Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)

1951-12-09 / 52. szám

fl SKABAD 1Í0QBAJ5 1951 clecem'ber 9. v • .Kl AD TÖBB SZENET A HAZÁNAK* Hz évi operatív terv befejezése után új kezdeményezés született: Kazár és Kistelek a terven feiüii termelésért versenyeznek A FALU HARCA A JÖVŐÉRT A Kisterenyei Szénbányáik kiste­leki üzemének do’gozói évi tervüket ok'.óbor S-án, az opcraúív 'tervüket pedig november 28-áu befejezték. A kisteleki dolgozók évi előirányzata ugyanúgy, mint bármely más bánya­üzemnél, a -terv módosítása után nö­vekedett, Hogy tervét mégis időe'ött nVjesíteni tud a, ahhoz nagyban hozzá­járult Pártunk és kormányunk a szén­bányászai fejlesztéséről szóló határo­zatának alapos áttanulmányozása, amelynek szellemében indultak liarcba e több szénért. Kótai István üzemvezető az iires- esil’ehiány okait keresve felismerte, hogy a belső szá ti ópálya nagyon hosszú, a kötélpálya sok csillét leköt és a csil'ék forgási sebessége ezál al nem megfelc ő. E szűk kérész met szét felszámolása érdekében egy rövid vá­gatot hajottak kir minek következ­tében jelentősen lecsökkeni a szállítás útja A szállít ópálya mcgrövidí'éso szük­ségszerűen magával boa. a a felszaba­dult emberi ás gépierők új elosztása . Ettő. az időtől kezdve a kis eleki üzem minden hónapban teljesíteni tud a tervét. A helyes műszaki irá­nyi ás mellett a tcrvrcljesí ésért. foly­ta ott harcukhoz a kommunista példá­mmá'ás, a jó versenyszervezés és versenynyilvánosság adott nagy ’en- düle'et. Kőris István üzemi párt' itkár a XI-cs csapat csúzdafejtésénél do ­gozik. 6 tagú brigádja lelkesen kar­col a széntermelés fokozásáért. A nagy ermolési-nápon, november 23-án 24 mázsás előirányzatuk helyett G2 mázsát termeltek ki fejenként. Ka- zinczi László ifj. sztahanovista, Szabó Pé or, az üzemi pártszervezet terme­lési felelőse és Pintér András van 6 csapa ának 150—160 százalékos ered­ményét gyakran lehet lát ni az üzemi versenytáblán. Uzorad Tamásné versenyfe'elös napon'a rendszeresen kiér éka’i a versenyeredményeket és a friss eredmények ismerete újabb és újabb harcra ösztönöz e Kistelek dol­gozóit. A csapat termetesén kívül a felolvasó'eremben rendszeresen kiírják u Kisterenyei Szénbányák minden üzemének •crmelésér.. A versenyered­mények kiértékelt adatait helyesen használták fel, mert ezek segítségével áAápitér. ák meg az üzem szűk ke­ress metszeteit. A versenyeredmények segítségével értők- el, hogy már az üzemben egyet km 100 százalékon aluli teljééi ö sincsen. Ha egy-cgy munka, he yen tennelésvisszaesés mutatkozott, akkor a köve kezö napon már a mű­szakiak szemé’yesen vizsgál ák mog a lemaradás okait Kis. ölek do'gozói az olőzö évi ter­melésükéit 29 százalékkal kaá<l ák túl 1951 november 2S-ig. Ezen a napon röpgyülésre jöttek összo a kisteleki bányászok cs itt elhatározták, hogy az év hátralévő napjaiban még 8.000 ionná szenet termelnek operatív tervükön felül. A dolgozók harcos kiál'ása biz osí'ék arra, hogy fogadalmuknak eleget tesznek. Ugyan­ezen a napon Mizserfán összejöttek a kistoronyéi körzet üzemvezetői, kiváló műszaki dolgozói és sz uhánovis ái. Amikor Kó ai István üzemvezető be­jelentette az értekezleten a kisteleki dolgozók