Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-01 / 1. szám

A SZABAO XOCBSd 1052 JANUAR f Új vizsgarendszer általános és középiskoláinkban Pártunk II. kongresszusa óta egyre világosabbá vált, hogy dolgozó népünk a kultúrforradalmi fejlődés fo­lyamatát éli. Munkásosztályunk el sem tudja képzelni felemelkedését kul túra nélkül. Pedagógusainknak jutott az a feladat, hogy az osztályharc kul­turális frontjának egyik előharcosai legyenek. A kettős feladat: - mielőbb eltemetni a régit és világrahozni az újat —, nemcsak a szocialista írókra, de a nevelőkre ifi hárul. Fel kell szá- molniok oktatási rendszerünk, régi, kapitalista vonásait és segíteni keit ki­alakítani az újtípusú embert, a szo­cialista dolgozót, mégpedig az oktatás és nevelés új eszközeivel. Egyik ilyen eszköz az új vizsgarend- szer bevezetése. Eszerint az általános iskola VIII. és a középiskola I—III. osztályának tanulói az év végén ma­gyar nyelviből és számtanból írásbeli és szóbeli vizsgálatot tesznek válasz­tott tételek alapján. A Szovjetunióban és több népi demokráciában sikerrel bevezetett vizsgarendszernek főcélja, hogv lemérje a tanulóknak az év fo­lyamán elsajátított tudását, s elősegít­se iskolai munkájukat. Az előre meg­kapott tételek alapján a tanulóik vilá­gosan látják, hogy milyen követelmé­nyeknek kell eleget teraniök. A vizs­gára való felkészülés közben rögzítik a tanultak lényegét, összefüggésben lát. ják a tananyagot. Ettől 'várható a kö­zepes előmenetelő tanulók nagv töme­gének jótanulóvá fejlesztése. Ez a rend­szer szinte rákényszeríti a tanulókat a tananyáig újabb és újabb ismétlésére, sőt. már évközben is komolyabb, rend­szeresebb munkát követel meg. Nem­csak alapos tárgy: tudással kell ren­delkezniük, hanem mivel írásbeli, vizs­ga is lesz, sokat és komolyan kei! gya­koroltok a helyesírást és fogalmazást, meg kell szokniok a folyamatos beszé­det, meg kell tanultok, hogyan fejt­sék ki gondolataikat egy-egy kérdés­ről. A tanévvégi vizsgák rendszerével a nevelők is jelentős mértékben meg­javíthatják munkájúikat. A második fél­évben megkapott tételek alapján a pe dagógusok az egész ismétlés anyagát a vizsgakövetelményeiknek megfelelően csoportosíthatják és így munkájukat tervszerűbbé tehetik. Mivel pedig a vizsgák sikere döntő módon függ at­tól, hogy ök hogyan készítik fel az if­júságot, az növeli felelősségtudatukat is. A vizsgákon más pedagógus, az is­kola igazgatója, vagy egyéb tanügy- igazgatási szerv is ellenőrzi, bírálja a tanulók ismereteit. Ez arra készteti a szaktanárt, hogy szigorúbban, igazsá­gosabban és helyesebben bírálja a ta­nulók ismereteit. Az új vizsgák beve­zetésével kibővülnek a pedagógusok feladatai: tudatosítaniok kell a tanulók körében az új vizsgamódszer jelentősé­gét, annak értékeit, hozzá kell szöktai- niok növendékeiket a magasabb köve­telményekhez, amelyekkel a szocialista építés során mindenütt találkozni fog­nak. Eddigi oktató, nevelő mimikájuk színvonalát m-éginkább fokozniuk kell, mórt csak ígv tud iák rendszeresen előlkészíteni a tanulókat az év folya­mán az évvégi nagv teljesítményre. , A vizsgák kihatnak az iskolának a szülőkkel való kapcsolatára is. Mint­hogy a vizsgák sok tekintetben eldön tik a tanulók sorsát, ilyenkor a szülők is jobban figyelnek az iskolára, az ott folyó munkára, gyermekük magatartá­sára és a vizsgákon való szereplésük­re. A tanulók osak úgv szerepelhetnek igazán sikerre! a vizsgákon, ha nem­csak az iskolában, hanem otthon 's megkapnak minden támogatást a rend­szeres tanuláshoz. Jó hatással lesz te­hát az úi vizsgarendszer a szülők ak­tivizálására. hogv gyermekeiket ponto­san járassák iskolába, otthoni munká­jukat ellenőrizzék, segítsék, megadják az otthoni munka nyugodt feltételeit, eljárjanak a szülői értekezletre, ahol legiobban figve’emme! kísérhetik gyer­mekeik tanulmányi eredményét. A nevelők örömmel üdvözlik az évvégi vizsgák bevezetését. A pász­tói gazdasági középiskola igazgatója a gyakorlati pedagógus szemszögéből értékeli az ösztáiyvizsga bevezetését: „Az úi intézkedéssel megszűnik a tan­év befejezésének formaisúga és az ko­máit! tartalmat nyer.. Segít meg­szüntetni az általános és középiskolák között eddig fennálló korlátot, a Vili. osztályt mintegy középiskolává emeli s így a továbbtanulást is nagyban elő­segíti. A tanuló sokkal kisebb aka­dállyal lép át a középiskolai oktatási rendszerbe .. . Mi. matematikus taná­rok. külön is örülünk az intézkedés­nek. mert tantárgyunk súlyponti jel­lege még iobban kidomborodik.” Nemcsak pedagógusaink, de ta nulláink is nagv érdeklődéssel foglal­koztak ezzel a kérdéssel' róp'crveszérte A. balassagyarmati Rákócz: fejedelem úti általános iskola VIII. fiú- és leánv. tanulói közös osztályfőnöki órán vet­tek részt, amelyen az évvégi osztály- vizsgák kérdésével foglalkoztak. A két osztályfőnök ismertette az osztályvizs­gák jelentőségét és szükségességét. Rámutattak a népi demokrácia min­denre kiterjedő gondosságára. Össze hasonlítást tettek a régi és úi nevelési rendszer között. Szabó Katalin Vili. osztályos tanuló szerint is valóban az élet számára legfontosabb tantárgyak a magyar és a mennyiségtan. Igen helyesnek tartja, hogy ezekből a tantárgyakból külön vizsgát tesznek. A leányosztály azon­nal ki is hívta versenyre a fiúosz­tályt. A pásztói általános fiúiskolában Bódy István VIII. osztályos tanuló búsakén újságolta, hogy máris van osztályukban 4—5 olyan eddig rosszul tanuló növendék, akik mostanában egészen szép feleleteket értek el. „Nekünk most az a kötelességünk, hogy fókozottabban tanuljunk. Nem­csak egyénileg tanulunk, hanem ta­nulópárokban egymást segítve törek­szünk a legjobb eredményekre." Mindent összevetve kitűnik, hogy az újszerű’ évvégi vizsgák hatá­rozott fejlődést jelentenek oktatási rendszerünkben. Az új vizsgarendszer hozzásegít maid ahhoz, hogv a szov jet tapasztalatok kimeríthetetlen ere­jére támaszkodva a tudás, a mő’velt- ség, dolgozó népünk közkincsévé vál­jék. Megyei tanacs oktatási osztálya. Hei ceg János boldog élete A kecskédpusztai. Dózsa termelő­szövetkezet gazdag ered­ménnyel. zárta az 1951- es gazdasági évet és igy bátran, magabizto­san néz az 1952-es gazdasági év elé. A szövetkezet 40.000 fo­rintot ruházott be a gazdaság továbbfejlesz­tésére. A magas ter­méseredmények. ame­lyekből természetben szépen részesültek a ta­gok. szebb, jobb életet biztosított a csoport minden dolgozójának. Herceg János, aki har­madmagával dolgozva. 420 munkaegységet szerzett, 720 liter bort, 14 liter pálinkát. 12 mázsa búzát, majdnem két mázsa kukoricát, 7 mázsa burgonyát, III kiló almát és több, mim 2000 forint készpénzt kapott. Herceg Jánosnak az­előtt igen rossz sorsa volt. 33 évet cselédeske­dett vitéz Mikulai. Ko- hut volt földbirtokosok­nál. napi 80 fillérért. Ezen a koldusalamizs- nán alig tudott meg­élni öttagú családiával. Az 1945-ös földreform során 4 hold földhöz juttatta a nép állama. 1948-ban <5 is a termelő- csoportot alakító dol­gozó parasztokhoz csat­lakozott és azóta évről évre a csoport jobb éle­tet biztosit családja számára. A mai életé­ről Herceg János így beszél: — Meg van min­denem. Ilyen jól még nem éltem soha. Alig egy hete vágtam hízót. Van zsír, hús bőven, akárcsak kenyér. Ezen­kívül van egy anya­disznóm, 9 darab há- romhónapos malaccal. 15 baromfim és három libám van. Nyolc hízó- libát vasárnaponként fogyasztottunk el. Aki itt a csoportban dol­gozik, annak jó élete van, mert megvan mindene. ami egy ■háztartáshoz szükséges. Nagyon helyestem a minisztertanácsnak azt a határozatát. amely szerint munkaegység arányában természetben kell elszámolni az el­végzett munkát. Igen jövedelmező volt a ház­táji gazdálkodásom is. A csoport gyűl és. mivel öttagú családdal rendel­kezem. 1200 négyszögöl háztáji gazdálkodást biztosít. Ezen a földte­rületen termett 8-*10 kocsira való kukorica, ameltyen felhízlaltcm két hízót. Ezenkívül még 128 zsák bur­gonyánk termett. Herceg János boldo­gan néz a jövőbe. Gazdagabb az élete, Most azon fáradozik, hogy a 17 éves Honka lányának 8000 forintos szobabútort vásároljon. A bujáki tszcs tagjai kizárták a csoportból a kártevő, kulákokkal barátkozó csoportelnököt — LEVÉL PÁSZTÓRÓL ­A bujáki Dózsa termelőcsoportban ^ a hetekig tartó bomlasztó mun­ka arra vezetett, hogy a tagság el­maradozott a munkából. így a lovu­kat például az üzemi párttitkár etette, gondozta. A járási mezőgazdasági osztály kivizsgálta a munkafegyelem romlásának okát, amely után kitűnt, hogy Varga Mihály csoportelnök — aki a kulákság befolyása alatt állt — úgy viselkedett a tagsággal, mint egy volt urasági főintézö. Fedíák István kocsist meg is pofozta. Varga elnök minden törekvése az volt. hogy a tszcs-t tönkretegye. Katák nagybáty­jától. Oravecz Péter kupectől harmad­rendű szénát vásárolt, amelynek má­zsájáért tOO forinott számított fel. A mezőgazdasági osztály megállapította, hogy Varga becsapta a csoportot és 100 forint helyett a csoport csak 50 forintot fizetett ki a szénáért mázsánként. Varga egész nyár folyamán etrakta a kocsifuvardíjakat, ezt a tagság tudo­mására nem hozta, a darálóval ke­resett vp.mkeresetböt pedig malacait tartotta, önkényesen intézteiéit el min­dent és elfojtotta a tagság bírálatát. Varga elnök nem kímélte a csoport vagyonát. Egy ,alkalommal beteg volt egy ló és nem hivatott állatorvost. Ahelyett azt a kijelentést tette, hogy a ló dögöljön meg. nem baj. hiszen be van biztosítva., Varga elnök a ku­lákokkal barátkozott. Borbély Sándor kuláktól rádiót kapott. Merész Berta­lan vqIí kocsmároshoz jár állandóan inni. Mindezek mellett Varga elnök sikkasztott is, amit mutat az. hogy két pár tófogathoz 5 hónap alatt mint­egy 40 darab ostort vásárolt. Varga Mihályt a csoport tagsága ellenséges magatartása miatt levál- ' tolta az elnökségről, valamint a cső- ! ioortbói is kizárta és Imre Istvánt vá­lasztották meg 'elnöknek, aki munká­ján keresztül érdemelte ki ezt a •funkciót. A csoport, tagjai megígérték, hogy megjavítják kapcsolatukat a kí­vülálló parasztokkal, hogy azok közül minél többet rávezessenek a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. Az üzemi párttitkár elvtárs ezidáig három dol­gozó parasztcsn'ádnt szervezett be a csoportba. Dudok Mihály, a pásztói járási tanács mező­gazdasági osztályának dolgozója Az ÁVESZ dolgozóinak jh munkája nyomán hát közsér és 1121 parasztcsalád kapott fényt az elmúlt évNn Az Eszakmagvarországi Aramszclgá! tató Vállalat salgótarjáni üzletigazga­tósága dolgozói ötéves tervünk máso­dik évében eleget tettek feladatuknak. Az 1952-es tervévben megyénk terüle- j lén hét községbe vitték be a fényt- Karancsberényben 160 családnak, Szuha községben 160, Somoskőn 110, Barnán 230, Magyargécen 106, Nógrádmegyérben 270, Cser- háthalápon pedig 85 családnak változtatta meg a régi éetmódját a falu villamosít ás. 1121 parasztcsalád érzi azt. a gondos­kodást, amelyet népi demokráciánk az emberi élet kulturális felemelkedése terén tűzött ki. célul. Ezenkívül az AVESZ dolgozói g petöfibányai és a nagybátonyi bányász- város, mintegy 500 családjához jut­tatta el a fényt, de bekapcsolták a a Salgótarján város területén felépült háromszor 50 lakásos és egv 76 la­kásos bérházba is, a nógrádmegyei ta- nácsházban és . a 150 személyes kollé giumba a villanyt. A közvilágítás fejlesztése terén mintegy 200 lámpahelyet építettek be az 1951. évben villamosított községek területére. Villamosífották a romhányi, a pásztói és a hébafomi termelőcso­portokat, a balassagyarmati, hé- nyelpusztai, pálházi, nógrádkövesdi és nógrádmarcali gazdaságokat. A cséplés idején transzformátor­állomások megépítésével megyénk te rületén mintegy 7 cséplési helyet lát­tak el villamos energiával. Az AVESZ dolgozói 1951. évi ter­vüket november 30-i kiértékelés szerint 108 százalékra teljesítették, de terven felül már év közben is vállaltak mun­kát. Terven felül végezték el a nagy­bátonyi állami gazdaság, a mátra- szőllősi kőbánya, a túrái tejüzem villamosítását. De ezenkívül megyénk területén kívül is sok villamosítás és felújítási mun­kálatokat hajtottak végre. Így Tápió- szele, Tápingyörgvo, Aszúd. Szenlmár- íonkáta és még több-más MÁV állo­mást és a hatvani cukorgyár pektiI- üzemét is villamosították, A megyei levelezőértekezlet tiszteletére Hatvani Jenő kossuthtárói levelezőnk két új levelezőt szervez, és megalakítja a levelezési kört Hatvani Jenő elvtárs, a Kossuth-táró dolciozóia. nem réa lépett lapunk levelezői sorába. Leveleiben beszámol az üzem életéről, a terv teljesítéséért folytatott harcról. Lequtóbbi le veiében ezeket írja: ossuth-tárón vannak olyan dol­gozók, akik rendszeresen hiá­nyoznak a munkából. Ezeknek a dol­gozóknak nagyrésze 2—3 napot is mulaszt. A muiaszjás leginkább szombat, vasárnap és hétfői napra esik, vagy pedig ha fizetés van. Ha be is jönnek szombaton vagy hétfőn, akkor már vasárnap nem jönnek, vagy ha vasárnap dolgoznak, akkor hétfőn nem jönnek be. Ilyenek a mi üzemünkben Illés Károly, Miklós Já­nos, Bódi János, Pilinyi József csat­lós, Ecseri József csatlós. Duruc Má­ria. Murai Erzsébet, Szöllösi János és még sokan mások. De nem is lehet jobb a helyzet, amikor az üzem egyes vezetői is fe­gyelmezetlenek. A sztálini műszakra készülve elhatároztuk, hogy azon a .héten nem adunk ki üdülési szabad­ságot. Mégis az elsők között volt Angyal János, a pártszervezet elnöke. Barta Gyula vájár pedig engedély nélkül egyszerűen otthonmaradt a mun­kából. Sírkő Kálmán és Pádárkai Imre lőmester ebben az időben ittas állapotban jöttek munkába. Jogos volt az aknász intézkedése, amikor nem engedte őket munkába. Imi akarok még arról, hogy már egy éve lakom a bányászvárosban és azóta állandóan figyelem Mász Antal lakásgondnok munkáját. A villany ab­ban az épületben, ahol ö lakik, rend­szeresen minden éjjel ég. Azzal azon­ban, hogy másutt ég-e, vagy sem, nem törődik. Ha szólnak neki, hogy miért nem égnek a lámpák, azt mondja, hogy ő bizony nem gyújtja meg a lámpát, mert neki azért túl­órát nem fizetnek. Amikpr aztán meg­gondolja magát és felgyújtja, a vil­lany t. akkor meg éjjel-nappal ég egy­folytában. Örömmel értesültem arról, hogy ja­nuár 13-án megyei levelező-értekezlet tesz. Ennek az értekezletnek a tisz­teletére vállalom, hogy Kossuth-táró bányaüzemnél két új levelezőt szer­vezek be, azonkívül megalakítom a levelezési kört. Ezt azért vállalom, mert látom, hogy milyen nagy szük­ség van az országban a levelező- hálózat kiépítésére. Hatvani Jenő. Nagybátony, Kossuth-táró A bányász fiatalok neveléséről Kultúrműsorral készüllek meg ünnepelni Sztálin elvtárs 72. szü­letésnapját a kisíercnyei bányász- szálló fiataljai. Tervüket azonban nem sikerült megvalósítani. mert ahhoz semmiféle támogatást nem kaptak. Nézzük meg milyen körül­mények között készültek erre a kultúrműsorra, A fiatalok politikai és kulturális nevelésével eddig nem foglalkozott senki. Pedig igen szívesen vennének részt politikai körökön és szerettek volna kultúrmunkával is foglal­kozni, csak nem volt, aki azt kez­deményezze és irányítsa. Enélkül pedig nem fog helyes irányba tere­lődni a munkához és egymáshoz való viszonyuk. A párt. a szakszer­vezet és a DISZ vezetősége bizo­nyára Kisterenyén is nagyon iól tudja, hogy az otthonukban, családi körben é'ő fiataloknál is komoly ne- velőmunka szükséges ahhoz, hogy helyes maga-artású, újtípusú ifjú­ság neve'ődjön. Kétszeresen szük­séges ez akkor, amikor olyan fiatalokról van szó, akik az ország különböző részéből jöttek, messze élnek a megszokott környezettől, az otthonuktól. Megengedhetetlen, hogv amikor ők maguk kezdemé­nyezték három héttel ezelőtt, hogv kultúrcsoportot alakítanak és mű­sorral ünnepük meg Sztálin elvtárs születésnapját, akkor egyálta-án semmi támogatást nem kapnak. A pártbizottságban is, a szakszervezet­nél is. azt mondták hogv szerezze­nek be mindent, ami ke 1. ők majd fizetik. De a három hét alatt senki sem ment el megérdeklődni, hogyan haladnak a. szereptanulással, sike­rül-e a szükséges kellékeket besze­rezni. vagy van-e egyáltalán arra pénzük, hogv sajátmaguk fedezzék ennek költségeit, még ha utólag ki is fizetik azt nekik. Jogosan sérel­mezik a fiatalok, hegy a DISZ egyáltalán nem törődik velük. De­cember 18-án például a járási DISZ-bizoítságtól kiment egy elv­társ és délután 3 órakor jelentette be a külszíni üzem párttitkárának, Hegyi Géza elvíársnak, hogv DISZ vezetőségválasztó taggyűlést akar tartani egy félórán belül, ahol az új tagkönyveket is kiosztották vol­na. Igen helyes lenne, ha a DISZ megyei vezetősége megvizsgálná ezt a kérdést. Nem engedhető meg, hogy egy felelős DlSZ-funkcioná- rius mindössze egv óra alatt akar­jon megszervezni és levezetni egy taggyűlést, nem beszélve arról, hogy a fiatalok 3 órakor jöttek ki a bányából, ő pedig már a négyórás vonatta! elment. A bányászszálló Fataljai közfii is elmentek néhányan erre a gyűlés­re. Jogos volt felháborodásuk, hogy az előadó egyetlen Szóval sem em­lékezett meg róluk, arról, hogy van-e a. DISZ-nek egyáltalán vala- miyen terve az ő nevelésükkel kapcsolatban. Igen fontos, hogy a pártbizottság felülvizsgálja a bá- nvászf-atalokkal való foglalkozást, ellenőrizze, hogv az üzemi DISZ- szervezet hogyan törőd'k fiataljai­nak politikai és kulturális nevelésé­vel. Nem elég ping pong asztalról, vagy rádióról gondoskodni. Meg kell szervezni a rendszeres politikai és szakmai oktatást, könyvismerte­téseket kell tartan'. Irányítani a kul- tűrcsónort munkáját. Csak így le­het elérni, bogv a fiatalság jól érezze magát, megszeresse munká­ját. napról-naora jobb termelési eredményeket érjen el. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI KI PÁÉRT SALG. VASAS—EGRI FÁKLYA 1:1 (0:0) December 24 ép a Sál sró tarján i Vasa3 Egerben a helvi csapattal mérkőzött tneg a kupa-küzdeirftek során. Ez a' mérkőzés igen izgalmas keretek között játszódott. le. A vezetést a hazaiak sze­rezték me?, majd bűn tetőből! egyenlí­tett a farjáni csaoat. Ezután megkezdő­dött a harc a győztes gólért. A házaiaik "d is értek egy 'esgóit, amelyet azon- '•■in a játékvezető nem adott meg. Ek­kor a közönség- betódult a pályára és ígv a mérkőzést a játékvezető beszün­tette. A döntetlen eredmény következtében a salgótarjáni csa'pat. .jutott tovább. A hétfő esti sorsolás következtében a ma­gyar bajnokcsapattal, a budápestí Bás­tyával került ös-sze. BUDAPESTI BÁSTYA—SALG. VASAS 12:1 (8:1). Ezt a mérkőzést december 26-án. szerdán játszották Budapesten a Dózsa- stadionban. A mérkőzés igen sport­szerű keretek között folyt le. A bajnok- csapatnak nem -lehetett komoly ellen fele a lelkes Salgótarjáni Vasas. A Bástya az első perctől végig fölényben játszott é.s elég könnyen szerezték meg a nagyarányú győzelmet is. SZABAD NÓGRÁD MDF Nóqrádmeqyej Pártbizottsáqána-k lapja Felelős kiadó: NAGY KÁLMÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqótarján. Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 3Ö. Előfizetést díj: egy hóra 3.50 Ft. negyed­évre 10.50 Ft. félévre 21.— Ft, egy évre 42.— forint. Szikra Lapnyomda Bpest. József-krt. 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály. A Vasas igen lelkesen és sportsze­rűen küzdött, sőt a szünet, után még erősíteni is tudott, ami a csapat .fó erőnlétére mutat A csapatból Kleiban II., Kiadni és Ruzisinszki játszott jól. CSEPELI VASAS—SALG. BÁNYÁSZ 2:0 (0:0). A salgótarjáni nb les csapatnak a csepeli Vasas . jutott, ellenfeléül a kupa további küzdelmei során. A mérkőzést Csepelen játszották, ahoi az első félidő­ben még igen jól játszott a csaoat. Ek­kor még döntetlenre állt a mérkőzés. A második félidőben azután Oláh elné­zett egy -labdát, amely a hálóba huüt. 1:0. Majd a 41. nercben Béres bombája talált utat a hálóba. így 2:0-ás vere­séggel a Salgótarjáni Bányász is kiesett a Kupa további küzdelmeiből. A Salgótarjáni November 7 filmszínház műsora december 31-től január 1-ig: Győi az élet (új román film) . A fejlődő népi demokratikus román filmgyártás ebben a filmjében érde­kes témához nyúlt. A haladó tudósok nak a gyakorlati élettel való kapcso­latát, a kozmopolita tudomány elleni harc problémáját veti fel. FELHÍVÁS ELŐFIZETŐINKHEZ! Értesítjük előfizetőinket, hogy la­punkban január 15-ig minden egyes előfizető képes falinaptárt kap. Ha valamely előfizetőnk a naptárt nem kapta volna meg forduljon a Szabad Nógrád kiadóhivatalához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom