Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-12 / 4. szám

2 1952 JANUÁR 12. SZABAD XOtiBAD Nem tanultak az elmúlt év eredményeiből ebben az évben még nem teljesítették tervüket — Levelezőnk írja a hideghengerműből — edves Elvtársak! 'A hideghengermű 1951. évi tervét globálisan november 20-änß részle­teiben november 27-én befejezte. Hogy ezt a szép eredményt elérhet­tük, annak köszönhetjük, hogy a Szovjetunió olyan elvtársat küldött ide, mint Paskov tanácsadó elvtárs, akinek tanácsára elindult a gyors- húzási, gyorshengerlési mozgalom, így sikerült körülbelül 100 vagon­nal többet adni népgazdaságunknak hidegen hengereli szalagacélból. Az 1951. éves előirányzatot 113 száza­lékra teljesítettük súlyban és 111 százalékra forintban. 1951. III. és IV. negyedévben az üzemvezetőség arra vette az irányt, hogy havonta nocsak globálisan tel­jesítsük tervünket, hanem részletei­ben is. Ez üzemünknek sikerült is, amiért az igazgatóságtól dicséretet kaptunk az elmúlt napokban. A se­lejt vonalán is eredményeket értünk el, mert a nem javítható selejtünk majdnem 0 volt. Meg kell említenünk, hogy ami­lyen nagy lendülettel elindult a gyors hengerlés, az a decemberi'hónapban majdnem teljesen megakadt, bár nem a mi hibánkból, hanem a további gyorsításhoz szükséges motorokat még nem tudtuk beszerezni. De azon leszünk, hogy még a januári hónap­ban beszerezzük, annál is inkább, mert ez az országos jelentőségű kez­deményezés. néni akadhat meg gyá­runkban és üzemünkben azért sem, mert havonta 10 vagonnal kell töb­bet termelnünk, mint 1951. évben. Az 1952-es év beindításának si­keréért 1951 novemberében és de­cemberében nagy javításokat vé­geztünk. Négy legnagyobb gépünket generáljavítás alá vettük. Az első negyedévben bevezetjük két gépre a hasítást és hengerlést, ugyanakkor három gépre fekvő motollát és ugyanezen a gépeken abroncsolajozót szerelünk be. Ezzel megkíméljük a dolgozókat a piszkos és nehéz testi munkától. Ezekre a gépekre nem szí­vesen jönnek hengerészeink dolgozni. Az újítás bevezetésével ezeket a gé­peket is megkedveltetjük dolgozóink­kal. Mint már az előbb rnegemlítet-. tem, gépeinket még 1951. év végén kijavítottuk, hogy az 1952-es év si­kerrel induljon el. Nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, mert már 10-ét írunk. és niég csak 62 száza­léknál tartunk tervünkkel. Ennek oka az hogy üzemünkben lévő jél- készárukat előző hónapban feldolgoz­tuk és ezt pótolni nem tudtuk, mert nem rendelkeztünk elég munkaerő­vel. Ezért elsősorban az üzemvezető­ség a hibás, mert a fizetett szabad­ságolás nem volt beütemezve. Míg november hónapban 92 nap fizetett szabadságot adtunk ki. addig decem­berben már 440-ef kelleti kiadni. 1952-ben már havonta beütemeztük a szabadságolást, amit már most ja­nuárban megkezdtünk. 62 százalékos tervteljesítésünknek másik oka hogy a munkaerőgazdálkodási osztály nem biztosít nekünk elegendő munkaerőt. Többször olyan választ kaptunk, hogy mit akarunk rrii, hiszen a hen­germű mindig túlteljesíti tervét. <4 munkaerőgazdá'kodás pedig tisztá­ban van azzal, ha háromszor ennyit termelnénk, még az is kevés lenne népgazdaságunknak. Hogy milyen nagy szükség van hidegen hengerelt árukra, azt bizonyítja, hogy 1952- ben egy áj, modern hengerművet létesítenek, ahol a dolgozók létszá­ma meg fogja haladni a mostaninak háromszorosát. Nekünk pedig már most kell gondoskodni arról, hogy az új hengerdében szakképzett