Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)
1952-01-26 / 8. szám
1952 január 26, S35ABA1I >0«RAB 3 Levelezőink írják Rákosi elvtárs KO. születésnapjára indított versenyről Szalai László kossufhtárói vájár és csapata versenyre hívta Tajkov András tatabányai vájárt Mint a Szabad NógTád levelezője, őrömmel jelentem, hogy a Kossuth- táró bányaüzem kiváló' dolgozója, Szalai László elvtárs Rákosi elvtárs közelgő 60. születésnapja méltó megünneplésére vállalta, hogy a termelés növelése érdekében párosversenyre hívja a Tatabányai Szénbányáik XIY-es aknájában dolgozó Tajkov András sztahanovista vájárt. Szalai elvtárs versenyfelhívása a következő; „Az ötéves terv harmadik évének termelési tervének teljesítése érdekében vállalom, hogy negyedévi terveimet határidő előtt teljesítem úgy, hogy évi tervemet szeptember 7-re. a második bányásznap tiszteletére befejezem. A munkafegyelmet csapatomon belül megszilárdítom úgy, hogy azon belül igazolatlan mulasztások ne fordulhassanak elő. A faanyagmegtakarítás terén 10 százalékos megtakarítást vállalok. Politikai ismeretem gyarapításáért a szemináriumi foglalkozásokon, amely üzemünknél van megszervezve, csapatom tagjaival pontosan megjelenünk. Remélem, Tajkov elvtárs, versenykihívásunkat elfogadod, neked és csapatod minden egyes tagjának jó eredményt kívánunk.’* Szalai elvtárs egyben felhívással fordul megyénk sztahanovista vájárjaihoz, hogy munkaversefiyükhöz hasonlóan, amelyet szeretett vezérünk, Ráikosi elvtárs 60. születésnapjára tették, minél több sztahanovista vájár tegyen versenykihívást, lépjenek az üzemek agymás között versenybe, mert ezzel is nagyban hozzájárulnak fejlődő szocialista hazánk felépítéséhez. A szorospataki bányaüzem dolgozói Rákosi elvtársunk 6Ö. születésnapja tiszteletére felajánlották, hogy napi tervüket 31.1 tonnával túlteljesítik, Rákosi elvtárs születésnapjáig 1524 tonna terven [elül terme t szenet adnak népgazdaságunknak. Vállalták, hogy az igazolatlan hiányzások számát a jelenlegi 1.1 százalékról 1 százalékra csökkentik, a ciklusos munkamódszert újabban 5 csapatnál bevezetik és a 100 százalékon alul teljesítők létszámát az eddigi 45 százalékról 38 százalékra csökkentik. Szállítószemélyzetünk és iparosaink vállalták az üres csille ellátás és a szállítás zavartalanságának biztosítását. Üzemünknél eddig 420 dolgozó kötött versenyszerződést, köztük Pádár 1. István sztahánovista vájár, aki vállalta. hogy 33 mázsás előirányzatát 36 mázsára fogja emelni, egyben ígéri, hogy ezt a termelését egész évben megtartja és a munkafegyelmet csapatánál 100 százalékig betartja. Szeretni László levelező, Szorospatak. Az ország második legjobb kísérleti állami gazdaságának dolgozói készülnek Rákosi elvtárs 60. születésnapjára Az ujmajori kísérleti gazdaság 1951. évi eredményes munkája példamutatóan emelkedik ki a megye szocialista szektorai közül. Üzemegységünk dolgozóit munkájukban az lelkesítette, hogy feladatuk jó elvégzésével hazánkat, a békét erősítik. Az 19SI-es gazdasági évben, jól szervezett munkaversenyünkkel üzemegységünk ar ország második legjobb kísérleti gazdasága lett. így n földművelésügyi minisztérium 3300 forintos jutalomban részesítette üzemegységünk legjobb dolgozóit. A pénzjutalom kiosztását január 19-én a központi iroda kultúr- helyiségében tartottuk meg, amit Rákosi elvtárs 60. születésnapjára új szocialista kötelezettségvállalással kötöttünk egybe. Rákosi elvtárs születésnapjárd a következő vállalások voltak: Makó János, a tehenészcsoport vezetője, felajánlást tett, hogy a 14 literes fejési átlagot 16 literes tejhozamra emelik fel Rákosi elvtárs születésnapjára. Robotka János kertész jó munkájáért pénzjutalmat is kapott. Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére felajánlotta. hogy a gyümölcsösben a talaj- munkát elvégzi, valamint a fatisztogatást és háromszázalékos bordói Ic- higítású mészkénlével a lepermetezést időben elvégzi. Id. Obrecón András vállalta, hogy a kovácsmiihelyben a borona- ég eke javításokat a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésére teljes üzemképes állapotba helyezi. Nagy József, a teclaki üzemegység kocsisbrigád vezetője, a kocsisok nevében felajánlást tett, hogy a Farkasmajorban történő szalma kiszállítását meggyorsítják. Váltatta. hogy a szalmakiszállítás napi normáját 30 százalékkal túlteljesítik. Rózsa István teclaki tehenész felajánlotta, hogy az üzemegységükben lévő tehenekkel 90 százalékos vemhességi százalékot ér el. Micki József takarmányos és a kísérleti gazdaság lánydolgozói is munkájuk megjavításával készülnek megünnepelni Rákosi elvtárs 60. születésnapját. Vince Mihály üzemi párttitkár Az erdőkürti traktoristák megrövidítik a javítási időt ki erdökürti gépállomás traktoristái is lelkes munkafelajánlást tettek Rákosi elvtárs születésnapjára. Versenyre hívták a berceli gépállomást. Vállalták, hogy az erő- és munkagépeket február 28-a heíyett, február 25-re, a cséplőgépek kijavítását pedig május 31-e helyett május 24-re, tehát egy héttel előbb befejezik. Elfogadtuk a tolmács! gépállomás kihívását, valamint a balatonkiliti .gépállomás dolgozóinak versenyfelhívásához is csatlakoztunk. A mi gépállomásunk dolgozói 26 géppel többet vállaltak kijavításra, mint a tolmácsi gépállomás. Ugyanakkor az önköltségcsökkentés terén sem akartunk lemaradni Ezért vállaltuk, hogy a tervszerinti tisz- títórongv 10 százalékát, az alkatrészek mosására előirányzott gázolaj 20szás zalékát megtakarítjuk. Úgy dolgozunk. hogy a megtakarítás ne menjen a gép rovására. A gépjavító brigádok között is lelkes verseny indult. Az Osztrovszki-brigád — amely mindig első volt a javítási munkákban — tervén felül még egy erőgépet, egy cséplőgépet javít ki február 25-ig. A Grusznyiöki-brigád és a Kapuszta- briigád is egy-egy cséplőgépjavítást vállaltak terven felül. A Komjáti-brigád pedig a régi csapágyfilceket megtisztítja, hogy használható legyen. A Komjáti-brigád ezzel a munkamódszerével közel 2000 forintos megtakarítást ért el. Fentős Kálmán levelező Üzemünk dolgozói teljesítik vállalásukat Először is köszöraetemet akarom, kifejezni a szerkesztőség felé azért a megtiszteltetésért, hogy levelezőmunkám után gyönyörű könyvjutalomban részesített. Ez a jutatom még jobb eredmények elérésére serkent. Ezért vállalom, hogy Rákosi elvtárs születésnapjáig 20 új előfizetőt szerzek a megyei pártbizottság lapja, a Szabad Nógrád számára. A továbbiakban jelentem a szerkesztőségnek, hogy üzemünk dolgozói közül Rákosi elvtárs születésnapjára január 23-ig 536 dolgozó tett munkafelajánlást. 236 dolgozó van üzemünknél, akik fin százalékig teljesítették vállalásukat. A vállalásukat teljesítők száma napról napra emelkedik. Katona János Szorospataki levelező Kultúrbrigádunk köszönti a felajánlás teljesítésében kiváló dolgozókat A szoros,pataki bányász-kuitúrcso- port tagjai kultúrmunkájukkal segítik Rákosi elvtárs születésnapjára tett m u nkatela j án: ások t el jest tését. A kultúrcsoport január 23^an a bányából ki- és beszálló dolgozóknak rövid kultúrműsort rendezett, amelyben megdicsérték a termelésben élenjáró dolgozókat, s jobb munkára lelkesítették az elmaradóikat. A kultúrcsoport Újházi Mátyás és Újházi Sándor hegedűk íséretévei eigiy csasztusikát énekelt, amiben „kiénekelte” Pádár I. Istvánt, Utasi Jánost és ifj. Varga Dénesi, akik Rákosi elvtárs születésnapjára tett vállalásuk teljesítésében szép eredményeket értek el. A megjelent dolgozók lelkesedéssel fogadták a rövid kultúrműsort. Szítja Mária levelező A hideghengermű dolgozói csatlakoztak Kugler Lajos felhívásához Salgótarjáni Acélárugyár hideghengermű .üzemének dolgozói üzemi értekezleten csatlakoztak Kugler Lajos Kossiuth-dijas hengerész felhívásához. Vállalták: /. Az üzem minden dolgozója kapcsolódik a munkaversenyhez és szocialista kötelezettséget vállal. 2. Az 1952 március 9-re tett felajánlások forintértéke a gyárrészlegek termelési értékéhez mszonyifva a legtöbb tesz. 3. 1952 március 9-ig igazolatlan műszakmulasztás gyárrészlegüknél nem lesz. 4. Csatlakoznak a Deák- és a Röder-mozgalomhoz. A hideghengermű dolgozói az értekezleten versenyre hívták az Acélárugyár összes üzemeit. MEGYÉNK BÜSZKESÉGEI Péter tstvánné, sztahanovista dróthúzó PÉTER ISTVÁNNÉ, a Salgótarjáni Acélárugyár sztahánovista dróthúzója, 1945. októberében került a dróthúzó üzembe. Azóta politikai és szakmai téren fejlesztette magát. Fokozódó szakmai felkészültsége lehetővé tette, hogy 1950-ben már három dobon dolgozzon, 1951. november 1-től pedig a szovjet tapasztalatok alapján ö is átállította gépét a gyorsdróthúzásra. A gyorshúzás bevezetése előtt átlagosan 134 százalékot ért el, a gyorshúzási módszer alkalmazása után több, mint 40 százalékkal emelkedett napi átlagteljesítménye. Péter Istvánné elv- társnő mint népnevelő, példamutató munkát végez, ezenkívül munka- módszerének átadásával is segíti munkatársait Kónya Ilona dróthúzó, aki novemberben 34 szá zalékos átlagtermelés> ért el, Péter Istvánné munkamódszerének átvétele után decemberben elérte a 100 százalékot, majd a további tapasztalatok átvételével januárban 147 százalékra. emelkedett a termelése. Péter Istvánné sztahánovista drót- húzónö a munka megszervezésénél legfontosabbnak tartja, hogy azalatt, amíg a dobok forognak, már a következő dróttekercset előkészítse, hogy a befűzés zökkenő nélkül menjen és így a gépállás minimálisra csökkenjen. Munkatapasztalatai alapján a gépállás csökkentésére egy újítást vezetett be. Látta, hogy a húzókőtartó ferde pályáján a húzókövek, szakadás esetén összegurultak és a köveket összecserélték a befűzés alkalmával. Újításával ezt úgy előzi meg, hogy a kötartóban rekeszeket alkalmazott, s így szakadás esetén a húzó kövek nem gurulnak ösz- sze. Az elmúlt év december 21-én kapta meg u sztahánovista oklevelet. Selejtmentes munkája mellett átlagos tér. mclése 171 százalék. Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére most azt vállalta, hogy eddigi termelési ered- menyét még 12 százalékkal emeli. Jól dolgozik a diósjenői földművesszövetkezet — Levél a szerkesztőséghez — A z eSmuM vasárnap a diósjenői földműveszövetkezet 243 szövetkezeti tag részvételével közgyűlést tartott. Kohlárryi János ügyvezető beszámo t a fogyasztási üzemág munkájáról, amely évi tervét 126 százalékban teljesítette. Jó munkát végzett Wéber László főboltos. A szövetkezetnek 102.000 forintos tiszta nyeresége van, eíenben sok javítanivaló van még a term én y f e! vás ári ás és a hentesüzlet jövedelmezővé tétele terén. Az elért eredményekhez a párt- szervezettel és a tanáccsal való szoros kapcsolat, együttműködés segítette a íöldmüvesszővetkezetet. A szövetkezet vezetősége jó példáit mutatott a tszcs- szervezés terén is. A dolgozó parasztok hozzászólásaikban kihangsúlyozták, hogy jobb munkaszervezéssel és még nagyobb takarékossággal, a munkafegyelem megszilárdításával ebben az évben fokozni kelt a szövetkezet jövedelmezőségét. E nagy munkára hivatott az új vezetőség és a földművesszövetkezeti tagság. A 19 új vezetőségi tagból 11 tszcs tag, 4 középparaszt és 7 nő. A jóislkerü t közgyűlés a vezetőség tiszteletdíjának és nyereménytárgyaik kiosztásával ért véget. HORT1 GYŐZŐ MÉSZÖV e’lenőrzési osztály vezető. Ötéves tervünk: béketerv A rövidesen megjelenő „Ötéves tervünk: béketerv” című könyvből közöljük'az alábbi részleteket. „Ötéves tervünk — béketerv. Minden alkotása hazánk erősödését, népünk felemelkedését, jólétét szolgálja. Különösen szemléltetően bizonyítják ezt tervünk kiemelkedően nagy alkotásai... Bár a szovjet méretekhez képest szerények, de együtt épülnek a sztálini korszak nagy alkotásaival, amelyek e Szovjetunióban létesülnek, a béke megerősítésére, a kommunizmus müveiként. Könyvünk ezeket a nagy békemüveket és a Magyar Népköztársasága első öléves népgazdasági tervének egyéb részleteit ismerteti. Megismerjük belőle, hogy a gyáriparba beruházandó 41 milliárd forint hogyan változtatja át az országot fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá: hogy mire fordítjuk a mezőgazdaságnak szánt 11 milliárdot. a közlekedés fejlesztésére irányzott 10 milliárdot. a kereskedelemre a lakásépítésre, város- és községfejlesztésre, egészség- ügyi. kulturális és más beruházásokra biztosított milliárdokat. Megismerjük belőle, hogyan emelkedik a nehézipar termelése csaknem négyszeresére, a könnyűipar termelése csaknem két és félszeresére, a mezőgazdaság termelése másfélszeresére az 1949 évi termelésnek: hogyan emelked'k a dolgozó nép élet- színvonala a tervidőszak előttinek 150 százalékára. Megtudjuk kemény munkánk nyomán, hogyan bontakozik ki előttünk hazánk soha nem ismert fejlődése és gazdasága; ötnaponként áj gyár indul, naponta épül 120 lakás, minden harminc percben új traktor gördül le a futószalagról. Felsorolni is lehetetlen azt a sok változást, azt a sok eredményt, amit az ötéves terv jelent dolgozó népünknek. Az ipar kenyere 3 szén. Felszabadulás . előtt, 1938-ban a magyar ipar évenként 9.34 millió tonna szenet kapott. Ezen a szénmennyiségen mai. szocialista nagyiparunk éhenhalna. Ezt az évi szénmennyiséget csaknem háromszorosára, 27 millió tonnára kell emelnünk. A tőkéseknek 20 év kellett, hogy a magyar szén- bányászatot 70 százalékkal’ növeljék. Milyen módon termelhetünk háromszor annyi szenet, mint a felszabadulás előtt? Négymilliárd nyolcszázmillió forintot ruházunk be az új bányaüzemek megnyitására, bányáink gépesítésére, osztályzók és egyéb berendezések építésére. Ebből 2.5 milliárd jut a szénbányászatnak. Az áj beruházások nyomán a fejtési munkák háromnegyedét, a szállítási munkák kilenctizedét gépesítjük. Bányászaink ezután csak minden negyedik csille szenet fejtik ki kézierővel és csak minden tizedik megrakott csillét tolják kézi erővel a tárnákban. Gyökeresen megváltozik a bánya is. A kezdetleges munkahelyekre földalatti nagyüzem költözik: elektromos fejlögép dönti a szénfalat, a lehulló szén szállítószalagra esik, amely közvetlenül a csillébe hordja a teli csillesori elektromos mozdony vontatja a buktató berendezéshez, ahol gépi erővel ürítik a felvonó kosarába. A felszínen is önműködően jut el a szén az oszlályozón keresztül a vasúti vagonokig. Nincs csákányozás, lapátolás, csilletolás — a bányász munkája: a gépek kezelése és irányítása. Korszerű világítás, erőmúbe- rendezések. szivattyúállomás, sütytóiég elleni biztosítás teremti meg a jó munka egészségügyi feltételeit. Meglévő bányáink gépesítése egymagában még nem vezetne megfelelő eredményre. Le kell ereszkednünk a magyar föld feltöretlen mélyébe. Ötéves tervünk ideje alatt új, modern bányaüzemek egész sorát nyitjuk meg. Oj, hatalmas gépesített bányaüzemek fogják ontani a mecseki szénmedence szenét a Sztálinmű kokszoló kemencéibe. A borsodi szénmedence új bányanyitások és osztályozóberendezések segítségével biztosítja Tiszántúl tüzelőanyagellátását. A várpalotai lignitbányászat a közvetlenül mellette elterülő inotai kooperáció szénszükségletét tátja el. Nemcsak közvetlenül a termelést szolgáló beruházásokkal segítjük elő szénbányászatunk fejlődését.. Várpalota nem. kevesebb, mint 1450 új lakást kap, azonkívül áj szülőotthont, napközit, óvodát, új bölcsődét, áj mentőállomást, áj iskolát, új kultúr- házat. Salgótarján, Tatabánya, a Mecsek és Borsod bányavidékei is mind szociális és kulturális intézmények egész sorával bővülnek. 1949-hez képeit tízszer több bányagépet gyártunk 1954-ben. Egyré több az önműködő fúrógép, a szovjet mintájú fejtő- és résélőgép, a szállítóberendezés. A magyar gépgyártás állította elő az Ajtay— Szilárd-féle réselőrakodó-gépet, a két magyar mérnök, Ajtay Zoltán és Szilárd József találmányát. Ötven bányász munkáját végzi el ez az acélszürke testű, vastagcsövű, hernyótalpas magyar szénfejtő- és rakodógép. A lánctalpon mozgó testből majdnem két méter hosszú, hatalmas „ágyúcső” emelkedik ki, amely gömbvégével a szénfalnak szegül. Ez a gömbvég, vagy fejtöfej a szénkombájn legfontosabb része. Két félgömbben áll, amelyek ellentétes irányban forognak. Felületükön 20—20 fejtőkés van elhelyezve — mégpedig más kések, amikor a kombájn úgynevezett rideg szenet és más, amikor fásszövetű lig- nitszenet fejt. Lánctalpak viszik előre a gépet.. A fejtőfejet a gép 2000 kiló erővel szorítja a szénfalhoz. Amikor a kombájn előre mozdul lánctalpain, forogni kezd a fejtöfej két félgömbje is és 40 kés acéléle vágja a szenet. A fejtőfejet tartó rúd fel-le és jobn- ra-balra tud mozogni, s a kombájn két méter 40 centiméter magasságban három és félméter szélességben bontja a szenet. A lehulló szén a felsze- dőlapátra, majd a kaparószalagra kerül, amely emberi -kéz érintése nélkül továbbítja a szállítóberendezésre. A magyar szénfejtő- és rakodógép percenként egy csillét rak meg szénnel. Már az első magyar szénkombájnok munkábaállítása döntő változásokat hoznak szénbányászatunkban. Nagymértékben enyhítik a jelenleg mutatkozó bányászhiányt, a szénrétegek fokozottabb és gyorsabb feltárását teszik lehetővé. A második és harmadik teruéuben 100—WO ilyen gépet gyártunk, a továbbiakban pedig még ennél is többet.
