Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-22 / 39. szám

ELÉRT EREDMÉNYEINKRŐL — RAGYOGÓ LÖVŐNKRŐL

Az urak elsorvasztották, ötéves tervünk mezővárossá fejleszti Szécsényt

lz loolyvSIgW szép területet, melyet a történelem folyamán a legrégebbi írások szerint a már erősen megrozs- -dásodott lapon „Terra Zcehcn“ — Szé- csény fölélje — néven jegyezlek fel. Üzen földterületnek szépnek és gazdag tei-mőföldnek kellett lennie, különben MKathyz, Ákos, Zaách“ nemzetségi ,,királyi vérbe olvadó leszármazó;“, nevezetesen Csák Máté, Vatha és Zaáeli Te. licián aligha küzdöttek volna Szécsény birtoklásáért hosszú századokon keresztül. A későbbiekben az 53-16 kh. földterületért a gróf Forg-áehok, ezt megelőzően Kaceik (Széesényi) Tamás. Pulskik, majd később 1900-as évektől dr. Gross Jenő és Vanosó Bélák viaskodtak. Az összterületnek csaknem 2/3-át őki uralták, de a szorgalmukról messze földön híres szécsény( dolgozó parasztok a felsoroltak ellenére is inár 3723-ban mezővárossá fejlesztették lakótelepüket, Szécsényt.

libben az időben már mérföld lépésekkel fejlődő és egyre szépülő község elvitatlialatlanul megérdemelte volna a múlt rendszertől, hogy ide egy üzemet állítottak volna fel a fiatalságnak megélhetőségénefc biztosítására, ne legyen arra kárhoztatva.,, hogy Szé- csénybő] kivándoroljon, mert miután a földterületnek csak kis hányada volt a dolgozó parasztság kezében,, ez következett be. Igaz, hogy az lS90-es években, amint arra konkrét adataink vannak, a Gácson létesített posztógyár majd később a Füleken épült zománc- gyár Szócsénvbe volt tervezve s irányozva, azonban a község bitorló urai nem engedték megvalósítani és teljék ezt azért, hogy földbirtokaikat továbbra ás éhbérért -dolgoztathassák. Ha ezek a gyárak itt. megépülhettek volna, úgy jobban meg kellett volna fizetniük a cselédjeiket s ezért ezt, születése előtt megfojtották. Van arra is élő példa Bzóösényben, hogy Gross Zsigmoud, a környéket bitorló földesúr cselédjének gyógyszerét (12 Korona) nem váltotta ki, illetve a kiváltás ára fejében a cselédjének a párnáját vitte el.

Kétségtelen tényként megállapíthatjuk tehát, hogy az úri Magyarország nem adott semmit Szécsény községnek, azonban annál többet követelt. A szé- esényiek tehát a fentebb említed. okok núat kénytelenek voltak más . városba menni, ahol némileg jobban tudtak- ke. resni, amelynek következtében Nagyi Szécsény mezőváros 1907-ben községgé fejlődött vissza.

ifóvéssel U’éilü ezt követte az 1914— 39.18-as világháború, amely a kapitalista törekvésekért 117 halottat követeit a községtől. Az áik-os emlékű Borthy-rendszer községünket tovább sorvasztotta Amíg az 1890-es anya- könyvek még 180—190-es születésekről tanúskodnak, addig az 1923—1908 köLeplezzök le az ellensége!

Ay. ellenség nem alszik. Változatos fegyverekkel támadja népi ti ein okra. tikus rendünket, szocializmust építő munkánkat.

Etryik kedvenc fegyvere a rémhír _ keltes és terjesztés. Ezzel nyugtalanítja a dolgozók meglehetősen széles tő megélt és iparkodik elterelni a Uolgo. zók figyelmét a termelő munkától.

Az utóbbi időben Salgótarjánban sokan lettek áldozatai az ellenséges híreszteléseknek. így pl. elterjedt annak a híre, hogy a magánháztartások álal hizlalt sertéseket csak a vágóhídon lesz szabad levágatni és azokból a tuiajdo nosok majd csak a fejadagjaikat kap. iák meg.

Az öntudatos dolgozók azonnal látlak, hogy ebből a hírből a kulák-láb lóg ki. A sertés vágások rendje a múlt evifcez képest semmit sem változott. Csak az anyasertések levágása esik korlátozás alá, de. a földdel nem bíró dolgozók ez alól » korlátozás alól is kaphatnak a tanácstól felmentést. Egyébként^ a múlt évihez hasonló mennyiségű zsír beszolgálatása mellett minden család^ otthon maga vághatja le saját hizlalást! sertéseit. A vágásra a* engedélyt a családtagok számától függően a helyi tanács adja meg egy, ketfn vagy több sertésre.

Bár a zöldségef bőven termő hóna »ok már elmúltak, mégis, hogyan bokrosodotí ki a legdnsabban a kö. vetkező zöldség: az a rémhír kapott lábra ugyancsak Salgótarjánban, hogy ..zöld hónapokat“ fognak szervezni, amelyek keretén belül a dolgozók majd lemondanak egy.kettő havi húsfejadagjaikról és helyett*., vállalták, hogy túluyomórés/f zöldfélékkel, főzelékkel fognak táplálkozni.

Ehhez a rémhírhez pedig már nem kell külön magyarázat, hogy milyen ostoba kitalálás.

A dolgozók kötelessége és érdeke. hogy az ellenség álta* megtévesztett dolgozó társaikat felvilágosítsák, hogy világosan lássa mindenki, az r>, dolao vő is. aki rövideíd).hosszabb időre felült az acsarkodó ellenségnek. hogy ’ ezek a rémhírek ostobák ugyan, de nem veszélytelenek. Súlyosan ártanak a kevésbé öntudatos rétegekben, a szocialista fegyelemnek, fölemelt 5 éves terv végroha itandó építő munka ered. ményességének.

Ezért azonnal vissza kell verni eze két az ellenséges akciókat. de meg kell mögötte keresnünk az ellenséget ’ is és le kell azt lonWni. Az ellenséget juttassuk el méltó helyére, a dol- ' gozó nép ökle keményen sújthasson | le reá*

\ Juhász Gizella

▼árost vb. elnöke.

zötti bejegyzések száma a megnöveke- dett iák osság mellett 90—S0 és 70. — Nem csoda, hiszen 80 filléres napszám, ra nem lehet családot alapítani. Községünk dolgozóinak 2/8-a éli bérért dolgozott, vagy munka nélkül sokszor heteken át tengett. Az 1934-ng években már annyira fajult a helyzet, hogy a község akkori vezetősége félve a napnap mellett növekvő elégedetlenségtől, úgynevezett ,/ínség munkákra” az államtól pénzt kért és így n nyomortól elsorvasztott dolgozók egy héten 4—5 pengőhöz jutottak. Ilyen körülmények közölt [kergette a szegény dolgozókat az igazságtalan második világháborúba Horthy, melynek következtében a község 208 fiát veszített el.

n$mel SS-filt & Oiagyar fasiszta pribékjeik 1944 utolsó hónapjaiban a már amúgy is kiszipolyozott éa a háború életkörülményei közepet!o amúgy is megkínzott, kiéheziett lakosságnak meglévő kis javait kifosztotta, marháit elhajtotta. .1944 december 28-an a sokezer km-ről jövő dicső Vörös Hadsereg hősi harca nyomán felszabadult Szécsény község is. 1945-től kezdődően gx, Szovjetunió Vörös Hadseregének- állandó támogatása és segítsége révén indulhatott meg csak az élet. A hatalomra jutó, vezető munkásosztály következetes harca, nyomán elértük, hogy a 3700 k. holdat bitorló dr. Gross Jenő birtokát közel 400 . kisparasztnak

osztottuk» ki. Megindult az élet, s a becsületes, szorgalmas munka nyomán egymásután tűntek el a romok s a 3 éves tervév alatt az összes háború ala t (- keletkezett károk eltűntek, annak ellenére, hogy a fasiszta dúl ás következtében az épületek 75 százaléka megrongálódott. A középületek hatalmas állami beruházásokkal megújultak, amelyekhez sokban hozzájárult a Szovjet Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyi parancsnoka, Alexander Mihajlovics Sersznyev alezredes elvtárs, aki gépkocsikat bocsájtott a

község vezetőségének rendelkezésére anyagszállításra. A középületeket, hivata lókat, a tanácsrendszerrel a nép fiai vélték jogos birtokukba és ma ezek vezetik és irányítják nemcsak Szécsény községet. hanem az egész járást.

Már ötéves tervünk első éveiben kaptunk 60.000 forintot napköziotthonra, 32 ezer forintos beruházással népmozit, 57 ezer forint értékben népkönyvtárat. 62 ezer forintot minta sportkör létesítésére és most napjainkban épül 100.000 forinttal új kultúrházunk, mely arra van hivatva, hogy falai közt a Szovjetunió példamutatása nyomán a szocialista kul- túrforra,dalom ügyét előbbre vigyük. Ezen túl megnyílt a mezőgazdasági technikum liidőbcLCggondozó intézet. Dolgozó parasztságunk legnagyobb örömére gépállo más is létesült, meg állami gazdaság, amely a szocialista, mintaszerű gazdái kodásra tanít bennünket. Üzembe helyez ték a téglagyárát is, amely kereseti lehe tőséget biztostí. Megalakul ezévben a tér melőcsoport is, amely nagy lendülettel halad előre, különösen Sümegi János pa rasztküldött Szovjetunióból való haza térése után. De nehéz lenne felsoroln azt a sok házat, rádiót, kerékpárt és egyebeket, amiket a szabadság mellett kaptunk.

Kanunk Ólé* az ötéves terv ke. relében egy artézi kutat és egy népfürdőt 150.000 forinttal. Tudják ezt a dolgozó parasztok és örömmel nézik, hogy községünk egyre szebb, parkírozott és tetszetősebb lesz. Elbeszélgetve velük, busz kén mondják, hogy Nógrád megye összes községei között a legtöbb gabonát adtuk a hazának (50 vagont! és most is versenyben harcolunk új begyűjtési tervünkért, a 60 vagon teljesítéséért. Szécsény dolgozói szorgalmas munkával harcolnak azért, hogy Pártunk és kormányunk támogatásával ismét várossá fejlődjön és mielőbb a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépve a fejlődésben soha nem látott lépésekkel haladjunk előre.

TÓTH SÁNDOR v. b. elnök

A múltban szolga voltam, most ragyogó jövő áll előttem

|Z edves Elvtársak!

^ Elmondom most nektek, hogyan éltem, fejlődtem, míg eljutottam odáig, hogy a DISz-ben mint szervező titkár dolgozhatok. Mi fiatalok tisztán látjuk a múlt és á jelen közti különbséget. Én még gyermek voltam a felszabadulás előtt, de tudom milyen keserves volt a dolgozó sorsa a múltban. Szüleim cseléd, emberek voltak Sváb Sándorné 10.000 holdas birtokán. A mi sorsunk sem volt jobb a többi sok-sok ezer cselédemberénél. Csak 4 elemit tudtam elvégezni. 13 éves koromtól Pesten szolgáltam, azután pedig idehaza a református papnál. Később az erdőgazdaságnál dolgoztam, ahon. nan egyhónapos erdőgazdasági iskolára küldtek. Onnan kikerülve mint erdészgyakornok dolgoztam. Most pedig a tanács közellátási osztályán igyekszem jó munkát végezni. Az én élelem és minden becsületes dolgozó fiatal élete sokkal szebb, tartalmasabb szüléink életénél, fiatalságánál. Meg van adva minden lehetőség, hogy fejlődjünk, művelt emberekké váljunk. Én még szolgáltam, amikor beiratkoztam a DISz-be. Azóta már naayon sokat tanultam. Rendszeresen eljártam a gyűlésekre, ha megbízlak valamivel, igyekeztem jól elvégezni. A Párt és a DISz vezetőségének, a tagoknak segítségét mindig éreztem. Ha valamit nem jól végeztem el. megbíráltak, elmagyarázták hogyan csináljam, segítettek, hogy jobban tudjak dolgozni. Először pénztári ellenőrnek választottak ,

meg, később agitációs felelősnek. Most a párt- és a DISz-tagok bizalmából mint szervező ‘titkár dolgozom a DISz-ben A vezetőség többi tagjaival együtt azt tartom legfontosabb munkának, hogy minél több fiatalt tudjunk bevonni és jól előkészíteni az agitációs munkára. így meg tudjuk győzni a falu dolgozó pa rasztjait arról, hogy a nép állama csak az ő javukat, egész dolgozó népünk javát akarja, amikor arra kéri őket, hogy szakítsanak a régimódi, nem kifizető egvérii gazdálkodással és fejlődő iparunkkal lépést tartva, társasgazdálkodással műveljék meg földjüket. Már eddig is 20—25 DISz-tag segít rendszeresen a Pált népnevelőinek ebijen a munkában és többen közülük úgy indulnak felvilágosító munkájukra, hogy a listán az új tszcs-tagok között már az ő nevük is ott van.

Nekem minden vágyam az, hogy ápolónő lehessek. Tudom, hogy ez a vágyam teljesülni is fog, csak várnom kell, mert még nem vagyok 18 éves és addig nem vesznek fel a tanfolyamra. ígérem, hogy addig is és azután is, mint ápolónő úgy fogok dolgozni, hogy hasznára váljak dolgozó népemnek és mindig a Párt út" mutatásai szerint fogok dolgozni, akkor biztosan be is tudom váltani ezt az ígéretemet.

Hajdamár Júlia Diósjenő

Sztahanovista lettem, — így köszönöm meg Pártunknak a dolgozó nők megbecsülését

Tp érjem is, éh is a Tűzhelygyárban dolgozunk.. Szívből dolgozunk, mert tudjuk, hogy a jól elvégzett munka nemcsak az ország, hanem saját magunk érdeke is.

Férjemet 1948.ban jó munkája elismeréséül élmunkás jelvénnyel tüntették ki. A jelvény ugyan neki szólt, de én is nagy büszkeséggel jogadtam. Mindjárt arra gondoltam, hogy Pártunk harcainak eredménye, hogy a nők egyenjogúak a férfiakkal és én is kiérdemelhetem munkámmal ezt a kitüntetést. Minden szándékom az volt, hogy bebizonyítsam, méltó élettársa■ vagyok fér jeninek.

1951 február 23-án kisfiámat beírattam az óvodába. Miután kisfiamnak gondját, viselik, még nyugodlabban végzem munkámat.

Lelkiismeretes munkámnak meglett az eredménye. Megkaptam a sztahanovista kitüntetést. A kitüntetés nem azt jelenti számomra, hogy megállók és gyönyörködöm eredményeimen, hanem továbbra is azon igyekszem, hogy munkámnak mindenkor eleget tegyek. Kitüntetésem után jön az Alkotmányunk megünneplésére indított verseny Én is csatlakoztam ehhez, mert az Alkotmány a munkához való jogon kívül biztosította számunkra, nők szó. mára a férfiakkal való egyenjogúságot. Ennek tudata lelkesített a munkában. A

verseny kiértékelése után megkaptam az öntöde legjobb magkészítöje zászlaját és még 300 forint pénzjutalmat is kaptam. Most pedig korszerű, új lakásban lakunk, és amikor munkánk végeztével hazamegyünk. Jóskával együtt gyönyörködünk lakásunkban, mert bizony semmivel kerültünk egybe és most már vettünk szép háló szobabútort, függönyt, szőnyeget és még nagyon sok mindent. Sok lenne így felsorolni. És mindezt, emberréválásunkat a Szovjetuniónak. Pártunknak, Rákosi elvtársnak köszönhetjük, mert a Szovjetunió. Pártunk nélkül soha nem lett volna egyenjogúság Magyarországon, nem lén- nénk munkánk után megbecsülve.

Férjem élmunkás, én sztahanovista magkészítö vagyok. Úgy érzem. akkor köszönjük meg a Pártnak, Rákosi elv- társnak jogainkat és úgy védjük meg ezeket, ha mindennap lelkiismeretesen elvégezzük munkánkat. Reggelenkint, amikor a munkához fogok, Józsikánkra, szép lakásunkra és ’ a nők egyenjogúságára gondolok. Éhnek intelmében végzem mindennap örömmel, lelkesedéssel munkámat.

Egner József né

> sztahanovista magkészítö

i Salgótarján, Tűzhelygyár

TERVÜNK — JÖVŐNK

A salgótarjáni megyei tanács háza modellje a: Ötéves terv-kiállításon

Mi épült ezen a héten megyénkben?

Drég,elyp?Jánkon elkészült egy községi híd 114 ezer forint költséggel. Balassagyarmaton a

Gépjavító Egyesülés részére szerelőműhely, irodahelyiségek cs kultúrház, mintegy 200.000 forint beruházási költséggel. Kisterenyén 4 db .150 köbméteres síló építése

35.000 forintos, ugyanakkor egy 60 személyes vidéki munkásszállás 150

ezer forintos összeggel, Szentkúton 2x2.500 férőhelyes várost ellátó csi- benovelő 160.000 forinttal, ugyanott kétszer 500 férőhelyes libaól 80.000 forinlttaj. Magyarnándor- ban 2-szer 2.500 férőhelyes várost ellátó csibenevelő 160.000 forint, 2 db 150 köbméteres tégla- siló 17.000 forinttal. Szécsévben elkészült egy 250 féfőhelves kocaszállás, amit az állami gazdaság házikezelésben ké. szított. Igen szép munkát végeztek, mert az előirányzott 80.000 forint helyeit 60.000 forinttal valósították meg ezt az .építkezést,

Karancsberény községben az apaállal istállót újjáépítették, amely saját kezelésben végeztek el, az előirányzott 8 000 forint helyett 6 000 forintból.

Még jobban végzem munkám, hogy megháláljam 10.000 Ft-os nyereményem

JA edves Szabad Nógrád!

Most Budapesten dolgozom ugyan, de mivel nógr túlmegy el, pösty énpusztai lakos vagyok, megírom, milyen váratlan öröm ért' a Tervkölcsön sorsolásakor. Egyik 100 forintos kötvényemet 10 000 forinttal húzták ki. Ez most különösen jól wtt, mert a húgom menyasszony és a nyert összeget neki ajándékozom, bútorvásárlásra.

Négyen vagyunk testvérek. Édesanyánk meghall, én gondoskodom, a családról. Az egyik öcsém átképzés, kőművesnek tanul, a kisebbik, még iskolás. Most nagyon. boldog vagyok, hogy az én segítségem- rnel a húgomnak szép, kárpitozott bútorja lesz. Nekem- elég amit keresek, meg vagyok elégedve az életemmel. Mikor a kölcsön jegyzés volt, a petofibányai alagút- építésértél dolgoztam. Most a Budapesti Kőzetfeltáró Vállalatnál, a váralagtíti építkezésénél dolgozom. Mindenütt látni a hatalmas építkezést. Úgy érzem, csekélység az, amivel én ehhez hozzájárultam, mert amit jegyeztem már százszorosán visszákaptam. Most az állam azon igyekszik, hogy a dolgozóknak mindenféle módon könnyítse a munkájátAhol én dolgoztam malterkeverögép, szállítósza- lag, ventillátorok könnyítik meg a munkánkat. Emellett a rádió is be van szerelve a munkahelyünkre, így aztán könnyebb is, vidámabb is a munkánk, jobban is dolgozunk. Én is ennek köszönhetem, mint a szakma legjobb dolgozója, oklevelét kaptam, szeptember 13-án pedig a sztahanovista oklevelet kaptam meg. Átlagban 220—230 százalékot teljesítek, havonta 1000—1200 forintot keresek és most ráadásul még nyertem is. Halom rq. dőlt ezzel az ellenség minden állítása* amely a dolgozókat vissza akarata tartani a jegyzéstől.

Én ígérem, hogy a munkámat ezután meg jobban végzem, így köszönöm meg Pártunknak, államunknak mindazt, amit dolgozó népünkért tesz. M un Itatnád szerem átadom Varga Istvánnak,, aki azóta 200—210 százalékot ér el, ha pedig tisz- szamegyek munkahelyemre, felvilágosítom dologozó társaimat, hogy a nép állama mindenkor megtartja szavát.

VERES GYULA Budapest

Nemcsak boldog élesünkben, hanem közvetlenül is visszakaptam a jegyzett összeget

K

~ ed vés ef.vtársal:! Szeretném, ha a megye minden dolgozója megtudná, milyen nagy öröm ért- engem « tervkölcsön sorsolásakor. Ezért írok a szerkesztőségnek, Eri a kisterenyei bú- nyairodán dolgozom. A múltban még munkát sem kaptam. Az uram öt évig volt beteg, a bánya csak egy évig ke- :eltelte, aztán abból tartottam el « családot és kezeltettem az uramat, amit a haldán szedett szénnel kerestem. Gondolhatják az elvtársalc, hogy nem volt rózsás az életem.

Most már sokkal jobban élünk. Az egyik lányom férjnél van, a férje a napokban tette le a mozdonyvezetői vizsgát. A másik a kisterenyei bánya- irodán dolgozik, a legkisebb hefedik

általánosba jár. Az a terve, hogy az egyetemen folytatja majd a tanulást. Most as az öröm ért bennünket, hogy már másodszor nyertem a tervkölcsön sorsoláson, Az ellenség azt akarta elhitetni a dolgozókkal a tervkölcsön jegyzéskor, hogy sosem látják a pénzüket viszont. Az én példáin is bizonyítja ennek az ellenkezőjét, Kétszáz

forintot jegyeztem, az első sorsoláskor nyertem 140 forintot, most 1000 forintot és még mindig van egy 50 formlos kötvényem. Így nemcsak a biztos, nyugodt megélhetésen keresztit kaptam vissza sokszorosan a befizetett összeget, hanem még pénzben is. De egy percre sem tudja velem még az öröm. sem el feledtetni a koreai anyák szenvedéseit. Amint megkaptam a takarék, pénztárban a nyereményemet, mindjárt vettem 40 forintért koreai bélyeget.

De az is eszembe jutott amit Rákosi elvtárs a takarékosságról mon. dott, En tudom azt., hogy ami z egész országra érvényes, hogy csak takarékossággal tudjuk sikerre vinni a emelt ötéves tervet, ez ugyanúgy érvényes az egyes háetarlásokfa is. Ez~ ért vettem én mindjárt TOO forintért szelvényes takarékkönyvet. Így elértem azt, hogy mindig van tartalék pénzem, no meg az államnál; is hasznosabb így, mert addig gazdálkodhat vele, amíg nekem szükségem lesz rá.

Ozv. .lekkel Mártonná kisterenyei bányaiizem,

Az eredmények Játtán csak azt tudom mondani:

a szövetkezeti át jobb életet biztosít

Zy1 ele ségem rnel együtt már három éve 1 dolgozunk a kozárdi Petőfi tüzesben. Ezt az életmódot sehol másutt nem tudnám megtalálni. Keresetünkből feleségemmel együtt minden évben tudunk új ruhát, új bakancsot. új cipőt és még sok más szükséges holmit venni Előreláthatólag egy munkaegységre 35 forinté! fogunk kapni. Ezidáig kaptunk 4000 forint értékű gabonát és szőlőt.. Végelszámolásnál még természetben 2—3000 forint, értékű búzát, rozsot, árpát, zabot, sertést kapunk és készpénzt, is kb. 1500 forintot. Nagyon meg vagyunk elégedve a keresettel, nagyon szeretném, ha fel tudnánk fejlődni, hogy többen lennénk, meri így nagyobb jövedelem volna, Ezidáig 23 taggal dolgoztunk, de ha ez «

létszám emelkedne, egy munkaegységre sokkal több esne. Feleségemmel együtt 225 munkaegységünk van, amit. a zárszámadásig fel fogunk fokozni 315 munkaegységre- A háztáji gazdaságomban egy darab hízó, három, darab süldő és 35 darab baromfi van.

Az eredmények láttán, csak azt tudom mondani dolgozó parasztságunknak, csat- lakozzon a nagyüzemi gazdálkodáshoz, lépjenek rá a szövetkezeti útra, amely már most is jobb életet biztosít a szövetkezeti tagok számára.

Elmondta: Fekete Pál kozárdi Petoji tctgjß