Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)

1951-12-09 / 52. szám

grerSATOLS?! BA2*TAS£ 3136(1 HftgjaiMs .'■ -AW :-r- '-..-r .... B sálié és a tömegek kapcsolatáról A MA&YAR SAJTÓ lebecsülését A*- jelenti és felelősségéi újra alá­húzza a Minisztertanács határozata, mely ;i Szabad Nép megjelenésének 10. évfor­dulója alkalmából február 1 -ét a „Sajtó Napjává’' nyilvánította, Ennek a ténynek nagyságát növeli, hogy február 2-án és 1-án a magyar sajtó levelezőit országos értekezletre kivják össze. Amíg a burzseá sajtó a dolgozók félre vezetésének, becsapásának eszköze, addig i rat sajtónk egyre jobban hasonlóvá \i lik az újtipusú bolsevik sajtóhoz. Ez a sajtó a párljrodalont és a pártsajtó lenini elvén alapszik, amely az újságokat, mint a Párt állandó hűséges segítőtársát leg­élesebb iegyverét jelöli meg és elsőrendű leiadatként szabja meg, hogy a sajtó mindig pártos legyen. Ahogy Sztálin elv- árs lapítja, a bolsevik sajtó «... lál- •iota, lan kapcsolatot teremt a Párt és a nurikásosztály közölt", továbbá pedig , . . . olyanná kell tenni a lapot, hogy tg szervező legyen a Párt és a szovjet tatalom kezében, olyanná tenni a lapot, hagy kapcsolatot teremtsen országunk dolgozó tömegével 4* a Párt és a szovjet hatalom körűi tömörítse őket — ez most « sajti soronlévö jeladata , , A mi sajtónk tehát akkor tölti be fel­adatát, ha állandóan emeli az olvasók színvonalát, kiemeli az átlagosból az élenjárót, éles fegyvernek bizonyul a szo­cialista iegyelem megszilárdításábanx Ha hozzájárul az elvtársi versengés fejlesz- éséhez, a bírálat és önbírálat szellemé­ben neveli a dolgozókat, ha elterjeszti az élenjáró tapasztalatokat, ellenőrzi a szo­cialista kötelezettségvállalások teljesíté­sét, ha napról-napra erősíti a tömegkap­csolatait, egyszóval --- ha a hírközlés mindennapi eszközéből a tömegek nevelésének eszközévé, a szocializmus építésének éles fegyverévé válik, A SAJTÓ EZT A FELADATAT csak akkor képes megoldani, ha ‘mint Lenin elvtárs tanította: ,, . . . oi vezér szerepet betöltő és állandóan írással jaglalkazó irodalmárra ötszáz, meg ötezer irodalmár munkás író jut". A sajtónak tehát a munkgs- és paraszt levelezők had­seregét kell magaköré kinevelnie. Ezekre' a levelezőkre pedig nagy felelősség ha­nd, mert leveleikkel állandóan segítik a pártot, lehetővé teszik, hogy munkánkat helyesebben irányítsuk A munkás-paraszt levelezőkről szólva Sztálin elvtárs kije­lentette: „ az egyik legjontosabb hajtóerőt jelenti hibáink jeltárásában, és ti helyi párt- valamint szovjet épilőmurt- kánk inegjavitásában-’­A Szabad Nógnicl is magáénak mond­hat olyan levelezőket, mint Orgoványi 'Ívtárs, a palotasi Palóc tsz elnöké, vagy Szerémi László szorospalaki sztahanovista vájár, akik rendszeresen beszámolnak üzemük, csoportjuk munkájáról, éleiéről, problémájáról. Vannak levelezőink között olyanok, mbit Borsi Ferenc,né pásztói dol­gozó asszony, aki az aratás, betakarítás, ' séplés nagy munkájában ismerte meg a sajtó As a sajtóban leközölt levelének erejét. Azóta tartozik lapunk levelezőinek táborába. Az ilyen állandó levelezőkön kívül egyre Jobbén keresik