káde­reink legyenek. A munkafegyelem terén is vannak még hiányosságok. Az elmúlt évben 30 műszak esett ki igazolatlan hiány­zás következtében. Vannak olyan iga­zolatlan mulasztók mint Urbanhovics munkavállalónk, aki decemberben ke­rült üzemünkbe és már abban a hó­napban négyszer mulasztott igazo­latlanul, amiért az üzemvezetőség büntetésben részesítette. Ilyen em­berre az üzemnek nincs szüksége, akármilyen munkaerőhiány is van és a hideghengermű kollektívája sorai­ból ki fogja zárni. Dolgozóink mun­kához való viszonya egyre jobbon megközelíti pártunk és Rákosi elv­társ tunításaiban megszabott célt, amit bizonyít az is, hogy az elmúlt két hónapban 21 sztahanovista lett az üzemben és az ország három leg­jobb hengerésze Vilcsek Ferenc, Ka­zár Ferenc, Balázs József II. is üze­münkben van Hogy üzemünk ebben az évben még kimagas,lóbb eredmé­nyeket érjen el, ehhez szükséges, hogy sztahanovistáink jobban fog­lalkozzanak munkatársaikkal, főleg az új dolgozókkal, adják át nekik munkamódszereiket, hogy minél előbb elsajátíthassák üzemünk munkáját, s ezzel is előbbre vigyük a harmadik tervév sikerét. Schréier Pál levelező. Salgótarjáni Acélárugyár \ kultriragitárió a tömegek Révai elvtárs pártunk //. kon­gresszusán kihangsúlyozta, hogy a szo­cializmus győzelmes felépítése lehetet­len a kultúrfprradalom *feladatainak megoldása nélkül. Révai elvlárs fel­adatnak szabta meg nekünk hogy emelnünk kell dolgozóink általános műveltségét, ki kell tágítani dolgozóink politikai látókörét, dolgozó népünkben ki kell fejleszteni és tudatosítanunk a munkához, az államhoz, a hazához való új óiszonyt, hogy dolgozóink valóban gazdának érezzék magukat ebben az országban. Dolgozó népünk szocialista átneve- lésének szolgálatába kell állítani min­den eszközt: az agitációt, a propagan­dát, a művészetet, a filmet, az irodal­mat, a tömegek kulturális mozgalmá­nak minden formáját. Ha megnézzük, hogy u Salgótarjá­ni Acélárugyárban a második párt- kongresszus óta u kuttúrmunkánkban milyen változás állott be, megállapít­hatjuk, hogy értünk el eredményeket Mint eredményt könyvelhetjük el. hogy kultúrotthonunkut havonként 10.000— 12.000 dolgozó látogatja. A fenti ered­ményt úgy tudtuk elérni, elsősorban átszerveztük magát a kultúrotthon vezetőségét, munkáskádereket állítot­tunk be, akik elősegítik a szocialista kultúra fejlesztését. Átszerveztük a kultúrcsoportokat is, s ma már sok .fiatallal felfrissülve végzi az 500 tagú kuítúraktíva dolgozóink között a ne­velő munkát. Kultúrcsoportunk tagjai min­dent elkövetnek annak érdekében, ■hogy elősegítsék dolgozóink tervtelje- sitéséi. Üzemi kultúrbrigádjaink csasz- tuskákon,' brigádműsórokon és hang­szórókon keresztül népszerűsítettél élenjáró dolgozóinkat, de úgy a na kk • kifigurázták a fegyelmezetleneket <s, .4 kultúragitációnak az eredménye leginkább megmutatkozott a hideg­nevelésének fontos eszköze hengerműben, ahol az 1951 -es év első jelében lemaradás volt, s ezt a Lema­radást a jól működő hideghengermű üzemi kultúrbrigád igyekezett meg­szüntetni és elősegíteni a terv lését azzal, hogy havonta többször adott műsort a hideghengermű dolgo­zóinak. Az üzem dolgozói már novem­ber 20-án teljesítették 1951. évi tervü­ket. De ugyanezt elmondhatjuk az Acélöntődé üzemünkről is, amely már november 14-re befejezte 1951. évi ter­vét. Itt is az üzemi kultúrcsoport jó kultúrfelvilágosító munkái végzett. Dolgozóink műveltségi színvonalá­nak emelése érdekében állandó és rendszeres rendezvények vannak a kul- lúrotthonban. Kultúraktíváink nem fe­ledkeznek meg a vidéki dolgozókról sem, és vasárnaponként vidám műsor­ral járják a falukat. 1951-ben 58 eset­ben szórakoztatták, nevelték a vidéki dolgozókat. Ezzel a munkájukkal igye­keztek elősegíteni falusi dolgozóink nevelését és a munkás-paraszt szövet­ség megerősítését. Dolgozóink nevelé­sét segíti elő a kultúrotthonban rendszeresen folyó műszaki, sztaháno- vista. gyorsíró, motoros- és szaktanfo­lyamok, amelyeket élmunkások, szta- hánmisták, élenjáró dolgozók vezet­nek. A Salgótarjáni Acélárugyár decem­ber 13-án már befejezte 1951. évi ter­vét és jelenleg országos viszonylatiban a kohászati üzemek között első helyen áll. Elmondhatjuk, hogy ehhez az eredményhez gyárunk dolgozóit kul­túraktíváink munkája nagyban hozzá­segítette, akik pártunk II. kongresz- szusa óta döntő feladatuknak tartják tömegeink nevelését. Az elért eredmények mellefí li ba volna, ha megfeledkeznénk a hiá­nyosságokról. Kultúrmunkánk szerve­zésében az egyik legnagyobb hiányos­ság az, hogy az üzemi kultúrfelelősök nem tartják kötelességüknek saicet ma­A termelési értekezlet felszólalóinak és levelezőink bírálata a Bányagépgyár rossz vezetéséről A Zagyvapálfalvai Bányagépgyár dolgozói január 9-én délután tartották meg a termelési értekezletet. Az érte­kezletre nógrádmegyei bányászok két küldöttje Grübner Ferenc és Szelei Simon vájárok is eljöttek. A termelési értekezlet eredeti célja az volt, hogy üzemrészenként megtár. gyalják az elmúlt év hiányosságait és a dolgozók megismerjék ai 1952-es tervév első negyedévének előirányza­tát. A lakatos üzemben Németh Endre üzemvezető tartott beszámolót. A bey számoló azonban nem mutatta meg azt az utat, amely biztosíték lenne az új tervév előirányzatának rendszeres teljesítésére. Németh Endre üzemve­zető mulasztást követett el, nem ké­szült fel rendesen a termelési értekez­letre, Így a hiányosságokra vonatkozó megállapításai általánosak voltak, nem fedték fel az elmuH év alapvető hibáinak okait. Ezenkívül Németh üzemvezető elmulasztotta az első ne­gyedévi felbontott terv ismertetését is. A lakatos üzemben e sőnek Szegei Simon elvtárs, a fővőlgyi bányászok küldötte szólalt fel. Elmondotta, hogv őt bánvásztársai fcüldötték el, mivel a Zagyvapá falvai Bányagép gvár az elmúlt év fervelőiránvzatának mind­össze 85 százalékban tett eleget. — Mi, bányászok — mondotta Sze­lei elvtárs — hiányát érezzük annak a 2500 méter légcsőnek, amelyet a Pátfalvai Bányagépgyár 1951-es terve előírt, de nem készült el. Üzemünkben rossz a levegő és ezt azért nem tudjuk megjavítani, mert a Bánvagépgvár dolgozói nem tet­tek eleget feladatuknak. Ugyan­csak 6 darab személvkocsinak is el kellett volna készülni december 31-re. Ezenkívül az előírt kaparó- szateg, gumiszalag és a termelé­sünkhöz más szükséges bányagé­pek sem készültek el az előirányzat szerint. Én arra kérem az elvtársa­kat, hogy a megnövekedett szén­szükséglet biztosítása érdekében ugyanúgy, mint ahogy mi eleget teszünk, a Bányagépgyár dolgozói is tegyenek eleget kötelezettségük­nek. Ezután Gordos János elvtárs szólt hozzá, aki elmondotta, hogy igaza van Szelei elvtársnak. — Ilyen munkaszervezéssel az 1952-es tervévben sem tudunk eleget tenni kötelességünknek. Az én csoportomban. most három darab hajtómű van tervbevéve erre a hónapra. Ezek elkészítéséhez a mai nap fogtam hozzá. Már előre megmondhatom, hogv a beiitemezés szerint nem fog elkészülni, mert a hozzávaló esztergályos anyagot sem tudják biztosítani a szervezetlenség következtében. Amikor gyárrá ala­kultunk kijelentették, úgy lesz meg szervezve a munka, hogy a szak, guk képzését. így történt meg az is, hogy a már megszervezett üzemi kul- túrfelelös-tanfolyamon, csak két-harom fő jelent meg. Hiányosság mutatkozott a. tömegelöadásoknál is, mert a rend­szeresen előírt tömegelőadásokat a kultúrotthon vezetősége elhanyagolja, nem szervezi meg kellőképen. Az üzemi pártbizottság az elkövet­kezendő időkben egyik fontos fel­adatának fogja tartani azt, hogy rend­szeresen foglalkozzon a kultúrotthon vezetőségével és az üzem kultúrakti- váival, hogy így kultúraktíváink még eredményesebb felvilágosító munkát tudjanak végezni, mint eddig és előse­gítsék dolgozóinkat abban a törekvés­ben, hogy az 1952. évi tervet az 1951. évinél előbb sikeresen be tudják fejez­ni. Február 15-ig az acélöntődé és hideghengermű kivételével minden üzemben megvalósítjuk a kultúr-, il­letve csasztuskabrigádokat. amelyek­nek feladatuk az lesz, hogy a műszak befejezésével, vagy a reggeli idő alatt népszerűsítsék az élenjáró dolgozó­kat, ugyanakkor énekben, versben, prózában nevelőhatású kritikát gyako­roljanak a fegyelmezetlen dolgozók­kal szemben. A kultúrotthonunkat még szebbé, még otthonosabbá tesszük. Erre meg is van a lehetőség, mert népgazdaságunk 1952. évre a gyán kultúrotthon fejlesztésére 2,200.000 fo­rintot juttatott. A kultúrfelelősök félbemaradt üzemi oktatását újból meg fogjak szervezni. így kívánjuk elösegiteni’azt, hogy a kultúrbrigádok üzemeinkben az eddiginél jobb munkát tudjanak vé­gezni és ezáltal el fogjuk érni azt, hogy a kultúr agitáció ténylegesen a tömegep nevelésének egyik fontos esz­közévé váljék a Salgótarjáni Acéláru­gyárban. Kovács József, a Salgótarjáni Acélárugyár pártbizottságának ágit,-prop. titkára. munkásoknak a hátuk mögött lesz az anyag és csak le kell nyúlniuk érte. Azóta már hosszú idő telt el, s ez mind a mai napig nem való­sult meg. Nincsenek anyagmozga­tók, magunknak kell szaladgálni a szükséges anyagok után. A mű­szaki vezetők pedig ezalatt az üzemi irodában adminisztrálnak. Elmaradá­sunk megköveteli azt, hogy az üzem műszaki vezetői sokkal na­gyobb gondot fordítsanak a terme­lés megszervezésére. Bojki András is azzal kezdte fel­szólalását, hogy igaza van a bányá­szoknak, nem készültek el időben a személykocsik. A hiba ott kezdődött, hogy a rajz slzerint mind a hat darab személykocsinak 800 as nyomtávra kell elkészülni. A tengelyeket elkészí­tették, akkor tudtuk meg, hogy két kocsinak 600-as nyomtávúnak kell lenn’e. Ezenkívül golyóscsap- ágyat sem biztosítottak hozzá. így' mindegyikhez külön lehúzó hüvelyeket keleti készíteni. Ezután Suívok János szóla’t fel. aki arról beszé t, hogy 6 darab Rosse- man.hajtóműnek már az elmúlt évben lészen kellett volna lennie. Már ja­nuár van és még most is csak három darab meghaitömü van munka alatt. Ezután a műhelyben lévő rendetlen áll apótokról beszélt, arról, hogy vé­dőfa! nélkül három-négy helyen he- gesztenbk. meg arról, hogy a gépek nincsenek karbantartva, ha egy éppen dolgozni akar, akkor hosszú időt keli eltöltendők a gép tisztításával. Végül Sulyok János válía'ta brigád nevében, hogy a hat darab Rcsseman-megbiajto- ■művet Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére elkészítik. Az új tervév első termelés? értekez­letén a lakatosüzemnél nem volt több konkrét vállalás, mert a dolgo­zók nem ismerték az első negyedév tervfeladatát. Ugyancsak nem 'ismer­ték meg tervüket a kovácsüzemnél sem, ahol az üzemvezető az előző napon szabadságot tért és így Varga László művezetőnek kellett megtar­tania a beszámolót. A kováasműhety- ben is felvetődött, hogv 250 darab csillével kevesebbet^ készítettek el az elmúlt tervévben és hogy a szervezet- iensétr gátolja a dolgozók tervének teljesítését. Ezek voltak a PáÖfahraí Bányagép- gyár termelési értekezletének tapasz­taltai. A szerkesztőségünkhöz beér­kezett levelek azonban még más, sú­lyos hiányosságokat is föltárnak, A Bányagépgyárban még sok dol­gozó nem tagja a szakszervezetnek. Ez főkép abból adódik, hogy a szak- szervezet vezetői nem foglalkoznak eléggé a dolgozók szakszervezetbe való bevonásával. Én 1951 április 14-én kezdtem meg a munkát a Bányagépgyárban és 16-án bementem a szakszervezetbe, hogy a tagság soraiba lépjek. Kitöl­töttem a belépési nyilatkozatot és be­fizettem az érte járó díjat. Vártam tü­relmesen a könyvemre, de az nem ér­kezett meg. Amikor megsokaltam, szóltam Kővári elvtársnak. Ezután — Levél a szerkesztőségbe®. — A szocializmus építésében fontos jelentősége van az üzeméle'mezésnek. Felmelt ötéves tervünk teljesítése ér­dekében egyre több női munkaerő kap­csolódik a termelésbe. Az üzemélel­mezés lehetővé teszi számukra, hogy a háztartási munka egy része alól fel­szabadulva, több idejük maradjon politikai és szakmai tudásuk fejlesz tésére, szórakozásra. Gazsi Ferencné tíizhelygyári dől gozó nő például elmondta, hogy sok­kal könnyebb azóta az élete, mióta a* üzemi konyhán étkezik. Az üzem élelmezés megszünteti a kapitalista rendszernek azt az átkos maradvá­nyát is, hogy a vidékről az iparban efhelyezkedö dolgozóknak egész hétre hazulról kelljen biztosítani az élelmet. Az ilyen dolgozó egész héten hideg étellel táplálkozott, vagy pediq 10—12 órai ledolgozott munkaideje után maga készítette el napi táplá'ékát, leg­több esetben túlzsúfolt. minden hi géniát nélkülöző helyiségben, a doíqo zók egészségét veszélyeztető körül mények között. Az emberi szervezetnek különböző tápanyagokra, kalóriára és vitaminra van szüksége. Az üzemélelmezés a társadalmi étkeztetéssel tudományo­san biztosítja a dolgozók tápanyag szükségletét. Friss, meleg étellel való ellátását. Biztosítja a dolgozók egész­ségéit. munkabíróképességét. Pártunk és kormányzatunk ezzel igen meg­tisztelő feladatot rótt ez üzemélelme­zésre. amelv Nógrád megyében kő rülbelül 3000 főt étkeztet. Rákosi elv társ beszéde után a közellátás te rületén nagy javulás van, amely hoz zájárul az üzemélelmezés eddigi szín­vonalának fölemeléséhez. Fontos, hogy Jobban meg legyen amikről a termelési értekezleten nerh esett szó. Szabó Imre elvtárs például megírja, hogy az előirányzott 9 darab kapa­rószalagból mindössze 1 darab ké­szült el. Egy szovjet mintájú kapa­rószalag még ott hányódik az ud­varon a sárba beíaposva, megrozs­dásodva. Hogy az év utolsó hónap­jában 80 darab sarológép elkészíté­sét vállalták, amit hajrá munkával akartak elkészíteni. Az év végére még nem sikerült elkészíteni, bár munkaidőn fölül brigádmunkát vé­geztek rajta. A tervszerűtlenség és a rossz irányítás következtében a sa- rológépek fordított késekkel készül­tek, aminek kijavítása 120—130 munkaórát vett igénybe. A szerve­zetlenségnek végül is az lett az eredménye, hogy 80 darab helyett, 82 vázat készítettek el. Az elkészült sarológépek azonban szintén töme­gével vannak az udvaron, mert nem gondoskodtak arról, hogy a kész munkák az elkészülés időpontjában már útra is induljanak és megköny- nyítsék bányászain* munkáját. Sztán Ferenc levele pedig arról szá­mol be, hogy a müvelettervezés és a gyakorlati munka rossz összehan­golása teljesen lehetetlenné tette a termetes helyes megszervezését. Elő­fordul. hogy a gyártási segédletek többtiónapos késéssel érkeznek az üzemhez. Papírok nélkül ment a munka és igen gyakran a hónap vé­gén utólag állítják ki a munkautalvá­nyokat, hogy a bérelszámolás megtör­ténhessen. A műszaki osztály és a termelési osztály nem dolgozik kellő előrelátással. A termelést tervsze­rűtlen kapkodás jellemzi. A Zagyvapálfalvai Bányagép gvár üzemi pártszervezetének az a fel­adata, hogy az eddiginél alaposabb ellenőrző munkát végezzen. Állandóan ellenőrizze a tervben megszabott munkák elkészítését. A vállalat veze­tőségét rendszeresen számoltassa be a termelés menetéről. A vállalat veze­tősége pedig ne engedje meg azt, hogy a müiszakj vezetők az irodából irányítsák a- termelést. Haladéktala­nul érvényesíteni kell a miniszterta­nács mesterekre és művezetőkre vo­natkozó határozatát. Az egyszemélyi vezetés és a személyi felelősség ér- yényrejuttatásával. a dolgozók véle­ményére támaszkodva sürgősen ja­vítsák ki a hiányosságokat, végezze­nek tervszerűbb munkát, mert csak ez tehet biztosíték az 1952-es terv maradéktalan teljesítésének. Már tíz hónapja várom a szakszervezeti könyvemet Levél a Bányagépgyárból Az üzemélelmezés jelentősége és feladatai sem lett semmi. Már tíz hónap óta várom a szakszervezeti könyvemet, minden eredmény nélkül. Nemcsak én vagyok ebben a hely­zetben, hanem több munkatársam. Az a kérésem, hogy a szakszervezet veze­tői fektessenek nagyobb súlyt arra, hogy a dolgozók szervezeti életet él­jenek és jó szakszervezeti munkájuk után, ha kiérdemlik, a párttagság so­rába is bekerülhessenek. KÉRDI MAGDOLNA, a Zagyvapálfalvai Bányagépgyár esztergályosa szervezve az étkeztető vállalatoknál az éttermek társadalmi ellenőrzése, hogy a dolgozók az általunk kiadott mennyiséget minden esetben megkap­ják. Nagyobb súlyt kell helyezni az étkeztető vállalatoknak a szállított ételek melegítésére is. Ne forduljon elő olyan, m'nt a Somoskői Kőbánya Vállalatnál és a Zagy vapálfal vi Bá nyagépgyárnál, ahol a szállítás 45 percet vesz igénybe, de az ételt fe'- melegítés nélkül adják a dolgozóknak. A hidegen tálalt étel veszélyezteti a dolgozók egészségét, csökkenti az el­készített ételek minőségét. Azi is hi­ba, hogy az étkeztető vállalatok a dolgozók jogos panaszait nem min­den esetben juttatják el az üzemélel­mezéshez. Hiányosságaink felszámo­lásához pedig nélkülözhetetlen az ő segítségük. Kupi bár József né NÓGRÁD MEGYÉBEN új villany- szerelő vállalat ala'kuit, amely meg­gyorsítja a falvak villamosítását, emellett a fogyasztói berendezés sze­relését, javítását és karbantartását is végzi. JANUÁR 15-ÉN Katona Zoltán elv­társ, a megyei tanács elnöke a megyei tanács székházában fogadóórát tart. 18-án Balassagyarmaton, 22-én Salgó­tarjánban, 25-én P ásztón, 29-én Szé- csényben, február 1-én Balassagyarma­ton, 5-én Rétságon. 8-án Salgótarján­ban, 12-én szintén Salgótarjánban, 15-én pedig Balassagyarmaton lesznek fogadóórák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom