Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-01 / 36. szám

Éljenek a szencsatak hősei,

XJzenem a parasztfiataloknak, kogy jöjjenek a kányákká, adjunk tökk szenet az országnak

T/~ ed vés Ellát r sah!

Olvastam a Szabad Népben, hogy az országnak 5000 új bányászra van szüksége. Szeretnék az újságon keresztül üzenni azoknak a falusi dolgozóknak, akikre otthon, mint munkaerőre már nincsen szükség, — mert ma már a nehezebb munkákat gép végzi, — hogy jöjjenek a bányába dolgozni.

Én se vagyok régi bányász, csak március óta dolgozom itt Nagybátonyban, de már úgy megszerettem a bányászélem tét, hogy elhatároztam, alaposan megtanulom ezt a mesterséget és jó vájár lesz belőlem. Jó vájár csak azokból válik, akik szeretik és alaposan megismerik a bányát. Én itt lakom a nagybátonyi 104.es munkásszállóban, amelyről igazán csak az ellenség állíthatja, hogy nem nyújt igazi otthont a bányászoknak. Szép, tiszta, világos szobákban lakunk, egy szobában négyen• Az ellátásunk iga-' zán jó és a szórakozási, tanulási lehetőség is meg van. Mink fiatalok az öregek elbeszéléseiből tudjuk, hogy a félszoba- dulás előtt nem így élt a bányász. Vannak itt az otthonban olyan elvtársak, akik régen is bányászok voltak. Példáid Cseri bácsi —- aki már 33 éve bányász — mesélt arról, hogy a családjukkal együtt lakó bányászok is rosszul éltek, de azoknak, alak a családjuktól távol, karakókban laklak, azoknak egyenesen kutya életük volt. Öcska, piszkos barakokban laktak, még tisztálkodási lehetőségük is alig volt. Tanulásról, vagy szórakozásról sró se lehetett. Csali akkor ettek főttétek, ha fáradtan, a műszak után saját maguknak kotyvasztottak, valamit. Csak ha ezt tudjuk, akkor értékeljük igazán a mi most ah i életünket. Mi szép, tiszta ebédlőben, zeneszó mellett — mert rádió is van az ebédlőnkben — fogyasztjuk az Ízletes ebédet: Utah a pihenühk egéct a tiszta, hűvös szobában, aztán ki-ki keres magának szórakozni■ valót, vagy a tanuláshoz fog. Csak azt az egyet szerelném felvetni a DfSz szervezet' felé, hogy többel foglalkozhatna, az új hányás zf iát alak. kai Szívesen rcsztvejménk valamilyen foglalkozáson, vagy tanulnánk. Volt itt a tavasszal még egy hiba, amit azóta mar helyrehoztak. Akkor, ha úi bányász jött, nem gondoltak még arra, hogy aki sohasem látott, bányát, annak az először szokatlan, és félénken M mozog. Azt fokozatosan kell megismer telni a bányák

val, hogy megszerethesse. Akkor még csak egyszerűen beküldték a bányába és nem gondoltak arra, hogy az illető úgy megijed, hogy otlhogyja a bányát. Ez történt akkor is, amikor én idejöttem. Az én falumból, Herencsétiyből jöttünk 26-an. Horváth Mátyás helytelenül járt el akkor, mert olyan embereket, akik még sosem voltak a bányában, Tiribesre küldte és bizony azok alaposan megijedtek a 360 méteres mélységtől, meg attól a melegtől, ami olt van. 11a ezeket elvitték volna előbb a Kossuth-táróba, ahol ugyanis éppen csak a hegy alá megy be az ember — ez alkalmas lett volna arra, hogy megismerjék a bányát, azután már a függő aknától sem féltek volna. Aztán sok volt köztük tíz olyan, aki hallott ugyan arról, hogy a bányászok napi 29—30 forintot keresnek és ezek azt hitték, hogy mindjárt az első héten ők is annyit fognak keresni. Ez pedig egyszerűen lehetetlen. Nem kereshet annyit az, aki akkor kezdi a bányában a munkát, mint aki már- évek óta dolgozik ott. mint vájár. Én, mikor idejöttem, először szintén 16 forintot kerestem, most legutóbb már 24-50 volt a fizetésem. Ahogy beletanul az ember ebbe a munkába, egyre jobban dolgozik, úgy emelkedik a keresete isi Ez így lett volna azoknál is. akik ostobán megfutamodtak. Most már sokan be. látták, hogy milyen helytelenül gondolkodtak, így az én barátom, Szalui Lajos is, engedett a kevésbé öntudatosak csábításának és hazament, de már nagyon megbánta és visszajönne szívesen, de fél. hogy nem veszik vissza• Azt üzenem neki. is cs a meg\e minden por ászt fiat alj ónak, akii a mezőgazdasági munkáknál nélkülözni tudnak, hogy jöjjenek 1) át ran a bányába, nem félelmetes a hánya azok számára, akik megismerik és megszeretik. A Vezetőség ma már mindent ■megtesz. annak érdekében, hogy az új 'munkások előbb alaposan megismerkedjenek a bányászélettel, a bányával.

Szén nélkül a falu sóm kaphatja meg a szükséges gépeket" és a különböző iparcikkeket. Minél, több a szén. annál jobban fejlődik az ipar, erősödik az országunk. a békét óbor. Jöjjetek hát paraszt- Jvat altok minél többen a bányába, ünnepeljük együtt az első Bányásznapot..

HORVATH GYULA.

N agybátöny. Kos sut h-táró dolgozója.

REGEN FÉLTÜNK, MOST ÖRÜLÜNK AZ ELÜTNEK

hogy akinek

4 zelőtt úgy mondták,

Cl sok pénze van, az jó családból való. Ezek szerint mi, a sok kazári bányász családdal együtt rossz családból származtunk, mert nekünk bizony nem volt sok pénzünk'. Hárman voltunk testvének, egy bátyám, meg egv öcsém van. Édesapám, amíg a bánya agyon nem ütötte, hol dolgozott, hol meg nem. Do akkor így volt ez a többi kazári bányász családnál is. Sokat porjatkáztak. Ilyenkor nagyon vigyáztak ránk a csendőrök, mert az emberek összeültek beszélgetni a nehéz helyzetünkről. Volt úgy sokszor, hogy a csendőrök otj ólálkodtak az ab;ak alatt, vagy bejöttek az udvarba, két eperfa levelet találtak és goromba hangon azt mondták:

,.miért nem söprik ki ezt az udva t! “ Pedig hát nem az volt a vétkünk, hogy a két levél lesett a fáról. Nem azért küldték ide a csendőrt, de hogy valamibe belekössön, a lehulló falevelet kifogásolta. Aztán felírt és megbüntettek érte.

Szegény édesapám sokszor került csendőrszuronyok közé, csúfnak’ térték. Az utcán hajtották végig. A bány'b'il leszámolták, azután felvették, majd megint leszámolták. Sokszor még betevő falatunk sem volt. Édesanyám, ha egyedül volt a konyhában, mindig' sín. De amikor mi. gyeVmekek bementünk, akkor elfordult, hogy megtörülje szemeit. Titkolta előttünk a szörnyű valóságot. Szóval sokat szenvedtünk, hányaveti életet éltünk.

Jftjiitt aeután az amikor a férC* jemmel, Pistával összekerültem. Pista akkor segédvájár volt. Nagyon keveset keresett- Nem is tudtam kiiUin háztartást vezetni. Első fizetése alkalmával húsz pengőt kapott volna, de

azt is levonatta Márkus Lajos, az ak. kori kazári pap párbérre, úgy hogy a fizetési cédulán még tartozás is maradt. Éhen halhattunk volna, ha édesanyám nem kosztol. A párbér, az egyházi adó, csendőrségi büntetések vitték el azt a kis keresetet is. Azután megszületett kislányunk, a Juci ka. Nem

volt babakocsink, de magunk erejéből nem is tudtunk volna venni. Kölesön kértünk rá pénzt és lassan törlesztget- tiik. En is var'rogattam éjjelenként, hogy pótoljak valamit és feltudjuk nevelni a kislányunkat. Féltünk az élettől, féltünk a holnaptól, mert bizonytalanságban éltünk.

4 föl-szabadulás fordított a kockán. Cl Amikor meghallottam, hogy nőket is felvesznek a Pártba, én is mindjárt jelentkeztem. De nem sikerült el* sőnek lennem. Harmadik asszony voltam, aki a Pártba belépett. Soha nem gondoltunk arra, hogy valaha saját házat építsünk magunknak, de amikor a forint bejött, már ez a gondolat is felvetődött bennünk, hiszen eltűntek a népnyuzók, akik emésztették az eddigi életünket. Nem járkálnak már az ablakunk alatt a csendőrök, békében, nyugodtan élhetünk. Az én férjem tudja a kötelességét. Soha nem szokott a munkából hiányozni és eleget tesz a munkájának. Éppen három éve annak, így augusztus felé volt, amikor megkapta az élmunkás jelvényt. Akkoriban kezdtük meg a házépítést is. Evről-évre éreztük, hogy szépül az életünk. Disznó is, baromfi is került az ólba. Aztán hat óv után — mert eddig laktunk az édesanyámnál — beköltözhettünk a saját házunkba is. Bevezettettük a villanyt, később rádió is került a házba, 1Ö00 forintért vettük. Azután villanyvasalót és szép tűzhelyet vettünk a földmüvesszövetkezetből. Bégen féltünk az élettől, de most már örülünk neki. Két kerékpárunk is van már. Pistának is, meg nekem is külön kerékpárom van. Pistának nemrégen egy sötétkék ruhát, nekem egy kosztümöt vettünk. Még csak egyszer volt rajtam. Jucika pedig a születésnapjára kapott egy szép matrózruhátj, meg tortát. Úgy mondom, meg ahogy van, szép lett, az életünk.

P ista jól dolgozik, sok szenet tér- mel, de meg is becsülik érte. Sztahanovista lett a férjem, s jó munkájával havonta 1800—1900 forintot is megkeres. Most távol van tőlünk. Tiszti tanfolyamon. Megtanul fegyverrel is harcolni, hogy megvédje azt a sok jót, amit kaptunk a demokráciától, megvédje az új házunk új életét, amely körű] már nem settenkedhetnek kakaSfollás bérencek, amely házban villanyfény világít és amelyben rádió zenéje mellett boldog, szabad családi élet folyik.

— A Nagybátonyi Szénbányák üzemei 30 napos versenyt folytatnak, amely augusztus 31-én zárul. A terven felüli teljesítésért a vállalat igazgatósága jutalomban részesíti az üzemvezetőket, a vájárokat és az uras-ági személyzetet is. A vállalaton belül az egyes osztályvezetők egyes üzemeket patronálnak. A Tiribes-aktia az elmúlt héten a munkafegyelem megszilárdítására, « melegcsákány bevezetésére felhívást intézett a többi üzemekhez. Tíribes múlt havi 91.9 százalékos teljesítésével szemben o havi tervét eddig 105.3 százalékra teljesítette.

Milyen volt a széntermelés a múltban, hogyan gépesítjük bányáinkat az ötéves tervben ?

1766-ot í-rj,ak, amikor felfedezték a salgótarjáni szcntelepekot. A felfedezés után azonban 82 éy telt él. amikor megkezdték a Szén feltárásának előmunkálatait. Ez az időszak a eal- Ig'ótlarjáni széki-bányászat legkezdetle- geaebb ideje volt. A kitermelt szenet

Bányászok harca a Horthy-fasizmus ellen

Á hány ászok harca egy betöm a Párt harcával. Egy mond olt a Rákosi elvtárs a nvultévi bányászértekezleten. Azt bizonyítják azok a lévelek, újságcikkek, antelyek felidézik a mült’ keserveit, elnyomását, terrorját, niindézeken túl a kíméletlen asztályharcot, a bányászok hősies helytállását ~ cs nem utolsósorban az áruló szociáldemokraták aknamunkáját.

A Bányásznap alkalmából érdemes megnézni, idézhi ezekből az okmányokból.

1919 május lit, A Vörös TJjsáfr írja: ..Május 1-én kapták a salgótarjániak a*t a bírt, hogy a csehek már 8al- jrótarjánhó* legközelebb «'síi községet* Somost elfoglalták . . . Délben a sálgó- tarján i bányákban meprálll a munka. Mindössze néhány munkás maradt lenn . . . A többiek fegyvert fojftak és' úgy ahogy voltak kormosán, piszkosan Salgótarjántól északra raj vonal, ba fejlődtek. Ie-y várták az ellenivé..- g-et... Egy teljes hétig védi ék Salgótarjánt.“ _

A külföldi imperializmus, a belső' ellenség, az áruló jobboldali szoedemek, a megbukott Tanácskózlársaság után a hős bányászok vérét követelték. A 39-es forradalom után ismét terror következett. Az 1922. év áprilisában megjelenő Bányamunkás a nagybátonyi állapotokról írja: ,,Az üzemvezetők úgy jámak-kolnek eren a telepen, mint a kiskirályok*. . . A fenyegetések között minden harmadik szónál a/, internáló tábort rrtlle- eetik ... A helyzet ma az. hogy egyedül senki sem mert hemenni az irodába mert felnek a főaknász górom.- baságátúl“

Dolgoznak a spiclik, a tőkések sűrűn küldözgetik egymásnak a jelentést. Egy 1922 február 25*én kelt levél arról ír, hogy a nagybátonyi bányászok:

•* • • . A szervezkedést teljes erővel folytatják“ a tömések peditc orszácos értekezletre hivatkozva, saját bőrüket és profitjukat féltve lesz.öcuzik. hogy az ilyeneket mint nem kívánatos elemeket a csendőröknek átadjuk.“

1922 tavaszán Szorospafak munkássága sztrájkba lépett. A legélesebb fegyvert vették elő a tőkések elleni harcban. A szorospataki munkásokhoz intézett felhívásukban így beszélnek az urak:

,. . . . ar igazolatlan miífizakrmilaszlás határozmányalt teljes mértékben ér. vény «''sí te ni fogjuk ... a munkásság tisztán szabályellenes é* semmiképpen megokolható viselkedéséért a bányaié« Tsjatúság: minden felelősséget elhárít.“ Egy másik levélben arról írnak, hogy aki a munkát haladéktalanul meg nem kezdi, azt haladéktalanul elbocsátják.

A sztrájk után vezették be a pótműsza- kokat. A szörospataki dolgozók viszont kijelentették, hogy a 8 órás munkaidőn túl semilyen pótmüszakot nem hajlandók teljesíteni, mire az igazgatóság kijelentette, hogy aki a régi feltételek alapján munkába nem lép, elbocsájtottnak tekintendő. Szükség volt a pótműszakra a bányabáróknak. Egv 1922 július 3(bán kelt levél arról beszél, hogy:

,.A pótműiszakok teljesítéséhez rendkívül fontos közgazdasági érdekek fűződnek tértsd a minél nagyobb profitot), miután a pótmüszakből havonta kb. 160 vagon, a hozzávetőleges termelés 16 százalékát nyertük . . Ennek folytán munkába szállni csakis azokat engedjük, akik az előírt pót- műszakok teljesítésére hajlandók.

A bányászcég egyre erősödő harcában már elégtelennek bizonyul a esendőrszu- rOny, az elbocsajtás. Ekkor kerüli sor a munkásmozgalom árulóira, a jobboldali szociáldemokratákra. 1929 november 3-án választották meg a pejefista szakszervezet feliigyelőöízottság elnökévé Orosz Mártont, a nagybátonyi és a nógrádi szénmeden^e bányászainak egyik legnevesebb áÁllóját. 1929.ben az egyre fokozódó kizsákmányolás hatására még magasabbra lángolt a harc, amely a politikai jogokért, a magasabb keresetért folyt. 3930 első napjaiban csupán Nagybátonyból 10 bányászcsalád vándorolt ki külföldre a jobb meg, élhetés reményében. Orosz pedig demagóg szavakkal szerelte lé a sztrájkot. így beszélt:

..Nem kell sztrájkolni, mert nem lesz? kereset'. M* te«z azokkal, akiknek 4—5 gyerekük van?

A sztrájkot eladta és mi lett az eredmény. Egv, a munkássághoz intézett felhívás leszögezi, hogy:

• » . • .a 4 hónapon kérésziül önként vállalt niunkabcrtöbbletet boldogulásunk veszélyeztetése nélkül tovább folytatni nem tudjuk és ennek folytán kénytelenek vagyunk folyó évi február 1-től kezdődőiéi: ismét a múlt évi októberi bérekre visszatérni.“ Ebben az időben, amint a Népszava 1934 október 24-i száma írja:

,.A bányászcsaládok nyomora példátlan, holott, a béreknek az utóbb*, időben történt 38 százalékos csökkenő se ellenére a termelés 47 százalékkal emelkedett.“

Közben Orosz Márton, meg vitéz Ba- ,kns Imre, mint ,.a munkásság megbízottjai” a tőkéshez jártak engedélyt kérni azért, hogy munkásgyűléseket hívhassanak ,össze. A munkásérdekeket eláruló sárga szakszervezet, a „tekintetes igazgatóság’’ elé terjesztette:

.... * azon tisztelettel jes kérelmét, hojcv * seokásffs őszi 1> t az üsszck

munkásul- részér- a* idén . . . folyásiján! rtréltúztassúlc.“

Ennek aztán meg is volt a maya ára. Egy jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogv Bortoyák igazgató úr Orosz Mártonnal folytatóit beszélgetésében egyenesen megkövetelte :

..... liosty a. munkásság előtt nocsak takartassél; el. hanem tinngoz. tassek a ini szociális érzésünk. . . . Ezt a legnairyobb elismerés hangján ö is bizonyította.'*

A bizonyíratásnak az volt a gyümölcse, bogy amíg bányászaink rongyosan jártak, éheztek, csendőrszurony leskelődött feléjük, addig Orosz Márton szép házat építtetett Nagybátonyban, sőt szivattyús kutat is szereltetett udvarára. A „tekintetes vezérigazgatóságnak" küldött 1937 március 15-i levél siralmas állapotokról beszél:

. ..... a szorospataki bányaüzem február havi keresetei a következőképpen oszlanak meg: 51) pengőtől ti!) pengőig keresőit 90 munkás. az üsszmunkás- ság 29 százaléka. 80—90 pengőig keresett 26 munkás. 12 százalék, 90—100.ig 64 munkás, 81 százalék, 180 lói t40 pengőig kereseti „ munkásokból 0.5 szá. zalék." A ovábbiakhan: ..Az aiaesony- keresetüék többnyire napszámos és alarsonyrendii bányamunkás** — mintegy jellemzésként arra. milyen ..meg becsiilésbeh" részesítették a rakotté- a szállítás dolgozóit.

Közben érdemes megnézni líébling Kon, rád bánya főtanácsos saját jövedelméről készített elszámolását:

Törzsfizetés 5AOOO, üzemi fatale), 10. too. karácsonyi segély 22 930. közgyűlési jutalék 10.933. 32, terme,

lesi jutalék 2,392, összesen: 97.953.65 pengő az évi jövedelme.

A 39-es év közepén kitört a sztrájk. Június első hetében Pálfalváról 700 bányamunkás vonult be Salgótarjánba hé reme lés végett s csak ígéretet kaptak. A mátranovákiak is leálltak, sztrájkolt az egész medence. A Horthy-) álasztások zajlottak le az előző hetekben. Mint egy le. veiből kiderült:

■ A rendőrség természetesen már itt sti-ázsál az ajtóban és őrködik a rendre. Az altiszti karban is nagy az elkeseredés... A választások elölt volt egy fizetésrendéző konferencia, s úgy volt. hogy- januárig visszamenőleg megkapják a javítást. De addig húzták, halasztották, amíg a választás le nem folyt...“

Közben a csendőrség a bányászság legjobbjai közül egy egész sort ismételten letartóztatott. Kínzások, terror, száműzetés volt a vezetők osztályrésze. Orosz Mártonon, Pinkusz Ernőn kérészül a rendőrség rendszeresen értesült, hogy a szakszervezet mikor tart üléseket. Nem egyszer meglepték őket. Az egyre kdátástalanabbá váló második világháború a vesztüket érző tőkések tovább fokozlak a terrort. 1941 szeptember 27.én Almádi József csillés, llonabánya dolgozóját igazolatlan mii- szakmulasztásért 10 napi magánfogsággal fenvítették meg. 1944 novemberében élethalálharc folyt. November 21-én a ka. rancslejtősi bányászoknak rl kellett volna vonulniuk. Nem ezt tették- De levonultak a bányába, hogy itt várják meg a felszabadító Vörös Hadsereget, Cserénvi József, Tóth Miklós, Lukács Márton, Páles Imre, Lackó Márton vére öntözte a közelgő felszabadulás útját.

Hősiesen harcoltak bányászaink, helyt álltak a Horlhy-fasizmussal folytatott harcban és Rákosi elvtárs szavaival:

Mindenki tudja, Iioev a nehéz 1945— 46-ns esztendőkben Tártunknak egyik legbiztosabb pitiére. amelyre mindig biztosan számíthattunk, a bányászság volt. Büszke, örömmel állapíthatom I meg, hogy az is maradt.“

tengelyen fuvarozták fel Budapestre, áltól- a tar jani fuvarosok napokon át sátor alatt tanyáztak és kinálgatíák 'áruikat. A feltárások egymást követték. Azonban ebben az időben

gépiefŐ egyáltalán ném állt Ten. delkezésiikre.

Mindent emberi erővel végeztek. A fejtésből előbb kosarakkal, majd később targoncával szállították ki a szenet a csillé&aig. ahonnan azután szín- tón kézierövel tövábbitották, sokszor 500—600 méternyire a küjsiklóíg. A kisebb tárókat külszíni vasút kötötte össze, s erről a Szintről sikló segélyé'- vei fékezték le a rakodó szintjeié a esillékeij. Innen pedig* lószállitássat továbbították a kitermelt szénét- A bányatechnáka fejlődésé terén első alkalommal gó‘z szolgáltatta a ki- 'zárólagoe energiát. Gözézivatfynk és gözmozdonyok sagitették elő a síén. ttfrmlotkt. A Salgótarjánban akkor mük’ödő Emma-aknán építették be az cjső gőzszivatiyut. Zagyvát és Inászót kcakenyrágányú vasúttal kötötték öaz- sze, itt pedig gőzmozdonyt állítottak be a kitermelt szén szállítására. — l.S0G-ban az elektromos energia vefte át a gőz szerepét. Frigyes és Amália* aknáknál villamos centrálékaf építettek. A villamos vasutakat kibővítették és a gépi berendezéseket, szállítóeszközöket átalakították. 1910-ben állt be nagyobb változás, amikor a függőleges aknák helyett lejtocáknákat mélyítettek és kezdett- álalánossá víL ni a végtelen kötélszállító berendezés. Majd 392ö-ben kezdődik meg a szén- feldolgozó müvek (szénosztályozók) tökeiét esi íése, mivel ebben az időben már fokozódnak a szénigények.

A szénigények fokozódása és a profithajhászás

arra készítette az akkori búnyabSró- fcat, hogy a bányaüzemek gépi berendezéseit továbbfejlesszék. S így megjelentek a bányákban a szellőző és víztelenítő gépek is. 1933-ban Rauak- nún «zúzdákat helyeztek üzembe. — Ugyancsak ebben az időben több bányánál építették be a feézimegliajtású vitkákat. 193S-ban Kistelek és Mizser- fa között függő sodronykötélpályát építettek. A bányaüzemek akkori, technikai berendezése azonban nem a ■dolgozók munkájának megkönnyítését icéloziák. Ezt igazolja az. is, hogy közel 100 évi bányaművelésre tekintettek vissza, mégis bányáink technikai elmaradottsága, egészén, a, felszabadulásig súlyosan terhelték szénbányászaink fizikai erejét. A gépek beállt, fása szanálással járt.

A felszabadulás idején a nógrádi £«zénmedenee meglévő gépi lerendezései is teljesen meg voltak bénítva, mert a motoroknak mintegy 50 százalékát elhurcolták az országból. Ebben az. idtíben csaknem teljesen kézierövel történt a jövesztós, ugyancsak a szállítógépek és a szivattyúk hiánya hít- ráltttfta a termelést. 3946-ban a bányák államosítása lehetővé telte, hogy a meglévő gépi berendezéseket ott

használják fel, ahol éppen legnagyobb szükség van arra. A házilag gyártott villamos fúrógépek még arra sem voltak elegendők, hogy ezekkel meddő- vágat hajtásoknál a fúrási munkát elvégezzék.

A géphiányok mégszürLjolése a- hás f-oméves terv időszakára esett, g rö. And három év alatt az elhurcolt motorok és- gépek pótlás«, megtörtént, sőt >'

új-a-bb bányagépeket állítottunk szolgálatba,

melyek levették a terhet a nehéz fizikai munkát végző bányászok vájlsi- ról. Villamos fúrógépek, kaparósza'a- gok érkeztek a Szovjetunióból. A hároméves terv végére már jelentősen megváltozott a nógrádi szénbányászok helyzete, mivel a bányagépesités) lát- , Írató jelei már megmutatkoztak- AI gépesített szénszállítás az előző 8—10 száztaJóktól 20 «százalékra emelkedett. A ventillátorok biztosították az egészségre ártalmas levegő megtisztítását. A villamos fúrógépek száma bí 1944. év végéhez viszonyítva két éa félszeresére, az újonnan beállított kompresszorok) teljesítménye duplája, -rá, a fejtökalapácsok mennyisége szintén duplájára emelkedett. 1950 év végére pedig már a villamos ás pneuma-< 'tikus fúrókkal, illetve fejtökalapácsok-. kai jövésztett szén mennyisége az 1945. .évi 4 százalékról, 20 százalékra nőtt meg. v

A háromévse tervidőszakon beül] gyártott és üzcmbchelyezett gépek csak kezdetét jelenti annak a tervrok, ami Szénbányáink gépesítésére vonat* kozik. Az ötéves terv időszakra esik

megyénk szénbányáinak komoly gé.

pesítése, 1

Már az ötéves terv első évében annyi új bányagépet kapott a nógrádi szénbányászat, hogy a villamos és pneuma- dikus fúróval, fcjtökalnpáccsal jövess- tett szén mennyisége elérte az összes jövosztett szén 30 százalékát. Ugyancsak a munkahelyi szállítás gépesítése is meghaladja az össztermelés 25 ezáza. 'lékát.

Ezek a számadatok is azt bizonyítják!, hogy a tőkés társadalomban a technikát, amely hivatva lenne a fizikai munka megkönnyítésére, csupán annyira fejhfzt’k, amennyij. a tőkések érdeke megkíván. Valójában a technika csak ott fejlődhet, ahol a dolgozó nép veszi tulajdonába a termelőeszközöket és érzi, hogy a technika fojleszjése teszi munkáját könny eredményesebbé.

A felszabadulás óta a bánya- gépesítés, mely hivatva van a bányászok nehéz fizikai munkáját megkötiv- nyitení, növekvő erővel halad a megvalósulás felé. Az ötéves tervidőszakunk végére az összes széntermelést gépi fúrással és íejtökalapácesal fogjuk megoldani, a fejtésekben 80 százalékig leaf megvalósítva a gépesített szállítás.