fel lapunkat hogy megírják örömüket, nehézségeik le­küzdéséhez tanácsot kérjenek, A varsá­nyi tszcs-bői a fejadag kiutalás, máshon- nét a csoportból kizártak elszámolásának kérdését velőitek fel. Egyre többet imák ipari üzemeink műszaki vezetői is, a ta­nácsok és más tömegszervezetek dolgozói. HE NEM MINDENÜTT kezelik - páilszeevfueteinl;, funkcionáriusa­ink a levelezőket a lenini-sztálini tanítás­nak megfelelően. Borsi elvtársim például feltárta, hogy a pásztói helyi tanács nem biztosította a cscplésnél a verseny nyil­vánosságát. Brim do elvtárs, a helyi ta­nács elnöke a levél megjelenése után az adatot szolgáltató cséplőm un kánokra meg­engedhetetlen módon, szinte átszeli han­got használva, támadt, hogyan merik ők a hiányosságokat feltárni a pártsajtóban. Más szervezeteknél bűnös könnyelműség­gel figyelmen kívül hagyják a szerkesztő­ség által küldött leveleket, amelyek a le­velező hálózat megjavítására, vagy a le­velezők által felvetett hiányosságok ki­vizsgálására irányulnak. A pásztói járási tanács, a máira novak t, valamint a gáti- bányai pártszervezetek többszöri sürgetés ellenére hónapok óta válasz nélkül hagy­ják leveleinket. Ez egyben azt is mutat­ja, hogy ezeken a helyeken igen sok ja­vítani való van ap illető szervezetek és a dolgozók közötti kapcsolatban, a bírálat elfojtása pedig egyenesen pártszerütlcn és súlyos felelősséget vet fel az ilyen szervezetek felé. De sok javítani való van még magának a szerkesztőségnek a levelezőkkel cs a beérkezett levelekkel eddig folytatott módszerében is. Ehhez és általában egész levelező mozgalmunk további meg­erősödéséhez, szélesedéséhez — fog hoz­zájárulni központi lapunk, a Szabad Nép által december I3 ára összehívott megyei levelező értekezlet. Ennek a megyei le­velező értekezletnek lesz feladata kiérté­kelni az eddig végzett munkát, megszabni a feladatokat és a demokratikus centra­lizmus elvének alapján megválasztani az országos levelező értekezlet küldötteit. A levelezők felelőssége ezzel még tovább fog szélesedni és igen fontos, hogy ala­posan készüljenek fel a megyei értekez­letre ezzel is hozzájárulva az országos ér­tekezlet színvonalának emeléséhez. A I.EVELEZŐMOZGA LOM fokozol- tabb megerősítését szerkesztősé­günknek ebben az irányban folytatott munkájának megjavítását és a levelezők felelősségét növeli még az is, hogy Pár­tunk Központi Vezetőségének határozata, alapján a Szabad Nógrád jövő év január 1 - tol ' hetenként kétszer fog megjelenni. Ezzel tovább erősödik az a fegyver, ame­lyet megyénk dolgozói eddig is sikeresen hasznosítottak a békéért, az ötéves terv - ért lelytatott harcukban. De. tovább nö­vekszik a levelezők leiadata is, bogy még elevenebbé, az élethez még kozelebbálló vá tegyék a megyei péirtbizottság lapját, hogy a heti kétszeri megjelenéssel együtt járjon a lap színvonalának emelkedése, hogy még hűségesebb segítőtársává vál­jék pártunknak a dolgozó nép boldogabb jövőjéért folytatott harcában. LEVÉL A M4 VA VT HOZ \V Tadósáéit öléves lettünk nagyobb l feladatot ró minden dolgozóra, így a MAVAUT vezetősége is megszív­lelhetne, hagy a dolgozók szállítását ked- érzőbben hajtsa végre. Egyes gépkocsi- ipze.ök minden erejükkel azon vannak, hogy a dolgozókat kellő időben munka­helyükre, vagy onnan haza szállítsák így például Kiss János bányász-gépkocsi vezelő, amikor az acé/árugyúri munkás- ssalíitá autó p munkásokét■- lehagyta, föl­vette őket és amikor az üveggyári mun- kisautót utál érte, leállította cs a mun­kásokat felültette arra- (Tudniillik ü vsak tagyvapálf alvóig ment, az üveggyáti pedig ’ Salgótarjánig.) . ilyen gépkocsit ezetótól példái vehetné- kiélj a; olyanok, mint Szántai, Szilt isi, Kotrpxz gépkocsivezetőh, akik mindent elkövetnél, hogy a munkásokat ne szál­lítsák be munkahelyükre. Azon a címen, hogy ,,a kocsi megtelt* lehagynak olyan dolgozókat, akik már félórákat állnak és várják az autói. Arról- nem győződnek meg, hogy a fennülő utasok milyen, cél­lal utaznak. Pl- hajvágás, ruhapróba, or­vosi felülvizsgálat, slb. Ennek következ­ménye. hogy lehagynak munkába igyek­vő dolgozókat- Virág clvlársat, üli ezt az esetet jelentette az illetékesek felé, most már azért sem szállít fát-, mivel a dolgo­zó nép ellenségei besúgónak, tartják őt. Csodálatraméltó a MAVAUT nyugalma, amikor épülő országunknak minél több tanult emberre van szüksége, ennek elle­nére a bejáró tanulókat igen gyakran 1—2 órai késessel pótkocsival szállítják be az iskolába. Elhisszük, egyes MA VA­UT vezetőknek méreg az. hogy most a dolgozók gyermekei járnak középiskolák­ba és nem az űri gyerekek, mert valószí­né. hogy uzokat, nem hagyná esőben, hi­degben olt állni. 1—2 órái. Darta Lajos a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozója Legnagyobb öröm ütik re Patakor* is megkezdte működését a mozi SHH55SS LEVELEINK NYOMÁN Kedves Elntársaki Nagy öröm érte Patak község dolgozóit, •le különösen bennünket, fiatalokat. De­cember l'én megkezdte működését az úi inpra, a „Talpalatnyi föld’* c- páagyar film bemutatásával. Eredetileg csak 1953 öszérp volt beütemezve a tanács részéről a mozi megnyitása,, de mi nagyon szeret­tük volpa, hegy' rair a télen neveljen, -szórakoztasson bennünket a film. A járási tanács segítségét kértük annak érdeké­ben, hogy már most meg tudjuk ezt va­lósítani. Ezt a segítséget meg is kaptuk Sokat segítettek az egri MQKÉP kiren­deltségtől is és a helyi tanács elnöke is mindent megtett azért, hogy minél előbb teljesüljön Pisták község dolgozó népé­nek «? 4 régi vagya. De nem mondhatom e] ugyanezt; a tg- náes titkáráról- teásra! tapftságet sípra ■'«!t hajlandó adni, minden kérést megta- jgda*, sg^Bmilyen problémára nem talált megoldási. Bárhol volt az elnöknő, min­den legkisebb kéréssé) őt kellett megke­resni, inert a titkár mindent megtagadott. A lgpaibolyiepgej. a tszcs bocsájtoita a falu rendelkezésére, a gépházat pedig lársadajnd munkában készítettük el. így a tszcs eddigi kultójbelyisége ezentúl filmmel is fogja nevelni a dolgozókat. A társadalmi munkából a legtöbben lelke sen kivették részüket, de- vokak olyanok js, mint például Mészáros László tszcs PLSz titkár, akinek a legpcldásabban kellett volna kivenni a részét és Nagy Béla, a területi DIS* dekorációs felelőse, akik akkor jöttek el, amikor a munka már majdnem teljesen kész volt. De igen dicséretes munkát végeztek Kónya István, Fábián Sándor, a pedagógusok részéről Czako Béla, akik a munka nehezéből is bőven kivették részüket. Imre Kézmer területi DISz titkár Patak Miért laza fi iimi a A legnagyobb nehézségeket a sző. ve k^ze ekben .,. a rossz munkaié, gyelem, pontosabban a niunkafegye. lem megiazulása okozta... Azt is tapasztaljuk, hogy az öntudatos, le gyetmezek; munkások egyre éleseb­ben és ön tevékenyen lépnek fel a fegyelmezetlenek ellen. Nemcsak azért, mert a fegyelmezetlenség kö­ve keatében ők is szenvednek, keve. sabb a keresetük, hanem mer. meg értik, hogy a munkafegye eni meg- lazulása az egész szocialista ép) est az ország felvirágoztatását hátrál, tatja." (Rákosi.) Ilyen öntudatos, fegyolemeze # dolgozó Bárány József, a varsányi Dózsa ter­melőszövetkezeit tagja, a Szabad Nóg­rád levelezője aki írásán keresztül kommunista szonvedó'y esség gél hareo] a szövetkezet fejlesztését visszavevő, laza munkafegyelem, s e-gycnlúsdi esz. xnéjo ellen. Bárány elvtárs hozzánk írt levelének tartalma egyben világosan mcgmu''a'ja, hogy a rossz vezetés, a íej'ctt munkaszervezet hiánya, a laza munkafegyelem: a terméshozam meg. vövidí'ésóhez, s egyben a tagok keve- sobb jövedelméhez vezet. Bárány elv- társ a következüket írja: ..Szőve kezetünknek 487 kát. hold fö'dje és 62 dolgozó tagja van. So­kat mondok, ha a 62 tag közül 45 kivet'« részét a munkából. Most ép pen a jövedelemosztáskor ebből ke­letkezük az egyes viták és vesző kedések mert a jövedelemből min­denki egyformán akar részesedni. Mi, akik mindig kivo’tük részünket a munkából, szembehelyezkedtünk az egyen: ósdit akarókkal." Nagyon helyesen «teszik a jól do'gozó »tagok, ha harcolnak azok ellen, akik egész nyáron a munka felé sem. néztek és most egyszeribe odaadnak a vezető­ség elé mondván, hogy nekik is épp úgy jár minden, minit akik egész nyá­ron becsületesen résztve’iek a szövet, kezet közös munkájában. A miniszter? tanács jövedelemelosztásról szóló hatá­rozata leszögezi, hogy a tagok munka, juk arányában temész©'ben részesül­jenek lehetőleg minden olyan mező- gazdasági terményből, amit a tsz-beu -termeinek, a pénzjövedelmet pedig szintén a to’jesített munkaegység ará­nyában kell felosztana A varsányi sz-bon is csak ezen uz úton lehet el­érni ggt, hpgy a szorgalmasan dolgozó tagok bővéii és szabadon, rendelkezze­nek kenyérgabonává!. akarnia nnyal. cukorral, valamint egyéb termények­kel, hogy őzzel megtereuirsék állan­dóan növekvő jólétük szilárd alapját. Munkaszervezésünk: elég rossz volt. A munkacsapa'vezetők férfiak vol ak, s mivel férfi munkaerőhiány- nyal küzdő-tünk nem lellettek min­dig esapatjaiknál, mert lekö'öte őket a kaszálás és egyéb más muc. kák. így mindanki aunyi munka­egységet, irt be amennyit akaró Az elvégzett munka mennyiségét, mi­nőségét nagyon sok esetben nem el­lenőriztek. Az cilyégzett munkát mindenki magának mérte fej több­nyire nem is ölel. hanem lépéssel, ellenőrzés nélkül. A burgonya íbisze, désnéi számos asszony nem arra 1ö- lekedett, hogy ki tud többet te'je- sl'em, liánom arra, hogy ki tud töb­bet hazavinni. Tehát amennyi ba­tyuval hazavittek, annyi batyuval károsították meg a szövő'keze’cl. Mi lenne ha a dolgozók e'lopnáfc a búzát, a gulyás lopná a tejet a sei - ' tésgondozó a malacot, a juhász a juhot arra híva'kozva, hogy hisz a krump'iásók is lopták a krumpli*. A vezetőség azért nem lépett fel eré­lyesen e rendbon'ók ellen, mert a veze őség- egyes tagjai maguk is cgyetép' ettek az ilyen Cemekkeí. Delta- a bal is a fejé'ól büdösödik- Ez azt je'en'i, hogy először a veze­tőségi tagok legyenek pé'damuta. tóak, hogy aztán majd megkövetel­hessék a tagoktól is a fegyelmei a példamutatást." Levelezőnk lie'yesen állapította meg, hogy a mun.’kai’egyalnie.t, n példa- mu'atást elsősorban a vezetők-'ő| vár­ja a tagság. A szövo'kppet beesü’őies dolgozói —- akikat o biv'yusok inegká- rosított-ak — a jövedpiemelosz'sáskor követeljék a vezetőség fii. hogy hala- dék'alanul indí'sou vizsgálni'o- ebben tus ügyben és ha szükség van rá. távo­li: sék el soraikból a. közös vagyon e|- ttilajdoní'óit. A tsz beesüle'cs tagjai dómokra tikosán olyan vezetőket va- lasszanak. akik a tsz munkaszervoze- tőnek megva’óstásat, a munkafegye­lem megszi'árdí'ását. a 'fz erősödését, fejlődését fogják munkájukkal elöre- lc-ndítcni. ,.A tavaszon a csapatom részéről munkaverseuyre uivtam a többi dől gozót. Fábián Sándor igazga' ósági tag cl is fogadta ezt csapatja, nevé­ben. Szita Margit cs Kelecsényi Já­nosáé iparkodtak korán kimenni hogy nagyobb legyen a *e'i«si me­nyük. Legjobb eredményt ók érték el akkor. Fábián dorongolö kritiká­jával kedvéi szegte a két asszony ii ka fegyelem és csökkeu a jövedelem varsánvi Dózsa Isz-ben ‘í munkaversenyleudületének. Azt állí­totta, hogy sokat, csináltak de elég rosszul. Kirá'y brigád veze" őnek más volt a véleménye. Azt. mondta, hogy elég jó munkát végzett a két asz szony, csak Fábián szere- gáncsos- kodni amiért a két asszony több munkát végze t, mint az ő fe eségc aki 2—3 órával később ment ki a munkahelyre. Szita Istvánné is eile, ne volt a két, jó munkái; végző asz szonynak. Aratáskor azt mond a az én marckszedőmnek is, hogy telhe­tetlenek vagyunk, mert korán me­gyünk és későn jövünk. En nem azért jártam ki korán és későn ha­za, hogy telte ellen vagyok. Tud­tam, hogy sok munka vár rám s ezzel serkenteni akartam a többit is, hogy iparkodjanak. Mondhatnám, hogy az első voltam a táblán, és u olsó a hazamenésben. Mikor a többség kijött a ha'árba, 8—9 cso­móra való már le volt vágva. Ha minden tagunk ilyen iparkodó lelt volna, nem kelle't volna rászomni az egyéniek segítségére. Lackő András és a többi dolgozó paraszt meg is mondta akkor, ha minden tag ügy iparkodott volna mint mi hárman-négyen, nem kel’ett volna segítség és a csitári dii’őben nem következett volna te a szempergés és nem maradt volna gereblyézetlen a tarló. Igazuk volt az egyéni dol­gozó parasz'oknak, mert ha a múlt­ban az uradalomban le tud’unk arab ni 20 kh-t páronként és 13—20 órát is kellett dolgozni, most is le tud­tunk volna aratni annyi*, nem húsz óra ahiM, hanem 16 óra ólat'. Ami­kor elérkezett a blterhere kaszáiéi, 17-en vália'koz unk e munkára- 17­ből tárman voltunk kint a munká* helyen a mégha'ározott időre. So­kan akkor jö -tek már ki amikor íelszáradt a harmat és nem lelifite' ’ kaszálni. En ügy goadolkoz'am, hogy hiába szerzek én ntäsod^asammat 1000 munkaegységet is, ha a fenne., nyiink kárbavész és nem lesz miből osztozni. Sajnos nem minden ta­gunk érezte magáénak a fö'det, amiban dolgozik és nem ügy Ipar­kodtak mint az egyéniek, mert már azok kidolgoz'ák magukat amikor a mi csopor-tagjatnk kikullog*ak a táblára," Levelezőnk e .jelfinték'eiennek“ lát­szó események leírásával bemutatta, hogy az i'yen apróbb mulasztásokból jövődnek összo a nagyobb hibák, mint a munkafegyelem súlyos megsértése, amely gátlólag ha,-* a több'enneléáre- Leve'ezőnk írása megsaalVa a csoport jövő évi feladatát és arra in-tetite :t szövetkezet tagságút és vezetőségé: ( hogy a nagyobb jövede’em záloga *■ fejlőit munkaszervezet ié'rohozása, fw alapszabályzat betartása, amely maga. Után vonja a szilárd rmmkafeeyelme: is. a levelezőnk írása arra hívja fej az üzemi pártszervezet kommun irta 'qgjainak figye'mót, hogy legyeceJá ptáidamutatóak cs ellenőrizzék a szíh votkezet vezetőinek, tagságának mun­káját, de arra inti őket az is. hogy fi csoport jövedelme az i<lén kevevobly mint az elmúlt évben volt.! „November 28-án befejeztük évi tervünket, terven felül 25 ezer tonna szenet termelünk" M írja Szerémi László szorospataki levelezőnk in* a Szabad Nógrád szorozpataki levelezője, örömmel jelaptem szerkesztőségünknek és megyénk dolgozóinak, hogy a Nagybáfonyi Szénbányák szorospaf aki üzeme november 28-áa déli 12 óraikor tefejezte ezévi tervét! Az üzem dolgozói átérez'.ék a Párt és szeretett vezérünk. Rákosi elv'árs felhívását a széntermelés fokozásának kérdéséről. Harcos, öntudatos munkáslendiilottel, minden erőnkkel arra törekedtünk, Hogy évi tervünket határidő előtt teijesl síik. Munkánknak meg lett, az eredménye. November 28-án déli 12 óráig az 1951-es évben több mim negyedmi.Hó tonna szenet 3d unk népgazdaságunknak és a számítások alapján esév vé géig terven feíül 23—25 ezer tonna szenet fog adni Szorospatak népi demokráciánknak. üzemünk sok nehézséggel volt kénytelen megküzdeni, mert a lé'szám hiány és a gyenge gépesítés ál'andö probléma volt üzemünkben. De a műszakiak észszerű kezdeményezései ezpket a hiányosságokat mego do'-iák és a rendelkezésre álló lé számmal és gépi berendezéssel tejest‘ettük, tér vünket, sőt az év végére jóval túl is teljest:ettük azt. Az eredmény lé re- jöttében nagy része van a párt. és a szakszervezet jó munkájának, mer’ állandó felvi'ágosltó munkát végez' ek a do’gozók között a terv nue'őbbl telje sltése érdekében. Számtalanszor fe hivJ ák figyelmünket hazafias kötő"essé­günk, a*érv' tejesítésére. Az elért, eredmény a párt, a szakszervezet a műszaki vezetőség és a bányaüzem dolgozóinak öntudatos, hazafias akaratából s£ii letett meg. Nagyszerű eredményt értek el egyes csapatok is. Ezidáig évi tervet pádár I. István és csapata 136.7 szazajékra tejesít«:te. Szabó Gyii'áó 132.8, Hajdú Sándoré 132.6, Szaucsek Istváné 124.6, Sulyok t. Istváné 120.3, Nagy Pál és csapata szinten 120.3 százalékra teljesítette tervét-. Ezenfe­lül sok csapatunk ért 8j 110 és 120 száza’ék közöli eredményt. Míndösz- sze 3—4 csapat teljesített 100 száza’ókon alul. De ezen is lehet segíteni ügy, ha az élenjáró dolgozók átadják tapaszfalataikat a lemaradóknak. üzemünk dolgozói harcos lendülettel igyekeznek a termetes frontján további jó eredményeket élérni. hogy terven felül minél több szenet tér meljünk. SZEREM! LÁSZLÓ sa’aháno vista. Szabad Nógrád szoros pataki levelezője. Kiss József pqrfonkivüli paroszí üzenete a pártérfekeztet szurdokpüspöki kgidöHeihez 60 éves vagyok, meg­éltem már kenyerem ja­vát, de azért nem vagyok olyan öreg, hagy már minden mindegy számom­ra. 60 éves vagyok, de még sokáig élni akarok- Ezért szólok most is hoz­zátok, mer! szeretek élni és azt akarom, hogy ez­után- még jobban, éljek. Jól tudjatok, hogy nem vagyok párttag, de nem­csak a kommunisták sze­retik Magyarországot- Sze­retem én is, (nem szar vakban, ahogy egyesek te­szikI, Tudjátok jólt hogy 200 százalékán jelül tej je - sítettem- begyűjtési köte­lezettségemet is ezért az Októberi Forradalom ün­nepén, november 7-én még oklevelet is kaptam. Tu­dom, hogy a kommunis­ták. a kormány megbe­csülését is jelenti ez az oklevél. Sok minden meg­változott itt, Szurdokpüs­pökiben is, mióta kommu­nisták a vezetőink A fel­szabadulás elöjt u cselé­dekkel dolgoztató Nyilas József 70 holdas nagy­gazda és hatonsiőrÚ do- loetalanok intézték a fa­lu ügyeit, intézték a gaz­dagok hasznára, a szegé­nyek kárára. Ilyen ma­gamfajta szegény embert nem engedlek be a kép­viselő testületbe. Most, hogy a kommunisták in­tézik életünk folyását, ta­nácsunk vau. Én is ta­nácstag vagyok. Demok­ráciánk adta pieg a jogot arra is, hogy nemcsak a falunk, de az egész or­szág irányításába is bele­szólhassak. 55 éves ho- romban, jól emlékszem rá, 1045 november 4-cn sza­vaztam. életemben először. Est is a homviunistúknuk köszönhetem. A múltban, néni járhattam iskolába sem a család szegénysége miatt, dg hegy értesíteni tudjam életem soráról a hazaiakat, ti katonaságnői tmultqpi meg írni-olaas- ní. Most ezen a téren is megváltozóit a világ. Szappan Pál gazdaember Feri fip Szécsénvben, kö­zépiskolában tanul, a fia­tal Gajder i.abor meg Öaleó*ariánban. Szeretem hazamat is lisz'elem, beesplp.m, a kommunistákat., akik tt­zetik az országot, Mast if azt mondom nektek Kiss Pál István, meg Juhász József né, hagy mondjátok meg a megyei pánértekez- Iclen, hogy figyelemmel kísérjük mi, pártonkiviili dolgozók is, hogy kit vá­lasztana!: a megye vezető­ségébe. Mink az' kérjük a: új vezetőségtől, hogy többet törődjön velünk, szurdokpüspökiekkel Én uzmondő vagyok, hogy ha elég erős lenne itt a fa­lunkban is a pártszerve­zet, jobban dolgozna még a tanács- is, előbb len­nénk a begyűjtéssel U- Ez az én mondanivalóm nektek, akik falunkból az értekezletre mentek. És mondj áj ak meg azt u, hogy jó egészséget kívá­nok mindannviuknak Éljen sokáig Rákosi Má­tyás, aki soha nem fe­ledkezik meg a dolgozó emberekről. Elmondotta: Kiss József S hobias pü'tanít ovii dolgozó P9* reszt, Szurdokput­•pöki

Next

/
Oldalképek
Tartalom