operatív tervének ta’jesi é- sét, Urbányi Dezső, a kazári bányák üzemvezetője a kisteleki üzemvezeitő felé fordulva ezeket mondót'a: „Ezt a versenyt megnyerte ok. Megelőzte, tek bennünket, de 48 órán belül mi is úfleszltnk az 1951-es operativ terven. Maid meglátjuk, a hátralévő egy hó­napban az opera Tv terven felül ki ad több szenet az államnak.'' Kótai István megragadja ezt az a'kalmat és versenyre hívta ki Ur­bányi Dezső kazári üzemvezető’. Az értekezleten résztvo’t műszakiak és sztahanovisták örömmel hallgat-'ák végig a két üzemvezető bá'or vetél­kedését. De hamarosan eljutó’» a híre a kazári és kisteleki üzem do'gozói- hoz is, akik harcosan csatlakoz'ak a kő' üzemvezető mögé és minden ed­diginél nagyobb lendü ctitc] indul' meg a tervenfelüli szénért folytatott harc. A kisteleki üzem do’gozói már az első napon 129 százalékos á'iag- '•ermelést értek el. A kisteleki üzem műszaki vezetői úgy határoztak, hogy mindent elkö- vo nek a győzelem további megtar á- sáért. Az eddigi módszerek'öl eltérően az óv hátralévő napjaiban minden napra (elbontják a lemet a csapatok számára és a munkahelyek adot'ságához mérten napoiva emelik, vagy csökken ik a csapatok napi elő­irányzatát. Ezenkívül tervtáb’á.t ké­szítő'tek a munkahelyek részére és arra mindhárom harmad termelési eredményét naponta 'ki írják. A ter­melés fokozása érdekében egy külön Urbányi Dozső, a kazári bányaüzem vezetője levo'ében így számol be ar­ról a napról, amikor befejez ék évi tér. vüké*: „Reggel 4 óra van, de még 9 csille hiányzik ahhoz hogy a terv teljest ve legyen. Türelmetlenül várjuk az újabb je'zést, amely a száll ás megkezdését jelenti. Végre megszólal a jelződuda és megindul újra a szállPás. Csősz Im­rémé sorba számolja a esi lékei és örömmel mondja Ko'lár Ferencnek, hogy még csak két csil’e hiányzik. Seggei öt órakor megérkezik az utol­só, a nagyon várt csille is. Nagy az öröm és fázós, hideg kezüket jókedv­vel verik a mellükhöz és boldogan mesé’ik egymásnak: „Mégis csak ne­künk sikerült elfogni az utolsó csil­4 tagú csapatot szervezzek, amely Börze Márton csapatvezető irányi ásá. val kizárólag csak a tartalék munkahe­lyek elökészí) ésévcl fog átkozik. Ez­zel azt: akarják elérni, hogy a széu. termelő csapa ok folyamatosan tudják munkájukat folytatni, A kazárialt sem hagyják magukat „Ki ad több szenet az év végéig“ jelszó nagy visszhangra ’sJált a ka- zári bányaüzem fizikai és műszaki dolgozói közöl; is. A kazári bánya­üzemnél is a kistelekiekhez hasonlóan a párt és konnáryha'ározat, n mu uta­sa alapján dolgoznak. Az élenjáró er. me’ősi módszerek he vos alkalmazásá­val érték el, hogy operatív tervüket 30 nappal előbb cljesí et ék. A cik­lusos módszer bevezetése elő t hiba volt a terv teljest éso körű’ de jú­niustó' kezdődően minden hónapban jóval többe; tenne! ek előirányzatuk­nál. Jelenleg 18 csapa.- dolgozik cik u_ sós módszerrel. Tőzsír ufóin Ferenc azelőtt 90 száza'ékot, a cik’usos mód­szer bevezetéso után 110—120 száza­lékot termel átlagosan Fejes Károly csapata az elavul: régi módszerekkel havi tervüknek 95 százalékban ud ak csak eleget tenni, az u o'só kéthónapi á'lag termelésük 159.9 száza ókra emelkedett. A szervezo tebb ciklusos termelés melle t megjavult a munka-, fegyo'em is. Félévve! ezelőtti 45--50- rö] most 12-re csökkent havon’a az igazolatlan műszak mulasztók száma. A ciklusos módszer alkalmazása előtt 100, sőt enné! is többen vol’ak, akik nem te'jesítették napi előirányzatuka: , Október hónapban már csak 3S-an tér. mel'ek 100 százalék alant. Jelenleg 6 csapatnál alkalmazzák a mi'lszekundos robbantást, de minden esapat kéri ennek beveze esc.; A mű­szaki vezetők a hármas te’epi szénen pásztafej és alkalmazásában Iá’jók a széntermelés további növekedésének ’ehetőségét- Már meg is kezdődődtek a pásztó, fejtés előkészületének munká­latai. » lét, ame’yet mindannyian olyan na­gyon vár unk“. 896 a csille száma. Fejes Károly és csapata rak‘a meg. A kiszálláskor büszkén jelentik az üzemvezetőségnek az évi, felemeli terv befejezését. A jó hír hamar el erjedt a dolgozók körében és a nappa’esi csa­pa'ok már azzal a tudattal szálltak le, hogy az. a szenet, amefyet ők termel­tek, terven felül adják a hazának. A déli vá tásnál röpgylüést +ar oA- ■' unk. It' Jelentettük be, hogy a Sz á in elv'árs születésnapjára tó‘t felajánlást is te’jeslte te az üzent December havi emelésünk már többtennelés lesz, amivel 6.840 tonna szenet termelünk terven felül. A KOZARDI PETŐFI TSZCS közös szövő keze i vagyona 56.300 forint lett az elmúlt évi 8000 forin tál szám­kén. A csoport 37.720 forint állami hitelt fizé ét; vissza. Rendezlek AMG tartozásukat is. 1400 forintot fizó tek ki a tagoknak földjáradék címén. A tagok közölt a munkaegység arányá­ban 34.600 forint készpénz kerül! szétosztásra. Például Juhász József tag a gabonajnt atáson klvill 672 kg kukoricát, 37 kg cukrot, 26.5 kg diót, 592 li er bort és 3911.28 forint kész­pénzt kapott. * A SALGÓTARJÁNI ERDOGAZDA. SAG 1951-es fásítási tervét már 99.5 százalékban elvégezte. Az inászói üzemegységnek nagy segí Réget nyúj­tót ak a terv vógrebaj ásához az iná­szói és vízválasztói MNDSz asszo­nyok, akik látva az üzemegység munkaerőhiányát, segítségére sie tek. 13 do gozó asszony november 7-re 15 hold befásításá: vdl’a’ta társadalmi munkában. Vállalásukat 15 hold he­lyett 17 ho’don végez ók el, ami 6800 forintos meg'akart ást eredményezett az inászói üzemegységben. * A SALGOTARJANI JÁRÁSBÍRÓ­SÁG Csuka Imre nagybárkányi la­kost 1 borjú engedélynélküli levágása mia’t 3 hónapi börtön és 500 forint pénzbüntetésre í éke. A szécsényi jú- rásbiróság özv. Erdélyi Lászlóim nógrádszakáli akost 1 borjú cngodély- né kuli levágása mia't 3 hónapi bör­tön, valamint 300 forint pénzbün'e- 'ésre ítélte. AZ ALLAM1 GAZDASAGOK mély­szántási versenyében december 1-ig a borsosberényi állami gazdaság érte el az e’ső helyet, amely tervét november 30-ig befejezte. A trak'orosok le ké­sén harcoltak az eredményért. Minden gépük két műszakban dolgozott. Ki­emelkedő eredményt értek ej Maglódi Imre, Nagy József traktorosok, akik normájukat á lag 152 százalékra tel­jesítették. Kh-ként 2 kg gázolajat és 0.28 kg motorolajat takar! oííakmeg. Napi átlagkeresetük 31.28 forint volt. * A BAGLYASALJAI RÁKOSI TSZ­CS-N EK igyekeznie kell a silógödrök építésével. Nagyon fontos, hogy a ht- koricaszárat apróra tépjék és állandó taposás közben rakják a silóba. Az eső beálltával nehezebb a silóba el­rakandó takarmányok szállítása. Ezért a tszcs-nek minden fogaterőt még a határban lévő kukoricaszárak behor- dására kell csoportosítania. A munka befejezését sürgeti a hideg idő be­köszöntése, mert a hideg hatása alatt a silóban nem tud megindulni a kí­vánt erjedési folyamat. * A CERED-TOTTTJFALUSI BUZA- KALASZ TSZCS 80 darab anyakocá­val é« 3 darab ‘tenyészapaállat'tal di­csekedhet. Molnár Barnabás kanász a malaeoka- már kéthetes korában sze­lacokat. Az eredmény nőni is maradt ol, mert a malacok válasz ási súlya 70 napos feprbaú elérte a 16—17 kiío- gramo. E malacokból 100-ra emelik kocaáToniányutaat. II tcnyészapaálltu :or növelnek, bogy ltisogí sók a többi ■■szcs-k »értést enyészetéi is. * GÉPÁLLOMÁSAINK TEAKTORIS- TAI egyre szebb eredményeket érnek el az őszi tervteljesí ősben. A mohoral gépá.lomáson Huszár Mihály őszi ter­vét 150 százalékra tafjosite ta 96 szá. za őkos Uzexuanyagfogytisztás melle t. Ezidő alatt 3-415 forin ot keresett. Az érsekvadkerti gépállomáson Ocskő Bér' altul 106, a pász ói gépállomáson Ba’ázs István 102, Perczo József, a szécsényi gépál omás traktort» úja 100.6, a kisterenyei gépállomáson For­gó b. Lajos 102 százalékra teljesítőt­ök őszi tervüket. * A PÁSZTÓI JÁRÁSI TANÁCS V1L- LAMVJSAGJA A KÖVETKEZÜKET KÖZLI A KOZARDI TANÁCSRÓL: ,,A lanácsházhoz érve a VB ti. kár ész­revette látogatásunkat és megszökött a lanácsházróL Érdeklődésünkre az elnök azt mondotta, hogy mindjárt jön. A munka, ami a tanácsházán folyt, beillett egy kocsmai társalgásnak. Egy félliteres korsóban bor volt a szekrény tetején, ami élesen bizonyí otla, hogy miért szö­kött el Rákóczi VB titkár az ellenőrzés elöl, ugyanakkor Kozárd község a be­gyűjtésben a legutolsó helyen áll a já­rásban. A megtartott vizsgálat alapján a tanács itkárt azonnali hatállyal felmen­tették beosztásából' * A PÁSZTÓI JABASBIROSAG Köt­ésár János cséesei kulákot, mórt a burgonyabeadást szabotálta és azt engodé'y nélkül vermelte el, 5 hónapi bőr ön és 1000 forint páazbün’teteere ítél e. Su’yok Kálmán má'raszőUöoi kulákot, mórt borbeszolgáltaásának nem tett eleget, 4 hónapi bőr ön és’ 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. Szerémi Gyu’a ocsegi kuláko1*, mert 271 kg burgonyát engedély nélkül vermelt, s mert szabotálta a begyűj­tést, 3 hónapi börtön és 1000 forint pénzben' evésre és 1000 forint vagyon, elkobzásra ítélte. * A PÁSZTÓI SZABADSÁG TSZC3- BEN újítással gyorsító iák meg a kér észe 1 növények betakarítását. A zöldséget cukorrépaásó ekével emel­ték ki á főidből «értetlenül. E mun­kához alkalmazott egy pár iga és kéé ember 7 éra alatt 60 ember munkáját végezte el. w A NOGBADMEGYEI TEJIPARI VÁLLALAT december 21-e tisztele­tére válla’;a, hogy a tejbegyüjtési tervet 100 százalékra teljééi i s egyben versenyre híva a Hevesme­gyei Tejipari Vállalatót. A Baromfi- ipari Egyesülés Nógrádmegyei Kiren­deltsége ugyancsak versenyre Mvta a Hevesmegyei Kirendeltséget. Verseny- vá'lalásukban a baromfi begy ü.f ősi ■terv december 21-re való 100 száza­lékos teljesítése áll. s MÄTRASZÖLÖSÖN AZÉRT MEGY ROSSZUL A BEGYŰJTÉS, mert ma­guk a tanácstagok sem tartják be tör­vényes kölcleze.tségüket. Bugyi Ist­vánná, Szappan János, Németh István, Erdős Lajos, Hegedűs János tanácsta­gok sem a kukorica-, sem a toiasbe- adási tervet nem teljesítették. Ugyan­így Hasznoson Tó h István, Csecse községben Juhász József. Szeles And­rás, Varga István tanácstagok sem példamutatóak, mert burgonya, kuko­rica kötelezettségüknek máig sem tet­tek elegei. * IPOLYTARNOC ES BOCSARLAP- TTJTO községek árpa, zab, kukorica begyűjtési évi tervüket a, b, c, vételi jegyre együttesen 100 százalékban te'jesl’eTék Ugyamcsa Ludányha ászi, Nőgrádszakál, Patvarc községek évi burgonyabegyüj’ési tervüket b, c vo­lta’on 100 százalékban te'jestté'ék. Taná saink a begyűjteni munka meg- javí ásávat érjék el, hogy minden község te jesltse minden rósz’.o ében begyiij’ési tervét. A NOVEMBER 23-1 SZAMUNK­BAN .Pálhégy hős oányászal 15-én befejeztek évi tervüké'“ cím a a't foglalkozunk a terme ési ér ekzle'en megje en út ö ők szerep ésévet és Ft téves információ köve'kez ében mint a ntá ranová.ki út'örö csapatét említ­jük, bár ezek a helybeli inizserfai út- örők voltak. A Salgótarjáni Vi’ágí'ástechnikai Állomás nz'e‘isfazga'ő=ága a vá’ a’at ku1 úrtermíben deecmber 15 én 17 éra­kor . Világi1 K-technikai e’őadfts"-t rendez ame’yen beveze és a viláci-ns. teehniVába ipari ví’árt'ás és s ári ás ■kérdéséivé’ fogte kuzlk Az e’őadás tu. 'lománvoe jnr-vilófft ása tnirtdenki szá­mára tanuFátes lesz Az tlzie’igazga­tóság szereted*©! várna Salgótarján s» környékének dolgozóit. Urbányi Dezső I mesárpa fogyasztására szokta'ja. Kor üzemveze'ő, kazári bányaüzem, | és nagyság szorini: külön etei’i a ma­DOLGOS EMBER HÍRÉBEN ALL Palotáson Var­ga Pál V és fél holdas gazdaember. Bárki megnézheti • földjét, portáját — elsők közöd van a beszolgálta­tással is, A 9 és fél holdból 4 hold sajátja. Hosszú története van. ennek. 1940-ben 3 holdat haszonbérbe vett ,,Sós- berger úrtól', akinél mint sommás is dolgozo-U A 3 hold haszonbére, a mérnöki költség (amiért Icímérték) évente 150 pengőt jelenten. A földet közösen dolgozta édesapjával Varga Pál édesapja már 1940-ben is idős ember volt, már 70 felé járt, de dolgoznia kellett, i föld keveset termett, a család meg nagy mit, lg., mi mást tehettek, hogy a haszonbért ki tudjál: fizetni — Varga Pál elment üzembe dolgozni. így éltek Varga Pálék egészen 1915-ig, a'felszabadulásig, — a föld­osztásig. Varga Pál megkapta most már véglegesen és visszavonhatatlanul azt a földet, amihez verejlékes munkája tapadt, amit 4 éven keresztül dolgozott — de ami mégis a másé volt. Sőt a három holdhoz még egyet kapott. Ez a 4 hold története. így gazdálkodóit 9 és fél hold földön. Csendesen, mcgelegedetten éhek. Úgy gazdálkodott, mint édesapja és ahogy annak apja. A kenyérkeresés munkája nem­csak az övé, de a feleségéé is. Nem nagy föld 9 és fél hold, de sok munkával, veszöilséggel jár megmun­kálása. Sokat dolgoztak, de. megvoll mindenük. Nem iúslukodtak, —1 de Varga Pál gazdaságát mindig az elsők között emlegették a faluban. A FÖLDOSZTÁSKOR földet kaplak az egykori cse­lédek, Válóczi János, Csordás Péter, Zsiga Imre, Szűcs Mihály, Orgoványi János, meg a többiek is. Micsoda meghatottság fogta el vulamennyüíkel, amikor először mondták földjükre, „az enyém! Egyes egyedül az enyém," Micsoda boldogságot érzett Válóczi János, aki életének javát mások földjén dolgozta le és most 6 holdat mondhat magáénál:. Válóczi János 6 holdas is gazdaember lett. Csakhogy a föld egymagában nem minden. Felsze­relés, céőmag és sokirányú tapasztalai kell a jói gaz­daságvezetéshez. Az állam ugyan, ahogy tehette, segi- tjette őket, de hát nemcsak a palotást újgazdák várták az állam segítségét. 700000 új gazdát teremtett Ma­gyarországon a földosztás. Sok küszködés és nehézség árán mégis csak kikecmereglek az új gazdák az új élet elindulásának nehézségeiből. De csak nem boldo­gultak. Mikor néha össze-össze jöttek, elbeszélték egy­másnak panaszaikat, de mégsem tudták megtalálni, a nehézségekből a teljes kivezető utat 1948 nyarán Rá­kosi ehtárs kecskeméti beszédében utat mutatott az új gazdáknak, de az egész ország dolgozó parasztsága számára is. Megmondta Rákosi eltlárs, hogy a paraszt­ság boldogulásának egyedüli útja a társas, a szövet­kezeti gazdálkodás. A volt cselédek, új gazdák össze­fogtak, hogy közösen birkózzanak, meg az új élei ne­Varga Pál határozott kézségeivel — szövetkezetét alakítottak. A szövetkezet tagságúi kizárólag volt cselédek alkották. Ezidöben a község régi. gazdái mcgcsak hallani sem akartak a tszcs-be való belépésről — de az egy­kori cselédek összefogása egész Palotás forradalmi át­alakulásának csirája lett. Az első év sok nehézséggel, torzsalkodással és a sok esetben előforduló fegyelmezetlenség miatt nem nagy eredménnyel zárult. A csoportellcnes hangulat újra fellángolt. „Látjátok, a dologtalanok se egyéni­leg, se közösen nem boldogulnak” — mondták a két­kedők. De olyanok is akadtak már, akiket gondolko­dóvá lett, hogyha valaki jól összetartaná a csoportot, lui jól kihasználnák a gépeket, a közös gazdálkodás előnyeit — jobb eredményeket lehetne elérni, mint egyénileg. EZEK KÖZE a „tárgyilagos szemlélők" közé tar­tozott Varga Pál is. Varga Pál annyira megbarátkozott a közös gazdál­kodás gondolatával, hogy 1951 kora tavaszán alá is ír a a belépési nyilatkozatot. De az aláírás még nem minden — de. a belépés gondolata beköltözött Varga Pálék házába. Iil. Varga János 5 és fél holdját vég- rcndeleliteg fia, Pál műveli. „A mi földünkkel aztán be ne lépjél" — mondták testvérei. Még egy esemény játszódott közre, belépése még továbbra is csak pa­píron szerepelt. Ekkortájt foglallMzott a belépés gon­dolatával Vida Ferenc 6 holdas gazdaember is. Alá is írta a belépési nvilaikozatol — és be is lépett. Egy­szer aztán, egy mulatság alkalmával meg ámadták Vi- chit . .Hogy léphet be közéj teli, hál már maga is a dologtalanok közé állt?“ Aznap este megdőlték Vi- düt, de az kitartott szava mellett, nem hátrált meg, sőt még keményebben dolgozott. Ezév nyarán, aztán mindennapos gondolat volt há­zában a belépés gondolatig Az egész család, még a 8U éves Varga bácsi is megbékélt vele. Aionban. nehéz szakítani a múlttal. Esténként, mikor Varga nyugovóra tért, mindig fontolóra tette a dolgot.. „De apám föld­je... ami már több mint egv évszázada a mi famíli­ánké, amin én is kisgyerekkorom óta dolgozom, ne­héz elválni tőle... De talán csak jobb lesz