Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)
1952-01-12 / 4. szám
2 1952 JANUÁR 12. SZABAD XOtiBAD Nem tanultak az elmúlt év eredményeiből ebben az évben még nem teljesítették tervüket — Levelezőnk írja a hideghengerműből — edves Elvtársak! 'A hideghengermű 1951. évi tervét globálisan november 20-änß részleteiben november 27-én befejezte. Hogy ezt a szép eredményt elérhettük, annak köszönhetjük, hogy a Szovjetunió olyan elvtársat küldött ide, mint Paskov tanácsadó elvtárs, akinek tanácsára elindult a gyors- húzási, gyorshengerlési mozgalom, így sikerült körülbelül 100 vagonnal többet adni népgazdaságunknak hidegen hengereli szalagacélból. Az 1951. éves előirányzatot 113 százalékra teljesítettük súlyban és 111 százalékra forintban. 1951. III. és IV. negyedévben az üzemvezetőség arra vette az irányt, hogy havonta nocsak globálisan teljesítsük tervünket, hanem részleteiben is. Ez üzemünknek sikerült is, amiért az igazgatóságtól dicséretet kaptunk az elmúlt napokban. A selejt vonalán is eredményeket értünk el, mert a nem javítható selejtünk majdnem 0 volt. Meg kell említenünk, hogy amilyen nagy lendülettel elindult a gyors hengerlés, az a decemberi'hónapban majdnem teljesen megakadt, bár nem a mi hibánkból, hanem a további gyorsításhoz szükséges motorokat még nem tudtuk beszerezni. De azon leszünk, hogy még a januári hónapban beszerezzük, annál is inkább, mert ez az országos jelentőségű kezdeményezés. néni akadhat meg gyárunkban és üzemünkben azért sem, mert havonta 10 vagonnal kell többet termelnünk, mint 1951. évben. Az 1952-es év beindításának sikeréért 1951 novemberében és decemberében nagy javításokat végeztünk. Négy legnagyobb gépünket generáljavítás alá vettük. Az első negyedévben bevezetjük két gépre a hasítást és hengerlést, ugyanakkor három gépre fekvő motollát és ugyanezen a gépeken abroncsolajozót szerelünk be. Ezzel megkíméljük a dolgozókat a piszkos és nehéz testi munkától. Ezekre a gépekre nem szívesen jönnek hengerészeink dolgozni. Az újítás bevezetésével ezeket a gépeket is megkedveltetjük dolgozóinkkal. Mint már az előbb rnegemlítet-. tem, gépeinket még 1951. év végén kijavítottuk, hogy az 1952-es év sikerrel induljon el. Nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, mert már 10-ét írunk. és niég csak 62 százaléknál tartunk tervünkkel. Ennek oka az hogy üzemünkben lévő jél- készárukat előző hónapban feldolgoztuk és ezt pótolni nem tudtuk, mert nem rendelkeztünk elég munkaerővel. Ezért elsősorban az üzemvezetőség a hibás, mert a fizetett szabadságolás nem volt beütemezve. Míg november hónapban 92 nap fizetett szabadságot adtunk ki. addig decemberben már 440-ef kelleti kiadni. 1952-ben már havonta beütemeztük a szabadságolást, amit már most januárban megkezdtünk. 62 százalékos tervteljesítésünknek másik oka hogy a munkaerőgazdálkodási osztály nem biztosít nekünk elegendő munkaerőt. Többször olyan választ kaptunk, hogy mit akarunk rrii, hiszen a hengermű mindig túlteljesíti tervét. <4 munkaerőgazdá'kodás pedig tisztában van azzal, ha háromszor ennyit termelnénk, még az is kevés lenne népgazdaságunknak. Hogy milyen nagy szükség van hidegen hengerelt árukra, azt bizonyítja, hogy 1952- ben egy áj, modern hengerművet létesítenek, ahol a dolgozók létszáma meg fogja haladni a mostaninak háromszorosát. Nekünk pedig már most kell gondoskodni arról, hogy az új hengerdében szakképzett kádereink legyenek. A munkafegyelem terén is vannak még hiányosságok. Az elmúlt évben 30 műszak esett ki igazolatlan hiányzás következtében. Vannak olyan igazolatlan mulasztók mint Urbanhovics munkavállalónk, aki decemberben került üzemünkbe és már abban a hónapban négyszer mulasztott igazolatlanul, amiért az üzemvezetőség büntetésben részesítette. Ilyen emberre az üzemnek nincs szüksége, akármilyen munkaerőhiány is van és a hideghengermű kollektívája soraiból ki fogja zárni. Dolgozóink munkához való viszonya egyre jobbon megközelíti pártunk és Rákosi elvtárs tunításaiban megszabott célt, amit bizonyít az is, hogy az elmúlt két hónapban 21 sztahanovista lett az üzemben és az ország három legjobb hengerésze Vilcsek Ferenc, Kazár Ferenc, Balázs József II. is üzemünkben van Hogy üzemünk ebben az évben még kimagas,lóbb eredményeket érjen el, ehhez szükséges, hogy sztahanovistáink jobban foglalkozzanak munkatársaikkal, főleg az új dolgozókkal, adják át nekik munkamódszereiket, hogy minél előbb elsajátíthassák üzemünk munkáját, s ezzel is előbbre vigyük a harmadik tervév sikerét. Schréier Pál levelező. Salgótarjáni Acélárugyár \ kultriragitárió a tömegek Révai elvtárs pártunk //. kongresszusán kihangsúlyozta, hogy a szocializmus győzelmes felépítése lehetetlen a kultúrfprradalom *feladatainak megoldása nélkül. Révai elvlárs feladatnak szabta meg nekünk hogy emelnünk kell dolgozóink általános műveltségét, ki kell tágítani dolgozóink politikai látókörét, dolgozó népünkben ki kell fejleszteni és tudatosítanunk a munkához, az államhoz, a hazához való új óiszonyt, hogy dolgozóink valóban gazdának érezzék magukat ebben az országban. Dolgozó népünk szocialista átneve- lésének szolgálatába kell állítani minden eszközt: az agitációt, a propagandát, a művészetet, a filmet, az irodalmat, a tömegek kulturális mozgalmának minden formáját. Ha megnézzük, hogy u Salgótarjáni Acélárugyárban a második párt- kongresszus óta u kuttúrmunkánkban milyen változás állott be, megállapíthatjuk, hogy értünk el eredményeket Mint eredményt könyvelhetjük el. hogy kultúrotthonunkut havonként 10.000— 12.000 dolgozó látogatja. A fenti eredményt úgy tudtuk elérni, elsősorban átszerveztük magát a kultúrotthon vezetőségét, munkáskádereket állítottunk be, akik elősegítik a szocialista kultúra fejlesztését. Átszerveztük a kultúrcsoportokat is, s ma már sok .fiatallal felfrissülve végzi az 500 tagú kuítúraktíva dolgozóink között a nevelő munkát. Kultúrcsoportunk tagjai mindent elkövetnek annak érdekében, ■hogy elősegítsék dolgozóink tervtelje- sitéséi. Üzemi kultúrbrigádjaink csasz- tuskákon,' brigádműsórokon és hangszórókon keresztül népszerűsítettél élenjáró dolgozóinkat, de úgy a na kk • kifigurázták a fegyelmezetleneket <s, .4 kultúragitációnak az eredménye leginkább megmutatkozott a hidegnevelésének fontos eszköze hengerműben, ahol az 1951 -es év első jelében lemaradás volt, s ezt a Lemaradást a jól működő hideghengermű üzemi kultúrbrigád igyekezett megszüntetni és elősegíteni a terv lését azzal, hogy havonta többször adott műsort a hideghengermű dolgozóinak. Az üzem dolgozói már november 20-án teljesítették 1951. évi tervüket. De ugyanezt elmondhatjuk az Acélöntődé üzemünkről is, amely már november 14-re befejezte 1951. évi tervét. Itt is az üzemi kultúrcsoport jó kultúrfelvilágosító munkái végzett. Dolgozóink műveltségi színvonalának emelése érdekében állandó és rendszeres rendezvények vannak a kul- lúrotthonban. Kultúraktíváink nem feledkeznek meg a vidéki dolgozókról sem, és vasárnaponként vidám műsorral járják a falukat. 1951-ben 58 esetben szórakoztatták, nevelték a vidéki dolgozókat. Ezzel a munkájukkal igyekeztek elősegíteni falusi dolgozóink nevelését és a munkás-paraszt szövetség megerősítését. Dolgozóink nevelését segíti elő a kultúrotthonban rendszeresen folyó műszaki, sztaháno- vista. gyorsíró, motoros- és szaktanfolyamok, amelyeket élmunkások, szta- hánmisták, élenjáró dolgozók vezetnek. A Salgótarjáni Acélárugyár december 13-án már befejezte 1951. évi tervét és jelenleg országos viszonylatiban a kohászati üzemek között első helyen áll. Elmondhatjuk, hogy ehhez az eredményhez gyárunk dolgozóit kultúraktíváink munkája nagyban hozzásegítette, akik pártunk II. kongresz- szusa óta döntő feladatuknak tartják tömegeink nevelését. Az elért eredmények mellefí li ba volna, ha megfeledkeznénk a hiányosságokról. Kultúrmunkánk szervezésében az egyik legnagyobb hiányosság az, hogy az üzemi kultúrfelelősök nem tartják kötelességüknek saicet maA termelési értekezlet felszólalóinak és levelezőink bírálata a Bányagépgyár rossz vezetéséről A Zagyvapálfalvai Bányagépgyár dolgozói január 9-én délután tartották meg a termelési értekezletet. Az értekezletre nógrádmegyei bányászok két küldöttje Grübner Ferenc és Szelei Simon vájárok is eljöttek. A termelési értekezlet eredeti célja az volt, hogy üzemrészenként megtár. gyalják az elmúlt év hiányosságait és a dolgozók megismerjék ai 1952-es tervév első negyedévének előirányzatát. A lakatos üzemben Németh Endre üzemvezető tartott beszámolót. A bey számoló azonban nem mutatta meg azt az utat, amely biztosíték lenne az új tervév előirányzatának rendszeres teljesítésére. Németh Endre üzemvezető mulasztást követett el, nem készült fel rendesen a termelési értekezletre, Így a hiányosságokra vonatkozó megállapításai általánosak voltak, nem fedték fel az elmuH év alapvető hibáinak okait. Ezenkívül Németh üzemvezető elmulasztotta az első negyedévi felbontott terv ismertetését is. A lakatos üzemben e sőnek Szegei Simon elvtárs, a fővőlgyi bányászok küldötte szólalt fel. Elmondotta, hogv őt bánvásztársai fcüldötték el, mivel a Zagyvapá falvai Bányagép gvár az elmúlt év fervelőiránvzatának mindössze 85 százalékban tett eleget. — Mi, bányászok — mondotta Szelei elvtárs — hiányát érezzük annak a 2500 méter légcsőnek, amelyet a Pátfalvai Bányagépgyár 1951-es terve előírt, de nem készült el. Üzemünkben rossz a levegő és ezt azért nem tudjuk megjavítani, mert a Bánvagépgvár dolgozói nem tettek eleget feladatuknak. Ugyancsak 6 darab személvkocsinak is el kellett volna készülni december 31-re. Ezenkívül az előírt kaparó- szateg, gumiszalag és a termelésünkhöz más szükséges bányagépek sem készültek el az előirányzat szerint. Én arra kérem az elvtársakat, hogy a megnövekedett szénszükséglet biztosítása érdekében ugyanúgy, mint ahogy mi eleget teszünk, a Bányagépgyár dolgozói is tegyenek eleget kötelezettségüknek. Ezután Gordos János elvtárs szólt hozzá, aki elmondotta, hogy igaza van Szelei elvtársnak. — Ilyen munkaszervezéssel az 1952-es tervévben sem tudunk eleget tenni kötelességünknek. Az én csoportomban. most három darab hajtómű van tervbevéve erre a hónapra. Ezek elkészítéséhez a mai nap fogtam hozzá. Már előre megmondhatom, hogv a beiitemezés szerint nem fog elkészülni, mert a hozzávaló esztergályos anyagot sem tudják biztosítani a szervezetlenség következtében. Amikor gyárrá alakultunk kijelentették, úgy lesz meg szervezve a munka, hogy a szak, guk képzését. így történt meg az is, hogy a már megszervezett üzemi kul- túrfelelös-tanfolyamon, csak két-harom fő jelent meg. Hiányosság mutatkozott a. tömegelöadásoknál is, mert a rendszeresen előírt tömegelőadásokat a kultúrotthon vezetősége elhanyagolja, nem szervezi meg kellőképen. Az üzemi pártbizottság az elkövetkezendő időkben egyik fontos feladatának fogja tartani azt, hogy rendszeresen foglalkozzon a kultúrotthon vezetőségével és az üzem kultúrakti- váival, hogy így kultúraktíváink még eredményesebb felvilágosító munkát tudjanak végezni, mint eddig és elősegítsék dolgozóinkat abban a törekvésben, hogy az 1952. évi tervet az 1951. évinél előbb sikeresen be tudják fejezni. Február 15-ig az acélöntődé és hideghengermű kivételével minden üzemben megvalósítjuk a kultúr-, illetve csasztuskabrigádokat. amelyeknek feladatuk az lesz, hogy a műszak befejezésével, vagy a reggeli idő alatt népszerűsítsék az élenjáró dolgozókat, ugyanakkor énekben, versben, prózában nevelőhatású kritikát gyakoroljanak a fegyelmezetlen dolgozókkal szemben. A kultúrotthonunkat még szebbé, még otthonosabbá tesszük. Erre meg is van a lehetőség, mert népgazdaságunk 1952. évre a gyán kultúrotthon fejlesztésére 2,200.000 forintot juttatott. A kultúrfelelősök félbemaradt üzemi oktatását újból meg fogjak szervezni. így kívánjuk elösegiteni’azt, hogy a kultúrbrigádok üzemeinkben az eddiginél jobb munkát tudjanak végezni és ezáltal el fogjuk érni azt, hogy a kultúr agitáció ténylegesen a tömegep nevelésének egyik fontos eszközévé váljék a Salgótarjáni Acélárugyárban. Kovács József, a Salgótarjáni Acélárugyár pártbizottságának ágit,-prop. titkára. munkásoknak a hátuk mögött lesz az anyag és csak le kell nyúlniuk érte. Azóta már hosszú idő telt el, s ez mind a mai napig nem valósult meg. Nincsenek anyagmozgatók, magunknak kell szaladgálni a szükséges anyagok után. A műszaki vezetők pedig ezalatt az üzemi irodában adminisztrálnak. Elmaradásunk megköveteli azt, hogy az üzem műszaki vezetői sokkal nagyobb gondot fordítsanak a termelés megszervezésére. Bojki András is azzal kezdte felszólalását, hogy igaza van a bányászoknak, nem készültek el időben a személykocsik. A hiba ott kezdődött, hogy a rajz slzerint mind a hat darab személykocsinak 800 as nyomtávra kell elkészülni. A tengelyeket elkészítették, akkor tudtuk meg, hogy két kocsinak 600-as nyomtávúnak kell lenn’e. Ezenkívül golyóscsap- ágyat sem biztosítottak hozzá. így' mindegyikhez külön lehúzó hüvelyeket keleti készíteni. Ezután Suívok János szóla’t fel. aki arról beszé t, hogy 6 darab Rosse- man.hajtóműnek már az elmúlt évben lészen kellett volna lennie. Már január van és még most is csak három darab meghaitömü van munka alatt. Ezután a műhelyben lévő rendetlen áll apótokról beszélt, arról, hogy védőfa! nélkül három-négy helyen he- gesztenbk. meg arról, hogy a gépek nincsenek karbantartva, ha egy éppen dolgozni akar, akkor hosszú időt keli eltöltendők a gép tisztításával. Végül Sulyok János válía'ta brigád nevében, hogy a hat darab Rcsseman-megbiajto- ■művet Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére elkészítik. Az új tervév első termelés? értekezletén a lakatosüzemnél nem volt több konkrét vállalás, mert a dolgozók nem ismerték az első negyedév tervfeladatát. Ugyancsak nem 'ismerték meg tervüket a kovácsüzemnél sem, ahol az üzemvezető az előző napon szabadságot tért és így Varga László művezetőnek kellett megtartania a beszámolót. A kováasműhety- ben is felvetődött, hogv 250 darab csillével kevesebbet^ készítettek el az elmúlt tervévben és hogy a szervezet- iensétr gátolja a dolgozók tervének teljesítését. Ezek voltak a PáÖfahraí Bányagép- gyár termelési értekezletének tapasztaltai. A szerkesztőségünkhöz beérkezett levelek azonban még más, súlyos hiányosságokat is föltárnak, A Bányagépgyárban még sok dolgozó nem tagja a szakszervezetnek. Ez főkép abból adódik, hogy a szak- szervezet vezetői nem foglalkoznak eléggé a dolgozók szakszervezetbe való bevonásával. Én 1951 április 14-én kezdtem meg a munkát a Bányagépgyárban és 16-án bementem a szakszervezetbe, hogy a tagság soraiba lépjek. Kitöltöttem a belépési nyilatkozatot és befizettem az érte járó díjat. Vártam türelmesen a könyvemre, de az nem érkezett meg. Amikor megsokaltam, szóltam Kővári elvtársnak. Ezután — Levél a szerkesztőségbe®. — A szocializmus építésében fontos jelentősége van az üzeméle'mezésnek. Felmelt ötéves tervünk teljesítése érdekében egyre több női munkaerő kapcsolódik a termelésbe. Az üzemélelmezés lehetővé teszi számukra, hogy a háztartási munka egy része alól felszabadulva, több idejük maradjon politikai és szakmai tudásuk fejlesz tésére, szórakozásra. Gazsi Ferencné tíizhelygyári dől gozó nő például elmondta, hogy sokkal könnyebb azóta az élete, mióta a* üzemi konyhán étkezik. Az üzem élelmezés megszünteti a kapitalista rendszernek azt az átkos maradványát is, hogy a vidékről az iparban efhelyezkedö dolgozóknak egész hétre hazulról kelljen biztosítani az élelmet. Az ilyen dolgozó egész héten hideg étellel táplálkozott, vagy pediq 10—12 órai ledolgozott munkaideje után maga készítette el napi táplá'ékát, legtöbb esetben túlzsúfolt. minden hi géniát nélkülöző helyiségben, a doíqo zók egészségét veszélyeztető körül mények között. Az emberi szervezetnek különböző tápanyagokra, kalóriára és vitaminra van szüksége. Az üzemélelmezés a társadalmi étkeztetéssel tudományosan biztosítja a dolgozók tápanyag szükségletét. Friss, meleg étellel való ellátását. Biztosítja a dolgozók egészségéit. munkabíróképességét. Pártunk és kormányzatunk ezzel igen megtisztelő feladatot rótt ez üzemélelmezésre. amelv Nógrád megyében kő rülbelül 3000 főt étkeztet. Rákosi elv társ beszéde után a közellátás te rületén nagy javulás van, amely hoz zájárul az üzemélelmezés eddigi színvonalának fölemeléséhez. Fontos, hogy Jobban meg legyen amikről a termelési értekezleten nerh esett szó. Szabó Imre elvtárs például megírja, hogy az előirányzott 9 darab kaparószalagból mindössze 1 darab készült el. Egy szovjet mintájú kaparószalag még ott hányódik az udvaron a sárba beíaposva, megrozsdásodva. Hogy az év utolsó hónapjában 80 darab sarológép elkészítését vállalták, amit hajrá munkával akartak elkészíteni. Az év végére még nem sikerült elkészíteni, bár munkaidőn fölül brigádmunkát végeztek rajta. A tervszerűtlenség és a rossz irányítás következtében a sa- rológépek fordított késekkel készültek, aminek kijavítása 120—130 munkaórát vett igénybe. A szervezetlenségnek végül is az lett az eredménye, hogy 80 darab helyett, 82 vázat készítettek el. Az elkészült sarológépek azonban szintén tömegével vannak az udvaron, mert nem gondoskodtak arról, hogy a kész munkák az elkészülés időpontjában már útra is induljanak és megköny- nyítsék bányászain* munkáját. Sztán Ferenc levele pedig arról számol be, hogy a müvelettervezés és a gyakorlati munka rossz összehangolása teljesen lehetetlenné tette a termetes helyes megszervezését. Előfordul. hogy a gyártási segédletek többtiónapos késéssel érkeznek az üzemhez. Papírok nélkül ment a munka és igen gyakran a hónap végén utólag állítják ki a munkautalványokat, hogy a bérelszámolás megtörténhessen. A műszaki osztály és a termelési osztály nem dolgozik kellő előrelátással. A termelést tervszerűtlen kapkodás jellemzi. A Zagyvapálfalvai Bányagép gvár üzemi pártszervezetének az a feladata, hogy az eddiginél alaposabb ellenőrző munkát végezzen. Állandóan ellenőrizze a tervben megszabott munkák elkészítését. A vállalat vezetőségét rendszeresen számoltassa be a termelés menetéről. A vállalat vezetősége pedig ne engedje meg azt, hogy a müiszakj vezetők az irodából irányítsák a- termelést. Haladéktalanul érvényesíteni kell a minisztertanács mesterekre és művezetőkre vonatkozó határozatát. Az egyszemélyi vezetés és a személyi felelősség ér- yényrejuttatásával. a dolgozók véleményére támaszkodva sürgősen javítsák ki a hiányosságokat, végezzenek tervszerűbb munkát, mert csak ez tehet biztosíték az 1952-es terv maradéktalan teljesítésének. Már tíz hónapja várom a szakszervezeti könyvemet Levél a Bányagépgyárból Az üzemélelmezés jelentősége és feladatai sem lett semmi. Már tíz hónap óta várom a szakszervezeti könyvemet, minden eredmény nélkül. Nemcsak én vagyok ebben a helyzetben, hanem több munkatársam. Az a kérésem, hogy a szakszervezet vezetői fektessenek nagyobb súlyt arra, hogy a dolgozók szervezeti életet éljenek és jó szakszervezeti munkájuk után, ha kiérdemlik, a párttagság sorába is bekerülhessenek. KÉRDI MAGDOLNA, a Zagyvapálfalvai Bányagépgyár esztergályosa szervezve az étkeztető vállalatoknál az éttermek társadalmi ellenőrzése, hogy a dolgozók az általunk kiadott mennyiséget minden esetben megkapják. Nagyobb súlyt kell helyezni az étkeztető vállalatoknak a szállított ételek melegítésére is. Ne forduljon elő olyan, m'nt a Somoskői Kőbánya Vállalatnál és a Zagy vapálfal vi Bá nyagépgyárnál, ahol a szállítás 45 percet vesz igénybe, de az ételt fe'- melegítés nélkül adják a dolgozóknak. A hidegen tálalt étel veszélyezteti a dolgozók egészségét, csökkenti az elkészített ételek minőségét. Azi is hiba, hogy az étkeztető vállalatok a dolgozók jogos panaszait nem minden esetben juttatják el az üzemélelmezéshez. Hiányosságaink felszámolásához pedig nélkülözhetetlen az ő segítségük. Kupi bár József né NÓGRÁD MEGYÉBEN új villany- szerelő vállalat ala'kuit, amely meggyorsítja a falvak villamosítását, emellett a fogyasztói berendezés szerelését, javítását és karbantartását is végzi. JANUÁR 15-ÉN Katona Zoltán elvtárs, a megyei tanács elnöke a megyei tanács székházában fogadóórát tart. 18-án Balassagyarmaton, 22-én Salgótarjánban, 25-én P ásztón, 29-én Szé- csényben, február 1-én Balassagyarmaton, 5-én Rétságon. 8-án Salgótarjánban, 12-én szintén Salgótarjánban, 15-én pedig Balassagyarmaton lesznek fogadóórák.
