Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)
1952-01-05 / 2. szám
4 párttagság nyilvántartásának jelentősége Meg' étijük le vek- zőiű két’! Esévi iskoláztatási munkánk feladatai 1 M D P NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM. 2. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 JANUÁR 5. A termelési értekezletek szerepe 1952. évi tervünk teljesítésében Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk jó munkája eredményeképen sikeresen hajtottuk végre felemelt ötéves tervünk második évének célkitűzéseit. Azonban feladataink 1952-ben még nagyobbak lesznek, mint az elmúlt évben voltak. 1952-ben egész sor nagyjelentőségű üzem kezdi meg a termelést. Üzem behelyezik a Rákosi Művek új csőgyárát, a. békéscsabai szerszám- gyárat, befejezik a kaposvári fonoda, a sarkadi kendergyár, a mályi téglagyár építkezését. Nagyarányú beruházásokat eszközlünk megyénk különböző üzemeiben is. E tervek megvalósítása természetesen nagyobb fegyelmet, fokozottabb példamutatást követelnek. ..Termelési tervünk realitása — a dolgozók milliói, akik új életet alkotnak. Programmunk realitása — az eleven emberek, mi mindannyian, a mi munkaakaratunk, készségünk, hogy új módon .dolgozzunk, eltökéltségünk, hogy ezt a tervet teljesítjük1’ — tanítja Sztálin elvtáre. Dolgozó népünk az elmúlt évben, alkotó munkájával már bebizonyította, hogy tervünk reális, és minden bizonnyal ennek a nézetüknek adnak kifejezést ebben az esztendőben is. Az 1952. évi terv teljesítésében, túlteljesítésében, az a feladat hárul megyénk szakszervezeteire, hogy a pártszervezetek vezetésével, segítségével, felvilágosító munkán keresztül mozgósítsák megyénk minden dolgozóját a munkafegyelem megszilárdítására, az anyaggal való még jobb takarékoskodásra, az önköltség csökkentésére. A január 3-tó! 12-ig folyó termelési értekezletek egyik igen komoly előrelendítője e feladatok végrehajtásának. A termelési értekezletek előkészítése, megszervezése a szakszervezetek feladata, amelyben segítséget, és támogatást kapnak az üzemi pártszervezetektől, a vállalat vezetőségétől. A termelési értekezletek jó előkészítésétől nagymértékben függ, hogy töretlenül vigyük át a dolgozók lendületét, lelkesedését az 1952-es tervév végrehajtására. A termelési értekezleteken a példamutató dolgozókra támaszkodva, tovább kell fejleszteni a szocialista munkaversenyt, mozgósítani a műszaki dolgozókat, hogy a verseny, a magasabb termelési eredmények előfeltételeit biztosítsák, hogy az üzemek nap mint nap teljesítsék tervüket. Műszaki vezetőink feladata, hogy megszűnjenek a hónap elejei hajrázások, hogy a termelés egyenletes, ütemes legyen. Egyetlen napot sem szabad úgy befejezni, hogy akár egyes dolgozó, akár egy brigád vagy műhely adóssággal menjen át a másik napra. A verseny helyes megszervezésével kell biztosítani, hogy végérvényesen felszámoljuk a kampánymunkát. A versenyszerződéseknek a legszigorúbban kell kapcsolódniuk a csoport, a műhely, az üzem havi, negyedévi tervéhez. A most folyó termelési értekezletek feladata, megismertetni dolgozóinkkal az üzemek, bányák első negyedévi tervét. Ezek adják meg a biztos alapot a versenyszerződések megkötéséhez. Épen ezek a tervek képezik a versenyszerződések alapját, amelyek eleve megkövetelik, hogy a versenyszerzödések- ben kifejezésre jusson az egyes üzemek, bányák sajátos, helyi feladata. A versenyszerzödések megkötésében hasznosítani kell a november 7-i verseny szervező munkájának tapasztalatait, amikor a műhelyek, üzemek verseny- szerződései valóban a dolgozók egyéni kezdeményezése alapján készültek, amikor a kollektívák versenyszerződésére az volt a jellemző, hogy azokat valóban a munkások szövegezték meg a Rákosi elvtárshoz intézett levelek formájában. A most tartandó termelési értekezletekre a dolgozók legszélesebb tömegeit be kell vonni, hogy megbírálják az elvégzett munkát, hogy hasznos javaslataikkal közvetlenül résztvegyenek necsak a terv végrehajtásában, hanem a termelés irányításában is. A termelési értekezleten azon keresztül, hogy a termelés kérdéseit a dolgozók széles tömegeivel alaposan megtárgyalják, előmozdítják az egyéni és társadalmi érdekek szoros összefüggésének megértetését, a dolgozó tömegek, a funkcionáriusok kommunista nevelését. A termelés kérdéseinek megvitatása, a műszaki vezetés és a szakszervezeti munka bírálata növeli a dolgozók aktivitását, emeli a terv iránti felelősséget, növeli a dolgozók részvételét a szocialista munkaversenyben, elősegíti a munkatermelékenység növekedését, a politikai és gazdasági munka megjavítását, a vezetők és a dolgozó tömegek közötti helyes, szocialista viszony további fejlesztését. A becsületes dolgozók bírálatának különösképpen érvényre kell jutnia a munkafegyelem megszilárdításának kérdésében. Rákosi elvtárs november 30-i beszédében azt mondotta: „A munkafegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Minél hamarább teremtünk e téren rendet, annál erőteljesebb lesz a fejlődésünk.” A termelési értekezleteken újra és újra el kell mondani, hogy amíg a kapitalista időben a munkafegyelemről a hajcsárok egész hada, a munkanélküliség és a nyomor gondoskodott, nálunk már újfajta fegyelemre van szükség, a. kizsákmányolástól felszabadult dolgozók önkéntes, tudatos vasfegyelmére. Olyan fegyelemre, amely abból'a felelősségből fakad, amely eltölti dolgozóinkat a szocializmus építésében. Dolgozó népünk többsége, becsületesen, fegyelmezetten dolgozik és nem vállal közösséget a fegyelem lazítóiva! szemben. Ezt a többséget képviselik, tehát a dolgozók helyeslésétől kisérve járnak el azok a műszaki vezetők, akik keményen fellépnek a munkafegyelem megbontóival szemben. A munkafegyelem megjavításának területén bár értünk el eredményeket, de még mindig sok a lazaság, még mindig nagy a munkaerők hullámzása, sok az igazolatlan mulasztó, és nincs megfelelően kihasználva a munkaerő. A termelési értekezleteken ’el kell érni, hogy a dolgozók keményen megbírálják a fegyelem lazítóit, hogy a törvény szigorával lépjenek fel azok ellen, akik gátolják szocialista építésünket. De bírálják meg azokat a vezetőket is, akik szemethunynak ilyen állapotok felett. A munka.erőhul- lámzás megszüntetését az akadályozza legjobban, hogy szakszervezeti funkcionáriusaink nem foglalkoznak megfelelően velük, keveset törődnek azzal, hogy megszerettessék velük a gyárat, megismertessék és példaképül állítsák eléjük azokat a dolgozókat, akik hosszú idő óta becsületesen, fegyelmezetten dolgoznak egyhelyen. Az új dolgozókkal meg kell ismertetni, hogy ha évente kétszer-háromszor cserélgetik munkahelyüket, saját magukat rövidítik meg, kevesebb lesz a szabadságidő, csökken a táppénz és a kormány által biztosított más, egyéb juttatásoktól esnek el A fegyelmezetlenség, a termelésben való kapkodás egyik okozója a munkaidő rossz kihasználása, a rossz munkaszervezés, az anyaghiány, a szerszámhiány, a gépek megelőző karbantartásának elhanyagolása. Mindez felesleges gépá'láshoz, ácsorgáshoz, kapunbelüii munkanélküliséghez, végeredményben a fegyelem lazulásához vezet. A termelési értekezletek tehát legyenek a magasabb szervezettségért, a műszaki vezetés jobb munkájáért folytatott harc fórumai, is. Az eddig megtartott termelési értekezleteknek hiánya, hogy keveset foglalkoztak azzal, hogyan alkalmazzák é6 hasznosítják a műszaki vezetők a dolgozók javaslatait. A mostani termelési értekezleteken nyilvántartásba kell venni ezeket a javaslatokat és el kell érni, hogy a műszaki vezetők időről időre beszámoljanak a javaslatok sorsáról. A megnövekedett feladatok jobb munkát kívánnak meg szakszervezeteinktől Í6~ Szakszervezeteink akkor töltik be feladatukat, ha ezeken a nagyjelentőségű termelési értekezleteken helyes irányba terelik a szocialista kötelezettségvállalásokat, magasra szítják azt a felelősségérzetet, amelynek e fogadalmak teljesítéséért dolgozóinkat át kell hatnia, ha harcra mozgósítanak minden dolgozót a termelés állandó fokozásáért, 1952. évi tervünk győzelméért. KRISTÓF ERNŐ, a szakszervezetek megyei titkára. Új eredményekkel köszöntik dolgozóink az 1952-es évet Az Acélárugyárban már megkezdték a gyors-rudvasbúzás bevezetésének előkészületeit T952 január 2-án, az ötéves terv harmadik évének első munkanapján a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóit a bejáratnál lévő hangszórón keresztül a csasztuska-brigád, vidám énekkel és jelszavakkal üdvözölte. A gyár kapuján és az üzemrészekben felállított hatalmas táblák az új tervév sikeres teljesítésére hívták fel a dolgozók figyelmét. A munka megkezdése előtt és a reggeli idő alatt röpgyüléseket tartottak, amelyen az üzemrészek műszaki vezetői az 1952-es tervév feladatait ismertették a dolgozókkal. A feladatok nagyobbak, mint az előző évben, de az Acélárugyár dolgozói már az első röpgvűlésen felajánlásokat tettek az újabb feladatok megvalósításának sikere érdekében. Az első műszak röpgyűlésein 128 hozzászóló volt. A dróthúzó üzemben az első műszakon 74 dolgozó tett felajánlást, köztük Horváth Gyula ifjúmunkás, dróthúzó vállalta, hogy 1952. évi ter- , vét május 1-re befejezi, gépét karban tartja és a seiejtet minimálisra csökkenti. Buda Antal drótkötöző az ötéves terv harmadik évét vállalása alapján már februárban befejezi. A hideghengerműben Stadler Géza sztahánovisla hengerész kijelentette, hogy az 1952-es évben, 180 ■ százalék kon aluli teljesítménye nem lesz. A röpgyülésen versenyre hívta ki az üzem összes sztahánovistáit. Az acélöntődében Geszner Sándor a heti 18 kokilla elkészítése helyett 19-et vállalt. A 480 perc teljes kihasználása érdekében az energiaosztályon Jancsi János. a kazánházban Boródi Ferenc, Paskó Gusztáv és Kovács Ágoston művezetők csatlakoztak a Deák-mozgalomhoz. Ezenkívül még többen tettek vállalást a munkafegyelem megszilárdítása és az önköltségcsökkentés érdekében. Az elmúlt évben a Szovjetunió segítségével az Acélárugyárban bevezették a gyors dróthúzást, gyorshen- geriést és a gyorskovácsolást, ami nagy segítséget nyújtott tervük sikeres befejezéséhez. Ezért elhatározták a gyár dolgozói, hogy az 1952-es évben a rúd vashúzást is meggyorsítják. A 15 tonnás láncos gépen a jelenlegi 5 m percenkéti sebességet egy sebességváltó beépítésével három sebességi fokozatra, 10—15 méter percenkéti sebességre változtatják. A gyors-rúdvashúzás bevezetésének előkészületeit már megkezdték. Az új tervév első műszakjában a dolgozók kiváló eredményekkel támasztották alá a röpgyülésen tett telkes vállalásukat. A hideghengerműben Ozsvár Bálint sziahánovista hengerész 185. Kubina Pál pedig 760 százalékot ért el. A drólhúzó üzemben Dancsok Gyula 191, Rácz Lajos pedig 181 százalékra fokozta termelését. Szép eredmények születtek a gazdasági szerszámgyárban is. Itt Szikszai József köszörűs 167, Köbölák János sajtoló 140, a vasöntödében: Molnár István 5, öntve lyí a ragó 144, Horváth Sándor és Veivár Lajos formázok 139, Dudás Pál formázó pedig 144 száza lékot ért ei. Kazár bányaüzemnél széleshomlokú fejtések bevezetésével biztosítják a felemelt terv teljesítését A mizserfai szénbányák vállalathoz tartozó Kazár, Szurdok. Kistelek és Pálhcgy üzem dolgozói áz új tervév megindulása alkalmával fegyelmezetten álltak a termelés frontjára, hogy a megnövekedett tervfeladatoknak eleget téve erősítsék a béke hatalmas táborát. A műszaki vezetők a megnövekedett feladatok rendszeres teljesítése érdekében elhatározták, hogy a csapatvezetőknek külön tanfolyamot indítanak be, hogy alaposabb műszaki felkészültséggel tudjanak harcolni napi tervelőirányzatuk rendszeres túlteljesítéséért. Ä ciklusos munkamódszer és a millszekundos robbantás további kiszélesítése mellett a kazári alaguti üzem mélyéreszke harmadik telepi fejtésénél a széleshomlokú fejtés bevezetését tervezték meg. Elindítottak egy vágatot, amely 140 métert halad előre, majd innen mind két oldalon 40 méter széles fronttal haladnak vissza. A 140 méteres vágatban kaparószalag lesz beszerelve, amelybe két oldalröl rázócsúszda hordja a szenet és így jut le a szén a fő vágatig. Ezzel a módszerrel nemcsak a termelés fokozását, hanem munkaerő- és faanyag- megtakarítást is el tudnak érni. A széleshomlokú fejtés előkészítésének munkálatait az új lervévvel megkezdték. Már az első napon kiemelkedő teljesítmények születtek a mizserfai vállalat üzemeinél. A kazári bányaüzemnél Balogh József csapata 54 mázsás előirányzata helyett több mint 86 mázsát termelt. Sándor ifjú István csapata 142.5. Domonkos István csapata pedig 130.4 százalékot ért el. A kisteleki üzemnél Pál Imre csapata 150 százalékot. Mizsería-üzemnél Miklós Ferenc László csapata 168, Szurdok-üzemnél Garami Gyula csapata pedig 122 százalékot ért el. A becsületes tagoknak szép jövedelmet biztosított az elosztás, de a fegyelmezetlenek súlyosan megkárosították a csoportot a sámsonházi Béke tsz-ben „Legjobb agitáció.-. a ieqjobb propaganda az, ha a szövetkezet Jól működik, mintaszerű, ha a termelése olyan messze fölötte áll az egyéni paraszténak, hoqy mindenki előtt viláqos, hogy ez a jobb termelési forma .. (Rákosi) A sámsonházi HI-as mintájú Béke termelőszövetkezet elöéves eredménye igazolja a közös gazdálkodás jövedelmezőbbségét a parcellagazdálkodással szemben. A kollektív munka magas jövedelemhez juttatta a becsületesen dolgozó tagokat, amit bizonyít, hogy egy munkaegységre a természetbeni juttatást is átértékelve, egy munkaegységre 38'80 forint jutott. Tehát 17 tag az 1.293.9 ledolgozott munkaegység után összesen 50.302 forint 54 fillér értékű természetbeni juttatásban részesült. Hurai Márton csoportelnök elmondja, hogy a laza munkafegyelem és az „állandó pénzkeresők” a csoportot megakadályozták abban, hogy még nagyobb ered' menyekkel gazdagíthassa a szövetkezeti mozgalmat. A Béke termelőcsoport 45 taggal kezdett bele a kollektiv gazdálkodásba. Ebből 5 tiszteletbeli tag, akikre nemigen lehetett számítani a közös munkában. Garami László intézőbizottsági tag elmondja, hogy Kárász János, Sándor László. Kukeiy István, Skultéti Pál spélka. Skultéti Márton, Juhász Pál alig dolgozlak egy pár hetet a csoportban, elhagyták azt és az ipar különböző ágaiba mentek dolgozni. A csoporl ezáltal férfierő szempontjából igen meggyengüli. ami kihatott a munkák el' végzésére Palik Ernőrié, Krep Já- nosné is elhagyta a csoportot. Garami László ezeket mondotta a csoportból kilépni akaró Sándor Lászlónak: „Ha beiratkoztál a csoportba, tartsd kötelességednek, hogy becsületesen is dolgozz benne. Mi lesz. ha mindarmyiotok elhagyja a csoportot? Nekünk úgy keli gondolkoznunk — ha már belekezdtünk —. hogy ne hozzunk szégyent a szövetkezeti mozgalomra. — Sándor László azt felelte: „Nekem pénz kell. Oda megyek dolgozni, ahol minden héten fizetnek” — és azzal önkényesen elhagyta a szövetkezetét. Kárász János az aratás befejezéséig dolgozott a csoportban. Mivel kulák- befolyás alá került, elhagyta a csoportot és Petró Pál zalaz kutakhoz szegődött cséplő-adminisztrátornak. Hurai Márton elnök megszólította öt egy alkalommal és azt mondta neki: „Ne menj a kulákhoz, mert az bolonddá tesz. kizsákmányol, a csoport munkád után nagyobb jövedelmet biztosit”. Kárász János így válaszolt az elnök szavaira: „Elmegyek én, maguknál nem fogok keresni semmit”. Amikor aztán a jövedelemelosztásra került a sor, Kárász Jánois kopogtatott az iroda ajtaján és azt mondta az elnöknek: „Ha a csoport' biztosítja a fejadagot, visszajövök”. Az elnök sem volt rest, megmondta neki kereken, hogy: ..Ha a nagy nyári munkákban cserbenhagytál és így megkárosítottad a tagokat, az államot, nem kapsz semmi fejadagot”. De nézzük meg azt, hogy milyen károkat okoztak a csoport tagjainak, népgazdaságunknak azok a tagok, akik fegyelmezetlenségüknél fogva cserbenhagyták a csoportot? A 17 aktív, dolgozó tag csak háromszor tudta megkapálni a cukorrépát, amely így csak 150 mázsás átlagtermést adott Az elnök véleménye szerint az önkényesen eltávozok 20—30 mázsával rövidítették meg holdanként a cukorrépa terméshozamát, mivel nem vök elég munkaerő ahhoz, hogy négyszer megkapálják. Ez a kár megmutatkozott a burgonyánál, amelyet kétszer, a kukoricánál, amelyet ugyancsak kétszer tudtak megkapálni. Még súlyosabb hiba volt az, hogy a tervezett 8 hold helyett csak 3.5 kh holdon tudtak ültetni kukoricát, mert nem volt biztosítva a terület megmunkálásához szükséges munkaerő. így ennek is a csoport látja kárát, mert a 20 anyasertésnek 20 malacnak nem tudtak megfelelő abraktakarmányt biztosítani. A ross munkafegyelem, az önkényesen e 11; * vozók miatt a 15 holdnyit kitévő takarmány betakarítását két ember vé gezte. Ativel nem tudtak megbirkózó vele, a kaszáló egy részét kiadí, : felibe az egyénieknek. Az őszi vetéseknél is egyéni dolgozó parasztokat fogadtak fel, hogy mielőbb elvégezhessék a munkát. Ezek voltak azok a súlyos mulasztások, munkafegyelem-lazítások, melyek gátolták a csoportot abban, hogy a tagok magasabb jövedelemhez jussanak. Hurai Márton elnök azóta már bebizonyította „a pénzkeresőknek”, hogy azok jártak jól, akik végig kitartottak a nehézségek idején. Akiknek a csoporl becsületes munkája után, munkaegységenként árpából 1.2, kukoricából 1.5, szénából 10.5, cukorból 46, burgonyából 13.46 kilogrammot biztosított. Évi jövedelme eléri a 10.000 forintot, A csoportvezetősdgnek, de a becsületesen dolgozó tagoknak az a feladatuk, hogy megszilárdítsák a munkafegyelmet, létrehozzák a munkacsapatokat, elsajátítsák a közös földműveléshez szükséges agrotechnikai módszereket, amellyel az 1952-es gazdasági évben magasabb termés eredményeket tudnak elérni. Eredményeiket ismertessék a kívülálló dolgozó parasztokkal, hogy azok is rálépjenek a nagyüzemi gaz-dálkodás útjára.
