Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-26 / 8. szám

2

SZABADAOCBAD

1952 január 29.

A kommunizmus lánglelkű harcosa

1935 január 25-én végezte be harcos életét Valérián Vlagyimirt) vies Kujbi- sev, a kiváló bolsevik forradalmár, Lenin és Sztálin hű társa, a Szovjetunió építésének egyik legnagyobb szervezője.

Kujbisev már 16 éves korában, 1904-ben belépett ai OSZDMP tagjai sortba és a munkások illegális köreit vezette. Forradalmi tevékenységéért száműzték. 1906-tól 1916-ig összesen nyolcszor tartóztatták le.

A forradalom után Kujbisev először a Szakszervezetek Szövetsége Országos Tanácsának tagja lett, később tevékenyen résztvett a lenini vi’famosítási tervek sikeres végrehajtásában, 1922—23-ban a Központi Bizottság titkára, majd • Központi Ellenőrző Bizottság elnöke lett.

A trockista-bucharmista banda gyűlölte Kujbisevef, mert 30 éven keresztül odaadó, harcos segítőtársa volt Leninnek és Sztá’inmk és megakadá’yoz'a « nép ellenségeit romboló munkájuk végrehajtásában. A nép ellenségei ezért aljas méregkeverők segítségével, gyógyítás űrügyén mérgezett orvosságokkal tönkretették szervezetét és kioltották életét.

HÍREK A KÜLPOLITIKÁBÓL

Blank nem cáfolta meg Biankót

Az Associated Press sajtóügynökség bonni tudósítója azt a szenzációs hírt közölte, hogy Adencyter katonai tanácsadója, Theodor Blank, Speidel és Heusinger tábornokkal együtt befejezte a nyugatnémet hadsereg jelállítási tervének kidolgozását. Ez a terv 1.200.000 !8—2t éves német ifjú mozgósítását irányozza elő. Adenauernek és amerikai pártfogóinak rendkívül rosszkor jött a hadsereg előkészítésére vonatkozó tény leleplezése a politikai feszültség és a háborúet'.enes hangulat erősödése idején. Csak úgy röpködtek a cáfolatok Adenauer kancellártól és az amerikai megszálló hatóságoktól egyaránt. Maga Blank kijelentette január 7-én, hogy az Associated Press közleménye „nem jelel meg a valóságnak".

Azonban mindössze egy nap múlt el és a Keresztény-Demokrata Szövetség parlamenti frakciójának ülésén — mint a „Tag" cimü nyugatberlini bur- zsoá újság közli — ugyanaz a Blank teljes egészükben megerősítette a nyugatnémet hadsereg felállításáról szóló adatokat. Részletes tájékoztatást adott a hadsereg felépítéséről: 6 tankhadosztály tesz (egyenként 300 tankkal) és lesz 6 gépesített hadosztály (egyenként 70 tankkal). Az egyes hadosztályok létszáma 12.500 jő lesz. A légierő 1700 repülőgépből és 75.000 főből jog állni. A- katona köteleseknek 18 hónapos szolgálati időt írtak elő.

így hát Blank megcáfolta a saját cáfolatát. Világos, hogy a hitleri hadsereg jeltámasztásának sötét terve a megvalósulás stádiumába került.

Összeütközés Szuezben

Az angol megszállók Egyiptomban újabb agresszív cselekedeteket hajlanak végre. Az „Al-Miszri” című kairói újság közlése szerint ango‘ páncélosok január 3-án behatoltak Szuez közelében a számukra tiltott övezetbe és tüzet nyitotta^ az egyiptomiakra. A felháborodott lakosság a rendőrség támogatásával visszaverte az agresszórókat. Két órán át tartó harc kezdődött. Mint az „A1 Abram" című lap is megerősíti, az agresezorokaf visszavetették és súlyos veszteségeket Okoztak

nekik halottakban és sébásü!tökben. Két angol tankot és két páncélautót felgyújtottak.

A megszállók másnap 500 katonával és 20 tankkal megerősítve, újból fegyveres támadást intéztek Szuez lakói ellen. Mint az egyiptomi sajtó rámutat, az előző napi vereségtől felbőszült anigiol katonáik körülvették a kőzikórházat és nehéz golyós* árúikból több mint ezer lövést adtak le rá. Estére bekerítették a várost, három házat leromboltak és sok házat megsértettek. Ezekben az erőszakoskodásokban kb 2500 ‘katona és tiszt vett részt. Az „Al- Miszri” az összeütközések következményeit összegezve közli, hogy az angoloknak 30 halottjuk és 60 sebesültjük volt. Sok áldozat voit a békés egyiptomi lakosság között is.

Nem használ a terror sem

Az utóbbi időben a titó-fasiszta banda az adók behajtása érdekében újabb eszközhöz folyamodott. Különleges osztagokat szerveztek, amelyek sorra járják a házakat és megfenyegetik azokat, akik nem siettek eteget lenni az adófizetési felhívásnak. Dub- rovnikban egy taníolyamrói 50 „szakképzett’“ egyén került ki, akiket kioktattak, milyen eszközökkel lehet mennél többet összeharácsolni a dolgozóktól. Ezek valóban mindent el is követtek, ennek ellenére az eredmények a titóisták számára igen siralmasak voltak.

Macedóniában az adóbehajtási tervet a legszörnyűbb terror és erőszak ellenére sem sikerült még 50 százalékra sem végrehajtani. Horvátországban pedig csupán az adók 35 százalékát hajtották be. Boszniában és Hercegovinában még a félévi adóbehaj isi tervet sem tudták végrehajtani. Nem használt a terror Montenegróban és Szerbiában sem.

Jugoszlávia doígoaói jól tudják, mire

fordítják a titóisták az adó címén ösz- szeharácsolt összegeket: ezek a pénzek a háborús készülődést segítik elő s a jugoszláv és az amerikai tőkések zsebébe vándorolnak. Ez az oka annak, hogy Jugoszlávia népe egyre ei- száníabban tagadja meg az adófizetést.

Az „ENSZ-katonák“ feletteseik parancsára gyilkolják meg a fogságba esett koreai és kínai szabadságharcosokat

— Amerikai katona leleplező üzenete —

A pekingi rádió nemrég közvetítette Otho G. Bell amerikai katona levelét (R, A. 18276618 H és S század, második gépesített rohamzászlóalj, második hadosztály), amelyet feleségéhez, Jewell G. Belihez intézett (Route 5. Box 494, Olympia. Washington címre). Bell levele rávilágít arra a tényre, hogy a koreai háborúban részvevő úgynevezett „ENSZ-katonák’“ feletteseik utasítására meggyilkolják a fogságba esett szabadságharcosokat, íme a levél:

„Drága kedvesem!

Június 30-i leve edet megkaptam, s a szivem megtelt boldogsággal, amikor értesültem belőle, hogy kislányunk született s te jól érzed magad. Miattam ne aggódj édesem, mert egészséges vagyok és jót megy dolgom. Jó lakást és téli ruhát kaptam, élelmezésem bőséges. Betegségem alatt kitűnő orvosi ellátásban részesültem, igen barátságosan bánnak velem. Vigyázz magadra és a kicsikére Ahogy vége lesz a háborúnak sietek haza mindkettőtökhöz.

Mielőtt fogságba estem, sok embertelen dolgot láttam. 1950 szeptember 27-én földig romboltunk egy várost. A hely nevére nem emlékszem, mert nemigen ismerem a koreai városok és falvak neveit. Arra azonban emlékszem, hogy ebben a városban katonáink több mint 200 ártatlan embert megöltek. Amikor 1950 október 15-én elfoglaltunk két faiul parancsba adták, hogy minden civilt meg kell motozni. Az asszonyok zokogtak, amikor mohó amerikai katonaszemek láttára le kellett vetkőzniők. A motozás után a mieink lerugdalták őket egy meredeken. Azt is megparancsolták nekünk., hogy lőjük agyon a foglyokat minthogy nincs idő a front mögé szállítani őket. 1950 november 30-án 1 200 agyonlőtt kínai és koreai, foglyot láttam, akiket Szuncsen és Kunori között gyilkoltak meg.

Mielőtt fogságba jutottam, sokat hallottam róla, hogy a koreaiak és kínaiak minden foglyukat nyomban agyonlövik. Engem 1950 december 1-én fogtak el. Nagyon meglepődtem, amikor a kínai önkéntesek meleg szobába vittek és húslevest adtak. Több mini 10 hónapja vagyok fogoly és soha még semmi bántódá- som nem esett.

Ha otthon az amerikai nép helyesen gondolkodnék és megfelelő választ adna arra a kérdésre, mit keresnek az amerikai, csapatok Koreában, nem engedné meg, hogy szerettei sokezér kilométerre hazulról, ártatlan emberek, asszonyok és gyermekek le mészárosával kihívják maguk elten az emberek nagy többségének megvetését és gyűlöletét. Minden becsületes embernek össze kell otthon fognia, hogy megállítsák nyomban a koreai vérontást. Mondd meg, drágám, mindenkinek, hogy harcoljon a világbékéért. Mennél e'őbb lesz béke a világon, annál hamarabb mehetek haza én is hozzátok. Akkor majd a népek boldogan élhetnek. Isten veled é.s remélem mielőbb otthon lehetek. Mindig szerető férjed,

Otho G. Be(D.

pártmunka Tapasztalatai *

Még jobban állítsuk pártmunkánk előterébe az oktatást

A Politikai Bizottság 1951 május 17 i

határozata nagy feladattal bízta meg alapszervezeteínkef. E határozat kimondja: „A kommunisták neveléséért, ideológiai fejlődéséért elsősorban a párt alapszervezetei felelősek. Az alapszervezet vezetőségének kell párttagjait szilárdságra, elohííségre és fegyelemre nevelni." E határozat leszögezi, hogy az 1951—1952-es pártoktatás színvonala alapvetőén a propagandista káderék összetételétől, elméleti, politikai és módszertani felkészültségétől függ. Pártunk erejének, tekintélyének növekedésével, államhatalmunk megszilárdulásával, a szocializmus építésének előrehaladásával párhuzamosan egyre jobban nőnek a követelmények, a káderek. de minden pártmunkás, minden kommunista előtt. Mindez szükségszerűen követeli meg, hogy pártszervezeteink egyik legfőbb kötelességüknek tartsák a párttagság marxista-leninista képzését. A Politikai Bizottság határozata erre irányította rá pártszervezeteink figyelmét, hogy sokkal jobban a pártmunka előterébe kell állítani az oktatási munkát.

Megyénk területén értünk e! eredményeket oktatási munkánkban mind mennyiségben, mind minőségben. Eredmény, hogy a politikai iskolákon a <ezdet: passzivitás kezd megszűnni, a hozzászólások azt mutatják, hogy a politikai iskolákon tanult anyagot a tanfolyamok hallgatói át tudják vinni a gyakorlati életbe. Ez az eredmény annak tudható be, hogy a propagandisták jobban kapcsolják össze az elméletet a gyakorlattal, jobban felismerik már, hogy egy-egy üzemben, községben., vagy termelőszövetkezeti csoportokban, milyen feladatok vannak. Például Molnár László elvtárs Ménkes üzemnél, amikor a szocialista iparosítás anyagát tárgyalták, elmondotta, hogy üzemük mennyi hanyagé net kapott már. mennyivel tudták ezer keresztül a termelést emelni. Ugyanígy Kisterenyén a párt helyiségben folyd középfokú politikai iskolán Érdi e!v- társ. a minisztertanács takarékossági határozatának ismertetésénél rámutatott. hogy saját üzemükben is milyen fontos a bánya fával való takarékoskodás. Eredménynek mondható

e! az is, hogy egyes pártszervezetek, mint például Szátok és Litlke községben — ahol ugyan az ősz folyamán megszervezték papíron a politikai iskolákat, de nem indult be időben —, most már eredményesen folyik a politikai alapismereték tanulóköre és a középfokú politikai iskola.

Bár az oktatás területén értünk el komoly eredményeket, de alapszerve- zeteink vezetősége előtt még igen sok tennivaló van e téren. Egyes helyeken még mindig megmutatkozik az elmélet lebecsülése, s még nem értették meg, hogy a párttagok marxista- leninista képzését a pártmurfca előterébe kell állítani. Megmutatkozik ez maguknál a párttitkároknál is, mint például Nagybárkány, Alsófold és Garáb községekben, ahol nem tanulnak, s ebből következik az is, hogy ezeknél a szervezeteknél maíguk a propagandisták sem járnak e! propagandista szemináriumokra. A politikai iskoláik színvonalának emelése terén a legnagyobb akadály, hogv maguk a propagandisták nem készülnek fel kellően az előadásra, csupán felolvassák a brosúrákat, ami unalmassá, érdektelenné teszi az anyag feldolgozását a hallgatók számára. Nem dolgoznak előadásukba helyi példákat, ami megkönnyítené a hallgatóknak az anyag feldolgozását. elősegítené egy-egy anyag könnyebb megértését. Nincs meg a szoros kapcsolat a politikai iskolák vezetői ég az alapszervezet vezetői között. Az egyik alapvető feladat, hogy a pártiitkárok mondják el. meiyek azok a legfontosabb feladatok, amelyek az aiapszervezet előtt állnak, hogy az előadásba és a szeminárium levezetésének vázlatába be tudják dolgozni és a hallgatókkal alaposan megbeszélhessék. Igen nagyfokú sok helyen a lemorzsolódás is. Például a Zagyvapál- falvi Üveggyárban 120 politikai iskolára bevont hallgatóból mindössze 40—45-en jelennek meg, mivel az alap- szervezet vezetősége még nem tárgyalta meg a pádtóktafás munkáját. De a vezetőségvá!asz.tá$ óta még rendes vezetőségi ütést sem tartottak.

A politika? iskolákon a lemorzsolódás megszüntetésének előfeltétele, hogy emeljük a politikai iskolák színvonalát,

kapcsoljuk össze a tananyagot az alap-* szervezeteik előtt álló feladatokkal, így el fogjuk érni, hogy egy-egy politikai iskolára szívesen fognak elmenni a haliigatók, mert az munkájukatköny- nyíti meg, s ezzel előre lendítjük az egész pártszervezet muiníkáját. Fontos feladat, hogy maguk a propagandisták rendszeresen rész.t vegyenek a propagandista szemináriumökon. Nem úgy1, mint a salgótarjáni járásban, ahol a középfokú propagandista szemináriumon 227 hallgatóból“ mindössze 112-en jelentek meg. Állandóan és rendszeresen biztosítani kell az elmélet ,és a gyakorlat összekapcsolását. Például, ha a nagyüzem« gazdálkodás előnyeiről tárgyalnak, mondják el, milyen volt a múltba«» a dolgozó parasztok élete, ahol az az elv uralkodott, „aki bírja, marja." Ebben a harcban a kisparasztok tönkrementek, a ikuIákok és néhány földbirtokos ősz-, szevásárolt.a a dolgozó parasztok földjét és ezek kénytelenek voltak cselédnek menni. Máskép van ez ott, ahol a dolgozó nép vám, hatalmon. Például Herceg János keoskédpusztai tsz tag, akinek évi jövedelme 220 liter bor. f4 liter pálinka. 12 mázsa búza, 2 mázsa kukorica és niás egvéb természetbeni juttatás becsületes munkája után. Ilven példákon keresztül magyarázzák meg propagandistáink a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, magasabb- rendűségét a kapitalista termeléssé! szent ben.

Alapszervezeteint vezetőséget tehát adjanak fokozottabb segítséget a politikai iskolák vezetőinek s az oktatási munkát naígymértékben tudják elősegíteni azzal, ha maguk is állandóan ■tanulnak. Párttitkáraink mutassanak példát a tanulásban és erre neveljék a vezetőség tagjait is. Tárgyalják meg rendszeresen vezetőségi ülésen a politikai iskolák menetét, uoyantgy taggyűléseken is ismertessék, hogy kik tanulnak a legjobban és kik hanyagolják el saját képzésűiket. Propagandistáink érezzék arcnak jelentőségét, hogy a párt 20—25 etvtárs nevetését b'zta rájuk és az ő rossz munkájukkal. tehet lassítani, de jő munkával gyorsítani fejlődésüket, a szocializmus építéséi.

Varga Pál már tudja, hogyan teljesíti idei beadási tervét

Varga Pál 14 holdas középparaszt a jó gazda hírnevének örvend Szécsény- ben. Az is. Földjét példásan műveli, szívesen alkalmazza a kormánynak a terméshozam növelésére vonatkozó tanácsait. Korán vetett, viaszérésben aratott. Búzából átlagtermése meghaladta a 15 mázsát. A négyszer megkapált szerződéses cukorrépa 170 mázsás termést hozott. Nemesített árpa vetőmagot használt, műtrágyát szórt földjére, szerződést kötött állatneve ésre is. 1951-es begyűjtési, tervének teljesítésével igazolta nemcsak Szécsény. hanem ország, v ág előtt: igazi békeharcos.

Varga Pál már 50 év felé jár. így a 10 kh szántó, a 4 kh rét, a 2 tó, 1 .csikó, tehén és a két növendékborjúból álló gazdaság vezetését mindinkább a 27 éves fia. Varga László látja el. Varga Lász 6, mint a helyi tanács végrehajtó bizottságának a tagja, minden munkában élen jár. Apjától megtanulta, igaz hazafiság és becsület dolga teljesíteni a nép törvényét. betartani az állam- polgári jegyeimet. Ezért tanulmányozta nagy figyelemmel, nagyobb terveket szőve az új begyűjtési törvényt. A számoszlopokból megállapította, nagyobb a kötelezettség, mint tava'y, de annál igazságosabb. Ezért elhatározta apjáva : az idén jobban felkészülnek a begyűjtés teljesítésére.

Varga Pál és fia újságolvasó emberek. Innen tudják: a hős ipari munkások évről évre túlteljesítik a tervet, így több, jobb áru jut a falura is. Varga Paláknak nem kell messzire menniök. hogy meggyőződjenek az iparosítás áldásá- rc Ott Szécsényben is a földművesszövetkezet és a népbolt árudája az iparcikkek dús választékával vannak megtömve. Szebb és jobb minőségű ruhába öltözködnek a szécsénui fiúk, lányok. Egész utcarészeket villamosítanak, a gépál o- más gépi munkája emeli a terméshozamot, s könnyítik a dolgozó parasztok munkáját. Épül a szép kuli úrház is. Ez mind azt jelenti, hogy szebb és jobb élet kö tözött a dolgozó parasztok házaiba. A munkásosztály segítsége nyomán évről évre többet termeltek Varga Pál ék is. Az M ám jó pénzért vette ái a gabonát. Varga Pál bevétele is megnövekedőit. Varga Pál is olyan ember, aki munkájával segíti elő a parasztság felemelkedését jelentő ötéves terv teljesítését. Már tudja, mi a kötelessége: a falusi jólét és kukára mielőbbi magva ásításához, az új begyűjtési törvény pontos teljesítésével járulhat hozzá igazán.

Fia, Varga László munkához látott. Elment a tanácsba'. hogy megtudja, miből mennyit kell beadnia és hogy kel dolgoznia, hogy bőven jusson szabadpiacra is. Tóth Sándor tanácselnök segített neki a munkában. Varga László papírt, ceruzát vett elő, rövid ideig böngészte a begyűjtési rendeletét, közben összeadott, szorzott, míg végre kiaakult a pontos beadása. Az apja 14 holdja után 56.67 húzak.Uo- grammot kelí te!jesitenie. így kenyérgabonából 27 mázsa 19 kiló1, takarmánygabonából 15 mázsa 85 kilót, napraforgóból 10 mázsa 21 kiót, míg burgonyából 3 mázsa 41 kilót kell te jesitenie. Varga Pál jontotóra vette ü beadást, majd így szólt:

— Többet ke'l termelnem a tavalyinál, többől mégis könnyebben lehet teljesíteni. mint a kevésből. Ügy számítok, hogy jusson is, maradjon is.

E öször a gabonát vette számításba. Tavaly 15 mázsa termett holdanként. Igaz, hogy kedvező Időjárás volt, de most ezt az átlagot jobb munkával meg lehet tartani, sőt tül is lehet lépni. Szeptember végén elvetették a 3 és fél hold búzát. Kifogástalan, szép lett a vetés. Míg a hó le nem esett, kint járt a határban, s megállapította, olyan szép és fejlett a vetése, nem igen lehet párját látni a határban. A korai vetés 2—3 mázsával megnöveli a termést. Tavasszal fejirágyázza. fogasa'ja, acatolia a gabonavetést. Aratáskor ugyancsak viaszérésben vágja ie a búzát. így is egy-két mázsával többet nyer. Az i.yen számítás szerint 50 mázsán felül kell - ennie búzatermésének. Ebből 6 mázsa lemegy géprészbe, 4 mázsa a vetőmagszükséglet, aztán a fejadag, szóval könnyen lehet teljesíteni a beadást, jut a szabadpiacra is.

Most kerül so' a takarmánygabonára, 1200 négyszögöl kukoricát vet. Egy tervez.' hogy a tavalyi 15 mázsa helyett . tíz idén 16—17 mázsát kíván e érni. Hogy is érheti ezt el? Mi alán juk neki, hogy a föld- számlásra vegye igénybe a gépállomás traktorát. Olcsóbb, mint a fogoJerö. A két lovával pedig elmehetne fuvarba az erdőgazdasághoz, jót fizetnek érte. A gépiszáníás után többet terem a föld. Ami a vetőmagot illeti, Varga László úgy' gondo'ja, hogy a főbb kukodeajajták közül a 16 soros, nagytestű, dús levélzeténél fogva kivá ó silókukorica fajtát, az aranyözönt fogja vetni. Május 15-ig elveti. Idejében végzi az első kapálást, hogy a fiatal növényeknek fejlődésül? kezdeti szakaszában biztosítani tudja a legkedvezőbb életfeltételeket. ötször fog lókapálni, kézikapázni, s mindannyiszor idejében, nehogy a be- cserepesedett föld gáto ja a növény fejlődését. Nem töltögeti e kukoricát, meri

az káros a növényre, növel a föld felületét és a talaj kiszáradását. Ezáltal rövidíti a terméshozamot. Az újságból olvasta, hogy a pótbeporzás növeli a termést. Ezt gyako'latilag végrehajtani nem nehéz, így Hát atka mazni fogja ezt. a módszert. Mindezeket együttvéve úgy gondolja, hogy 3—4 mázsával több kukoricatermése lesz. Ez nagyon jól jön neki, mert fejleszteni akarja az állatállományát js. Ht sem akarjuk elmulasztani a íú tanácsot. Termeljen másodnövényt. így késő őszig biztosítva: tesz az állaté- lománya részére a friss zöldtakarmány és növekedik a tejtermelés is. A burgonyatermelés is segíti az ál.'at nevelést. Tavaly jó termés volt. 4 zsák vetőmagból 52 zsákkal termett az őszirózsa fajtából. Most is ezt a fajtát veti el. Az tetést április végére befejezi. Azt virágzásig négyszer töltögeti. Ebből is jö termésre számít. A 3 mázsa 40 kilós beadást, köny- nyen teljesítheti.

Ezután az állatnevelésre tért át. Eladják az egyik lovat és annak árán tehenet vesznek. így két tehén lesz. Több tejet termeinek, több vajat, túrót tudnak a nehézség nélkül tudják teljesíteni a tejbeadást. Varga Pál se-tésbeadása 125 kiló Van 7 darab sü dójuk, s úgy számítanak, hogy egyet a beadásba, egyet saját szükségletükre hizlalnak. Most a baromfiállományt értékeli. Bizony a II-es létszámú baromfiállományból képtelen lenne teljesíteni a 36 kilós beadást, valamint a 600 darab tojást. Ügy tervez, hogy tavasszal 80 darab csirkét rende a balassagyarmati baromfikeltető . vállalattól. Ezenfelül ültetnek még egy-két kotlóaljat biztosításképpen. így aztán telje- síthető lesz a beadás, de jut bőven a fazékba és piacra is. Uniós László