Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-22 / 39. szám

I SZABAD NOGRAD 1951 szeptember 22' és amivel ezért még tartoznak bányászaink Negybáfeny 1954 ­1 954 SZEPTEMBER 23. Kiss Jo­'S- zsef I., a kányási bányaüzem szta­hanovista ifjúmunkás résclője á mai nap 400 mázsa szenet adott a hazának, a Ma­gyar Népköztársaságnak, Csak 21 éves Kiss József E, de minden nap 300—350 mázsa szenet termel, de ez a mai nap különösen jól ment. A munkahely jól elő volt készítve. Az aknászok tartják szavukat. Még augusztus 20-a, Alkotmá­nyunk megünneplésére munkafelajánlás­ként vállalták, hogy a munkát úgy szer­vezik meg, hogy a munkahelyeken a gé­pészek 8 órás munkaidőt és a nagyszerű gépjeiket teljesen kihasználhassák így érte el Kiss József is kiváló ered­ményét. Munkája befejeztével Kiss is, amint társai teszik, a kvracoióba megy, hogy a Szovjetuniótól kapott kvarcoló- gépból besugározzák testébe azt a fény­sugarat, amit a bánya, mélyén, munkája közben teste nélkülözött. Megkönnyeb­bülten, frissen, ruganyos léptekkel uarik fel a villamosra, ami a városba szállítja a bánya sokszáz dolgozóját. 1951-ben csak 4 darab, 2 emeletes, 3 darab 3 emeletes lakóház, 2 darab, összesen 208 személyes legényszálló, a vájáriskola, a tanulóotthon épült fel .és akkoriban kezd­tek hozzá még újabb 2 háromemeletes lakóház felépítéséhez. Azóta város lett a 1/ ISS JÓZSEF BEÉRT A VAROSBA Útja az új sportstadion előttveze- kis házcsoportból. Város, szocialista vá­ros — Nagvbátony. tett. Megállt előtte, nézegeti Nagybátony sportolóinak büszkeségét, a többezer fé­rőhelyes stadiont. Útja tovább az óvoda,’ nagy állami áruház cs a bányásztech­nikum előtt vezet. Mikor hazaér, gyorsan megfürdik — nagyon szép szoba, kony­háé, fürdőszobás lakása van. Siet, már 3 óra és fél négyre a. bányász üdü­lőben kell lennie; az egyik igen tehet­séges fiatal magyar írónk ismerteti leg­újabb könyvét, ami a bányászok életéve! foglalkozik és a gépesítés problémáiról s/ól. Körülbelül 200-an lehetnek az üdülő csupafény társalgójában. A vitá­hoz hozzászól ő is., Arról beszél, hogyan lehetne ezeket az ój gépeket (azokat, amikről a könyv szól) Kányáson is al­kalmazni. Mindig többet és többet ter­melni. Erre tanítja Kiss Józsefet a Párt, ez a haza követelése is. Az irodalmi ankét végetértével Kiss József az üdülő erkélyéről széttekint szép városán. Eszébe ötlik az 1950-es év, amikor Nagybátonyba érkezett, hogy ki­tanulja a vájár mesterséget. Ronda, sáros kis falunak találta és úgy gondolta, hogy itt is hagyja. De indult a terv, megindult az építkezés Nagybátonyban is. Egymás­után nőttek ki a szebbnéTszebb épüle­tek. Igaz, sok nehézségekkel kellett meg. küzdenie, míg felépült a város, kevés volt a munkaerő, nem elég öntudatosak a dolgozók, de az ói bányászváros mégis felépült. Nagyon a szívéhez nőtt,. Minden háznak külön története van. Itt, az út jobboldalán, a háromemeletes lakóház építésénél Dála elvtárs, a híres kőmű­ves vezette be a szovjet módszerű fala­zást módszert. A vájártanuló iskola épí­tésénél nagyrészt fiatalok, faluról beke­rült átképzésük végezték a munka na­gyobbik részét. Nagybátony. Itt járt a vájártanulók iskolájában. Itt ismerke­dett meg a munkásmozgalommal. Itt ne. velte igaz emberré a Párt, itt nevelte a bányászok kollektívája a munka, a haza szeleteiére. íme a kultúrház, a sok nagy épület közül is a legmagasabb. Nagyobb a króháznál, mély a bányászok egészsé­gét védi. A vásárcsarnoknál, sőt a tanács, házánál is.­A HOGY NÉZEGETI SZÉP VÄRO­^ * SÁT, észre sem vette az idő gyors múlását. A közeli vonat éles füttye éb­resztette fel gondolkodásából. Rohan le a lépcsőn a vasúthoz, az állomásra. A legrövidebb utat választja. A posta, az általános iskola melletti tükörsima úton megy, hogy elérje a vonatot. Az új álló - másépületről messzire árad a friss fes­tékszag (most építették az új állomást) és az új automata jelzőberendezés már szabad utat jelez a robogó vonatnak. Befut a vonat és leszáll barátja, a Pe- tőfibánva egyik legjobb gépkezelője. El­jött, hogy viszonozza Kiss József petőfi- bányai látogatását. Most ő számol be, hogy végzik munkájukat. Kiss József jelenleg 1951-ben él. de mai élete, mint egy előjátéka 1954- nek első ötéves tervünk utolsó esztendejének. Es elképzelése 1954-ről nem fantázia, hanem épülő valóság. Kiss József jelenleg másodéves vájártanuló, de a reábizott munka jó elvégzésével annak a tervnek gyors megvalósítá­sát segít, ami valamennyi nagybátonyi bányászdolgozó szivevágya, az új város felépítése, annak a városnak felépítése, mely része a szocialista Magyarország megteremtésének. De a terv örökké terv marad, ha csak ábrándozunk, ka várunk, hogy mikor lesz az valósággá. A 1erv teljesítése — harcot jelent. A Nagybátonyi Szénbányák dolgozói, fizikai és szellemi dolgozói nem a maga országát építő dolgozó öntudatával harcolnak. A nagybátonyi vállalat sokezer tonna szénnel adósa a dolgozók államának és ezzel lényegében tervünk teljesítését, az új bányászváros felépítését akadályozzák. A Nagybátonyi Szénbányák dolgozzói büszkék lehetnek rá. hogy a Terv­ben város épül ott, ahol a teke nyomort jelentett a felszabadulás előtt. Kiss József és a hozzáhasonló fiatalok nem emlékeznek már a proletársors nyomorára, de az idősebbek még igen. A város pedig épül. ami jelenti, hogy a Nagybátonyi Szénbányák dolgozói is teljesítsék a széntermelés tervét. A város felépítésének 1erve törvény, tehát meg kell valósítani. All ez a széntermelés tervére is. Hogy 1954-re felépüljön a bányászváros, teljesíteni kell a Nagybátonyi Szénbányáknak, is, a széntermelés felemelt tervét. A határosat valósággá válik 10 hónappal ezelőtt, 19-50 november 26-án jelent meg Pártunk és a minisz­tertanács határozata a szénbányászat fejlesztéséről. A határozat arra a fon­tos feladatra épült, amely szénbá­nyászatunk előtt van. a felemelt ötéves terv megvalósításában, emellett pedig olyan intézkedéseket írt elő, amelyek­nek megvalósítása kifejezi a szénbá­nyászoknak kijáró megbecsülést. Pár­tunk és kormányunk szüntelen szerető­iét. figyelmét mutatja a határozat Kö­vetkezetes végrehajtása. A bányásza, inkról való gondoskodás .negyében haj­tottuk végre itt, Nógrádmegyében is a határozat egyes pontjait is. A hatá­rozat előírja: ..Azoknak a föidalatt dolgozó műn. kasoknak, akiknek egész hónapban nincs igazolatlan műszakink . . . telje­sítményjutalmat kell adni.“ Megyénk bányászai közölt is már nem egy olyan van, akiknek az ebnult S hónapban juttatott premium összege messze felülmúlják az elmúlt évi jutta­tások összegét. Déli-bányán Simon Miklós sztahanovista, vájár például f;z elmúlt hónapban az alapkeresetén fe­lül 556 forint termelési jutalmat ka­pott. Ugyanígy Tóth Mihály jó mun­kájáért 714 forint premiuban része­sült. ,.Azokat a . - - szénbányászokat, akiknek egész éven át igazolatlan mű. szakmnlasztásnk nincs. minden év­ben . . . lnjség.jutalomban kell része, síteni.“ Szeptember 2-án, az első Bányász­napon a Zagyvái Szénbányáknál 114 dolgozónak közel 363.000 forint hűség­jutalmat fizettek k'i, a Kistoronyéi Szénbányáknál ez az összeg majdnem eléri a 7S3.000 forintot. Irénb.inyán Kecskés kőmár István 540. Tiribesak- nán Iliósi Pál sztahanovista 541. Mav- gittárón Bókád ifj. Pál pedig 541 fo­rint hűségjutalmat kapott. A hűségju­talom mellett a megbecsülés kifeje­zésre jut abban is, hogy vájárjaink a bérkategóriában az elsők közé korúi-- tek. Augusztus hónapban januárhoz vi­szonyítva Délibányán 20. Mizserfán 15, Kistelken 16, a vizslás! üzemnél pedig 9 százalékkal emelkedett az át­lagos vájárkereset. A határozat kimondja: „A földalatti munkán dolgozó munkásokat és mű­szakiakat munkaruhával és lábbelivel kell ellátni/1 A munkaruhák és lábbelik osztását már kora tavasszal megkezdték bánya­üzemeinknél. Margittáró üzemnél eddig 214 dolgozó kapott teljesen díjtalanul munkaruhát, 117 pedig lábbelit. A ha­tározat értelmében azért kapták telje, sen ingyen, mert az elmúlt évben egyetlen igazolatlan műszak mulasztásuk sem volt. A határozat a műszakiakat is ikon közelről érinti. Előírja, hoav: ..a mér nököket ... a lehetőséghez képest mentesíteni kell ... a.z adminisztráci­ós munkától, hogy idejűi: jelentős ré­szét a bányában tölthessék.“ Moskáfc elvtárs Salgóbánya üzemve­zetője elmondja, hogy amióta üzemfu- nököt állítottak be, aki az adminisztrá­ciós munkával, foglalkozik, hetenként 4—5 napot tud a bányában tölteni és ennek nem kis része van abban, hogy az üzem augusztus havi tervét 105 szá­zalékra teljesítette. A nagyobb termelés pedig az ő fizetésében is jelentkezik, mert alapbéren felül 25 százalékos pré­miumban 'részesült, ugyanakkor terven fejül több szenet adtak & népgazda­ságnak. .... A határozat kitér a bányák fokozot. tahb , aéiysité-sóre: ...A bányagépek gyártásának tervét 10.' 1. évre az ff-.10 háromszorosát meghaladó mértékben kell megállapítani.“ Ez már a gyakorlatban is jelentke­zett. Nézzünk meg néhány számadatot, a Nagybátonyi Szénbányáktól. A hatá­rozat óta üzembe helyeztek 5 kompresz- szort. amelyből 3 szovjet gyártmányú. Továbbá 270 folyóméter kaparószalla- got, egy gumiszállitó szállá got. 3 darab új rázócsuzdát. 00 fejtökaíapűcs köny- nyíti bányászaink munkáját, 22 fúvó­gép gyorsítja a termelést, A fúrógép pl. négyszerte gyorsabb, mint a kézi- furás. emellett égy tizedét veszi igény­be az ember fizikai erejének. A Zagy­vái Szénbányák' most kaplak egy telje­sen új Szeműn-féle réselőgépet, a Szov­jetunió pedig 10 új fúrógéppel sietett a zagyvái bányászok segítségére. ».A Tiányaüzemí munka biztosítása, nak fokozása érdekében a . . . bánya, rendészet elsőrendű feladatává. ez,ck fokozott ellenőrzését“ — kell tenni. Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Amíg a tőkés semmit,, vagy nagyon keveset törődött a. bányászokkal ná­lunk a határozat értelmében egymás­után alakulnak meg a munkavédelmi bizottságok. Önműködő csillcfogó ké­szülékeket helyeztünk el Karancslcjtő- sön a balesetek megelőzése végett, de ezt tovább terjesztjük a többi lejtős- aknákra is. Az üzemeknél balesetelliá* rííő tanfolyamokat szervezünk, rövide­sen pedig- egészségvédelmi szűrővizs­gálatok indulnak meg. A Zagyvái Szénbányáknál augusztusban januárhoz viszonyítva 12 százalékkal csökkent a balesetek száma. Pártunk és kormá­nyunk gondoskodása folytán, Csökkent a fejsérülések száma is, mért bányászainkat nagyszerű bŐT.sapkákkal láttuk ej. A Magyar Népköztársaság Érdem, érme, illetve. Érdemrendje különbölő fokozatainak adományozását i?.ia. elő a határozat azoknak a bánjászoknak, akik huzamosabb idő óta a szénbánya, szálban dolgoznak. A Kistereuyéi Szénbányáknál 1387 • dolgozót tüntettek ki. a Zagyvái Szétt- l anyáknál pedig 80 fő kapott Közi ár* sasági Érdemrendet; jó munkája elis- méréséképpen. Simon Miklós sztaha­novista vájár a Köztársasági Érdem­rend arany fokozatát érte ei. Kozik István ktaraneslejtősi bányász a tő­kés világban nem nagyon számíthatott volna arra, hogy 40 év titán közel .1000 forint, Yadasi Lajos aknász 23 évi munkássága után 1200 forint juta­lomban részesüljön. A határozat erről is intézkedett — és mi végrehajtottuk. A határozat előírja, hogy ..1951 véj ívéi a: további 2.000 lakást é.s 2.000 sze­mély elhelyezését szolgáló legény, szállót kell építeni.“ Egyre jobban bontakoznak ki a nagybátonyi bányászváros körvonalai. Ezidáig már felépült 4 drb 2 emeletes és 3 drb 3 emeletes épület,, összesen 148 lakással. Most folyik újabb 2 drb 3 emeletes ház építése, amelyekben 70 bányászcsalád nyer modern, kényelmes otthont. Épült még S5 kis családi ház a Dózsa-telepen, az új városban pedig 2 drb 104 személyes legény-szálló. Tgy valósul meg napróí.napra V«. vftkezetesen bányászaink javára a ha­tározat. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Pártunk év kormányunk úgy határozott, hogy 3951-ben 20 szá­zalékkal ^ kell növelni a széntermelést a múlt évihez képest. A megbecsülést kifejező jogok mellett a kötelességeket is felsorolja és bányászainknak, műszaki vezetőinknek minden erejükkel arra kelj törekedni, hogy ugyan olyan kö­vetkezetesen végrehajtsák a kötele­zettségeket. mint ahogy Pártunk és kormányunk a határozation lefektetett jogokat megvalósítja. Bánváink közül Például Szurdok évi operatív tervéből 4. Torclas 5, Vizslás pedig több mint 2 százalékkal adós. amit az évi terv 1cl- ivsítése mellett törleszteni kell. Ezt is előírja a határozat! Műtő! tarlóit a Bólorérié&esitő V. saMar'áni fiáira Szeptember 15-én a Bútorórtékesítö Vállalat salgótarjáni (14. számú) fiók­jában a vállalat vezetősége bútoranké- tot tartott. Az ankéton megjelentek üzemek, vállalatok dolgozói — a vásár­lók. A Butorértékesítö Vállalat részé­ről központi kiküldött ismertette a megjelent dolgozók előtt az ankét je­lentőségéi. „Azért van szükség az an­két megrendezésére (az egész ország­ban szeptember 1—30. bútor hónapot tartunk), hogy á dolgozókkal megis­mertessük a vállalat készítményeit, annak minőségét, sőt a vásárlás felté­teleket is. Szükséges az ankét azért is, hogy a dolgozók, a vásárló közönség megmondja véleményét a bútorokról, hogv így a válla’at jövő évi tervét a bírálat alapján hajthassa végre“. Nemes elvtárs a beszéd, további ré­szében az OTPA utalványra való vá­sárlás kérdésével foglalkozott. A fii nyezétt és típusbútornál IS hónapos konyhabútornál 9 hónapos a részletfi­zetési kedvezmény. A fényezett és tí­pusbútor vásárlásánál az áru árának 30 százalékát, a konyhabútornál 25 százalékát kell a vásárláskor lefi­zetni. A beszámoló után a megjelentek nyilván,tották ki véleményüket, majd a vállalat vezetősége kérte a megje­lent dolgozókat, hogy szervezzék meg ix Bútorértékesítő Vállalat mintatér- mének csoportos látogatását, hogy a dolgozók megismerhessék a vállalat készítményeit. — AZ^ ÖTÉVES TERV KISKÖNYV. TÁRA című sorozatban megjelent Sán­dor András fiatal írőj* a „Híradás a pusz. tárói” c. nagyszerű könyv szerzőjének Dunapenteléről „Az új város” címmel írt kisregénye. A kisregény ára: 1.60 forint, valamint Szüdi György a szén csata hősei­nek életéről írt elbeszélő költemény­eimé: „Bányász vagyok”. Ara: 80 fillér. Két levél a katonaéletről kedés, napszámoskodás után, 19 éves koromban kerültem le a bánya mé. lyére. Saját bőrömön ta­pasztaltam, ami annak idején kijárt egy bá­nyásznak. 1 órás gyalog­lás után az elhanyagolt, sáros, lucskos, gázos, ösz- szetöredezett bányavága­tokban kellett keserves verítékkel dolgoznom, hogy éppen éhen ne pusz­tuljunk. 1 Pedig dolgoztam akkor is. Megszámlálhatatlan azoknak a csilléknek a száma, amelyet a. berozs" dásodolt tengelyük mi­alt, csak háttal tudtam, lépésről.lépésre kitolni. Ha az elhanyagolt, víz­től kimosott, rossz vasút­ról kiesett a 10 mázsa szénnel megrakott csille a tengelyig érő sárban, egyedül kellett visszaten­nem a sínre. Ilyenkor nem egyszer hátamról a bőr a csille oldalán maradt. Az ácsoláshoz szükséges 3—5 méteres rönköket dere­kamhoz csatolt láncón, négykézláb menve, más­fél kilométer távolságról, állat módjára, vonszoltam be a fejtőbe. De mindezt nem tudtam miért, mert fizetésnél a levonások után alig kaptam hgy pár fillért kézhez. Lakásunk füstös, sötét és nedves volt, a gyerekek beteges, kedtek. De nem törődött mind­ezzel Vida Jenő, csak az­zal, hogy minél nagyobb hasznot vágjon zsebre a mi keserves munkánkból. Arra azonban nagy gond­ja volt, hogy még a szava, zati jogot is elvonja tő­lem, csupán azért, mert bátyám az illegális moz­galomban résztvett és én szimpatizáltam ezzel a mozgalommal. Lenéztek, megvetettek mindenütt, mert „piszkos bányász” voltam. Ha leültem a vo­C zeptember 29.én ün­^ nepeljük első alka­lommal hazánkban a Nép­hadsereg Napját. Azt, hogy ünnepelhetünk és azt is, hogy a felszabadu­lás előtti hadseregből — amely sokszor a kizsák­mányolás ellen harcoló munkások harcainak el- fojtója volt — Néphadse­reg, a dolgozok hazáját védő hadsereg lett a Szov­jetuniónak, a Sztálin elv­társ vezette Vörös Had­seregnek köszönhetjük. Ha napjainkban a sza. badságra hazatérő kato­nákkal elbeszélgetek, örömmel hallom, hogy mennyire megbecsülik a rapgnélküli katonákat is Néphadseregünkben. Én a Horthy-rendszerben vol­tam katona, amikor min. den szép és jó az ország­ban a gazdagok, a dolog- tala,noké volt. A hadse­reg is az övék volt. Hor- thyék idején a hadsereg a gazdagokat védte, a dol­gozókat elnyomta. Én 1942 október 5-én natban, hazautazva a sicht, ről, a polgárok felálltak mellőlem. Szinte nem. is éreztem magamat ember, uek. Szerettünk volna vál­toztatni ezen a helyzeten, de nem volt elég erűnk hozzá. A Szovjetunió se­gítsége volf szükséges ah. hoz, hogy a dicsőséges Vörös Hadsereg véráldoza­ta árán meghozza ré­szünkre a szabadságot. Kormányzatunk felhí­vására megindult a szén-_ csata. Most már a csille is könnyebben szaladt, a csákányt is mélyebbre vágtuk, mert tudtuk, hogy a vérkeringés az ország iparában szén nélkül nem indulhat meg. Megválto­zott az államhoz való vi­szonyunk. A bányáinkat rendbehoztuk, most már tényleg magunknak. A Szovjetuniótól kapott ré­seié, fejtő- és fúrógépek segítségével, Pártunk út­mutatása alapján megin­dítottuk a tatabányai VIII-as aknában a 35-ös csapatunknál a szocialis­ta munkaversenyt. A munkaversenyt meg is nyertük. Ezért pénzjutal­mat kaptam, elővájirunk pedig élmunkás lett. Ta­lán én is az lettem volna idáig, ha 1949 tavaszán Pártunk hívó szavára nem kerültem volna katonai tiszti iskolára. Most már megnyílt a lehetőség a ta­nulásra. Felejthetetlen él­mény marad számomra, amikor a tiszti iskola el­végzése után, a fölavatá. somnál letehettem a dol­gozó népemre a tiszti es­küt. Szükség volt ránk munkásokra, bányászokra a hadseregben is. Szükség volt azért, mert Púlffiék, a nép esküdt ellenségei az egész hadsereget a tőkés rendszer visszaállításának eszközévé akartak tenni. Pálffiék, Borfiák és Raj. kék kiebrudáiása után lett a hadsereg valóban a nép hadserege; amikor ★ vonultam he. Salgótar­jánba. Az állomáson már vártak bennünket — egy lovaskocsi, mely a katona­ládákat vitte és egy sza­kaszvezető, akinek veze­tésével bevonultunk a laktanya udvarába. Más­nap felszereltek, megkap­tuk a ruhát, ami foltos és rongyos volt. Egy gomb sem volt rajta. Megkap, tűk a bakancsot is, egyik nagyobb volt, mint a másik, a sapka zsíros, mocskos. A bánásmód sem volt emberi. Egy alkalommal mert nem vittem fel a kávét az őrvezető úrnak, 10 feküdj, kúszás a na- possszobáig és vissza. — ez volt A büntetés. Meg­történt az is, hogy a szobaküldönc nem takarí­tott ki rendesen. Egy szál gyufát a szobában felejtett, büntetésből díszebédet kaptunk. Mi­ből állt ez? Emberkín­zásból. A sisakra kellett állni, a csajka a földön volt és így kellett ebé­Pártunk egyik legjobb harcosát, Farkas Mihály elvtársat küldte . a hadse­reg élére. Ez a hadsereg a dolgozó nép hadserege. Itt nemcsak a legénység, hanem a parancsnoki kar zöme is a dolgozó nép fi3, vér a véréből, hús a húsá­ból. A fiataloknak korlát­lan lehetőségük van arra, hogy bármelyik katonai rendfokozatot elnyerhes­sék. Eltűntek a tisztek és honvédek között a válasz, falak. A tisztek és a hon. védek érdeke azonos, dol­gozó népünk, Népköztár­saságunk, hazánk védelme. Néphadseregünk har­cosai szeretik, tisztelik parancsnokaikat. Katoná­ink rajtunk, a kommu­nista parancsnokokon ke. resztül ismerkednek meg és kerülnek közelebb Pár­tunkhoz. A Pártot szere­tik, tisztelik harcosaink, mert a Párt mindenben segíti őket. A Párt szere, tetőnek ragyogó példáját láthattuk, amikor harco­saink többnapos esőzés alatt szüntelen ázva is: „a Pártért, Rákosiért! jelszóval indultak lelkesen rohamra a gyakorlótereken. Harcosainkat nem a. saját és. más népek elnyomatá­sára, hanem ellenkezőleg, szeretett dolgozó népünk szabadságának biztosítá­sára, hanem ellenkezőleg, boldog együttélésének fej­lesztésére, megerősítésére szervezzük és neveljük. A mi szeretett szülő anyánk, dolgozó népünk, amely jól emlékszik arra, hogy miként fojtotta vér­be megmozdulásait Hor­thy fasiszta államgépezete, most büszke örömmel fin. nepli a munkásosztály ha* talmit védelmező had­seregét, a szeptember 29-én tartandó Néphad­sereg Napját­Kutenics József százados. Salgótarján delhi. De Hogy egyben szórakoztassuk a pa­rancsnokainkat egy ka­nál leves után egy nótát is kellett énekelni, — Ez volt a díszebéd. Hadseregünk, a felsza­badító Szovjet Hadsereg példájára, — a dolgozó­kat védő hadsereg, a nép hadserege. A tisztek is, közlegények is a dolgozók soraiból kerülnek ki. Megbecsülik, szerelik egymást. Egy a célja tisztnek és legénységnek egyaránt: a béke. ötéves tervünk védelme. É? mert igaz ügyért harcolnak — legyőzhetetlenek. A Nép­hadsereg legyőzhetetlen­ségének példája a Szovjet Hadsereg fa­siszták elleni igazságos háborúja. A Néphadsereg Napján szeretettel köszöntjük Néphadseregünk katonáit es tisztjeit, békénk védő’ seregét 1 Telek Fde sztahanovista ládagyáró zagyvapálfalvai üveggyár A. Néphadsereg Napjáig min Jen fiatal szerezze meg az 1951 . évi MHK jelvényt Szeptember 29-c, Néphadseregünk nap­ja, amelynek méltó megün­neplésére a megyei DISz.liizottsóg MllK három tusa versenyt rendez, azzal a céllal, hogy minden nógrádinegyei fiatal megszerezhesse Néphadseregünk napjáig, szeptember 29-ig az MHK-jelvényt, A három tusa verseny feltételei: az összetett verseny három számból áll, amit az alapszervezetek a helyi sportkör veze­tőségével közösen a helyi körülmények­nek megfelelően állítsanak, össze. Java­solt versenvszámök: l. Gyorsított menet- gyakorlat. Férfiaknál 8. nőknél 5 kilo­méter. 2. Mezei futás. Férfiaknál 1 kilo­méter, nőknél 500 méter. 3. Akadálypálya leküzdése (ahol van építve). 7. Úszás (ahol van uszoda). 5. Kerékpározás. Fér. fiáknál 20, nőknél 10 kilométer. 6. Grá­nátdobás. A verseny győztese az. aki a legkeve­sebb pontot kapja. Az első egy pontot, a második két pontot, a 10. tíz pontot kap. Tehát a kapott pontok száma meg­egyezik a versenyző helyezési számával. A verseny lebonyolításáért DISz .alap- szervezeteink felelősek. Munkájuk jó el­végzéséhez szükséges, hogy a járási Test­nevelési Sportbizottságokkal vegyél„• fel a kapcsolatot cs kérjék azok segítségét. A vers—tv első helyezettjét a megyei DISz-bizottság a jegyzőkönyvek beküldése alapján oklevéllel jutalmazza. DISz alap- szervezeteink feladata ezen a téren, hogy a helyi sportkör vezetőségével az MJ1K- próbáztaló bizottsággal beszéljék át a verseny megszervezésének problémáját, hogy hol. mikor, melyik sportszámból jognak próbázni. Szervezeteink a munka jó elvégzése érdekében hívják ki egymást versenyre Legyen ez a verseny a dolgozó fiatalok tömegének a sportba való be­kapcsolásának versenye. Kapcsolják össze szervezeteink a ver. senyt a tagság létszámának növelésével, erősítésével, hogy az új tagkönyvet min­den új, becsületes fiatal kezéhez tudja kapni. A DISz vezetőségének tagjai jár­tának elöl jó példával a ' nemes vetélke­désben. Legyen jelszavunk: „minden dol­gozó fiatal a Néphadsereg napjáig meg­szerzi az 1951-es évben az MHK-jel- vényt.” VINCE ISTVÁN megyei DÍSz-bizottság • sportfelelös

Next

/
Oldalképek
Tartalom