Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)
1952-01-05 / 2. szám
4 SZABAD KOGR’iB IfSS JANUÁR 5, A mezőgazdasági dolgozók új szervezete tartsa legfontosabb feladatának a termelés előrelendítését, a munkafegyelem megszilárdítását Megyei küldöttértekezletet tartott a MEDOSZ Megyénkben, Balassagyarmaton tartották meg a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei küldött- értekezletét. ahol szocialista szektoraink legjobb dolgozói megválasztották azokat a küldötteket, akik az országos konferencián képviselik megyénket. Az értekezletnek komoly hiányossága volt, hogy a részvevők elég passzív magatartást tanúsítottak, nagyon kevés volt a hozzászólás, sokkal több küldöttnek kellett volna elmondani, hogy a saját munkahelyén milyen problémák vannak, milyen terveik vannak a munka megjavítása érdekében. Kristóf elvtárs, a SZOT megyei elnöke beszámolójában a nemzetközi helyzet ismertetése után elmondotta, miért vált szükségessé a mezőgazda- sági dolgoz ik szakszervezetének létrehozása. Rámutatott arra, hogy a megnövekedett feladatokkal a DÉFOS’Z már nem tudott megbirkózni. A gépállomások, állami gazdaságok és erdőgazdaságok dolgozói kérték, a SZOT-tól, hogy alakítsanak olyan érdekképviseleti szervet, mint az ipari dolgozóknak. „Környékünkön láttuk, hogy az ipari dolgozók érdekeit a szakszervezet jól képviseli — írták a recski erdőgazdaság dolgozói — és egyre jobban látjuk. hogy nekünk is ilyen szervezetbe kell tömörülni.” Gordos elvtárs, a ka- raneskeszi gépállomásról megírta, hogy a DÉFOSZ már nem tudja eléggé nevelni a dolgozókat, nem tudja úgy előrelendíteni a termelést, a munkaversenyt, mint ahogy azt építésünk mostani szakasza megköveteli. Hasonlóan írt Medvec elvtárs is. a hényeii gazdaságból és még sokan mások. Az üzemi gyűléseken fölvetették azokat a hibákat, amelyek gátolják a jó munkát. Ezeknek megszüntetését az új szervezettől várják. De elmondták azt is, hogy ezeket a feladatokat csak akkor , tudja megoldani,’ ha szorosan együtt dolgozik az üzemi pártszervezette!. Ezek után ismertette Kristóf elv-/ társ a szakszervezet feladatait. Legfontosabb feladat a termelés előrelenditése. a munkafegyelem megszilárdítása. Karolja fel a szakszervezet és terjessze el az élenjáró tapasztalatokat, alakítsa ki még jobban azt a szellemet. hogy 'a becsületes dolgozók ne tűrjék meg maguk között a rossz, fegyelmezetlen munkásokat. Gondoskodni kell a dolgozók kulturális neveléséről, Valamiint a törvényben biztosított szociális intézkedések megvalósításáról is. Elő kell mozdítania a szakmai színvonal emelését, de különösen nagy súlyt kell helyezni, a politikai nevelőmunkára, szorosan együttműködve a pártszervezettel. El kell érni, hogy olyan öntudatos dolgozók legyenek a szocialista szektorokban, aki'< felelősségiét éreznek munkájuk, népük iránt, akik élharcosai a mezőgazdaság előtt álló feladatok megvalósításának. Az állami gazdaságok legyenek a mezőgazdaság legjobb nagyárutermelő mlntabirtokai. Az új szervezet jó munkájának alapvető feltétele, hogy sokkal jobb kapcsolata legyen az üzemi párt- szervezettel, mint eddig a DÉFOSZ nak volt. Éneikül jó munkát végezni nem tudnak. Horn Dezső, a SZOT országos titkár ságának harcos üdvözletét tolmácsolta. Fölhívta a küldöttek figyelmét, hogy az országos konferenciára olyan dolgozókat küldjenek, aki kei szeretnek és becsülnek a dolgozók. Harcos, bátor szavakkal szólt hozzá Markó Mihály, a pásztói állami gazdaság dolgozója. — Aíí nem tűrjük meg magunk között a fegyelmezetlen dolgozókat, a riaplopá- kat — mondotta. — /\ dolgozók kívánságára már eddig is három ..lógóst“ távolítottunk el a gazdaságból és a kovácsot is — aki fegyelmezetten, aki iszik munkaidő alatt —. minden sajnálkozás nélkül el fogjuk küldeni, ha nem változtat magatartásán. Most még csak dorgálásban részesítették a dolgozók és figyelmeztették, hogy nem tűrik tovább a fegyelmezetlenséget. Vágvölgyl elvtárs. az acélgyári szervezett dolgozók üdvöz’etét hozta és A SALGÖTARJANI NOVEMBER 7 FILMSZÍNHÁZ január 3-tól 8-ig a ,.Windsor: víg nők'’ című német film- vígjátékot tűzte műsorára. SZABAD NÓGRAD MDP Nóqrádmeqyei Pártbizottsáqának lapja Felelős kiadó: NAGY KÁLMÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: egy hóra 3.50 Ft, negyedévre 10.50 Ft, félévre 21.— Ft, egy évre 42.— forint. Szikra Lapnyomda Bpest. József-krt 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály. ígérte, hogy mindenben segítik az új szervezetet. Nevezetesen a pásztói állami gazdaságnak és gépállomásnak fognak segíteni. Szabó elvtárs, a gépállomás alközpont jából elmondotta, hogy a terv teljesítését nagyban gátolja a munkaerőván- dorlás. (Szabó elvtárs viszont elfelejtett arról beszélni, hogy egyes gépállomásokon igen rossz a dolgozók szociális igényeiről való gondoskodás — tisztálkodási lehetőség, hálóhely stb. — és a dolgozóknak ezért nincs kedvük ottmaradni). Erre mutatott rá Benc&ik elvtárs, a DÉFOSZ megye! titkára, aki elmondotta, hogy sok gépállomás és állami gazdaság nem használja föl a jóléti keretet, mint például Kisterenyén is, ugyanakkor olyan legénységi pihenőjük van. amely egyátlalán nem megfelelő. A Z 1951/52 ÉVI ISKOLÁZTATÁSI TERVÜNKET a párt útmutatása alapján a lömegszervezetekre támaszkodva az iskola igazgatók és pedagógusok együttes erőfeszítésének eredményeként főbb vonásokban teljesítettük. Felemett közoktatási ötéves tervünk azonban a következő iskolai évben még nagyobb követelményeket állít elénk. Eredményes végrehajtásukhoz ki kell küszöbölni a tavalyi hibákat és tovább kell fejleszteni elért eredményeinket. A tavalyi hibákon okulva az iskoláztatás munkáját már megkezdtük és egész évi munkánk saerves részévé tettük. Az iskolai nevelőmunka egyik fő célkitűzése legyen felébreszteni a tanulókban a továbbtanulás vágyát. Tudatosítani kell, hogy a továbbtanulás lehetősége eddigi iskolai munkájuknak, fegyelmezett, öntudatos magatartásuknak eredménye, a megtisztelő bizalom jele és ezzel a bizalommal élni hazafias kötelességük, de közvetlen egyéni érdekük is. Megyénkből körülbelül 1000 általános iskolát végzőnek kell középiskoláinkban továbbtanulnia. Az előzetes jelentkezések során 878 azoknak a száma, akik tanulmányaikat középiskolákban akarják folytatni. Ha a szükséges biztonsági százalékra is gondolunk, még 250—300 tanulót kell megnyerni a továbbtanulásra. Eddig különösen kevés a jelentkezők között a leánytanuló. Mindössze 374, pedig a cél az, hogy a leánytanulóknak legalább 50 százaléka tovább tanuljon. Alkotmányunk biztosítja minden munkaterületen a nők egyenjogúságát. Leányaink hazafias kötelessége, hogy éljenek ezzel a jogukkal és foglalják el helyeiket azokban az iskolákban, amelyek jövendő hivatásaikra előkészítik őket. Az általános gimnáziumban 100 tanulóval kevesebb a jelentkezők, száma a tervezettnél. Itt növelni kell a munkás és parasztszármazású tanulók számát. Ez az iskola az. ahonnan bármely egyetemen tovább lehet tanulni. Ugyanígy a közgazdasági gimnáziumokban is emelni kell a lányok számát. IPARI TECHNIKUMBAN ELE- 1 GENDO TANULÓ JELENTKE ZETT, de itt is nagyon rossz a lányok arányszáma. Legalább 30 százaléknak kellene a lánytanulóknak lenni és az eddig jelentkezők száma alig éri el a 10 százalékot. Tudatosítani kell, hogy necsak az óvónőképzőbe jelenkezze- nek lányok, hanem más pályára is. Igen fontos itt hangsúlyozni, hogy necsak a salgótarjáni gépipari technikumra gondoljanak a tanulók. Előre meg kell győzni a szülőket arról, hogy a speciális technikumok (bányaipar, magasépítő. vegyiipari, viliamosipari stb) más megyékben vannak. Tehát barátkozzanak meg azzal a gondolattal, hogy esetleg távolabbi helyre mennek el tanulni. Nem szabad előfordulni annak, hogy néhány heti ottlétük után hazaszökjenek a tanulók, elsősorban a szülők hibá jából. Megyénk területén. Szécsényben é.s Balassagyarmaton mezőgazdasági technikumokat nyitott kormányzatunk a folyó tanévben. Ezekben a technikumokba 150 tanulót kell beiskoláz!at.ni. de a jelentkezők száma eddig csak 88. Főle" oarasztszármazású tanulók megnyerése szükséges ezekben az iskolákban úgy. hogy a jelentkezők 45 százaléka feánv legven. Meg kell értetni tanulóinkkal. hogv a szocialista mezőgaz daságnak igen sok. iólképzett szakem bérré van szüksége. Tanítóképzőbe a tervezett 90 helyet' 105 ielentkező van. ez tehát ele"endő volna de a fiúk száma mindössze 30 Még 'ega’ább 20—25 iól tanuló fiút kell megnyerni a tanítói pályára. Általában ide csak iótanuló és iőhal’ású gyermekeket irányítsunk. Hasonlóan frontos, Az új szakszervezet a gépállomások és állami gazdaságok alközpontjaival karöltve gondoskodjon arról, hogy ezen a legsürgősebben változtassanak. Raj László, a borsosberénvi állami gazdaságból elmondotta, hogy náluk is nagyon örültek a dolgozók az új szakszervezet megalakulásának. Azt várják, hogy ez majd előrelendíti munkájukat a termelés emeléséért folyó harcot, meri az eddigi üzemi bizottság igen rossz munkát végzett ezen a téren. A ncvelömunkában sem segítette a párt- szervezetet, csak a ruhaelosztásban látta a feladatát. A pártszervezetnek kellett elvégezni legtöbbször a szakszer, vezet munkáját is. A hozzászólások után a i állami gazdaságok, gépállomások és erdő- gazdaságok legjobb dolgozóiból megválasztották az országos konferencia küldötteit. hogy a mezőgazdasági technikumokba is irányítsunk jó tanulókat és számoljuk fel azt a téves nézetet, hogy ott boldogulnak gyenge tanulók is. rONTOS FELADAT, hogy a mun’ kásszármazású tanulóink közül a nagyüzemi munkások gyermekeit, a pa- rasztsizármazásúak közül pedig a tszcs-ben és az állami gazdaságokban dolgozók gyermekeit győzzük meg a továbbtanulás szükségességéről. Természetesen ez nem jelenti azt. hogy a kisüzemekben dolgozók és egyénileg dolgozó paraszt származású tanulók iskoláztatását mellékesen szabad kezelni. Igen fontos feladat az is, hogy az „egyéb dolgozók’1 kategóriáján belül külön kell elbírálni és nyilvántartani, az értelmiségi származású tenulókat és biztosítani kell, hogy velünk együtt haladó pedagógusok, mérnökök, orvosok és más értelmiség jól tanuló gyermekei feltétlenül tovább tanulhassanak. Tudjuk jól, hogv az ellenség most is, mint a múlt években, mindent elkövet, hogy beiskoláztatási tervünk teljesítését hátráltassa. Épen ezért már most fel kell figyelnünk minden olyan megnyilvánulásra, amelyben az ellenség munkáját vesszük észre, (például csak az ipari pálya felé irányulás, mert az általános gimnázium bizonyítványa úgysem ér semmit stb.) Az ilyenirányú kísérletek elten azonnal felvilágosító munkával kell fellépni és meg kell magyaráznunk azt, hogy ez a kísérlet támadás népünk elten és a szocializmus coitését akarja meggátolni. A FENTIEK AZT MUTATJÁK, ” hogy iskoláztatási tervünk végrehajtása igen nagy feladatot ró nemcsak a megyei oktatási osztályra és a járási oktatási csoportokra, hanem iskoláink vezetőire is. Ezt a feladató! csak akkor tudjuk teljesíteni, ha tömegszervezeteink is minden segítséget megadnak megyei, járási és helyi viszonylatban az iskola bizottságoknak. Érezze át minden funkcionárius — de minden dolgozó fs — az iskoláztatás fontosságát és legyen tisztában azzal, hogv munkájával felemelt ötéves tervünk időelőtti teljesítését segíti elő. a szocializmus telepítését gyorsítja meg. Hernádi Konrád megyei oktatási osztály. Megindul a képzőművészefi levelezési tanácsadás A művészet népünk nevelésének igen fontos eszköze. Ez azt is jelenti; hogy minden lehetőséget meg kell adni dolgozó népünknek, hogy magát a művészet minden ágában képezhesse. A Szovjetunió pé'dájára nálunk is lehetővé teszik a képzőművészeti tanácsadást olyan dolgozók számára, akik a képzőművészet kedvelői, de körülményeik miatt más formában képzésben nem részesülhetnek. Ennek érdekében megindítjuk a levelezési tanácsadást képzőművészeti vonalon. A levelező-tanácsadás menete a kővetkező: A levelezők beküldik munkájukat a legközelebbi képzőművészeti kör vezetőjének, vagy egyenesen Bóna Kovács Károly elvtársnak. a megyei tanács képzőművészeti szakreferensének címére — Bag- 1 vasalja —, aki részletes írásbeli tanáccsal látja ei a levelezőt. E levelezők 5—6 feladatot kapnak megoldásra és legalább kétízben keresik fel a szak- referenst egy évben, hogy további munkájukhoz szakmai és elvi tanácsokat kapjanak. Reméljük, hogy a képzőművészeti oktatásnak ’ ilyen módjával dolgozó népünk képzőművészeti nevelését nagymértékben előre tudjuk vinni. Chmefy Ödön, íjHwészeti előadó. Ez évi iskoláztatási munkánk feladatai Nógrád és Bércéi községek teljesítették állatbegyüjtési tervüket Megyénk föl dművesszövetkezeteinek álíatfelelŐsei egyre jobban megállják helyüket a nagyáliatbegyüjtési terv teljesítéséért folyó harcban. Népnevelőmunkával, a begyűjtési törvény szigorú betartásával harcolnak azért, hogy elősegítsék a zsír- és húsjegy minél előbbi eltörlését. Nógrádon az állatfeielős a tanácpsal karöltve dolgozott és így a sértés- és nagyállat- begyűjtési tervet 105 százalékban teljesítették. Bercelen is az állatfeielős jó munkája után mind sertésből, mind nagyáilatból 100 százalékra teljesítették a tervet. Galgagután már eddig 95 százalékban teljesítették a tervet. Az áilatfeieiős azon igyekszik, hogy a község dolgozó parasztjai is hazafias módra teljesítsék, sőt túlteljesítsék a sertés- és nagyáliatbegyüjtési tervet Megyénk többi községeinek át- latfeleiősei is vegyenek példát a sertés- és nagyáliatbegyüjtési terv teljesítésében élenjáró áliatfeíeiösök- töl. hogy ők is teljesítsék maradéktalanul a tervet. A zsír- és húsjegy megszüntetésének döntő alapja a takarmánygabona begyűjtési terv végrehajtása. A több begyűjtött kukorica tehát több zsírt, húst jelent a dolgozók asztalára. A kulák is felismerte ennek jelentőségét és épen ezért veszett támadást indított a kukoricabegyüjtés ellen. Nagyoroszi község kulákjai a kevés termésre hivatkozva nem tettek eleget kukoricabe- gyüjtési tervüknek. A dolgozó parasztságot is arra akarták rászedni, hogy a kevés termésre hivatkozva ne teljesítsék a tervet. Az elszámoltató bizottság leleplezte a kulákok alias támadását. A vizsgálat során kiderült, hogy Fazekas Jerál kulák a széna között két kocsi kukoricát, a 400 literes hordóban pedig napraforgó magot rejtegelett. Bartat József kuláknál a szobapadló alá elrejtve másfél kocsi kukoricát találtak. Kristóf Ferenc kulák széna- kazlából egy kocsi csöveskukorica került elő. Juhász Miklós kulák már ravaszabb tervhez folyamodott. A lakásán egy szem kukoricát sem tartott, hanem azt szétadogatta testvérének és annak a négy dolgozó parasztnak, akiket telesben műveltette a földjét. A kulákspeku'ációt leleplezték s így testvérétől 3, a négy dolgozó paraszt padlásáról pedig 2—2 kocsi kukorica került elő. Nagyoroszi község dolgozó parasztjai mély gyűlölettel és megveltéssel fogadták a kulákszabotázs hírét. Mos* már világosan látják, hogy a kulák tn. ő jobb életük, a béke ellensége. Ezért követelték, hogy a nép bírósága szabja ki a méltó büntetést a kuköricabegyüj- frést szabotáló kulákokra. Falusi sportköreink téli feladatai Az 1951. év folyamán számos új sportkör alakult községeinkben. Az át sportkörök komoly sportlehetőségeket teremtettek a falu népe számára Ezt a falu dogozó! nagy ölömmel vették tudomásul és nagy lelkesedéssel ragad-’ ták meg a tehetőségeket. Most azonban a tél beköszön tört. fennáll a visszaesés veszélye. A letűnt rendszerben télen mindig lanyhult, süt a legtöbb helyen teljesen megszűnt a sportélet, annak a tóves nézetnek az alapján hogy hidegben nem lehet sportolni. Most komoly feladatok előtt állanak az újonnan alakult sportkörök vezetői Feladatuk az. hogy élénk sportéletet teremtsenek a holt idériv napjaiban Is Erre a célra elsősorban a téli sportokat kell felhasználni. Ahol "rendelkezésre áll síterep és siléc, ott meg kell szervezni a síszakosztá yt és tartsák élénk mozgásban a sportkör tagjait. De jégpályát is könnyű csinálni. Használják ki a jeget is azok. akiknek van korcsolyájuk. Fontos téli sport a súlyemelés és a torna is. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a sportolók a tornával! főleg az MBK i. fokozatának gyakorlatával és más talajgyakot latokkal foglalkozzanak igen hasznosak a birkózó és az ökölvivó edzések is. Általában az a fonlos. hogv a sportkör tagjai állandóan foglalkozzanak a sporttal, nemcsak edzések, hanem versenyek formájában is. Ezeket a versenyeket rendezzék meg a község legiobbia címért. A különböző versenyek rendezésénél természetesen nem szabad elfeledkezni az MHK-nák azokról az ágairól, amelyeket télen a szabadban is lehet gyakorolná. így pi. a gránátdobásról, a -súlylökéstől sem. A továbbiak során más fontos feladat is vár a tél folvamán a sportkörökre. Ezek között első helyen a szakmai, elméleti képzést 'kell megemlítenünk. Sportolóink általában nem ismerik még tökéletesen ,.a saját sportáguk szabályait, nincsenek tisztában a magyar testnevelési sportmozgalom új szerve, zeti felépítésével sem és azokkal a feladatokkal, amelyeket az újjászervezett sportmozgalom tűz eléjük. Különösen vonatkozik ez a falvakra Épen azért minden falusi sportkör elsőrendű kötelessége, hogy szervezzen spórttárgyú e d- adássorozatot. Tartsanak előadásokat a Szovjetunió sportjáról ismertessék egy egy neves szovjet sportoló életrajzát, edzési módszerét. Beszéljenek a magyar sport időszerű kérdéseiről, űj szervezetéről, népszerűsítsék élsportolóinkat és nem utosósorban foglalkozzanak egyes sportágaik szabályaival. Tartsanak egészségügyi előadásokat s ezekre áz előadásokra szervezzék' be orvosaikat is. Csak a patronáló sportkörben versenyezhetnek a középiskolások Augusztus végén hozta nyilvánosságra az OTSB a középiskolások további sportolásának biztosításáról szóló rendeletét. Ez pontosan leszögezi azokat a jogokat és kötelességeket, »melyeket a patronáló sportkörnek, a középiskolák tanulóinak és az iskoláknak oe kell tartaniok. Azóta már sportköreink pártfogás alá vették az egyes középiskolákat, de van rá példa, hogy nem minden esetben e rendelet értelmében járnak el. A rendelet egyik pontja kimondja, hogy január 1 iq a már sportoló középiskolás tanulók ott sportolhatnak, ahol eddig, vagyis a sportkör mindenben úgy köteles támogatni, ahogy az eddigi rendelet előírja. Mégis a Salgótarjáni Vasasnál az elnök azt az utasítást adta a szertárosnak, hogy csak azok részére adjon felszerelést, akiket ők patronáltak, vagyis a gép ipari technikum tanulóinak. Köz tudomásé, hogy a Salgótarjáni Vasas atlétikai szakosztályában igen sok általános gimnáziumi tanuló van, akik komoly ígéretei a magyar atlétikának. Ezek a Vasas elnökének rendelete folytán most edzési lehetőségüktől lettek megfosztva. A Salgótarjáni Vasas vezetője úgylátszik a patronálási rendeletből csak azokat tartja sportkörére érvényesnek, amelyből elő nyük lehet. Nem veszi figyelembe a szocialista testnevelés másirányú célkitűzéseit. Ka gondosan áttanulmányoznák a sportkörökben a rendeletit és ismerné is ezt minden szakosztályvezető és edző, akkor bizonyára nem ott tartanának a patroná- lással sem, ahol jelenleg. Az OTSB jól tudta azt, hogy milyen nagyfontosságú utasítást bocsátott ki a patro nálás létrehozásáról s ezért került rá a sor már 1951 augusztusában. Ezzel adott alkalmat, hogy 1952. január 1-től rendeződjék középiskolás tanulóink sportolási lehetősége. A cél nem az, hogy a sportkörnek meg legyen az utánpótlás, hanem a diákok egységes és könnyenáttekinthető testnevelésének és sportolásának biztosítása. Ennek érdekében a rendelet kimondja: „a középiskolai tanulók 1952. január 1 tői csak patronáló sportkör színeiben vehetnek részt mérkőzéseken és versenyeken. Feladata tehát minden tanulónak, sportköri vezetőnek, iskolai testnevelő tanárnak és az iskola igazgatójának, hogy a rendeletnek ezt a pontját betartsa és ellenőrizze. Azok a sportkörök, amelyek nem patronálnak és mégis szerepeltetnék a középiskolák tanulóit szakosztályaik versenyein, a rendelet ellen vétenek. Ezenfelül a tanulók elért eredményeit megsemmisítik és iskolai vonalon is felelősségre vonják őket. Éremszerző röplabdamérközések eredményei Városi nőr: Baglyasi Bányás-z 5 Saigótar jani Dózsa 5 /Salgótarjáni Tűzhelygyár 5 Salgótarjáni Bányász 5 Salgóbánya 5 Starján Üveggyár 5 Járási női: Samostkőujfahi 5 Zpálfalva Üveggyár 5 Mátranovák 5 Starján Építők 5 Starján Vörösmefceor 5 Starján Gimnázium II. 5 Városi férfi: S tarj án Ü veggyár 5 Starján Tűzhelygyár 5 Starján Bányász 5 Starján Dózsa 5 Starján Bástya 5 Starján Dózsa H. 5 Járási férfi: Zpálfalva fe&so 5 Pásztói Közgazd. gím-n. 5 Rauakna 5 Zpálfalva Üveggyár* 5 Jobbágyi 5 Mátranovák 5 4 r 345 135 8 3 2 215 142 6 3 2 215 154 6 2 3 170 160 4 2 3 170 170 4 1 4 125 248 2 4 1 225 123 3 4 1 221 127 8 A 1 218 131 8 '2 3 140 150 4 1 4 97 203 2 — 5 59 245 — 5 _ 245 121 10 4 1 235 132 8 o 2 211 165 6 2 3 185 213 4 1 4 109 233 2 — 5 47 247 5 — 233 130 10 4 1 221 145 8 3 2 201 162 6 3 2 189 170 6 2 3 151 203 4 — 5 —: — — A röplabda társadalmi szövetség felkéri mindazokat a röplabda sportkő röket. amelyek még a minősítéseknek nem tettek e-leget. .azt haladéktalanul hajtsák végre, mert a jövőben csak minősítési könyvecskével lehet igazoifll a játékosokat.