a közösben." Ilyen, elhatározással aludt el nagyon sokszor. Egyszer — amikor mór nemcsak a család, de az egész falu beszélt belépésükről — azzal álltak az asz- szonxa elébe, hogv „nem is kell a csoportnak olyan ló. mint a maguké". „Nem, olyan, mint a mienk? Hát kié kell? Keressen mégegv olyat a faluban, mint a miénk" — védte meg a család megsértett becsületét Vargáné. Elmondta férjének az esetet. „Ilyen, a cso­port" — fakadt ki. De Varga Pál a csoport védelmére kelt. „Még a családon belül is van ilyen cilakodás, nem ott, ahol most ismerkednek. Mit lázongsz!" De még mindig csak gondolatban volt csoporttag Varga Pái. Néha-néha visszatért a régi gondolat. „Mi­lyen jo is a kis fuvarozás, ott is csurran-cseppen egy kevés pénz. A csoportban e.től is elesik az ember." AZ EV NYARÁN Orgoványi János a „Palóc" ter­melőszövetkezet elnöke is tagja volt annak a küldött­ségnek, amely a Szovfetunióban tanulmányozta a szov­jet kolhozparasztok éle. ét. Hazajövetele után Orgová­nyi clvtárs beszámolt tapasztalatairól, a csodálatos szovjet ország parasztságának vidám, gondnélküli éle­téről, munkájáról. A beszámoló megint csak nem hagyta nyugodni Varga Pál lelkiismeretét. Aláírta immár másodszor a belépési nyilatkozatot. Nem is kö­tött már az ősszel termelési szerződést sem — „ősszel már a tagokkal együtt dolgozom” — gondolta. Jö.t az ősz, de csak nem lett semmi az elhatározásból. Egy alkalommal kint a határban találkozott Orgoványi el­nökkel. „felszántsuk-e a tiedet Pali?" — kérdezte az elnök■ „Előbb betakarítom még, ami rajta van, a ku­koricaszárat, a cukorrépát, — majd talán...” így ha­lasztódott el a földjének a közösbevaló szántása. Más alkalommal így szólt Orgoványi: „gyere közénk, hozd ba a lovadat is, nagy szükség lenne rá, mindjárt ki­fizetjük az ára 85 százalékát, a 15 százalék szövetkézén alapba keli, u gazdaság fejlesztésére", Varga: ,JVem fizetitek ki mind egyszerre?... Tél vun, már úgysem tudnátok felhasználni a lovat... majd tavasszal közétek állok" így éli Varga Pál. igy van a belépés gondolatával. Kacérkodnak, játszanak vele — nagyon nehéz a múlt­tal való szakítás. Az asszony is őrül, nevet, ha róla beszél. Tetszik neki a belépés gondolata. Legtöbbször ez otthon o beszéd tárgya. „Majd mentek jövőre gya­potot szedni a szövetkezetbe" — viccelődik két szép gyermekével, Palival és Mariskával Vargáné Gyakori vendég mostanában Vargáiknál Pál édes­testvére. aki ölömmel számolt be arról. hogy érdemes volt beállni a szövetkezetbe. Ezév tavaszán állt be a „Pcdóc"-ba és 180 munkaegységet szerzett. Egy mun­kaegységre 5 kg. búza, 2 30 ke. árpa, I kiló 80 deka burgonya és nagxmennviségü borsó, cukor, mák volt a természetbeni jövede'mük, amin felüt még pénzt is kapnak munkaegységenként. Viiláczi János és családja is 600 munkaegysége* szerzett- Csak búzából 30 mázsát kapott. 600 körüli munkáé ex séeet szerzett Csordás Pé er, Zsiga Imre és Szűcs Mihály családra is Még soha így nem éllek. VARGA PÁL HATÁROZOTT, nem ' gondolkodik tovább, enged józan be’átá-ának, A tény meggyőző erejének — ezután már ő is, feleségével együtt a palolási I,Palóc" termelőszövetkezetben dolgozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom