Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-09 / 3. szám

2 SZABAD xlSf.RAD 1952 JANUAR «. Malenkov elvtársat Lenin-renddel tüntették ki A Szovjetunió Legfelső' Tanácsának Elnöksége 1952. január 7-én rendele­tet fogadott el G. M. Ma'enkov elv- társ Lenin-renddel való kitüntetéséről. A rendelet ígv szól: „G. M. Malenkovnak, a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága titkárának és a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhe­lyettesének 50. születésnapja alkalmá­ból a Kommunista Párt és a szovjet nép szolgálatában végzett munkában szerzett kimagasló érdemeinek elisme­réséül a Lenin-rendet adományozzuk. N. Svernyik. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé nek elnöke, A. Gorkin, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének titkára.'' A Francia Kommunista Párt nyilatkozata a kormányválságról A dolgozó tömegek nyomása meg­buktatta a Eleven-kormányt, amely az államvasutak és a társadalombiztosító deficitjét egy kerettörvénnyel úgy akarta eltüntetni, hogy az alkalmazot­tak és munkások létszámát kívánta csökkenteni. Ma reggeli számában a l’Humanité közli a Francia Kommunista Párt nyi­latkozatát. amelv megállapítja: Az amerikai imperialistáik és a zsoldjukban álló francia politikusok olyan kormányt akarnak létrehozni, amely megvalósítja Pleven terveit, vagy ezeknél még aljasabbakat. Olyan kormányt szeretnének alakí­tani. amelyben helyet foglalnának de Gaulle hívei, amely a népi ellen­állást fasiszta intézkedésekkel pró­bálná megtörni, hogy megnyissa az utat de Gaulle diktatúrája számára. Amennyiben az imperia'isták és la­kájaik ezt a tervet nem tudnák meg­valósítani, a jobboldali szociáldemo­kratákat próbálják maid be­vinni a megalakítandó kormány­ba. abban a reményben, hogy elvon­ják a tömegek egy részét attól a harctól, amelyet a háborús politika és a szociális élet leziillesztése ellen folytatnak. Ezekkel a próbálkozásokkal szem ben. amelyek ellentétesek a nép ér­dekeivel, a Francia Kommunista Párt mást javasol: minden francia hazafi egységét, a haladás, szabad­ság, függetlenség és béke politiká­ját. A köztársaság elnöke a válság megoldását célzó tanácskozásait ma délelőtt kezdi meg. A törvénvhozás két házának elnöke után egymásután fogadja a politikai pártok képviselőit, köztük Jacques Duclos eivtársat. Po­litikai körökben a helyzetet bonyolult­nak látják "és azt állítják, hogy a vál­ság hosszúnak ígérkezik. A munkanélküliség és nyomor növekedése az USA-ban A z USA munkaügyi minisztere, Tobin, az október 8-án Washingtonban megtartott sajtókonferencián kijelentette, hogy a haditermelés növe­kedése ellenére ,,az ország számos vidékén a munkanélküliség lényeges sú­lyosbodása észlelhető”. Totón szerint 218 ipari körzetben „munkaerőfelesleg mutatkozik“. Különösen rohamosan nő a munkanélküliség Detroitban, ahol, Tobin szavaival élve, „a foglalkoztatottság tizenöt hónap óta a legmélyebbre süllyedt”. Azoknak az embermillióknak sorsa, akiket megfosztottak annak lehető­ségétől, hogy munkájukkal egy darab kenyeret megkeressenek, valóban szá- nalomraméltó. Nem sokkal jobb azoknak az egyszerű amerikai millióknak helyzete sem, akik még annyira szerencsések, hogy megtarthatták munka­helyüket. A megélhetés az Egyesült Államokban szakadatlanul drágul. Még a hivatalos, nyilvánvalóan csökkentett adatok szerint is az élelmiszerárak csak 1950. évben 15 százalékkal emelkedtek. A múlt év első felében az élelmi­szerár-színvonal 55 százalékkal volt magasabb az 1948. évinél és 162 száza­lékkal magasabb a háború előttinél. Ezzel együtt gyorsan emelkedtek az adók is. 1950-ben összál'ami adók 55 milliárd dó’lárt lettek ki az 1941. évi 9 mi'- Hárddal szemben. A múlt év első felében elérték a 65 milliárdot. Nem nehéz megérteni, milyen súlyos az egyszerű amerikai munkások helyzete. Még a reakciós sajtó sem tudja elleplezni az amerikai dolgozók több­ségének siralmas helyzetét. Jellemző az United Press hírügynökség tudósító­jának jelentése Philadelphiából. Ez beszámol arról a vizsgálatról, amelyet a múlt nyáron ebben a hatalmas ipari centrumban élő Leonard Fletcher munkás családja körében végzett. De adjuk át a szót az United Press tudósítójának: „Tegnapig Fletcheréknek hét fiúk volt, de a négyhónapos Harry éhenhalt. Frank Glosser orvos kijelentette, hogy egy másik kisfiú, a tizennyolc hónapos Albert a hiányos táplálkozástól olyan gyenge, hogy nincs ereje a szemét ki­nyitni. Glosser látta a sápadt, piszkos gyermekeket, a szegényes szobát, a hulló vakolattal, a szakadt, piszkos matracokról foiszló rongyokat a három ágyon, amelyen kilenc ember alszik. A házban nincs vízvezeték, WC és kályha, csak egy kis tíizhe'v. nincs takaró, vagy bármiféle ágynemű. Mindenütt szenny. A sötétség sem tudja eltakarni ezt a nyomort. A szobában bűz ter­jeng.’“ Ehhez még hozzá kell tenni, hogy Fletcher, akiről szó van, 65 dollárt keres egy héten, ami magasabb a munkabérátlagnál. MÍG A C HE SON ÚR BESZÉL... Irta: Anna Karavajeva Acheson és talpnyalói az Egyesült Nemzetek Szervezetének gyűlésén sok­mindennel megpróbálkoznak a népek félrevezetésére. Acheson úr állandóan az amerikai imperialisták „békeszere- tetéről” beszélt. Az USA külügymi­nisztere kenetteljes szónoklatokkal, a „leszerelésről" szóló hazug ígéretekkel szeretné elaltatni az emberiséget. Acheson úr beszédeinek hatását könnyen felmérhetjük. Elég átlépnünk a Chaillot-palota küszöbét és kimenni a párizsi utcára. A francia főváros utcáin az új meg­szállók léptei döngenek. Immár hat éve, hogy az amerikaiak megszállva tartják a? országot. A párizsiak em­lékezetében tisztán ál! egy megdöb­bentő kép, a Place de la Concorde képe egy évve! a felszabadulás után. A hatalmas gú'ákba rakott puskák között nagydölyfösen amerikai tisztek sétáinak. — A hitleristákat kikergettük, most meg idejöttek... ezek! — hallats%tl a nép hangja Franciaország új megszállói bele­fogtak annak a tervnek megvalósítá­sába, amely szerint az országot telje­sen az amerikai bankároknak és tá­bornokoknak kell alárendelni. Az ag­resszív ..atlanti hadsereg közlekedési övezete" — ez ma az amerikai termi­nológia szerint a megszállt Francia­ország! Még a jobboldali „Monde" című pá­rizsi lap is kénytelen beismerni. „A Limoges-Párizs vonalon az első osz­tályú vasúti kocsikon ugyanúgy csak angol beszédet tehet hallani, mint például a Potomac partján, vagy a Michigan tó közelében ... Franciaor­szág útjait egyre jobban ellepik a füstös, zöldszinii ponyvákkal fedett autók és teherautók tömege. Oldalu­kon felírás: ECCZ, a közlekedési öve zeiek európai parancsnoksága..." Chateauroux viszonylag nem nagy, meghitt városka índre megyében, Franciaország szívében, A városka la­kói még alig felejtették el a német megszállás nyomasztó légkörét, most új megszállók íolytogatják őket. A városban ötezer amerikai van. Az asz- szonyok és lányok állandó zaklatásban élnek. A züllött, ittas amerikai katonák mindent kisajátítanak. Főhadiszállásuk a ..Lide" és .Jockey" bárban van. A megyei tanács jobboldali szo­cialista elnöke, Max Guimans jel­lemző rendszabályokat" hozott: 175 ezer frankos hitelt szerzett a „nemi- beteg-ellátó intézet munkájának meg­javítására”. Chateauroux polgármestere, Rarno- net nemrégiben kijelentette a városi tanácsban, hogy az adófizetőknek 500 millió frankot kell befektetniük a megszállóknak szánt villákba. t Franciaországban 60 megyét tarta­nak a jenkik megszállva és ragadozó karmaikat már a többiekre is kinyúj­tották. Elképzelhető, mit jelent ez, ha egyedül Indre megyében már 7 mil­liárd frankba került az amerikai meg­k évi és a napi terv teljesítéséért indulnak harcba Furgács-bányaüzem vezetői és dolgozói a termelési értekezlet után Január 4-én terv ferner tető értekezle­tet tartottak Forgács-lejtős bányaüzem­ben A reggeli szak minden dolgozója összejött, hogv közösen kiértékeljék az elmúlt év tapasztalatait és meg­hallgassák az 1952-es évben rájuk há­ruló feladatokat. A tervismertető értekezleten Kere­kes Jenő elvtárs üzemvezetőhelyettes tartott beszámolót. Elmondotta, hogy aiz üzem dolgozói az elmúlt évben operatív terven felül 1212 tonna szenet termeltek. Termelési eredményüket elősegítette, hogy 4 szá lítógépet és 2 szovjet min­tájú fúrógépet kapott az üzem. A cik­lusos munkamódszer helyes alkalma­zása. a munkafegyelem betartása és a szocialista munkaverseny tette lehe­tővé, hogv Kovács iff. József sztaha­novista az emuit évben átlagosan 154 százalékot tudott teljesíteni. Jó munkát végzett még Simicska Imre csapata is, amely 137.7 százalékos évi áiiagtermeléssel segítette az üzemet a feladatok teljesítésében. Kerekes eivtárs elmondotta, hogy Nagyberegi Gyula csapatánál hiány­zott a jó versenyszellem, nem folytat­tak harcot a 480 perc kihasználásáért, bár a termelési adottságok ugyanúgy biztosítva voltak, mint az élenjáró csapatoknál. A 100 százalékot mégis nehezen tudták elérni. Beszét még Rabecz János és Handovics idős Fe­rencről. mint a munkafegyelem meg­szegőiről akik igazolatlan műszakmu­lasztással veszélyeztették a tervteljesí­tést. Az e'mult évben 404 igazolatlan műszakmulasztás volt, ami több m nt 1000 tonna szénveszte­séget jelentett népgazdaságunk szá­mára. Kerekes elvtárs ezután a siklókra, csapatokra és dolgozókra felbontott első negyedévi tervet ismertette. Ko­vács ifjú József sztahanovista DISZ brigádvezető, aki brigádjával együtt az F sikló első balosztóján dolgozik, az első negyedévre 600 tonna e'ő- irányzatot kapott. Ugyancsak 600 ton­nát kell kitermelnie Berzák Imre csa­patának. aki Kovács ifjú József csa­patát váltja Snwrer Gábor 9 főből álló csapatának 1200 tonna az előirányzata. Bocsa ifjú József, A siklóban dolgozó szabadságharcos brigádja 425 tonna e'őirányzatot kapott. De a többi dol­gozó is ugyanilyen pontosan megkapta, mennyit kell termelnie ahhoz. hogy első negyedévi tervéi teljesítse. Az első negyedévi tervfeladátok is­mertetése után a dolgozók javaslatokat tettek tervük tejesítésének sikere érdekében, Lehoczki István, a 11 -es csapat veze­tői« javasolta, hogv a második jobb osztó aiapközléjére 600 kilogrammos Villát szereljenek, ment ennek segít­ségével minden csapat egy-két csillé­vel többet tudna termelni. Csontos Ida gépkezelő arra kérte a vezetőséget, hogy az egy, vagy másiélórás Ideaé­sz állás. Ide juttatta Franciaországot vezetőinek szolgai meghunyászkodása az Egyesült Államok előtt! Míg Acheson úr „békeszerető" be sziédeket tart. Franciaország városai és falvai fölött sűrűsödnek a szegény­ség, az ínség és a szégyen felhői. Az amerikai katonai táborrá vált Chateau- roux sorsa megmutatja, hogy mivé te­szik a francia városokat a tengeren­túli háborús gyújtogatok. A francia nép természetesen szen­vedélyesen gyűlöli a megszállókat. Az egyik kávéházban két amerikai rendőr azt ajánlotta egy Soulas nevű fran­cia vendégnek, hogy koccintson vehik. Az amerikaiak a következő választ kapták: — Nem, én francia vagyok és nem koccintok az országomat megszálló idegen hadsereg katonáival! — Ml addig leszünk Franciaország­ban, ameddig akarunk, Még akkor is, ha ez nem leiszik a franciáknak! — .4 nácik is ezt mondták, de ez nem akadályozott meg bennünket ab­ban, hogy kidobjuk őket... A washingtoni kalandorok hiába számítanak a francia ágyútöltelékekre, Acheson úr és talpnyalói hiába pró­bálnak — halálrariadtan a népek erő­södő. egyra jobban terjedő békeharcá­tól — a ..békeszeretef' álarcába bújni, a nép felismerte, hogy az álarcok mö­gött prédára leső vadállatok húzód­nak meg. A francia dolgozók a világ népeivel együtt Visinszkij szavalt hallgatják és tudják, hogy ő elmondja mindazt, amit ők szeretnének odavág­ni az imperialistáknak. Tudják, hogv nagy ügyük a békeharc. minden idők legneme-’ebb ügye. biztos kezekben, a szovjet nép kezében van. sek megszűnjenek. Kotter Ágoston el­mondotta, hogy amióta a melegcsá­kány váltást bevetették, azóta napé másfél csillével termel többet. Java­solta, hogy mindenütt valósítsák meg a me',egcsáiíány-váltást. Ezután Jedlicsikta István a követke­zőket mnodotta: „Nem engedhető meg, hogy egyesek ugyanúgy, mint a múlt évben, fegyelmezetlenségükkel és iga­zolatlan hlátnyizáisukkal veszélyeztessék tervünk teljesítését. Kérem az üzem­vezetőségeit, hogy az igazolatlanul mu­lasztókkal szemben a legkeményebben lépjenek fel, mert csak így tudunk ele­get termi pártunk II. kongresszusa ha­tározatának, amelyet ötéves tervünk harmadik éve mi nda.no vsunk tói meg­követel.” Az értekezlet után Kovács ifjú Jó­zsef sztahanovista. DISZ brigádja vállalta, hogy az első negyedévre elő­ír ány zott 600 tonna helyett 670 tonnát termelnek. Ezenkívül versenyre hívták Berzák Imre csapatát, aki ugyanazon a mun­kahelyen vált ja őket és ugyanazt az előirányzatot kapta. Berzák Imre csa­pata örömmel fogadta a kihívást és előirányzaton felül ők is 70 tonna több- termelés* vállaltak. A szabadságharcos brigád 60 tonnát, Smórer Gábor csa­pata színtér» 60 tonna többtermelést vállalt. Ezen a napon Forgács bányaüzemnél 22 csapat összesen 578 tonna többter­meilést vállalt az első negyedév tér», előirányzaton felül. A dolgozók kötelezettséget éreznek vállalásaikkal szemben, mert a követ­kező műszakban rná,r megindult a csa­patok között a nemes versengés. Bér. zák Imre csapata január 5-én 188, a DISZ-brigád 180, Srmrer Gábor csa­pata 161, a szabadságharcos brigád pe­dig 159 százalékot ért el. Forgács-üzem párt-, szakszervezet és műszaki vezetői gondoskodjanak arról, hogy a termelési értekezleten a dolgo­zók által felvetett javaslatok rövid időn belül megvalósuljanak. Az üres csille ellátás és- a munkafegyelem meg­szilárdulása elengedhetetlenül szüksé­ges a megnővekedett feladatok elvég­zéséhez. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók vállalásainak teljesítéséhez minden műszaki előfeltétel biztosítva legyen. Az a tény, hogy Forgács lejtős akna január 5-ig bezárólag mindössze 88.6 százalékra teljesítette előirányzatát, arra figyelmeztet, hogy a termelés irányítását szervezettebbé kell tenni. Ügv hangolják össze a feltárás, fejtés és fenntartás munkálatát, hogy az tervük mindennapi teljesítését előse­gítse. Forgács-üzem dolgozol az el­múlt évben is eleget tettek feladatok­nak, most sem maradhat el egy pilla­natra sem. Harcoljanak keményen, bá- nvászbecsülettel lemaradásuk behozá­sáért és tervük túlteljesítéséért. Egy újítás viszontagságai Rákosi: „Sok helyről halijuk bogy az újítók javas atait a gyári irodák hetekre, vagy hónapokra elfektetik, s ahelyett, hogy az újítókat, észsze rűsítőket lelkesítenék és támogat­nák, inkább különböző formában hi deg tussal fogadják őket.” Mint gumijavitó kisiparos, körül­belül egy éve dolgozik Németh Ist­ván Salgóbányán. Még mikor más munkakörben dolgozott, egy új el­járást kísérletezett ki a bányász gumicsizmák talpa' ására és sarkafá- sára, amellyel a gurmcsizmák hasz­nálati idejét meg lehet kétszerezni. Ennek körülbelül két éve. Újítását többízben benyújtotta a salgótarjáni bányaigazgaíóság újítási bizottságá­hoz, de az újítási bizottság újítását még megvitatásra sem fogadta el. Végül 1951 tavaszán benyújthatta újítását, de köszönei nem volt benne. Miután három hónapig semilyen értesítést nem kapott az újításával kapcsolatban, elment érdeklődni és az újítási bizottság visszaadta neki azzal a:r indokolással, hogy kis­iparos újításával nem -foglalkoznak. Ekkor fö ment Budapestre a bá­nya. és energiaügyi minisztériumba Onnan augusztusban el is jöttek az ügyét kivizsgálni. Ez a vizsgálat megállapította, hogy az újítással ok- vet'enül foglalkozni ke I, mert idő­közben a gyakorlat bebizonyította, hogy az új ta'palási eljárás jó. Sal- góbányán nem egy dolgozó van, aki az így talpalt, sarka t csizmát már egy éve hordja. Idáig tehát még augusztus elején eljutott az ügy. Augusztus végén még egy lépést tett előre, de aztán ismét megfenek­lett. Ugyanis az történt, hogy az újítót felhívták Budapestre, aho: eljárását bemutatta. A gumigyár vé eménye- zése az volt. hogy az újítás kitűnő. Olcsóbb is és amellett jóval tartó- sabb, mint a régi eljárással talpalt csizmák. Ez 8 hónap garanciát nyújt, A gyár javasolta az egész országban va ó használatát. No végre! — gondolja magában az újítást benyújtó dolgozó. Az öröm azonban korai. Ugyan1« több nem is történt augusztus óta. Salgóbányán ugyan októberben megindítottak egy üzem; gumijavító műhelyt, amelynek vezetője Németh István lett, és ahol azóta ís az ö eljárásával talpa ják bányászaink csizmáit. Azt azonban hogy országos viszonylatban használ­ják-e ezt az eljárást, a,z újító, Né­meth István nem tudja. Nekünk az a véleményünk, hogy ne tanácskozzanak sokáig olyan dol­gok fö ött, amiről már a gyakorlat régen betózonyította, hogy jó. Es fő­leg nem megengedhető az, hogy egy újítást benyújtó dolgozót hónapokig nem értesítenek az újítás sorsa fe­lől. Ezzel neki ís, de más dolgozók­nak is, akik erről tudomást szerez­nek elveszik a kedvét attól, hogy újításon, észszerüsítésen törje a fe jét. Minden egyes újítási fe elősnek tisztában kell lennie azzal, hogy az újítás elbürokratizálásával az újító­mozgalom, a Sztahanov-mozgaiom szé esebb kibontakozását és ezzel a szocializmus építését akadályozza. A legszebb dolgozattéma A Magyar-Szovjet Tár­saság Országos Köz­pontja do'gozai-pályá- zatot hirdetett a közép­iskolai tanulók részvé­telével „Sztálin nevével épül a világ” címmel. A megadott határidő­re 58 dolgozat érkezett be az MSZT megyei titkárságára. amelyet egy bírálóbizottság vizs­gáit felül. A bizottság az öt legjobb dolgozatot felterjesztette az orszá­gos jutalomra. Névsze- rint Barna Ferenc. Sal­gótarján. közgazdasági gimnázium. Bakos Ba­lázs, közgazdasági. Fló­ró Kornélia, általános gimnázium, Pádár And­rás, kohó- és gépipari technikum, Laczkó Ist­ván, közgazdasági gim­názium Ezenkívül még tíz tanulót részesítenek köm viutalomban. Az alábbiakban rész­leteket közlünk Csőke Erzsébet 1 osztályú ta- auíó dolgozatából: „Szüléink nem élhet­tek békében, nekik a nyomorúság jutott osz­tályrészül. Sokszor hall­gatom nugyszüleim be­szélgetéséi, és olyano­kat mondanak, melyet hallani is rossz. Nagy­apámnak IS gyermeke volt, ő pedig beteges volt. Gyakran megtör­téni az. hogy ment vol­na munkába, de nem engedték, mert egy hé­ten csak három műsza­kot volt szabad letöl­teni. Munkanélküliség volt ükkor. Ezért bi­zony kevés pénzt ka­pott. Egy hónapban 15 —20 pengőt keresett. Ebből nem lehetett meg- élni. Csak nyomorogtak belőle. Anyukám is már II éves korában aratni járt a báró földjére, hogy segítse szüleit. Mi is öten vagyunk testvérek, mindnyájan lányok. Apukám 14 éve meghalt. A múltban még a kutya is hátat fordí­tott nekünk. Most nem is tudom elmondani bol­dogságomat. Anyukám a földművé sszövetke­zetben kapott állást, hú­gom ipari tanuló, in­gyen ruhát és könyvet kapott. En a közgazda- sági középiskola tanu­lója vagyok, amelyről a múltban még csak nem is álmodhattam, Ezt mind Sztálin elv­társnak. a szovjet em­bereknek köszönhetem. Az ö nevével harcolunk, és harcol minden becsű- leles ember mindnyá­junk legdrágább kin­cséért. a békéért. Mi sem állhatunk tétlenül magyar gyerekek, diá­kok. Jó tanulással, is­kolai munkánk megjavi- tásával bizonyltjuk ha­zaszeretetünket. elszánt békeakaratunkat, fel­szabadítónk. Sztálin elvtárs iránt érzett forró szer etet ünket."

Next

/
Oldalképek
Tartalom