Szabad Nógrád, 1951. november (7. évfolyam, 47-50. szám)

1951-11-04 / 47. szám

3331, norvsmbor % 8EASAD KÖÖBAD n Nem tűrjük magunk között a fegyelmezetleneket, lógásokat Fovölgy és Szorospatak bányászai eltávolítják üzemükből a notórius hiányzókat A Nagybáionyi Szénbányák Szo'rns- 'fiafek üzeménél az üzemi pártszervezet, szakszervezet és műszaki vezetők felvi­lágosító munkával harcodnak az igazo­latlan müszakinulasztás ollen, A veze­tők! munkáját az üzem népnevelői is támogatják, de Szorospatak minden íiecsü’etes dolgozója harcol a felelőt­len munka, a fegyelmezetlenség ellen. SZOROS PATAK becsületes do’gozói rrös, megfeszített; munkát végeznek tervük teljesítése érdekében Napról - napra küzdenek -az újabb termelési si- ürsrekért, a több szén kitermeléséért. Tervteljesítésük sikerét azonban az ön­tudatlan, legyeim ezet'en, kö*elc!zet;sé- Re,t nem ismerő lógósok állandóan gá­tolták. Ezek közé tartozik Szabó La­jos ceglédi is, akinek nem számított a tervtől va/ó lemaradás, nem számított a becsületes dolgozók felvilágosító sza­va, a párt- és kormányhatározatok t'zabó Lajos előtt nem számított semmi. Elösködni akart, a becsületes dogozók kemény munkáján. Addig, amíg Szoros- •paóaü öntudatos dolgozói megfeszített munkával harcoltak, az előirányzott Rzénmeonyiség kitermeléséért, addig Szabó Lajos a kocsmát járta, vagy azon törtté a fejőt, hogyan csapja be a dolgozó népet Szabó Lajos októbeV hónapba 17 íz­ben hiányzott igazolatlanul. A lcdolgo. sectolt műszakjait is főleg vasárnap töl­tötte le. — Ugy-anis ilyenkor az üzem- vezetőség kijátszásával e’őleget kíeér’e. fezeit felvenni, így volt az október "S-án is. Az üzemvezetőség szigorú rendele­tét adott ki, hogy alt előzd nap igazoUttiamnl távolmaradt, az( ad­dig ne ojszál; be munkába, amíg az üzemvezetőségnél nein jelentke­zik. fázabó Lajos ceglédit sem' osztották be munkába, hanem beküldtck az uzemve­zötő irodájába, ahol 'az üzemi három­szög tagjai vo’tak jelen. Mikor meg­kérdezték Szabó Lajost, hogy miért hi­ányzik igazolatlanul, tudja-e, milyen veszteséggel jár egy igazofaátanul hi­ányzó, Szbó Lajos felháborodottan így válaszolt ■— Mit akarnak velem?! Miért rángatnak össze-vissza!! Hiányoz­tam, mert dolgom volt. Az üzemi háromszög még próbálta megmagya’rázni, hogy a hivatalos ügyek elintézésére az üzemvezetőség módot és segítséget ad. Do a fölvilá­gosító szavadat Szabó Lajos továbbra is így fogadta: — Ke bosszantsanak, hanem szá­moljanak le, — art mondta hogy van nein két low, és megél ő abból Az üzemi háromszög elhatározta, Szabó Lajos ügyét a dolgozók elé vi­szi, hogy döntsenek fölötte. Még az­nap. ki- és beszálláskor rüpgyülést tar. totfak, ahol ismertették Szorospazak bányászaival Szabó Lajos fegyo’mezeí- ’en viselkedését, A do’gozók felhábo­rodva vették tudomásul Szabó Lajos magatartását. A röpgyülés minden résztvevőjének az volt a válasza, hogy nem tűrik maguk között a fegyeime- zötlenoket, a lógósokat Frigyest Mik­lós oui’asztó vájár azt mondotta: „Tagy legyen vájár, vagy menjen fuvarozni.“ Szóróm; László sztahanovista vájár pedig kijelentette a röpgyülésen: ,.Üzemünk hírnevét nem engedjük bemocskolni' Számolják le azonrta7, mert az ilyen ember nem közénk való.“ Azután Letovai István mondotta el, hogy az igazolatlan hiányzók mindig nehézségeiket okoznak a telepitésnól is. ■jVégé legyen 'már ennek — mond­ta felháborodottan. — Ha nem lenne ennyi igazolatlan hiányzó. tervünket rendszeresen teljesíteni tudnánk Keni kellene vasárnap dolgozni, mert ha mindenki becsü­lettel eleget tesz kötelezettségének, a hétköznapokon is kitermelhetnénk a szükséges szénmennyiséget.“ A gyifeö minden résztvevője határo­zottan emelte fel hangját Szabi Lajos rend- és fegyelembontó ollen, aki iga­zolatlan hiányzásával egyedül több mint 50 eeiiie szénveszteségot okozott október hónapban. Követelték, hogy azonnal számolják le ée távolit sák el Szorospataík; dolgozói közül. Az üzemi háromszög eleget tett a dolgozók köve­telésének és Szabó Lajos ceglédit azon­nali hatállyal elbocsájtóttá. A Kisterenyi Szénbányák dolgozói röp* gyűléseken vitatták meg az üzem szénter­melésének emelését gátló, a munkafe­gyelmet lazító fegyelmezetlen lógósok ügyét. A KISTERENYEI FÖYÖLGY üzem­ből ezeken a röpgyűléseken azonnali hatállyal két dolgozót bocsajtottak el: Gulya Károlyt, aki szeptember hónapban 11 cs Bognár Tibort, aki 7 műszakot mulasztott igazolatlanul. A röpgyűléseken a dolgozók erélyes szavakkal bélyegezték meg a fegyelme­zetlen lógósokat és annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy ezekután nem fog jak tűrni, hogy valaki is szégyent hozzon üzemükre mulasztásával, hogy ne tudják teljesíteni tervüket. Többek között fel­szólalt Tóth ifj. István is, aki elmon­dotta, hogy a lógósoknak „köszönhetik”, hogy október 26-ig bezárólag a fővölgyi bányaüzem 92 8 százalékra teljesítette csak október havi tervét. „Kém. egyszer előfordult — mondta —, hogy a lógósok miau nekünk vá­jároknak. kellett a szén elszállításával is foglalkozni. Ha valamennyien fe­gyelmezetten dolgoztunk volna, akkor nem. állnánk ilyen szégyenteljesen tervünk teljesítésével. Kern tűrjük, hogy a lógósok élj álszák a lelkiisme­retesen dolgozó bányászok becsületét T'őrvényssegés, megalkuvás gátolja Nagylóeon a november 7-re tett vállalás teljesítését Nagylóc község dolgozó parasztjai is sokat köszönhetnek a Nagy Októ­beri' Szociálisra Forradalom hőseinek: a szabadságot, földet, vi'ianyt, az új iskolapadokat, az egyre szépülő, jobb életüket. Október 21-én a község dol­gozó parasztjai nevében őzért Cl dől* gozó paraszt tett fogadalmat novem­ber 7 tiszteletei e, hogy 100 százalékig teljesítik a begyü tési tervet Eddigi eredményeink sem születtek ’.magúktól. Kemény, harcos munkával értük el azokat. Ez a vállalás is ak­kor lesz maradék né'kül teljesítve, ha keményen, a határozatok betartá­sával, jó szervező, ellenőrző politikai munkával harcolnak érte. A nagyid­éi pártszervezet és tanács nem így kezdett neki a vál’aiás teljesítésének, így a vá’lalás majdnem, hogy puszta ígéret maradt. Csupán Jőzsa Boldi­zsár és Bolla János dolgozó parasztok teljesítették példamutatóan válla'ásu- kat. A begyűjtési munka elhanyago­lását mutatja az október 27-i kiérté­kelés is, ame’y szerint a község ke­nyérgabonából 67.0, takarmánygabo­nából 83.3, kukoricából 16.8, burgo­nyából 18.5, napraforgóból 47.5, to­jásból 40.2, baromfiból 25.5 százalékra teljesítette a begyűjtési tervet. Ezen .szerint Nagylóc — amely a szécsényi járás egyik legnagyobb paraszti köz­sége — többszúz mázsa gabonával, őszi “terményekkel adós a nép államá­nak. Szégyen a községre! A súlyos lemaradásnak főbb oka Sván. A legsúlyosabb hibát a helyi pártszervezet követte el, mert véka alá rejtette a terv teljesítésének egyik legfontosabb emeltyűjét, a november 7-ro tett vállalást. A meggyőző, har­cos, politikai felvilágosító munkát dobszóval helyettesítette. A begyűjtési csatából hiányzott a kommunisták, tanácstagok példamutatása 'Balázs Károly, a pártvezetöség elnö­ke, annak, ellenére hogy idejében le­törte a kukoricát, kiásta a burgonyát, 236 kilogramm kukoricával és 260 ki­logramm burgonyával adós a nép ál­lamának. Szeles. Károly 55, líigó La­jos népnevelő 71 százalékra teljesítet­ték a begyűjtési tervet. Iluszkó Sándor tanácstag kukorica terv ét 43, Balázs András Mátyásfia burgonya- tervét S3 százaikban teljesítőibe, így sorolhatnánk fel sok kommunis­ta és tanácstag nevét, akik megfe­ledkeztek a terv tejesítéséről és adó­sok maradtak a személyes példamu­tatással, Mindezek után nem is cso­da, ha a községben százra rúg a hát­ralékos dolgozó parasztok száma. Ebből az következik, hogy a nagy- tóéi tanácsot súlvos mulasztások ter­helik az ál'a/mi fegyelem megszilárdí­tása, törvényeink következetes vég­rehajtása terén. A törvény előírja, hogy a beadásban késlekedő parasz­toknak 5, majd J0 százalékkal fel kell emelni kötelezet:ségüke-t. Ennek á törvénynek a helyi tanács nem szerzett érvényt. Opportunista mód­ra szemet hányt a speku’áeiók és a kulákszabotázsok felett. Hogy ez mennyire így van, mutatja az a pél­da, hogy id. Józsa András 30 holdas kulák még mindig nem adta be a majdnem 18 mázsás kötelező kukori­camennyiségét, Kovács István kulik­nak majdnem 8 mázsa kukorica és 20 mázsa 67 kilogramm burgonya hát- rn’éka van. Ugyanígy Kovács Lajos, Szabó István gúzsa, Szabó István zsugyi kulákok is szabotálják, a be­gyűjtési tervet. Megengedhetö-e törvéinyeink ilyen kezelése? Semmiképpen som! A ta­nács a nép államának, a nép hatalmá­nak szerve, törvényeink pedig a nép törvényei. A tanács, annak tagjai, ha elnézik, vagy saját maguk elkö­vetik a törvényszegést a nép államá­val, a nép érdekeivel kerülnek szembe A tanácsnak kötelessége végrehajtani a népi demokrácia törvényeit, rende­letéit, kötelessége őrködni azon, hogy Nagylóe minden do’gozó parasztja tisztelje és megtartsa azokat. Kagylóéban óz neon igy van. Bar vaunak, köte’ességtudó dolgozó paraszt­jai a községnek, mint Szeles Boldi­zsár, Tóth Mihály alsó, Ba’ázs Ist­ván. Simon Ferenc, Pap Károly 10 holdas, akik te'jesítctték a begyűjtési tervet, tiszteletben tartva a nép ál­lamának törvényét. A község számos dolgozó parasztja, mint id. Simon Jó­zsef, Balázs Miklós, Balázs Károly és még sokan mások, akik még nem tel­jesítették kukorica, burgonya, tojás, Yeisz Nógrád novemb. 1. október baromfi tervüket, nem így gondolkod­nak. A kulák nép- és békeollenos rémhíreire hallgatva semmibe vették a dolgozó nép törvényét, a begyűjtő* si terv végrehajtását, amely egyik legalapvetőbb segítője a már eddig is jobb és biztosabb életmódot adó, bé­két erősítő ötéves tervünknek. Ezek a dolgozó parasztok csak azt várják, hogy a terv minél többot és jobbat nyújtson nekik, ugyanakkor nem se­gítik a begyűjtési terv teljesítésével az ötéves terv végrehajtását. A ku- tók nótáját fújva, azon „síránkoz- ‘nak“, hogy „kevés termett“. Ez ha­zugság! Nekik sem termett kevesebb, mint Szeles Boldizsárnak, vágj’ Lász­lók András ménéi 8 holdas dolgozó parasztnak. A baromfiakat sem vit­te el a róka! Igazság az. hngv a kö­telességüket nem tudó do’gozó parasz­tok padlásain nagymennyiségű kukorica van, el vermelve a burgonya, udvarokon húszasával száladgá’nak a baromfiak. Mindezek az állami fegyelmet sértő tények arra tanítják a nagylóei taná­csot, hogy haladéktalanul szigorú in­tézkedéseket kell tennie az ái’ami fe­gyelem megszilárdítása érdekében. Keményen kell ikövetclni és meg kell indítani az eljárást azok el'en, akik nem tesznek eleget vállalt kötelezett­ségeiknek. A nagylóei tanáes előtt, álló fel­adat nagy és nehéz. A pártszervezet­nek a tanács munkáját jő fe’világo- sító munkával kell segítenie. A fe'vi­lágosító munka döntő feladatává kell tenni az ellenséges agitáció szétveré­sét. A népnevelő kol’ektívába be kell vonni a begyűjtést példásan teljesítő dolgozó parasztokat, akik nemcsak ar­ra helyezik a súlyt, hogy maguk, be­váltsák adott szavukat, hanoin fellép­nek azok el’en is. akik nkadá’yozzák a község ígéretének valőraváltását. Ezeknek a dolgozó parasztoknak a késlekedők elleni felháborodása jogos, mert mert szégyent homok a községre, veszélyeztetik az egész ország előtt november 7-re tett ígéretük végrehaj­tását. A nagylóei pártszervezet az, új ve­zetőség megvá’asztása előtt áll. Ala­posan fontolóra kell veuníök a párt- szervezet tagjainak, a pártonkívüli dolgozó parasztoknak, hogy milyen példamutató párttagokat választanak bo az új vezetőségbe. A vezetöségvá- lasztás napjának ünneppé kell vá’nia a fa'uban, amelynek sikerét a begyűj­tési terv teljesítéséért, az állami fe­gyelem megszilárdításáért folyó harc, a november 7-re tett vállalás teljesí­tésével kell koronáznia. L. — L. A vezetöségválasztás és pártoktatás tapasztalatai SZECSENYKE KÖZSÉGBEN a vezetőség újjáválasztó taggyűlésén a tagság helyesen nem fogadott el egy jelöltet, mivel összeférhetetlen ter­mészetű, beadási kötelezettségének nem tett eleget, nem tartja be a kor- ányrendoleteket. Párttagságunk feladata a vezetőség újjáválasztó 'ta.ggyii­legjobb inán* mányrendeleteket. Párttagságunk lésén, hogy hason’óképpen mindenhol legyen éber, s ténylegesen a le pártmunkásokat, a termelésben, a terménybeadásban és más egyéb kában élenjáró dolgozókat válasszanak meg vezetőségi tagoknak. AZ ELMÚLT EGY EV ALATT párttagságmik igen sokat fejlődött. Bi­zonyltja e.zt a lezajlott vezetőség újjáválasztó taggyűlések, ahol bátran al­kalmazták a bírálatot és önbirálatót. Mint a herencsényl Zőja tszcs párt- szervezeténél Bartus elvtárs elmondotta: a nyári munkában nagyobb ered­ményt tudtunk volna elérni, ha a régi pártszervezet vezetőségi tagjainál kidomborodott volna a péidamutatás a feladatok végrehajtásánál. MAII IRTUKK ARRÓL, hogy a kitferenyei bányatelep* szerveseinél. SS* án nem tudták megtartani a jaggyiVíst, mert a tagság kétharmada ne rá­jött össze Ennek oka elsősorban a gyenge politikai, előkészítés. Bár azóiü már megtartottál; a választást, de ágy. hogy a Központi Vezetőség határoza­tát vem tartották be, a taggyűlés nem volt határozatképes_ A Salgótarján* járási pártbizottság nem tart rendszeres kapcsolatot egy-cgy szrrwzzth.es ki küldött aktíváidról, így nem értesülnek idejében arról, hogy a járás terüle­tén milyen problémái; vannak. De súlyos felelőtlenség az is, hogy az aktívái; e fontos pártmcgbizatást elhanyagolják, mint ahogy tette ezt Sóér elvtárs. aki e pártszervezet tag gyű1 ősének előkészítésével volt megbízva, cs október £S-ást a taggyűlésre sem ment el A MÁTKÁNOVAKí BANYATELEIT pártszervezet vezetőség újjáválasz­tó taggyűlése határozatának első pontja így szól: „A pártépítés megjaví­tása. Erősítsük meg sorainkat a pártonkívüliekkel, akik jó munkát vé­geznek. Vizsgálják felül azokat, akik öt hónapja tagjelöltek, bírálják meg vógzctt munkájukat, hogy érdemesek-e a tagság soraiba való felvételre, vagy pedig kizárják a tagság soraiból. Ot hónapnál tovább tagjelölt nem lehet senki.“ Az helyes, hogy foglalkoznak a tagjelöltekkel, azonban bebizonyítlias A szervezeti szabályzat halhónapos tngjolö’.tséget ír elő, ame’yat be kell tartant, de ez nőm jelenti, hogy 6 hónap után valaki fel kell venni tagnak, vagy kizárni. Tagjelölt lehet valaki egy évig is, ha nem bizonyí­totta be, hogy érdemes a párttagságra. Az a fc’adat, hegy ezekkel fog­lalkozzunk és ha* hónap után el tudjuk érni, hogy méltók legyenek a párttagságra. Itt is felvetődik a salgótarjáni járási pártbizottság fe’otós- sége, hogy á taggyűlésért felelős jb. tag miért Dem magyarázta meg « határozati javaslat helytelenséget, íj* MIZSERFA BÁNYATELEPEM október 28-án tartották meg a tag­gyűlést. Egyes párttagok úgy nyilatkoznak, „minek menjünk a taggyű­lésre. hiszen a járási pártbizottság úgyis kijelölte, hogy kik lesznek a vezetőség tagjai." Ugyanakkor e’mondották aZ(, „meg vagyunk elégedve a mostani vezetőséggel, nem kell új vezetőség". A járási pártbizottság, ha alaposabban foglalkozott volna az al ipszcrveeetekkel, megfelelő lett volna a taggyűlések politikai előkészítése, akkor nem történt volna meg, hogy-a Központi Vezetőség határozatát — amely minden párttagra kötelező — semmibe vegyék. Minden párttagnak jogában áll, sőt kötelessége is, hogy a taggyűlésen a legjobbakat válasszák meg vezetőknek.^ Magát a jelölő- bizottságot is, amey hivatva van az új vezetőség jelölésére — ezt is a párttagság választja meg. A Központi Vezetőség határozata kimondja: „Egyes Jelöltek megválasztásához a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá, megokolhatják a taggyűlésnek a jelölőbizott­ság által beterjesztett jelölt elutasítását." Tehát nem kijelölésről van sző. hanem arról, hogy Mizserfa bányatelepen rossz a politikai felvilágosító munka és Így egy-egy párttag is az ellenség hangját fújja. Az e'leuség nek az érdeke, hogy passzivitásra, közömbösségre bírja a párttagságot, hogy ne vegyenek részt a taggyűlésen, ne bíráljanak. így akarja megfosz­tani párttagságunkat és egész dolgozó népünket fejlődésünk, előreha’adá­sunk legfőbb irányítójától, szervezőjétől, az egységes, szilárd pártszervezet­től, hogy ő szabadon végezhesse xombolő munkáját. PARTFüKKCIOKARIGSKáK EEKK1 nagy megtiszteltetést jelent, ^ de egyúttal fokozott feíe’ósscggel is jár, Azonban nem mindenhol tapasztaljuk 0 felelősséget a munkák végrehajtásánál., A salgótarjáni járási bizottság £S-n össeekvvta a propagandistákat súlypontként, hogy megbeszélje velük a pórtolctatási, munkamódszer feladatait, ahová a dB clőadőht küldött ki. !' tféladat végrehajtásával Óznál elvtárt volt megbízva, aki egyúttal be tétS osztva ellenőrnek is. Az értekezlet napján elment az egyik súlypont kézségbe és ott nem vette észre, hogy nem, küldött előadót, így nem is volt kit ellen­őrizni. Ilyen felelőtlen munkánál nem is csoda, ha a salgótarjáni járásban, rosszul megy az oktatási murtlca, ágúkor a pártbizottságon belül is érvénye­sül a lazaság, feláőtlenség^ Töbhhénapos veiidérszerenfésre megyénkbe érkezett az Á hm Faliiszintiäz A budapesti színházi évad befeje­zése után a vidéki dolgozók kielégí­tetlen ku’túrszomja a fővárosi szín­házak nagyarányú átcsoportosítását tette szükségessé. Ennek a követelés­nek az alapján született meg a nagy­szerű ifjú színművészekből álló Álla* Faluszínház — amely semmivel sem marad a fővárosi színházak mű­vészegyüttesei mögött. Az újonnan mega’akult színház fel­adata — mint neve is jelzi — az, hogy az ország legtávolabbi, legeldu­gottabb községek lakóival is megis­mertesse a Szovjetunió élenjáró szo­cialista színi- és zenekultúrát, hogy az új magyar és haladó külföl­di írók színmüveinek bemutatásával segítse népünknek azt a harcát, amit az ötéves terv teljesítéséért, a béke biztosításáért folytat. Épp az elmúlt napokban készült el a legújabb magyar film: a ,,Déryné“, amely a magvar szó, a magyr nyelv Ár ország kisüzemi szénbányái között továbbra is Délib ánya vezet A bánya- és energiaügyi minisztérium közzétette az 1951. évi har maciik negyedévi élüzemt verseny eredményét. Eszerint megyénkben az or­szág kisüzemi szénbányái között az első a Kistereuyei Szénbányák Déli- aknája, Az üzem termelési tervét 126.2, egy főre eső teljesítményét 122.7 százalékra, feltárási és elővájási tervét 154.1 százalékra teljesítette, ön­költségét az előirányzathoz viszonyítva 9.9 százalékkal csökkentette. II. helyezett a Kistarenyei Szénbányák Tordas üzeme, III. helyezett a Zagyva! Szénbányák ságújfalui üzeme. A középvállalatok között második helyezett a Kis(erenyei Szénbányák Fővölgyi üzeme, a III, helyezett a Zagyvái Szénbányák Margtttárő tize me. és ezen keresztül a magyar szabadság nagy harcosainak arról a nemes küz­delméről szól, amit a múlt század nogyvenes éveiben a magyar színmű­vészet úttörői vívtak a népet .-anyai- gató, a kultúrát megvető magyar urak és a gyarmatosító Habsburg ház ellen. A SZÉP MAGYAB NYELV akkor is fegyver volt — fegyver a haza függetlenségéért, a haza szabadságá­ért folytatott harcban és azért netu volt becsü’efe az akkor „komédiások­nak“ nevezett színmüvé-szeknek. Ez­ért jártak vándor módjára, ökrös szekereken a nép közé. hogy nevel­jék, tanítsák a népet. Egy évszázad­dal Dérynének hősi küzdelmo után, a Szovjetunió felszabadító harca nyo­mán új módon rendeződött hazánk­ban a nép és ezen keresztül a kultú­ra ügye is. Azon az úton járunk, ahol munkánk nyomán majd a szel­lem napvilága ragyog be minden ház ablakán — ahogy Petőfi írta egykor versében. A Faluszinház, hogy teljesítse kül­detését, megyóröl-megyéro járva (ké­nyelmes autóbuszon) ismerteti meg a dolgozók tömegeivel az igazi kultú­rát. A Faluszínház létrehozása a magyar színművészek megbecsülését és egyben a do’gozók széles tömeged­nek, kulturális igényeinek kielégítését is jelenti. Ezért köszöntjük me'eg; szeretettel a többhónapos vendégsze­replésre megyénkbe érkezett Állami fa’uszínbáz művészeit ős dolgozóit egyaránt. A MUVESZEGYUTTES első elő­adását november 2-án Etes község« ben tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom