Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)
1952-01-12 / 4. szám
1952 JANUAR 12. SZABAD NOGRAD 3 „Berki János és Szabó Sándor nem mulasztanak igazolatlanul, amióta beírtam őket a Szabad Nógrádba“ _ Levél Szorospatakról — Szorospatak bányaüzemnél Berki János és Szabó Sándor igen hosszú időn keresztül notórius hiányzói voltak üzemünknek Nevezettek nagy, családdal rendelkeznek. Természetesen nehézségekkel küzdöttek családjuk megélhetésével kapcsolatosan. Ez érthető is, hisz minden hónapban igen tetemes hiányzásuk vök, amiből igen sok hátrányuk származott.' 4 párt és a szakszervezet útján kellő felvilágosítást kaptak, hogy nemcsak nemzetgazdasági szempontból okoznak károkat, de saját maguknak és családjuknak is, hiszen kevesebb munkáért kevesebb bért kapnak. Ezenkívül még számos hátrányuk származik. amely mind a hanyag hiányzások következménye. Minden esetben megfogadták, hogy már többet nem hiányoznak, de sajnos, kötelességüknek ezekután sem tettek eleget. Egyik napon én személyesen is felkerestem őket. És megmondtam nekik, ha továbbra is ilyen hanyagul járnak műszakra, be fogom írni őket a Szabad Nógrádba, hogy lássa mindenki, hogy kik azok, akik a szorospataki bányaüzemnél a termelést hátráltatják, akik az üzem legrosszabb dolgozói. Ez sem használt semmit. Mivel felvilágosító munkám eredménytelen maradt, szavamat álltam és írtam a Szabad Nógrád újságba egy levelet a két notórius, hiányzóról. így egy napon meglepődéssel vették tudomásul, hogy nevük bekerült az újságba, amit rendkívül szégyeltek mindketten, hiszen most már az egész megye dolgozó népe tudomást szerzeté, szégyen, teljes cselekedetükről. Ekkor mindjárt felkerestek engem, a Szabad Nógrád levelezőjét, s kérdőre vontak, hogy miért írtam róluk ezt a cikket. Ekkor ismételten erős fogadalmat tettek, hogy mégegyszer nem fog előfordulni, hogy ők munkából hiányozzanak, mert őszintén szégyenük a többi munkástársaik előtt, hogy ilyen hanyagul végezték munkájukat. Az eredmény nem máradt el, mert nevezett két elvtársnak november és december hónapban már egy hiányzásuk sem volt. ígéretet tettek, hogy ezekután már ők is becsületesen fognak dolgozni és részt akarnak vállalni az újonnan épülő, szocialista államunk munkájából. A jegyrendszer megszüntetésétől újult erővel és lelkesedéssel dolgoznak, belátják azt, hogy becsületes munkával lehet többet keresni és ebből szépen meg lehet élni, mert mindent lehet szabadon vásárolni. Mindezeket belátva, most már ők azok, akik felhívják minden dolgozótársunk figyelmét, akik még hanyagul és felületesen végzik munkájukat, kövessék az ő példájukat, vegyék ki részüket a fejlődő országunk építéséből, mert csak egyesült erővel, szorgalmas munkával tudjuk megvédeni épülő szocialista államunkat az imperialista lázitók, gyujtogatókkai szemben. Szerémi László, Szabad Nógrád levelezője, Szorospatak. A megyei levelezőértekezleten szerzett tapasztalatok további munkánkat fogják elősegíteni — írja Hegedűs Kálmán, nagybátonyi levelezőnk — r IG Y LETTEM LEVEEEZO Elmondta: Pólhös Lajos, a Szabad Nógrád dejtári levelezője :r> A január 13-án megtartandó me- gyei levelezőértekezlettől sok eredményt várunk. A konferencián sok, hasznos politikai és gazdasági tapasztalatra lehet szert tenni, megismerhetjük egymás levelezési munkáját és az ott hallottakat minden levelező a maga területén az adott helyzetnek megfelelően hasznosítani tudja a többtermelés érdekében. Itt még írni akarok arról, hogy Irénbányán — amely tanbánya — milyen laza a vájártanulók között a fegyelem Naponta 20—25 tanuló marad ki a munkából. A Munkaerőtartalékok A z 1952-es tervév beindulása alkalmával az Acélárugyár energia főosztályán is röpgyűlést tartottunk. A röpgyű’ésen a karbantartó, energiagazdálkodási és tüzeléstechnikai dolgozók vettek -részt. Több értékes hozzászólás és felajánlás során, a magam részéről munkatársaim kollektiv segítségével vállaltam az 1952. évi gyári fajlagos energiafogyasztást az 1951. évihez képest 5 százalékkal csökkenteni és egyben csatlakoztam a Deák-féle mozgalomhoz, amelyhez munkatársaim is ugyancsak csatlakoztak. Ennek a felajánlásnak országos jelentőségét ismerve, a végrehajtást a következőkkel akarjuk biztosítani: A mintegy 42 éves kazán és gáz- generátoregységeinkből a tervszerű és fokozott karbantartással a lehető legjobb hatásfokot akarjuk kihozni. A gyári főgázhálóz lot a nyár folyamán felújításba vesszük annak érdekében, hogy a sugárzó veszteséget jó szigeteléssel a minimumra csökkentsük, a gőzfűtőtesteket. szelepeket, kondenz- edényeket rendszeres vizsgálat alatt tartjuk, A gáztüzelés! kemenceparkunk gazdaságos kihasználását fokozni fogjuk, munkaátszervezés folytán pedig kovács-üzemünkben egy kemencét leállítunk és megvizsgáljuk kovácsüzemünk hulladékenergia kihasználását olyképen, hogy 3—4 megmunkálási műveletből egy melegítést elhagyunk. A Deák-féle mozgalmat megismerve, annak jelentőségét a munkafegyelem megszilárdítása tükrözi. 6 óra előtt 10 perccel a munkahelyen megjelenve, a munkákat kiosztva és a feladatokat átgondolva, pontosan kezdjük a napi munkaidőt. A műszaki munkavállalók ezen kezdeményezéséhez már azok is csatlakoz'ak, akik a mozgalomra felajánlást nem tettek. így alosztályon belül megszűnt a munkaidő megkezdése után való irodába lépés, vagy munkához való készülődés. Rákosi elvtársnak á tatabányai bányászokhoz intézett szavait megszívlelve és az energiatakarékosság terén elért eddigi jó eredményeink tudatában a nehéz munkával kibányászott szenet még gazdaságosabban és fokozódó takarékossággal használjuk fel. Ezekkel •karunk .hozzájárulni népgazdaságunk Hivatala viszont az oktatást úgy képzelte el, hogy a munkahelyeken a tanulás csak magyarázásból álljon. Nekünk az a véleményünk, hogy az oktatás mellett a termelésnek is mennie kell. A szakmai oktatás csak akkor lesz eredményes, ha a munkahelyek nem egyhelyben állnak, hanem előre haladnak. A vájáriskola igazgatósága felelős azért elsősorban, hogy milyen magas a mulasztók száma és ez visz- szaveti a termelést is és nem biztosítja a tanulás eredményességét sem. HEGEDŰS KÁLMÁN levelező, Nagybátony. előbbreviteléhez, az ötéves tervünk sikeres és időelőtti befejezéséhez és nem utolsó sorban ekénk. szabadságunk erősítéséhez. JANCSI JANOS energia-előadó. Salgótarjáni Acélárugyár. Élenjáró dolgozó parasztokat veszünk fel a pártba Balassagyarmati ,.evél. Kedves Elvtársak! Kérjük az elvtársikat, hogy levelünket a megyében folyó szerződéskötések meggyorsítása érdekében mielőbb közöljék le. Ba-áz János 3 holdas egyénileg dolgozó paraszt kiváó eredményt ért el a dohánytermesztésben. 914 négyszögölön több mint 730 kilogramm dohányt termeit. Ez holdanként átlagban 13 mázsás termést jelent, ami o rendes termés 190 százaléka. A 730 kilogramm dohányért 4157 forintot kap. Azonfelül 40 százalék prémiumot és 420 fonnt jégkártérítést is kap. (Tudniillik jégkára is volt. ami a termést gátolta.) A dohány ára átlagosan métermázsánként 600 forint, ami kataszteri holdanként több mint 8000 forint jövedelmet jelent. Baráz Jáno,s elől járt jó példával a tavaszi és a nyári mezőgazdasági • munkákban, de eióljá't a begyűjtésben és az őszi munkákban Is.,.í Pél-, dát mutatótt a dolgozó paraszt társainak a békekölcsönjegyzésben is. mert 400. forint készpénzt jegyzett. Ezért a jó munkáért pártunk tagjelöltje lett december hónapban. Mészáros Antal, a balassagyarmati pártbizottság agit.-prop. titkára. Mint a Szabad Nógrád dejtári levelezője, megtisztelő köte.ességem- nek érzem, hogy most az első megyei értekezletünk előtt > beszámoljak arról, hogyan lelem én, pádonkiviili egyéni gazda létemre a párt megyei lapjának levelezője. Ennek elmondására az is késztetett, ami a Szabad Nógrád december J9-i számában megjelent levelem után velem történt. Az említett újságban megjelent levelemben beszámoltam arról, hogy községünk becsületes dolgozói nagy örömmel jogadták Rákosi elvtárs beszédét, de vannak még olyan parasztok is — ahogy megírtam —, mint özv. Fábián Síindámé, akinek kevés gabona- és kukoricabeadása van. de még azt sem teljesítette és egyre azon sír, hogy nem is tudja teljesíteni. Ahogy megjelent a levelem az újságban, Dejtár népe gyorsan tudomást szerzett, bogy jogosan megbíráltam a megye sokezer dolgozója előtt özv. Fábián- nét az állammal szembeni tartozása miatt. Fábiánná nem sokáig bírta a falu népének bíráló megjegyzéseit, tekintetét és — saját szemem láttára — eleget tett államunkkal szembeni törvényes kötelezettségének. Ezek láttára elgondolkoztam, hogy milyen nagy is a jól megírt levelek ereje. Talán ekkor értettem meg igazán, mi is a levelezők feladata. Még világosabbá lett előttem, hogy nem azért kell levelet írni. hogy községünk és nevünk az újságban szerepeljen — bár az is jólesik, ha nevünket olvassuk —, hanem azért, hogy segítsük községünk, de egész megyénk előrehaladását. . Itt kell elmondanom azt is, hogy falunk népe tisztelettel, megbecsüléssel, néz rám, mert valamennyiük szószólója 'tettem. Sok példa igazolja ezt. Amikor Rákosi elvtársnak a november 30-i beszédét tárgyalta a HL típusú csoport, a József Attila, Balga elvtársi a párttitkár, aki ismertette a beszédet, még az én levelemet is megemátette. amikor a spekulánsokról volt szó és az asszonyok mosolygóan néztek rám és azt mondták, jól megírtam a dejtári feketézőkről is. En úgy kerültem kapcsolatba a Szabad Nógráddal. hogy Balga elvtárs, a párttitkár megkért, hogy néha-néha számoljak be a szerkesztőségnek községünk eredményéről, írjak életéről. Kaptam az alkalmon, mert nagyon szeretek olvasni és írni is — fiatalabb koromban még verseket is írtam —, elvállaltam a levelezést. 1951 februárjában beszámoltam arról hogyan ünnepeltük a Magyar-Szovjet Baráfság Hónapját, majd a békealáírásról írtam, arról, A Zagyvapálfalvai Bányagépgyár öntödéjének dolgozói közül Bodó Lajos üzemvezető vállalta, hogy Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére az öntöde első negyedévi tervét teljesíteni fogja. Tóth József öntő selejt- csökkentést és a fiatalabb munkásoknak munkamódszere átadását vállalta. Tarjáni Dezső öntő Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére vállalta, hogy teljesen selejtmentesen dolgozik. hogy mi, dejtáHak sem csak óhajtjuk, hanem harcolunk is a békéért. Megírtam azt is, hogy teljesíti községünk a tavaszi szántás-vetési munkálatokat. Akkoriban még elég gyengécske leveleket írtam, de előfordult, hogy a neveket sem írtam meg, amikor a jó do gőzökről beszéltem, de ugyanígy volt, gmikor a hanyagokról volt szó. De csakhamar abbamaradt a levelezésem a Szabad Nógráddal. A szerkesztőség ugyan leközölte a levelem. de nem válaszolt nekem, hogy jó volt-e, vagy rossz voK. így hát egyideig én sem írtam. Nagyon bántott, hogy nem vá.aszoltak leveleimre, vagy csak nagysokára válaszoltak. Még azt sem írták meg, hogy legközelebb miről írjak. így aztán, ahogy jöttek a nyári napok, a rengeteg munka miatt nem írtam egy darákig a szerkesztőségnek. De nem bírtam sokáig. Az ősz jöttével én is újra megkezdtem e levélírást. Ezután a szerkesztőség is jobban törődött velem. Nemcsak megválaszolta leveleim, hanem személyesen is elbeszélgettek velem a szerkesztőségi elvtársak. Amikor megtudtam, hogy a Magyar Sajtó Napja tiszteletére januá<■ I3-án levelezői értekezletet tartunk, még több levelet írtam. Vátlaltam, hogy az egész falu életének problémájáról tájékoztatni fogom szerkesztőségünket és még két levelezőt szervezek a megyei konferencia napjáig. Vállalásom máris teljesítettem. Megbeszéltem Lakner Józseffel, a szövetkezeti bolt dolgozójával és Tóth Istvánnal, az I-es típusú tszcs elnökével, hogy ők is írjanak a Szabad Nóg-ódnak munkájuk eredményéről, de munkájuk fogyatékosságairól is, Elvállalták és megígérték, hogy írni is fognak. Ezt azért mondtam el, hogy nehogy valaki azt gondolja, hogy valami titokzatos, ördögi mesterség a levelezés munkája. Csak szeretni kell hazánkat és gyűlölni az ellenséget, akkor jót tudunk, harcolni a hibák ellen és jó leveleket tudunk küldeni a Szabad Nógrádnak is. Egyből nem leszünk jó levélírók, ezt is, mint mindent, tanulni kell. Azokat az újságokat, amelyben megjelenik valamilyen levelem, lefűzöm és gyakran olvasgatom is, hogy így is tanuljak saját munkám hiányosságaiból. Középfokú politikai iskolára is já-ok, mert véleményem szerint csak akkor tudunk jót elegei tenni levelezési kötelezettségeinknek, ha tanulunk, ha képezzük magunkat. Csak ezt akartam elmondani, hogy levelezőtársaim tanuljanak eddigi munkám tapasztalataiból, hogy a jövőben még több, még jobb levelekkel keressük fel lapunk, a Szabad Nógrád szerkesztőségét. Az esztergályos üzemnél Faragomé Oszkár esztergályos 110 százalékos átlagteljesítmény elérését vállalj Zsidai Ferenc anyagraktárkezelő tagú komplex-brigádja Rákosi elvtárd születésnapja tiszteletére vállalta, hogy a gyár részére beérkező anyagokat é vagonból határidőre kirakja. Zsidai János OB-titkár A mizserfai bányászok a szállítás megjavítását várják a vontatás dolgozóitól A mizserfai vállalat a trösztösítés után elég megnyugtató eredményeket ért el a tervteljesítésben. Ez azonban az utóbbi napokban megváltozott és visszafelé esett a termelésünk, aminek fő okozója a talbóhiány. A bunkerek állandóan tele vannak és a csilléket nem tudják időben kiüríteni. így az üzemek nem tudják a tervüket teljesíteni és az egész vállalat lemaradt. Bírálatot kell mondanunk a vontatás igazgatósága felé, mert nem hogy segítenék, de hátráltatják tervünk teljesítését. Az elmúlt héten is befagyott a vagonokba a szén a rakodón, amiatt másnap nem tudtak termelni. Az állandó üres csillehiány miatt a dolgozók nem mernek felajánlást tenni, hiszen még előirányzatukat sem tudják teljesíteni. SZABÓ FERENC levelező, Kazár. Saját erejükből építenek kultúrházat Nógrád község dolgozói — Levél a szerkesztőséghez — N ógrád községben december 20-án a pártvezetőség és a DISZ nagy társadalmi mozgalmat indított el a kultúrotthon felépítése érdekében. A Szovjetunió tapasztalata nyomán a falut felosztottuk a népnevelők, a DISZ- és MNDSZ-tagok között. Húsz ház jutott egy- egy népnevelő párra. Ezek felkeresték a dolgozókat és megbeszél lék velük, hogyan tud nánk saját erőnkből megoldani a kultúrház felépítését. A helyzet most az, hogy van nekünk egy kultúrháznak nevezeti körülbelül 80— 100 személy befogadására alkalmas egészségtelen épületünk, amelyet régen kanászháznak, vagy istállónak, vagy ehhez hasonlónak használták Többször előfordult, hogy községünkben ünnepség alkalmával egy kiküldött elvtárs tartott beszámolót. Ilyenkor nagyon sok dolgozó eljött, de többen kint rekedtek, mint ahányan befértek. Persze a kívülállók jogosan zúgolódtak, hogy azért nincs kultúráiét Nóg- rádban, mert a község vezetősége nem törődik a lakossággal. Ha kultúrműsor volt, szintén csak szorongás és tolongás volt a látogatók sorsa. Ezt látva a pártvezetőség, szükségesnek tartotta, hogy mozgalmat indítson egy új kultúrház fölépítése érdekében. Az eredmény az lett, hogy minden háznál olyan komoly felajánlásokat tettek dolgozóink, ami dóig összesen 320 fuvart, 1200 gualognap- számol és 5000 forint készpénzt tesz ki. A kőbányában dolgozó 38 bányász az összes alapkövek kifejtését vállalta. A községi tűzoltóság brigádot alakított, amely résztvesz majd a munkálatokban. A DISZ- és az MNDSZ- brigádok a takarítási munkálatot vállalták. Az itt állomásozó honvédség tisztjei és tiszthelyettesei is ígéretet tettek, hogy a legmesz- szebbmenókig segítenek minden munkában. Ka- zinci János szobafestő felajánlotta, hogy az új kultúrház összes festési munkálatait elvégzi társadalmi munkában. A mozgalom azonban még tovább szélesedik és csak akkor fogunk állami támogatást kérni, ha valamit egyáltalán nem tudunk saját erőnkből megoldani. Nógrád község dolgozói bebzonyítják, hogy nemcsak akarják a kultúrházat, hanem dolgozni is tudnak érte. Halász István levelező, MDP-titkár Nógrád Hogyan kezdtük meg az ötéves terv harmadik tervevét — Levél a szerkesztőséghez — LEGJOBB LEVELEZŐINK BÁRÁNY JÓZSEF varsányi levelezőnk, a varsányi tsz tagja, már régi levelezőnk. Építő bírálataival példát mutat a megye többi dolgozójának. Megmutatja, hogy a becsületes dolgozók nemcsak jó munkájukkal építik a szocialista hazát, védik a békét, de bátor bírálataikkal a növekedés nehézségeit is segítenek leküzdeni. CSONGRÁDI ERZSÉBET még tanuló. A balassagyarmati leánydiákotthon lakója. Leveleivel már eddig is hasznos munkát végzett. Elmondta bennük mer gyénk dolgozóinak, hogyan élnek ma az is. kólákon, diákotthonokban a munkások, parasztok gyermekei. Eddigi munkássága ezen a téren biztosíték arra, hogy az iskolából kikerülve, leveleivel még nagyobb segítséget nyújt majd a szocialista társadalom kialakításában. A Bányagépgyár dolgozói készülnek március 9-re
