Szabad Nógrád, 1951. november (7. évfolyam, 47-50. szám)

1951-11-04 / 47. szám

S&ÁSAB WOÖKAD 1951, november '€■ Kizárták u pártból9 öt havi börtönre Ítélték a spekuláló káliói pártelnököt Tanácsaink és. pártszervezeteink <‘iött falun, az elkövetkezendő idő ben az a feladat áll, hogy meggy or Mtsák a begyűjtés és őszi szántás-ve tési. tervek teljesítésé,t. A feladatot ■tanácsain, begyűjtő szerveink csak sikkor oldliü'tjákmeg, ha pártszerve zeneink irányító és ellenőrző munka ;i.in túl, állandó politikai felvilágosító munkával támasszák alá az állami in­tézkedéseket. l’a.usi szervezeteink aktivistái, a párttagok, népnevelők legfontosabb feladata, hogy ismertessék a párl­és kormányhatározatot, a, dolgozó parasatcsaládok százait, ez reit ielkosítsék hazafias kötelességük teljesítésére, illetve túJte jesítésére. dó felvilágosító munka eredménye, hogy megyénk dolgozó parasztjai kö­zül már 1020 azoknak a száma, akik 200 százalékon felül teljesítették a kenyérgaboua beadási tervüket. Több községünk, mint Lucia.va, Klsbá- gyón, Hókalom és a többiek már 100 százalékon felül teljesítették kenyér- gabona beadási tervüket és szabad­piacon értélkcsíthetik £c celegoiket. E községekben azért tudták elérni ezt az eredményt, mert a falu vezetői, kommunisták, a népnevelők maguk .mutattak példát, s ezzel a pé.damu- iaíással tudták lelkesíteni a község dolgqzó parasztságát a terv teljesíté­sére, il'etve túlteljesítésére. Azonban nem minden községben érvényesül ez a példamutatás mbit például Kálid községben. Igv nem is csoda, hogy megyénk a kukorica begyűjtésben öt! százalékkal az utolsó helyen van. Ezért hívott össze a kallói párt- szervezet 31-én este rendkívüli tag­gyűlést. ahol a párttagok 80 száza­léka megjelent, hogy megtárgyalja Bacsa Istvánná, a helyi pártszerve­zet elnökének spekulációját. Kása G. István párttitkár elvtárs ismerteti e. hogy a nevezett személy kijátszotta a rendelet, a nép törvényét meg­szeg a és 129 kg zabot, 590 kg ku­koricát engedély nélkül restmegyébe csempészett át, hogy ott szabad pia­con értékesítse. Elmondotta. hogy községük még nem teljesítette egész évi begyűjtési tervét, de nem is le­ltet csodá kozni, amikor párttagsá­gunk között, sőt a vezetőségben is olyan foglat helyet, aki semmibe j róság 5—5 hónap börtönbüntetéssel, vei te és megszegte népünk törve-1 azonkívül 500—500 forint pénzbüntc- nyét. Ezért javasolta a Pártból való, téssol sújtotta. kizáxásá.t Kulai András dolgozó paraszt hoz­zászólásában elmondotta, hogy ő megvetéssel fordult feléje már ak­kor, amikor megtudta, hogy üzérke­dett. Nem vezetőségi tagnak, de még párttagnak sem való ilyen egyén. Megyesi László szintén el­mondotta, hogy helyesli a Pártból való kizárását, mert mint vezetősé­gi tagnak tudnia kellett volna, hogy mi a kötelessége. Elsősorban neki kellett volna, élenjárni, példát mu­tatni. Fülöp Lajos elvtárs szintén helyeselte a Pártból való kizárását és elmondo'ta, hogy ilyen emberek­nek nincs helye Pártunk tagjai so­rában. A párttagság egyhangúan el­fogadta nevezett Pártból való kizá­rását. Bacsa Istvánná és férje ügyét a bí­róság szintén letárgya’ta, s mivel en­gedély nélkül, feketén szállított, a bí­Nemcsak a rendőrség és hatósága­ink feladata a falun kímélet iió'kül lesújtani népünk .ellenségeire, hanem iniuclen dolgozó állampo gári kötelessége, hogy megakadályozza a spekulációit. Segítsen minden becsületes dolgozó paraszt a termésspekulánsokat meg­érdemelt ho'yükro juttatni. Párt szervezőié i n k népnevelői fi­gyelmeztessék a községek dolgozó pa­rasztjait, hogy nem érdemes népünk törvénye ellen véteni, mert a nép tör­vénye szigorúan lesújt azokra, akik azt megszegik. El kell érni, hogy mindenki megértse jószóból, a tör­vény szigorából: ne ese'ekedjélc sa­ját maga és népünk érdekei ellen, ne váljék akarva, .akaratlanul aiz impe­rialista háborús gyújtogattok ügynö­keinek, a ku!síkságnak szekértolóiává A gondatlan traktoros Truman jó barátja Ezzel a rajzzal azt akarjuk bemutatni, hogy gépállomásaink üzem- anyagpocséko.ásónak ho­gyan örülnek a háborús gyújtogatok, Trnmannal az élen. Megyénkben a berce’i gépállomás 13i, az erdő- kürti 121, az érsekvad­kerti 118, a kisterenyei 117 százalékos üzem- anyagi ogyasz* ássál tel­jesíti őszi tervét. Ezért az ál’apóiért felelősség terhe'l első­sorban a traktorosokat, a fele’ős gépkez-lőket akiknek ugyancsak meg kell fonto'aiolc, hogy erősíteni a béketábort, Trumanéknak akarnak a takarékossággal nö- örömet szerezni, avagy vélni hazánk erejét. Levél a fegyelmezetlen tolmács? traktorosok ró? Kedves Elvtársak! IM| mi gépállomásunkon, a iolmácsi gépállomáson igen nagy munka­erőhiány van, s ezért gépeinket nem Jobb támogatást a szovjet fejéri módszer bevezetéséhez A pásztói állami gazdaság mária- : anyai üzemegységének föjőgu yásai Juhász István cs Bojtos Mihály meg­fogadták, hogy bevezetik a szovjet fejési módszert. ígéretüket tett kö­vette, mert november 7-e tiszteletére vállal­ták, hogy a négy legjobb fejős­tehén jelenleg 8.5 literes fejési átlagát négyszeri feiés bevezeté­sével az egyedi takarmányozás alkalmazásával 9.5 literre emelik. Bojtos Mihály és Juhász István fejő­gulyások nagy lelkesedéssel végzik a munkát. A napi kétszeri fejéiről át­tértek a napi háromszori fejősre, majd fokozatosan alkalmazni fogják a négyszeri fejért. A fejőgulyások nagyszerű kezde­ményezését azonban gátolja az üzeni - egység segédagronómusának nemtörő­dömsége. Nem ad segítséget a fejőgnlyások munkájához. A tejtenne.és nöye'é- séhez szükséges xépaszeietot nem biztosította. Ugyancsak nőm gon­doskodott a tehenek ivóvizét biztosító benzinmotor üzemelteté­séről sem. Mint ahogy Bojtos Mihály elmon­dotta, „ennek meg is volt a hátránya, mert 30-án reggel 87 liter tejet tud­tunk leszakítani a tejcsarnokha aszó kásos 112 liter teljmennyiség helyett. A gazdaság vezetőségének fel kell számolnia a nemtörődömséget és min­den támogatást meg kell adniok ^n szovjet fejési módszer bevezetésén kí­sérletező fejögu’yások munkájához. Hogyan segíti a szécsényi gépállomás a tszcs-kel SKrabát Mihály, az endrefalvai vezető felelős. A legsúlyosabban elha~ Béke tszcs tagja az elmúlt héten el­mondotta a szécsényi járási mezőgaz­dasági osztályon, hogy Kuzi István, a szécsényi gépállomás traktoristája önkényesen elhagyta a munkahelyét, s több mint egy hétig kihasználalanul állt a traktor. így a tszcs nem vetett el egy szem gabonát sem. Skrabát Mihály elmondta azt, is, hogy a piü- nyi tszcs-uél is ugyanez az eset áll fenn. Másnap a nógrádszakáli tszcs jelentette, hogy a gépállomás trak­tora ott áll kihasználatlanul, mert a traktoristák részegeskednek a szántás helyett. A szántás-vetési tervet szabotáló esetekért a szécsényi gépállomás üzemi pártszervezete és a gépállomás­nyagolták a traktoristák politikai és szakmai képzését. Nem ismertették részletében a gépállomás őszi tervét. A gépállomás becsületes, jó munkát végző traktoristáinak ki kell vetni soraikból a gépállomásra szégyent- hozó, korhelyeskedö napiopókat, akik az őszi terv szabotálásával akad;V lyozzák a vetési terv teljesítését, népgazdaságunk erősödését. Az üzemi pártszervezet, a gépáüa- niás vezetőjének meg' kell javítani a politikai munkát, fel kell bontani egyénekre és ismertetni kell az őszi tervet. Tudatosítani kell, hogy a terv törvény, amit a gépáliomásvezetőtól kezdve ’ a traktoristákig kötelesség végrehajtani. Méltó büntetést a szabotáló Itulákokra Trumanék hü szövetségeseire, , dol­gozó népünk legádázabb ellenségeire vasököllel • sújtson le dolgozó népünk törvénye. A dolgozó parasztság legdöhdtebb ellensége a kulúk, mindent elkövot, hogy ártson a nép áramának. Ezért szabotálja a jövőévi kenyerünket biz­tosító szántás-vetési terv teljesítését. A pásztói járási mezőgazdasági osz­tály "cllonőrzősi csoportja eljárást in­dított Fodor Alajos volt -10 holdas kulák el’cn, aki még a mai napig sem végezte el a vetést és szabotálta a siíőgqdör elkészítését. Ugyanilyen szabotázsakciót hajtottak végre Csépe István, Tóth Budolfnél, id. György b. Istvánná, Kocsát János, Tóth Félix, I'revenka János, Tabes Gyula ceéesei kulákok is, ' Csecse községben 5 dolgozó paraszt ellen indult el­járás, akik 40 kilogrammtól 1 mázsáig terjedő mennyiségű ku­koricát feketén árusítottak. A bíróság az öt dolgozó parasztot 100 forinttól 500 forintig terjedő pénzbüntetésre, azonkívül a ku­korica elkobzására ítélte. tudjuk úgy kihasználni, ahogy kel­lene. Ilyen körülmények között két­szeresen e’ltélnivaló egyes traktoris­ták viselkedése. Például Jónás Gyula, aki részegen összetörte az ekét. ami nagy kár, a munkában is kiesést je­lent Az után itt van Molnár István felelős vezető esete, aki október 29-én részegen taxin jött be és kijelentette, hogy nry nem dolgozik. Kii'őnösen helyte’en az ilyen viselkedés tÖ!e, mert hisz párttag. Hogy mer ő ilyen visslkedés u’án a do’goző parasztok szemébe nézni, akikkel szántási szer­ződést kötöttünk és mindezidáig nem tudtuk teljesíteni. Egy párttagnak sohasem szabad elfeledkezni arról, hogy mit vár tőle a Párt, a dolgozó nép. Ezek a naplopő traktoristák példát vehetnének Laskó János felelős veze­tőtől, aki 10 nap alatt 50 kataszteri holdat szántott fel és 28-án elvégezte a vetést, tárcsázást, vagy, ugyanígy Dósa József traktoristától, aki Rá­kosi elvtársnak irt leve’ében meg­ígérte, hogy a Nagy Októberi Forra­dalom tiszteletére őszi tervét 80 szá­zalékban fogja teljesíteni, amit már november 1-ig 90 százalékban telesí­tett. Amint látják az elvtársak, nem­csak a bányászatnál, de nálunk is nagy hiba az, hogy egyes elvtársak nem tartják be a munkafegyelmet, amivel gátolják az őszi terv teljesí­tését, a békeharc erősítését. CSATI ALBERT Szabad Nógrád levelezője, tolmácsi gépállomás. Szüntessük meg az igazolatlan iskolai mulasztásokat P AKTUNK II. KONGRESSZU- SAN AK határozati a iskola­ügyünk központi kérdésévé tette a tanulmányi színvonal emelését, a fe­gyelem megszilárdítását. Sajnálatos módon azonban sok szülő még mindig nem látja bo annak szükségességéit, hogy ezeknek a céloknak megvalósí­tása érdekében segítséget kell nyúj­tania a nevelőknek. Pedig ezt kíván­ja nemcsak az ország, hanem a saját ügye, gyermeke jövője is. Tervgazdaságunk minél jobb mog- valósíiása érdekében jólképzett káde­rekre van szükségünk. Ehhez e’mőle- tileg alaposan fel kell készülni gyer­mekeinknek, már az álta'ános iskola falai között. Mégis azt látjuk, hogy a tervszerű, rendszeres iskolai mun­kától nem egy helyen sokan vissza­tartják gyermekeiket. Az igazo'atlan mulasztásokról készített iskolai kimu­tatások megdöbbentő képet adnak egyes szülök felvilágosulatlanságáróL A nagybarkányi isko a fölső tagozatá­nak hetedik, nyolcadik osztá yában október 8-án 15, október 9-én 19 ta­nuló mulasztott. Az első napon öt, a másodikon négy tanuló igazolta mu­lasztását. A többi tanuló szüretelt, szántott, otthon dolgozott, stb. Ezek •közt, az igazolatlan mu'aszfók között volt a 15 holdas Balogh István fia, Géza, a 8 holdas Sojbán Pál fia, Já­nos, a szintén 8 holdas. Nagy József leánya, Piroska. A pászitói fiúiskolá­ban a hetedik osztályban október 16- án 28 tanulóból 7, a nyo’cadik osz­tályban 31 tanulóból 12 hiányzó volt. Az igazgató megállapítása szerint szü­retelni mentek fizetés ellenében. Kü­lönösen a lányok mulasztási arány- száma magas. Oka az a helytelen ál­láspont, hogy a lányoknak nem fon­tos a tanulás. A nő tudása és szellemi fejlettsége pedig éppen olyan építő erő az ország életében, mint a férfié. \ Z A MUNKA, amivel az isko­** laköteles gyermekeket a szülök a tanulástól elvonják, nem olyan ér­ték a család számára se*n, hogy az­ért a folyamatos óráról-órára beüte­mezett munkától akár a legrövidebb időre is érdemes lenne elvonni a ta-* nulót. Természetesen, hogy ezt minden szülő megértse és belássa ahhoz a ne­velők és a szülői munkaközösség ala­pos és á'.andó felvilágosító munkájára van szükség. Nem elegendő a hiány­zó tanulót egyszerűen kimutatni az osztá’yvezetőnek. Ennél sokkal fon­tosabb az, hogy a mulasztás okát. nyomban kiderítse a nevelő, a tanulót otthonában felkeresse. A esa ádláto- gatás során meg kel! magyarázni- az indokolatlanul mulasztó gyermek szü­lőinek, hogy a legféltettebb kincse jövőjét, továbbtanulását veszélyezte- ti azzal, hogy a rendszeres iskolába- járástól visszatartja, de az egész osz­tály tanulmányi rendjét is vészé’yez- teti, mert ha mulasztás ufón újra megjelenik az iskolában, a nevelő kényte’en a már megtárgyalt anyag­részekkel, a tervezettnél hosszabb ideig foglalkozni, hogy a tanuló egé­szében és összefüggéseiben lássa az új óra anyagát. A SZÜLÖK ILYEN IRÁNYÚ FELVILAGOSITASA terén jó példával jár elöl a salgótarjáni Isko­la utcai isko’-a nevelőtestülete és szü­lői munkaközössége, akik a sokait mu­lasztó cigánygyermekeket te korosve, azok rendszeres iskolábajárásáit igyek­szenek megvalósítani. Munkájuk eredménye már részben meg is mutat­kozik. Ha a felvilágosító munka va­lahol eredménytelen maradna, a-z is­kola igazgatójának el kell járnia a hatóságoknál a szükséges intézkedés megtétele érdekében. A-z igazgató, mint az iskola felelős vezetője’ —; személyesen felelős iskolája inu'asz- tási arányszámáért. Természetesen a nevelők és a szü’ői munkaközösség önmagukban nem elegendők, az iga­zo'atlan mulasztások felszámolására. Elengedhetetlen, hogy a tömegszerve- zeiektől és a helyi' tanácsoktól aj szükséges támogatást megkapják Bí­zunk benne, hogy va'amennyi tényo- ző helyes és közös munkájuk eredmé­nyeként rövid idő alatt sikerül na igazolatlan mulasztásokat megszüntet­ni és így liata’mas lépést teszünk elő­re kultúrpolitikánk megvalósítása te­rületén. Cserháti Jőzsof tanulmányi felügyeleti csop. vez. EGYIPTOM ÉS ANGLIA Október S-úu Kaka* pasa egyiptomi miniszterelnök törve n.v javaslatot nyílj» tett be a parlamentben at 1936. évi an- ffui.egyjpuHuí szerződés és az 1899 es szudáui egyezmény felbontásárúi. Az an„ árul csapatok ezeknek az egyezményeknek alapján tartják megszállva Kgyiptom és Szudán erületétii E szerződések nem egyenjogú jellegűek. sértik Egyiptom szuverenitásáig annakidején legyveres fe­nyegetéssel kényszerítették rá ezeket az országokra. Azonkívül az angol kormány durván megsértetik az 1936. évi szerző­dést. A szerződés értelmében Angliának nem szabad tízezernél több katonát tar. tania Egyiptom területén. A valóságban, a külföldi sajtó híradása szerint az Egyiptomban állomásozó angol csapatok létszáma eléri a százezer főt. .Az egyiptomi nép régúa és kitartóan követeli, hogy vonják ki földiéről az aa. goi csapatokat ég semmisítsék meg a megalázó egyezményeket. Ez a mozga­lom küjöösen széleskörű lendületet ka­pott 1951 ben. Az iráni nép sikeres harca a* AngoI.Iráni kőolajár saság ellen ön­bizalmat és erőt adott az egyiptomi nén. nek. Ez év augusztusában cs szeptembe­rében egész Egyiptomban mindenfelé tö meggyüléseken és tüntetéseken követel t*k az Angliával kötött szerződés íelboii! tanát. Ar. angol kormány igyekezett elfojtani ezt :t mozgalmat tnhbizb»n ígéretet tett. bogy kivonja csapatait Egy intőm héj és beleegyezett abba. bogy tárgyalásokat folytassanak ebben a kérdésbn A tir,. gválások folyamán azonban mindig kldev riilt, hogy Anglia az 1986-os szerződé? uek csak olyan músosítására hajlandó amely lehetővé teszi, hogy továbbra . -\# csudátokat, tartson Egyiptomban és Sam, dánban. Az angol imperialisták c kérdés- inti amerikai újság azzal magyarázza, ben tanúsított makacsságát a ,,Thne*4 hogy „Az Egyiptomban lévő angol kato­naság Anglia közclkeleti hatálmának kulcsa . . Az angol kormány megkísérelte, hogy ezúttal is elejét vegye az 1938. évi szer­ződés felmondásának, s két hétfői Naliaz pasa parlamenti felszólalása, előtt levelet írt. ne>j. E^ben arról értesítette hogv az Egyesült Államok, Anglia és Franciam-, szag úi javaslatot dolgozott ki az angol,, egyipomi konfliktus rendelésére vonatko­zólag. A javaslat szerint bele akarják vonni Egyiptomot » knzelkélcti és kö„ zépkeleti országok katonai, politika’ szö­vetségébe, amelye Amerika és Anglia a6 agresszív Atlant*' Tömb fiókvállalatakónfc létesített. A londoni újságok megjegyzik, hogy amennyiben Egyiptom beleegvezik a szövetségbe való belépésbe. * területén lévő angol e* anat^Vat natrvlclküeu ,,szö­vetségi csapatoknak*4 lógják r»'*ve»'r,i. A ..Neu«! Ohron;cle‘4 közlése szerint Egyip­tom kéretlen szövetségeseinek nagylelkű, sége es-észen odáig mehet, hogy Érv in­tőm föWiéu az augo* csapatokon kívH* megjclennk az amerikai katonák, só't még a török janicsárok is. M-iltiomos lett a míaJecítoi szövetkezet A cseliszlovák mlaJockoi eíövctkezeti tagoknak mindcai cJuxk megvan, liog^' büszkék logyenck munkájúk ereőmé- líyéro, mert szövetkezetük milliomos szüvefkezettó vált: JVjAP MINT NAP L ’ HATOK juguödáv iában Nyomor és szegénység a titóista Jugoszláviában TAPASZTAL. n ka.pi­tnlisía rendszer visszaállításának! jelei mint például az áruk ugrásszzerü eme'l- kedéso és a dolgozó tom©g-ek ótetszín- vonalának állandó csökkenés», A kapi. talizmus visszaállítása nyomort, sze- gényaégel és éhséget hozatt. Nem megy ritkaságszámba az olyan eset, amikor a kereskedők egyetlen nap leforgása alatt 100—200 százalékkal emeleik az áru­cikkek árúit. Miközben a dolgozók bére állandóan csökken, egyre nagyobb méreteket öif az adók és a különböző kötdezatíségek növekedése. A mai jug'osz'áviai viszo­nyok 'közepotte. anxiikior a fogyasztási cikkek ára 1945-höz viszonyítva 730 százalékkal emelkedett, egy négytagú jugoszláv niTinkiiscsalád havi létmini­muma 30—40 ezer dinár. Ezzel Szem­ben egy munkás havú fizz*tése alig' éri el a 3—4 ezer dinárt A JUGOSZLÁV DOLGOZOK 6—7 Z ’- hónap óta nem láttak rizsi, tész­taárut. szappant, o’ajat, a ruházati cikkek p«dig- teljesen hozzáférheletlenek a dolg’ozók számára. Ezzel szemben nak. Joggal jelenteltték ki a monte­negrói hősi hallottak hozzátartozói: ,,Ha tudtuk volna, hogy a fiaink egy olyan áru’ó klikkért ontják vérükdt, mint a Titó-klikk, még- a kutyáink vívót sent engedtük volna kiönteni.“ A kapitalista elemek nemcsak város­ban, hanem faluhelyen is erősödnek, ahol a Tiltó fasiszta likkje a Mákokra támaszkodik_ A hivatalos statisztikából ia tapasztalható, hogy a közép- és kis- parasztök egyro jobban élszegényednek és ugyanakkor gyarapszik a Mákok vagyona. Ma Jugoszláviában. a termő- föld 18.1 százaléka 77 ezer kulákcsa’.ád kezélxin van, ugyanakkor 029 ezer sze- gényparaszt-esal'ád mindössze az ország termőföldjénelki 7 százalékíif műveli. GTKK NEHEZEBB LESZ .1 HELYZET a iitóista álazövetke­zetek ben is így például Gyahoba kör- zotőben., a nivokazi „szöxvSkezetben“ a tagok az évi jövedelemé! oszt ágkor egy munkanapra 5 dinárt kapnak. Ugyan- akkoY egy kendő 300 dinárba korül, te­hát ogy szövetkezeti tagnak 60 munka­napot kell teljesíteni, hogy egy kendőt minden negyedév végen swvmélyenkint i vehessen. A szövetkezetek hasznát az 350 gramm piros amerikai cukrot kúp- lőtt basáakodó kulákoftj rágjílc zfeljre. E( (u:. oszthatatlan alap" 1 mijfiő oseh- koronát fess Az évi pénzügyi terv alapján a mia- deckói termelőszöveíkezetí tagoknak 3,140.000 csehkorona évi bevételt keli elérniük. Ma már az áí]attte®yéfl*té8 few kozúsával ezt az összeget túlszárnyalva, 4 milliós bevétel alapjait teremtették meg. A míadeskoi tearmelöszovetkezel tievé-* tele az év elejétől augusztus 31-ig aec« íéseladásból 589.95 csehkorona, más ha*- samáHatokból közel 1 millió koronái volt. A csirkékért, melyekét saját te]-; totőgépeikkel keltettek, 160.217, vágott, baromfiért 100,298, tojásért 144.990 cséhkoronát kaptáik). Az eladóit fej ér­téke 300 ezer korona volt A tehenek napi tejliozama átlago­san napi '7 liter, de as Altatok megfelelő gondozásával a tehenek tejelőkípességét állandóan cineUl; Repcéért 170 ezer, eürárpáért 113 ezer ezer, saját ezövattaizoti kertészetük zöldségtermesztéséből több mint 100 ezer ösekkoronát vételeztek be. A beszolgál­tatott goyana elszámolásával a termelő­szövetkezetek bevétele jelent övön meg« növekedett. Eredményeik elérésében, nagy b-6* rape van a helyi pártszervezetnek, amely állandó felvilágosító munkát végzett a terméőszövetkesetl gaz- • dáUcodás előnyeiről' A mladeekoi tagok szövaflkezetiikeí útUirőnak nevezték el. így fejezik ki törekvásöket, hogy az oszt'rovai kerület), többi termelőezövetkezeilemek pé'd'Aópé- vé váljanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom