteni tervünk teljesítését. Szerémi László, Szabad Nógrád levelezője, Szoros- patak. A tiszti tó műhely dolgozói minden nap túlteljesítik tervüket A Salgótarjáni Tűzhelygyár tiszti- főműhelyének dolgozói kimagasló munkasikerekkel köszöntötték az új esztendőt, ötéves tervünk harmadik évének beindítását. Január 4-én Te pl an Zoltán 191, Rozgonyi Dezső 197, Pusztai József 190, Pusztai János 201. Király Bálint 217, Fodor Sándor és Pálkerti Zoltán 228 százalékra téliesítetté napi tervét. A miihely átlaga ezen a napon 157 százalék volt. A tisztitóműhety. dolgozói most hosszúlejáratú versenyszerződés. megkötésén dolgoznak., hogy az elért eredményeket állandósítsák, sőt fokozzák azt. A tisztitóműhety dolgozóinak példáját kövessék a gyár többi dolgozói is. A Tűzhelygyár az elmúlt évben alaposan lemaradt tervének teljesítésében, amely nemcsak az anyaghiány, hanem nagyrészben a hiányos munkaszervezés következménye. Tehát tanuljanak az elmúlt év tapasztalataiból és már most rendszeresen teljesítsék mindennapi tervüket. Jobb munkaszervezéssel, a fegyelem megjavításával harcoljanak bányaüzemeink a terv mindennapi teljesítéséért A nógrádi szénbányák trösztjéhez tartozó vál'alatok az új tervév első hetében a következő eredményeket érték el: 1. Salgó-Fjóna 103.8, 2. Nagybátonv 98, 3. Zagyva 99.5. 4. Mizsería 90.4, 5. Mátranovák 86.9, 6. Kisterenye 81.9, 7. Ménkes 80.5, 8. Tiribes 73, 8. Kanyás 67. A bányavállalatok tervteljesítésének ez a nagyfokú lemaradása veszélyt jelent, amely rányomja bélyegét a havi és évi terv teljesítésére is, ha a párt-, szakszervezet és műszaki vezetők sürgősen nem intézkednek a lemaradások behozása érdekében. A tervtől való lemaradás egyik okozója ebben az évben, is ugyanúgy, mint a múlt évben a laza munkafegyelem, az igazolatlan műszakmulasztás. A Tiribesi Vállalatnál például az első’ néhány nap alatt 143 igazolatlan műszakniuiasztás volt, a Kisterenyei Vállalatnál 128. A mát- ranováki és Zagyvái Vállala'nál. de ugyanígy a Nagybátonyi Vállalatnál is csökkenést mutatnak az igazolatlan műszakmulasztások számadatai, de a felvilágosító munkát még tovább kell fokozni, hogy a munkafegyelem még jobban megszilárduljon, A vállalatok legtöbb üzemeinél a munkaszervezés hiányosságai idézték elő a lemaradásokat. Sürgősen arra kell venni az irányt, hogy minden termelőcsapat részére biztosítva legyenek a munkahelyek, hogy ugyanúgy, mint a Salgó-Róna, a többi vállalatok is minden nap teljesíteni tudják előirányzatukat. Csapatának minden tagját sztahanovistává nevelte Kovács József, Forgács-lejtős dolgozója Mint a Forgács-lejtős versenyfele- lőse, arról szeretnek beszámolni, hogy üzemünknél Kovács ifj. József sztahanovista,'a D/SZ-brigád vezetője eleget tett vállalásának. Kovács elvtárs vállalta, hogy 1951 végére azt az öl elvtársat, akik jelenleg is veié dolgoznak, munkamódszerének átadásán keresztüt sztahanovistákká neveti. December 2J-re három munkatársa kapta meg a sztahanovista oklevelet és 300 forint jutalmat. Január I-re elérte, ho y még két társa. Csirke Lajos és Benyus József is elérték a sztahanovista szintet. Mindketten sztahanovista kitüntetésre vannak felterjesztve. Október—december hyvi állaguk meghaladja a J60 százalékot. Kovács elvtárs brigádja a sztálini versenyben 157 százalékos eredményével megszerezte az első helyet. A két ünnep közölt rendezett becsülethéten is elsők lettek 104.8 százalékos eredménnyel. Kovács ifj. József tehát állta a szavát. Most az a megtiszteltetés érte öt. hogy 1 hónapig a nagybáto- nyi bányász-pártiskolán tanú,hat. Budafoki Sándor, Forgács-1 ejtős versenyt eleiőse. Az acálárugyári gázgenerátor-üzem vezetője és művezetői csatlakoztak a Deák-mozgalomhoz * z. 1952-es tervév beindulásával az ^ első műszakon megtartott értekezleten a kazángenerátorüzem három művezetője és üzemvezetője csatlakoztunk a Deák János MAVAG művezető által e indítóit mozgalomhoz. Ezt azért tettük, mert tudatában vagyunk annak, hogy gyárunk felemelt termelési tervének teljesítése az eddiginél pontosabb. jobb munkát kötetei meg. A Deák-mozgalomhoz való csatlakozásunk alkalmával még aznap ismertettük a dolgozókkal, hogy a munkaidő pontos megkezdése érdekében mit .jelent, ha mi, a generáior-telep do'go- zó; 10 perccel a munkaidő megkezdése előtt már elfoglaljuk munkahelyeinket. Üzemünk minden do'gozója megértette, Hogy csakis a Deák-féle mozgalom 'betartásával tudjuk biztosítani termelő üzemeink dolgozói részére időben a terme'ésükhöz szükséges gőz- és gázmennyiséget. A kazángenerátor-telep dolgozói 3-án és 4-én már mindany- nyiao e'fogla'ták he'yükef 10 perccel a munkaidő megkezdése előtt. Ez éreztette is hatását a GSz-üzemben, ahol a gázkemence dolgozóinak nem kellett várakozni, mint azelőtt, amikor a melegítéshez nem kapták meg a szükséges hőfokot. Ezzel kapcsolatban azt kérjük a MAVAUT vezeiőitől, hogy ők is csatlakozzanak a Deák-mozgalomhoz, mert például 5-én a inunkássZáHító autó késése miatt Nagy B. István dolgosunk, aki Pélervásárról jár be, 6 óra Irelyett csak délben 12 órakor tudta elfoglalni helyét. Ezért a napon gyárunkból 40 dolgozó maradt ki munkából, vagy 6 óra késéssel érkeztek munkahelyükre. Ehhez hasonló esetek gyakran előfordulnak. A MAVAUT vezetői több felelősséget érezzenek munkájuk iránt és alaposabban vizsgálják meg, hogy beosztottjaik megteszik-e a kellő intézkedéseket, mie'őtt útraindulnak. Malomhegyi István Boródi Ferenc üzemvezető, Paskó Gusztáv művezető. művezető,, Kovács Ágoston művezető.
