Szabad Nógrád, 1951. október (7. évfolyam, 41-46. szám)

1951-10-03 / 41. szám

I 1851. öiTvóliSi 3. Újabb 1400 tonnával emelkedett Kossuih-táró adóssága, mert nem tanulmányozzák alaposan Déli-bánya '. A Pártoktatás Hazában szeptember 14-én megtartóit bányász értekezlet után Kossuth táró pártszakszervezet és mű­szaki vezetői öeezeülifeik, hogy a bá­nyász-értekezlet határozatának eleget téve, Délibánya tapasztalatait földol­gozzák saját munkaterületükre, üze­mükre. Kossuth tárón a bányászértekez­letet megelőzően augusztusban 930 ton­nává!, szeptember 14-ig pedig már 1119 tonnával termellek kevesebbet előirány­zatuknál. A bányászértekezleten Laudai László Kossuth-tá'ró üzemvezetője fo­gadalmat tett. miszerint, az eddigi el­maradó, sukiat tehozzák és évi tervüket december 24-re befejezik. Az üzemi háromszög meghívta az üzem legjobb sztahanovistáit és a mű­szaki középkádereket, hogy közös erő­vel felmérjek a széntermelés fokozásá­nak lehetőséget. A műszaki vesetőség nyomban intézkedett és mindén har­madnak Külön műszakmestert állított be, akik felelősséggel tartoznak a felügye­let iitarc, bízott harmad termelésért. Az elsőharmadnak Stark Ferenc, a máso­diknak Máfcrahegyi főaknász, a liarma- ditinak pedig Hatvani Jenő lett a fe­lelős miiíKakmestore. Ezoukíviil a szál­lításhoz is külön felügyeletet állítottak ■ te, akik viszont. a folyamatos szállí­tásért az üres csille biztosításáért, va­lamint a termelő csapatok fával és a szükséges egyéb anyagellátásért felelő­sek. Megszervezték a. diszpécser szolgá­latot és így 2 óránként rendszeresen je­lentések érkeznek a bánya belsejéből, bogy a menetközben felmerülő hiányos­ságokat még idejében ki tudják javí­tani. A csillék! forgási sebességének növe­léséért, valamint a szállítási munkák megkönnyítéséért a főereszke 9—10 osztója közötti részen egy segédeieszke kihajtását határozták e] és így mintegy 1 200 méterrel megrövidülő szAllítóvágnt, oh biter hónapban már segíteni fogja a széntermelés fokozását. A műszaki előkészületek már részben megtörténtek és Hélibánya tapasztala­tai jó felhasználás esetén segítséget, ad­nak majd a Kosuth-táróra háruló fel­adatok megoldásához. Szükséges azon­ban. hogy a műszakiak munkájának át­szervezésével egyidöben az üzemi púrt- és szaJcsze.rvez.ef vezotöi is tegyék meg a Szükséges lépéseket. Ugyanis az ta- pasztaiható, hogy a szakszervezet még nem tanult a délibányaiak példájából. Kém szervezte tovább a versenyt, sőt a .felvilágosító munka hiányában nagyfokú lazaságok ütötték fel a fejüket, de sok a.z igazolatlan távolmaradás is. Az augusztus 20-a.i és a bányásznap« ver­seny után a verseny továbbfejlesztése terén csupán annyi történt, hogy Godó Ferenc sufi Novodorszki István, csapa­tát hívta ki versenyre- Godó Ferenc tér.mélese venscnybelépés előtt ívd szá­zalék volt. ma pedig 87 százalék. Nuvo- dorszkú István pedig az előző 90 szá­zalékos termelését 102 százalékra fo­kozta. A két csapat termelése ugyan nem sokkal emelkedett, mégis, ha Kos- sulh-táró minden dolgozója e,gy jobb versenyszervezés követtetében legalább ilyen mértékben emelkedett, volna, ter­melését, ezzel jelen*őr segítséget bizto- sí tanának a megyei bányászértekezleten tett fogadalmuk betartásához. Súlyos hiba az is, hogy nem foglalkoznak rendsze­resen az ú jonnan toborzott dolgozókkal Kossuth-tá’rón 49 toborzott dolgozója közül szeptember hónapban 35-en iga­zolatlanul távolmaradtak az üzemből. Ezáltal ISO műszak termeié*« nélkül ma­radt. Az tizeimnél nem szorgalmazzák a nnmkamódszerátadást sem. Jelenleg az üzemnél két numkamódszei átadója van: Futó János és Sólyom István-szta- hánovisía vájárok. Sem a .müflzakiveze- tőség1, sem a szakszervezet nem gondos­kodott arról, hogy a munkamódszerát- adácnak azt a formáját alkalmazzák, ami Déli-bányán kiváló eredményeket hozott. így a 100 százalékon alul telje­sítő dolgozók száma nap-nap után hul­lámzó, vagyis nem tudják elérni, hogy a norma alatt teljesítők száma térv- szx'riíon csökkenjen. Jelenleg az üzem 02 dolgozója teljesít 100 százalék alatt. Keni mondhat«") el az sem, liogv Kos­suth-táró dolgozói nielcgcsákány-vájtás- sal dolgoznak. Sokszor előfordul hogy a személyszállító autók késve érkeznek meg* Kagybátonyba, de az is előfordul, amint ez szeptember 26-án is történt, SZAKAI) MMHtAl) MIJI* Nósrádmegv.*, Párlhiznttsáiránah lania Felelős kiadó: NAGY KALMAN, azemesitoseg es Kiaoomvbuti Salgótarján. 1 í i i* ór/i.u. SZ. Telefon szerkesztőség 5Z Kiadóhivatal 30 Előfizetési díj: egy hóra a.— írt, negyed, évre 6.— frt. lélévre 12.— frt, egy évre 24.— forint. Borsodi Nyomda. .Miskolc Felelős nyomdavezető: Szűcs Andor. hogy Maconkáról gyalog mentok be a dolgozók, mert az autó menetközben el­romlott. De az autó befolyásától füg­getlenül sem mondhatjuk el, hogy Kos- suth-táró dolgozói valóban harcolnak a 480 perc teljes kihasználásáért. Az üze­mi pártszervezet vezetői nem gondos­kodtak arról, hogy Délibánya példájára az üzem kommunista csapatvezetői ve­gyék kezükbe a népnevelő munkát, hogy példamutatásuSdsal magukkal ragadják az üzem minden dolgozóját. Nem tör­tént tehát intézkedés sem a párt-, sem a szakszervezet, sem a műszaki vezetők részéről olyan mértékbe^ amilyent a te’rmelfe fcfeiozása megkövetelne. Kos- suth-tárónak az év végére 63 százalékban ciklusos módszerrel kell dolgoznia Eddig két ciklusos munkahely volt az üzemnél, de ebből az egyik vetőre ért. Ugyancsak a második siklóban egy frontfejti« kimerült és így a két jelen­tős munkahely dolgozói most újabb fel­tárásokkal vagy fenntartású munkála­tokkal foglalkoznak. A műszaki veze­tők tehát nem biztosították előre a széntermeléshez szükséges munkaterüle­tet és így a megyei bű n y ássértokezle - ten tett fogadalmukat nem hogy bevál­tották volna, hanem azóta még több mint 1400 tonnával szaporodott az adó- ságuk és így most 3500 tonnát "kell pő- tolniok, hogy eleget tegyenek vállalt kötelezettségüknek. A párt- és szakszervezet,. a műszaki vezetőség ismételten üljön össze és be­szélje meg tennivalóit. Munkájukat ugyan úgy hangolják össze, mint ahogy azt a délibányaiak tették, hallgassák meg a dolgozók kezdeményezéseit és közös erővel, a munkafegyelem megszi­lárdításával, Isuccs népnevelő munká­val, a. verseny további szervezésével harcoljanak: tervük teljesítéséért, az adósság tervszerű törlesztéséért, a bá- nyászbeosületért. Orosz, Kukoricabegyüjtés Cereden — avagy, ahol hiányzik az éberség A Szabad Nögrád legutóbbi száma beszámolt arról a gyalázatos ,,mun­káról", amit Tajti csörge Barnabás, a ceredi földművesszövetkezet ügy­vezetője a kukoricabegyüjtés szabo- tálásában végez. Tajti méltó ..mun­katársa" Simon (kasza) József ter­ményfelvásárló Együttes munkájuk eredményeként, annak ellenére, hogy Cered község dolgozó parasztjai a kukoricát két hete betakarították, a szárát is levágták, szeptember 26-ig egy szem kukoricát sem adtak be az állam magtárába. Nem azért mini. ha nem éreznék kötelességüknek a törvényes rendelet teljesítését, egy­szerűen azért nem. mert nincs rak­tár — mondja Simon és Tajti, (Ha­zugság! Van! Három is van!) az említett két vezetőnek nem tetszik az, hogy a haza hű polgárainak lel. kiismeretes munkájával erősöd k a munkások és dolgozó parasztok álla­ma. Az állam több, mint 70 család, nak segített, hogy tíj házat építse­nek. De nemcsak a kukorica begyűj­tést szabotálják, hanem ezt tették a baromfi-, a tojás, és a szénabegyiij- téskor is A terményi^ktár fertőile. intésére a budapesti /Kossuth rádió is felhívta Simon kasza József, a ce­redi termény felvásárló figyelmét. Ilyen ember a terményfelvásárló a volt kereskedő, aki befurakodott a Pártba is, hogy így szerezen a maga maga számára fizetett állást. Béke­kölcsön jegyzéskor havi fizetésének egyötödét sem jegyezte. Tajti csörge Barnabás a Pártból kizárt ügyvoze. tőnek 740 forint a havi fizetése — 200 forint Békekölcsönt jegyzett. Munkatársa, Simon (k) Lajos, a bolt vezetője, volt kereskedő követ­te .példáját", 940 forintos fizetése után szintén 200 forintot jegyzett. A földmüvesszövetkezet dolgozói — e „példamutatás" után összesen ll.en 1800 forintot jegyeztek. (Itt jegyezzük meg. hogy maga Bölcső Pál, a tanács titkára kommunistáié, téré semmit sem jegyzett példamuta­tóan.) Simon és Tajti „nagyszerűen egy­behangolt munkája" ellenére karha. taiom közbelépésére megindult Ce­reden a kukorica átvevése. 29.én estig 130 q kukorica gyűlt össze az állam raktárába. De miért fordult ott elő Cereden ilyen szégyenteljes munka? A falu vezetői kommunistái mit csinálnak, ha nem veszik észre azt, amit orruk előtt tesznek? Kovács Vilmos elv- társ. a pártszervezet titkára ugyan elolvasta a sajtóban az éberségről szóló cikket, de miután „haragszom rátok"-ot játszik a tanáccsal, azt tartja, a tanács ügye — nem tar­tozik rám". Rákosi elvtársnak — Pártunknak — más a véleménye: „mindenért, ami az országban tör­ténik mi, kommunisták vagyunk a felelősek". A tanács így magára hagyva nem 1udja megoldani — bár látja — az előtte álló nehézségeket. Nem lépnek fe| az ellenség ellen nem leplezik le a kuiákok hangadóit a faluban, Simon és Tajti nem méltók arra hogy továbbra is, ott dolgozzanak, ahol jelenleg. A fala vezetői gon­doskodjanak e fontos őrhelyeknek a betöltéséről. Kovács elv-társ érezze a felelősségét a falu sorsáért, a párt- szervezet álljon élére a Cereden fo­lyó munkának, legyen a tanács se­gítője, támogatója, a kommunisták járjanak élen a munkában, de tanul, janak hibáikból, mulasztásukból — legyenek éberek is. A Szovjetunió­ban járt Tajti József elvtárstól is példamutatást vár a falu népe de hozzá tehetjük, hogy a Párt, a dől. gozók állama is. Legyen pé'damuta. tó a Békekölcsön-jegyzésben és jő példává] járjon élen az agitáciős munkában is A Párt és a tanács tá­maszkodjon az olyan pártonkivüli becsületes dolgozó parasztok munká­jára, mint amilyen Czene (Petrő) Bálint, aki, miután becsülettel ele. get tett a haza iránti törvényes kö­telességének, 300 forint Békekölcsönt jegyzett. A dolgozók tömegére támaszkod. ni egyet jelent a feladatok megoldá­sának biztosításával a dolgozóknak az állammal szembeni felelősségtu­dat fokozásával és ebbőladódóan a forradalmi éberségre való neveléssel. Álljon a pártszervezet e feladatok megoldásának élére. Cered községben meg vannak azok a feltételek — ha a pártszervezet és a tanács jól irá­nyítja a munkát — hogy az élre tör­jön. Élre törjön a kukorica begyüj. tés és a Békekölcsön jegyzésben és határidőre befejezze az őszi szántási, vetési munkálatokat is. A Salg. Bányász élsportolói példaieolatóan vették ki részüket a kölcsöoíegyzésböl MIKLÓS. SZABÓ ÉS HEGYI FIZETfl- . pat sportolói sohasem mehettek üdülni, SÜK 1.80 SZÁZALÉKÁT, AZ NB I. j az idén, de már tavaly is 2—2 hétre Hé. LABDARUGÓ CSAPAT TAGJAI PEDIG t \ízre mehetett labdarúgó csapatunk. FIZETÉSÜK 145 SZÁZALÉKÁT JE. Vagy a fel szabadulás előtt nem voli GYEZTÉK j módja a Bányász sportolóinak, hogy kül„ {földön vendégszerepelhessen. Ezt csak * ,,A sportemberek akik a sportpályá- 1 kiváltságos, nagy sportegyesületek te, kon aratják a győzelmeket, most or- hettek meg. A felszabadulás után JRoraá. szágszerte a Második Békekölcsön i niában, majd a nyáron Lengyelország- győzelméért harcolnak. Népszerűségei- j ban túráztak labdarúgóink egy hónapon kot most. annak érdekében használják ' keresztül, íe!. hogy_ doteozé "épünket; _ min éj job- A% NB ,(g ,abaarúg6k nev6bcn par3 Zoltán, a csapat középhátvéde bejelen, tette, hogy az élcsapat tagjai 13 an havi ban mozgósítsák a kölcsönjegyzés har­cára. Szerte az országban és megyénk­ben is sok /vn h , ;» népnevelő mun­kába is bekapcsolódott, résztvesz a je- gyeztetésben és ugyanakkor lelkesen, öntudatosan veszi ki részét megából a jegyzésből is.“ Szerdán, este lázas készülődés folyt a Salg. Bányász Sportkör klubházában. Ritka ünnepélyes sportértekezletre gyűl­tek össze a sportkör tagjai. Valameny- nyien itt voltak, hogy hitet tegyenek a szocializmus, a béke melletti kiállásuk­nak. Kálmán Lajos szólalt fel elsőnek. Be­szédében ismertette a II. Békekölcsön jelentőségét, majd az eddig elért ered­ményeket és az Ötéves terv végrehajtá­sának feltételeiről beszélt- Ezután Manyasz Sándor, a Sportkör elnöke szólalt fel. ki rámutatott arra, hogy mit kapott eddig a sport a tervtől és még mennyivel többet fog kapni az elkövetkezendő években. ,,llogy csak pár példát említsek — mondotta — a múltban a Bányász «Rá­fizetésük 145 százalékát, azaz összesen 21.200 forintot jegyeznek. A bejelentés után ismét hatalmas taps tört ki. Majd a csapat tartalékai, Miklós, Szabó és Hegyi jelentették be, hogy fizetésük 180 százalékát jegyzik. Laczkó Sándor, a csapat kapitánya ja­vasolta, hogy küldjenek táviratot. Rákosi elvtársnak, melyet elfogadtak a játéko­sok. : ..Mi, a Salgótarjáni Bányász Sportkor labdarúgói megértettük a Második Béke­kölcsön jegyzésének jelentőségét. Egy­hangúan örömmel, teljes egyetértéssel havi fizetésünk 145 százalékát, összesen 23.100 forintot jegyeztünk, amellyel öL. éves tervünk sikeres végrehajtását és a szocializmus mielőbbi megvalósítását, békénk mevvédéiét segítjük elő...“ A sportkör többi szakoszályának tag­jai egyhavi fizetésüket jegyezték, majd felhívással fordultak az ország többi bá. nyászsportol óihoz, hogy kövesék példá­jukat. Salgótarjánban a Vasasnál folyik regrosszabbul az MHK Az OTSB a sport minden területére I Iesztési tervet és a nrőbázások teljese« kiterjedően meghatározta az 1951.^ évi leálltak, pedig MHK-hetet is rendeztek, ' *- • ‘ami a rósz szervesé« miatt, nem sikerült. A Salgóarjáni Acélgyári Vasas megyénk leiadatokat. így meghatározta, hogy 1851. év végéig 12.000 dolgozót kell me. gyénkben bevonni az MHK testnevelési rendszerbe, illetve leprőbáztatni. Salgó­tarján városnak 3.755 főt kell december Sí ig leprőbáztatni.. A jelentkezések el. érték a fejlesztési tervet, jelenleg 3.006 fő jelentkezett. A jelentkezések mellett azonban a sal­gótarjáni sportkörökben hiányosságok vannak a felkészítésben és a próbázta. fásban. Vannak viszonylag jó eredmé­nyeket felmutató sportkörök, mint pél­dául a Salgótarjáni Bányász, ahoi 320 jelentkező közül 112 fő már teljes pró. bát «:ett és a pvóbázá-sok folynak. A Salgótarjáni Kpítőknél 210 jelentkező van ős 40 fő tett teljes próbát. Nagy lemaradás van a Salgótarjáni Üveggyár, ban. ahol 319 jelentkező van. vagy a Salgótarjáni Tűzhelygyárban, ahol 338 jelentkező van, de teljes próba még nincs. A legnagyobb lemaradás a Salgo egyik legnagyobb sportköre és nekünk nem közömbös, hogy a S. Vasasnál van. nak a legnagyobb lemaradások. A Vasas sportkörön belül nem folyik a propaganda munka, a sportkör vezető".. sége nem végez felvilágosító munkát, fe­lületesen kezeli az MHK.t. Az Üzemi Bizottság. Vágvölgyi Ü. B. titkár sze mélyesen felelős az MHK-ért. és helyes lenne,_ ha jobban belenézne az MHK munkába. Minden MHK jelvétiyes a bé ketábort erősíti De a Vasasnál sokkal kevesebb a jelvényesek száma, mint amennyinek lenni kellene. A hanyag munka, a laza szervezőt', a ieikiismeret- lenség mind hátráltatja az MHK munka sikerét. Oda kell tehát hatni a Vasasnál is, hogy ezeket a lemaradásokat a legsür­,---------------------... „ . gosebben kijavítsák és fokozzák a tömé. t arjáni Acélgyári Vasasnál van. ahol a I ges próbázásolcat, hogy megyénk is tel. jelentkezők száma nem érte el a fej.* jesitse MHK tervét. , Az eredmény hűen fejezi ki a játék képét Csepeli Vasas—Salg. Bányász 5:2 (2:0) Vasárnap a Saglótarjáni Bányász.pá- lyán lejátszott bajnoki NB I.es mérkőzés eredménye csak azok számára jelentett meglepetést, akik a mérkőzést, nem lát­ták. A salgótarjáni csapatban újra ját_ szőtt Kiss Gyula. A mérkőzés elején a tarjániak kiharcoltak némi fölényt, de a csatárok nem birtak a kemény csepeli védelemmel megbirkózni. Kitűnően játszott Miklós a jobbszélen, nagy gyorsaságra és jő labdakezelése igen jól érvényesült s a legveszélyesebb csatárnak bizonyult ezen a mérkőzésen is, mint az előbbi Dózsa ellenin. A tarjániak fölénye dacára a vendégek értek el gólt. Lackó hibájából a csepeli jobboldalon futott le egy támadás és a tarjáni védelem tétovázása következtében hatalmas gólt lőttek. 1:0. Nemsokára újabb góllal terhelték meg a vendégek a hazaiak kapuját. 2:0. A második félidőre a gyengén játszó Lackó kimaradt a csapatból, helyére Vilezsál ment hátra, a csatársorba pedig az ifjúsági Szabó került. így már vala­mivel jobban ment a játék. A Bányász a sok támadás után szépíteni is tudott, amelyre azután a csepeliek újabb két góllal válaszoltak. Ezután még egy.egy gólt ért. el mindkét csapat a mérkőzés befejezéséig. A mérkőzés tarjáni fölénnyel kezdő­dött. Az első negyedórában többet táraa­dott a hazai csapat, de csatáraik nem tudtak eredményesek lenni a keményen védekező csepeliek ellen. A csepeli csa­pat ritkábban közelítette meg a Bányá­szok kapuját, de ezek a támadások sok­kal nagyobb veszélyt, jelentettek. így az első félidőben kétgólos előnnyel fordult a vendégcsapat, amelyben nagv része volt a rosszul játszó baloldali Bányász, védelemnek. Debreceni nem állt rá szél­sőjére. Lackó megismételte az előző heti gyenge játékát. Alig találkozott a lab­dával s a támadásokba sem tudott bele­avatkozni. Teljesen formán kívül van. így nagy munka hárult a védelem többi tagjára, akik a kéf, társuk gyenge játé­kát nem tudták pótolni a kitűnő labda­kezelésű és igen gyors csepeliek ellem A csepeliek győzelme teljesen meg­érdemelt volt. Sokkal jobban, szebben és ötletesebben játszottak, mint a Bányá­szok. Egyből velő hosszú, lőtt passzok- kal küldték a védőik előre a csatárokat, akik azután ki is használták eredménye, sen a kínálkozó helyzeteket. Dankó játékvezető több. súlyos hibát vétett, amellyel a helybeli csapatot suj-, tolta. PERECES! BÁNYÁSZ—SALG. VASAS 2:1 (1:1) A salgótarjáni Vasas igen nagy harcot vívott Perecesen a helyi Bányász csapat ellen. Ezt a nagyiramú mérkőzést, a Bá­nyászok szerencsével nyerték meg. A NOGRADMEGYEI VÖRÖS METEOR S PO RT K 0 R<) K S P A RT A KIA D J A MISKOLCON A Salgótarjáni Vörös Meteor szervező­irodája vezetésével a nógrádmegyei Vö­rös Meteor sportkörök. szakosztályai Miskolcon vettek részt a Zóna döntő spar, takiád versenyen. A miskolci versenyen 5 vármegye 340 sportolója közül a balassagyarmati és sal­gótarjáni versenyzők igen szép eredmé­nyeket értek el. Különösen a balassa­gyarmatiak közül Garai és Pallai, akik a női. valamint a férfi .100 m.en első helyezést értek el. Az öt vármegye ver­senyzői között a Meteor versenyzői má­sodik helyezőt értek el. A7. Izvesztyija cikkének első részét múlt hefi számunk ban közöltük. Az alábbiak­ban a cikk további részeit közöljük, amelyben igen nagy figyelmet erdeinél a bánya műszaki tervének elkészítése. A bánija havi műszaki terve az egyik legfőbb alapokmány, mely a bányának ciklusos ütemterv megvalósítására irányuló működést irányítja. Nagy jelentőseget tulajdonítanak a műszaki terv elkészí­tésének és végrehajtása ellenőrzésének, A műszaki terveket néhány nappal a megfelelő hónap kezdete előtt készítjük el. Összeállításukban a bánya veze­tője, a főmérnök, a főmechanikus, a bánya fŐfcl- méröje, a főmérnök helyettese. a bányászati, terve­zési és munkaszervezési ügykörben foglalkoztatott munkatársai, a földalatti szállítást a műszaki ellen­őrzés, a szellőztetés vezetője , a főkönyvelő, valamint a bányamezők felügyeletének képviselői vesznek részi. A terv felöleli a bánya működésének vala­mennyi szervezési és műszaki kérdését, termelő — és műszaki tevékenységének sokoldalú komplexumát, összefüggést és kölcsönös kapcsolatot teremt a bá­nya műszaki mutat ószámai között, nagyszámú szak­képzett mérnököt és műszaki dolgozói von be a tervezés munkájába, s megállapít ja azt is, hogy ki a felelős minden egyes intézkedés végrehajtásáért, A műszaki tervet- a tröszt vezetője, vagy fő­mérnöke a tröszt valamennyi osztályvezetőjének részvételével vizsgálja felül és hagyja jóvá. Ugyan­akkor felülvizsgálják és elbírálják a bánya előző havi műszaki tervének tejesítéséről szóló beszámo­lót ti. A bánya egy havi munkájára vonatkozó terve. zési rendszer, valamint a műszaki terv végrehajtó- tának ellenőrzése jól bevált; fokozta a bányák és a bányamezők vezetőinek a termelési feladatok tel­A cifcSusos ütemterv a gyakoriéban jttUésiér* viseft felelősseget, tsü-árdnbbá tiUe <* fegyelmet és észrevehetően fejlesztette a vezető káderek műszaki kultúráját. A műszaki intézkedései; végrehajtása mellett valamennyi fontos bánya külön erre a célra szol. Nedc/óeJóvó/ds akk/sos grcfíkonja & óránkén/Sáébz esefén gáló nagy tál-iákon mutatja be a ciklusos munka szerre: énének terv-görbéit, másfelől minden napra lonathczóan a teljesítés görbéit ábrázolja. A kiváló bányászol tapasztalatait a ciklusos munka terén el. mondjuk a többi bánya mérnökeinek és műszaki dolgozóival;. Gyakran meglátogatják a taljes égé. szűkben ciklusos ütemterv szerint működő bányákul, s itt a bányák és a bányamezők .vezetői elmondják munkájuk során szerzett tapasztalataikat. A tröszt ezenkívül rendszeresen egybehívja a bányamezők vezetőit. Ezeken az értekezleteken kicserélik tapasz­talataikat, s igénybe vehetik a tröszt apparátusának műszaki segítségét. Bányáink munkája során szerzett tapasztala, tok azt mutatják, hogy lejtősen elhelyezkedő szénré­teg esetén a ciklusnak megfelelően kell megválasz­tani n frontfejtés hosszúságát. A mi körülményeink között a 100 méter hosszúságú frontfejtések nyúj­tanak legnagyobb termelékenységet. A ŐS. számú ..rrovalszkaja“ őám.ya kilencedik frontfejtése a mulf év decemberében 160 méter hosszú volt. A havi széntermelés mennyisége 8.076 Ionná, a frontfejtés egy méterre eső havi szénktho- zatal 50 tonna volt. Januárban kénytelenek voltunk ketté osztani, a kilencedik frontfejtést. Ennek oka az volt, hogy ICO méteres frontfejtés esetén bonyolult feladat, a. föle omlaszlásának irányítása, a fának és a borin. Aczísnek a szállítása, A frontfejtés megosztásával kapcsolatos átépítés ezután a köt frontfejtés együttes termelése — június hóban már 17.602 tonnát ért el. a frontfejtés egy méternyi hosszúságára eső kihoza­tal 87 tonna volt, s a munka termelékenysége 42,5 százaiéi.ka’ nagyobbodott. Enyhe lejtés és 0.55—0,8 méter vastagságú szénréteg esetén a frontfejtés hosszát egy szállító, mű hosszúságának megfelelően kell inére-teew, vagyis szintén 100 méterben kell megállapítani. A 48. számú bányában szerzett tapasztalatok ezt a megállapítást is teljes mértékben igazolják. Ebből következik, hogy a ciklusos munkával kapcsolatos kérdések megoldása során döntő jelentőségű a frontfejtés hosszúsága. (Folytatjuk.) 13321463

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom