Szabad Nógrád, 1951. október (7. évfolyam, 41-46. szám)

1951-10-03 / 41. szám

1951. október 3. SZABAD NQGEAD LEVELEK A MÁSODIK BÉKEKÖLCSÖN JEGYZÉSRŐL Akik a legtöbbet adtak a liaza javára A József-lejtősi bányaüzem dolgozója, Kövesligeti József, 2.000 forint Béke­kölcsönt jegyzett, art mondta: .Egyik testvérem jelenleg is főiskolán tanú! és az| akaróra, hogy mielőbb boldogabb élet legyen hazánkban.'' Bálint István, a salgótarjáni Tűzhely- gyúr gépformálója, akinek havi kéré­se e i .200 forint, 5.000 forint Békeköl- r jegyzett. Kijelentette: ,.Büszke­ség (ölt el. a termelésben is élenjá­rok a Békekölcsön jegyzésben i* a leg­elsők közölt akarok lenni". Amit a I érv aj megyénknek ií\ A felszabadulás előtt 1944-ben a megye területének mindössze egyhínnta*. 36 község volt villamosítva. 1952.re elérjük, hogy megyénknek négyötöd részébe bevezetjük a villanyt és az5 éves terv további Tőstében mindös­sze 26 községet kell villamosítani. Ebben az évben még befejezzük Nógrád. niegyer. Magyergéc, Somoskö, Karancsberény és Bírna viUamosltását. Népi demokráciánk nagy gondot fordít a dolgozók művelődésére, kultúrába fejlődésére. Amíg 1949-ben mindössze 14 kultúrház volt, a megyében, 1962 végére 100-ra emelkedik a kujtúrotthonok száma. A jövő tervévben a kul. túrházak építésére több mint egymillió forintot fordítunk kilencvenezer forintot a mozik fejlesztésére, hé (százezer fonutos beruházással pedig egy nyolctantennes általános iskolát épltün.r. Megnövekedett a textilfogyasztás is, gazdagodik népünk. A Salgötariim Kiskereskedelmi Vállalatnál 1950 júliusában 1,664.400 forint értékű textil fogyott el, ugyanakkor ezév júliusában ez az összeg már 2,484,700 forintra emelte edett. ß megyei tanács versenyt hirdetett, melyik knifurcscport végez Wah munkát a jegyzésben töOB VOHIXTOT fEGYC/TEM. MERT Xi.Vf A it A HÓM VlbozA A íttJ.M' demokrácia. Lehetővé tette oly sokak Sióméra, s kozták számunkra is a mer nöki diplomu megszerzését. De nemesttu at tette lehetővé. Munkaalkalmat terem­tett, ahol képzettségeinkének megjelelő, en, mint mérnökök ulkotjialunk, tervez­hetünk, szervezhetünk. Valóra vált a mérnöki gárda, regi at­me. Alapos felkészültséggel, jól jelsze­reit műhelyekben, laboratóriumokban es irodákban dolgoznak, hogy visszaadjak a nép államának tudásuk gyümölcsei. Nincs már utcát seprő és havat hányó mérnök. Nem kell tudásukat aprópénzre töltetni és alamizsnán tengetni életüket, sünt ahogy volt a mull rendszerben. A há'a, hogy számunkra ilyen korlátlan le- ítlosigck vannak, örökre él bennünk- Mint ahogy egy gyermek sem tudja szü­leinek tivzajizetni a sok jót, amit vele lettek, úgy mi sem tudjuk a demokráciá­val szemben. De mivel is tudnánk azt. Hogy dolgozunk, af kötelességünk es ezt -.em tesszük ingyep. Munkánk után a de­mokrácia a megjelelő bén mindenkinek megadja. Sokat gondolkoztam, hogyan tudnám adóságomat valamilyen mértek­ben is törleszteni népi államunkkal szem * Ollóst, hogy körülöttünk az imperialis­ták háborús terveiket fonjak es jiutal demokráciánkat megtámadással Vnyege. tik és ezen l.ereszlül vissza ukor)ak hoz- * ni azt a kort, amikor a mérnökök terűr zés helyett utcát söpörtek, nem tudok mást adni, mint munkámon kívül egy had fizetésemet, 2500 jormlot a,ontok tei a második békekölcsön jegyzésénél. Minden egyes jillén a hazamnak adom, amely biztosítja számomra a békét, a io- letet és a boldogságot. Demeter Ferenc szoros pót aki bánya -nem oh ERFjrKHiiS MHÜTEN ifiit... It A 1,1 "T­Csonerídi Válnak. Ga!*a*utára. Kües btülcim! Mar buunyusau »altot tak ró)«. Nópki>*tarsa«a|\ink Mu nis»ter(a4*cja íelbivázt in‘.««é*l ‘lu1«0*''- ínühor. lágy e*y Bfil.ckólctbttpcl járuljanaU hozza a szoejztorons siilib építéséhez és békénk megvédi se. hej. Eu át tudom éfczgl, „ jelentősége sen ennek a bekekolcson- jeiyzésnck. Árért ip* irt 1 l-uü, ' liosy iclhivjam a ftgyelrntttot arra. ho»y amikor békeküjesöpt jegyeznek, gonqot- jae.ak viesra teUtabadoiis előtti nyomé, rúsácos életünkre. Gondoljanak arra. unil!<or a cíenselyi-tóle .u‘'*!St"*ldéL0 lett harmadában kapálni és u»«Jenen aratni. Ebből persze esak nyomorogni le. heiett és amellett meg bokulni. kezi­csókolomot köszönni az uraknak. - már ez nines! A Szovjet Hadsereg kato- ná' nem Mába ontották vérüket diiá&sinkért, a dolcozók «da'.do mimkiia nyomán egész eleiünk megv^ltotott \oa földünk, amit a népi demokráciától kap- ♦nnk Megvan mindenünk. ami ckv dog élethez szükséges, és meg gyönyörű jövő áll előttünk, amit a maliban lehe. iet><*n vol* etképielni. Ma 6n, a >olt cs©- lédembar gyermeke gimnáiiumbR nyugodtan, gond nélkül tanulhatok, merj itt a diákotthonban úgy SOBÚ®*- kodnak rólunk, hogy muidnyajan máso­dik otthonunknak erezzük. Azt se tele.r. seb ej, hogy amikor az urasaguak *ur; eöltünk el sem bitiünk volna, hn v»la*J „ffi, hogy » «ókból még katonatiszt lesz. És tudom, hogy erre nemcsak cn. de a szüleim is mindig boldogan, busz. kán gondolnak. . íídes szüleim! Vájjon megállhat* Ha­zánk annál, amit eddig elértünk. Mi azt akarjuk, hogy az ötéves terv kerete ién még több diákotthon. iskola epuljou. sokkal több munkás, és parasxtllatal ta. Dúlhasson, mint eddig, hogy N ipa äußere, síinket, olyan erőssé tegyük. lio*y. P*‘ zánk valóban erős bástya legyen a béke «untján. Mindezt jól gondolják meg e, jegyezzenek a legtöbbet, ami *W»*' erejükből telik, hogy buszkén mondhat sam- az én szüleim beesulelesen kivet, ick a részüket a beke védelméből Ezt kérve, csókolom édes szüléimét, leányuk ERZSI második gimnáziumi tanuló, balassagyarmati leányotthon VERSENYBEN VAfiVlNK A BEKCEEI OÉpAU.OMAí-SAT,. Az erdohürti gépállomáson 27-én már torán reggel agy sürgés-forgás volt. A termet ahová a dolgozók gyülekeztek szépen ki’diszítottük. Az új gépállomás vezető, Vályi elvtúrs böszöptötte a röp- gyiilárre érkező dolgozókat, majd az üzemi pártszervezet titkára elmondta, hogy mit kaptunk mi, a gépállomás dolgozói Pártunktól és az ötéves terv­től. A dolgozók hozzászólásaikkal még ki- bővítettek ezt a beszámolót Hegedűé elvtáre elmondta: „Mi, dolgosók, öröm. önéi adjuk Jtölcsbn pénzünket hazánk­nak, irtart ezzel ugyan úgy hozzájáru­lunk annak megvédéséhez, mint azzal, ha tervünket tű1 teljesítjük. Ma megbe­csülik azt « dolgozót, aki legjobb <«- dúsa, ét tehetsége sze rint veszi ki részé* ■munkája területén is békekölcsön jegy­zéssel- a békeharcbdt. En csak prcmlu- v-mot 077 forintot kaptam a tervUUlel- j-sítésért, nont is beszél** arról, hogy keresni is jobban kerestem.“ Utána még sok dolgozó szólalt fel ilyen értelemben, elmondták, hogy a bókéért szívesen megtesznek mindent. Fokozta az izgalmat az, hogy dolgo­zóink versenyre hívták ki a be'rceli gup. állomás* időre és mennyiségre is. Bél­el öt; féltizenegyig még » mi javunk­ra állt a verseny, 25.200 forintot je­gyeztek eddig a dolgozóink. Ilyen ne­mes versenyben nevelődnek ki az új- tipusú, szó.-Ali.Ma emberek. Konca Borbála levelező, , erdőkár li gépállomás. t.S MAI li.UiOItt T. HANEM BÉKÉT. TtlBB «ÉI'l'iT lUAI.'ftH. EhT JEGYE/ 1 EM ZOÓIl VII i;l\l li'f A műho.iyban már folyik a munka •; de a hangulat sokkal ünnepélyesebb j mint máskor. Különösen izgatottak | Borsos Kata és KUncsák Irén. Ok még most nem dolgoznak gépen, de az őszi munkák során már ők is gépre iünek. Meg is beszélték már. hogy verse­nyezni fognak. Ezt már a békeköl­csön-jegyzésnél meg is kezdték. A reggeli röugyfliéssn Borsos Kaia volt az e’ső fölszólaló, csillogó szemmel je. lentette be. hogy: ,,2000 forintot jegy­zek »Ívtársak, mert én nem háborút hanem békét, nagyon sok gépe* aka­rok, hogy könnyebb, boldogabb legyen népünk élete és mindenki, aki szereli KAncsák Irér.-ke, aki még egész fia. tál ugyan de rögtön követte , En gyűlölöm a háborút, azokat akik há­borút akarnak" — mondja — én ta. r.ulni akarok, megismerni a gépek minden csínját-btnját, *liogy minél előbb, mint felelős vezető segíthessem dolgozó parasztságunkat, az új életet építő tszcs-ket. ezért jegyzek 1500 fo­rintot." Az ő példájukat követlék is dolgozóink. Így lett a nőgrádkövesdi állami gazdaságban 3 óra alatt már 33.000 forint lejegyezve. IiACZKO JOZSETNE Nőgrádkövesd. ÜÉT.KI.OTT 10 (ICláA M 1 ii Ml VflENKI I.E.I E(.V/I,TT Ar, Állami Biztosító dolgozói lelke­sen kivették részüket a második béke­kölcsön jegyzésből. Több dolgozó el­mondotta, hogy ilyen ügy ca t. a bike megvédéséért, az ötéves tervünk sike­res mcgvelósítáisjíci't saját, legfőbb ér­„Tettekkel kttt bizonyítani helytiVA- sunkat.'•* mondja a Magyar Nép- köztársaság kormányának a Második Békekölcsön jegjz&ér« kiadott felhívá­sának egyik ?ora, E felhívás szellemé­ben tartották meg a mohórai gépállo­más dolgozói szeptember 27-én üzemi értekezletüket. A mohorai gépállonás dolgozói egyPzeni emberek — a hétköz­napi tettek emberei. Ezt bizonyítja az énekesiét is, ahol a mukkról és a béke­kölcsön jegyzésről tárgyaltak. Az értekezleten kiértékelték a nyári kampányfeladatok tapasztalatait és a 'eg-főbb tanulság az, ha a gépállomás dolgozói a jövőben jobban akarnak dolgozni, akkor meg kell változtatni a gépállomás dolgozóinak a munkához, p z állomás gépjeihez való viszonyt. Az ér­tékelés során Mukli elvtirs a gépállo­más vezetője beszámolt arról, hogy a nyári munkák Borán a legjobban dol­gozó munkásokat jutalomban részesítik. Bartus József traktoros, aki 138 szá­zalékban teljesítette nyári tervét, 1126 forint jutalmat kapott. Szabó István 24 százalékos üzemanyag megtakarítást ért el. — 206 forintos jutalomban ré­szesült. Jutalmat kapott még Iluszír Mihály, Erdélyi István és Hajdú József traktoros. A jutalmak kiosztása után a gépállo­más politikai vezetője a kormány fel­hívását ismertette, miszerint elért ered­ményeink megvédése, illetve továbbfej­lesztése érdekében második alkalommal kiírta a békekölcsönjegyzóst. Kosük János elvtárs jegyzett elsőnek 1.200 fo­rintot. Mukli elvtárs szintén 1.203 fo­rintot jegyzett. Mátyás András 1.000 forintot, Fetrűs János 700 forintot jegyzett. Egymást követik a legjobb traktorosok, vontatók, a gépállomás dolgozói. Az MNDSz asszonyok, mint már ed­dig is sokszor, a Békekölcsön jegyzés­nél is megmutatták, hogy rájuk mindig számíthat a dolgozó nép. a Bárt. Baglyasalján ISO asszony veszi ki részét az agitációból, az ö felvilágosító munkájuknak az eredménye, hogy a háziasszonyok már az első napon 10.000 forintot jegyez­tek. Bákóezi-bányatelepen az MNDSz asszonyok kimentek az üzemekhez és csasztuekáfalcai üdvözölték a Bé­kekölcsönt jegyző dolgozókat. A Tűzhelygyárban 8zőlősi Irén 1.000 forintot jegyzett. Az Acélgyárban dekánk, hogy mindent megtegyünk. Ezért jegyzett pl. Kangráth Lajosné hivatalsegéd is másfélhaví keresőének megfelelő öreeegot. Délelőtt 10 órára már jninden dolgozó lejegyzett, az eredmény 14,350 forint. Uarmos József kirendeltség vezető. Mi, vAjAHTAM'I.OK. II t EK MAISAIM Mi A BEKÉHEZ Auiikae arcú! volt *íól itt az h*--- m. ÍV,„> , .. <U».. J *.>'*.■ .... V 'U.IÍ t » j-o J mi tamilok. cigoudiilUedtao! a/»a, m. mi is volt ai én sycrekitoroin, Uusjan is (■- Ilink a múltban. Édesapám gazdasági cseléd volt, toon iiraságnát is szolga.« de a helyzetünk egyformán rossz ni* i.iaradnoiii az iskolából, mert szök.,cg volt az én keresetemre is. Édesapám 1IH4 ben raeglialt. Mióta édesanyáin má­sodszor is férjhez ment, második apám. tói. Miisirz Imréiül nagyon sokat tam«- tam, azóta ériem meg, hogy mennyire más életet épitüuk mi a dolgozó, uak. mint a miénk Tolt. Azóta saját sorson kon is le tudom mérni a külöubségec. Apámat elküldte a I’ár-. isko.ára, azii.sn a komáromi Eengyárben ellenőr lelt. hv- síibb pedig — és erre nagyon biiszae vagyok — a I'ártnak, a nép államának bizalmából a halászi Kendergyár iizem- vezetüjo lett. Mennyire más most az életünk, mint azelőtt. A múltban mint kisgyereknek dolgoznom kellett, mos. pedig vájáriskolán tanulok. 301)—3ö3 Ir- rintot keresek, lakásra, étkezésre niu-.-ea gondom. Elkezdtem számolni, tu-gv mennyi az az összeg, amivel bozsá tn-üs. járulni u béke megvédéséhez és ahhoz, hony az ötéves tervet minél jobban túi- tei.iesíthessük. hogy a munka nehezét ü + . a bányákban is gép végezze, bokát be. szélnek a régi bányászok nekünk orról, | bogy ők S—1U évig is küzdöttek, mire segédvájárok lehettek. Es egész életük-J ben esak csákánnyal és lapáttal kiülöd.j tak. Arra gondoltam, hogy pír év múlva. 1 ha az öreg vájárok bejönnek a* bányába.' ők is úgy lesznek, min a „Douyeel bá­nyászok" című filmben az az öreg vájár, aki, amikor meglátta a bán.vakomájut. sjrvatakadt, hogy miért nem is fiatal -bá. nyásss ó' most. Mikor mindezt átgondol­tam, elhatároztam, hogy H50 forinttal já. rulok én is bozrá a mi békés épííőmun- fcánk megvédéséhez. Be nemcsak én vol. tani ezzel így az iskolán, nagjon sokat sorolhatnák a társaim közük akik 800— 000. sőt még 1000 forintot is jegyeztek. Mi, vájártanulók mindig hiie.k leszünk a hányászbecsülethez, hazánkhoz, a Szov­jetunió vezette béketáborhoz. NAGY VINCE • vájártanuló Miku* Józ*«f pártojikiviüi voatatúí, aki tavaly 250 forintot, jegyzett, niost e ezavuk kíséretében 500 forintot je* gyez: „Ezerszer • megtérül jegyzésem, Eddig is sok mindent kapott falunk. Mohóra. Bevezették a villanyi, A gép­állomás új, modern garázsokat, műhe­lyeket kapott. Kijavították az iskolát, rendbetették az utakat. De nemcsak közvetve, közvetlenül is vissz-a”.apjuk az összeget. Az egyik traktoros tár­sunk, Suth János kél darab 100 forin­tos kötvényét húztak ki. összesen 600 forint ütötte c markéit. Azért jegyzek most öOO forintot, mert tudom, köl­csönünket önmagunknak adjuk — a békét védjük. Huszár Mihály ejytárfl is 500 forin­tot jegyzett. O így beszélt: „Hegbe, csiilik ez ember munkáját, őrömmel dolgozok, mórt. tudom, munlrélnkkol ha­zánkat védjük az amerikai imperialis­ták és Ufóit tg béreneeürkel szemben. A nyári munkák során 6 százalék üzem­anyag- megtakarítást ériem el, jutalmat is lMptam. Most <500 forniiot jegyzek és ígérem, hogy ezután még jobban dolgozok.“ Ezután lelkes hangulatban egyhangú­lag elfogadtak1, hogy az öezi szántás-ve­tési munkák sikere biztosítása érdekó- ben munka ve meny re hívják az érsek­vadkerti gépállomás dolgozóit. Dózsa László -traktoros, ki 500 forintot jegy­zett, így beszélt: ..Munkánkkal pecsé­teljük meg békekölcsön jegyzésünket. Nemcsak jegyezünk, de meg is nyerjük az érselcvadfaerti gépállomással folyó versenyt is. Ez a mi felajánlásunk — így harcolunk a békéért.“ Szombatra már a gépállomás dolgo­zói közül 62-en jegyeztek le, összfsen 29,400 forint értékben. Bozó Jánosné a fötjét, fiát, leá­nyát azzal küldte reggel munkába, hogy mind jegyezzsék túl havi ke­resetüket. Az Üveggyárban Marék Jánosné föl­világosító munkája során elmondja: ha férjeink a munkaversenvböl legjobb tudásukkal veszik ki részüket, többet termelnek, akkor a fizetésük is emel­kedik ós má'r észre eem veszik otthon, hogy békekölcsönt is jegyzett és a sor­soláskor meg van a lehetőség, hogy pénzben is sokszoroson kapja vis-'zn a jegyzett (üzeget. A megyei tanács népnevelési osztá­lya versenyt hirdet valamennyi üzemi, városi és falusi kultúrcsoportunk szá. mára. Egy-egy rádiót kap az az üzemi, városi vagy falusi kultúrcso- port, amely üzeme, városa, vagy köz­sége első lesz a Második Békekölcsön jegyzésben. Kultúrotthonát soron kívül elkészíti, vagy berendezi a Megyei Ta­nács Népművelési Osztálya azoknak a községeknek amelyek a terménybe, gyűjtésben és Békekölcsön jegyzésben elsők lesznek. Soron klvü| Népkönyvtárat létesí­tenek azokban a községekben, ahol a dolgozók döntő többsége eleget tesz * Békekölcsön jegyzés kívánalmainak. Ezenkívül értékes könyvjutalommal fogja a Népművelési Osztály jutalmaz­ni mindazon brigádtagokat, brigádve­zetőket. akik a legjobb és legeredetibb kezdeményezéssel elősegítik dolgo­zóinknak a Békekölcsön jegyzés mi* élőbbi sikeres végrehajtását. Külön ja. taUnazzák a legjobb dalos rigmus és rKvirtl Xeatsali BMcsäl i, tianem ategnysrjäk az érseKvadkerli gépáliaina! ioíyá versenyt is-*- határoztak el a mohorai traktorosok MNDSz asszonyaink felvilágosító munkával segítik a jegyzés sikerét

Next

/
Oldalképek
Tartalom