Szabad Nógrád, 1951. október (7. évfolyam, 41-46. szám)

1951-10-21 / 44. szám

r SZABAD NOGBAL-. 1351 október 21. Kolhozunkat 1930-hau -szerveztük meg. A szÓIVezéskor egész sor nehézséggel áll­niuk szembe. A Bugyonnij.koihoz gazda­sági azonban ‘ gyorsan fejlődésnek indák. 1912-ben * htilsri fasiszta csapotok rzi a részt is megszállták, A fasiszta hordák kolhozunknak körülbelül 40 000 rubel kárt okoztak. A kolhozból ,272 kolhozista lusM, a haza védelmére a fasiszták ellen. A fasiszta horda römbadörtiot to az egész gazdaságot. A kolhozban «jak kevés iga- t i$ ét> kevés gép i!títií:tdt mag. Ezenkívül a nők, gyermekek és öregek. Annak elle­nére, hogy a fasiszta bordák ilyen hatal­mas kárt okoztak, a szov jet nép hamaro­Ilogyan szerveztük — A Bagyoamj-iKílhozban 4 növény­termesztési brigád van. Minden brigádra 1300—2000 hektárnyi teríiist van rábízta. Minden növénytermesztő brigád élén _ a brigádvezető áll, ezenkívül a slámfeitő agronómus. A nők is be vannak vonva a munkába, 22 sofőrünk van, ebből kettő nő. 28 rakodómimkásniuk von, de mind férfi. Építőbrigidunkban rendszerint fér­fiak dolgoznak. Ezenkívül 2 leíejőtehe. nészeti telepünk van. Ezen a telepen 18 fő dolgozik, mibt fejő, buszán pedig a. borjuk mellett dolgoznak. A tehenészet szakszerű — orvosi. és segédállatorvosi —■ felügyelet alatt áU. Tehát ilyen vezetés alatt folyik a munka a tehenészetnél. Minden iékphez egy megfelelő föld­terület van beosztva, ahol önálló telep- brigád dolgozik. Ez a telep részére srük- séges takarmánynövényeket biztosítja. A kolhoznak . 230 hektárnyi kertje és 70 hektárnyi-szőlőterülete van. A kertészet­ben 130 kolhoztag dolgozik. A szőlőterü­let 50 embert vesz igénybe. A kér.eszet élén egy hároméves iskolát végzett vezető áh. Ezenkívül jfaég a munkaelszamoló. A kolhoz területén 23Ó hektárnyi konyha- ke,-’ vaa, -Ezen ai területen 130 fő dolgo­zik élén az élszámolóval, aki a velemé- i:v-:.ker.nck a vezetője. 1 kertekben cs d szőlőkben a mun­kálatokat 75 százalékban gcpierővel, tt permetező munkálatokat a szőlé­szetben traktorral és repü'ögépröl végzik. így egy nap alatt '200 hektárt tudunk megp irmot ezni. Egyébként nálunk minden brigádnak van égy külön agronómusa és a hozzá beosztott földterület nagysága 1300 hek­tárnyi. Ezenkívül ven egy főagronómus, aki felel a termelésért. íla valamelyik kolbozlag megbetegszik, ikkaf a segedkásszáböi kapja meg az eL ■ á.stáho* szükséges pénzt és terményt. Az orvosi vélemény alapján pedig kór­házban gyógyítják. ~~ Sok dolgozót küldünk iskolára is. A munkaegység beírását a tanulási elő-, menetelétől tesszük függővé. Naponta !,25 munkaegységet számolunk. Ha a kolhozvezetőség a brigádtagokat küldi szakmai tanfolyamra, akkor az általános munkaegységet számítják fel. Ugyancsak, ha a k'ólhóz bármely szakemberét küldik tanfolyamra, a közepes díjazást kapja a tanfolyam alatt. A kolhozparaszt gyermekei, ha a áz osztályt befejez­ték, ősz öndíj hart részesülnek. — A kolhoz területén 80 tagú épitő- hrigád van. Ebből 22 fő dolgozik a tégla­gyárban, amelynek évi termelése 1,000 000 tégla. Ez a kolhoz saját tulajdona. —. Milyen a vezetőség összetétele? A vezetőség 9 tagból áll. Ebből 6 férfi és 3 nő. Ezenkívül van, a kolhoznak 5 tagú ellenőrző bizottsága, amelyből 3 férfi és 2 nő. A kolhoznak segédpénztára is van. Itt 3 nő és 2 férfi dolgozik. Az ellenőrző bizottság és segédpénztár tagjait a kolhoz közgyűlése választja meg, do csak abban az esetben, ha a tagság kétharmad része jelen van a gyűlésen. A közgyűlésen az összes beruházási és munkaegység elszá­molási ügyeket vitatják meg. Minden hó. napban egyszer ülésezik. Vezetőségi ülés kélszer-hiromszor ran havonta. Minden három hónap­ban a vezetőség beszámol munkájá­ról a közgyűlésen. A termelési tervet épp úgy, mint a pénz­bevételt cs kiadást a közgyűlésen vitat* ják meg. — A kolhozban a szerződés alapján 1951-ben 28 traktor dolgozott, ebből 8 hemyctalpas. Mindest brigádhoz itdoak egy traktoron brigádot a traktorokat pedig a földterületek« figyelembevéve osztják el. A kolhoz terü­letén 13 kombájn is dolgozik. A Bugyonnij-kolhozban a növények betakarítása -és a föld megművelése 96 százalékban, a kalászos növények­ről 1Ó0 százalékban gépekkel tör­ténik, Kombájnnal le tudjuk aratni a megdőlt gabonát le. A kombájnra egy olyan szer­kezetet szerelünk, amely felemeli a le­dőlt gabonát és ez lehetővé teszi lejrátá­ját A ezalmabetakaritása is géppel ve- gezzük. A kolhoz a gépállomással kötött szer­ződése alapján ebben az étben be- lakantott 4200 hektárnyi kalászos gabonát. —. A Bugyonnij-kolhoz milyen , vetési munkát végzett el? Őszi búzából 24ÓÖ, árpából 800, tavaszi búzából 600, kuko. rieából 350, kölesből 100, gyapotból 570, kenderből 470, napraforgóból 370, rici­nusból 200. hektárnyit vetett el — Milyen terméseredményeket értünk cl a Bugyónnii'kolhozba ti ? Gyapotból a* átlagtermés .bek!,áronként 10 mázsa, egye? belvoken 13 ér fél mázast Imii akart tét­san hozzáfogott* a, kolhoz helyreállítási- | agrotechnikai mezőgazdasági intézet veié- hoz- A háború-.. évek alatt, majd később j léiével. a béktfe elet fül várnán a következő ered- j Mifl'icu 6gyC8 brigád be» veseeSie a lave* ve lésforgói Ezenkívül az agronómus utasítása alapján méilyeljet értük el: A Btigyonni/ kelhez részéve a ezekjét állam ipgyeneg és örök használatra 10.000 beit ől', ragyás. 18.000 hold földet adott-. Nálunk- a kolhoz 720 családból dl!. A mutxkosJcé pesek száma 1215 ember. A kolhoz jelenlegi állatállománya: 1355 szarvaematíta • ebből 424 fejőstehén, 678 ló, 1550 jpijtés, amelyből 240 anyakoca, 3000 juhunln, 30.000 tyúkunk. "500 puly­kánk, JO00 ‘libánk és 520 méhcsaládunk van, ­meg a tirigádokaí ? i tak. Naprafivraóból az átlagtermés 20 naázsa, egyes brigádok és muakacscpoi'- tak 23 mázsát is elértek. A 4-es szánul brigád 200 hektárnyi területről 35, mázsa búzát takarított be hektáronként. Gabonából összesen 1 millió 400 ezer mázsát takarítot­tunk be. A pénzbevétel egy évben 9 millió rubel, vagyis 27 millió forint. — Milyen módszerekkel értünk el ilyen magas terméshozamot? Elsősorban az kellő mennyiségű műtrágya clszóráfa a földeken. Ai ipari növények alá 37 centi, méter mélységű szántást végzünk, előhán­toló ekével. A növényeket fejtrágyával is Leszúr iuk­.1 bő termes egyik biztosítéka r ne­mesített vetőmag használata a szemvesztesegnclkiiU betakarítás. Az őszi búzát ipari növények, mißt pél­dául gyapot, napraforgó után vetjük. — Az állsttenyé*zté't!elt milyen a ké. pessége? Telepünkön 70 százalékig min­den gépesítve van. ÖniUtó, elektromos tejés-ct. A takarmányok előkészítése tel­jesen gépesítve van, 424 tehéntől na­ponta 6000 liter tejet fejünk. A hél utolsó évben igen nagy gondot fordítottunk arra, hogy a legjobb, legt zjképesebb álla okai Icirálnss-uk- Jelenleg 108 olyan tehenünk van, amelyek naponta IP—30 liter tejet adnak. Ezektől az állatok’ól a legjobb növendék­állatokat választjuk ki. ~ Most néhány szó; akarok szólni a segédpénztárról is. A mezőgazdasági összjövedelem 2 százalékát Milö« aiupUéut keze Jtik amely összegből a munkáké, leneket se- Ul könyvvel 180 kilo,ratlos áram­gitjük. Ez a 2 százalék gc. inából 2000 mázsát jelent. Ezenkívül s többi lenné. Leknek is i 2 százalékát adjuk. Fz a 2 xázahók teljesen fedezi az el­aggottak és árvák, a sokgyermekes családok megsegi.ését. Ez z 2 százalék pénzügyi vonalon 130 000 rubel, vagyis 540.000 forintnak felel meg. Ezenkívül üdülőhelyekre küldjük el a kolhoz tagjait. — A Öugycemij-kolhoznak 14 teher­gépkocsi ja vaa. ‘ A kolhoznak K> üzlete van. A kol. hoz által termel;, termékek elszállítá­sát 8—10 teher gépkocsi végzi. üzleteink alkalmazottai, mind a kolhoz tagjai. Napi pénzbevétel ezekből az üzle­tekből 30.000 rubel, azaz 90 000 forint, kolhozunk ebben az évben már július 20-ig teljesítette az állam iránti kötele­zettségét. — Milyen intézmények vannak a kol­hoz területén a kultúrszüksóglet kielégí­tésére? Saját berendezésű mozink van, 600 férőhelyes, ahol egy héten kétszer rendezünk vetítési. 22 tagú fúvós, zenekarunk van, 60 tagú énekkarral. Színjátszó csoportunk is Van. Ezen­kívül még saját könyvtár, 20.000 kö­tet könyvvel. 180 kilowattot áram fejlesztő állomásunk van. A villamosáram bevezetése 70 százalék­ban könnyíti meg a kolhozparasziok mim. kaját. Ezenkívül minden kolhozparaszt hazába be van vezetve a villany, minden családnak saját rádiókészüléke van, ezen­kívül motorkerékpár, kerékpár. Egy csa­lád atlag évi keresete 70 mázsa gabona és 10000 rubel, vagyis 30.000 forint. A nehézségekről nehéz megemlékezni. Nagyobbak voltai és jobban érezt ük, mint az eivtarsak. Azért volt ez, mert nekünk nem volt kitol tanulni, mindent a saját tapasztalatainkból kellett meg­tanulni. Szakemberhiánnyal küzdöttünk. A technika körül és pénzben is nehéz­ségek voltak. De a kolhozparasztok munkájával, a Párt segítségével minden nehézséget le­győztünk és megindultunk a fejlő­dés útján Most több, mim 70 közép, és felsőjokú szakemberünk van. Kolhozunk pedig milliomos kolhoz . ., Burenkov elvtárs beszámolóját a nagy mozitermet zsúfolásig megtöltött hallga­tók kíförö tapsvihairal és éljenzéssel kö­szöntek meg. A beszámoló után több, mjnt 50 kérdést tettek fel a jelenlévők, a küldöftség tagjai mindenre részletesen, pontosan válaszoltak. Rcbedjuk elvtárs így válaszolta meg szavazd 27.6SZ7 'ráifmla a Francia ^üüi«sía Párt a járási vaiasztások mm Misiéin Trumanék és francia lakájaik minden zött a francia A francia juráéi választások második l’ordu’ójában a Francia Kommunista 1 Párt az érvényes 3.857.329 szavazatból j T.062 360 szavazatot kapott. A hivata­los statisztika szerint a Kommunista Párt. amely az első fordulóban a szavazatok 23 S szá­zalékát nyerte el, most 27.0 százalé­kot kapott. A kómrcunigfia szavazatok száma azon­ban valójában magasabb ennél, mert azokban a járásokban, amelyekben a szó. 800 mázsás hcldároukénii «■ahorrépafermég nyitját: — A jő technika alkalmazásával még többet is el lehat érni. A betakarí’áj után rögtön tarlóhántást végezzünk. U án.a mélyszántás -következik, 28 cen­timéter mélyeit, A szántás? augusztus 14-én kezdjük és 20-án fejezzük he. A mélyszántás a’á műtrágyát és szerves trágyát szórunk. Vetés után is mű­trágyát teszünk a fö'dbe. Egy hektár tervi-etre 32 kilogramm vetőmagot szá­mítunk. A magot 4 centimé "er mély­ségre tesszük le. Egy hektárnyi terh­iedre 80 kilogramm kálisöt, egy má­zsa szuperfoszfátot, 80 kg. amöirmn- sőt véltük. A s.arabolást 3 nap alatt végzik el. Az egyelést pedig 4 mun­kanap alatt. 15—16 centiméter távol­ságra hagyjuk a növényeket egymás­tól. Négyszer lazítjuk a talajé. Ná­lunk az e'sS lazítás május 5-én, a kö­ve'kezét május 201, majd június’ to, és július 7-én végezzük. A lazítás után újra trágyázzuk a földet, egy mázsa szuperfoszfáto? 80 kg. ká’iuaisót, 53 kilő amóniumsót teszünk rá. A ritkí­tás után 120.000 növény marad egy hektárnyi íö'dön. A technika alkalma­zásával már 350 és 950 máz-ás átlag­termést is elérftink hektáronként. Kebedjuk elvtárs tanácsait a gyűlésen lévők szorgalmasan jegyezték. A tavasz- szal felhasználják c gazdag szaktanácsot. Burenkov elvtárs, * kol'itozparasztok háztáji gazdálkodáséról adta meg a választ. — Egy család megtarthat magának 1 fejőstehenet, 2 borjút és anyakocát sza­porulatával, 10 darab juhot és 10 méh. családot, baromfit pedig korlátlan meny* nyíségben. A Bugyonnij-kolbozban a háztáji gazdaság nagysága 0.1*től 0.6 hektárig terjed. Burina elvtársnő a gépállomások és a ko'húzok-egymáshoz való viszonyáról be­szélt. — A Szovjctuniqbrai a kolhozoknak es gépállomásoknak egysegei, közős céljuk van. A kom­munizmus építése. Innen fakad a kölcsönös viszony a gépállomás cs a kolhoz közön, Legfontosabb a szerződések betartása egymáslcözütt. Ez megkönnyíti a kolhoz- parasztok termelő munkáját. A gépállo­más vezetője éppen úgy felt ! a kolhoz jó terméseredményéért, mint a kolhoz el­nöke. A megválaszolások után különböző ajándékok egész seregével halmozták el a szovjet vendégeket, kifejezve ezzel me­gyénk dolgozó népének soha el nem múló háláját oá szeretetét a hős szovjet nép iránt. mesterkedése és terrorja ellenére, gyű- nép. cialista., radikális, vagy más jelöl* l Kommunista Párt egységpgogramjs a'apján indult, a, kommunista, szavazói orré a jelöltre szavaztak, A Kommunista Párt eddig hiva/talo- =an elismert 42 mandátummal is már több mini kőlszerannyi mandátumot kapott mi lOiO-ban a járási választásai második fordulójában, amikor e*a’ 10-et szerzett. A közoktatás S2étzül(ése T»tó Jugoszláviájában A gabonabegyíijtésben a salgótarjáni járás a kapások begyüitésébsn a gyarmati vezet A megyei tanács begyűjtési oszlá* iyánali jelentése azerint megyénk a gabona!)egyűj tés.t S0 százalékra telje- sátette, amivel országos viszonylatban a 11. helyre került. A megyében első a salgótarjáni járás, utána a balassagyarmati, rétsági, pásztói következnek, majd utolsó a szóesényí járás. Az őszi tepáaok begylíjrésAben áfa* go^n a balassag.yarniati já^ás el ,i legjobb eredményt. It? még fokozni kell a napraforgó begyűjtőének üte­mét. Közvetlenül a nyoméban halad a rétsági járói?, majd % szécsénvi, ahol a burgonya begyűjtésével kol] jobban t'örödni. A pásztói járás van az ritokiő előt­ti he’yen és feltűnő, hogy burgo- nyabegyüjtésí tervüket mindössze 13 százalékban teljesítették. Utolsó helyen kullog a sa.gó arjáni Já* rás, amelynek át’agát a . gyönge but- go nynbegyií jtdsl eredmény ront ja.. Az eddigi két község —^ Héha^om és Efttőldj-cse mán néhány nap múlva Luciáivá, I^xr- dáryhaláeSzl, Mohóra és még né­hány raá.3 községből szabadon vi- hetik árúikat a piacra. A többi községek kövessék hz ék-ttjá lók példáját és a járási tanácsok nyújtsanak nagyobb segítségét. Külö nősen vonatkozik ez a pásztói járási tanácsra, ahol már két hete te*josan cl I urn y a goi ták az oil’onörzóst, figyelmen kívül hagyva, hogy a*z első helyről az utolsó elottiro csúsztak ]e. Az ellenség nemcaAk a begyűjtés akadályozásával, hanem a íckcrézóssel í3 támadja a dolgozó népet. K'ulbor János pásztói volt csendőr 36 hóldns, kukoricát akart feketén a piacra vin^ ni. Elfogták. Hátrál‘at ja még a begyűjtést a bü* Í-Okratikuá, léieknélküű intézkedések. A nagybátonyi terménybe gyűjtő a maconkaiakat azzal biztatja, hogy ne siessenek, a kessegi terményhe- gyüjtő pedig 9 óra felé ballig a raktárba holott a dolgozó parasztok már korán reggel viszik a terményt a begyűjtő- helyre. Id ind két koz-v><-y ' u a }>:<;■ iVük'r- ves&étne-k és n. tani^^Ua-r szigorúan fel Kell iépni nz ilyen A belgrádi fasiszta klikk, amely » fe&.vy^ cíu uija.a íépeU, e orszásrát az imperialieía affresszorok ka. toaai uáz.sáva teazi, nyíltan eí.*aii>ü- goija a nép minden szükségletéé, hozm cük a dolgor.ó tömegük oktatását is. A juiroszláv államháztartás kiadásainak tüinyo-iió része (több mint 73 százalék) a titólHták mill: arista politikájának megváló^» vására ír" v fi* jőfor n semmi pénzt nem irányoznak elő okta­tási cé-o^ra. így példán! Szerbiában a közok aíás- iigyi és leni túr ál is tanácsok javaslat*-’® Uk, Ivanica, Lazarácev, Lapove és Ve. Hka Plana városokban a nem teljes (isatosztáiyos) középiskolákat elemi :s^ kólákká (négyosztályosokká), s a Trste- iiik. Szurdulica. Bjélé Pa’anka és Prie- váltósokba*11 a íi'!!r'',n?«T.iniiio­kat nem teljes (hatosztályos) kózépisko^ Iákká alaldio'ták át. Miadczt ,,a p?da. gó?íüíi személyzet cs Iskolaiielyiiséítck hiányának“ ürügyévé! teszik. Valóban igen kevés tanító vau Jtigo. szláyia elemi és középiskoláiban. Szá­runk. —* mint Tito sajté*a is beismeri, —- 3-i.nO'j-rcl 24.C00 re ölökként a háború, utáni első évhez. 1945Jiöz képest. Mind- osszrt a tanítók ötven százalékának yan befejezett középJfokű és egyetemi kép. zettsége. A spüti .Tárásban (T>almáosf>) tavaly 18 iskola nem működött tanító * bfánv miatt. Csakhogy a pedagógus ká.. derekben nmtatkezó válság ollünére ez idén a közoktatásügyi és kultúrá i» ta­nácsok sürgetésére kü,';"bö-<> városaiban bat tanítóképző intézetet zártak be. amelyekben több mint 201)0 ifjú és leány tanult. f?ugORz!áviáb**u áz iskolák ren/,,rívül súlyos helyzetben vannak.. Az 1 950-t—a 1 - es ián éri,'ben tí(tŐanVa gh?ány miatt több mint 700 iskola* tartottak zárva n té._ len. Az iskolák á’találian viskókban zsúfolódnak ősszé. így például Tenusa faluban (Ik)h<*rb*í ím^> a í-yerinoír»»k egy csűrben. Kög faluban (Koszovó fis IVWoV». kerületben) e^v »•*'»?! l*»róPibolt kápolnában tanúnak, S’ riv^'í és Itebi« sino I*ot.ie falvakban (Sr/*rbíéb-»n) p;u rasrtkunyhókban, földön üUe tanulnak, minthogy ott pad sincs. TTovra szigetén (Adrii»» 4r •vornóvt), —• mint a- ..S7,abad Tfloi^áe’o'1 címíí u»cág rámu­tat ■— ,.tava,v még voltak n'vao isko­lák, am<>b,AW)‘'n ez el*f»r'«ríá,yos tant, tok az ABC.Pek hét betűjét sem taní­tották meg‘\ Mint m újság megjegyti. ebben nem a tanítók voltak a hibásaki hanem „különböző körülmények“. Ke*, detben nem volt tanító, íizlán meg tü­zelő. majd a tavaszi esőzések beálltával a nedvesség akadályozta a taniíást. Az eső beesett a lyukas tetőn. Ami a főiskolai oktatást illeti,^ az Jugoszláviában csak a kiváltságos réte­gek számára elérhető. Az egyetemi he. Jyeker a népes titolsfa kamarilla. a vá­rosi és falusi burzsoázia gyermekei töltik be. A'/ utóbbi Két év aía't az ország fő iskoláiból több mint 4500 műn. kás. és szegénypamsztcsaládból szár­mazó hallgatói zártak ki A munkásé* érvnek .-dm kok szánalma san tengetik életüket; ínségben ilynek és éheznek. Az egyetemisták . kózcW szállásai csavargók Sjjel meuedékhe lyére emlékeztetnek. A diákok itt nem képesek pihecui, sem az órákra elüké- szülni „A közös szállásokon — írja a ...Varodrc Sztndenf“ című újság — a tanulók egyenesen a csapról isszák a vizet, a tenyerükből. Még poharuk sincs. Hihetetlen a piszok. Nehéz el­képzelni. bo^y itt; a tudomány és kul­túra meghódítására törekvő emberek élnek.*4 Az Ínsége« életmód és különö­sen a rendszeres rossz táplálkozás oda vezetett, hogy a diákoknak több mint tíí) százaléka tüdőba-íos. A mai' Jugoszlávia fasiszta vezetőinek nem érdeke, hogy a dolgozok gyerme­kei tanuljanak. Az ifjúság tudásvágya megrémíti eket. Az egyetemekre és « középiskolákba ezirtép feleannyi hal’ge. tót vesznek fel. mint tavaly. A művelő- désre törekvő ?*?aknak és leányoknak a .,20 október“ eimii ujsóg a»ési)»a. hogy (^atkozzanak be ..különféle túrnia . iskolákba“ (hogy ki tT»d«*k szolgálni az amerikai angol gyarmatosítókat) A bel grádi fasiszta vezetők az impomalj«fcii háborús gyu.itogs»tók számára szükséges ágyútÖlteléknek készítik eb'> az ifjúsá­got, síelve szigorú kaszárnyái vendet és katona* legyeimet honosítanak meg az is kulikban és egyetemeken. A .nigo. szláv tanulóifjúság nevelcsénok i^gjel- lomzőbb vonása a katonai drill. Denver poroheníov. n francia ..T*» Wonde“ című uiság tudósítói» ez évbe*» Kígyódban járt. s azt írta. hogy ,,l>e]gvád^ utcáin foly^nanam masíroznak a főiskolások e-- kiáditV'ök'V hírek a népi demokráciákból — ALBAN ASSZONYOK A PABT- EVEOE.DULO MEGUNNEPLESEERT Uurresz Börzét asszonyai sikeresen teljesítik a Párt fennállásának 10. óv fordulójára tett fflajánlásaiknt. A kör­zet' kü'önbözö falvaiban eddig 460 ko1- ’ek-.lv olvasást szerveitek, a vá’lalt 300-zal szemben 331 politikai előadást tar‘o‘tak. Ezeken 12.270 nő vett rő**t. 1 zenei estét, 115 egészségügyi elő­adást és 35 esecseanögOndozási fanfo- lyatnot is rendeztek. — SIETNEK A NAPRAFORGÓ BE­TAKARÍTÁSÁVAL BULGÁRIÁBAN, hogy teljes erővel végezhessék cl a to­tóst. A balcsiki kerületben fekvő Gur- kova falu termelő szövetkézén földjein se­rény munkával takarítják be a napra, forgót. A twprajorgó aratását, szovjet Irak'or végzi. A legkiválóbb eredményt P. tsolakov kombájnvezeiö érte cl ed­di g. Volt olyan nap, hogy Itt óra alatt 12 hektáron végezte cl a betakarítást, — SZOVJET MUNKAMÓDSZEREK A SZLOVÁK VASUTAKKAL. A po­zsonyi Keleti-pályaudvar fütöházában Katajev és Blazsenov szovjet sz*ahá- novis'Ak munkamódszerének beveze­tése után Lur.fn sZ'ahfinovista rutlnka- módszeré* Is bevezették amely a moz- Üouy példás karba a tamásával meg- iiósszabbíí'ja anuak élettár! áruit. A pozsonyi vasutasok e módszer o’apj'án magtik végzik el a ki«ebb javításokat és csak a nagyobb hibákkal ví*zik gé­piiket a fűtőházba, Kvt a módszert Alexander Szykora mozdonyvezető ve. zette be, aki állandóan tanulmányozza a szovjet közlekedésre vonatkozó iro­dalmat. — MÁSFÉL ÉV ALATT KÉSZÜLT EL LENGYELORSZÁG EGYIK LEGNA­GYOBB SELYEMSZÖVÖGYARA. _ A lodzi vajdaságban lévő Turekben mtssjel év alatt, épült tel Lengyelország egyik legnagyobb selyemszövőgyára. Az építke­zésekhez több mint 2 millió téglát és 3000 tonna cementet használtak jel, a munka­csarnokok építéséhez használt hatalma. gömbvastnennyuségen kívül. A gvátat a lodzi szövőgépeket, gyártó üzepi szerel fel. A munkahelyek hőmérsékletét, pára­tartalmát i.'.s- legtisttgságát automatikusan szabályozzák. — A ROMAN CÍM? AI BANYA ELSŐ CSILLE SZENE. A zsilvíi’gyi Cimpn bányában a tőkések 20 évvel eiolőtit beszünteWik a termo’ést. A bányászok azonban W-lO-ben a Párt javaslatára mogkoza'ek a munkát, hogy ismét iizenibehó’yezhessék Czt a bftlivát. Miután vízmen'ésífiVi ék a já­ratokat. n Szovjetunióból érkoze't bá­nyagépekkel szeptemberben megkezd­ték a 'termelést. Három húnyás-zesöpört november 7 ti "ezt ol et hr a rendozetf mii szakban szeptember Ó-én t’ornwtUe Ej az első c rille rr.enot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom